Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-10 / 293. szám
4 A „Csongor és Tünde“ a bonyhádi gimnáziumban A kultúréletnek szép hagyományai vannak a Bonyhádi Általános Gimnáziumban. A tanév kezdete óta kéthetenként váltják egymást a színvonalas műsoros estek. Népköltészeti és szavalóverseny, vetítettképes előadás Pécs műemlékéről, hanglemezes Beethovenismertetés, vidám, műsoros teadélután, a választások a magyar irodalom tükrében — a legváltozatosabb formában szolgálták az ifjúság tanulmányait kiegészítő, esztétikai, politikai, tudományos nevelését, és nemes szórakozását. Haladó hagyomány és jövőt építő jelen szép egységbe forrott össze a felszabadulás emlékére és egyben Vörösmarty születésének évfordulójára rendezett műsor alkalmával. Az ünnepély középpontjában a több helyi kutató munkájára támaszkodó előadás állt Bonyhád múltjáról és jelenéről. Az előadás széles körképet festett a csendes vidéki helység elfelejtett múltjában viaskodó történelmi erőkről és rávilágított arra a mélyreható változásra, amelyet a község életébe a felszabadulás hozott. Az ifjúság zongoraszámai, szavalatai, az iskolai énekkar művészi szereplése azt bizonyítja, hogy az ifjúság átérezte a nagy nap jelentőségét. Ennek az őszinte átélésnek a sodra biztosította a „Csongor és Tünde” előadott részleteinek sikerét is. A színpadon felcsendültek Vörösmarty muzsikáló mondatai, játékos, dallamos, légies sorai, a magyar nyelv diadala. S mintha testet öltött volna ez a nyelv, tündérek népesítik be a színpadot. Előbb csak egy úgy siklik, táncol, hajladozik, mint a lomb közt játszó napsugár. Aztán a többi, s kezdődik a nemtők játéka. Libbenésük, mozdulataik híven kísérik a játékos sorok könnyed ritmusát. Zeng Vörösmarty nyelve s szívja magába száz, meg száz diák. — De változik a kép. v A hármas út vidékén vagyunk, s a boldogságot kereső Csongor előtt gőgös vándorok vonulnak el: a kalmár, a fejedelem, a tudós. Vörösmarty nyelve most méltóságteljesen zeng, dölyföt és gúnyt sugároz. Csongor szavai pedig előre éreztetik a gőg kudarcát. S valóban a következő kép hódítása, vagyona és áltudománya romjain mutatja a levitézlett vándorokat. — Mintha csak az ingó, recsegő kapitalizmus halálharangja szólna: „Koldus a gazdagság, a hatalom leszállt fokáról, hamvadott üszők a tudománynak napszövetneke.” Talpraesett összekötőszöveg hidalja át a hézagokat. A gondos tanári rendezői munka és a III. humán osztály lelkesedése megmutatta, megéreztette, hogy Vörösmarty költészete több porosodó, aranycirádás köteteknél. Vörösmarty költészete nyelvünkbe beleivódott szépség és szívünkben dobogó érzés. Tanítása korunkban izmosodó erő és értelmünkben ragyogó világosság. Párthírek Értesítjük az elvtársakat, hogy a felsőfokú politikai gazdaságtan I—II. évfolyam propagandistái részére a megyei konferenciát a II. téma első 4 heti anyagából december 13-án, délelőtt 9 órakor tartjuk meg a megyei Pártoktatás Házában. Kérjük az elvtársakat, hogy pontosan jelenjenek meg. MODI JANOS konferencia-vezető. A tanácsvásztás óta élénket(!) a kultúrmunka a tamási járásban A tamási járás kulturális életének élénküléséről, új kezdeményezésekről számol be levelében Magyarszéki József, a járási népművelési előadó. — Új csoportok születtek az utóbbi időben a járás területén — írja. — A Nagykónyihoz tartozó Medgyespusztán, ahol egy termelőszövetkezet működik, megalakult a DISZ-szervezet kultúrcsoportja. A fiataloknak igen szép terveik vannak. Jelenleg Gárdonyi „A bor” című művét tanulják. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az iregszemcsei kísérleti gazdaság kultúrcsoportját, amely színjátszó és táncrészlegből áll. A csoport már bemutatkozott Iregszemcse dolgozóinak és most a tervek szerint vendégszereplő körútra indul műsorával. A tanácsválasztás után tapasztalható a járás csoportjainál bizonyos fellendülés. Miért? Ki segíti őket? Mi adta ezt a lendületet? Ezekre a kérdésekre azzal válaszolhatunk, hogy a községi Hazafias Népfront-bizottságok a tanácsokkal együtt segítik, támogatják a kultúrotthonok munkáját. Jelentős változás állott be a járás területén a DISZ-szervezetek kultúrcsoportjainál. Ezeknél az együtteseknél a fent említett segítség mellett feltétlenül számításba jön az új járási DISZ-titkár lelkes munkája. Az elalvófélben lévő szervezeteket sorra életrehozza. Most már csaknem minden községben találhatunk DISZ kultúrcsoportot, amelyek egyre inkább közelednek a kultúrotthon fellé. Egyik-másik csoport csereműsort tervez. Az ozoraiak például Pincehelyre, az iregszemcseiek Újiregre szándékoznak menni legközelebb. A Hazafias Népfront-bizottságok segítségével a kultúrotthonok megrendezik az „Új tanácstagok találkozójáét. A tervek között szerepel az is, hogy januárban a járás négy községében kultúrversenyt rendezünk. A versenyhez szükséges anyagi bázist a kultúrotthonok központi segítség nélkül maguk teremtik elő. Olyan jelenséggel is találkozunk, hogy a dolgozó parasztok maguk kezdeményezik a gazdai körök megszervezését, ahol ők találkozhatnak rendszeresen. Erre a kezdeményezésre egy példát is ír mindjárt Magyarszéki József. A Szakály községből megjelent a járási népművelési csoportnál Kovács Pál dolgozó paraszt és miután hivatalos dolgát elintézte, még megjegyezte: „Hallottam a rádióból, hogy a kultúrotthonban gazdakört is lehet alakítani.” A szakályi gazdakör szervezése azóta folyamatban van. Ezek a jelenségek arra engednek következtetni, hogy a dolgozók — ha lassan is, de — közelednek a kultúrotthonok felé. Most már a kultúrotthonok vezetőinek ügyességén, a kultúrotthonok munkásainak tevékenységén is igen sok múlik, hogy valóban a dolgozók második otthonává tegyék a kultúrházat. Megbeszélést tartott az MSZT szekszárdi pedagógiai szakosztálya A pedagógusok elsősorban a közösségi nevelés és az egységes nevelőtestület kialakításának kérdéseiről vitatkoztak, majd több javaslat hangzott el. Az osztályfőnöki órákhoz eddig semmiféle óravázlat nem készült, ezért a pedagógusok kérték, hogy központilag dolgozzanak ki egy olyan vázlatot, amely irányt mutatna az osztályfőnöki órák menetéhez. Többen javasolták, hogy a Szovjetunió iskoláinak mintájára nálunk is alakítsák meg a tanulóbizottságot és a pedagógiai tanácsot, míg az általános iskolai nevelők részéről olyan javaslat hangzott el, hogy szovjet mintára nálunk is térjenek át fokozatosan a 7 éves kornál kezdődő tankötelezettségre. Kedden este megbeszélést tartott a Magyar-Szovjet Társaság szekszárdi szervezetének pedagógiai szakosztálya, melyen 46 nevelő vett részt. IN A P CO I IKER PÉNTEK, DECEMBER 10 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Judit. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás pénteken estig: — Növekvő felhőzet, több helyen köd. Főleg a Dunántúlon havazás, havas eső, eső. Időnként élénk déli, délnyugati szél. Az éjszakai lehűlés mérséklődik. A nappali felmelegedés a déli megyékben csökken, másutt alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: keleten mínusz 1—mínusz 4, máshol nulla—plusz három, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken plusz 3—plusz 6 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet nulla—plusz 3 fok között. MOZI Garay filmszínház: December hó 10 I Csehszlovák filmház: GYÁR VARI Kezdések: vasár- és ünnepnap *, bé$ 8 I Órakor Hétköznap: 6 és P órakor 1954 DECEMBER 10 SPORT Kétcsoportos megyei bajnokságot rendez az 1955-ös évben a megyei TSB Nagy jelentőségű határozatok a Labdarúgó Társadalmi Szövetség hétfői elnöki ülésén. Az elmúlt hétfőn tartotta a megyei TSB mellett működő Labdarugó Társadalmi Szövetség december havi elnöki ülését. Az ülésen a szövetség tagjai jelentek meg, de részt vett ezen Lépő László, az MTNB elnöke is. Beható, kétórás eermecsere után a szövetség az 1955. évi bajnokságra vonatkozóan a következő határozatot hozta: 1. Tekintettel arra, hogy a négy éven át megrendezett megyei bajnokságok a másodikat kivéve, nem hoztak fejlődést, egy olyan átmeneti bajnoki rendszer kialakításáról kell gondoskodni, amely a megye labdarugósportjában mennyiségi fejlődést indít meg. Lehetőséget kell tehát adni az olyan községek labdarugósportja számára is a megyei bajnokságban való részvételre, amelyek már nem tudtak továbbfejlődn, nem egy esetben azért sem, mert az ellenfelek egy najty része csak a hazai mérkőzéseket volt hajlandó lejzászani. De gondolni kell arra is, hogy a sportkörök utazási költségeit miként lehetne csökkenteni. A fentiek érdekében a Labdarugó Társadalmi Szövetség elhatározta, hogy az 1955- ös bajnoki évben két csoportos megyei bajnokságot ír ki. ^ 2. Ennek a határozatnak a megvalósítása érdekében észak-déli irányban kettévágja a megyét és keleti- és nyugati-csoportot létesít. 3. Kötelezi a megyei bajnokság mindkét csoportjában résztvevő sportköröket, hogy a megyei bajnokságban indítandó csapaton felül ifjúsági csapat indításáról is gondoskodjanak, amely párhuzamos sorsolással játssza majd le mérkőzéseit. Az ifjúsági bajnokságiban 1955 ben csak az 19>4-ben, vagy a későbbi években születettek szerepeltethetők. 4. Az ifjúsági csapatnak a bajnoki találkozón való meg nem jelenése miatt a szövetség a vétkes sportkör megyei bajnokságban szereplő csapatától kettő helyett csak 1 büntetőpontot von majd le. 5. A két csoportos megyei bajnokságban az alábbiak jogosultak indulni: a) A megyei bajnokságban az 1954-es évben állva maradt sportkörök. b) Az 1954. évi megyei bajnokságba jutott sportkörök. (Az osztályozó mérkőzések eredményeképpen.) c) Az 1954. évi megyei bajnokságból kiesett sportkörök. d) Az osztályozó mérkőzéseken részt vett sportkörök. e) Egyéb címen jelentkező azok a sportkörök, amelyeknek mind játékosanyag, mind pedig a szükséges anyagi erő rendelkezésükre áll. A fentiek alapjain az a, b, és c. pontok figyelembevételével a következő sportkörök nyertek beosztást a nyugati és a keleti csoportban. Keleti csoport: Dunaföldvári Honvéd, Paksi Kinizsi, Tolnai Vörös Lobogó,Szekszárdi Építők Szekszárdi Dózsa, Szekszárdi Petőfi, Őcsényi Falusi Sport Kör, és Bátaszéki Lokomotiv, összesen 8 sportkör. A hiányzó 4 hely betöltése folyamatban van. A Kölesdi Falusi Sport Kör, valamint a Szekszárdi Lendület és a Paksi Traktor a bajnokságban való részvételre nem jelentkezett. Jelentkezett aztonban a részvételire a Bölcskei Falusi Sport Kör, amely a paksi járási bajnokságban a második helyen végzett, valamint a Szekszárdi Vörös Meteor, amely a Székagárdi Lendület mögött nyert helyezést. A további helyek betiltésénél legutóbb a Decsi és a Faddi Falod Sport Körök jöttek tekintetbe, amelyek a megye egy-egy 6— 50000 lakosú községét képviselik majd a megyei bajnokságban. Nyugati Csoport: SimorLÖornyai VL, Hőgyészi Traktor, Dombóvári Lokomotiv, Nagymányoki Bányász, Mázai Bányász, Bonyháti Vasas, Dombóvári Fáklya és Dombóvári 1*0$tás. A hiányzó helyek betöltésénél elsősorban a Pincehelyi Traktor, a Dombóvári Kinizsi, a Bonyhádi VL és a Tamási Traktor jött tekintetbe. Utóbbi azért, mert járási székhely és nincsen megfelelő labda nagy sportja azóta, amióta a Petőfi kiesett a megyei bajnokságból. A Pincehelyi Traktor azonban nem jelentkezett, így a szövetség a helyét elrr másik dombóvári csapattal, a Dombóvári Szpartakusszal kívánja betölteni. Tamásiban is most folynak a tárgylások a Tamási Traktor megalakítása érdekében, amely a tamási labdarugósportot a megyei bajnokságban képviselné A tervek szerint a két csoportos mó• bajnokság utolsó 3—3 helyjizettje esne ki, hogy helyet adjon a járási bajnoknak, amennyiben az 1956-os év után is érvényben maradna a kétcsoportos bajnokság. Nagy pártja van azonban annak az elgondolásnak is, hogy ez a két csoportos Bajnokság csak egyetlen évig álljon fenn és ennek lezajlása után essen ki a bajnokság utolsó 5—5 helyezettje és a kiesőkkel, valamint a járási bajnokokkal és esetleg helyezettekkel nyerjen megalakítást az OTSB kívánságának megfelelően a II. osztály. A Labdarugó Társadalmi Szövetség határozataival később fogunk foglalkozni. Egyetlen vereség ütötte el a Tolnai Vörös Lobogó asztalitenisz csapatát az Országos Bajnokságba való jutástól A tolna megyei csapatokat üldöző balszerencse ezúttal a Tolnai Vörös Lobogó férfi asztalitenisz csapatát verte ,,pártfogásba“. Ismeretes, hogy az elmúlt vasárnap Pécsett rendezték meg a megyék bajnokainak részvételével az Országos Bajnokságba való jutásért a mérkőzéseket. A női csoportban a Nagymányoki Bányász női csapatának kellett volna rajthoz állnia, a Bányász azonban érthetetlen okból nem jelent meg a mérkőzésen. A férfiak osztályozó mérkőzésén a megyét a Tolnai VL együttese képviselte. A megye bajnokságában élen végzett együttesnek minden jogcíme megvolt ahhoz, hogy sikerüljön kiverekednie az Országos Bajnokságba való jutást. Sajnos nem így történt. A Pécsi Postás elleni mérkőzésen egyetlen vereségen múlott az, hogy a mérkőzést a tolnai csapat végeredményben elvesztette és ezzel a Pécsi Postás jutott az Országos Bajnokságba. — Részletes eredmények a következők: Nagykanizsai Bányász—Kaposvári Dózsa 11:7. Tolnai VL—Nagykanizsai Bányász 11:4, Pálinkás 2, Luszka dr. 2, Molnár 2, Link 1, a Luszka őr.—Molnár pár 2 és a Link— Koromvári pár ugyancsak 2 győzelmet aratott. Pécsi Postás—Kaposvári Dózsa 11:6, Pécsi Postás—Nagykanizsai Bányász 11:7, Tolnai VL—Kaposvári Dózsa 11:6, Luszka dr. 4. Koromvári és Link 2—2. ,a Link— Koromvári pár 2, a Luszka dr.—Molnár pár 1 győzelmet aratott. Pécsi Pestis—Tolnai VL 11,9. Luszka dr. ismét 4. Link 2, Pálinkás 1, a Luszka dr.—Molnár pénz 2 győzelmet aratott. Végeredményben: 1. Pécsi Postás 6 pont, 53:22 győzelmi arány, 2. Tolnai VL 4 pont 31:21 győzelmi arány, *3. Na^V" kanizsai Bányász 2 pont, 4. Kaposvár# Deass pont nélkül. TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizottság- Felelős kiadó Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye Összes postaimra Szerkesztőség telefonszáma: 2010. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-n A szerkesztőség és kiadóhivatal cím*1 Szekszárd, Széchenyi utca 18 Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz Előfizetési díjbar is.— Ft Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 sz. Telefon: 20-27 Nyomdáért felel: Meller Rezső V. Ovecskin: FALUSI HÉTKÖZNAPOK TŰZVONALBAN XIV. Nem lehet csupán az emberek lelkiismeretére építeni. Nem angyalokkal van dolgunk, hanem emberekkel. Nevelni kell a gépkezelőket is. Sok munka lesz még velük! De a bérrendszert is meg kell változtatni. Ezen gondolkozni kell. Talán ki lehetne dolgozni olyan rendszert, mely biztosítja, hogy mennél nagyobb a termés, annál többet adnak a munkaegységre! Erről írni kell a területi bizottságnak. De a mi területi bizottságunkban nem szeretik az efféle leveleket. Azt fogják mondani: megzavarodott ez a fiatal párttitkár. Más titkárok is dolgoztak a mostani bérrendszerrel és mégis rendben ment minden. Ez a fiatalember mindent újjá akar szervezni!... Ennek a Jersovnak pedig szamárságot mondtam: „Ahol nem kell, ott egyáltalán ne szánts!" De kinek mondtam ezt? Egy egyszerű kolhozparasztnak. Pedig még a kolhozelnökök közül sem mer mindegyik ennyire „önálló” lenni. Nálunk a répaföldekkel, délen meg a napraforgó- és a kukoricaföldekkel van gond ... Itt van például a föld, a kapások után. Okos paraszt soha nem szánt újra kapások után, ha előzőleg jól megmunkálta a földet, ha kipusztította a gyomnövényeket, és visszatartotta a nedvességet. Az ilyen földet nem szabad a következő vetésig megbolygatni. A kukorica és a napraforgó után csak össze kell szedni a szárat és borona nyomán búzát lehet vetni. Akármilyen is az időjárás, ilyen földön jó lesz a termés, száraz esztendőben pedig kétszer annyi lesz, mint az őszi szántás után. De ha most a kolhozelnök a volt répaföldön boronával mer „szántani” akkor mi lesz? A búza még ki sem kelt, még nem lehet tudni, kinek van igaza, az elnöknek-e — a régi földművesnek, — vagy azoknak a hivatalnokoknak, akik a vetési utasítások végrehajtásán őrködnek, de az ügyésznél már kész az „akta", benne a vád: megsértették az agrotechnika kötelező szabályait! Pontosan úgy, ahogy azzal a brigádvezetővel történt, akiről Jezsov beszélt. Ha pedig mi, kerületi vezetők, megbocsátunk ennek a „szabálysértő” kolhozelnöknek, akkor mi kapunk a fejünkre. Megnézik a kimutatást és látják: a vetési tervet száz százalékra teljesítették, de a tavaszi szántást nem. „Milyen csoda történt itt nálatok? Hogyan vetettetek, hiszen a föld fel sem volt szántva? Itt, barátaim, valami nincs rendben! Gyerünk, vegyünk fel jegyzőkönyvet! Néha olyan részletesen szabályozzuk utasításainkkal és határozatainkkal, hogy mikor vessenek, hogyan vessenek, hogyan arassanak, mintha attól félnénk, hogy utasításaink nélkül a kolhozparasztok egy lovat sem tudnának befogni. Mintha nem is parasztokkal volna dolgunk. Ezzel elfecséreljük a saját időnket, amellett megbénítjuk az emberek okos kezdeményezését. Ha nem bízunk a kolhozelnökökben és a gépállomás vezetőiben, akkor ne tegyük meg őket vezetőknek. A mezőgazdasághoz rugalmas észjárás, bátorság és találékonyság kell. Itt, éppúgy, mint az ütközetben, harc közben kell dönteni. Az egyik év nem olyan, mint a másik. íróasztal mellől nem lehet mindent előrelátni. Hol korán köszönt be a tavasz, hol meg késik, egyik évben szárazság van, a másikban meg túl sok az eső. Vagy mi van akkor, ha például gyakori zivatarok akadályozzák az aratást és lófogatú aratógépekkel akarják learatni a kombájn számára kijelölt táblákat?! Azt mondják akkor: ,,gépesítésellenes hangulat!" Pedig mindenki előtt világos, hogy ilyenkor nemcsak a lófogatú aratógépet, hanem a kaszát és a sarlót is harcba kell vetni, hogy megmentsük a termést! Nálunk nem úgy van mint az iparban, ahol a munkanap végén összeszámolhatják az eredményt — a termék kész. A paraszt egész éven át dolgozik s csak a gazdasági év végén mutathatja meg, hogy mit termelt. A faluban a csibéket összeszámolják meg. Nem kellene hát úgy sietni, amikor a megrovásokat osztogatják a „szabály megsértéséért”. Türelmesebben kellene megvizsgálni azokat a „szabálytalanságokat”, amelyeket azzal követnek el az emberek, hogy jobbat akarnak, mint az előírás. Büntetni vagy jutalmazni a termelés teljes eredményéért kell, nem pedig a mezőgazdasági idénymunkák valamely kiragadott részletéért. A legfélelmetesebb ellenség ma a formalizmus — gondolkozott tovább Martinov és hátradőlve az ülésen, lecsukta a szemét. — Bizony, barátom, Pjotr Illarionovics. Ha igazán jól akarsz ebben a kerületben dolgozni, s nem az a célod, hogy éppencsak eltöltsd valahogy a hivatalos időt, akkor nem lesz könnyű dolgod! Mert sokféle ága-boga van ám annak a formalizmusnak. Nem egyszer kell majd kézitusát vívnod ezzel az ellenséggel ... Ha a vezetés formális, akkor a lemaradó kolhozokat nem lehet kihúzni a kátyúból.. írhatsz akár száz határozatot: „rámutatunk arra...” „kötelezzük, hogy ..." „javasoljuk, hogy ...” Kicsinyes gyámkodással nem helyettesítheted a kolhozparasztoknak a jó munkában való tényleges érdekeltségét. A kolhoz termelésének sorsa a gépkezelők kezében van. Nekik pedig — úgy látszik — előnyösebb hektáronként tíz mázsát termelni, mint harmincat. Ezt a kérdést meg kell oldani! Ezt a csomót ki kell bogozni, össze kell hívni a kommunista gépkezelőket a kerületi bizottságba, és velük kellene megtanácskozni ezt a dolgot... — Elbóbiskolt, Pjotr Illarionovics? — kérdezte a sofőr, — Nem — Martinov kinyitotta szemét —• csak elgondolkoztam... — Esik a hó. Martinov kissé kinyitotta az ablakot, hogy kidobja az elhamvadt cigarettavéget. A résen befütyült a szél. A mező már elsötétedett, nagy pelyhekben, sűrűn esett a hó. — Kosztya, a „fiskális", jól kiszámította! — mondta a sofőr, akinek két szava volt a legmagasabb fokú emberi ravaszság jellemzésére: „fiskális” meg „alkimista”. — Pontosan úgy lesz, ahogy remélte. Reggelre az egész határt fehér lepel borítja és senki sem fog a barázdában kapirgálni. — Nem úgy van az, Vaszilij Iva inics — felelte rövid hallgatás után Martinov. — Ami fekete, az a hótól sem lesz fehér. Amit rosszul csináltunk, az a papírra írt kimutatástól sem javul meg. Eljön a nyár, és a termés majd megmutatja, hogy dolgoztunk. — Helyes, Pjotr Illarionovics! — Ahogy mondják, majd elválik a vallatásnál ... — Úgy, úgy... A sofőr bekapcsolta a világítást. A Pobeda elhagyott dűlőúton regiengett. A tovasuhanó gépkocsi villanó fényszórója felriasztotta a hóvihar elől a bokrokban megbúvó foglyokat és a hirtelen időváltozástól megzavarodott fiatal nyulakat, amelyek most láttak életükben először havat. (Folytatjuk)