Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-27 / 255. szám
NAPLÓ A bonyhádi tájfajták tenyésztésével segítjük a kormányprogram megvalósítását TOLNA MEGYÉBEN több, mint 200 éve ismerüük, megszerették a jó tulajdonságokkal rendelkező bonyhádi vörös tarkáikat, amelyek 1890. ben a pécsi kiállításon kapták a „bonyhádi tájfajta" nevet, s 1880- ben a budapesti kiállításon egy csoport első díjat nyert. A jól tejelő tehenekből 1910—14 éves években sokat kivittek a megyéből, de jócskán elpusztult belőlük a második világháború idején. Mohar László, a mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályvezetője a következőket mondta el a bonyhádi tájfajták továbbfejlesztéséről: — A felszabadulás után súlyos hibát követtünk el, túlzott szimentalizálással háttérbe szorítottuk a bonyhádi vörös tarkákat. A bikák beálításánál nem vettük figyelembe a jó származást, az anya tejtermelését. — A szocialista szektorok létrehozása után a törzsállattenyésztő állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, de egyes községekben is bonyhádi tájfajtába beillő jó egyedeket helyeztünk el továbbfejlesztésre. — DÖNTŐ FORDULAT állt be az 1953 júniusi párthatározat után, amikor a Központi Vezetőség a mezőgazdaság fejlesztését helyezte előtérbe. Maguk a gazdák is jobb kedvvel foglalkoznak szarvasmarha tenyésztéssel, mert azóta felemelték a tej árát, korpajuttatást kapnak a törzskönyvezett teheneik után s a kiváló állatokért magas átvételi árat biztosít a kormány. Szaikcson, Nakon, Döbröközön, Madocsán, Bátán, Zombán és más állattenyésztésről híres községben jó anyától származó törzs, bikaneveléssel különösen sokat segítenek a gazdák a bonyhádi tájfajta fellendítésében. A bonyhádi tájfajta jellemzője a magas tejelőképesség. A Tuba nevű vörös tairika például 8000, a nagydíjas Terka 6030, a Bimbó 6400, a Zsemlye pedig 5900 kiló tejet adott egy évben. Hogy elszaporítsuk a kiváló egyedeket, csupán szeptemberber 32 jól tejelő tehéntől származó bikát helyeztünk tenyésztésbe, amit átlag 11 ezer forintért vásároltunk fel. — HOGY KOMOLYABB eredményeket érjünk el az állattenyésztésben ,fő feladatunk: a legfejlettebb módszerek bevezetése. Mesterséges megtermékenyítő állomást hozunk létre, hogy a magas tenyészértékű bikáktól évente többszáz utódot nyerjünk. Az ellésre való alapos előkészítés mellett komoly gondot fordítunk az itatásos borjúnevelésre, s irányított munkával már kis korban kialakítjuk a tenyészállat további fejlődését. Igyekszünk minél több helyen a Sceimann-féle nevelési módszert alkalmazni. Különösen nagy gondot kell fordítani a növendékek felnevelésére, mert a tájfajta további elszaporítása csak úgy lesz eredményes, ha nagyüzemi gazdaságokban és egyéneknél helyes takarmányozással, megfelelő jurtatással minél több jó utódot nevelünk. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a lucernavecs terület megnövelése, hogy kellő fehérjében gazdag takarmányt biztosítsunk és emellett egyre többet sózzunk. A tejtermelés fokozása érdekében pedig igyekszünk minél több helyen naponta többszöri fejest bevezetni. A NAGYÜZEMI gazdaságokban az eddiginél több női dolgozót vonunk be, mert a gyakorlat azt mutatja: a nők türelemmel, az állatok szerető gondozásával jó eredményeket érnek el az itatásos borjúnevelésben. A hírneves bonyhádi tájfajta továbbfejlesztése a megye állattenyésztőinek és gondozóinak, valamint az állattenyésztési szakembereknek az összefogásától függ. Mi, az állattenyésztő állomás dolgozói érezzük, hogy a kormányprogram megvalósításáért komoly felelősséggel tartozunk a párt és a dolgozó nép előtt. Elhatároztuk: a nagyüzemi gazdaságokban és az egyének között ismertetjük a szarvasmarhatenyésztés fontosságát, jövedelmezőségét, s az eddigieknél sokkal több szakmai és gyakorlati segítséget adunk az állattenyésztők munkájához, hogy Tolna megyében valóban fellendüljön a bonyhádi tájfajta tenyésztése. NIKKK SZERDA, OKTÓBER 21 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Szabina — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: holnap nyugat felől felszakad a felhőzet, ma még többfelé, holnap már kevesebb helyen, főként keleten és délen eső. Mérséklődő északi-északkeleti szél. Hűvös idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: a nyugati határ mentén 2—5, máshol 5—8, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 9—12 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 4—9 fok között. Az új belépő Az asónánaiak szép iskolája Egy új belépővel, egy dolgos szorgalmas emberrel gyarapodott a fácárkerti Vörös Hajnal tsz tagsága. Sörös Katalin választotta a termelőszövetkezeti közös gazdálkodást. Az új tag a belépési nyilatkozat aláírása után azonnal megkezdte a munkát, hozzálátott a munkaegységek szorgalmas gyűjtögetéséhez. Nekem legalábbis ez jutott eszembe, amikor a tsz egyik cukorrépa tábláján a szorgalmasan dolgozó tagok között megmutatták Sörös Katalint. őszintén, egyszerűen beszélt nekem arról Sörös Katalin, hogy tulajdonképpen miért, is lépett be a fácánkerti Vörös Hajnal termelőszövetkezetbe. — Nagyon régóta itt lakom a pusztán, — mondotta. — Szüleim halála után egyedül maradtam és a tangazdaságban, majd módosabb gazdáknál dolgoztam tavasztól késő őszig, amíg kint a határban munka volt. Amikor megalakult Fácánkerten is a csoport és a házban lakó szomszéd is tsz-tag lett, ettől az időtől láttam, hogy a jó munkáért mit ad a tsz. Szépen osztottak és vitték haza gabonát. Minden hónapban pénzt is kaptak, és ha pénz dolgában valaki is megszorult, csak kérni kellett és kapott. őszintén szólva — folytatta tovább, — én már két évvel ezelőtt be akartam lépni a tsz-be, de akkor még voltak olyan tagok, akik azt mondták nekem, hogy ne gyere te ide, mert itt csak az örökös veszekedés, megism érlés fog neked osztályrészül jutni. Hittem nekik, és nem léptem be. Azóta már ezeket a félrevezetőket részben kizárták, a másik része pedig otthagyta a termelőszövetkezetet. Azóta a termelőszövetkezet belső életéről még nem beszéltem senkivel. Azok az eredmények, amelyeket a tsz tagjai felmutattak, azok érlelték meg bennem azt az elhatározásomat, hogy én tsz-tag leszek. Ezzel az elhatározással léptem be a tsz «•ódájába, arra kérve Laboda István tsz-elnököt, hogy vegyenek be soraik közé. És még az aznap tartott taggyűlésen a tagság egyhangúan úgy határozott, hogy Sörös Katalint befogadják. Az új tag belépése óta már eltelt pár nap, örömmel dolgozik Sörös Katalin abban a termelőszövetkezeti közösségben, ahol a szeretet és a megbecsülés fogadta. Alsónánán még az elmúlt évben kezdődött meg egy régi, egyszerű parasztház átépítése iskolává. Az átalakítási munkálatok a tavaszra fejeződtek be, így még az elmúlt iskolaévben megkezdődött a tanítás az új iskolában. A kis iskolák fejlesztésének politikájához híven a megyei tanács oktatási osztállyá újabb beruházásokból a nyár folyamán bővíttette az alsónánai iskolát. A bővítésnek megfelelően új berendezést is kaptak. Ezenkívül modern sportszerekkel is felszerelték az iskolát. Az építkezés összes beruházási költsége mintegy 350—300 ezer forint. Az alsónánaiak, de különösen a tanulók és a pedagógus gárda nagy örömmel fogadták a szép, modern iskolát. Már a tervezések idején arról is gondoskodtak, hogy megfelelő szép környezetbe kerüljön az új épület. Gálos Endre igazgató-tanító különösen nagy gondot fordít az iskola csinosítására és az ő elgondolását valósították meg az úttörők, amikor az iskola elé fákat ültettek. Képünkön jól látható az iskolaépület előtt végig húzódó kis fasor. A hoppla-hopp közös szava minden cirkuszi mutatványnak, amely megnevettet, vagy izgalomba hozza a szívet, egyszer a kirobbanó jókedv, másszor az együttérző részvét könnyeit csalja a szembe. Ilyen ez az új magyar film is, Keleti Márton háromszoros Kossuth-díjas érdemes művész új filmje. Hoppla-hopp! Könnyünk fakad harsogó kacagásunkban, de rögtön utána torkunkat szorítja a sírás Peti bohóc történetén. Latabár Kálmán alakítja utólérhetetlen művészettel. Peti érzi, hogy nagy szerepre hivatott, de a szakmai féltékenység, karrierféltés következtében csak az a teendője, hogy ő az az ember, akit Aida, a tudós elefánt megborotvál, és Ödön, a bohóc felpofoz. Keserű ez a sors Petinek, hisz ráadásul 1945 tavasz van, katonaszökevény és a Jackson cirkusszál halad az osztrák határ felé. Jackson összeköttetésben áll a környék nagyhatalmi nyilas körzet parancsnokával, akitől a cirkusz nyugatra mentését reméli. Bonyodalmak egész sora támad. Peti elrejti a cirkusznál a menedéket kereső Annuskát és a 6 éves üldözött Sanyikat, ezzel a rettenetes Müller haragját is magára vonja. Kivégzésre viszik Petit két másik katonaszökevénnyel együtt. A film egyik legszívbemarkolóbb jelenete, mikor Peti utolsó kívánságaként azt kéri, hogy előadhassa nagy számát. A környezet: feketeruhás nyilas kivégző osztag, agyongyötört magyar bakák, két kivégzésre váró katonaszökevény .... és Peti játszani kezd. Faszéndarabkája nyomán ligeti pad bontakozik ki, rajta karcsú leányalak. Ajkán piroslik a rúzs. Peti arra jár és udvarolni kezd neki. Szinte elfelejtjük, hogy a lány csak rajz annyira megeleveníti Peti játéka. Peti próbálkozását siker koronázza, mert íme a leány csókjának nyoma ott piroslik az arcán. A megbűvölt nézők észre sem veszik — csak Peti számított rá, — hogy Aida, az elefánt megjelenik a színen. Megjelenése annyira váratlan, hogy a katonák megfutnak és a három kivégzésre szánt el tud szökni. Végül Peti Budapesten van Aidával. Elérte élete nagy álmát; az Állami Nagycirkusz homlokzatán fénylő betűkkel ragyog a nagy szám, Peti neve. A szekszárdi Garay János filmszínház október 28-tól november 3-ig tűzte műsorára a filmet. FEL A FEJJEL Színes, magyar vígjátékfilm 1954 OKTOBER 11 sport r Szekszárdi Építők — Dombóvári Postás 2:0 (0:0) Szekszárd, 400 néző, vezette: Jóna. Szekszárdi Építők: Greiich — Kiss NI., Fehér, Bencze — Vigh, Klézli — Tóth, Elekes, Gyetvay, Pruzsina, Krausz. Dombóvári Postás: Moósz — Szenti, Schmidt, Fodor — Csabai, Ilabgold — Nagy, Joksai, Varga, Nyírő, Takács. Az a körülmény, hogy a mérkőzésnek szinte semmi jelentősége nem volt a bajnokság alakulásra, reányomta bélyegét. Nem volt iram, nem volt küzdelem. Az Építők rengeteget támadott, de Schmidt ezeket az elgondolás nélküli támadásokat szinte egymaga tartota fel. Az Építők óriási mezőnyfölénye ellenére is két szerencsés góllal nyerte meg a mérkőzést. Azonnal a hazaiak támadnak és ordító helyzetek maradnak kihasználatlanul. A 2. percben Gyetvait szabálytalanul tartja fel a Postás védelem. A 20 méteres szabadrúgást Vigh lövi, de Moósz véd. Azután Tóth beadása szinte a kapuvonalon keresztül hagyja el a játékteret, de nincs csatár, aki a labdát a hálóba sodorja, pedig Gyetvay közvetít i közelben van. A 12. percben ismét Gyetvay kerül ordító helyzetbe, de végülis addig forgolódik, amíg rossz leadásán elhal a támadás. A 10. percben Tóth egyedül fut el, de fölé lő. A 26. percben Varga és Greiich rajtol egy labdára, a két játékos összecsap és Varga 1 perces ápolásra szorul. A 40. percben ismét Gyetvay hibáz gólhelyzetben. Egy percre rá a túloldalon Varga fut el gólt igérően, de fölélő a csatár. Dombóvári Lők.—Mázai Bányász 7:1 (1:1) Dombóvár, 400 néző, vezette: Paár. Mázai Bányász: Zöld — Gyulay, László, Kovács II. — Láng, Kersák — Feil, Herczi, Gebhardt, Radó, Markovics. Dombóvári Lokomotiv: Halmos — Sipos, Halmosi, G. Kiss — Szabó, Kelenfi — Simonfalvi, Gelencsér, Hirczi, Haraszti, Czibók. Közepes iramban indul a mérkőzés. Hullámzó a játék. Mindkét kapu több ízben kerül veszélybe, de egyelőre jól zárnak a védelmek. A 16. percben a D. Lokomotiv a 16-osról szabadrúgást rúghat. G. Kiss lövése azonban Zöld kezében hal el. Ezután Hirczi előtt nyílik gólhelyzet, de a csatár hibáz. A lokomotív mód már valamivel többet támad de Gelencsér mellélövése után mégis a vendégek szereznek vezetést a 32. percben Gebhardt szögletrúgását Radó a lába közt lövi Halmos kapujába. 0:1. Nem sokáig várat magára az egyenlítés. A 36. percben Zöld kifut kapuából. Szabó fe’’* meri a helyzetet és 30 méterről kapura lő' A lövés Radó feje fe’ett a léc a’ott vágódik a hálóba, 1:1. A félidő befejezése előtt már nem is történik érdemleges esemény. A II. félidő első percei sorsdöntőek a mérkőzés alakújára. Mig kezdenek, Kovács elvéti a labdát és Simonfalvi megszerzi a vezetést. 2:1. A 3. percben a mára: védelem kezez és a megítélt büntetőrugá«ból Ko’enij újabb íróit szerezve háromra növel’ n Lokomotív gólír»-nak a számát. 3:1.^ A gól után feljön a Lokomotiv. de mezőnyben "írvába’án nem mi’tatkozik r’őnv a hazaiak •«vára. A gó’helyzetek V hozzá’ásában •zon’-an már na^v a különbség. A 23. Vn G. K*ss «zabadrui.zá‘t'61 növeli a ›ó okn ak a számát. 4:1. 25. percben Czibók e’őtt nyílik helyzet, de ec9V harmadszorra adja meg r`aláb’ a rés 7.öd kannába 5:1. |0 percben H rczi hagy ki »6 helyzetet. Vég nercben Hiczi beadásét Ge’encsér •*rtékpsff:. \ befejezés e’őtt Cz:**'',r helyett Gál áll be A 4?. perben ő is lövi mérkőzés legnagyobb gólját Hirczi átadásából. Bírálat: Közepes iramú mérkőzésen a helyzeteit kihasználó vasutas csapat ilyet ír rá,vb-n is megérdemelte a győzelmet. A mezőnyben azonban nem volt ekkora különbség a két együttes között. Jók: G. TTK: G:bók: Halmosi Gelencsér, illetve Feil."Vbhardt és Radó. A Dombóvári Fáklya és az őcsényi SK megőrizte veretlenségét az osztályozó mérkőzéseken Az osztályozó mérkőzések második fordulóját Tamásban, Decsen és Kölesden játszotték le. Tamásiban a Dombóvári Fáklya —Kölesdi Falusi Sportkör találkozóra került sor, amelyet a dombóvári együttes nyert meg nagy kiszdelem után 3:2 arányban. A kölesdi talá’kozónak a Paksi Traktor és a Bonyhád VL volt * résztvevője. Itt is vé* "■ig hatalmas küldelmet vívot t egymásai a két c«mat s végülis megosz to ak a beinek’ non^okon. A harmad:,< találko óra Dec«e" került sor, ahol a Szekszárd’ Lendület a» öcsényi Fa’us’ Sportkör együtte«ével mérte össze erejét. Bár az első gólt a Szrikszárd: osana< é*** r>1 és a m',T*kr-"'- íórác-»ébon 1-1 re á’lt a találkozó, a TI. félidő végén a szekszárdi e.Tvü- es ö=«zeroppant é« öcsé”v 4:' arányú győzelmével ért véget a találkozó. Bá’ korai ’eme jóslásokba bo^sa+koZn’ az eddig lejátszott mérkőzések al aoán • *“ ••ulh'dul Hs^ázad ak az erőviszonyok. Feltűnő a szekszárdi, a bonyhádi és paksi forgii<tá s eddigi gyenge szereplése. A tábl ázaton az síesélyek nagyarányú ’■’őrölmük révén megeőzték a Dombóvár Fáklya együttesét. A bajnok«otf állás az Indul óban lejátszott mérkőzések után a következő: A TIT. fordulóban az alábbi mérkőzések kerülnek elé ‘szádra: Szekszárdon: Körtö^ —Bonyhád. Tolnán: Paks—Szekszárd, Hogyészen, öcsény—Pincehely. ATLÉTIKA A Paksi Közgazdasági Technikum atlétika: szakosztálya megrendezi az iskola őszi atlétiai egyéni és osztályok közötti csapatbajnokságait. Jelenleg a csapatbajnokságok folynak. Az eddigi eredmények közül kiemelkedik Gombos Ágnes II. osztályos tanuló 142 cm-es magasugró eredménye. Részletes eredmények: Női súly: I. IV. osztály csapata 7.71 m. átlag, 2. II. osztály csapata 6.62 m átlag, 3. 111. osztály csapata 6.21 m. átlag, 4. I. osztály csapata 604 m. átlag. Egyénileg: Kiss Klára 8.45 m, Mihályfy 7.57 m, Verli 7.4R m. Női magas 1. II. osztály csapata 122 cm átlag, 2. IV. osztály csapata 115 cm átlag, 3. I. osztály csapata 111 cm átlag, 4. 111. osztály csapata 110 cm átlag. Egyénileg: Gombos Ágnes 142 cm, csúcs! Kiss Klára 120 cm, Palotás Mária 120 cm. Férfi súly: 1. IV. osztály csapata 8.50 m átlag, 2. 111. osztály csapata 7.75 m átlag, 3. II. osztály csapata 6.64 m átlag, 4. I. osztály csapata 6 m átlag. Egyénileg: Kun A 11. félidőben nem változik a helyzete Az Építőkben Gyetvay és Krausz helyet cserél, de ez sem sokat változtat, az Építők csatárainak góliszonyán. Később Végh előre megy Pruzsina helyére. A 2. percben Krausz fordulásból lő, de Moósz kezesbe. Majd ugyancsak Krausz ugrik ki, de Schmidt magzavarja és csak sarkot szerez. A 18. percben majdnem a Postás védelem unja meg a szekszárdi csatárok tehetetlenségét, de Szenti labdája csak a kapufát találja el, majd onnan a kapuvonalon túlra pattan. A 21. percben Tóth már az ötödik sarokrúgást rúgja egymás után. Ezúttal Gyet'vay elé kerül a labda, aki az ötösről megszerzi a vezető gólt, 1:0. A 36. percben Tóth beadását Krausz kapásból jól lövi, de Moósz kezébe. A 41. percben Tóth megzavarja Moószt, aki elveszti a labdát. Tóth gólt szerezhetne, de kézzel feltartja a csatárt, a játékvezető azonban nem lát okot büntető adására. A 43. percben Vigh beadását Gyetvay az ötösön teljesen tisztán állva a kapusba lövi, utána tumultus támad, inncs aki kapuba nyomja a labdát. A 44. percben egyenlít a játékvezető. Schmidt olyan mozdulatot tesz, mintha kezezne. A játékvezető l-est vét. A büntetőnek Fehér áll neki és ballal a jobb sarokba lövi. Bírálat: Idényvégi gyenge játék a változatlanul góliszonyban szenvedő Építők csatárokkal, jól romboló védelmekkel. Jók: Krausz, Kiss, Fehér, illetve Moósz, Schmidt, (a mezőny legjobbja) és Szenti. János e.Mm. 2. Tóth József 825 m, Laposa 7.»»0 m. Férfi magas: 1. 111. osztály csapata 136 cm. 2. IV. osztály csapata 135 ór, 5. II. osztály csapata 128 cm. 4. T. osztály csapata <27 cm. Egyénileg: Gyimóthi Géza 150 cm. Tamáska Lajos 140 cm, Kun János 140 cm. ÖKÖLVÍVÁS Dunaföldvári Honvéd—Szekszárdi Dózsa Szekszárd, 300 néző, vezette: Leposa. A ragyogó őszi vasárnap délelőttön is nehezen gyülekezik a közönség. Van már negyed 12 is, amikor az első bemutató pár szorítóba lép. Horváth Dunaföldvár sokkal keményebben verekszik és ennek megfelelően pontozásos győzelmet arat Blazsek Sz. Dózsa ellen. Az alsó súlycsoportokban a szekszárdi versenyzők bizonyulnak jobbnak, de aztán jön a dunaföldvári Henger. Egy pillanatig sem kétséges a vendégöklözők nagyarányú győzelme. Csesznek Dunaföl dvárt fejek«ért leléptetik Takács Dóra ellen. Az I. menetben belharcot kezdeményez a dunaföldvári fiú és ebben jobbnak is bizonyul ellenfelénél, de sokat fejel és ezért kétszer is intést kap. A II. menettben a változatosság kedvéért Takácsot inti meg a mérkőzésvezető fogásért. Továbbra is inkább verekedés van és miután Csesznek harmadszor is fejel, a mérkőzésvezető lelépteti. 2:0 a Dózsa javára. Bede Dunaföldvár Wágner Sz. Dózsa ellen az 1. menetben feladja. Már az 1. menetben eldől a mérkőzés sorsa. Nagy fltés^ váltások után Bede jobbnak látja feladni a küzdelmet. Már 4:0 * Dózsa javára. Kozma Dunaföldvár—Budai Sz. Dózsa ellen pontozással győz. Az I. menetben Budai jól szürkéi * aztán eltáncol ellenfele elől, ennek ellenére kiegyenlített a küzdelem. A II. menetben Budai harcol ki némi fölényt, de a vendégversenyőnek jobb az erőnléte. A 111. menetben Kozma kerül fölénybe és nemcsak, hogy behozza. Budai pontelőn vét, de a mérkőzést is biztosan nyeri meg. A 111. menetben 0-ig a földön volt Budai. 4:2. Görög Dunszödvár győz czarka 11. Sz. Dózsa ellen Kiegyen’tett küzdelem után a IT. m*nnt e’ején Szarka mélyütést színlel. Győz Görög. 4:4. Kopasz Dunaföldvár ellen Füzesi Sz. Dózsa *Feladja. Kopasz nagy lendülettel kezd, belharcot keresi, hogy Füzesi hosszú karjai nyújtotta előnyt kiegyenlítse. A 11. meneten mind nagyobb fölénybe kerül a dunaföldvári fiú és Füzesi feladja a küzdelmet. 6 . Dunaföldvár javára. Varró Dunaaöldvár ellen Cseri az I. menet után sérülése miatt feladja. Nagy ütésváltások, inkább verekedés, mint ökölvívás. Cseri sérülése miatt feladja, 8:4. Tóth II. Dunaföldvár—Kungazda Sz. Dózsa ellen kétszeri intés után erőfölény miatt ’eléptetés «el győz. Tóth 11. nagyobb feladatunak odá«ára « képes. Végeredményben a Dumsföldvár 10:4 arányban nyer. A mérkő est egy bemutató zárja be. Az egész éven át jól szerepelt szekszárdi csapat ezúttal teljesen csődöt mondott. A dunaföldvárak lényegesen jobban felkészültek az összecsapásra. Különösen erőnlétben, de techniban is felülmúlták a szekszárdi versenyzőket. 1. Őcsényi SK 2. Dombóvári Fáklya 3. Pincehelyi Traktor 4. Bonyhádi VL 5. Paksi Traktor 6. Kövesdi SK 7. Szekszárdi Lendület 2 2-----------6:2 4 2 2-----------6:3 4 1 1------------3:2 2 2 — 1 1 4:5 1 2—1 1 4:6 1 1 --------1 2:3 — 2 --------2 3:7 — •Alkülözheteten az offWdél Munkában MOZI Garay filmszínház: Október 27-ig: EGY KATEDRA TÖRTÉNETE. Magyarul beszélő csehszlovák film. Kezdések: vasár- és ünnepnap: 4, 6 és 8 órakor. Hétköznap: 6 és 8 órakor. PANKOTAI Állami Gazdaság mindennemű szástakarmányt vásárol készpénzfizetés mellett. Takarmány ajánlatokat kérünk termelő csoportoktól és egyéni gazdáktól. C.m: Gaál agronómus. Dombóvár, Vörös Csillag Szálló. ÉRTESÍTEM a város lakosságát, hogy cipész műhelyt nyitottam. Várszegi Márton, Beloiannisz utca 26/a. (volt Augusz utca.) TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 2010. Kiadóhivatal telefonszáma: 2011 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz Előfizetési díj: havi 11.— Ft. Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10. *7. Telefon: 20-27. Nyomdáért felel: Melles Rezső