Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-23 / 278. szám

Éljen a magyar mufik­ásosztály, a dolgozó parasztság, a magyar értelmiség! V. M. Molotov sajtónyilatkozatának visszhangja WASHINGTON Sajtójelentések szerint tájékozott személyiségek kijelentették, hogy amikor Mendes-Prance és Dulles tár­gyalásuk befejeztével tudomást sze­reztek arról, hogy V. M. Molotov kifejezésre juttatta a Szovjetunió készségét az európai kollektív biz­tonság kérdéséről szóló összeurópai értekezlet elhalasztására, abban az esetben, ha elhalasztják a párizsi egyezmények ratifikációjának megvi­tatását, úgy döntöttek, hogy ez az esemény „nem változtatja meg ellen­zésüket a javasolt értekezlettel szem­ben."’ l’ARIZS A vasárnapi párizsi lapok nagy fi­gyelmet szentelnek V.­ M. Molotov sajtónyilatkozatának. A „l’Humanité Dimanche” hang­súlyozza: „A Szovjetunió felelőssé teszi a nyugati hatalmakat." „Mostantól kezdve — írja, a ..l’Humanité Dimanche” •— a helyzet oly világossá vált, mint még soha. Molotov a ,,Pravdá”-ban közölt in­terjújában teljes nyíltsággal figyel­meztette a nyugati hatalmakat, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése kiélezné a háború veszélyét Európá­ban. A Szovjetunió ezt a tényt hang­súlyozva megismétli azt a javaslatát, hogy hívjanak egybe európai értekez­etet a kollektív biztonsági egyez­mény megkötése céljából... Mi felel­ne meg ennél jobban a francia nép érdekeinek? A francia népnek most hullatnia kell szavát, különösen, amikor Mendes-France Washington­ban a szovjet javaslatokkal szemben negatív álláspontot foglal el, sőt még annyi fáradtságot sem vesz, hogy végigolvassa a teljes szöveget." Az „AFP” hírügynökség szemle­­írója azt írja, hogy Molotovnak a „P­avdá”-ban közölt nyilatkozata vá­lasz „az egyik legalapvetőbb ellen­vetésre". Idézve V. M. Molotov vá­laszainak azt a részét, ahol arról v­an szó, hogy az egyesült Németor­szág tagja lenne az egyenjogú euró­pai népek családjának és elfoglalná fontos helyét az európai kollektív biztonsági szervezetben és hogy egyezmény jöhetne létre az összné­­met szabad választások megtartásá­ról, titkos szavazással és egész Né­metország lakossága demokratikus jogainak biztosítása mellett — a szemleíró hangsúlyozza, hogy V. M. Molotov következtetései vonzóak Né­metországban azo­k számára, akik az alapvető célt hazájuk újraegyesítésé­ben látják. A szemleíró a következőképpen jellemzi a szovjet álláspontot: Mo­lotov figyelmeztet, hogy „ratifikálás esetén semilyen újraegyesítés sem lehetséges" és ugyanakkor kijelenti, hogy „lehetséges a megegyezés a német kérdésben.” LONDON A vasárnapi angol lapok első ol­dalon közlik V. M. Molotov válaszait a „Pravda” tudósítójának kérdései­re. A lapok kiemelik Molotovnak azt a kijelentését, hogy az értekez­let összehívására vonatkozóan meg lehetne egyezni más időpontban, amennyiben elnapolnák a párizsi egyezmény ratifikálásának megvizs­gálását. A „Reynold's News" feltűnő helyen nagy címmel közöl jelentést: „Molo­tov óv az új háborúra irányuló lé­pésektől". A „Sunday Times” diplo­máciai megfigyelője „A szovjet fel­szólít, hogy tartóztassuk fel a pak­tumok megvalósítását" című jelen­tésében magyarázatot fűz Molotov válaszaihoz. A lap megjegyzi, hogy Nyugat-Németország és Franciaor­szág közvéleménye „politikai nyo­mást” gyakorolhat, hogy meggyorsít­sák a Szovjetunióval a tárgyaláso­kat. BÉRŰN A berlini demokratikus lapok no­vember 21-i számukban teljes szöve­gében közölték azokat a válaszokat, amelyeket V. M. Molotov adott a „Pravda" tudósítójának kérdéseire. A nyugatberlini lapok a burzsoá hírügynökségek jelentése alapján is­mertetik V. M. Molotov válaszait a „Pravda” tudósítójának kérdéseire. A „Welt am Soxmtag” című lap „Moszkva újabb lépése az egyezmé­nyek ratifikálása ellen" címmel a többi között idézi Molotov válaszai­nak azt a részét, amely rámutat arra, hogy ha odáig megy a dolog, hogy ratifikálják és végrehajtják a párizsi egyezményeket, amelyek Nyugat- Németország felfegyverzését és kato­nai csoportosulásokba való bevoná­sát írják elő­­ Európában új helyzet keletkezik, amelyet a háborús ve­szély fokozódása jellemez és ebben a helyzetben a békeszerető európai országoknak újabb intézkedésekre kell gondolniok saját biztonságuk biztosítása végett. Kor­ea békési újraegyesítéséért! A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal Központi Bizottságának levele A Koreai Központi Távirati Iroda közölte a Koreai Egységes Demokra­tikus Hazafias Arcvonal Központi Bizottságán­ak­ valamennyi délkoreai politikai párthoz, valamennyi dél­­koreai társadalmi szervezethez, poli­tikai és közéleti személyiségekhez intézett levelét. A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal, emlékeztetve a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság legfelső nemzetgyűlésének Ko­rea békés egyesítésére vonatkozó ja­vaslatára, azt írja, hogy a haza bé­kés egyesítése, nemcsak a koreai nép vágya, hanem a béke megőrzésében érdekelt valamennyi nép követelése Íí3. A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal Központi Bizott­sága kijelenti: „Amellett szállunk síkra, hogy mindenekelőtt biztosí­tani kell a feltételeket Észak, és Dél, Korea pártjai és társadalmi szerve­zetei képviselőinek találkozásához, hogy azok szabadon tevékenykedhes­senek Korea egész területén abból a célból, hogy az ország két része kö­zött mindenoldalú kapcsolatot hoz­zanak létre. Ez az első lépést jelen­tené a koreai kérdés megoldása, a haza egyesítésével kapcsolatos tár­gyalások felé. A Koreai Köztársaság (Dél-Korea) hatósági szerveinek — mutat rá a továbbiakban a levél — szavatolniuk kell saját területükön azon szemé­lyek szabadságának és biztonságá­nak védelmét, akik északról oda kívánnak menni, ugyanúgy, mint aho­gyan ezt a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság hatóságai már meg­tették a Koreai Köztársaságból vár­ható személyiségekkel kapcsolat­ban." tiltakozás a karlsruhei terror per­éllen Minél lázasabb sietséggel igyek­szik Adenauer keresztülhajszolni a párizsi egyezmények ratifikálását, annál inkább fokozódik Nyugat- Németország békeszerető lakosságá­nak ellenállása Bonn újrafelfegyver­­zési terveivel szemben. A német militarizmus elleni küz­delem legcéltudatosabb és legelszán­tabb harcosai a munkásság és az ifjúság köréből kerülnek ki. A né­met dolgozók ezekben a napokban rokonszenvükről és szolidaritásukról biztosítják a Német Kommunista Pártot, amelyet az erkölcstelen, nép­­ellenes Adenauer-rendszer kedden a vádlottak padjára ültet, hogy a karls­­ruhei alkotmánybíróság közreműkö­désével elnémítsa a nyugatnémet munkásosztály megalkuvást nem is­merő élcsapatát. A német dolgozók sokszor levél­ben és táviratban szólították fel a karlsruhei bíróság tagjait, hogy ne alacsonyodjanak Adenauer reakciós politikájának eszközeivé, hanem ra­gaszkodjanak a bonni alkotmány előírásaihoz. A ruhrvidéki Gladbeckben a bá­nyászszakszervezet helyi csoportja egyhangúlag meghozott határozatá­ban kiemeli: „Nyugat-Németországban lábbal tapossák az alkotmányt. Ütött az el­­lenállás órája!“ 4 végrehajtó bizottság ,, és “ tagjai (Rövidítés) Percet/ elvtárs, Stasany város Le­­nin-kerületi szovjetje végrehajtó bi­zottság­ának helyettes elnöke, mielőtt válaszolt volna kérdésünkre, meg­kérdezte: — A végrehajtó bizottság mely tagjainak munkája iránt érdeklődik — az apparátusban dolgozó, vagy a „külső" tagok iránt? — Mindkettő iránt. De Í­ikre is vonatkozik tulajdonképpen az, hogy „külső" tagok? — Hát azokra, akik nem dolgoz­nak a kerületi végrehajtó bizottság apparátusában... Percev elvtárs igen készségesen beszélt a végrehajtó bizottság „bel­ső" tagjairól. Részletesen elmondta, ki milyen kérdést vetett fel a vég­rehajtó bizottság ülésein, a dolgozók milyen panaszait intézte el, mikor találkozott a választókkal. A „kül­sőkról" azonban rövidesen csak en­­­nyit mondott: — Az ülésekre eljárnak, de a vég­rehajtó bizottság mindennapi mun­kájában nem vesznek részt. Percev elvtárs nem mondta el azt, hogy még a végrehajtó bizott­ság üléseit sem látogatják a bizott­ság összes tagjai. Nagyon ritkán vesz részt például az üléseken Nazi­reva elvtársnő, a Rujbisev-gyár egyik munkásnője, aki a gyárban élenjáró dolgozó, tevékenyen részt vesz a kö­zösségi életben, de mint végrehajtó bizottsági tag,­­ passzív. Nazirova elvtársnő eleinte ponto­san eljárt az ülésekre. De az ülése­ken gyakran olyan ügyekről volt szó, amelyekben „menet közben" nem ismerte ki magát, az ülések előtt pedig senki sem tájékoztatta őt ezekről a kérdésekről. Sőt, a ha­tározati javaslatokról és a kérdések megvitatásának előkészítéséhez tar­tozó feljegyzésekről sem tájékoztat­ták, így azután Nazirova nem vett részt az üléseken felvetett kérdések vitájában, szótlanul ülte végig az üléseket és hozzászólás nélkül sza­vazta meg a határozati javaslatokat. Nem lehet közönyösen szemlélni, hogy egyes végrehajtó bizottsági ta­gok ilyen, vagy olyan oknál fogva nem teljesítik kötelességüket. Ahhoz, hogy valamennyiüket aktívan bevon­ják a munkába, elsősorban véget kell vetni annak, hogy a végrehajtó bizottság tagjait „belső“ és „külső“ tagokra osszák. Az összes tagokon egyenlő felelősség nyugszik, s mind­­annyiuknak rendszeresen részt kell venniük a végrehajtó­ bizottság napi munkájában. M. BURENKOV, s az „Izvesztyija­" tudósítója Lengyel jegyzék az Egyesült Államokhoz Amint a PAP hírügynökség közli, a lengyel külügyminisztérium no­vember 20-án jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok varsói nagykö­vetségéhez a lengyel kereskedelmi hajók elrablásával kapcsolatban. A Lengyel Népköztársaság kormá­nya — mondja a jegyzék, — koráb­bi jegyzékeiben e kérdés kapcsán már tiltakozott azok ellen a tör­vénytelenségek ellen, amelyeknek lengyel tengerészek és lengyel hajók lettek áldozatai. Követelte az Egye­sült Államok kormányától, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a fogságban tartott tengerésze­ket, az elrablótt hajókat és azok ra­kományát haladéktalanul indítsák út­nak Lengyelország felé. Az Egyesült Államok kormányá­nak és alárendeltjeinek cselekedetei — mutat rá a jegyzék, — megsze­gik a nemzetközi jog általánosan kö­telező normáit és a személyes sza­­badság elemi szabályait, amelyeket az Egyesült Államok politikusai oly szívesen hangoztatnak. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya erélyesen tiltakozik e csele­kedetek ellen, egyszersmind követeli a Tajvan szigetén fogvatartott ten­gerészek szabadonbocsátását, a„Pra_­ca“ és a „Prezydent Gottwald“ ha­jók és rakományuk visszajuttatását Lengyelországnak, továbbá követeli e törvénytelenségek elkövetésében vét­kes személyek megbüntetését. A Szovjetunió javasolja: tiltsák meg a sajtó, a rádió és a film felhasználását háborús propaganda terjesztésére A Szovjetunió küldöttsége az UNESCO 8. közgyűlése elé határo­zati javaslatot terjesztett, amely a szervezet minden tagállamának „in­tézkedések hozatalát ajánlja annak megakadályozására, hogy a hírközlő eszközöket háborús propagandára és a népek között ellenségeskedéseket, valamint gyűlölködést szító egyéb propagandára használják fel.“ A. A. Sztoljetov, a szovjet küldött­ség vezetője a határozati javaslatot megindokolva megelégedését fejezte ki, hogy más országok képviselői felszólalásaikban igyekeztek lehető­ségeket találni azoknak a feladatok­nak megoldására, amelyek az orszá­gok közötti együttműködés fejleszté­­sének elősegítésére hivatott UNESCO­ra hárulnak. „Úgy járunk el — mondta A. A Sztoljetov, — ahogyan világszerte a tudomány, a kultúra és a művelő­dés sokezer képviselője akarja, ha itt az UNESCO 8. közgyűlésén aktí­van síkraszállunk amellett, hogy a kultúra eszközeit: a sajtót, a rádiót a filmet ne használják fel a népek kölcsönös megértésének ügye, a né­pek biztonsága ellen, vagyis a kul­túra ellen, a kultúra képviselőinek béketörekvései ellen világszerte/' KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A. Uleszov (balra) villanyhegesztő brigádvezető, a Szocialista Munka Hőse és V. Kunyica hegesztő munka közben a kujbisevi vizierőmű építke­zésénél. Az Ala-Tau hegység (Kazah­ SzSzK) festőjén szép részén, 1700 méterrel a tenger színe felett van az Isszik-tó. Az idén a tó partján turista-állomást létesítettek. A képen: Turista-állo­más a magashegyi Isszik-tó partján. J lír fenyegeti Görögországot . Kosztasz Raftopulosz kilencéves másod­ik elemista athéni kisfiú ok­tóber 15-én sírva érkezett haza az is­kolából. Reszketett, mint a nyárfale­vél. Mamája sokáig nem tudta ki­venni belőle, hogy mi történt... A kisfiú végülis­­ egy cédulát hú­zott elő. A cédulán, amelyet az igaz­gató-tanító nyújtott át neki a szü­netben, ez állt: 1. Beleegyezem, hogy fiamat (leá­nyomat) háború esetén az állam költ­ségére evakuálják. 2. Személyesen fogok gondoskodni róla, hogy fiamat (leányomat) eltá­volítsák Athénből. 3. Beleegyezem, hogy fiamat (leányo­mat) szüleivel együtt felvegyék a ki­ürítési névjegyzékre. 1954. október 16. (szülő).“ Az „Avgi“ című lap ilyen esetek­ről írva közölte, hogy a szülőket kö­telezik: „háború esetére“ válasszák ki, milyen módon távolítják el gyer­mekeiket Athénből. Ezekben a napokban nemcsak Raf­­topuloszéknál honos zűrzavar. Sok békés polgár házában rendőrök je­lentek meg és feltették a kérdést: — Vannak-e rokonai falun és hoz­zájuk tud-e költözni háború esetén? Az athéni vállalatoknál ugyanek­kor ellenőrizték az óvóhelyeket. Mi történt? Ki üzent háborút Gö­rögországnak, vagy ki fenyegeti Gö­rögországot hadüzenettel? Sem a rendőrök, sem az iskolák igazgatói nem adnak választ erre a kérdésre. Nem is fenyegeti Görög­országot senki. Hisz most minden or­szágban elégedettek a széles néptö­megek, mert a népek békeharca újabban bizonyos eredményeket ért el. A népek fokozottan harcolnak a békéért, a nemzetközi feszültség eny­hítéséért. Kinek és mire volt jó hát Görög­országban ijesztgetni a gyermekeket és szülőket, olajat önteni a „hideg­háború“ tüzére, mesterségesen szíta­ni a háborús hisztériát? Az „Avgi“ feltette a kérdést: — Nem­ foglalkozhatnának valami hasznosabbal a hatóságok? Jogos kérdés! Már több mint háromszáz millió forintot kaptak vissza az I. Békekölcsön nyertesei Az I. Békekölcsön 1951 szeptembe­rében lezajlott első sorsolás óta már hat alkalommal forgatták meg az I. Békekölcsön kötvényeinek számait tartalmazó sorsolási kerekeket. A kisorsolt kötvények száma és a vis­­­szafizetések összege sorsolásról sor­solásra emelkedett. Míg első alka­lommal mindössze 95.281 kötvényt sorsoltak ki 58.911.100 nyereménnye­­. Békéscsabán történő hetedik sorsolá­son már 57.609.950 forintot fizetnek vissza ,189.700 egész kötvény tulajdo­nosának. Az I. Békekölcsön mostanáig le­­zajlott hat sorsolásán összesen 910.581 egész kötvény számát húz­ták ki 300.822.450 forint nyeremén­­­­nyel és törlesztéssel.

Next