Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-25 / 280. szám
1954 NOVEMBER SS N APCO INNI»ONNAÜ tanácsválasztásra készül Dunakömlőd. — Egy fiatal agronómus munkájáról — Jó munka jutalma a prémium. Megszokott mindennapi életüket már nem veri fel annyiszor a dübörgő gépek zaja. Egyszerű szürke kis község Dunakömlőd, ott, a nem is olyan régen épült új betonút mellett. Nézzünk azonban egy kicsit jobban szét a község területén. Könnyen észrevehetjük, hogy az első pillanatban tapasztalt csend csak látszólagos, a valóságban pedig elevenen forr, lüktet az élet. A falu apraja-nagyja munkálkodik, készülődik a tanácsválasztásra. A tanácsház egyik irodájának íróasztalán egy nagy rajzlapot találtunk. Erre a lapra a számtalan kis úttörők egyike energikus betűkkel írta, hogy „Mit kapott községünk a felszabadulás után.“ Betonutat, artézi kutat, villanyt, filmszínházat, könyvtárat, kultúrházat, tantermet. A papírra vetett egyszerű szavak arról a hatalmas fejlődésről, átalakulásról beszélnek, amely lehetővé tette, hogy a község lakossága emberibb körülmények között élje le életét. * A község Hazafias Népfrontprogramja is Dunakömlőd szebbé tételét célozza. A tervek megvalósát már meg is kezdték. Sánchegy és a Bem apó utca mintegy 1300 méter hosszúságán kibővítették a villanyhálózatot. „Építeni, szépíteni kell községünket, ennek a célnak érdekében először is el kell takarítanunk a romokat, ami a község szégyenfoltja. Meg kell javítani a megrongált járdákat és hidakat, ahol pedig nincs és szükséges, ott újakat kell építenünk. Ezt társadalmi munkával segítjük.” Ez a terv a megvalósulás felé közeledik. Megkezdték a romépületek lebontását és a lebontásból nyert anyagból pedig javítják a Petőfi és Sztálin utcák kocsiútját. fe Dunakömlődön található rengeteg romépület világosan mutatja azt, hogy az épületek tatarozásával bizony keveset törődtek. Aj építkezésről azelőtt pedig hallani sem lehetett. A tanács tervbe vette és megkezdte az állami tulajdonban lévő házak belső tatarozását. Egyenlőre három épületen végzik el — a sürgősség figyelembevételével — a javítási munkákat. Először is Hanuszka Lajos és Kupcsik Józsefné házának rendbehozására került sor. Uhrin Imre S holdas dolgozó paraszt azelőtt nem tudott, nem volt tehetsége még egy istálló felépítésére sem. Ma egy téglából épített piros cserepes istálló hirdeti Uhrin Imre könnyebb, szebb életét. * Kecskeméten végezte mezőgazdasági szakiskoláját Lehóczki Ádám, a kétyi Alkotmány termelőszövetkezet jelenlegi agronómusa. — Először állami gazdaságban dolgoztam, — mondotta az ifjú agronómus. — Azután kerültem ide a tszhez. Nagyon megszerettem a munkámat és arra is törekszem, hogy a tudásom legjavával segítsem, támogassam az Alkotmány termelőszövetkezet tagságát. Igen, megszerette Lehóczki Ádám a termelőszövetkezetet. Ezt ő nemcsak udvariasságból mondja. Szavait piros ceruzával húzza alá a tsz elnöke, Péter István elvtárs. Az elnök elvtárs is elismerően nyilatkozik az ifjú szakember tudásáról és hatalmas akaraterejéről. — Nem is olyan könnyű munka ez — mondotta Péter István elvtárs, — mint ahogy sokan elképzelik, különösen a mi tagságunkkal, akiknek legnagyobb része idősebbekből tevődik össze. Ezeket az embereket nehezebb összefogni. — Mi ketten — folytatta tovább — nagyon jól megértjük egymást. Minden este összeülünk — a brigádvezető, ő meg én — és megbeszéljük a másnapi teendőket, így megy ez, amióta az agronómus elvtárs nálunk van. A beszélgetések azután feltárják az ifjú szakember távolabbi terveit is, amit az egész tagság érdekében akar megvalósítani. Az idén sajnos határidő után fejezték be a vetést. De ez jövőre nem fog előfordulni, mert úgy tervez, hogy a korán lekerülő elővetemény után vessék az őszi búzát. Lehóczki Ádám trágyázási tervet is készít, amelyben meghatározza, hogy melyik táblát trágyázzák az idén. Oda még az ősz folyamán szarvasokba hordják ki a trágyát. Több takarmány kell az állatállománynak, ezért jövőre 100 hold vörösherét kell és fognak vetni. * Termelőszövetkezeteinknek komoly jövedelmet jelentett és jelent a sertéstenyésztés. Erről a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezet tagsága is meggyőződött. Több mint 60.000 forintot jövedelmezett a tagságnak csak a sertésállomány, pedig tavaly például nem is indultak olyan nagy állománnyal, összesen 93 darab volt a felnőtt és a növendék sertésállomány, jelenleg pedig 214. Ennek a szép szaporulatnak az elérésében nem kis része van Juhász Ferencnek, a tsz sertésgondozójának. Ketten, ő és a felesége, gondozzák az állományt. Mégpedig nagyon szép eredménnyel. Ezt igazolja az is, hogy Juhász Ferenc prémiumként 15 darab malacot kapott 140 darab malac helyett 200 darab malacot választott le anyakocsitól. Ezt a szép eredményt természetesen elősegítette a nyáron elkészült új sertés fiaztató. Juhász Ferencnek és feleségének lelkiismeretes, jó munkája tehát százszorosan megtérült a jutalomként kapott malacokon keresztül. Megkérdezték Juhászékat, hogy mit csinálnak a 15 darab malaccal. Mind meghagyják? — Nem — felelte Juhász Ferenc. — Nyolc darab malacot — 750—800 forint páronkénti áron — a vásárban már el is adtunk. A kapott pénz egy részén ruhaneműt vásároltunk magunknak. A család minden tagját el akarom látni télre való meleg holmival. A pénz másik fele egyenlőre a ládafiában nyugszik. Ehhez adom majd azt az összeget, amit zárszámadáskor kapunk a teljesített munkaegységekre. És ha együtt lesz a pénz, akkor megint vásárolunk. Fel kell ruházkodni, mert hamar megkérdezik ám az embertől, hogy milyen gazdát szolgáltál a nyáron, ha még ruhára sem telik. A visszamaradó 7 malacot pedig megtartom, felnevelem, majd tavasz felé, ha esetleg kell a pénz, akkot adok el belőlük. Igen. Könnyen mondja Juhász Ferenc, hogy majd adok el malacot, ha kell a pénz, mert az állatok felnevelése, tartása nem okoz gondot. Hiszen szépen termett a háztájin is, meg a közösből is jut több mint 30 mázsa kukorica. De szépen kaptak burgonyát, zabot és árpát is. ... holzattukMeLeuÁgent... KÉT VÁLASZTÁSI nagygyűlésen láttam, úgy ült ott, mintha Arany János „Szegény jobbágyiénak eleven illusztrációja lenne ünnepi gunyába öltöztetve. Legalábbis hátulról így tűnt, amint görnyedt háttal, fejrevalóját a térde közt lógatva ült ott a bölcskei választási nagygyűlésen a második sorban. Az arca azonban ellentmond az első benyomásnak: nem a cselédember élettől, robottól, megaláztatásoktól keserű vonású arca, szemében nem alázat, egykedvűség, vagy elfojtott gyűlölet tükröződik, hanem az elégedett, dolgos ember derűje és akkor történetesen feszült figyelem látszott. Ki hát ez a idős ember, aki olyan figyelmesen hallgatja az ünnepi szónokot, mintha attól függne minden boldogsága, amit mond. De álljunk csak meg egy kicsit, hát nem attól függ? A beszélő tanács agjelölt és ő, a második sorban ülő, már elte alkonyában járó ember is beleszólt a jelölésbe. November 28-án, a választáskor ugyancsak számít az ő szava is az egész falué között. Ha pedig a beszélő tanácstag lesz és mindazok a jelöltek, akiket a dolgozók bizalommal küldenek az államigazgatás helyi szerveibe, akkor csakugyan valóság lesz mindaz, amiről beszél. Amiket mond, az mind valószínű és nagyon szép, legalábbis a mi parasztunknak a helyeslő tologatásából úgy látszik, hogy neki is hasonló gondolatai vannak. A boldogulás útját mutatják meg a szónok szavai olyanformán, mint a párt annak idején júniusban, csakhogy ez közelebbről, hiszen az ő falujára, Bölcskére vonatkoztatja a terveket, a feladatokat. ISMERKEDJÜNK MEG hát közelebbről a szóbanforgó parasztemberrel. Mihálovics Pál ő, a bölcskei Béke, I. típusú termelőszövetkezet egyik legderekabb, legszorgalmasabb tagja, — így nyilatkozik róla, a községi tanácselnök. — Mi hozta el ide, a nagygyűlésre, ahol politizálnak, a Mihálovics bácsit, — érdeklődöm. — Hogy mi hozott el? Hm... — Gondolkozik, mint az olyan emberek, akik nem szokták meg, hogy a legbensőbb gondolataikat szavakba öntsék, nem kenyerük a szép szó. De kell-e annál szebb, mint ahogy Mihálovics bácsi végülis kiböki a választ a kérdésre. — A HAZAFIAS KÖTELESSÉGEM hozott el, hiszen bolond ember az, aki nem megy el olyan helyre, ahol a saját sorsát intézik, különösen, ha ő maga is beleszólhat ebbe az intézésbe. Márpedig most beleszólhat. Én már láttam egynéhány választást a múltban is — kalandozik el az öreg és belemelegszik a mesélésbe, visszaemlékezésbe. — Régen, akkor úgy volt, hogy mindenki kiabált, hogy ezt akarjuk, meg amazt akarjuk megválasztani. De aztán kiabálhattak, mert a végén mégis az lett, akit az urak akartak, meg a nagygazdák. Én láttam ezt egyszer a saját szememmel, amikor a formaság kedvéért azt mondták, hogy hitelesítsem a jegyzőkönyvet, hogy írjak alá. Hát én odamentem gatyába, meg mezítláb, aztán odaírtam a nevem, de közben láttam az egész mesterkedést. — Most meg, hát most mi magunk jelöljük a vezetőinket és csak miután jól meghánytuk, vetettük, hogy csakugyan jó lesz-e, akit jelöltünk, azután válasszuk meg. Most már én sem járok gatyába, de mezítláb se. — No, hány mázsa kukoricája termett Mihálovics bácsi? — veti oda mosolyogva a kérdést a tanácselnök. — Csak annyit mondok, — hunyorít hamiskásan az öreg, — hogy azelőtt jó lett volna, ha öt zsákkal kapok, most meg olyan hízóm van... MIHÁLOVICS PÁL megmutatta, hogyha a múltban nem is volt földje, mindig a másén dolgozott is, azért a föld embere ő és most a magáéban kiválóan gazdálkodik. Azon van a termelőszövetkezet többi tagjával együtt, hogy ne csak a szavazatukkal, hanem a munkájukkal, minden igyekezetükkel, becsületükkel a saját boldogulásukat és azontúl a haza boldogulását segítsék. A dunaföldvári Cipész KTSZ életéből hétfőn új részleg kezdte meg munkáját a dunaföldvári Cipész KTSZ-ben: megkezdték a gyermekcipők gyártását. Az első elkészült cipők igen szép, tetszetős kivitelűek, erősek. Ma még nincs elég kaptafájuk, így a termelés még nem sok. Ha megkapják a szükséges kaptafákat, napi 100—120 pár gyermekcipővel segítik elő az új szakasz politikájának megvalósítását, az ország népének fogyasztási cikkekkel való jobb ellátását. A napokban új sztahanovistákat avattak az üzemben. Holmár József újító, a gumicsizmarészleg vezetője és Benkő Gyula felsőrészkészítő sztahanovista jelvényt és „Kiváló szövetkezeti dolgozó” jelvényt kapott, Müller Jánost és Balogh Lászlót sztahanovista oklevéllel jutalmazták. 5 Kiváló Szövetkezet“ vándorzászlót kapott a szekszárdi Fodrász KTSZ A szekszárdi Fodrász KTSZ III. negyedévi eredményei alapján elnyerte a Tolna megyei KISZÖV „Kiváló szövetkezet” vándorzászlaját, amelyet Gyerő András elvtárs, a Tolna megyei szövetség elnöke vasárnap este adott át bensőséges ünnepség keretében a szekszárdi Fodrász Szövetkezet dolgozóinak. A négy éve alakult szekszárdi fodrász szövetkezet ez idő alatt komoly fejlődésen ment keresztül. A kezdeti nehézségek ma már a múlté, s mind a termelésben, mind a technikai felkészültségben a terveket túlszárnyalva haladnak előre. Az üzlethelyiségeket és a berendezéseket korszerűsítették. 1954-ben háromszorosára szaporították a fehérneműk mennyiségét és gépekre mintegy 25 ezer forintot ruháztak be. — A lehetőség határain belül — írja Hussy Károly, — egyre jobban figyelembe vesszük a dolgozók igényeit és igyekszünk annak eleget tenni. Annál is inkább, mert a kormányprogram ránk vonatkozó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget akarunk tenni. Állandó szakmai oktatáson keresztül emeljük a szövetkezeti dolgozók szaktudását. Ezenkívül alkalmat nyújtunk részükre, hogy az országos versenyeken való részvétel segítségével tapasztalataikat bővítve mérjék össze tudásukat az ország legjobb fodrász dolgozóival. Ebben az esztendőben is résztvettünk az országos versenyen és a többszáz főt kitevő mezőnyben komoly eredményt értünk el. Dacára eddigi eredményeinknek még bőven vannak hibák is a kiszolgálás minőségi területén. Ezeknek a panaszoknak többsége a csúcs forgalmi időben végzett munkáknál fordul elő, amikor a dolgozók a vendégek türelmetlenségétől is serkentve, igyekeznek minél több munkaegységet elérni. Ez bizony nemegyszer a minőség rovására megy. Ilyen esetekben kellene, hogy előtérbe lépjen a társadalmi ellenőrzés, a panaszkönyv használata. Sajnos, kevesen élnek az építő bírálat jogával. Helyette az utcán, piacon, társaságban kritizálják csak a szövetkezeti kiszolgálást, ahelyett, hogy a fenti mód segítségével adnának közvetlen támogatást hibáink kiküszöböléséhez. Szövetkezetünk dolgozóinak minden vágya az, hogy elnyerjük a dolgozók hozzánk való ragaszkodását és szeretetét. Csak ennek birtokában tudunk igazán örülni a kitüntető „Kiváló Szövetkezet“ címnek és vándorzászlónak. A magunk részéről mindent elkövetünk a hibák kiküszöbölésére, amelyhez kérjük a szekszárdi dolgozók jóindulatú támogatását. Kevesen tudják... ... hogy Dunakömlőd 30 tanácstagjelöltje között 8 nőt, köztük Farkas Reginát és Lőrincz Sándornét jelölték. ... hogy a faddi legeltetési bizottság az elmúlt napokban 20 mázsa kukoricát ajándékozott az árvízkárosultak megsegítésére. ... hogy Gyönk község fiatalsága a szekszárdi Tatarozó Vállalat hat tagból álló rohambrigádját kéri segítségül, hogy a másfél év óta épülő kultúrház építése végre befejeződjön. ... hogy Simontornya dolgozó parasztsága a tavalyi 62 darab anyakocával szemben az idén 220, a 136 darab süldő és malac helyett pedig 100 darabot tart. ... hogy a dombori Szabadság Földje termelőszövetkezet körülbelül 40 darab hízót fog szabadpiacon értékesíteni, az első szállítmány december 10-én indul a szekszárdi piacra. ... hogy Lehelvári Ferenc, a fácánkerti Vörös Hajnal tsz könyvelője több, mint 1700 forintot kapott a földművesszövetkezetnek átadott 12 darab hízott libájáért. Szülők és nevelők közös tervei a jobb tanulásért A paksi I. számú Általános Iskola nevelőtestülete és szülői munkaközössége, mintegy 150 növendék szülője közösen tárgyalták meg az I. negyedévi intőkonferencia eredményét, amely a tavalyi tanév végi eredményhez viszonyítva több tizednyit rosszabbodott. A szülők és a nevelők együtt keresték a hibák okát és a javítási formát, amellyel a következő évnegyedben javítani lehet a legyengült fegyelmet és a tanulmányi eredményeket. Sok szülő és a nevelőtestület is abban látja a hibát, hogy a gyerekeket az iskolán kívül túlságosan szabadjára engedik, a már késő délután beálló, az évszaknak megfelelő korai sötétedés ellenére igen gyakran látni az utcákon mászkáló tanulókat. A sötétség, a felelőtlen cselekedetek melegágya és éppen ezért olyan határozat született, hogy a szülői munkaközösség és a pedagógusok megszervezik az este utcán tartózkodó tanulók ellenőrzését. Elhatározták azt is, hogy a legközelebbi értekezleten az egyik nevelő az otthoni tanulás helyes módszeréről tart ismertető előadást, hogy ezáltal a szülők is megismerjék a helyes időbeosztást és a tanulás módszerét. Az úttörő szervezet is sokat tehet mind a fegyelem, mind a tanulmányi eredmény javításáért. A fent említett szülői értekezleten az iskola két úttörő csapat vezetője beszámolt és az értekezlet segítségével új feladatokat szabtak az úttörő szervezet elé. Mindezek után meleg és közvetlen érdeklődő beszélgetés indult meg a szaknevelők, az osztályvezetők és a szülők között. Rendeletek-határidők Megkezdődött az 1954—55. évi szerződéses sertésvásárlási akció. A minisztertanács 1090/1954. (XI. 4.) számú határozata előnyös feltételeket állapít meg a hízott sertés szállítására szerződő termelőszövetkezeteknek és egyéni termelőknek. Egyéni termelők 400 forint, mezőgazdasági termelőszövetkezetek 600 forint hizhalási előleget kaphatnak. A szerződéses hízott sertés átvételi ára súly szerint 18—22 forint/kg. Az akcióban való részvételt az állami felvásárló szervek mindenütt részleteiben ismertetik. * További kedvezményben részesülnek a tenyészüszőt vásárló termelőszövetkezetek. A közös szarvasmarhaállományuk gyarapítására vásárolt üsző vételárából 500 forint árvisszatérítést kapnak az előbbi számunkban már ismertetett szállítási kedvezményen felül. Részletes tájékoztatást a járási állattenyésztő állomás vagy a községi tanács végrehajtó bizottsága ad a kedvezmény igénybevételének feltételeiről. Az állami tartalékszőlők haszonbérlői teljesítsék szerződésben vállalt kötelezettségeiket és most végezzék el a 90/1952. (X. 13.) M. T. számú rendeletben is előírt pótlást és trágyázást. * Egy éven belül meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni a lakóházépítkezést a földreform során vagy az azt követően juttatott és még be nem épített házhelyeken. Ha ezt a telek tulajdonosa nem vállalnál — és erről írásbeli nyilatkozatot ad — a házhelyet a tanács a saját lakóházépítés előmozdítása érdekében igénybe veheti és más igénylőnek juttathatja. Az eljárást a város- és községgazdálkodási miniszter 3/ 1954. (X. 30.) V. K. G. M. számú rendelete részletesen szabályozza. * 1954. január 1-től a magánszemélyek által végzett szekérfuvarozást igénybevevő közületek nem a Belsped útján, hanem közvetlenül fizetik ki a magánfuvarosok járandóságait. (1093/1954. (XI. 7.) számú minisztertanácsi határozat.)