Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

í TOZ.SKAI mAchmiETAxmh MAI SZAMBÁN: A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről. (2.— 3. o.) — A vásárlóerő és árualap egyes kérdé­sei. (4. o.) — A virágzó mezőgazdaságért.. (5. o.) — Tolnai Napló Gazdatanácsadója. (5. o.) — Miklósi M. Ödön. (6. o.) — Felszabadulási verseny megyénk kendergyáraiban. (7. o.) •— Társadalombiztosítási tanácsadó. (7. a) AZ M­DP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJAI XIL ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 JANU­ÁR 30 A gazdaságosabb termelésért, a termelékenység emeléséért A­z idén ünnepli dolgozó népünk felsza­**­badulásunk tizedik évfordulóját. 1945. április 4. a magyar nép történetében új kor­szakot nyitott, azóta évről-évre egyre jobban él dolgozó népünkben dicső felszabadítónk, a hős szovjet nép iránti szeretet és hála. A nagy szovjet népnek köszönheti a magyar dolgozó nép szabadságát, azt, hogy békében élhet és dolgozhat, építheti boldog, szabad hazáját Pártunk és kormányunk politikája a fel­­emelkedés politikája. A tervek maradéktalan teljesítése, a terme­lékenység állandó emelése, az önköltség csök­kentése, valamint az anyaggal való takaré­kosság megvalósítása minden területen, csak ezek biztosíthatják dolgozó népünk életszín­vonalának állandó, fokozatos emelését. A jobb létért folyó harc jelentős állomásá­hoz értünk. Szerte az országban széleskörű versenymozgalom bontakozott ki az üzemi dolgozók között, hazánk felszabadulása tize­dik évfordulójának méltó megünneplésére Tíz- és százezrek csatlakoztak a Rákosi Má­tyás Művek dolgozóinak kezdeményezéséhez, a felszabadulási munkaversenyhez. Ebben a harcban új hősök, kiváló dolgozók, sztahano­­visták születnek. Pártunk vezetésével hős mun­kásosztályunk a termelésben is bebizonyítja háláját pártunk és dolgozó népünk iránt A felszabadulási versenyben a kommunis­ták helytállása, példamutatása magával ra­gadja a pártonkívüli széles dolgozó tömegeket. Nagy feladat hárul a pártszervezetekre. Soha nem volt nagyobb szükség a dolgozók neve­lésére, mozgósítására. A párt szavát nap­ mint nap hallatni kell a dolgozók között, hirdetni a párt politikáját­, célkitűzéseit. A­z 1955. évi terv feladatának megvalósítása komoly mértékben függ a felszabadulási verseny sikerétől. A verseny középpontjába kell állítani az igen fontos tényezőket, az önköltség csökkentését, a takarékosságot, a termelékenység emelését. A vállalatok vezetői­nek a tervek alapján már előre meg kell ke­resni a termelékenység növekedését akadá­lyozó és a termelési költségeket növelő té­nyezőket, a nehézségek elhárítására a dolgo­zóktól kell javaslatot kérni. Az önköltségcsökkentés fő eszköze az anyag­­gal, géppel, árammal, pénzzel, emberi munka­­erővel való takarékosság. Ha az adott anya­gokkal, munkaerővel, energiával takarékos­kodunk, akkor több terméket tudunk előállí­tani, vagy több cipő, ruha, kenyér, közszük­ségleti cikk jut a dolgozóknak. A Bonyhádi Cipőgyárban például 1 százalékos önköltség­csökkentés a negyedévben 153.300 forint meg­takarítást jelent, amiből egy munkásszállót tudna az üzem építeni. A Simontolnyai Bőr­gyár, ha a negyedévben egy százalékkal csök­kenti­ az önköltséget, akkor 333.830 forintot takarít meg, amiből hat családi házat lehet építeni. A jólét megteremtésének egyik alapvető té­­nyezője a termelékenység állandó növelése, fokozása. A felajánlások elkészítésénél szem­­ előtt kell tartani az üzem sajátos problémáit, mint például a textil- és bőriparban, ahol import anyaggal dolgoznak. Itt arra kell tö­rekedni, hogy az értékes anyagból minél ke­vesebb anyagveszteséggel több és jobb árut gyártsanak. Ha csak egy százalékkal emeljük a termelékenységet, az egy hónapban a Bony­hádi Cipőgyárban több, mint hatvanezer fo­rintot jelent. Ezekből az összegekből újabb­­ beruházásokat lehetne megvalósítani, javí­tani dolgozóink anyagi helyzetét. A dolgozóknak saját érdekük, hogy gon­dosabban dolgozzanak, emeljék a termelé­kenységet, csökkentsék az önköltséget, javít­sák meg a termékek minőségét és valósítsák meg a legszigorúbb takarékosságot minden területen. A Bonyhádi Zománcgyárban, ha egy dolgozó csak egy százalékkal teljesíti túl ter­vét ezzel 10 forint 46 fillérrel keres többet. Takarékoskodjunk az anyaggal! Pártunk III. Kongresszusa és a Központi Vezetőség októberi határozata megszabta, hogy a legszigorúbb takarékosságot kell megvaló­sítani az ipar minden területén. Azonban ezen a téren még sok a tennivaló, különösen az építőiparban, de más iparágaik területén is. Nem kielégítő egyes üzemekben a termelés pártellenőrzése, egyes gazdasági és szakszer­vezeti vezetők elnézik a társadalmi tulajdon pocsékolását, nem lépnek keményen fel la­zaságokkal szemben, nem vonják felelősségre a hanyagokat. A Tolnai Textilgyáriban 1954. utolsó negyedévében 4,5 mázsa hulladék volt, aminek túlnyomó részét még használni lehe­tett volna. Volt olyan cséve a hulladék közt, amihez hozzá se nyúltak a dolgozók, csak ebből többezer forint kár származott. Nagy jelentősége van az anyaggal való ta­karékosságnak. A Bonyhádi Zománcgyár egy százalékos megtakarítása a negyedévben 28.580 forintot tesz ki. A Simontornyai Bőrgyárnál egy százalék 306.680 forintot jelent, amiből egy kisebb üzemrészt, vagy egy kultúrházat lehet felépíteni. Ugyanakkor a dolgozók is kapnak anyagtakarékossági prémiumot. Így feladatok várna­k az építőipar dol­­­­­gozóira is. A múlt évben nem teljesítet­ték éves tervüket. Különösen lemaradt és adósa népgazdaságunknak a téglaipar. A Má­zai Téglagyár gépi üzem, nyerstéglában egy­milliós lemaradása van a paksi üzem egy­mil­­lió 80 ezerrel adós, az egész Téglagyári Egye­sülés múlt évi tartozása 9 millió, ami azt je­lenti, hogy 360 családi házzal, vagy más gaz­dasági épülettel kevesebbet tudtunk építeni. A termelékenység emelésének, az önkölt­ség csökkentésének elengedhetetlen feltétele az is, hogy véget vessünk a lazaságoknak, a munkafegyelem megsértésének, a pazarlásnak, a társadalmi tulajdon elherdálásának. Az 1955-ös év ezen a téren is fordulatot kell­ hogy hozzon. A felszabadulási versenyben el kell érni, hogy nagyobb eredmények szülessenek­­ minden téren.­ Ebben a munkában nagy szerepe van­­ a DISZ-nek, az Ifjúmunkásoknak. A felsza­badulási versenyben­ a fiatalok legyenek pél­damutatók, járjanak élen', ''kövessék a Tolnai Textilgyár fiataljainak példáját. Hochsteiger Mária ifjúmunkás a felszabadulási versenyben tervét 1i10—112 százalékra teljesíti, állandóan foglalkozik a gyenge szövőkkel, segíti őket, átadja munkamódszerét. A Tolnai Selyem­­fonóban Harangozó Mária fonó, tervét 110— 115 százalékra teljesíti. A Tatarozó Vállalat­nál ifj. Merk János sztahanovista kőműves brigádja 186 százalékra teljesíti tervét, a bri­­gádvezető állandóan neveli, tanítja a brigád tagjait. A felszabadulási versenynek meg kell ala­pozni, további lendületet kell, hogy adjon ez éves tervek maradéktalan teljesítéséhez. A V­­inden vezetőnek, dolgozónak agitátor­­nak kell lenni. Agitálni kell a párt- és kormány célkitűzéseinek megvalósításáért. Már az első negyedévben úgy kell dolgozni, hogy az önköltség minden ütemben legalább 2—3 százalékkal csökkenjék. E fel­adatok meg­oldásához minden dolgozónak kemény és szí­vós munkájára van szükség Pártszervezeteink a DISZ, a műszaki vezetők segítsék elő a fel­ajánlások maradéktalan teljesítését. A verseny népszerűsítése, nyilvántartása, a dolgozók eredményeinek állandó tudatosítása nagy mozgatóerő - verseny további kiszélesí­tés érdekében. Most arra van szükség, hogy teljes erővel, szíves,lélek­kel a pártszerveze­tek, a kommunisták vigyék harcba az üzemek dolgozóit. A párt céljait a tömegek tevékeny, alkotó munkája váltja valóra. Éppen ezért nem lehet olyan feladatot megoldani, mely ne igé­­nyelne állandó és szívós politikai munkát, ép­pen ezért nagy figyelmet kell fordítani a fel­­világosító, mozgósító munkára. Egyénileg kell beszélni minden egyes dolgozóval, törődni azok mindennapi problémáikkal, javaslataik­kal, segíteni őket a feladatok megoldásában. Minden dolgozót hasson át nagy pártunk iránti szeretet, az a jelszó vezessen minden üzemi dolgozót és vezetőt, hogy maradéktalanul­­ tel­jesítsük a negyedéves terveket. Előre, a fel­szabadulási verseny célkitűzéseivel, hazánk felszabadulása tizedik évfordulójának méltó megünnepléséért­ Ivancsik Lajos. Békegyűlés Ozorán Az ozorai dolgozók gyűlésen is hitet tettek a béke ügye mellett. Beretka István békebi­zottsági titkár beszámolót tartott a nemzet­közi helyzetről, a béke ügyéért folytatott vi­lágméretű harcról. A jelenlévő mintegy 300 ozorai dolgozó meg­választott 15 békeküldöttet a járási béketalál­kozóra. Ez a 16 dolgozó fogja képviselni a köz­ség békeügyét a járási találkozón. Megindult a községben a békealáírásgyűj­­tés is. Az aláírásgyűjtés terén kiemelkedően jó munkát végez helyi önkéntes tűzoltótestü­let zenekarának hét tagja: szorgalmasan gyűj­tik 3 község dolgozói körében a békealáírá­­sokat Gácsi Ferenc, Ozora. Mén ?ovb munkával trtafcolunk Nyugat-Néme ország felfegyverzése e­len Én, idős Frizsi József, a Zomiba-szentgál­­pusztai „Szabadság“ tsz kovácsmestere a fel­­szabadulás méltó megünneplésére versenyre hívom Tolna megye tsz-einek kovácsmestereit. Vállalom, hogy március 15-ig a tsz vető­gépeit, fogasait, ekekapáit, szántóekéit, a fo­­gatosi kocsikat kijavítom. Vállalom, hogy március 15-ig 1 darab új fogatoskocsit teljesen bevasalok. Ezt a versenyfelhívást a termelőszövetkeze­tek előrehaladásáért és a béketábor megerő­södéséért tettem. Nem akarom, hogy fiaim, testvéreim idegen érdekekért feláldozzák­ éle­­tüket. Felhívom megyénk termelőszövetkeze­teinek valamennyi kovácsát, tiltakozzanak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. 1 V. A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Minőségi őrjárat . . Látogatás versenytársunknál a sárpilisi gépállomáson — Gépállomásunknak már régi versenytársa a sárpilisi gépállomás, — írja levelében Kardos László, a mözsi gépál­lomás üzemi bizottságának el­nöke. — Január 25-én egy 3 tagú brigáddal ellátogattunk a sárpilisi gépállomásra, hogy megnézzük a verseny állását, minőségi őrjáratot tartsunk a gépállomás műhelyeiben. Láto­gatásunk folyamán a követke­zőket állapítottuk meg: — A sárpilisi gépállomás jól felkészült a téli gépjaví­tásra. A műhelyekben nagy tábla hirdeti a gépjavítási ter­vet, a tervet brigádokra szét­bontották. A javítás mellett jól folyik a szakmai oktatás is.­­ De azt is megállapítot­tuk, hogy a minőség terén bajok vannak. Az egyik ki­javított gépet tüzetesen meg­vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a diferenciálházat le sem szerelték. Ezt maga a főmér­nök is beismerte. A sebesség­­váltót sem szerelték szét. Meg­néztünk egy másik gépet, a­­melynek hengerén vízcsőrepe­dés volt. — A fent említett hibákon kívül minőségi munkaterüle­ten egyéb hiányosságokat is tapasztaltunk. Mégis a minő­ségi ellenőr, a traktorosok bevallása szerint, veszi fel a jegyzőkönyveket. Vélemé­nyünk szerint ezt nem sza­badna, a minőségi ellenőrnek személyesen kellene meggyő­ződni egy-egy gép kijavításá­nak módjáról. — Rövid ottlétünk alatt azt a következtetést vontuk le ta­pasztalatainkból, hogy a sár­pilisi gépállomás műszaki ve­zetői kevés gondot fordítanak a minőségi munka ellenőrzé­sére. Ezért azt javasoljuk a gépállomás vezetőségének, pártszervezetének és üzemi bizottságának, hogy a gépja­vítás még hátralévő időszaká­ban ennél nagyobb gondot fordítsanak a minőségi mun­kára. !z i?mé'vi dol­ozó narssztok f 32 idén ifibii eredményt almait; eé?n \ Teljesíti­k­ vállalásukat a fornádi állami gazdaság dolgozói A fornádi­ állami gazdaság dolgozói napokkal ezelőtt fel­ajánlást tettek hazánk felsza­badulásának 10. évfordulója tiszteletére. Kiss Ferenc, a gazdaság t­B- elnöke levelében arról írt, hogy január 20-ig hogyan teljesítet­ték vállalásukat. A javítandó erőgépek 75 szá­zaléka elkészült s a vetőgépe­­ket 100 százalékig kijavítot­ták. A traktorekék 90 száza­lékban készültek el. A téli ja­vítások alatt idáig igazolatlan mulasztás nem volt. A 3 javítóműhely közül a fornádi üzemegységben lévő központi javítóműhely műkö­dött a legeredményesebben. Tervét ugyanis február 5-ig be tudja fejezni. A szerelőbrigádok közül Si­mon József brigádja végezte a legeredményesebb munkát. A gazdaságba irányított G.350* traktor főjavítását fogják ter­ven felül határidő előtt elvé­gezni. A bonyhádi gépállomásh­oz tartozó termelőszövettétel és községi agronómusok csatlakoztak tszeges ríms felhívása­ A bonyhádi gépállomásnak 9 kihelyezett agronómusa van. A Tolnai Naplón keresztül valamennyi agronómushoz el­jutott Üveges Jánosnak, a szed­resi „Petőfi“ termelőszövetke­zet agronómusának verseny­­felhívása. A versenyfelhívás­ban az áll, hogy Üveges János agronómus, közösen a termelő szövetkezet vezetőségével és tagságával harcba indul a ma­gasabb terméseredmények el­éréséért, az állatok hozamának növeléséért. A bonyhádi agronómusok megbeszélték a termelőszövet­kezetekben Üveges János fel­hívását a tagsággal és a vezetőséggel, s ennek alapján elhatározták, hogy csatlakoz­nak hozzá. A kilenc közül idé­zünk az egyik csatlakozásból: „Búzából a betervezett 10 má­zsa helyett 11 m­­ázsa átlagter­mést érünk el holdanként. Cukorrépából a betervezett 160 mázsa helyett 220 mázsát termelünk 1 holdon. Az ara­tást teljes egészében géppel végezzük el“, — hangzik Trick Imre, a bonyhádi „Szabad Föld“ termelőszövetkezet agro­­nómusának és a szövetkezet tagságának csatlakozó levele. Hasonló fogadalmat tettek a többi agronómusok és termelő szövetkezetek is. Felszabadulási verseny­­ a Bonyhádi Zománcgyárban Köztudomású, legalább is a­z! Az ősszel szerelt le a honvédségtől Pitz János ifjúmunkás, bonyhádi járásban hogy ír­­t azóta dolgozik a Bonyhádi Zománcműveknél. Hamarosan meg­­meny község’begyűjtési vona­­l ismerte és megszerette az itteni munkát, ma ő a festőműhely­ben a járás 28 községe közül a­lpa­ll,11 dolgozója. Nemrég egy újítást javasolt, a jaték-lapátok , J , ... . . .­ m 2 fényezésére, amivel a felhasznált festéket 50 százalékkal csak­huszonnyolcadik helyen állt. A újítátt már B)kalma­zott évi ötezer forintot takarí­t n„. János Izmeny község j­analt meg vele. A felszabadulási versenybe Pitz elvtárs is be­­kegyűjtési megbízott­ja arról­­ kapcsolódott, az első dekádban 156 százalékra, a másodikban írt szerkesztőségünkhöz kül­­­ 174 százalékra teljesítette normáját. Most lámpaernyők dük­dött levelében, hogy a község­­ kőzásán dolgozik, dolgozó parasztjai most az év elején azt határozták, hogy elkerülnek a szégyenteljes utolsó helyről. így született meg január 19-én tartott ülé­sen április 4-e tiszteletére tett verseny­vállalás. Dávid Antal dolgozó paraszt vállalta, hogy április 4-ig 100 százalékban teljesíti első fél­évi tej, tojás, baromfi beadását. Ferenc Lajos dolgozó paraszt vállalta, hogy egész évi tej, to­jás, baromfi, sőt a szeptem­berre beütemezett sertését is az első negyedév végéig 100 százalékban teljesíti. Zók Pál, Marcsek János, Fábián Ferenc és a többiek hasonló vállalást­ tettek felszabadulásunk tisz­­­­teletére, __ Galambos Albert simító is részt vesz a felszabadulási ver­­s­­enyben. Normáját állandóan 150—160 százalékra teljesíti.

Next