Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-29 / 308. szám
XI. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM ARA 50 FILLER VILÁD PROLET&B3A1 ESVC/ÉIJETEKI ' ' ..." 1 A MAI SZAMBÁN: Mendea-France a párizsi egyezményekkel kapcsolatban szerdán délután ismét felveti a bizalmi kérdést (2. o.) — Revansgondolatok és a békeeszme a nyugatnémet irodalomban (2. o.) — Közvetítői díj — közvetítés nélkül (3. o.) — A rossz ember (3. o.) — 2x2 néha 5 — Színes magyar filmoperett (4. o.) MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA, U31 DECEMBER 29 HÍREK a megyéből Ötszáznegyvenezer forint lesz a bevétel nádpallóból Gyakran esik szó mostanában arról, hogy a termelőszövetkezetek gazdaságát sokoldalúvá, jövedelmezővé kell tenni. Az utóbbi években sokszor elmondták ezt a simontornyai Alkotmány termelőszövetkezet vezetői és dolgozói is. A gyakorlati megvalósításra azonban csak napjainkban került sor... Az Alkotmány termelőszövetkezet tagjai ezekben a téli napokban sem tétlenkednek, valamennyien a közösben dolgoznak. A férfiak egy része nádat vág, a nők a nádpallókészítéshez drótszegeket csinálnak, a férfiak másik része pedig köti a nádpallót. Ez az üzemág a télen sokat jövedelmez a szövetkezetnek. A terv szerint március elsejéig 30.000 négyzetméter nádpallót készítenek a simontornyaiak. Ha ez elkészül, és mind értékesítik, nádpallóból 540.000 forint jövedelme lesz a szövetkezetnek. Kigyulladt a villanyfény falunkban Nem mindennapi öröm érte Felsőnyék dolgozó népét. Kigyulladt a Villany falunkban. Fényárban úszott a község utcája, a parasztházakban pedig, ahol mécses pislákolt, ezentúl villany ég. Megelégedettek a nyéki emberek. Azt mondogatják: „Lám érdemes volt a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazni. Mert más már a világ, mint a múltban volt. Régen a képviselők csak ígérgettek, ma viszont a nép által megválasztott tanács megvalósítja a nép akaratát”. Községünk dolgozói megvendégelték a villanyszerelőket, azokat a munkásokat, akik világosságot hoztak a falukba. Társasvacsorát rendeztünk számukra, ahol vidáman elbeszélgettünk, s valamennyien jól éreztük magunkat. Gáspár Istvánná Felsőnyék. Alsónyéken egyetlen gazdának sincs adótartozása egy régi közmondás azt tartja: „Az alszik nyugodtan, akinek nincs adóssága”. Igaz mondás ez, mert ha tartozik valaki, bármelyik pillanatban felszólíthatják: „Adós fizess!” A felszólítás ellen azután nem is lehet senkinek kifogása, mert ami jár, az jár, mindenképpen meg kell fizetni. Az alsónyéki gazdák nyugodtan alszanak. Rendezték leglényegesebb tartozásukat, az adófizetést. Alsónyéken a jelentés szerint 1954 december 27-ére minden dolgozó paraszt rendezte ezévi adótartozását. A mözsi gazdák valóra váltották ígéretüket A Tolnai Napló december 12-i számában hírt adtunk arról, hogy Mözs község vezetői és dolgozói azt az ígéretet tették: „Még decemberben tisztázza községükben minden dolgozó paraszt adótartozását.” December 27-én a legilletékesebbtől, Bancsa elvtárstól, a Megyei Tanács adóügyi csoportvezetőjétől érdeklődtünk, hogy a mözsiek mennyire teljesítették harmadik negyedévi adóbevételi tervüket. A válasz az volt: „A mözsiek teljesítették ígéretüket. Minden gazda rendezte 1954. évi adótartozását. Ennek alapján Mözs község adófizetésben jelenleg a megye első községe.” Soha többé háborút... ■— Jó estét kívánok. Kérek egy doboz Kossuthot. — Tessék, 3 forint az ára. — Kérek még valamit a gyerekeknek is. — Van }zt kérem cukorka, csokoládé, mind nagyszerű a gyerekeknek. — Adjon belőle vagy 2 forint árát. — Tessék. De nem akarok az esemény elé vágni. — Elöljáróban el kell mondanom, hogy a fenti beszélgetést Mözs község új üzletében, a Fő utca sarkán álló új épületben hallottam. Bitter József trafikos boltjáról van szó, aki a dohányárusítás mellett cukorkával is foglalkozik. Nemrég kezdődött meg az árusítás, de máris nagy a becsülete. Az igaz, hogy reggel fél 6, 6 órától, este 7 és fél 8 óráig is nyitva tart. Így a dolgozók kora reggel éppúgy, mint késő este meg tudják venni cigaretta, dohányszükségletüket, s különösen este egy-egy kis csomag cukrot is tudnak vinni az erre ökökké éhes gyerekeknek. A nagyobb üzletek ugyanis későbben nyitnak és korábban zárnak. Be tudnak tehát itt vásárolni azok is, akiket a munka egész napra a községtől távoli helyhez köt, s csak korán vagy egész későn érnek rá vásárolni. Márpedig mi dohányos emberek jól tudjuk, milyen nehéz a cigarettát nélkülözni. De azt a kitörő örömöt is, amellyel a gyerekek fogadják a cukorkával későn este hazatérő apát, anyát, testvért. Mindezeket Bitter József beszédjéből vettem ki, amelyet együtt ülve a kis helyiségben kiszolgálás közben elmondott. Új ez a kis épület, olyannyira, hogy a meszelés egyrésze a falról a kabátomra került. Most azonban inkább Bitter bácsiról magáról szeretnék írni, méghozzá egy mindnyájunk által igen fontos dologgal, a békével kapcsolatban. — Én aztán igazán nem kívánom még egyszer a háborút —mondja két vevő kiszolgálása közti szünetben, s közben lepillant a lábaira, illetve a műlábára, amint ül egy széken a kis árukiadó ablak előtt. — 80 százalékos hadirokkant vagyok — folytatja tovább —, negyvenhét helyen lyukasztották ki a golyók a bőrömet. — Leírni is sok a szenvédések sorát, amelyeket különösen sebesülése idején Gödöllő mellett a Királyerdőnél elszenvedett. Ezek a szenvedések, amint magam is látom, ma is kísért. Saját magát is élő mementóként állítja oda ország-világ elé. Ilyen a háború, ezt teszi veletek. Nyomában szárnyra kél a tiltakozás: soha többé ilyet, soha többé háborút, nem akarunk még egy ilyen vérzivatart átélni, nem akarunk új szenvedőket, új hadirokkantakat. Békés építőmunka eredménye ez a kis épület is, amelynek felépítéséhez, s az üzlet megnyitásához államunk adott 5,000 forintos kölcsönt. így teszi jóvá a nép állama a régi rendszer bűneit is, miközben a békés építőmunka nagyszerű létesítményeinek egész sorát hozza létre. — Éppen ezért dolgozunk mi is most még jobban a békéért — mondja Bitter József búcsúzóul, — ezért csak helyeselhetjük a moszkvai értekezlet határozatait. __ (i—e) több mint 41 ezer kiló választott malac terven felül A Tolnai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat tengelici üzemegységéből érkezett szerkesztőségünkhöz levél. Juhász Imre ez/társ az üzemegység vezetője a következőket írta: Egyszer már beszámoltunk a Tolnai Napló hasábjain keresztül arról, hogy a Tolnai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat üzemegységei között kialakult versenyben a tengelici üzemegység került ki a féléves versenyből győztesen. Most pedig arról szeretnénk beszámolni, hogy minden reményünk megvan ahhoz, hogy az egész évi versenyt is a mi üzemegységünk nyerje meg. Évi tervünket a következők szerint teljesítettük túl. A tengelici üzemegység sertésállományának fialási átlaga a 7.8 tervezett helyett 9 darab, választási átlag a tervezett 6.3 helyett 8.2 darab, a választási átlagsúly tervet pedig 12.8 kilogramm helyett 14.3 kilogrammra teljesítettük. Ezek az átlagszámok azt jelentik, hogy üzemegységünk 2305 darab választott malacot adott 1954 évben terven felül népgazdaságunknak. Az elhullási százalék csökkentése további 404 darab élő választási malacot jelent terven felül. Terv szerint üzemegységünknek az 1954. évben 65,997 kiló malacot kellett leválasztani, ezzel szemben 107 213 kilogramm malacot választottunk le. E jó eredmények elérésére az üzemegység fizikai és szellemi dolgozóinak együttes munkája révén sikerült. Azt lehet mondani, hogy az üzemegység 90 dolgozója közül alig van olyan, aki ne tekintette volna szívügyének az eredmények fokozását. Az átlagos jó eredményeken felül vannak az üzemegységnél olyan dolgozók is, akik komoly harcot folytattak és folytatnak a terv túlteljesítéséért. Meksz György és Tóth Rozália ellenek váll-váll mellett harcoltak a „legjobb dolgozó” cím elnyeréséért! Kettőjük között kialakult verseny az értékeléskor igazságos döntetlent eredményezett. December 21-én a vállalat vezetősége mindkettőjüket „Kiváló Dolgozó” címmel tüntette ki.„Kiváló Dolgozó” kitüntetésben részesült ifj. Danics Lajos brigádvezető és Kanász József fogatos is. „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga!” Ez a jelszó van vándorzászlónkra írva. Ez a jelszó él a dolgozók szívében, és ezt a jelszót bizonyítja az, hogy a becsületes munka minden területen megbecsülést eredményez. Nem mondok újat azzal, hogy egy házaspár a családon belül mindig egyakarattal, szívvel, lélekkel dolgozik. Ez természetes. De amit Györköny és Pusztahencse adóbevételi terv teljesítésével és a Tóth házaspárral kapcsolatban elmondok, az nem természetes, ritka a jelenség, de annál tanulságosabb... A feleség Tóth Gyuláné Györkönyben, a férj, Tóth Gyula pedig Pusztahencse községben adóügyi megbízott. Feladataik nem éppen népszerű, nem is könnyű. Mert a falusi lakosság egy része csak azt tartja helyesnek, hogy kultúrház, mozi meg egyéb más épül a községben, de azzal már nem igen ért egyet, hogy az adót is pontosan ki kell fizetni. Szóval minden községben akad néhány ember, akinek jó párszor el kell mondani: „Fizesse már ki bátyám azt az adót, ne húzza-halassza az időt, mert úgyis ki kell fizetni és minél tovább halogatja, annál több lesz a kamat, felszólítás felszólítást követ, végül is megkezdődik a végrehajtás. Mert az állam az adófizetést pontosan megköveteli mindenkitől.” De a jó adóügyi megbízott az élenjáró dolgozó paraszt népnevelővel együtt ha kell tízszer is megmagyarázza ezt. — Tóth Gyuláné a györkönyi adóügyi megbízott ezt tette, ezt teszi ma is. Nem rosteit eddig se, meg ezután se rostéi akár este 11 óráig elbeszélgetni az állandó bizottság tagjaival és maga is kijár az adófizetésben elmaradt gazdákhoz. Mióta ott van, a három esztendő alatt sokszor felhívta már a gazdák figyelmét. Együtt dolgozik a pártszervezettel, a tanács vezetőivel... együtt a falu legjobb dolgozó parasztjaival. A közös munka mindig meghozta a gyümölcsét. Adófizetésben már évek óta a paksi járás első községei közé tartozik Györköny, ele jelenleg legelső. A községbeliek szinte kivétel nélkül rendezték ezévi adójukat december 25-re. A férj Tóth Gyula nem olyan régóta adóügyi megbízott Pusztahencsén, de a jó munkája nyomán mégis kimagasló eredményeket ért el. Neki is része van abban, hogy Pusztahencse lakossága a paksi járásban másodiknak, Tolna megyében pedig ötödiknek teljesítette 1954. évi adóbevételi tervét. A pusztaheneseiek eredményeinek érdekes a titka. Az, hogy Tóth Gyuláné nemcsak saját községében, de Pusztahencsén is fáradhatatlanul dolgozott az adófizetési terv teljesítéséért. Először is átadta saját jó tapasztalatait férjének, de arra sem volt resz, hogy Györkönybe, Pusztahencsére menjen, helyszíni segítséget adjon férjének, a község lakosságának. A Tóth család büszke is a két község eredményére. Büszkék is lehetnek. Nem csak ő, hanem a györkönyiek és a pusztakeneseiek is. Jogos büszkeséggel mondhatják el mindkét község dolgozó parasztjai, adófizetői: — „Tiszta lappal kezdjük az 1955-ös évet." dl Tóth há . . . 850 nyeremény, egyetlen húzással A Harmadik Békekölcsön harmadik sorsolása mindössze két órát vesz igénybe. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy ezúttal kevesebb nyeremény jut a kötvénytulajdonosoknak, mint a négy napig tartó sorsolások alkalmával. A Harmadik Békekölcsön kibocsátásakor került sor a sorsolás technikájának egyszerűsítésére. A kötvényeket 100 millió forintonként önálló osztályokba csoportosították. A kötvények számozása valamennyi osztályon belül azonos. Ez azt jelenti, hogy a kötvényszámok annyiszor ismétlődnek, ahány 100 millió névértékű kötvénycsoport került forgalomba. A Harmadik Békekölcsön kötvényeket az 1.700.000 forintos kibocsátásnak megfelelően tizenhét (I—XVII. számmal jelzett) osztályba sorozták. A kötvényszámok tehát ez esetben tizenhétszer ismétlődnek. Egy-egy osztályon belül a kötvények sorozatszáma 1—20 ezerig terjed. — Minden sorozatszámhoz ötven (1—50-ig számú) kötvény tartozik. A sorsoláson a kötvények sorozatszámát húzzák ki az I. számú sorsolási kerékből. A kihúzott sorozatszám mind a tizenhét osztály 50—50 kötvényére vonatkozik. Ezzel a módszerrel tehát 17x50, vagyis 850 nyereményt sorsolnak ki egyetlen húzással. Csupán az 5000 forinton felüli nyeremények esetében kell a II. sz. kerékből történő újabb húzással eldönteni, hogy a sorozaton belül melyik kötvényre esik a nagy nyeremény. Az osztályok számát tartalmazó kereket csak a 100 ezer forintos főnyeremény kihúzásakor veszik igénybe. Főnyeremény ugyanis minden sorsoláson csak egy van. Míg a régebbi sorsolási mód 2.500—3000 húzást igényelt, az új eljárás lehetővé tette, hogy 221 húzással 187.850 nyerő kötvény számát állapítsák meg. így érték el, hogy két óra alatt 59.613.430 forintot sorsolhatnak ki, Békegyűlés karácsony napján Pakson. .. ne engedjétek lángba borítani a világot" . Vasárnap délelőtt a népfront-bizottság Pakson békegyűlést tartott, a tanácsháza nagytermében, ahol mintegy háromszáz paksi dolgozó hallgatta meg dr. Pongrácz Sándor orvos beszédét. A békegyűlés résztvevői egyhangúlag fogadták el a következő tiltakozó táviratot, melyet az Országos Béketanácshoz küldtek: „Paks község dolgozó népe a legerélyesebben tiltakozik a német militarizmus feltámasztása ellen. Elég volt a vérontásból, elég volt a háborúból, békét akarunk! Amikor az imperialisták egy újabb háború kirobbantására törekednek, mi békés termelő munkával harcolunk a világ békeszerető embereivel együtt, hogy megvédjük független, szabad hazánkat egy újabb, minden eddiginél borzalmasabb pusztulástól, megvédjük gyermekeinket és unokáinkat az atom- és hidrogénbombák embertelen és kegyetlen pusztításaitól. Paks község dolgozó népe követeli, hogy szüntessék meg az egész világon az imperialisták a háborús készülődést. Most, a szeretet és a béke ünnepén kiáltjuk a világ dolgozói felé: Ragadjátok meg a gyilkosok kezét és ne engedjétek lángba borítani a világot! PAKS KÖZSÉG DOLGOZÓ NÉPE” Több és jobb minőségi munkával felelünk A Bonyhádi Zománcművek DISZ fiataljai 1954 december 21-én taggyűlést tartottak, amely alkalommal mély felháborodással tiltakoztak Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. — Tudjuk jól, — mondották egyhangúlag, — hogyha fegyvert adnak Nyugat-Németországnak, akkor veszélyeztetve volna virágzó szép hazánk továbbfejlődése. Megfogadjuk, hogy több és jobb minőségi munkával felelünk az imperialisták és újabb aljas tevékenységére.