Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-29 / 308. szám

XI. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM ARA 50 FILLER VILÁD PROLET&B3A1 ESVC/ÉIJETEKI ' ' ..." 1 A MAI SZAMBÁN: Mendea-France a párizsi egyezményekkel kapcsolatban szerdán délután ismét felveti a bizalmi kérdést (2. o.) — Revansgondolatok és a békeeszme a nyugatnémet irodalomban (2. o.) — Közvetítői díj — közvetítés nél­kül (3. o.) — A rossz ember (3. o.) — 2x2 néha 5 — Színes magyar filmoperett (4. o.) M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN­A­K LAPJA SZERDA, U31 DECEMBER 29 HÍREK a megyéből Ötszáznegyvenezer forint lesz a bevétel nádpallóból Gyakran esik szó mostanában ar­ról, hogy a termelőszövetkezetek gaz­daságát sokoldalúvá, jövedelmezővé kell tenni. Az utóbbi években sok­szor elmondták ezt a simontornyai Alkotmány termelőszövetkezet veze­tői és dolgozói is. A gyakorlati meg­valósításra azonban csak napjaink­ban került sor... Az Alkotmány termelőszövetkezet tagjai ezekben a téli napokban sem tétlenkednek, valamennyien a közös­ben dolgoznak. A férfiak egy része nádat vág, a nők a nádpallókészítés­­hez drótszegeket csinálnak, a fér­fiak másik része pedig köti a nád­pallót. Ez az üzemág a télen sokat jövedelmez a szövetkezetnek. A terv szerint március elsejéig 30.000 négy­zetméter nádpallót készítenek a si­­montornyaiak. Ha ez elkészül, és mind értékesítik, nádpallóból 540.000 forint jövedelme lesz a szövetkezet­nek. Kigyulladt a villanyfény falunkban Nem mindennapi öröm érte Felső­nyék dolgozó népét. Kigyulladt a Villany falunkban. Fényárban úszott a község utcája, a parasztházakban pedig, ahol mécses pislákolt, ezentúl villany ég. Megelégedettek a nyéki emberek. Azt mondogatják: „Lám érdemes volt a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazni. Mert más már a világ, mint a múltban volt. Régen a kép­viselők csak ígérgettek, ma viszont a nép által megválasztott tanács megvalósítja a nép akaratát”. Községünk dolgozói megvendégel­ték a villanyszerelőket, azokat a munkásokat, akik világosságot hoz­tak a falukba. Társasvacsorát ren­deztünk számukra, ahol vidáman el­beszélgettünk, s valamennyien jól éreztük magunkat. Gáspár Istvánná Felsőnyék. Alsónyéken egyetlen gazdának sincs adótartozása egy régi közmondás az­t tartja: „Az alszik nyugodtan, akinek nincs adóssága”. Igaz mondás ez, mert ha tartozik valaki, bármelyik pillanat­ban felszólíthatják: „Adós fizess!” A felszólítás ellen azután nem is lehet senkinek kifogása­, mert ami jár, az jár, mindenképpen meg kell fizetni. Az alsónyéki gazdák nyugod­tan alszanak. Rendezték leglénye­gesebb tartozásukat, az adófizetést. Alsónyéken a jelentés szerint 1954 december 27-ére minden dolgozó pa­raszt rendezte ezévi adótartozását. A mö­zsi gazdák valóra váltották ígéretüket A Tolnai Napló december 12-i szá­mában hírt adtunk arról, hogy Mözs község vezetői és dolgozói azt az ígéretet tették: „Még decemberben tisztázza községükben minden dol­gozó paraszt adótartozását.” Decem­ber 27-én a legilletékesebbtől, Ban­­csa elvtárstól, a Megyei Tanács adó­ügyi csoportvezetőjétől érdeklődtünk, hogy a mözsiek mennyire teljesítet­­ték harmadik negyedévi adóbevételi tervüket. A válasz az volt: „A mö­zsiek teljesítették ígéretüket. Minden gazda rendezte 1954. évi adótartozá­sát. Ennek alapján Mözs község adó­fizetésben jelenleg a megye első községe.” Soha többé háborút... ■— Jó estét kívánok. Kérek egy doboz Kos­suthot. — Tessék, 3 forint az ára. — Kérek még valamit a gyerekeknek is. — Van }zt kérem cu­korka, csokoládé, mind nagyszerű a gyerekek­nek. — Adjon belőle vagy 2 forint árát. — Tessék. De nem akarok az esemény elé vágni. — Elöljáróban el kell mondanom, hogy a fenti beszélgetést Mözs község új üzletében, a Fő utca sarkán álló új épületben hallottam. Bitter József trafikos boltjáról van szó, aki a dohányárusítás mel­lett cukorkával is fog­lalkozik. Nemrég kezdődött meg az árusítás, de máris nagy a becsülete. Az­­ igaz, hogy reggel fél 6, 6 órától, este 7 és fél 8 óráig is nyitva tart. Így a dolgozók kora reggel éppúgy, mint késő este meg tudják venni cigaretta, do­­­­hányszükségletüket, s különösen este egy-egy kis csomag cukrot is tudnak vinni az erre ökökké éhes gyerekek­nek. A nagyobb üzle­tek ugyanis későbben­­ nyitnak és korábban zárnak. Be tudnak te­hát itt vásárolni azok is, akiket a munka egész napra a község­től távoli helyhez köt, s csak korán vagy egész későn érnek rá vásárolni. Márpedig mi dohányos emberek jól tudjuk, milyen nehéz a cigarettát nélkülöz­ni. De azt a kitörő örö­möt is, amellyel a gye­rekek fogadják a cu­korkával későn este hazatérő apát, anyát, testvért. Mindezeket Bitter Jó­zsef beszédjéből vet­tem ki, amelyet együtt ülve a kis helyiségben kiszolgálás közben el­mondott. Új ez a kis épület, olyannyira, hogy a meszelés egy­­része a falról a kabá­tomra került. Most azonban inkább Bitter bácsiról magáról sze­retnék írni, méghozzá egy mindnyájunk által igen fontos dologgal, a békével kapcsolatban. — Én aztán igazán nem kívánom még egy­­szer a háborút —mond­ja két vevő kiszolgá­lása közti szünetben, s közben lepillant a lá­baira, illetve a műlá­bára, amint ül egy széken a kis árukiadó ablak előtt. — 80 szá­zalékos hadirokkant vagyok — folytatja to­vább —, negyvenhét helyen lyukasztották ki a golyók a bőrömet. — Leírni is sok a szen­védések sorát, amelye­ket különösen sebesü­lése idején Gödöllő mellett a Királyerdő­nél elszenvedett. Ezek a szenvedések, amint magam is látom, ma is kísért. Saját magát is élő mementóként ál­lítja oda ország-világ elé. Ilyen a háború, ezt teszi veletek. Nyo­mában szárnyra kél a tiltakozás: soha többé ilyet, soha többé hábo­rút, nem akarunk még egy ilyen vérzivatart átélni, nem akarunk új szenvedőket, új ha­dirokkantakat. Békés építőmunka eredménye ez a kis épület is, amelynek fel­építéséhez, s az üzlet megnyitásához álla­munk adott 5,000 forin­tos kölcsönt. így teszi jóvá a nép állama a régi rendszer bűneit is, miközben a békés épí­tőmunka nagyszerű lé­tesítményeinek egész sorát hozza létre. — Éppen ezért dolgo­zunk mi is most még jobban a békéért — mondja Bitter József búcsúzóul, — ezért csak helyeselhetjük a mosz­kvai értekezlet határo­zatait. __ (i—e) több mint 41 ezer kiló választott malac terven felül A Tolnai Sertéstenyésztő és Hiz­laló Vállalat tengelici üzemegységé­ből érkezett szerkesztőségünkhöz le­vél. Juhász Imre e­z/társ az üzem­egység vezetője a következőket írta: Egyszer már beszámoltunk a Tol­nai Napló hasábjain keresztül arról, hogy a Tolnai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat üzemegységei kö­zött kialakult versenyben a tengelici üzemegység került ki a féléves ver­senyből győztesen. Most pedig arról szeretnénk beszámolni, hogy minden reményünk megvan ahhoz, hogy az egész évi versenyt is a mi üzemegy­ségünk nyerje meg. Évi tervünket a következők sze­rint teljesítettük túl. A tengelici üzemegység sertésál­lományának fialási átlaga a 7.8 ter­vezett helyett 9 darab, választási át­lag a tervezett 6.3 helyett 8.2 darab, a választási átlagsúly tervet pedig 12.8 kilogramm helyett 14.3 kilo­grammra teljesítettük. Ezek az átlagszámok azt jelentik, hogy üzemegységünk 2305 darab vá­lasztott malacot adott 1954 évben terven felül népgazdaságunknak. Az elhullási százalék csökkentése továb­bi 404 darab élő választási malacot jelent terven felül. Terv szerint üzemegységünknek az 1954. évben 65,997 kiló malacot kel­lett leválasztani, ezzel szemben 107 213 kilogramm malacot válasz­tottunk le. E jó eredmények elérésére az üzem­egység fizikai és szellemi dolgozói­nak együttes munkája révén sike­rült. Azt lehet mondani, hogy az üzemegység 90 dolgozója közül alig van olyan, aki ne tekintette volna szívügyének­­ az eredmények foko­zását. Az átlagos jó eredményeken felül vannak az üzemegységnél olyan dolgozók is, akik komoly harcot folytattak és folytatnak a terv túl­­teljesítéséért. Meksz György és Tóth Rozália el­lenek váll-váll mellett harcoltak a „legjobb dolgozó” cím elnyeréséért! Kettőjük között kialakult verseny az értékeléskor igazságos döntetlent eredményezett. December 21-én a vállalat vezetősége mindkettőjüket „Kiváló Dolgozó” címmel tüntette ki.­­„Kiváló Dolgozó” kitüntetésben ré­szesült ifj. Danics Lajos brigádve­zető és Kanász József fogatos is. „Nálunk a munka becsület és di­csőség dolga!” Ez a jelszó van ván­dorzászlónkra írva. Ez a jelszó él a dolgozók szívében, és ezt a jelszót bizonyítja az, hogy a becsületes munka minden területen megbecsü­lést eredményez. Nem mondok újat azzal, hogy egy házaspár a csa­ládon belül mindig egy­­akarattal, szívvel, lélekkel dolgozik. Ez természetes. De amit Györköny és Pusztahencse adóbevételi terv teljesítésével és a Tóth házaspárral kapcso­latban elmondok, az nem természetes, ritka a jelen­­ség, de annál tanulságo­­sabb... A feleség Tóth Gyuláné Györkönyben,­­ a férj, Tóth Gyula pedig Puszta­hencse községben adóügyi megbízott. Feladataik nem éppen népszerű, nem is könnyű. Mert a falusi la­kosság egy része csak azt tartja helyesnek, hogy kul­túrház, mozi meg egyéb más épül a községben, de azzal már nem igen ért egyet, hogy az adót is pon­tosan ki kell fizetni. Szó­val minden községben akad néhány ember, aki­nek jó párszor el kell mon­dani: „Fizesse már ki bá­tyám azt az adót, ne húz­­za-hal­assza az időt, mert úgyis ki kell fizetni és mi­nél tovább halogatja, an­nál több lesz a kamat, fel­szólítás felszólítást követ, végül is megkezdődik a végrehajtás. Mert az ál­­lam az adófizetést ponto­san megköveteli minden­kitől.” De a jó adóügyi megbízott az élenjáró dol­gozó paraszt népnevelő­vel együtt ha kell tízszer is megmagyarázza ezt. — Tóth Gyuláné a györkönyi adóügyi megbízott ezt tet­te, ezt teszi ma is. Nem rosteit eddig se, meg ez­után se rostéi akár este 11 óráig elbeszélgetni az ál­landó bizottság tagjaival és maga is kijár az adófi­zetésben elmaradt gazdák­hoz. Mióta ott van, a há­rom esztendő alatt sokszor felhívta már a gazdák fi­gyelmét. Együtt dolgozik a pártszervezettel, a ta­nács vezetőivel... együtt a falu legjobb dolgozó pa­rasztjaival. A közös mun­ka mindig meghozta a gyümölcsét. Adófizetésben már évek óta a paksi já­rás első községei közé tar­tozik Györköny, ele jelen­leg legelső. A községbe­liek szinte kivétel nélkül rendezték ezévi adójukat december 25-re. A férj Tóth Gyula nem olyan régóta adóügyi meg­bízott Pusztahencsén, de a jó munkája nyomán még­is kimagasló eredménye­ket ért el. Neki is része van abban, hogy Puszta­hencse lakossága a paksi járásban másodiknak, Tol­na megyében pedig ötö­diknek teljesítette 1954. évi adóbevételi tervét. A pusztaheneseiek ered­ményeinek érdekes a tit­ka. Az, hogy Tóth Gyulá­né nemcsak saját közsé­gében, de Pusztahencsén is fáradhatatlanul dolgo­zott az adófizetési terv teljesítéséért. Először is átadta saját jó tapasztala­tait férjének, de arra sem volt resz, hogy Györköny­­be, Pusztahencsére men­jen, helyszíni segítséget adjon férjének, a község lakosságának. A Tóth család büszke is a két község eredményére. Büszkék is lehetnek. Nem csak ő, hanem a györkö­ny­iek és a pusztaken­eseiek is. Jogos büszke­séggel mondhatják el mindkét község dolgozó parasztjai, adófizetői: — „Tiszta lappal kezdjük az 1955-ös évet." dl Tóth há . . . 850 nyeremény, egyetlen húzással A Harmadik Békekölcsön harmadik sorsolása mind­össze két órát vesz igénybe. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy ezúttal kevesebb nyeremény jut a kötvénytulajdonosoknak, mint a négy napig tartó sorsolások alkalmával. A Harmadik Békekölcsön kibocsátásakor került sor a sorsolás technikájának egyszerűsítésére. A kötvé­nyeket 100 millió forintonként önálló osztályokba cso­portosították. A kötvények számozása valamennyi osz­tályon belül azonos. Ez azt jelenti, hogy a kötvény­számok annyiszor ismétlődnek, ahány 100 millió név­értékű­ kötvénycsoport került forgalomba. A Harma­dik Békekölcsön kötvényeket az 1.700.000 forintos ki­bocsátásnak megfelelően tizenhét (I—XVII. számmal jelzett) osztályba sorozták. A kötvényszámok tehát ez esetben tizenhétszer ismétlődnek. Egy-egy osztályon belül a kötvények sorozatszáma 1—20 ezerig terjed. — Minden sorozatszámhoz ötven (1—50-ig számú) köt­vény tartozik. A sorsoláson a kötvények sorozatszámát húzzák ki az I. számú sorsolási kerékből. A kihúzott sorozat­szám mind a tizenhét osztály 50—50 kötvényére vo­natkozik. Ezzel a módszerrel tehát 17x50, vagyis 850 nyereményt sorsolnak ki egyetlen húzással. Csupán az 5000 forinton felüli nyeremények esetében kell a II. sz. kerékből történő újabb húzással eldönteni, hogy a sorozaton belül melyik kötvényre esik a nagy nyere­mény. Az osztályok számát tartalmazó kereket csak a 100 ezer forintos főnyeremény kihúzásakor veszik igénybe. Főnyeremény ugyanis minden sorsoláson csak egy van. Míg a régebbi sorsolási m­­ód 2.500—3000 húzást igé­nyelt, az új eljárás lehetővé tette, hogy 221 húzással 187.850 nyerő kötvény számát állapítsák meg. így ér­ték el, hogy két óra alatt 59.613.430 forintot sorsolhat­nak ki, Békegyűlés karácsony napján Pakson. .. ne engedjétek lángba borítani a világot" . Vasárnap délelőtt a népfront-bizottság Pakson bé­kegyűlést tartott, a tanácsháza nagytermében,­ ahol mintegy háromszáz paksi dolgozó hallgatta meg dr. Pongrácz Sándor orvos beszédét. A békegyűlés részt­vevői egyhangúlag fogadták el a következő tiltakozó táviratot, melyet az Országos Béketanácshoz küldtek: „Paks község dolgozó népe a legerélyesebben til­takozik a német militarizmus feltámasztása ellen. Elég volt a vérontásból, elég volt a háborúból, békét aka­runk! Amikor az imperialisták egy újabb háború ki­robbantására törekednek, mi békés termelő munkával harcolunk a világ békeszerető embereivel együtt, hogy megvédjük független, szabad hazánkat egy újabb, min­den eddiginél borzalmasabb pusztulástól, megvédjük gyermekeinket és unokáinkat az atom- és hidrogén­bombák embertelen és kegyetlen pusztításaitól. Paks község dolgozó népe követeli, hogy szüntes­sék meg az egész világon az imperialisták a háborús készülődést. Most, a szeretet és a béke ünnepén kiált­juk a világ dolgozói felé: Ragadjátok meg a gyilko­sok kezét és ne engedjétek lángba borítani a világot! PAKS KÖZSÉG DOLGOZÓ NÉPE” Több és jobb minőségi munkával felelünk A Bonyhádi Zománcművek DISZ fiataljai 1954 de­cember 21-én taggyűlést tartottak, amely alkalommal mély felháborodással tiltakoztak Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. — Tudjuk jól, — mondották egyhangúlag, — hogyha fegyvert adnak Nyugat-Német­­országnak, akkor veszélyeztetve volna virágzó szép hazánk továbbfejlődése. Megfogadjuk, hogy több és jobb minőségi munkával felelünk az imperialisták és újabb aljas tevékenységére.

Next