Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-03 / 235. szám

^^ÁocCCttO^. VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜL­JETEK! ! A MAI SZAMBAN: Az értényi DISZ-fiatalok rendet teremtenek a magok portáján (2. o.) — Megválasztották a Hazai és Nép­­frontbizottságot Tolnán (2. o.) — Dédanyám bölcsője (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — Magyar ember alapította az első török nyomdát (4. o.) — Látogatás a szálkai Fejlődés tsz-ben (5. o.) — Kulturális hírek a bonyhádi járásból (6. o.) — A kisipari szövetkezetek sztahánovistáinak feladata (7. o.) — A T­OLHAl AZ M­DP TOLNAMEGYEI PAPT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, *35. SZÁM AKA ön FILLÉR VASÁRNAP, 1954 OKTÓBER 3 A KÖNYV ÜNNEPÉRE Szerte az egész országban, a mi megyénknek is úgyszólván minden községében megjelentek a magyar könyvek szépségét, a magyar könyv ünnepi hetét hirdető plakátok. Ezek a művészi kivitelű színes „hirdeté­sek“ felhívják dolgozóink figyelmét arra, hogy az idén október 3-a és 10-e között ismét megrendezik ha­zánkban az immár hagyományossá vált Ünnepi Könyvhetet. Az Ünnepi Könyvhét megrendezése jelzi azt a megbecsülést, amellyel dolgozó né­pünk fogadja a jó és szép könyvet. Jelzi azt a tényt, hogy a magyar nép olvasó néppé vált, hogy felismerte Gárdonyi Géza megállapításának igazságát: „Minden jó könyv egy­­egy tanítója a nemzedéknek.“ Az Ünnepi Könyvhét alkalom ar­ra is, hogy a dolgozók minél széle­sebb rétegei kerüljenek közelebb az irodalomhoz, a tudás forrásához, a könyvhöz. A megye területén ren­dezendő irodalmi estek olvasómeg­beszélések és könyvkiállítások, szak­­könyvankétok mindmegannyi eszkö­zei lesznek annak, hogy elmélyüljön az olvasók és írók közötti kapcso­lat, hogy a könyvkiadók munkatár­sai, a könyvtárosok ezrei kicserél­jék az olvasókkal tapasztalataikat, megismerkedjenek az olvasók száz­ezreinek véleményével, igényével, kívánságaival. Ezért látogat el me­gyénkbe­n Tamási Lajos, József Attila díjas költő és Szekszárdon szerepel a könyvhét megnyitóján, ezért megy el Balázs Anna írónő Dombóvárra és ezért szerepel Kopré József költő a­gyünk­ ét tolnai dolgozói­: e'c't. Az 1953. évben tartott könyvhét volt az első, melynek megrendezé­sében nemcsak könyvkiadásunk és könyvkereskedelmünk vette ki ré­szét, hanem a megye sok-sok könyv­tára is. Természetesen így lesz eb­ben az esztendőben is. Ez a változás összefügg az ünnepi könyvhetek meg­változott jellegével. Amíg régen a könyvnapok kizárólag a könyv for­galmának az emelését célozták, ma a magyar és világirodalom nagy al­kotásainak megismerését, népszerű­sítését, az olvasótábor szélesítését is szolgálják, hiszen az elmúlt év könyvhetének tapasztalatai azt mu­tatják, hogy könyvtáraink propa­ganda-munkájának javítására és az olvasótábor növelésére még nagyobb súlyt kell helyezni. Az elmúlt év könyvhete erőpróbája volt könyvtári hálózatunknak is és ezt az erőpró­bát nagyrészt sikerrel állották ki könyvtáraink. Sokat fejlődött egy év óta a Megyei Könyvtár, a járási könyvtárak, sokat fejlődtek községi könyvtáraink is. Ez a körülmény biztató ígéret ahhoz, hogy az idei könyvhéten még nagyobb segítséget tudnak adni a népművelési szervek­nek, könyvterjesztőnek különböző rendezvények lebonyolításához. A mai napon meginduló könyvhét középpontjában az élő magyar iro­dalom népszerűsítése, az új olvasó­tábor kiszélesítése és a szakkönyvek, elsősorban a népszerű, a termelés­ben közvetlenül segítő, főként mező­­gazdasági szakkönyvek propagandá­ja áll. Az 1954-es Ünnepi Könyv­hét tükrözni fogja azokat a változá­sokat, melyek könyvkiadásunkban pártunk 1953. júniusi határozatai és a kormányprogram óta végbemen­tek. Könyvkiadásunk az elmúlt évek­ben nem törekedett minden erejével arra, hogy kielégítse a dolgozók egyre növekvő igényeit, főleg a szép- és ifjúsági irodalom terén. Az idei könyvhét legjelentősebb eseménye lesz viszont a könyvheti könyvek sok­féle és sok számban való megjele­nése, így az Ifjúsági Kiadó gazdag programjából csak egy új magyar művet említünk: Sziráky Judit pá­lyadíjnyertes ifjúsági regényét, a „Tisztességes János“-t A Művelt Nép Könyvkiadó kiadványai közül Mark Twain: „Jámbor lelkek kül­földön" című könyve tarthat számot különösen nagy érdeklődésre. De a szépirodalmi művekből is egész sor megjelenése nyújt sok-sok örömet dolgozóinknak. Fejlődésünket elősegítik az ideoló­giai közgazdasági és különböző tör­ténelmi munkák. A Szikra kiadásai közül csak néhányat említünk meg, mint Nagy Imre „Egy évtized” című munkája. Varga Jenő „Az imperia­lizmus alapvető gazdasági és politi­kai kérdései a második világháború után” c. tanulmánya, Káhn „Játék a halállal", Molnár Erik „A magyar nép őstörténete" c. művei, Ehren­­burg kitűnő munkáit, amelyek ugyan­csak szerepelnek a könyvheti köny­vek listáján. A felsorolt példák bi­zonyítják, hogy az Ünnepi Könyv­hétre megjelenő könyvek már job­ban tekintetbe veszik dolgozóink igé­nyeit. Kovács György „Vetéstől ara­tásig” c. könyve pl. több mint ezer hasznos tanácsot ad a mezőgazda­ság dolgozóinak, segítve ezzel az új kormányprogram, pártunk III. kongresszusa határozatainak győze­lemre jutását. Dolgozóink igényeinek megfelelően megjelenő könyvek sokasága bizo­nyítja, hogy könyvkiadásunk a foko­zódó igények mennyiségi és minőségi kielégítésére törekszik. A helyes ki­adói politika azonban azt is megkö­veteli, hogy a könyvek gyorsan jus­sanak el az olvasókhoz, hiszen né­pünk olvasó, betűértő nép lett. Egy­­re inkább birtokába veszi a szépség és a tudás betűkbe öntött kincseit. A' k' lyv dolgozóink mindennapi fényé­re már, s nem ritka ünnepi eledés. Ebben nagy része van annak, hogy ma már egyre fejlettebb könyvtár­hálózattal rendelkezünk. Nincs a megyénkben egyetlen olyan falu sem, ahol ne volna könyvtár. Igaz, hogy ezeknek a könyvtáraknak könyvanyaga sem mennyiségileg, sem minőségileg­ nem tudja kielégí­teni teljes mértékben dolgozóink ol­­vasószomját. Mindenesetre fejlődés megállapítható, hiszen országos vi­szonylatban üzemi, falusi, városi, tömegszervezeti, iskolai és egyéb könyvtáraink száma ma már meg­haladja a 16.000-et. Büszkén mond­hatjuk Majakovszkijjal: „A könyves­polcokra lecsap vidám csapatunk, agyunkba gyűjtjük a betűk seregét, gondolatot vetünk és aratunk.“ Va­lóban a könyv ügye nálunk ma már a nép ügyévé válik. A ma kezdődő Ünnepi Könyvhét akkor lesz igazán sikeres, ha megyénkben a meglévő 20.000 olvasó­közönség mellé további ezrek sorakoznak fel és kapcsolódnak be az olvasásba, újabb ezrek isme­rik meg a mi életünket tükröző iro­dalmi alkotásokat, újabb ezrek ol­vassák azokat az írókat, akik megér­demlik megbecsülésünket és szerete­­tünket, mert ők is szerették és be­csülték az emberiséget, olvassák azo­kat, akiknek igazsága nem múlik el, mert a jövőnek, minekünk ír­ták, olvassák azokat, akik velünk és köztünk élnek és rólunk adnak majd képet utódaiknak, akik segíteni akarnak nekünk, hogy sokkal töb­bet tudjunk a világról, amelynek sorsáért mi vagyunk felelősek. Bízunk abban, hogy az idei Könyv­hét a népművelés munkásainak se­gítségével a mi megyénkben is va­lóra fogja váltani a hozzáfűzött re­ményeket és az új magyar irodalom, meg az olvasóközönség nagy találko­zója lesz valamennyi községben. Dr. Máté Géza Megyei Könyvtár vezetője, M­EGYÉNK ÉLETÉBŐL A fécsi Alkotmány tsz tagjai és a györkönyi dolgozók tagjaikkal is erősítik a békét A györkönyi dolgozó parasztok mindig példamuta­tóan teljesítették állam iránti kötelezettségüket. A gabonabeadásnál e e­gy­etlen gazdának sem volt hát­raléka. Adófizetésben meg egyéb más beadási köte­lezettségek teljesítésében is élenjár a község. Ezért jó hírneve van Györkönynek megyeszerte. A község termelőszövetkezeti tagjai és dolgozó pa­rasztjai jó hírnevét még öregbíti, hogy az V. Béke­kölcsön jegyzésben is példamutatóan kivették részüket. Buják Emil egyénileg dolgozó paraszt, a begyűjtési állandó bizottság elnöke az első napon 200 forintot jegy­zett, Besse Sándor az I. típusú Kossuth tsz elnöke 400 forintot, mindketten jegyzésgyűjtők voltak. Mint jegy­zésgyűjtők kiváló munkát végeztek a pedagógusok is, különösképpen Binder Gáspár és Csende Ilona óvónő. * A népköztársaság minisztertanácsa V. Békeköl­csönnel kapcsolatos felhívására a decsi Alkotmány tsz tagjai is tettekkel válaszolnak. Cseh Ferenc, a tsz párt­titkára és Kiss Antal, a szövetkezet elnöke kisgyűlést tartottak. A kisgyűlésen ők írták alá elsőnek a jegy­­zésgyűjtő ívet. Kiss elvtárs 400, Cseh elvtárs 300 forin­tot jegyzett. De a további munkából is példamutatóan kivették részüket. Kiss elvtárs 14 termelőszövetkezeti tagot jegyeztetett le. A községi pedagógusok is, — csakúgy, mint a ter­melőszövetkezet tagjai —­ hozzájárulnak forintjaikkal is a béke megszilárdításához. A pedagógusok valamen­­­nyien lejegyeztek, 14.300 forintnyi összeget. A békekölcsön összegéből korszerűsítik a zombai bölcsődét Még nem ért véget az ötödik Békekölcsön jegyzése, de Tolna megye legtöbb községében már azon gondol­koznak a tanácsok, mire fordítsák a jegyzett összeg­nek a községben felhasználásra kerülő 25 százalékát. Zombán befejezéshez közeledik a békekölcsön jegyzési eddig 10.000 forintot jegyeztek a falu dolgozó paraszt­jai. Ebből a pénzből 2.500 forint a község é­s a zom­bai tanácstagok már most azon gondolkoznak, mire fordítsák ezt a tekintélyes összeget. A végrehajtó bizott­ság tagjai már megbeszélést is tartottak s úgy hatá­roztak: javasolni fogják, hogy a község bölcsődéjét és napköziotthonát fejlesszék ebből a pénzből. A két in­tézmény a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején, otthont ad 50—60 falusi kisgyermeknek, akiknek jó ellátását sokszor akadályozta a felszerelés hiánya. Most edényeket, és játékokat akarnak vásárolni nekik,­­ ezzel Zombán az Ötödik Békekölcsönből először a leg­fiatalabbak részesülnek.• Tamásiban a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a IV. és az V. békekölcsön visszamaradó összegét a sportpályához melléképület létesítésére használják fel . Pariban tavaly a Sztálin és a Rákosi utcákat össze­kötő út villamosítására használták fel a lejegyzett köl­csön 20 százalékát. Az V. békekölcsön 25 százalékából most bővíteni fogják a hangoshíradót. Új hangszórót vásárolnak majd. A helyi tanácsok életéből Keszőhidegkúton a legutóbbi ta­nácsülésen közel 100 dolgozó paraszt vett részt. A jól megszervezett ta­nácsülésen — amelynek napirendi pontjáról előre értesítették a tanács­tagokat — 16 hozzászólás volt. A beadással, az őszi mezőgazdasági munkákkal foglal­kozi . E­zen az ülé­sen élenjáró dc’go .o pa­­­ zsok köve­telték azt is. * »I és mo’der­­ hátralékostól követelje meg a tör­vények betartását. A tanácsülésen felszólalt többek között Szabó Elek dolgozó paraszt és versenyre hívta Bató Istvánt. Szabó vállalta, hogy a havi adórész fize­tési kötelezettségének 150 százalék­ban eleget tesz, az őszi mezőgazda­sági munkákat pedig határidő előtt 5 nappal befejezi. Bató István dol­gozó paraszt, aki azelőtt soha nem versenyezett, elfogadta a versenyfel­tételeket. A tanácsülésen jelenlévő dolgozó parasztok csatlakoztak eh­hez a versenyhez. • A Szekszárd városi tanács terv-, és építési állandó bizottságai a szep­tember 26-án megtartott rendes ülé­sükön megkezdték a város­fejlesz­tési program kidolgozását, amelyet a Hazafias Népfrontbizottság és a végrehajtóbizottság elé terjesztenek majd. A városfejlesztési program­ban többek között szerepel a Mészá­ros Lázár­ utcai fahíd eltávolítása és a forgalmas útvonalra vasbetonhíd építése mintegy 60 ezer forint beru­házással. Ugyancsak a programban szerepel az Esze Tamás­ utcai, mint­egy 400—500 méter hosszú vízveze­ték lefektetése is 20 ezer forint be­ruházással. A csatornázási munkála­tok már megkezdődtek. A Szabadságharcos Szövetség csatlakozott a Hazafias Népfronthoz A Magyar Szabadságharcos Szö­vetség Tolnamegyei Bizottsága a me­gye szabadságharcosai nevében lelke­sen csatlakozik ahhoz a mozgalom­hoz, mely az ország minden becsüle­tes dolgozóját a Hazafias Népfront zászlaja alá szólítja. Elért eredményeink azt bizonyít­ják hogy roeevénk dolgozi­, főleg az ifjúság, ma­ már kész aktív védelme­zője lenni szocialista építésünknek. A honvédelemre való felkészülés mellett most az a feladata minden szabadságharcosnak, hogy részese le­gyen annak a nagy nemzeti össze­fogásnak, amely a Hazafias Népfron­ton keresztül biztosítéka lesz békés építésünknek, boldog jövőnknek. Minden szervezetünk és tagsága kapcsolódjon bele a Népfront előké­szítő bizottságok munkájába és se­gítsék elő a Hazafias Népfront fel­adatának megvalósítását. Új belépők A keszőhidegkúti Új Élet tsz ve­zetősége most tárgyalja két új be­lépő felvételének kérelmét. Mindkét belépő volt már a tsz-nek tagja, azon­ban Naszvadi Jánost 1952-ben kizár­ta a tagság, mert állandóan ivott. Naszvadi János a 2 év alatt, — a tsz-tagság véleménye szerint — meg­változott. Most becsületes tagként akar dolgozni. A másik belépő Har­cos János, aki ugyancsak 1952-ben került ki a tsz-ből. A gépállomásra ment traktorosnak, majd Komlóra a bányába került. Most kérte magát vissza a tsz-be. Mindkét felvételét kérő volt tag a közgyűlés határozata után munkába állt és dolgozik a tsz fejlődéséért, a jólét megteremtésé­ért. Zombai Szabadság tsz: tíz hold szerződéses babföldről 100 ezer forint jövedelem Mi, a zombai Szabadság termelőd szövetkezet tagjai örömmel olvastuk a sajtóban, hogy november 7 és a ta­­nácsválasztások tiszteletére tett ver­­­senyfelhívásunknak egyre több kö­­­vetője van. Ez arra serkent bennün*­ket. ..ugy vállalásainkat minél ha­* mar­ vb teljesítsük. Eddig megtrá­* gyáztunk 40 hold földet, felszedtünk 10 hold burgonyát, elvetettünk 10 hold ősziárpát és 5 hold takarmány* keveréket, 60 holdat pedig elkészí­tettünk vetés alá. Mindezek mellett örömmel adok hírt arról is, hogy 10 hold szerződéses babföldünkről 82 mázsa babot takarítottunk be. Ez a mennyiség prémiummal együtt mint­egy 100.000 forinttal gyarapítja tsz-­ ünk jövedelmét. Felszedtük már a burgonyát is, melyből teljesítettük állam iránti kötelezettségünket. Az árvízkárosultaknak is adtunk belőle 20 mázsát, de még 20 mázsa szénát is fogunk részükre juttatni. Én, mint könyvelő dolgozom a ter­­melőszövetkezetben. Megfogadtam, hogy munkánk menetéről minden hé­ten sajtón keresztül fogom tájékoz­tatni megyénk termelőszövetkezeteit, különösen arról, hogy mennyit telje­sítettünk vállalásainkból. Ezúton sze­retnénk megkérni a többi termelő­szövetkezet könyvelőjét is, hogy ad­janak hírt hetenként tsz-ük vállalá­sának eredményéről. Tájékoztassuk egymást arról is, hogy melyik tsz. milyen módszerrel érte el eredmé­nyeit, így tanulni tudunk egymás­tól. Fülöp József Szabadság tsz, Zomba. Közösen eredményesebb a munka . Jobb lett volna már három évvel ezelőtt, akkor lenne már két tehenem és mindenféleképpen, más­hogy állnánk. — mondja Fodor Lő­rinc teveli dolgozó paraszt sajátos hangzású székelységgel. Helyesbí­tenem kell azonban, Fodor Lőrinc csak volt egyénileg dolgozó paraszt. Október 1-vel belépett 8 hold föld­jével az Alkotmány termelőszövet­kezetbe. — Sok jó ismerősöm, rokonom van a szövetkezetben, engem is hí­vott a sógor már három évvel ez­előtt is, de akkor nem hallgattam rá. Úgy gondoltam, hogy jobb lesz, ha így magánosan gazdálkodók, de most már úgy látom, hogy ez a boldogulás legjárhatóbb útja. Így is megvolt a kenyerünk mindig, a beadást is teljesítettük rendesen, de mégis ... Látja ott azt a nagy kazal szalmát, — mutat az udvar sarkában terpeszkedő hatalmas ka­zalra — de szem az nem sok lett. A termelőszövetkezeteknek azonban a rossz időjárás, a rozsda ellenére is termett 8—9 mázsa holdanként. „Sok lúd disznót győz“ — tartja a közmondás, közösen úgy látszik, eredményesebb a munka. Fodor Lőrinc tehát sok gondol­kozás és önmaga meggyőzése után aláírta a belépési nyilatkozatot. — Megyünk is dolgozni a szövet­­kezetbe, a kukoricatörésnél már együtt dolgozunk a tagokkal. — Bizony együtt dolgozunk —­ erősíti meg Fodor Lőrinc szavát a felesége, mert ő is el akar járni a munkába, hiszen eddig is együtt végezték a 8 hold föld minden ten­nivalóját. A tsz-ben is több jut majd, több dolgos kéz után. Az Alkotmány termelőszövetke­zet nagy családja, nemcsak Fo­­dórákkal szaporodott, hanem rajtuk kívül még tízen választották Te­velen a szövetkezeti gazdálkodás útját.

Next