Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-02 / 208. szám

; T AT.HTAT mÁG PU OLETÁ Mi EGYESÜLJETEK! ! A MAI SZAMBAN: A Magyar Dól gőzök Pártja Központi Vezetőségének ülése (2. o.) — Az „Európai Védelmi Közösség" hullá­sának visszhangja (2. o.) — Hozzászólás a tanácstör­­vénytervezethez (3. o.) — A beadás teljesítése törvény — még Őcsényben is (3. o.) — Dombóvár állomás fel­készült az őszi csúcsforgalomra (4. o.) — A paksi kultúrotthon színjátszóegyüttese vendégszereplésre in­dult a „Sári bíró"-val (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­Á­NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ARA SO FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954. SZEPTEMBER 2 A begyűjtési törvény teljesítése állampolgári kötelesség ' A cséplés a vége felé közeledik. Mindenki azt vár­ná, hogy ezzel párhuzamosan halad a beadási terv teljesítése is. Sajnos, a tények mást mutatnak. A me­gyék rangsorában Tolna megye a szégyenteljes tizen­nyolcadik helyet foglalja el. Tsz-eink, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztja­ink helyesléssel és megelégedéssel fogadták a párt és kormány segítségét, a különböző kedvezményeket, az új begyűjtési rendeletet, mely a biztonságos gazdálko­dást segíti elő, a termelés növelésére ösztönöz. — Az idei év termésátlagai, bár alacsonyabban a vártnál, nem annyira gyengék, hogy ezzel magyarázhatnánk a be­gyűjtés terén mutatkozó lemaradást. Mi hát a hiba? Hol keressük a hiba gyökerét? Közel járunk az igaz­sághoz, ha a törvényesség betartásánál és betartatásá­nál keresgélünk. Dolgozó parasztjaink, tsz-eink, állami gazdaságaink megfeledkeztek erről. De megfeledkeztek erről a fontos kötelességről állami szerveink is. Maga a törvényesség pedig azt jelenti, hogy az állampolgárok és az állami szervek az állam által alkotott­ törvénye­ket maradéktalanul betartják. Rengeteg a hátralékos a megyében. Állami szerve­ink ezekkel még mindig kesztyűs kézzel bánnak. Nem alkalmazzák velük szemben — bárkiről legyen szó, — a szükséges intézkedéseket, a beadás 10 százalékos fel­emelését, az elszámoltatást. Elnézik, hogy a hanyagok száma napról-napra nő és ezek miatt szégyenkezik az a nagyszámú becsületes paraszt, tsz, mely nem csak kapni szeret az államtól, de teljesíti kötelességét is. Mindezekért komoly felelősség terheli állami szervein­ket. Felelősség terheli őket azért is, mert számos helyen kijátszva a törvényeket, jogtalan kedvezményt biztosí­tanak a gazdálkodóknak. Nem beszélve arról, hogy a megyében már egész természetessé válik az átüteme­zés, mely nem minden esetben indokolt. Országunknak szüksége van minden szem gaboná­ra, ami az államot illeti meg. Nem engedhetjük meg, hogy a törvényt bárki is kijátssza, s becsapja az álla­mot. Minden gazdának állampolgári kötelessége a tör­vényben előírtak szigorú betartása, a beadási törvény teljesítése. A mi megyénk dolgozó parasztjai sem ros­­­szabbak a többinél. S arról sem lehet beszélni, hogy nem tisztelik a törvényeket. A mi törvényeink reáli­sak, köztük nem egy a dolgozó parasztok, tsz-ek mun­kája, élete megkönnyítését biztosítja. Hálátlanság len­ne visszaélni az állam segítő­készségével, nem betar­tani az állampolgári fegyelmet. Megyénk dolgozó pa­rasztjaitól, termelőszövetkezeteitől és állami gazdaságai­tól azt várja az ország, a megye minden becsületes, hazáját, népét szerető dolgozója: mossák le a szégyent a megyéről, tegyenek eleget állampolgári kötelességük­nek. A szocialista törvényesség betartása és betartatása minden vonalon előre viszi a szocializmus tervszerű építésének nagy ügyét, a dolgozó nép életszínvonala emelésének biztosítását. A mőcsényi tanácstagok példamutatása Városi András nemcsak gabona-, de egész évi tojás- és baromfibeadását is teljesítette A bonyhádi járás községek közül Mőcsény kapott legkésőbb cséplőgépet. Ez a késedelem azonban nem keserítette el a mőcsényieket, mert azt tartották szem előtt, hogy jó munkamegszervezéssel pótolni lehet a le­­maradást. Úgy is cselekedtek. Mire megérkezett a csép­lőgép, már végeztek a hordással, s így minden erejüket a cséplésre tudták összpontosítani. Augusztus 21-re ez­zel a munkával is végeztek. Nemcsak, hogy utolérték versenytársukat, Bátaapátit, de el is hagyták azt, mert Bátaapátiban még augusztus 27-én is volt csépelni való. Mőcsény község eredményét nagyban elősegítette az olyan gazdák példamutatása, mint Városi András tanácstag, aki augusztus 20-ra, nemcsak gabonabedásá­­nak tett eleget, de egész évi tojás- és baromfibeadását is teljesítette, vagy Váncsa András, Gergely József és Nyéki Vince tanácstagok, akik a beadás teljesítése és a mezőgazdasági munkák elvégzése mellett a verseny szervezésében is élenjárnak. Érzik a tanácstagsággal járó megtiszteltetés mellett a kötelességet is. Aktívan vesznek részt a tanács munkájában, s jó munkájukért ,megbecsüli őket a község lakossága* A cikói Alkotmány termelőszövetkezetben 4 kiló búzaelőleget osztottak Este kijelentette a könyvelő: „Hol­nap mindenki hozza a zsákokat, búzaosztás lesz." A zsákokat vitték is másnap a szövetkezet tagjai, hogy miután az államnak járó részt bead­ták, munkájuk után a meg­érdemelt búzát hazavigyék. Jó termést takarított be a szö­vetkezet, melynek alapján az elmúlt napokban 4 kilót osztottak munka­egység előlegként. Becsületes, jól dolgozó szövetkezeti tagok kaptak is bőven: Cseke Boldizsár és felesége például az 564 munkaegységre 22.56 mázsa búzát kapott. Ennyi gaboná­ja Cikón még Bíró Bernátnak sem maradt, aki 20 hold földön gazdál­kodik, a falu legmódosabb gazdája. Miután Bíró Bernát kifizette a gép­részt, teljesítette beadási kötelezett­ségét, félretette a vetőmagot, ös­­­szesen 7.52 mázsa búzája maradt. Cikón gyorsan híre szaladt, hogy az Alkotmány termelőszövetkezet­ben milyen sok búzát osztottak, meg annak is, hogy Csekéék egy vontató gabonát vittek haza. Az egyénileg dolgozó parasztok közül beszélgettek is sokan a szövetkezet eredményei­ről, de nem csak beszélgetnek, ha­nem közülük többen látogatást tet­tek már a termelőszövetkezetben, kérték az elnököt, hogy magyarázza meg: Hogyan jutottak ilyen szép jö­vedelemhez a tagok. „Az elnök szí­vesen elmagyarázza mindenkinek az eredmények titkát, sőt azt is mondta már több dolgozó paraszt­nak: „Ha úgy látja szívesen magunk közé vesszük magát is.“ Cikón az Alkotmány termelőszö­vetkezet eredményei alapján, több dolgozó paraszt vélekedik a követ­kezőképpen: „Közösen mégis csak könnyebben lehet többet termelni, mint egyénileg.” Sőt már felvételét is kérte a szövetkezetbe mintegy 5 család. A lápafői határban lassan halad a tarlóhántás Lápafőn nehezen szokják meg a gazdák az új agrotechnikai eljárá­sokat. Sokan még a tarlóbuktatás­­ elvégzésétől is idegenkednek. Úgy gondolják, hogy a tarló jó legelőt biztosít állataik részére. Megfeled­keznek arról, hogy a tarlólegelő amellett, hogy drága, de rossz is, mert dudvával és gyomnövényekkel az állat nem lakik jól, s a rosszul művelt földön pedig a következő évi termésben éri a gazdát érzékeny veszteség. Ezért van az, hogy a lá­pafői határban a tarlóbuktatásnak még csak 70—80 százalékánál tar­tanak. A lápafői gazdák között azon­ban igen szép számmal akadnak olyanok is, mint Tóthpál Sándor és Tarr Sándor középparaszt, akik jó példát mutatnak gazdatársaik felé. Ők nem idegenkedtek a tarlóhántás­tól, már idejében felkészültek az őszi vetés megkezdésére is, földjei­ket megtrágyázták, a trágyát pedig le is szántották a földeken. Az ilyen példamutató gazdák jó munkájá­nak eredménye az, hogy a község dolgozó parasztsága mintegy 260 hol­dón végezte el a trágyázást. A Március 9. termelőszövetkezet tagsága igen sokat bosszankodik azon, hogy a tsz nem tud olyan jó példát mutatni az őszi vetéshez való készülődésben, mint amit az egyéni dolgozó parasztok elvárná­nak tőlük. A helyzet ugyanis az, hogy a tsz-ben nem halad megfele­lően a tarlóhántás, így a vetőszán­­tással is le vannak maradva. A dal­­mandi gépállomástól várják a segít­séget, mely mindössze 2 hold tarló­ját buktatta meg a tsz-nek. A begyűjtési versenyben változatlanul a szekszárdi járás az első Szekszárd város az utolsó A megyék közti begyűjtési ver­senyben a mi megyénk napról nap­ra visszaesik. Augusztus 24-én a 19 megye közül még a tizenötödikek voltunk, augusztus 31-én visszaes­tünk a tizennyolcadik helyre. Ez a lemaradás azzal magyarázható, hogy a begyűjtési szervek engedékenyek, megalkuvók, nem magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a tör­vényesen előírt beadási kötelezett­séget mindenképpen teljesíteni kell. De ezen túlmenően meg sem köve­telik. Szemet húnynak afelett, hogy 40 —50 gazda napokig, sőt hetekig nem teljesíti kenyér- és takar­mánygabona beadási kötelezettsé­gét. Ilyen jelenséggel még a begyűjtésben élenjáró szekszárdi járás községei között is lehet találkozni. Fácánkerten például már befeje­ződött a cséplés, és mégis közel 40 hátralékos van, és azt is tegyük hozzá: a község még 50 százalékra sem teljesítette beadási kötelezettsé­gét. A megyei begyűjtési hivatal leg­utóbbi közleménye szerint a járá­sok versenyében továbbra is a szek­szárdi járás vezet. De könnyen meg­történhet, hogy­­ a legközelebbi na­pon megelőzi a gyönki járás, amely csak 1,5 százalékkal van lemaradva. A begyűjtési versenyben második helyről az ötödik helyre esett a paksi járás. Ebben a járásban fő­leg a kanácsi, a biritói és rácegresi állami gazdaságok vezetőinek ha­nyagsága, felelőtlensége miatt megy lassan a begyűjtés. A helyzet ugyanis az, hogy az állami gazdasá­gok a cséplőgéptől nem szállítják a begyűjtőhelyre gabonáikat. De nem­csak a paksi járási állami gazdasá­gaiban van ez így. Megyei viszonylatban is rend­kívül alacsony az állami gazda­ságok gabonaleszállítási terv tel­jesítése. A betervezett gaboná­nak még 55 százalékát sem vit­ték az állam raktárába. A begyűjtési versenyben jelenleg harmadik helyen van a dombóvári járás, negyedik a tamási járás, ötö­dik a paksi járás, hatodik a bony­hádi járás, hetedik Szekszárd vá­ros. A jelentések alapján legtöbb csé­­pelnivaló van a bonyhádi járásban. Itt meg kell jegyezni, hogy a csép­­lésben, és ezen keresztül a begyűj­tésben mutatkozó lemaradás egyál­talán nem indokolt. Az adottság és a lehetőség épp úgy megvolt a Csép­lés befejezésére a bonyhádi járás, mint a paksi járás, vagy a szekszárdi járás községeiben. A hiba ott van, hogy a járási párt és állami vezetők, valamint a községi vezetők kevés felelős­séget éreznek a cséplés befeje­zéséért, a gabonabegyűjtési ter­vek teljesítéséért. Pedig most már semmiképpen sem lehet elfogadni azt az indokolást, hogy nincs gép, vagy rossz a gép. Van gép­ is, meg van gabona is, meg az is van, aki elcsépelje. Csu­pán azon múlik, hogy a bonyhádi járás vezetői és dolgozói máskép viszonyuljanak a kérdéshez. Ne néz­zék tétlenül, hogy a dolgozó nép kenyeréből napról-napra több megy veszendőbe, ■ - * Az össi munkák hírei A faddi Szabadság Földje tsz-ben még a héten megkezdik az ősziárpa vetését A faddi Szabadság Földje termelőszövetkezet ezévi ősziárpa termése jóval kevesebb volt a betervezettnél. Ezt nagyban befolyásolta a mostoha időjárás is, de a rossz talajelőkészítő munka is közbej­átszott. A szö­vetkezet tagjai tanultak is a múlt hibáiból. Ebben az évben jó magágyat készítenek az őszi kalászosoknak. Az őszi árpának már el is készítették a magágyat. Sza­badi Kálmán, a termelőszövetkezet traktorosa, a mözsi gépállomás dolgozója a vetemény letakarítása után megtárcsázta a talajt, utána 22—25 centi mélyen meg­­szántotta, augusztus 25-e táján pedig elvégezte a vető­szántást. A föld tehát jó talajmunkát kapott. Most már csak a vetés van hátra. De a szövetkezet vezetői azt mondják: „Nem húzzuk, halasszuk tovább a vetés megkezdését. Még ezen a héten ilyen irányban is mun­kához látunk és legkésőbb szeptember 10-ig befejez­zük a 40 hold őszi árpa vetését.” h iregszemcsei és bölcskei traktorosok példamutatóan végzik az őszi talajelőkészíte münkét Az iregszemcsei és bölcskei gépállomás térségében ezelőtt pár nappal befejeződött a cséplés. A fent emlí­tett két gépállomás nem teljesítette az ilyen irányú tervet, adóssága van, amit az őszi munkák ideje alatt kell letörleszteni­. Nem lesz ez könnyű munka, de a feltételek adva vannak mindkét gépállomásom ahhoz, hogy az éves tervet maradék nélkül teljesítsék. „Telje­sítjük is“, — fogadták meg az iregszemcsei és bölcs­kei traktorosok. A jelenlegi példák azt bizonyítják, hogy az említett két gépállomás traktorosainak fogadalma nem puszta ígéret maradt. A cséplés befejezése után mind az ireg­szemcsei, mind a bölcskei gépállomáson azonnal át­állítottak minden traktort talajmunkára és amint a gépállomás vezetői jelentették augusztus 31-én, a trak­torosok példamutatóan dolgoznak, eddig minden mű­szakban teljesítették az előírt normát. Az iregszemcsei gépállomáson eddig az őszi idényben 510 hold mély­szántást, illetve vetőszántást végeztek el. A traktoro­sok között nemes versengés vár az elsőségért, azért, hogy az őszön ki szállt fel, ki vet be legtöbbet. A ver­senyben idáig Benke Mihály és váltótársa, Szabó Jó­zsef vezet. Az őszi idényben eddig ketten 148 normál­hold talajmunkát végeztek el. A bölcskei gépállomáson, — a jelentés szerint —* 325 normálhold talajmunkát végeztek el eddig. A trak­torosok közül Muszik József vezet, aki 70 normálhol­dat szántott fel. Második a váltótársa, Guch Mihály, akinek 60 normálhold a teljesítménye. Nagyszokolyi Béke tsz: Negyven hold már várja a vetőmagot A nagyszokolyi gazdák felismerve a tarlóhántás je­lentőségét, igyekeztek azt elvégezni. Komoly gondot fordítanak a talaj tápértékének növelésére is. Az ősziek alá eddig mintegy 640 holdat trágyáztak meg. Már nagyban készülnek az őszi vetéshez is. Szántási ter­vüknek mintegy 60 százalékát végezték el. Igen jó pél­dát mutat e téren a „Béke" termelőszövetkezet, amely már 40 holdat előkészített vetés alá. Az egyéni dolgozó parasztok közül legkiemelkedőbb munkát végeztek Zs. Papp József, Kocsis Károly, Győri György, Illés György és Somogyi János dolgozó pa­rasztok, akik a begyűjtés terén is jó példát mutattak, s most az őszi munkálatok megkezdésében is élenjár­nak a községben. Tarlóikat felszántották, már a vetés­hez készülődnek. Zs. Papp József 7 holdas dolgozó pa­raszt komoly gondot fordított a másod­növény vetésre is. Rövid tenyészidejű kukoricát vetett, melyet már két­szer megkapált. Zs. Papp József a múlt évben is ter­mesztett­­ rövid tenyészidejű kukoricát másodnövénynek. A termésből az őszi mezőgazdasági kiállításra is ho­zott. A tengelici Petőfi tsz-ben megkezdték a silózást A tengelici Petőfi termelőszövetkezetben évről-évre nagymennyiségű silótakarmányt készítenek, s ma már több, mint ezer köbméter silógödrük van. Az elmúlt években, amikor gyengébb volt a takarmánytermés, kevésbbé értékes növényféleségeket is felhasználtak silózásra: akácfa, szederfa levelét, tökindát. Az idén bőven van takarmány a tengelici Petőfi tsz-ben, ami lehetővé teszi, hogy növeljék silótakarmányuk értékét is. Az idén elsősorban silókukoricából, zöldcsal­amádé­­ból, silónapraforgóból készítenek takarmányt, de besi­­lózzák a répakoronát és a bab szárát is. A silózás augusztus közepe óta folyik a Petőfi tsz­­ben, s azóta 160 köbméter takarmányt silóztak. A tsz silózási terve azonban jóval nagyobb ennél; ebben az évben közel 1100 köbméter silót akarnak készíteni. A jó miőségű silótakarmányból 5 kiló 1 liter tej értéké­vel egyenlő, így a tengelici Petőfi tsz idei silózása tütob. Bánt HM ezer liter tejet jelent a tagságnak.

Next