Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-05 / 3. szám
4 NAPLÓ Akik munkával köszöntötték az új évet Szilveszter már szinte hagyományossá vált búcsúnapja az ó-évnek. Az emberek ilyenkor terített asztal mellett, borozgatás közben, vagy a táncteremben búcsúztatják az ó esztendőt és készülnek az új évre. Azonban ilyenkor sem ül minden« a terített asztal mellett, akik ilyenkor is munkában vannak, vonatot vezetnek, vagy készen vannak arra, hogy embertársaikon segítsenek mint a mentők, vagy az orvosok, tűzoltók. Szekszárdon a postai távbeszélőközpontban Moharos Júlia teljesített szolgálatot Szilveszter éjjelén. Nem került volna rá a szolgálat, de szívességből vállalta kolléganője, Molnár Angela helyett, hogy az gondtalanul táncolhasson, szórakozhasson. Már nem is emlékszik rá hányadik Szilvesztert töltötte szolgálatban. Szívesen helyettesíti a fiatalokat, hadd szórakozzanak, mulassanak. 1934 óta dolgozik a postánál. A fiatalok már szinte magától értetődőnek tartják, hogy Moharos Júlia vállalja ilyenkor a szolgálatot. Nem volt nehéz szolgálata, hisen ilyenkor nincs túl nagy forgalom. Amíg a többiek mulattak, szórakoztak, ő csak arra gondolt, hogy pontosan ellássa feladatát. A forgalom csak éjfél felé élénkült meg. Az emberek egymás után hívták fel egymást, hogy telefonon keresztül kívánjanak egymásnak boldog nevet. — Az új évtől azt várom, — mondja — hogy nyugodtan, békében, élhessünk, dolgozhassunk. * „Lábujjhegyen, lassan járjatok durva zajt ne üssön ajkatok’* * Petőfi Sándor jól ismert verssorai jutnak eszembe, amikor a kórházra gondolok. Igen, a kórház hatalmas fehér kórtermeivel, a lábujjhegyen járó fehérköpenyes nővérekkel, orvosokkal. Szilveszter éjszakáiénak csendjét nem zavarta a betegek fájdalomtól elkínzott sóhaja. Nyugodtság, békesség áradt a fehér kórtermekben. Gácsi Béláné, a férfi sebészeten dolgozik, mint nővér, ő az új évet munkával köszöntötte. Járta a kórtermeket, megigazította a betegeken a takarót, párnát, megtörölte a fájdalomtól verejtékes beteg homlokát, vigyázott, nagyon vigyázott a betegek nyugodt és nyugtalan álmára.* Szilveszter napján gondtalanul mulattak, szórakoztak az emberek. Amint gondtalanul kocintottak a bőséges új esztendőre, talán nem is gondoltak arra, hogy vannak emberek, akik éppen úgy szolgálatban vannak, mint bármelyik hétköznapon. A rend sötétkék egyenruhás őrei épp oly fáradhatatlanul rótták a falvak, városok utcáit, mint máskor. Vigyáztak a gondtalanul szórakozó, ünneplő emberek vagyonára, biztonságára. Csak abból látszott talán, hogy ők is Szilvesztert tartanak, amikor elnézően mosolyogtak csupán, amikor egy-egy jókedvű társaság a megengedettnél hangosabban vonult haza hajnaltájban a mulatságról. Minden dicséretet megérdemelnek derék rendőreink. * A gyulaji postaalkalmazott a szekszárdi mentőállomást kérte. Pár perc múlva a szilveszteri hideg éjszakában elindult a mentő. Vezetője, Diófási Imre sztahanovista gépkocsivezető, kísérője pedig Kun János volt. Rohant, repült a gépkocsi a betegért, Finta János aiéért, ki tüdővérzést kapott. Visszafelé a gépkocsi tengelytörést kapott. A mentőállomáson szolgálatot teljesítő Elmauer György azonnal indult segítségére. Mindketten becsülettel megállták helyüket az év utolsó éjszakáján. HIRJEK — Jól szórakoztak a szekszárdi Balassa János kórház dolgozói Szilveszter estéjén. A Faluszínház művészei a „Vándordiák” című darabot adták elő szórakoztatásukra. Az előadás után pedig csengő pohárral, dallal, tánccal, búcsúztatták az ó-esztendőt, majd köszöntötték az új évet. * — 1955 január 1-én, új év napján a szekszárdi kórház szülészeti osztályán 5 gyermek látott napvilágot. Három leány és két kisfiú született ezen a napon. * — Megyénk dolgozó parasztsága 8.483 mázsa őszi búza, 702 mázsa rozs és 1.615 mázsa őszi árpa vetőmagot cserélt 1954 őszén. A termelőszövetkezeteink 5.963 mázsa búza, 404 mázsa rozs és 3.296 mázsa őszi árpa vetőmagot cseréltek az ősz folyamán. * — Megyénk gépállomásai most január folyamán 6 agráregyetemet végzett agronómust kapnak. * — A Magyar Szabadságharcos Szövetség taglétszáma az előző évihez viszonyítva 861 fővel szaporodott. V. Ovecskin: AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XXXIII. — A vonaton találkoztam vele, amikor hazafelé jöttem, a leszerelés után. A neve Kalmikov. Kapitány volt, négy csillagot hordott a vállpántján Beszédbe elegyedtünk, kiderült, hogy ugyanabban a hadosztályban szolgáltunk, — ugyanabban a kórházban feküdtünk, csak más osztályon. És útunk is egy irányba vitt: én Marsinóba tartottam, ő 20 kilométerrel odébb, szoloménszki kerületbe... Az állomásról gyalog mentünk a faluba. Egyenesen átvágtunk az úttal az úton, a térdig érő hóban. Elfáradtunk. Két óra lehetett, a nap már hanyatlóban, tél volt. Aznap már nem érhetett haza, szállást kellett keresnünk. — Nem volt senkid Marsinóban? — szakította félbe kérdésével Glotov. — Volt. A feleségem ... — Nem ez. Az első feleségem. De hozzá nem mentem. Hogy miért, az más kérdés. Rokonom meg nem volt... De lakott Marsinóban, mindjárt a híd után, egy asszony a Kohoznrkból, Polina Jegorovna Csernouszova. Mi csak Polja néninek neveztük. A háború előtt szakácsnő volt a traktoros brigádban, a felszabadulás után pedig, amikor a mieink újjászervezték a gépállomást, három éven át traktoros brigádot vezetett. Lányok és fiúk dolgoztak a brigádjában. Magának ismernie kellett őt, igazgató elvtárs. — Nem, nem ismertem. — Nem hallottam róla. — Persze, hisz maga csak később jött ide... nos, ehhez a Polya nénihez tértünk be a kapitánnyal. Az asszony nagyon megörült nekünk, megkínált bennünket. A habe ú előtt én voltam a kolhoz elnöke. Polja néni befűrött a kemencébe, tyúkot akart vágni. „Nem vagyunk tiii fritzek hogy megegyük az utolsó tyúkodat!” — mondom én. A házban nagy volt a szegénység, az eset negyvennégyben történt. A deszka-fekvőhelyet német papírzsákokkal terítették le, egy régi monicsos láda volt az asztal és tányéron helyett konzervdobozokból ettünk. Ez a szegénység a szívembe hasított! Azelőtt jelöltek, Csernouszovának két fia a traktoros brigádban dolgozott, ezer munkaegységet is aegkerestek, csak gabonából kaptak vagy ötven mázsát. Az asszony káposztalevest's krumplit főzött, és kisüsti pálinkával kínált. Nekünk ’s volt szeszünk és konzervünk. Leültünk, ebédeltünk. Polla néni elmesélte, mennyit szenvedtek itt a németek alatt, ki volt partizán, kit akasztottak fel, ők lőttek agyon, hogyan gúnylódott a sztaroszta a volt sz cánovistákon, hogyan teték tönkre a fasiszták a kolhozt és mivel kezdték azt a nok a munkát, a felszabadulás uzar, amikor a kolhoznak mindössze két zsákmányolt gebéje volt. Elmondta, hogyan szerz’ték össze leselejtezett alkatrészekből a traktorokat, hogyan tanult ő maga is az egyhónapos traktoros-tanfolyamot, hogy aztán traktrrat szánthasson. Asszonyok, öregek és gyerekek építették újjá a kolhozt, mert csak ők maradtak otthon ... Kérdezősködtem a feleségemről, igaznak bizonyult minden, amit ró a írtak nekem. „Hit jó Pofja néni — mondtam, — itt tölt ük az éjszakát, és holnap majd gondolkozom azon, hol és hogyan fogok élni ezután. — Utitársam, Kalmikov kapitány, a pálinkától bezsípett lefeküdt a padkára, de nem aludt, hallgatta a beszélgetőt Egyszercsak felket és bele zólt. Tulajdont .éppen r.e.m i>nettem, azt sem tudtam, ki fia, borja. Véletlenül találkoztunk útközben. Vörös csillag a kocsmáján, a vállán szürke köpeny, de hogy mit takar a köpeny? ... Felhajtott még egy félpohár szeszt, aztán így szólt: „Csak hallgattam, hogy mit beszéltek és én azt mondom nektek, hogy ilyen pusztítás után, ha így haladtok, még húsz év múlva is <é1 gebével fogtok dolgozni a mezőgazdaságban!” — Hát hogy lehetne gyorsabban? — kérdem én. — „Hogy? Úgy, hogy az egyes gazdák között osszátok szét azt az ugart, amivel most benőtt a gaz. Adjatok mindenkinek annyit, amennyit meg tud művelni, a maga hasznára majd igyekezni fog mindenki!” Polja néni csak bámult rám: miféle embert hoztál hozzám? A mi tisztünk is így beszél!........Aztán mivel igyekszik majd mindenki? Puszta kézzel?” — kérdezte a kapitánytól. — Éppen erről van szó... ti üres kézzel álltok itt, még a traktorok sem a tiétek. Hát a lovak hol vannak? A gazda vigyázott volna a lovaira. Az erdőbe, az árokba rejtette volna őket, amíg a front tovább vonul! A verejtékével megszerzett tulajdonát nem engedte volna! Ej, ha nekem szabadságot adnának, magam bevetnék száz hektárt! Ennyivel kezdeném!” — Mondd csak, kapitány — kérdem én — tán földbirtokos voltál valaha a szolomenszki kerületben? — „Itt van az én földbirtokom!” — felelte, térdére tette hátizsákját, s keresgélni kezdett benne. Aztán aranyórákat, arany cigarettatárcákat, karpereceket, brostűt rakott ki az asztalra. — „Ennyi elég kezdetnek! Nézzétek csak ezt a női órát, nem akármilyen kövek ezek a fedelén! És hogy van kidolgozva! Ezért az egy darabért kapok egy zsák pénzt.” Röhögött „Mit szólsz hozzá, őrnagy? Ugye, elég kezdetnek?” — Teljesen elég — mondom. — Akár egy millióra is felfújhatod!” — No látod. És mi lesz, ha mindezt a vagyont a gazdaságra fordítom! Mert mit ér a pénz?! Az ember a pénzt elissza, elmulatja...” — „De nincs mindenkinek ilyen vagyona — jegyzi meg Polja néni. — Például én mivel kezdjem? Nincs tehenem...” — „Eljössz hozzám. Eltartalak! Módos gazda mellett te sem pusztulsz el!” Néztem Polja nénit, amint a kemence mellett állt. Arca fehérebb volt a falnál. A kapitány pedig tovább keresgélt a zsákjában. „Itt van egy ,Walter’, zsákmányolt pisztoly, őrnagy, menjünk ki az udvarba, lőjünk célba!...” — „Én leadtam a szolgálati pisztolyomat a kórházban” — feleltem. — „Nem baj, itt van ez!” — Kivette a tölténytárat, megszámolta hány golyó van benne. — „Négy darab. Ennyi elég.” — „Menjünk” — szóltam. Összesöpörte az asztalról az órákat, a karpereceket, a brosstűket és mindent a zsebébe gyömöszölt. Felvette a köpenyét és kifelé dülöngélt. „Mi lesz a cél?” — kérdem. — „Hozz egy konzervdobozt.” — Polya néni is fejére vette kendőjét és utánunk jött. Felkötöttem a konzervdobozt egy faágra, a nappal szemben és leszámolom a huszonöt lépést. A kapitány megállt a vonalon. Részeg volt. De ahogy a kezébe vette a pisztolyt, egyszerre mintha kijózanodott volna, nem támolygott többé. Kinyújtotta karját és célzott. Az első lövés pontosan a dobozfenék közepébe talált, a második ugyanoda, úgy, hogy kissé még kibővítette a lyukat. — „Jól célzol, kapitány!” —mondom én. — „Nem rosszul. — Most rajtad a sor, mutasd meg, mit tudsz!” Elvettem a revolvert, és néhány lépéssel odébb mentem. „No, — mondom, — te a konzervdobozba lőttél, én meg a te kabátodba találok. Abba ott a baloldalon”. — Polja néni elsikította magát és felém szaladt a küszöbről. — Ezek az emberek úgy vigyáztak a kolhozra, mint a szemük fényére. És te mit akarsz? Napi számost akarsz csinálni az ilyen asszonyokból? Lelőlek mint egy kutyát, hogy az ilyeneknek, mint te, még írmagjuk se maradjon!” — kiáltottam. De Polja néni a karomba kapaszkodott. Én mégis elsütöttem a pisztolyt. — A kulcscsont alatt ment be a golyó. A seb nagy volt, Kalmikov sok vért vesztett. Polja néninek orvosért kellett szaladnia, hordágyon vitték a sebesültet a kórházba ... Két golyót eresztettem bele, ennyi maradt nekem a négyből. Polja néni a második lövésnél is megzavart, így a második golyó csak a vállpántot szakította le a köpenyéről. (Folytatjuk) FALUSI HÉTKÖZNAPOK * SZERDA, JANUAR 5 Ügyeletes gyógyszertár: 11/1. számú Állami gyógyszertár. — NÉVNAP: — Simon. — IDŐJÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: túlnyomóan borult idő, sokfelé havazás, ónos eső, eső. Gyenge légáramlás. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma úyéi: északon mínusz 3— mínusz 6, délen mínusz 1—mínusz 4. legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 2—plusz 1 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet szerdán mínusz 1—mínusz 4 fok között lesz. 1955 JANUAR 5 A pusztahencsei dolgozók tiltakozása Mi, Pusztaihencse dolgozói tiltakozunk a nyugatnémet újrafelfegyverzés ellen, azoknak a felfegyverzése ellen, akik már készer is véres világháborút zúdítottak ránk, magyar dolgozókra. E háborúkban a nép idegen érdekekért ontotta vérét. Csatlakozunk a Szovjetunió és a moszkvai értekezlet békedeklarációjához. 26 pusztahencsei dolgozó aláírása. Ezüstkalászos tanfolyam Kajdacson A Hazafias Népfront bizottság javaslatára és szervezésében Kajdacson is beindult az ezüstkalászos tanfolyam. Már eddig mintegy 20 hallgató jelentkezett és jár el rendszeresen az előadásokra. Hetenként kétszer tartják az összejöveteleket, s a különböző legfontosabb problémákat tárgyalják meg, mint a jó talajelőkészítés, szőlő, gyümölcstermesztés, az állattenyésztés fejlesztése. Emellett azonban foglalkoznak a matematika tanulásával is. A Hazafias Népfront bizottság már a karácsonyi ünnepek előkészítésében is nagy munkát végzett az új tanácstagokkal karöltve, és az MNDSZ-szervezet segítségével. SPORT A gyönki járás sportköreinek számvetése IS közlemény. HIÁNYZOTT zetőség tagjaiból a kezdeményezés, a község sportjáért mutatott felelősségérzet s nem lelkesítette a vezetőség tagjait az a tudat, hogy a gyönki falusi sportkörnek egy egész járás részére kell példát mutatnia. A JTSB számtalanszor hívta fel a vezetőség figyelmét a helytelen irányításra. Azonban minden igyekezet kárba veszett annak érdekében, hogy változtasson a sportkör életében mutatkozó hiányosságokon. Anyagi segítséget 1955-ben sem kaphat a sportkör elmúlt évi hiányos működése alapján. De nincsen semminemű biztosítéka annak sem, hogy egy ilyen sportkör támogatással is jobb eredményekre lenne képes. Minden reményünk az új vezetőségválasztásban van. Ha a sportkör élére sikerül olyan vezetőséget állítani, akik majd szívügynek tekintik a község sportkörének a felvirágoztatását. Kölesdi Falusi sportkör. A sportkör egyike a járás ama sportköreinek, amely a felszabadulás utána 10 év alatt komoly eredményeket ér már el. A sportkör vezetőségének nagyszerű a kapcsolata a község dolgozó parasztjaival. A községi tanács is szívesen támogatja a sportkör munkáját. Ezek a támogatások aztán eredményben is megmutatkoztak az elmúlt esztendő folyamán. Csak egyetlen példát a sok közül: A sportköri szpartákiádokon 100 versenyző indult el a község fiataljaii közül. Ezek közül nem is egy figyelemreméltó eredményeket ért el. A községi pártszervezet is mindig figyelemmel kísérte a sportkör^ .munkáját. Minden tőle telhető segítséget megadott annak érdekében, hogy sportkör méltóan képviselhessen ^ a járási és megyei versenyeken a község sportját. A JTSB által rendezett versenyeken a köresdiek vettek részt mindig a legnagyobb számmal. Az utóbbi időben a sportköri vezetőség munkájában egy kis lanyhulás állott be. Meglazult a kapcsolat a sportköri vezetőség és a tagok között is. A DISZ munkája sem a fejlődést szolgálja. Sok a kiskirály a vezetőségben s hiába kapott a sportkör, vezetőség figyelmeztetést, a hiányosságok kiküszöbölése érdekében nem sokat tett. Annak érdekében, hogy a kölesd, falusi sportkör további eredményeket érhessen el, meg kell erősítenie kapcsolatát a tagsággal. Az első feladat kölesden is az új vezetőségválasztás megfelelő előkészítése és végrehajtása. Ha sikerül olyan vezetőségi tagokat állítani a sportkör élére, akik áldozatokat tudnak hozni.akkor a sportkör ismét a járás egyik legjobb sportköre lehet. Beszélgetést folytattunk Metz István JTSB elnökkel. A beszélgetés első részében a járás sportköreinél általános helyzetéről majd pedig a hőgyészi Traktorról, a Simontornyai VL-ről, a Gyönki SK-ról és végül a Kölesdi SK-ról adott helyzetképet fi3i cikkünkben a Pálfai, Kisszékely és a Tolnanémedi Falusi Sportkörről adott megállapításait közöljük. PÁLFAI SK A vezetőség munkája sok kívánni valót hagyott maga után az év második felében. Hogy mégis ment a munka, ezt egyes elvtársiak jó munkájának köszönheti a sportkör. Sok Fiatal lel otthonra a sportkörben, azonban ennek ellenére csak egyetlen szakosztályt működtettek. A vezetőségnek az a feladata ez elkövetkezendő időben, hogy igyekezzék a sportkörön belül több szakosztály megszervezni, hogy ezáltal sokrétűbd sportolási lehetőséget lehessen biztosítani a pálfai fiatalok számára. Minden lehetőség megvan Pálfán ahhoz, hogy pl. erős atlétikai szakosztály jöjjön létre. A pálfai fiatalok ez évben is bebizonyították, hogy eredményesen tudnak résztvenni a járási versenyeken. KISSZÉKELYI FALUSI SK A sportkör nemrégen alakult meg Éppen ezért érthető, hogy a sportkör komoly eredményekkel még nem dicsekedhet. A község fiataljainak nagy része vidékem dolgozik, éppen ezért ezeknek a fiataloknak számára kevés a lehetőség a rendszeres portolásra. A sportköri vezetőség egyelőre még a kezdeti nehézsége megoldásán dolgozik. Ebben a munkában jó segítségre talált a községi tanács személyében, amely mindenben támogatja a sportkör munkáját Hiányosság Kisszékelyen az, hogy annak ellenére, hogy a szükséges sportfelszerelés rendelkezésre áll, a fiatalság mégsem kapcsolódott beír a sportmozgalomba 100 százalékosan. Ennek pedig nem más a hiánya, min a fiatalok részéről mutatkozó lelkesedés hiánya. Ennek a közömbösségnek a felszámolása is a kisszékelyi sportkör vezetőségének a feladatai közé tartozik. Megmutatkozik a fiatalság közömbössége már abban is, hogy a fiaatalság nem vesz részt a sportkör vezetésében. Márpedig nem lehet jó munkát várni egy olyan laduai sportkörtől, amelynek vezetésébe a DISZ nem kapcsolódik bele. sportköri vezetőségének feladatai szükséges az, hogy képviseletet kapjon a megfontoltság, a higgadtság,a tapasztalat. De egy sportkör nem végezhet jó munkát a fiatalság lelkesedése, lendülete nélkül. Hiányosság mutatkozik a sportkörön belül a közösségi tulajdon védelmében is. E hiányosság kiküszöbölését is célul kell kitűznie a sportkör új vezetőségének. TOLNANÉMEDI SK Az érdi mente komoly munkát végző sportkörök közé tartozik a járásban a Tolnán am edd SK. Ennek ellenére mmeg kell állapítanunk azt, hogy a sportkör vezetősége mégsem állott feladtata magaslatán. Így csak egyet kell l emuitanünk, amikor arra gondolunk,hogy a sportkör versenyzői nem mndig vettek részt a járási versenyeken. A fegyelmezetlenség rovásáral írható az is, hogy a sportkör nem hajtotta végre a JTS’B rendelkezéseit sem. Hibájául kell felrónunk a sportkör vezetőségének azt is, hogy egyes esetekben a sportkör tagjai sportszerűtlen magatartást tanúsítottak. Eme hiba volt az elmúlt esztendőben az is, hogy a sportkör a sporttelep karbantartásával nem törődött olyan mértékben, amilyen mértékben azt a járás, de az egész megye sport közvéleménye elvárta volna. Tolnanémedi, de az egész járás azt várja, hogy az új vezetőségválasztások alkalmával sikerül majd Tolnanémedin is olyan vezetőséget választani, amely a sportkört ismét azokra a magaslatokra emeli, amelyet a sportkör már megjárt. Ehhez az szükséges, hogy a sportkör irányításába olyanokat vonjanak be, akik nem anyagi hasznot akarnak húzni a sportkör vezetéséből, hanem azon fáradoznak, hogy a sportköri fegyelem megszilárdítása után minden erejükkel azon fáradozzanak, hogy a Tolnanémedi Falusi Sport Kör ismét a járás legjobbjai közé tartozzék. A TSB elnök értékelésében a bírálat foglalja el a nagyobb részt. Mint mondotta, az volt a célja a bírálattal, hogy további lendületet adjon a járás sportélete fejlődésének. Úgy látjuk, hogy helyes, ha a falusi sportkörök megszívlelik a jóindulatú bírálatot és a februári vezetőségválasztó gyűléseket arra használják fel, hogy a sportkörök élére megfelelő vezetőket állítsanak. Egy sportkört a vezetőség és a tagság együttesen alkot. Egyik a másik nélkül nem tud létezni. A gyönki járás sportkörei előtt még alapos fejlődési lehetőség áll. Az eddiginél jobb multi át nem lesz nehéz végezni az elkövetkezendő 1955-ös esztendőben. És ne feledjék azt a megye falusa sportkörei, hogy jó vagy rossz munkájukon át vagy bukik a megye sportélete. Ha a megyében mennél több lesz a jól működő sportköröknek a száma, akkor természetszerűleg mondhatjuk majd el a megye sportéletéről is azt, hogy a fejlődés útjára lépett. De halgyes sportköreikben nem folyik megfelelő munka,, az természetszerűlen eredményezi azt, hogy a meggye sportélete nem fejlődik. Egy kis összefogással az előbbi fejlődésirőlesz alkalmunk beszámolni az 1955*03 év végén. Fogjunk tehát össze ennek a célnak a megvalósítása érdekében. MOZI Garay filmszínház. 1953 január 5-ig. 1>X2 NÉHA 5. Zene, vidámság, szerelem! Színes magyar flmoperett. Kezdések: Vasár- és ünnepnap 4. 6. és 8 órakor. Hétköznap 6 és 8 órakor. DARANYPUSZTAI kísérteti gazdaság keres szakképzett ajgronómusokat, géptechnikust, kertészt, kovácsot, bognárt, ácsot, kőmüvegeket, vezető szakácsot és szakácsnőt. Részletes önéletrajzok a szekesztőség címére küldendők. OLNAI NAPLŐ rkeszti a szerke.ít5 bizo*lt.éklős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ , a Tolnai Napló Lapkiadó V. Terjeszti . megye összes postahivatala kesztőség telefonszáma: 2010. lóhivatal telefonszáma: 2011. Ikesztőség és kiadóhivatal címe: Pécsi Szikra Nyomda Pécs Munkáért Mihály utca 10.2. Telefon: 20-27. Nyomdáért felel: Melles Rezső