Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-21 / 250. szám

4 REGÖL­YI LEVÉL: Meddig kell várni egy traktorjavításra ? A tamási gépállomásnak két körzeti szerelője van. Az egyik k­örzeti szerelő Kajtár József, az ő kezelése alá 13 erőgép tartozik. Munkáját lelkiismeretesen végzi, mind a 13 erőgép éjjel-nappal szánt, a traktorosok is jól keresnek az erőgépekkel.­ Nem így­­ van ez Meksz Gyula körzeti szerelő és brigádvezető traktorosainál. Meksz elvtárshoz hét erőgép tartozik. A hét erőgép közül 2—3 napokon keresztül áll szerelésre várva. — Persze Meksz elvtársnak a kisebbik gondja is nagyobb annál, hogy a gondjaira bízott erőgépek kisebb-nagyobb hibáit idejébe­n kijavítsa. — így volt ez október 41-én is, amikor az én erő­gépem romlott el, s kértem­­ a gépállomást, hogy küld­jön alkatrészeket és szerelőt.­ Október 9-ig sem alkat­részt, sem szerelőt nem­­ láttam. Ez az idő pedig közel egy hét munkakiesést jelentett. Úgy tudom, hogy Meksz elvtárs ezalatt az idő alatt egyik vagy másik ,,üdülőben, egy-egy kisfröccs v mellett próbálta elhitet­ni saját magával, hogy az ő brigádjában nincs semmi hiba, zavartalanul dolgoznak a traktorok. S így meg­nyugodva, odahaza a lakásán javítgatta az Állatforgal­mi motorkerékpárját, persze nem köszönöm­ szépenért. Már több, mint egy hónapja szinte könyörgök Meksz elvtársnak, hogy javítsa meg traktoromat. • Erre azon­ban nem volt hajlandó. Pár héttel ezelőtt történt, hogy az erőgépem lendkereke leesett. Ekkor kénytelen volt kijönni, feltenni és a szabályozót megigazítani. De mire a melegítő lámpát a gyújtófej alá tettük, már nyoma sem volt Meksz elvtársnak. Így persze nem is tud­­hatta, hogy a gép a javítás után jobban zörgött, mint a javítás előtt. Ezúton szeretném megkérdezni Meksz elvtárstól, mikor akarja traktorait rendbeszedni, meddig kell vár­ni arra, hogy az erőgépeken a munka közben eső hibá­kat idejében kijavítsa? Még arra is meg szeretném kérni, hogy sűrűbben látogasson el brigádjának tagjai­hoz. A gépállomás vezetőségétől pedig azt kérdem, hogy meddig tűri az ilyen hanyagságot? Az őszi munka dan­dárjában vagyunk, szántani és vetni kell. "Mi, trakto­rosok is, keresni akarunk, márpedig rossz gépekkel a munka sem halad és keresni sem lehet. NYÚL ALBERT traktorvezető, Regőly. N A­P C­ö Meg­egyzé'ek Víz helyett a pénz folyik el a mucsi kútépitésnél Régi vágyuk teljesült a muraiaknak, amikor a 3 éves terv keretén belül ártézi kutat kapott a község Meg is volt az öröm, hogyisne lett volna, hiszen a köz­­ségnek nagy szüksége van jó ivóvízre, mert bizony azzal nem nagyon bővelkednek. Az öröm közé azon­ban hamarosan üröm keveredett, mert a kútban nem volt víz. Pedig az artézi kút azért van, hogy víz folyjon belőle, legalábbis azért­­ szokott lennni — így gondol­ták ezt a mucsiak is. Csakhogy itt a víz helyett a kút­­csinálásra előirányzott összeg folyt el valamilyen mel­lékcsatornán, illetve csak betonalapzat lett belőle, mely a kút felszínét takarja. Azóta is artézikus nélkül van a község, mert a vállalat, mely a kút fúrását végezte, felelőtlen mun­kát végzett. A község lakossága eddig már több eset­ben fordult panaszával a járási tanács és a járási párt­­bizottság felé. A panasz,meghallgatásra talált. Mégpe­dig hogyan? A járási tanács akkori vezetőinek több­szöri ígérgetése, huza­vonája után megindultak a kút­­szemlék. Egyik bizottság a másiknak adta a kilincset, illetve a kutat. Jártak ott a járási és megyei KTSZ-ek küldöttei, akik megvizsgálták, költségvetést készítettek, mértek, egyszóval mindent csináltak, csak a kutat nem. A kút jelenlegi állapota pedig nem valami biztató ké­pet fest. A csövek már elrozsdásodtak, a betonalapzat betöredezett, egyszóval igen tekintélyes összeg veszett kárba a kútkészítésnél. Ezt az összeget még inkább tetőzik a rengeteg költségvetés és kiküldetési díjak. Jelenleg az a helyzet, hogy­ a kút­csináltatásra meg­van a pénz, csak az illetékes szervek gondolkoznak azon, hogy hozzáfogjanak-e a csináltatáshoz, vagy sem.­­ • Reméljük, hogy­ ha a Népfront-bizottság most terv­be veszi a kút elkészítését, akkor az új tanácsválasztá­sok után meg is lesz az valósítva. Mi azt szeretnénk, ha az ígérgetések sorozatának vége szakadna. Megszűnné­nek a sorozatos kiszállások és költségvetésere, mert ezekből az összegekből már egy újabb kutat lehetne építeni, mellyel ki lenne elégítve a község lakosságá­nak jogos kérelm­e. Mucsi község dolgozó narasztsága nevében: V. S. Kedipxinéin­ek az állattenyésztőknek . Az új kormányprogram, majd a­­ mezőgazdaság fejlesztésével kapcso­latban hozott minisztertanácsi hatá­rozatok után egymás után születtek olyan rendeletek, amelyek lényege­sen emelték a parasztok gazdálko­dási tervét, jelentősen növekedett az érdeklődés az állattenyésztés iránt is, így vált lehetővé az is, hogy több községben a gazdák érdeklődésére és kérésére bevezettük a törzskönyvi ellenőrzést. _ A törzskönyvezés semmiféle meg­terhelést nem jelent az állattenyész­tők részére. A törzskö­nyvezés elen­gedhetetlen feltétele az állattenyész­tés fejlesztésének. Fontos és érde­künk az, hogy a legjobb szülőktől származó állatokat, egyedeket állít­suk be tenyésztésbe, mert ezen ke­resztül sokkal nagyobb a valószí­nűség arra, hogy az ilyen állatok az öröklött jó tulajdonságokat megtart­ják, sőt ezeknél azokat még jobban lehet fokozni.­­Különösen fontos ez az apaállatok beállításánál. Amíg egy tehéntől évente egy borjút, ad­dig egy bikától évente 60—70 borjút számítunk. Tehát a jó apaállat meg­választással igen komoly mértékben javíthatjuk állományunkat. Ezért van aztán az, hogy a Tenyészállat­forgalmi Gazdasági Iroda a tenyész­állatok felvásárlásánál a jobb elő­dökkel, jobb termelékenységgel, te­hát jobb származási lappal rendel­kező tenyészállatot jóval magasabb áron fizet ki. Jó egyebek után kifizetődik a te­nyészállat nevelés, nagy előnyt je­lent a tenyésztők részére a külön­böző kedvezmények mellett a maga­­­­sabb vételár. Például egy másféléves tenyészbikáért 6.010—20.000 forintig, 8—10 hó­­nap­os tenyészkanért 2.000—8.000 forintig. Tenyészbika nevelésnél 600 liter tejbeszolgáltatási mentesítés, 5 má­zsa abraktakarmány hivatalos áron, nevelési előleg, majd az eladott bi­kával teljesítheti a húsbeadási köte­lezettségét is az illető tenyésztő. Tenyészkan nevelés esetében az eladott törzskönyvezett származású kannal teljesítheti a tenyésztő a hí­zott sertés beadását. Tehát nem az eladási áron fizetik az így átadott tenyészkant, hanem annál jóval magasabb, 21—27 Egy példát említek csak meg, mit jelent ez a korpajuttatás. Szakádét községben Genszler Andrásné 2 da­rab tehene után kötött tejszállítási Tehát ezek szerint 13 mázsa kor­pát fog kapni a folyó évben (részben már megkapta) a két tehene után, ami azt jelenti, hogy a 13 mázsa Tehát Genszler Andrásnénak ez utóbbi kedvezmény 5.655 forintot je­lent tiszta pénzben, de emellett je­lenti a teheneinek folyamatos ter­melését és jó kondícióban való tar­tását is. Miután a rendelet előírja, hogy a folyó évben a havonként be­tervezett, illetve a szerződésben meg­állapodott mennyiségű tejet beszállít­ja, a törzskönyvezett tehén tulajdo­nosa (természetesen az olyan teke­forint kilogrammonkénti, sőt jobb származás esetében ennél magasabb áron is. Említsünk meg még egy kedvez­ményt, a törzskönyvezett tehenek utáni korpajuttatást. Azok a tenyésztők, akiknek a te­hene a 3000 liter tejet megtermelte, illetve megtermeli és annak 60 szá­zalékát beszállítja a tejbegyűjtő helyre, az alábbiak szerint részesül korpa j­uttatásban. nek után, amelyeket az állattenyész­tő állomás javasolt szerződéskötésre) havonként és literenként 30 deka­gramm korpát kaphat, illetve kap. Az így szerződött, illetve beszállított tej magába foglalja a beadási köte­lezettséget is, természetesen azt be­adási áron, míg az azon felüli men­­­nyiséget szabadárom fizeti a tejbe­gyűjtő. (Állami Állattenyésztő Állomás) Termelt tej lit. 3000 4000 5000 6000 Beszállított tej lit. • 1.800 2.400 3.000 3.600 Juttatott korpa kg, 500 800 1.100 1.500 J3T 1954 OKTÓBER 81 SPORT így kellene megyénkben m­inden sportkörnek • működni Látogatás Méhes Jánosinál, a Tolnai Az elmúlt napokban felkerestem Méhes Jánost, a Tolnai Vörös Lobo­gó sportkörének elnökét. Méhes barátomat, vagy máskép­pen a „Danit" — mivel őt Tolnán csak ezen a néven ismerik — a Tex­tilgyár egyik irodahelyiségében talál­tam, bár a munkaidő már letelt. Az asztalán papírlapok, jegyzetek, me­lyeken nevek és eredmények.­­ Ez az én munkaidő utáni szórakozásom, mutat mosolyogva az asztalán szét­terülő kimutatásokra, szinte már el se­m tudom képzelni, mit is csinálnék üres óráimban, ha nem lenne sport. Ha egy sportköri elnök becsülete­sen , lelkiismeretesen végzi el fel­adatát, úgy bőven akad munkáa. És a mi „Danunk" bizony jó munkát vé­gez. A megyei szakszervezeti sport­körök közül a legjobb és legeredmé­nyesebb munkát a Tolnai Vörös Lo­bogó sportkör, illetve annak vezető­sége végzi. Természetesen ebben nagy része van a sportköri elnöknek. A sportköri elnöknek kell lenni an­nak, aki összefogja a szakosztályokat, a szakosztályvezetőket, az időnként megtartott vezetőségi ülésen beszá­moltatja a szakosztály munkájáról, majd a szakosztályok esetleges prob­léméit — a lehetőség szerint — elin­tézi. — Ha az elnök jól dolgozik, ak­kor a szakosztályvezetők is jó mun­kát végeznek, aminek eredménye, hogy a szakosztályon és így a sport­körön belül is fellendül az élet. A Tolnai Textilben a vezetőség jó munkát végez és így jó a munka a sportkörnél és a szakosztályokon be­lül is. Hogyan sikerült megyei vi­szonylatban az élvonalra felhozni a sportkört? — teszem fel a kérdést — a Vörös Lobogó elnökének. — Több éves munka eredménye ez — hangzik a válasz — ma már elértem azt, hogy a szakosztályvezető teljesen önállóan dolgozik. A labdarugó szakosztálynál például dicséretet érdemel lelkes agilis munkájáért Mladencsics Lajos, Ulrich János, Pranz János és Buch­müller Mihály. Részint lelkes mun­káiknak köszönhető, hogy a labda­rugó csapatunk az elmúlt évekhez viszonyítva jól szerepelt. Bár a csa­patnak minősített edzője nincs — az edzéseket Jagi­a Sándor, az üzem egyik dolgozója tartja — mégis jó­nak mondható a csapatszellem és a csapatmunka. A tavasszal hibát kö­vettünk el a labdarugó szakosztály­nál akkor, amikor nem mértük fel lehetőségeinket és II. csapatunkat beneveztük a bajnokságba. A rossz utazási körülmények, illetve a költ­séges utazás miatt ezt a csapatot kénytelen volt a vezetőség visszalép­tetni. Az atlétikai szakosztályról szólva az elnök elmondotta, hogy az eddig évek folyamán főképpen szakszerve­zeti vonalon működtek. — Beláttuk azt, hogy sportolóinknak szakszerve­zeti vonalon nem tudunk elegendő versenyt biztosítani és ez évben már részt vettünk a járási és megyei atlé­tikai versenyeken is. Ezeken a ver­senyeken a szakosztály tagjai jól megállták helyüket. A vezetőség még ezekkel a versenyekkel sem elégedett meg, hanem­ a párosversenyre hívta ki a megye nagyobb sportköreinek atlé­tikai szakosztályait. Ennek során ke­rült megrendezésre a Bátaszéki Lo­komotiv, valamint a Szekszárdi Dó­zsával megtartott atlétikai verseny. Helyes lenne, ha a TSB szorgalmaz­ná a községek közötti atlétikai páros­viadalt, esetleg célszerű lenne a kö­­zelfekvő községekből hármat-négyet összevonni és azok között megren­dezni a versenyeket. Hogy az atléti­kai szakosztályunk eredményes mun­kát tudott végezni, oroszlánrésze van Hochsteiger Fülöp edzőnek, aki már kora tavasszal elkezdte az atléták edzéseit. Részt vettünk a járási és mezei futóversenyen, majd a Vörös Lobogó futóversenyén, ahol „A vi­dék legjobb női csapata“ címet nyer­tük el.­ A felsoroltakon kívül a tlé-Vörös Lobogó sportkör* elnökénél, tánuk részt vettek a terülte­ti és az or­szágos Vörös Lobogó ít sportünnepé­­lyen, valamint a Vörös Lobogó orszá­gos atlétikai pályabajnokságán is. A röplabda szakosztályáól szólva megemlítette, hogy azok a fiúk, akik a szakosztály tag­ai, teljesen kezdők voltak e sportágban. — R­égis úgy határoztunk, hogy nevezzük őket a télen megtartott terem röplabda baj­nokságba. Ennek eredménye meglát­szott az idei röplabda bajnokság so­rán, mert annak ellenére, hogy tel­jesen kezdők, mégis a tetszőnkét mérkőzésből nyolcat megnyertek és így a tabellán a kilencedik helyet foglalták el. Női csapatunk a baj­nokság során végig jól szerelőéit és a lejátszott tizenkét mérkőzésből tizenegyszer győztesként hagy­ta el a pályát. Hogy a röplabda szakosztá­lyunk ilyen eredményesen működhe­tett, a lelkes játékosokon kívül Hor­váth Vilmos pedagógus érdeme, aki lelkiismeretesen foglalkozik a szak­osztály tagjaival. (Folytatjuk) Sportköri atlétikai verseny a Dombóvári Fiúiskolában Dombóváron a gimnázium sport­pályáján nagyszámú indulóval ren­dezte meg az iskola úttörő csaparja a sportkörrel karöltve a versenyt. Részletes eredmények: 60 m. síkfutás: 1. Lóránt 8.4 mp, 2. Raskoványi 8.6 mp, 3. Hetényi 8.0 mp. Távol­ugrás: 1. Endrefalvi 383 cm, 2. Marosi 379 cm, 3. Strasser 378 cm. Magasugrás: 1. Mihály 125 cm, 2. Tapa 125 cm, 3. Lóránt 122 cm. Súlylökés: 1. Sasfalvi 10.05 m, 2. Sáry 9.35 m, 3. Pető 8.40 m. Kislabda: 1. Cseri 48.40 m, 2. Dom­bóvári 47.20 m, 3. Kamarás 43.30 m. Gránátdobás: 1. Endrefalvai 48.60 m, 2. Sásfalvi 46.10 m, 3. Kovács 44.70 m. 800 méteres síkfutás: 1. Endrefalvi 2.54, 2. Várnai 2.57, 3. Strasser 2.59. 4x60 méteres váltó: 1. VII. b. (Strasser—Raskoványi—Kamarás— Endrefalvi), 2. VII. a. (Schreiner—* Seffer—Dombóvári—Bugasi), 3. Vilii a. (Topa—Hetényi—Ujj—Várnai). Ujj József levelező HÍREK CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 21 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Orsolya. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás csütörtök estig: —* Felhőátvonulások, már néhány he­lyen zápo­reső, zivatar. Élénk nyu­gati-délnyugati szél. A nappali hő­mérséklet keleten csökken, nyugaton emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 7—10, legma­gasabb nappali hőmérséklet csütör­tökön 16—19­ fok között lesz. A fű­tés alapjául szolgáló várható közép­hőmérséklet 10 fok felett lesz. MOZI Garay filmszínház. Október 25 ig: EGY ÉJ'­­­ELENCÉBEN. Színes osztrák film Johans Strauss operettjéből. Kezdések: vasár- és ünnepnap: 4, 6 és 8 órakor. Hétköznap: 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁL­Y LÁSZLÓ A szerkesztőség ée kiadnhivatal telefonjaimat 20­10 20­11 Szekszárd Széchenyi­ utca 10 MNB eev.számlaszám 00 8?s 085—50 Előfizetési díj: havi II__forint. Baranyamestyei Szikra Nsomda Bécs. Munkác­s Mihály­ utca 10 sz. Telefon 20-27 Nyomdáért felel- Melles Rezső «••• Nekem egy olyan könyvet ad­ón, amiben nincsen se traktor, se párt, — állít be egy napon a paksi járási könyvtárba egy téglagyári munká*. Weinréb Ignác, a könyvtár szer­vezője megáll egy pillanatra, né­zi a kérőt és gondolkodik. Majd a könyvespolchoz megy és leemeli az egyik kötetet. •— Vigye el ezt — mondja. A kölcsönző nézi a könyvet. So­­lobon: „Új barázdát szánt az eke". — Hát jó — ezzel hóna alá veszi és elmegy. Miután elolvasta a könyvet, is­mét felkeresi a könyvtárt. Wein­­réb Ignác kérdőn néz rá, de a köl­csönző nem nyilatkozik, az arca­ sem árul el semmit gondolataiból. A könyvtárosból erre kikívánkozik a kérdés: — No, hogy tetszett? — Voltak benne igen jó részle­tek, különösen az, amikor megver­ték azt a Davidovot, meg a felpuf­­fadt ló esete, az érdekes volt. — mosolyodik el a visszaemlékezéstől a kölcsönző. Weinréb Ignác ekkor hellyel kí­nálja, ő maga is leül mellé és el­kezd mesélni a­ könyvről, elemezve mondanivalóját, az írói fogásokat, amelyek fordulatossá teszik a re­­­gényt. Szinte egy rövid érdekes kis könyvismertetést tart. — Adja vissza a könyvet, elol­vasom újra — áll fel végü­l úl a könyvtár vendége. Nem az egyetlen eset ez, amely azt bizonyítja, hogy a paksi járási könyvtárban nem felületes mun­kát végeznek. Ráérnek alaposan foglalkozni egy-egy olvasóval és az eredményt számokban is ki lehet mutatni. A járási könyvtárak kö­zül [UNK] a paksinak van legkevesebb könyvállománya és ennek ellenére a­ legtöbb olvasója. Az olvasókkal való foglalkozásnak természetesen nem ezt az egyetlen módját isme­rik a paksi könyvtárban, amelyet már elmondtunk, hanem igen sok­oldalú propagandamunkát végez­nek a könyvtár dolgozói. Megláto­gatják például rendszeresen a be­teg olvasókat, akik huzamosabb ideig ágyhoz vannak kötve, és ol­vasnivalóval látják el őket. A mozi előtti hirdetőtáblán mindig értesül­het róla mindenki, hogy a könyv­tár milyen új könyveket kapott té­mák szerint. Minden olyan ada­tommal, amikor nagyobb tömeg gyűlik össze, munkába lépnek a könyvtár aktívái. A járási könyvtárnak emellett feladata az egész járást könyvek­kel ellátni. — Az utolsó negyedév­ben Földespusztán, Felsőcsámpa és Csapapusztán létesítünk új nép­­­könyvtárat — újságolja ezzel kap­csolatban Weinréb Ignác. — Az a tapasztalat, hogy az ilyen kis pusz­tákon igen hálás olvasóközönség van. Még valamit szeretnénk beve­zetni, — mesél terveikről a könyv­tár szervezője, — szeretnénk köz­­vetlen hangú olvasói megbeszélése­ket rendezni. Meg is csináljuk a télre. Rövid idővel ezelőtt a dunaföld­­vári községi könyvtár problémája miatt bírálat érte a paksi járási könyvtárt is. Azóta már a bírálat nyomán intézkedés történt, Duna­földvár jónéhány könyvet kapott. A járási könyvtár anyaga is állan­­­dóan bővül, nemrégen kapott 4—­ 500 kötetet. Lehet tehát újabb ol­vasókat szervezni, „NEKEM OLYAN KÖNYVET ADJON1* Miért van a paksi járási könyvtárnak a legtöbb olvasója?

Next