Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-27 / 255. szám

NAPLÓ A bonyhádi tájfajták tenyésztésével segítjük a kormányprogram megvalósítását TOLNA MEGYÉBEN több, mint 200 éve ismerüük, megszerették a jó tulajdonságokkal rendelkező bony­hádi vörös­ tarkáikat, amelyek 1890. ben a pécsi kiállításon kapták a „bonyhádi tájfajta" nevet, s 1880- ben a budapesti kiállításon egy cso­port első díjat nyert. A jól tejelő tehenekből 1910—14 éves évek­ben sokat kivittek a megyéből, de jócs­kán elpusztult belőlük a második vi­lágháború idején. Mohar László, a mezőgazdasági igazgatóság állatte­nyésztési osztályvezetője a követke­zőket mondta el a bonyhádi tájfajták tov­ábbf­ej­lesz­tésérő­l: — A felszabadulás után súlyos hi­bát követtünk el, túlzott szimentali­­zálással háttérbe szorítottuk a bony­hádi vörös­ tarkákat. A bikák beálí­­tásánál nem vettük figyelembe a jó származást, az anya tejtermelését. — A szocialista szektorok létreho­zása után a törzsállattenyésztő ál­lami gazdaságokban és termelőszö­vetkezetekben, de egyes községekben is bonyhádi tájfajtába beillő jó egye­­deket helyeztünk el továbbfejlesz­tésre. — DÖNTŐ FORDULAT állt be az 1953 júniusi párthatározat után, amikor a Központi Vezetőség a me­zőgazdaság fejlesztését helyezte elő­térbe. Maguk a gazdák is jobb kedv­vel foglalkoznak szarvasmarha teny­ész­téssel, mert azóta felemelték a tej árát, korpajuttatást kapnak a törzs­könyvezett teheneik után s a­­ kiváló állatokért magas átvételi árat bizto­sít a kormány. Szaikcson, Nakon, Döbröközön, Madocsán, Bátán, Zom­­bán és más állattenyésztésről híres községben jó anyától származó törzs, bikaneveléssel különösen sokat segí­tenek a gazdák a bonyhádi tájfajta fellendítésében.­­ A bonyhádi tájfajta jellemzője a magas tejelőképesség. A Tuba ne­vű vörös­ tairika például 8000, a nagy­­díjas Terka 6030, a Bimbó 6400, a Zsemlye pedig 5900 kiló tejet adott egy évben. Hogy elszaporítsuk a ki­váló egyedeket, csupán szeptem­ber­­ber 32 jól tejelő tehéntől származó bikát helyeztünk tenyésztésbe, amit átlag 11 ezer forintért vásároltunk fel. — HOGY KOMOLYABB eredmé­nyeket érjünk el az állattenyésztés­ben ,fő feladatunk: a legfejlettebb módszerek bevezetése. Mesterséges megtermékenyítő állomást hozunk létre, hogy a magas tenyészérték­ű bikáktól évente többszáz utódot nyer­jünk. Az ellésre való alapos előkészí­tés mellett komoly gondot fordítunk az itatásos borjúnevelésre, s irányí­­tott munkával már kis korban kiala­kítjuk a tenyészállat további fejlő­dését. Igyekszünk minél több helyen a Sceimann-féle nevelési módszert alkalmazni. Különösen nagy gondot kell fordítani a növendékek felne­velésére, mert a tájfajta további el­­sza­porítása csak úgy lesz eredmé­nyes, ha nagyüzemi gazdaságokban és egyén­eknél helyes takarmányo­zással, megfelelő jurtatással minél több jó utódot nevelünk. Ehhez azon­ban feltétlenül szükséges a lucerna­­ve­­cs terület megnövelése, hogy kel­lő fehérjében gazdag takarmányt biz­­tosítsunk és emellett egyre többet s­ózzunk. A tejtermelés fokozása ér­­de­kében pedig igyekszünk minél több helyen naponta többszöri fejest bevezetni. A NAGYÜZEMI gazdaságokban az eddiginél több női dolgozót vonunk be, mert a gyakorlat azt mutatja: a nők türelemmel, az állatok szerető gondozásával jó eredményeket érnek el az itatásos borjúnevelésben. A hír­neves bonyhádi tájfajta továbbfej­lesztése a megye állattenyésztőinek és gondozóinak, valamint az állat­­tenyésztési szakembereknek az ös­­­szefogásától függ. Mi, az állattenyész­tő állomás dolgozói érezzük, hogy a kormányprogram megvalósításáért komoly felelősséggel tartozunk a párt és a dolgozó nép előtt. Elhatároztuk: a nagyüzemi gazdaságokban és az egyén­ek között ismertetjük a szarvasmarhatenyésztés fontosságát, jövedelmezőségét, s az eddigieknél sokkal több szakmai és gyakorlati segítséget adunk az állattenyésztők munkájához, hogy Tolna megyében valóban fellendüljön a bonyhádi táj­fajta tenyésztése. N­­IKKK SZERDA, OKTÓBER 21 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Szabina — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: hol­nap nyugat felől felszakad a felhő­zet, ma még többfelé, holnap­­ már kevesebb helyen, főként keleten és délen eső. Mérséklődő északi-észak­keleti szél. Hűvös idő. Várható leg­alacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: a nyugati határ mentén 2—5, más­hol 5—8, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 9—12 fok kö­zött. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 4—9 fok kö­zött. Az új belépő Az a­sónánaiak szép iskolája Egy új belépővel, egy dolgos szorgalmas emberrel gyarapodott a fácárkerti Vörös Hajnal tsz tagsága. Sö­rös Katalin választotta a termelőszövetkezeti közös gazdálkodást. Az új tag a belépési nyilatkozat aláírása után azonnal megkezdte a munkát, hozzálátott a mun­kaegységek szorgalmas gyűjtögetéséhez. Nekem leg­alább­is ez jutott eszembe, amikor a tsz egyik cukor­répa tábláján a szorgalmasan dolgozó tagok között megmutatták Sörös Katalint. őszintén, egyszerűen beszélt nekem arról Sörös Katalin, hogy tulajdonképpen miért, is lépett be a fá­­cánkerti Vörös Hajnal termelőszövetkezetbe. — Nagyon régóta itt lakom a pusztán, — mondot­ta. — Szüleim halála után egyedül maradtam és a tangazdaságban, majd módosabb gazdáknál dolgoztam tavasztól késő őszig, amíg kint a­ határban munka volt. Amikor megalakult Fácánkerten is a csoport és a ház­ban lakó szomszéd is tsz-tag lett, ettől az időtől lát­tam, hogy a jó munkáért mit ad a tsz. Szépen osz­tottak és vitték haza gabonát. Minden hónapban pénzt is kaptak, és ha pénz dolgában valaki is megszorult, csak kérni kellett és kapott. őszintén szólva — folytatta tovább, — én már két évvel ezelőtt be akartam lépni a tsz-be, de akkor még voltak olyan tagok, akik azt mondták nekem, hogy ne gyere te ide, mert itt csak az örökös veszekedés, m­eg­­ism érlés fog neked osztályrészül jutni. Hittem nekik, és nem léptem be. Azóta már ezeket a félrevezetőket részben kizárták, a másik része pedig otthagyta a ter­melőszövetkezetet. Azóta a termelőszövetkezet belső életéről még nem beszéltem senkivel. Azok az ered­mények, amelyeket a ts­z tagjai felmutattak, azok ér­lelték meg bennem azt az elhatározásomat, hogy én t­sz-tag leszek. Ezzel az elhatározással léptem be a tsz «•ódájába, arra kérve Laboda István tsz-elnököt, hogy vegyenek be soraik közé. És még az aznap tartott taggyűlésen a tagság egy­hangúan úgy határozott, hogy Sörös Katalint befogad­ják. Az új tag belépése óta már eltelt pár nap, öröm­mel dolgozik Sörös Katalin abban a termelőszövetke­zeti közösségben, ahol a szeretet és a megbecsülés fo­gadta. Alsónánán még az elmúlt évben kezdődött meg egy régi, egyszerű parasztház átépítése iskolává. Az átalakítási munkálatok a tavaszra fejeződtek be, így még az elmúlt iskolaévben megkezdődött a tanítás az új iskolában. A kis iskolák fejlesztésének politikájához híven a megyei tanács oktatási osztállyá úja­bb beruhá­zásokból a nyár folyamán bővíttette az alsónánai is­kolát. A bővítésnek megfelelően új berendezést is kap­­tak. Ezenkívül modern sportszerekkel is felszerelték az iskolát. Az építkezés összes beruházási költsége mintegy 350—300 ezer forint. Az alsónánaiak, de különösen a tanulók és a pe­dagógus gárda nagy örömmel fogadták a szép, mo­dern iskolát. Már a tervezések idején arról is gondos­kodtak, hogy megfelelő szép környezetbe kerüljön az új épület. Gálos Endre igazgató-tanító különösen nagy gondot fordít az iskola csinosítására és az ő­ elgondolá­sát valósították meg az úttörők, amikor az iskola elé fákat ültettek. Képünkön jól látható az iskolaépület előtt végig húzódó kis fasor. A hoppla-hopp közös szava minden cirkuszi mutatványnak, amely meg­nevettet, vagy izgalomba hozza a szívet, egyszer a kirobbanó jókedv, más­szor az együttérző részvét könnyeit csalja a szembe. Ilyen ez az új magyar film is, Keleti Márton háromszoros Kossuth-dí­­jas érdemes művész új filmje. Hoppla-hopp! Könnyünk fakad harsogó kacagásunk­ban, de rögtön utána tor­kunkat szorítja a sírás Peti bohóc történetén. La­­tabár Kálmán alakítja utólérhetetlen művészet­tel. Peti érzi, hogy nagy sze­repre hivatott, de a szak­mai féltékenység, karrier­­féltés következtében csak az a teendője, hogy ő az az ember, akit Aida, a tudós elefánt megborot­vál, és Ödön, a bohóc fel­pofoz. Keserű ez a sors Peti­nek, hisz ráadásul 1945 ta­vasz van, katonaszöke­vény és a Jackson cirkus­­szál halad az osztrák ha­tár felé. Jackson összeköt­tetésben áll a környék nagyhatalmi nyilas körzet parancsnokával, akitől a cirkusz nyugatra menté­sét reméli. Bonyodalmak egész sora támad. Peti elrejti a cir­kusznál a menedéket ke­reső Annuskát és a 6 éves üldözött Sanyikat, ezzel a rettenetes Müller harag­ját is magára vonja. Ki­végzésre viszik Petit két másik katonaszökevén­­nyel együtt.­ A film egyik legszívbe­­markolóbb jelenete, mikor Peti utolsó kívánságaként azt kéri, hogy előadhassa nagy számát. A környezet: feketeruhás nyilas kivég­ző osztag, agyongyötört magyar bakák, két kivég­zésre váró katonaszöke­vény .... és Peti játszani kezd. Faszéndarabkája nyomán ligeti pad bontakozik ki, rajta karcsú leányalak. Ajkán piroslik a rúzs. Pe­ti arra jár és udvarolni kezd neki. Szinte elfelejt­jük, hogy a lány csak rajz annyira megeleveníti Peti játéka. Peti próbálkozását siker koronázza, mert íme a leány csókjának nyoma ott piroslik az arcán. A megbűvölt nézők ész­re sem veszik — csak Peti számított rá, — hogy Aida, az elefánt megjele­nik a színen. Megjelené­se annyira váratlan, hogy a katonák megfutnak és a három kivégzésre szánt el tud szökni. Végül Peti Budapesten van Aidával. Elérte élete nagy álmát; az Állami Nagycirkusz homlokzatán fénylő betűkkel ragyog a nagy szám, Peti neve. A szekszárdi Garay Já­nos filmszínház október 28-tól november 3-ig tűz­te műsorára a filmet. FEL A FEJJEL Színes, magyar víg­játékfilm 1954 OKTOBER 11 sport r Szekszárdi Építők — Dombóvári Postás 2:0 (0:0) Szekszárd, 400 néző, vezette: Jóna. Szekszárdi Építők: Greii­ch — Kiss NI., Fehér, Bencze — Vigh, Klézli — Tóth, Ele­kes, Gyetvay, Pruzsina, Krausz. Dombóvári Postás: Moósz — Szenti, Schmidt, Fodor — Csabai, Ilabgold — Nagy, Joksai, Varga, Nyírő, Takács. Az a körülmény, hogy a mérkőzésnek szinte semmi jelentősége nem volt a bajnok­ság alakulá­sra, reányomta bélyegét. Nem­ volt iram, nem volt küzdelem. Az Építők rengeteget támadott, de Schmidt ezeket az elgondolás nélküli támadásokat szinte egy­maga tarto­ta fel. Az Építők óriási mezőny­­fölénye ellenére is két szerencsés góllal nyerte meg a mérkőzést. Azonnal a hazaiak támadnak és ordító helyzetek maradnak kihasználatlanul. A 2. percben Gyetvait szabálytalanul tartja fel a Postás védelem. A 20 méteres szabadrú­gást Vigh lövi, de Moósz véd. Azután Tóth beadása szinte a kapuvonalon keresztül hagyja el a játékteret, de nincs csatár, aki a labdát a hálóba sodorja, pedig Gyetvay közvetít­­ i közelben van. A 12. percben is­mét Gyetvay kerül ordító helyzetbe, de végülis addig forgolódik, amíg rossz leadá­sán elhal a támadás. A 10. percben Tóth e­gyedül fut el, de fölé lő. A 26. percben Varga és Greii­ch rajtol e­gy labdára, a két játékos összecsap és Varga 1 perces ápo­lásra szorul. A 40. percben ismét Gyetvay hibáz gólhelyzetben. Egy percre rá a túl­oldalon Varga fut el gólt igérően, de fölé­lő a csatár. Dombóvári Lők.—Mázai Bányász 7:1 (1:1) Dombóvár, 400 néző, vezette: Paár. Mázai Bányász: Zöld — Gyulay, László, Kovács II. — Láng, Kersák — Feil, Herczi, Gebhardt, Radó, Markovics. Dombóvári Lokomotiv: Halmos — Sipos, Halmosi, G. Kiss — Szabó, Kelenfi — Si­­monfalvi, Gelencsér, Hirczi, Haraszti, Czi­­bók. Közepes­ iramban indul a mérkőzés. Hul­lámzó a játék. Mindkét kapu több ízben kerül veszélybe, de egyelőre jól zárnak a védelmek. A 16. percben a D. Lokomotiv a 16-osról szabadrúgást rúghat. G. Kiss lö­vése azonban Zöld kezében hal el. Ezután Hirczi előtt nyílik gólhelyzet, de a csatár hibáz. A lokomotív mód már valamivel többet támad de Gelencsér mellélövése után mégis a vendégek szereznek vezetést a 32. percben Gebhardt szögletrúgását Radó a lába közt lövi Halmos kapujába. 0:1. Nem sokáig várat magára az egyenlítés. A 36. percben Zöld kifut kapu­ából. Szabó fe’’* meri a helyzetet és 30 méterről kapura lő­' A lövés Radó feje fe’ett a léc a’ott vág­ó­dik a hálóba, 1:1. A félidő befejezése előtt már nem is történik érdemleges esemény. A II. félidő első percei sorsdöntőek a mérkőzés alakújára. Mig kezdenek, Ko­vács elvéti a labdát és Simonfalvi megszerzi a vezetést. 2:1. A 3. percben a mára: vé­delem kezez és a megítélt büntetőrugá«ból Ko’enij újabb íróit szerezve háromra növel’ n Lokomotív gólír»-nak a számát. 3:1.^ A gól után feljön a Lokomotiv. de mezőnyben "írvába’án nem mi’tatkozik r’őnv a hazaiak •«vára. A gó’helyzetek V ho­zzá’ásában •zon’-­an már na^v a különbség. A 23. Vn G. K*ss «zabadrui.zá‘t'61 növeli a ›ó­ ok­­n ak a számát. 4:1.­­ 25. percben Czibók e’őtt nyílik helyzet, de ec9V harmadszorra adja meg r`aláb­’ a ré­s 7.ö­d kann­ába 5:1. |­­­­0 percben H­ rczi hagy ki »6 helyzetet. V­ég nercben Hi­czi beadásét Ge’encsér •*rtékpsff:. \ befejezés e’őtt Cz:**'',r helyett Gál áll be A 4?. perben ő is lövi mérkőzés legnagyobb gólját Hirczi át­adásából. Bírálat: Közepes iramú mérkőzésen a helyzeteit kihasználó vasutas csapat ilyet ír rá­,vb-n is megérdemelte a győzelmet. A mezőnyben azonban nem volt ekkora kü­­lönbség a két együttes között. Jók: G. TTK­: G­:bók: Halmosi Gelencsér, illetve Feil.­­"Vbhardt és Radó. A Dombóvári Fáklya és az őcsényi SK megőrizte veretlenségét az osztályozó mér­kőzéseken Az osztályozó mérkőzések második fordu­lóját Tamásban, Decsen és Kölesden ját­­szotték le. Tamásiban a Dombóvári Fáklya —Kölesdi Falusi Sportkör találkozóra került sor, amelyet a dombóvári együttes nyert meg nagy kiszdelem után 3:2 arányban. A kölesdi talá’kozónak a Paksi Traktor és a Bonyhád­ VL volt * résztvevője. Itt is vé­* "■ig hatalmas küldelmet vívot t egymásai a két c«m­at s végülis megosz to­­ ak a beinek­’ non^okon. A harmad:,< találko óra Dec«e" került sor, ahol a Szekszárd’ Lendület a­» öcsényi Fa’us’ Sportkör együtte«ével mérte össze erejét. Bár az első gólt a Szrikszárd: osana< é*** r>1 és a m',T*kr-"'- íórác-»ébon 1-1 re á’lt a találkozó, a TI. félidő végén a szek­szárdi e.Tvü- es ö=«zeroppant é« öcsé”v 4:' arányú győzelmével ért véget a találkozó. Bá’­ korai ’em­e jóslásokba bo^sa+k­oZn’ az eddig lejátszott mérkőzések al ao­án • *“ ••ulh'du­l Hs^ázad ak az erőviszonyok. Fel­tűnő a szekszárdi, a bonyhádi és paksi forgii<tá s eddigi gyenge szereplése. A­ tábl ázaton az síesély­ek nagyarányú ’■’őrölm­ük révén megeőzték a Dombóvár Fáklya együttesét. A bajnok«otf állás az I­­ndul óba­n lejátszott mérkőzések után a következő: A TIT. fordulóban az alábbi mérkőzések kerülnek­­ elé ‘szádra: Szekszárdon: Kö­rtö^ —Bonyhád. Tolnán: Paks—Szekszárd, Ho­gy­észen, öcsény—Pincehely. ATLÉTIKA A Paksi Közgazdasági Technikum atléti­­ka: szakosztálya megrendezi az iskola őszi atlét­iai egyéni és osztályok közötti­­ csa­patbajnokságait. Jelenleg a csapatbajnok­ságok folynak. Az eddigi eredmények közül kiemelkedik Gombos Ágnes II. osztályos ta­nuló 142 cm-es magasugró eredménye. Részletes eredmények: Női súly: I. IV. osztály csapata 7.71 m. átlag, 2. II. osztály csapata 6.62 m átlag, 3. 111. osztály csapata 6.21 m. átlag, 4. I. osztály csapata 6­04 m. átlag. Egyénileg: Kiss Klára 8.45 m, Mihályfy 7.57 m, Verli 7.4R m. Női magas 1. II. osztály csapata 122 cm átlag, 2. IV. osztály csapata 115 cm át­lag, 3. I. osztály csapata 111 cm átlag, 4. 111. osztály csapata 110 cm átlag. Egyéni­leg: Gombos Ágnes 142 cm, csúcs! Kiss Klára 120 cm, Palotás Mária 120 cm. Férfi súly: 1. IV. osztály csapata 8.50 m átlag, 2. 111. osztály csapata 7.75 m átlag, 3. II. osztály csapata 6.64 m átlag, 4. I. osztály csapata 6 m átlag. Egyénileg: Kun A 11. félidőben nem változik a helyzete Az Építőkben Gyetvay és Krausz helyet cserél, de ez sem sokat változtat, az Épí­tők csatárainak góliszonyán. Később Végh előre megy Pruzsina helyére. A 2. percben Krausz fordulásból lő, de Moósz kezesbe. Majd ugyancsak Krausz ugrik ki, de Schmidt magzavarja és csak sarkot szerez. A 18. percben majdnem a Postás védelem unja me­g a szekszárdi csatárok tehetetlen­ségét, de Szenti labdája csak a kapufát ta­lálja el, majd onnan a kapuvonalon túlra pattan. A 21. percben Tóth már az ötödik sarokrúgást rúgja egymás után. Ezúttal Gyet'­vay elé kerül a labda, aki az ötösről meg­szerzi a vezető gólt, 1:0. A 36. percben Tóth beadását Krausz kapásból jól lövi, de Moósz kezébe. A 41. percben Tóth megza­varja Moószt, aki elveszti a labdát. Tóth gólt szerezhetne, de kézzel feltartja a csa­tárt, a játékvezető azonban nem lát okot büntető adására. A 43. percben Vigh be­adását Gyetvay az ötösön teljesen tisztán állva a kapusba lövi, utána tumultus támad, inncs aki kapuba nyomja a labdát. A 44. percben egyenlít a játékvezető. Schmidt olyan mozdulatot tesz, mintha kezezne. A játékvezető l­-est vét. A büntetőnek Fehér áll neki és ballal a jobb sarokba lövi. Bírálat: Idényvégi gyenge játék a változat­lanul góliszonyban szenvedő Építők csatá­rokkal, jól romboló védelmekkel. Jók­: Krausz, Kiss, Fehér, illetve Moósz, Schmidt, (a mezőny legjobbja) és Szenti. János e.M­m. 2. Tóth József 8­25 m, Laposa 7.»»0 m. Férfi magas: 1. 111. osztály csapata 136 cm. 2. IV. osztály csapata 135 ór­, 5. II. osztály csapata 128 cm. 4. T. osztály csa­pata <27 cm. Egyénileg: Gyimóthi Géza 150 cm. Tamáska Lajos 140 cm, Kun János 140 cm. ÖKÖLVÍVÁS Dunaföldvári Honvéd—Szekszárdi Dózsa Szekszárd, 300 néző, vezette: Leposa. A ragyogó őszi vasárnap délelőttön is nehe­zen gyülekezik a közönség. Van már negyed 12 is, amikor az első bemutató pár szorítóba lép. Horváth Dunaföldvár sokkal keményeb­ben verekszik és ennek megfelelően ponto­zásos győzelmet arat Blazsek­ Sz. Dózsa el­len. Az alsó súlycsoportokban a szekszárdi versenyzők bizonyulnak jobbnak, de aztán jön a dunaföldvári Henger. Egy pillanati­g sem kétséges a vendé­göklözők nagyarányú győzelme. Csesznek Dunaföl dvárt fejek­«ért lelépte­­tik Takács Dó­ra ellen. Az I. menetben belharcot kezdeményez a dunaföldvári fiú és ebben jobbnak is bizonyul ellenfelénél, de sokat fejel és ezért kétszer is intést kap. A II. menettben a változatosság kedvéért Ta­kácsot inti meg a mérkőzésvezető fogásért. Továbbra is inkább verekedés van és mi­után Csesznek harmadszor is fejel, a mér­kőzésvezető lelépteti. 2:0 a Dózsa javára. Bede Dunaföldvár Wágner Sz. Dózsa el­len az 1. menetben feladja. Már az 1. me­netben eldől a mérkőzés sorsa. Nagy fltés^ váltások után Bede jobbnak látja feladni a küzdelmet. Már 4:0 * Dózsa javára. Kozma Dunaföldvár—Budai Sz. Dózsa ellen pontozással győz. Az I. menetben Budai jól szürkéi * aztán eltáncol ellenfele elől, ennek ellenére kiegyenlített a küzdelem. A II. menetben Budai harcol ki némi fö­lényt, de­ a vendégversen­y­őnek jobb az erőnléte. A 111. menetben Kozma kerül fö­lénybe és nemcsak, h­ogy behozza. Budai pontelőn vét, de a mérkőzést is biztosan nyeri meg. A 111. menetben 0-ig a földön volt Budai. 4:2. Görög Dunszö­dvár győz czarka 11. Sz. Dózsa ellen Kiegyen’tett küzdelem után a IT. m­*nnt e’ején Szarka mélyütést színlel. Győz Görög. 4:4. Kopasz Dunaföldvár ellen Füzesi Sz. Dó­zsa *Feladja. Kopasz nagy lendülettel kezd,­­ belharcot keresi, hogy Füzesi hosszú kar­jai nyújtotta előnyt kiegyenlítse. A 11. me­ne­ten mind nagyobb fölénybe kerül a du­naföldvári fiú és Füzesi feladja a küzdel­met. 6 . Dunaföldvár javára. Varró Dunaaöl­dvár ellen Cseri az I. me­net után sérülése miatt feladja. Nagy ütés­váltások, inkább verekedés, mint ökölvívás. Cseri sérülése miatt feladja, 8:4. Tóth II. Dunaföldvár—Kungazda Sz. Dózsa ellen kétszeri intés után erőfölény miatt ’el­ép­tet­és «el győz. Tóth 11. nagyobb feladat­unak o­dá«ára « képes. Végeredményben a Du­­msföldvár 10:4 arányban nyer. A mérkő est egy bemutató zárja be. Az e­gész éven át jól szerepelt szekszárdi csapat ezúttal tel­jesen csődöt mondott. A dunaföl­dvár­ak lényegesen jobban felkészültek az össze­csapásra. Kü­lönösen erőnlétben, de techni­­­ban is felülmúlták a szekszárdi verseny­zőket. 1. Őcsényi SK 2. Dombóvári Fáklya 3. Pincehelyi Traktor 4. Bonyhádi VL 5. Paksi Traktor 6. Kövesdi SK 7. Szekszárdi Lendület 2 2-----------6:2 4 2 2-----------6:3 4 1 1------------3:2 2 2 — 1 1 4:5 1 2—1 1 4:6 1 1 --------1 2:3 — 2 --------2 3:7 — •Alkülözheteten az offWdél Munkában MOZI Garay filmszínház: Október 27-ig: EGY KATEDRA TÖRTÉNETE. Magyarul beszélő csehszlovák film. Kezdések: vasár- és ünnepnap: 4, 6 és 8 órakor. Hétköznap: 6 és 8 órakor. PANKOTAI Állami Gazdaság mindennemű szá­­stakarmányt vásárol készpénzfizetés mellett. Takarmány ajánlatokat kérünk ter­melő csoportoktól és egyéni gazdáktól. C.m: Gaál agronómus. Dombóvár, Vörös Csillag Szálló. ÉRTESÍTEM a város lakosságát, hogy ci­pész műhelyt nyitottam. Várszegi Márton, Beloiannisz utca 26/a. (volt Augusz utca.) TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20­10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20­11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi posta­hivatala felvesz Előfizetési díj: havi 11.— Ft. Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihá­­ly utca 10. *7. Telefon: 20-27. Nyomdáért felel: Melles Rezső

Next