Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-02 / 260. szám
CLL CJrfjJurfjöUocL • TOLNAI NAPLÓ Jw^Mi HhaHMi Mr Adi ® VILÁG PROLETÁRJA / EGYESÜLJETEK ! A MAI SZAMBAN: Keljen fel a világ közvéleménye a londoni és párizsi egyezményekkel szemben (2. o.) — Befejezte az őszi munkát a bonyhádvarasdi Petőfi tsz tagsága (3. o.) — Ahol az ígéret csak puszta szó maradt (3. o.) — A Hazafias Népfront-bizottságok hírei (3. o.) — A szovjet technika újdonságai (4. o.) — Egy szép tanyai iskola... 14. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM ARA 51* FILLÉR KEDD, 193« NOVEMBER 2 Megjelent a propagandista legújabb száma A propagandista most megjelent, október-novemberi kettős száma segítséget nyújt a propagandistáknak a kongresszusi anyag első témájához. Emellett a lap fontos cikkeket közöl aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről a kongresszusi anyag második témájához. Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához közli a lap Molnár János cikkét: „Népi demokráciánk fejlődésének két szakaszáról." A cikk elemzi a hatalom jellegét és a fő politikai célkitűzéseket népi demokráciánk fejlődésének első és második szakaszában. Vizsgálja a fejlődés, s különösen a két szakasz közötti átmenet sajátosságait, s megmutatja a fejlődés sajátosságainak okait. Sántha Pál: „A szocialista nemzet kialakulásának néhány kérdéséről” című cikkében a klasszikusok tanításai alapján elemzi a szocialista nemzetek kialakulását. Rámutat a párt és a szocialista állam szerepére a szocialista nemzet kialakulásában hazánkban. Megmutatja a népi nemzeti egység szerepét szocialista nemzetünk fejlődésének mai szakaszán. Tímár Mátyás: „A takarékosság népgazdaságunk minden területén — az életszínvonal emelésének feltétele” c. cikke az 1934. október 1— 3-i K. V. ülés szellemében elemzi a takarékosság problémáit. Megmutatja, miért szükségszerű velejárója a szocialista gazdálkodásnak a takarékosság, s konkrét tények segítségével rávilágít, milyen feladatokat kell megoldani a gazdasági élet legkülönbözőbb területein a takarékosság fokozása érdekében. Tóth József cikkében: „A fegyelem megszilárdításának feladatai az iparban” — a technológiai, — a munka- és bérfegyelem körüli lazaságokat vizsgálja, s megmutatja ezeknek káros gazdasági és politikai kihatását. . .,Válasz a propagandisták kérdéseire" c. rovatban közli a folyóirat: 1 Gyenes Antal cikkét: „A munkás- osztály és a parasztság érdekeinek azonosságáról és a köztük lévő ellen- éstétek jellegéről" címmel. A cikk választ ad arra, hogy mi a két osztály érdekközösségének gazdasági alapja,s milyen kérdésekben mutatkozik meg az érdekazonosság. Ugyanakkormegmutatja, milyen kérdésekben és miért mutatkozik ellentét a két osztály között, s hogy milyen jellegűek ezek az ellentétek. E rovatban közli a lap a VII. kerületi párt-végrehajtó bizottság elméleti tanácsadójának konzultációs válaszát: „Az erkölcsi politikai egységről” címmel. „Nemzetközi kérdések’1 c. rovatban hozza a folyóirat Sümegi Endre: „A Kínai Népköztársaság harca Tajvan felszabadításáért" c. cikkét. A cikkíró végigkíséri a tajvani kérdés alakulását 1945-től napjainkig. A propagandamunka tapasztalataiból c. rovatban közli a folyóirat: Illés Lajos cikkét: „Az irodalom, színház és film felhasználása a propagandamunkában" címmel. A szerző megmutatja, hol és milyen módon tudják propagandistáink az első témánál új irodalmunk egyes kiváló alkotásait felhasználni, s ezáltal a foglalkozást érdekesebbé, szemléletesebbé tenni. Búza Márton: „A klasszikusok tanulmányozásának néhány kérdéséről” c. cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a III. kongresszus anyagai jó tanulmányozásának elengedhetetlen feltétele a klasszikusok tanításainak ismerete. Mit olvasson a propagandista? c. • rovatban a folyóirat Molnár Endre ismertetését közli Varga Jenő: „Az imperializmus gazdasági válságának és politikájának fő kérdései” címűművéről. ; H. Gy. : Tapasztalataikról, terveikről beszélnek a kongresszusról hazatért küldöttek A Hazafias Népfront első országos kongresszusa véget ért. De nem ért véget az a lelkes tettekre vágyó hangulat, melyet e nagy találkozó adott. A küldöttek — akiket falugyűléseken, nagygyűléseken választottak meg — visszatértek munkaterületükre, az üzemekbe, a falvakba, a hivatalokba, a családi tűzhelyek mellé, hogy a kongresszus felhívásának megfelelően a népjólét emeléséért, a nemzeti egységért munkálkodjanak. Megyénket 64 küldött képviselte a kongresszuson. Legjobbjainkat küldtük el, akik hazatérve, személyes példamutatásukkal is elősegítik népünk nagy összefogását. Elmondják nagyszerű élményeiket s szerte a •negyében terjesztik a közös nagy felelősség érzését, melyet minél többen érzünk, s annál hamarabb, biztosabban építhetjük egész dolgozó népünk szebb, s boldogabb jövőjét. Felkerestünk két kongresszusi küldöttet, hogy elmondják élményeiket, gazdag tapasztalataikat és további terveiket. *► ► ► ► [UNK] [UNK] ► Szendi Pál: „Most az a feladat, hogy a megadott áron egyre magabiztosabban, egyre lendületesebben haladjunk előre“ Szendi Pál elvtársat, a városi pártbizottság első titkárát is kongresszusi küldöttnek választották meg Szekszárd város lakói, örömmel tett eleget ennek a megbízatásnak. A Hazafias Népfront kongresszusa után visszaérkezve élményeiről, tapasztalatairól és terveiről a következőket mondotta: — Ilyen nagy, lelkes és foglalkozásra oly sokrétű tömeget én még nem láttam. Lenyűgöző volt a látvány; a sok-sok küldött azért jött fel Budapestre, hogy hitet tegyen a párt politikája, a népi, nemzeti egység mellett, s új lendületet adjon a júniusi határozatok végrehajtásáért folyó munkánknak. Olyan hatást tettek rám a nagyjelentőségű kongresszus résztvevői, mintha régi ismerősök lennének, mintha egy területről valók lettek volna. Annyira szilárd egységet mutatott e nagy sereg. A nép jólétéért, a nemzeti egység kimunkálása kovácsolta őket eggyé. Ez jellemezte a kongresszus tanácskozásait is. Látszott minden kongresszusi küldöttön, hogy érzi küldetésének nagyszerűségét, és nagy jelentőségét. — A Hazafias Népfront kongresszusa a nemzeti egység jegyében zajlott le. A kongresszuson mindenki egyetértett abban, hogy a júniusi út helyes, célhoz vezető út, s most az a feladat, hogy a megadott úton, egyre magabiztosabban, egyre lendületesebben haladjunk előre. — Számomra igen tanulságos volt a kétnapos tanácskozás. Sok-sok hasznos tapasztalatra tettem szert, amit a mindennapi munkámban alkalmazni is kívánok. Egyik legnagyobb tanulságom az volt, hogy sokkal jobban kell bízni a tömegben, mint ahogy eddig bíztam. Sok-sok problémát helyesen megoldhattunk volna, ha sokkal nagyobb mértékben hallgattunk volna a dolgozók véleményére, megvizsgáltuk volna javaslataikat. Sokkal kevesebb hibával dolgozhattak volna a pártszervezetek, ha ezeket az alapvető tételeket szem előtt tartják. Szendi Pál elvtárs ezután néhány szóban ismertette terveinek lényegét, amelyet a Hazafias Népfront kongresszusán szerzett tapasztalataira épített fel. — A legfontosabb feladataink közé tartozik most, hogy városunk minden dolgozójával megismertessük a párt júniusi határozatait. Enélkül nem lehet egyetlen lépést sem előre menni a júniusi úton. A kommunistáikkal, elsősorban a párttaggyűléseken ismertetjük, mi a pártonkívüli dolgozók széles tömegével kisgyűléseken, csoportos beszélgetéseken és az agiiációnak számos más eszközével ismertetjük. —1 Szekszárd városból több kongresszusi küldött volt. Ezek a küldötteik most a munkahelyükön és lakóhelyük környékén lévő dolgozókkal fogják ismertetni élményeiket, tapasztalataikat. László Istvánná: „Bebizonyosodott ezen a kongresszuson hogy a Hazafias Népfront programja az, amelyet érdemes követni.. . — Elég sokszor jártam már Pesten, de ilyen mély nyomot, ennyi kellemes emléket még egyik utam sem hagyott bennem — kezdi visszaemlékezését a Hazafias Népfront kongresszusára László Istvánné, aki mint küldött vett részt ezen a kongresszuson. — Már maga az az előzékenység, figyelmesség, amellyel lépten-nyomon találkoztam, sokszáz küldöttársam körében azt az érzést váltotta ki belőlem, hogy íme ez már talán az új ember. De azt is mutatta ez, hogy csakugyan a legkiváltabakat, az arra legérdemesebb embereket küldték a falvak, városok, üzemek dolgozói a kongresszusra. — Minden olyan ünnepélyes volt ez alkalommal, a legszebb azonban az Erkel színház gyönyörűen kivilágított nagyterme. Nagyszerű, felemelő érzéssel töltötte el az embert az a gondolat, hogy itt az egész nemzet színe-java gyűlt össze a legkülönbözőbb munkaterületről és valóban az egész nemzet képviselve van a kongresszuson. Itt tárgyalják meg közösen a magyar nép egfontosabb problémáit. Meglepett, de őszintén szólva kellemesen lepett meg az az új viszony, amely a vezetők és vezetettek között kialakult: az az őszinteség, amellyel egyszerű emberek tárták fel ügyes-bajos dolgaikat a kormány vezetői előtt, az a bizakodó segítségzárás. A vezetők nagy megértéssel fogadták mindezt. Az egész megbeszélés úgy tűnt, mintha a nemzet egy vagy családként tárgyalná meg tennivalóit. Bebizonyosodott ezen a kongresszuson, hogy a Hazafias Népfront programja az, amelyet érdemes követni és munkálkodni annak megvalósításán.— Én nem szólaltam fel — mondja tovább Lászlóné elvtársnő, — mert amihez szerettem volna hozzákötni, afelett a kérdés felett már nem nyitottak vitát, így írásban adtam be, amit el akartam mondani. — Az általános benyomásaimon kívül volt még néhány igen kedves élményem, apró kis epizódok ezek és közülük is a legbájosabb a következő, amit feltétlenül szeretnék elmondani, tudjanak róla azok is, akiknek nem volt módjukban látni. — A parlamenti fogadáson történt. Lent a kupola, csarnokiban már szólt a zene. Egyszercsak egy színpompás népviseletbe öltözött leány perdül Nagy Imre elvtárs elé a küldöttek közül és kéri, hogy táncoljon vele egy csárdást. — Hogyan kell? — évődött a leánykával Nagy Imre elvtárs komoly hangon. — Egyszerű az, kettőt jobbra, kettőt balra, — magyarázza a leány. — Nagy Imre először ügyetlenkedett, mintha nem tudná ae azután úgy megpörgette a sokszoknyás küldöttet hogy annak csak elnyílt a szeme a boldog csodálkozástól. Tud, hát mégiscsak tud Nagy Imre elvtéri csárdás táncolni. — Most a legközelebbi teendőnk, mármint a szekszárdi népfrontbizottságnak, hogy legintenzívebben bekapcsolódjék a tanácsválasztás munkájába — tér vissza Lászlóné, aki a városi népfrontbizottság elnöke is terveihez. — Ezenkívül az én munkaterületemen a dolgozók iskolája, esti iskolák ügyeinek intézése. Ezen a vonalon azt szeretném, ha minden beiratkozott dolgozó megmaradna, nem morzsolódna le egy sem az oktatás év közben. Fontos az is, hogy ne csak vizsgázzanak a dolgozók, hanem a vizsgaeredmény mögött komoly tudás legyen, amit hasznosítani tudnak munkájuk közben. Az oktatás tartalmában lehet jelentős javítást végrehajtani. A történelem, földrajz és a magyar nyelv tanítása során el lehet mélyíteni a hazafias érzést, a hazafias szellemet, a nemzeti egység gondolatát. A Hazafias Népfrontnak a programjában a dolgozók kultúrájának emelése is szerepel. Ez közvetlenül az én munkaterületemmel is összefügg. Meg is teszek minden től sem telhetőt, hogy ezek az elgondolások a gyakorlatiban is érvényesüljenek. vferésfc Versenyben az őszi munkák gyors elvégzéséért, a több termésért Községünkben, hogy meggyorsítsuk az őszi mezőgazdasági munkálatok ütemét, versenyt indítottunk be. A verseny során számos dolgozó paraszt harcba indult a magasabb terméseredmény eléréséért. Sokan egymással versenyeznek s a verseny eredményeként nem is találunk a községben két-három hónapos trágyatelepeket, mert minden gazda első akar lenni és a múlt évinél a mostani gazdasági évben magasabb termésátlagot akar elérni. Tavaly 5 mázsás volt az átlagtermésünk búzából. Az új gazdasági évben legalább 8—9 mázsás átlagtermést akarunk elérni. Az őszi kalászosoknak már 95 százalékát elvetettük. Meggyőződtek a gazdák arról, hogy az 1 istállótrágya műtrágyával együtt ■ nagyobb terméshozamot ad. Éppen ezért sokan használtak az őszi vetés 1hez műtrágyát is. Az eddigi munkálatokban legjobb példát mutatnak : Strigens Imre ifj. Lovász Sándor, Hambuch Mátyás és Szalai Boldizsár dolgozó parasztok. A soronlévő munkálatok mellett minden gazda azon igyekszik, hogy az összes művelhető területen elvégezze az őszi mélyszántást is. Községünk állatállományának fejlesztése terén is jó eredményt értünk el. Míg a múlt évben csak 51 kancát fedeztettünk be, az idén már 1 tizenötöt. — Szarvasmarhaállományunk szaporítása érdekében is több növendékküszőt fogunk párosíadni. A sertésállományunk fejlesztése terén is szép eredményről számolhatunk be. Tavaly csak 16 anyakoca volt a községben. Ezek száma az idén huszonötre növekedett. Állatállományunk fejlesztésére éppúgy, mint a növénytermelés növelésére nagy lendületet adott Nagy Imre elvtárs beszéde. A községünkben működő Vörös Zászló termelőszövetkezet is szép eredményről számolhat be: baromfi■ telepén most is több mint ezer baromfi van. A tsz 40 anyakocája részére modern párosfiaztatóval rendelkezik. Az anyakocákhoz két darab apaállata van, ezenkívül még 150 darab süldője. Ezekből 35 darabot hizlalnak már. Rövidesen egy 100 férőhelyes istállóval is gyarapszik a tsz gazdasági épületeinek száma. ifj. Lovász Sándor a termelési bizottság elnöke Mucsi. t I NI 'o’nanrg 'ei székelyek tankszót rendeznek a felszabadulás évfordulón . A felszabadulás után Tolna megye több községében az itt lakó volks i bundisták helyére mintegy 1200 székely települt. A bukovinai és erdélyi székelyek most elhatározták, hogy új otthonuk felszabadulása tizedik évfordulója alkalmaiból találkozót rendeznek Majos községben, amely • Tolna megye legnagyobb székelylakta települése. A kétnapos találkozóra december első napjaiban kerül sor s részt vesznek ezen a legjobb székely kultúrcsoportok és népi együttesek is. Az ünnepségeken találkoznak a székely népművészek is, a lengyeli szövőasszonyok, a marosi fafaragók, gelencsérek, hogy megbeszéljék egy székely háziipari szövetkezet létrehozását. Erre a megbeszélésre meghívják a megye egyéb népművészét is, a decsi háziipari szövetkezet tagjait és a szekszárdi népi fazekasokat, hogy tanácsaikkal segítsék elő a székelyek háziipari szövetkezetének megalakítását. A tervek szerint a marosi székely találkozón több ezer résztvevőre számítanak.