Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

4 NAPLÓ Akik munkával köszöntötték az új évet Szilveszter már szinte ha­gyományossá vált búcsú­napja az ó-évnek. Az emberek ilyen­kor terített asztal mellett, bo­rozgatás közben, vagy a tánc­teremben búcsúztatják az ó esztendőt és készülnek az új évre. Azonban ilyenkor sem ül minden­« a terített asztal mellett, akik­ ilyenkor is mun­kában vannak, vonatot vezet­nek, vagy készen vannak arra, hogy embertársaikon segítsenek mint a mentők, vagy az orvo­sok, tűzoltók. Szekszárdon a postai távbe­szélőközpontban Moharos Jú­lia teljesített szolgálatot Szil­veszter éjjelén. Nem került volna rá a szolgálat, de szíves­ségből vállalta kolléganője, Molnár Angela helyett, hogy az gondtalanul táncolhasson, szórakozhasson. Már nem is emlékszik rá hányadik Szil­vesztert töltötte szolgálatban. Szívesen helyettesíti a fiata­lokat, hadd szórakozzanak, mu­lassanak. 1934 óta dolgozik a postánál. A fiatalok már szin­te magától értetődőnek tartják, hogy Moharos Júlia vállalja ilyenkor a szolgálatot. Nem volt nehéz szolgálata, hisen ilyenkor nincs túl nagy forgalom. Amíg a többiek mu­lattak, szórakoztak, ő csak ar­ra gondolt, hogy pontosan el­lássa feladatát. A forgalom­­ csak éjfél felé élénkült meg. Az emberek egymás után hív­ták fel e­gymást, hogy telefo­non keresztül kívánjanak egy­másnak boldog n­­evet. — Az új évtől azt várom, — mondja — hogy nyugodtan, békében, élhessünk, dolgozhassunk. * „Lábujjhegyen, lassan járja­tok durva zajt ne üssön ajkatok’* * Petőfi Sándor jól ismert vers­sorai jutnak eszembe, amikor a kórházra gondolok. Igen, a kórház hatalmas fehér kórter­meivel, a lábujjhegyen járó fehérköpenyes nővérekkel, or­­vosokkal. Szilveszter éjszaká­iénak csendjét nem zavarta a betegek fájdalomtól el­kínzo­tt sóhaja. Nyugodtság, békesség áradt a fehér kórtermekben. Gácsi Béláné, a férfi sebésze­ten dolgozik, mint nővér, ő az új évet munkával köszöntötte. Járta a kórtermeket, megigazí­totta a betegeken a takarót, párnát, megtörölte a fájdalom­tól verejtékes beteg homlokát, vigyázott, nagyon vigyázott a betegek nyugodt és nyugtalan álmára.* Szilveszter napján gondtala­nul mulattak, szórakoztak az emberek. Amint gondtalanul kocintottak a bőséges új eszten­dőre, talán nem is gondoltak arra, hogy vannak emberek, akik éppen úgy szolgálatban vannak, mint bármelyik hét­köznapon. A rend sötétkék egyenruhás őrei épp oly fá­radhatatlanul rótták a falvak, városok utcáit,­­ mint máskor. Vigyáztak a gondtalanul szó­rakozó, ünneplő emberek va­gyonára, biztonságára. Csak abból látszott talán, hogy ők is Szilvesztert tartanak, amikor elnézően mosolyogtak csupán, amikor egy-egy jókedvű tár­saság a megengedettnél han­gosabban vonult haza hajnal­­tájban a mulatságról. Minden dicséretet megérdemelnek de­­rék rendőreink. * A gyulaji postaalkalmazott a szekszárdi mentőállomást kérte. Pár perc múlva a szil­veszteri hideg éjszakában el­indult a mentő. Vezetője, Dió­­fási Imre sztahanovista gép­kocsivezető, kísérője pedig Kun János volt. Rohant, re­pült a gépkocsi a betegért, Finta János aiéért, ki tüdővérzést kapott. Visszafelé a gépkocsi tengelytörést kapott. A mentő­állomáson szolgálatot teljesítő Elmauer György azonnal in­dult segítségére. Mindketten becsülettel megállták helyüket az év utolsó éjszakáján. HIRJEK — Jól szórakoztak a szek­szárdi Balassa János kórház dolgozói Szilveszter estéjén. A Faluszínház művészei a „Ván­dordiák” című darabo­t adták elő szórakoztatásukra. Az elő­adás után pedig csengő pohár­ral, dallal, tánccal, búcsúztat­ták az ó-esztendőt, majd kö­szöntötték az új évet. * — 1955 január 1-én, új év napján a szekszárdi kórház szülészeti osztályán 5 gyermek látott napvilágot. Három leány és két kisfiú született ezen a napon. * — Megyénk dolgozó paraszt­sága 8.483 mázsa őszi búza, 702 mázsa rozs és 1.615 mázsa őszi árpa vetőmagot cserélt 1954 őszén. A termelőszövetke­zeteink 5.963 mázsa búza, 404 mázsa rozs és 3.296 mázsa őszi árpa vetőmagot cseréltek az ősz folyamán. * — Megyénk gépállomásai most január folyamán 6 agrár­­egyetemet végzett agronómust kapnak. * — A Magyar Szabadsághar­cos Szövetség taglétszáma az előző évihez viszonyítva 861 fővel szaporodott. V. Ovecskin: AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XXXIII. — A vonaton találkoztam vele, amikor hazafelé jöttem, a leszerelés után. A neve Kal­­mikov. Kapitány volt, négy csillagot hordott a vállpánt­ján Beszédbe elegyedtünk, ki­derült, hogy ugyanabban a hadosztályban szolgáltunk, — ugyanabban a kórházban fe­küdtünk, csak más osztályon. És útunk is egy irányba vitt: én Marsinóba tartottam, ő 20 kilométerrel odébb, szolomén­­szki kerületbe... Az állomás­ról gyalog mentünk a faluba. Egyenesen átvágtunk az útta­­l az úton, a térdig érő hóban. Elfáradtunk. Két óra lehetett, a nap már hanyatlóban, tél volt. Aznap már­­ nem érhetett haz­a, szállást kellett keres­nünk. — Nem volt senkid Marsi­­nóban? — szakította félbe kér­désével Glotov. — Volt. A feleségem ... — Nem ez. Az első feleségem. De hozzá nem mentem. Hogy mi­ért, az más kérdés. Rokonom meg nem volt... De lakott Marsinóban, mindjárt a híd után, egy asszony a Ko­ho­­znr­kból, Polina Jegorovna Csernouszova. Mi csak Polja néninek neveztük. A háború előtt szakácsnő volt a trakto­ros brigádban, a felszabadulás után pedig, amikor a mieink újjászervezték a gépállomást, három éven át traktoros bri­gádot vezetett. Lányok és fiúk dolgoztak a brigádjában. Ma­gának ismernie kellett őt, igazgató elvtárs. — Nem, nem ismertem. — Nem hallottam róla. — Persze, hisz maga csak később jött ide... nos, ehhez a Polya nénihez tértünk be a kapitánnyal. Az asszony na­gyon megörült nekünk, meg­kínált bennünket. A habe ú előtt én voltam a kolhoz el­nöke. Polja néni befűrött a kemencébe, tyúkot akart vág­ni. „Nem vagyunk tiii fritzek hogy megegyük az utolsó tyú­kodat!” — mondom én. A házban nagy volt a szegény­ség, az eset negyvennégyben történt. A deszka-fekvőhely­et német papírzsákokkal terítet­ték le, egy régi monicsos láda volt az asztal és tányéron he­lyett konzervdobozokból et­tünk. Ez a szegénység a szí­vembe hasított! Azelőtt jel­öltek, Csernouszovának két fia a traktoros brigádban dolgo­zott, ezer munkaegységet is a­e­gkerestek, csak gabonából kaptak vagy ötven mázsát. Az asszony káposztalevest­­'s krumplit főzött, és kisüsti pá­linkával kínált. Nekünk ’s volt szeszünk és konzervünk. Le­ültünk, ebédeltünk. Polla néni elmesélte, mennyit szenvedtek itt a németek alatt, ki volt partizán, kit akasztottak fel, ők­ lőttek agyon, hogyan gú­ny­lódott a sztaroszta a volt sz­ c­ánovistákon, hogyan tet­ék tönkre a fasiszták a kol­hozt és mivel kezdték azt a n­ok a munkát, a felszabadulás uzar, amikor a kolhoznak mindössze két zsákmányolt ge­béje volt. Elmondta, hogyan szerz’ték össze leselejtezett al­katrészekből a traktorokat, ho­gyan tanult ő maga is az egy­hónapos traktoros-ta­nfolya­­mot­, hogy aztán trak­trrat szánthasson. Asszonyok, öre­gek és gyerekek építették új­já a kolhozt, mert csak ők maradtak otthon ... Kérde­zősködtem a feleségemről, igaz­nak bizonyult minden, amit ró­ a írtak nekem. „Hit jó Pof­ja néni — mondtam, — itt tölt ük az éjszakát, és holnap majd gondolkozom azon, hol és hogyan fogok élni ezután. — Utitársam, Kalmikov ka­pitány, a pálinkától bezsípett lefeküdt a padkára, de nem aludt, hallgatta a beszélge­tő­t Egyszercsak felke­­t és bele zólt. Tulajdo­nt .éppen r.e.m­­­ i>net­tem, azt sem tudtam, ki fia, borja. Véletlenül találkoz­tunk útközben. Vörös csillag a kocsmáján, a vállán szürke köpeny, de hogy mit takar a köpeny? ... Felhajtott még egy félpohár szeszt, aztán így szólt: „Csak hallgattam, h­ogy mit beszéltek és én azt m­­on­dom nektek, hogy ilyen pusz­títás után, ha így haladtok, még húsz év múlva is <é1 ge­bével fogtok dolgozni a mező­gazdaságban!” — Hát hog­y lehetne gyorsabban? — kér­dem én. — „Hogy? Úgy, hogy az egyes gazdák között osszá­­tok­ szét azt az ugart, am­i­vel most benőtt a gaz. Adjatok mindenkinek annyit, amen­­­nyit meg tud művelni, a ma­ga hasznára majd igyekezni fog mindenki!” Polja néni csak bámult rám: miféle embert hoztál hozzám? A mi tisztünk is így beszél!........Aztán mi­vel igyekszik majd minden­ki? Puszta kézzel?” — kér­dezte a kapitánytól. — Éppen erről van szó... ti üres kéz­zel álltok itt, még a traktorok sem a tiétek. Hát a lovak hol vannak? A gazda vigyázott volna a lovaira. Az erdőbe, az árokba rejtette volna őket, amíg a front tovább vonul! A verejtékével megszerzett tu­lajdonát nem engedte volna! Ej, ha nekem szabadságot ad­nának, magam bevetnék száz hektárt! Ennyivel kezdeném!” — Mondd csak, kapitány — kérdem én — tán földbirtokos voltál valaha a szolomenszki kerületben? — „Itt van az én földbirtokom!” — felelte, tér­dére tette hátizsákját, s ke­resgélni kezdett benne. Aztán aranyórákat, arany cigaretta­­tárcákat, karpereceket, bros­­tűt rakott ki az asztalra. — „Ennyi elég kezdetnek! Néz­zétek csak ezt a női órát, nem akármilyen kövek ezek a fe­delén! És hogy van kidolgoz­va! Ezért az egy darabért ka­pok egy zsák pénzt.” Röhö­gött „Mit szólsz hozzá, őr­nagy? Ugye, elég kezdetnek?” — Teljesen elég — mondom. — Akár egy millióra is felfúj­hatod!” — No látod. És mi lesz, ha mindezt a vagyont a gazdaságra fordítom! Mert mit ér a pénz?! Az ember a pénzt elissza, elmulatja...” — „De nincs mindenkinek ilyen va­gyona — jegyzi meg Polja né­ni. — Például én mivel kezd­jem? Nincs tehenem...” — „Eljössz hozzám. Eltartalak! Módos gazda mellett te sem pusztulsz el!” Néztem Polja nénit, amint a kemence mel­lett állt. Arca fehérebb volt a falnál. A kapitány pedig to­vább keresgélt a zsákjában. „Itt van egy ,Walter’, zsák­mányolt pisztoly, őrnagy, men­jünk ki az udvarba, lőjünk célba!...” — „Én leadtam a szolgálati pisztolyomat a kór­házban” — feleltem. — „Nem baj, itt van ez!” — Kivette a tölténytárat, megszámolta hány golyó van benne. — „Négy darab. Ennyi elég.” — „Menjünk” — szóltam. Össze­söpörte az asztalról az órá­kat, a karpereceket, a brosstű­ket és mindent a zsebébe gyö­möszölt. Felvette a köpenyét és kifelé dülöngélt. „Mi lesz a cél?” — kérdem. — „Hozz egy konzervdobozt.” — Polya néni is fejére vette kendőjét és utánunk jött. Felkötöttem a konzervdobozt egy faágra, a nappal szemben és leszámol­om a huszonöt lépést. A ka­pitány megállt a vonalon. Ré­szeg volt. De ah­ogy a kezébe vette a pisztolyt, egyszerre mintha kijózanodott volna,­­ nem támolygott­ többé. Kinyúj­totta karját és célzott. Az első lövés pontosan a dobozfenék közepébe talált, a második ugyanoda, úgy, hogy kissé még kibővítette a lyukat. — „Jól célzol, kapitány!” —mon­dom én. — „Nem rosszul. — Most rajtad a sor, mutasd meg, mit tudsz!” Elvettem a revolvert, és néhány lépéssel odébb mentem. „No, — mon­dom, — te a konzervdobozba lőttél, én meg a te kabátodba találok. Abba ott a balolda­lon”. — Polja néni elsikította magát és felém szaladt a kü­szöbről. — Ezek az emberek úgy vigyáztak a kolhozra, min­t a szemük fényére. És te mit akarsz? Napi számost akarsz csinálni az ilyen asszonyokból? Lelőlek mint egy kutyát, hogy az ilyeneknek, mint te, még írmagjuk se maradjon!” — kiáltottam. De Polja néni a ka­romba kapaszkodott. Én mégis elsütöttem a pisztolyt. — A kulcscsont alatt ment be a go­lyó. A seb nagy volt, Kalmi­­kov sok vért vesztett. Polja néninek orvosért kellett sza­ladnia, hordágyon vitték a se­besültet a kórházba ... Két golyót eresztettem bele, en­­­nyi maradt nekem a négyből. Polja néni a második lövésnél is megzavart, így a második golyó csak a vállpántot szakí­totta le a köpenyéről. (Folytatjuk) FALUSI HÉTKÖZNAPOK * SZERDA, JANUAR 5 Ügyeletes gyógyszertár: 11/1. számú Állami gyógy­szertár. — NÉVNAP: — Simon. — IDŐJÁRÁSJELEN­­TÉS: Várható időjárás szerda estig: túlnyomóan borult idő, sokfelé havazás, ónos eső, eső. Gyenge légáramlás. A hőmér­séklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma úyéi: északon mínusz 3— mínusz 6, délen mínusz 1—mí­nusz 4. legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 2—plusz 1 fok között. A fűtés alapjául szolgáló­ várható középhőmér­séklet szerdán mínusz 1—mí­­nusz 4 fok között lesz. 1955 JANUAR 5 A pusztahencsei dolgozók tiltakozása Mi, Pusztaihencse dolgozói til­takozunk a nyugatnémet újra­­felfegyverzés ellen, azoknak a felfegyverzése ellen, akik már készer is véres világhá­borút zúdítottak ránk, magyar dolgozókra. E háborúkban a nép idegen érdekekért ontotta vérét. Csatlakozunk a Szovjet­unió és a moszkvai értekezlet békedeklarációj­áh­oz. 26 pusztahencsei dolgozó aláírása. Ezüstkalászos tanfolyam Kajdacson A Hazafias Népfront bizott­ság javaslatára és szervezésé­ben Kajdacson is beindult az ezüstkalászos tanfolyam. Már eddig mintegy 20 hallgató je­lentkezett és jár el rendszere­sen az előadásokra. Hetenként kétszer tartják az összejövete­leket, s a különböző legfonto­sabb problémákat tárgyalják meg, mint a jó talajelőkészí­tés, szőlő, gyümölcstermesztés, az állattenyésztés fejlesztése. Emellett azonban foglalkoznak a matematika tanulásával is. A Hazafias Népfront bizottság már a karácsonyi ünnepek elő­készítésében is nagy munkát végzett az új tanácstagokkal karöltve, és az MNDSZ-szer­­vezet segítségével. SPORT A gyönki járás sportköreinek számvetése IS közlem­ény. HIÁNYZOTT zetőség tagjaiból a kezdeményezés, a község sportjáért mutatott fele­lősségérzet s nem­ lelkesítette a ve­zetőség tagjait az a tudat, hogy a gyönki falusi sportkörnek egy egész járás részére kell példát mutatnia. A JTSB számtalanszor hívta fel a ve­zetőség figyelmét a helytelen irá­nyításra. Azonban minden igyekezet kárba veszett a­nnak érdekében, hogy változtasson a sportkör életében mu­tatkozó hiányosságokon. Anyagi se­gítséget 1955-ben sem kaphat a sport­kör elmúlt évi hiányos működése alapján. De nincsen semminemű biz­tosítéka annak sem, hogy egy ilyen sportkör támogatással is jo­bb ered­ményekre lenne képes. Minden re­mény­ünk az új vezetőségvál­asztás­­ban van. Ha a sportkör élére sike­­rü­l olyan vezetőséget állítani, ak­ik majd szívügynek tekintik a község sportkörének a felvirágoztatását. Kölesdi Falusi sportkör. A sport­kör egyike a járás ama sportkörei­nek, amely a felszabadu­lás utána 10 év alatt komoly eredményeket ér­ már el. A sportkör vezetőségének nagyszerű a kapcsolata a község dolgozó parasztjaival. A községi ta­nács is szívesen támogatja a sport­kör munkáját. Ezek a támogatások aztán eredményben is megmutatkoz­tak az elmúlt esztendő folyamán. Csak egyetlen példát a sok közül: A sportköri szpartákiádokon 100 versenyző indult el a község fiatal­jaii közül. Ezek közül nem is egy figyelemreméltó eredm­ényeket ért el. A községi pártszervezet is mindig figyelemmel kísérte a sportkör^ .mun­káját. Minden tőle telhető segítséget megadott annak érdekében, hogy sportkör méltóan képviselhessen ^ a járási és megyei versenyeken a köz­ség sportját. A JTSB által rendezett versenyeken a köresdiek vettek részt mindig a legnagyobb számmal.­­ Az utóbbi időben a sportköri vezetőség munkájában egy kis lanyhulás állott be. Meglazult a kapcsolat a sport­köri vezetőség és a tagok között is. A DISZ munkája sem a fejlődést szolgálja. Sok a kiskirály a vezető­ségben s hiába kapott a sportkör, vezetőség figyelmeztetést, a hiányos­ságok kiküszöbölése érdekében nem sokat tett. Annak érdekében, hogy a kölesd, falusi­­ sport­kör további eredménye­ket érhessen el, meg kell erősítenie kapcsolatát a tagsággal. Az első fel­adat kölesden is az új vezetőség­­választás megfelelő előkészítése és végrehajtása. Ha sikerül olyan vezet­őségi tagokat állítani a sportkör élére, akik áldozatokat tudnak hoz­n­i.­­akkor a sportkör ismét a járás egyik legjobb sportköre lehet. Beszélgetést folytattunk Metz Ist­ván JTSB elnökkel. A beszélgetés első részében a járás sportköreinél általános helyzetéről majd pedig a h­őgyészi Traktorról, a Simontornyai VL-ről, a Gyönki S­K-ról és végül a Kölesdi SK-ról adott helyzetképet­­ fi3­i cikkünkben a Pálfai, Kisszé­kely­ és a Tolnanémedi Falusi Sport­körről adott megállapításait közöl­jük. PÁLFAI SK A vezetőség munkája sok kívánni valót hagyott maga után az év má­sodik felében. Hogy mégis m­ent a munka, ezt egyes elvtársiak jó mun­kájának köszönheti a sportkör. Sok Fiatal lel otthonra a sportkörben, azonban ennek ellenére csak egyet­len szakosztályt működtettek. A ve­zetőségnek az­­ a feladata ez elkövet­kezendő időben, hogy igyekezzék a s­portkörön belül több szakosztály megszervezni, hogy ezáltal sokrétűbd sportolási lehetőséget lehessen biz­tosítani a pálfai fiatalok számára. Minden lehetőség megvan Pálfán ah­hoz, hogy pl. erős atlétikai szakosz­tály jöjjön létre. A pálfai fiatalok ez évben is bebizonyították, hogy eredményesen tudnak résztvenni a járási versenyeken. KISSZÉKELYI FALUSI SK A sportkör nemrégen alakult meg Éppen ezért érthető, hogy a sport­kör komoly eredményekkel még nem dicsekedhet. A község fiataljainak nagy része vidékem dolgozik, éppen ezért ezeknek a fiataloknak szám­á­r­a kevés a lehetőség a rendszeres por­tolásra. A sportköri vezetőség egyelőre még a kezdeti nehézsége megoldásán dolgozik. Ebben a mun­kában jó segítségre talált a községi tanács személyében, amely minden­­ben támogatja a sportkör munkáját Hiányosság Kisszékelyen az, hogy anna­k ellenére, hogy a szükséges sportfelszerelés rendelkezésre áll, a fiatalság mégsem kapcsolódott beír a sportmozgalomba 100 százalékosan. Ennek pedig nem más a hiánya, min a fiatalok részéről mutatkozó lelke­sedés hiánya. Ennek a közömbösség­nek a felszámolása is a kisszékelyi sportkör vezetőségének a fel­adatai közé tartozik. Megmutatkozik a fia­talság közömbössége már abban is, hogy a fia­ata­lság nem vesz részt a sportkör vezetésében. Már­pedig nem lehet jó munkát várni egy olyan ladua­i sportkörtől, amelynek vezeté­sébe a DISZ nem kapcsolódik bele. sportköri vezetőségének feladatai szüks­éges az, hogy képviseletet kap­jon a megfontoltság, a higgadtság,­­a tapasztalat. De egy sportkör nem vé­gezhet jó munkát a fiatalság lel­ke­­s­edés­e­, lendülete nélkül. Hi­án­yos­sá­g mutatkozik a sportkö­rön belül a közösségi tulajdon véd­el­­mében is. E hiányosság kiküszöbölé­sét is célul kell kitűznie a sportkör új vezetőségének. TOLNANÉMEDI SK Az érdi­ men­te komoly munkát végző sportkörök közé tartozik a já­rásban a Tolnán am edd SK. Ennek el­lenére mmeg kell állapítanunk azt, hogy a sportkör vezetősége még­sem állott feladtata magaslatán. Így csak egyet kell l emuit­anünk, amikor arra gondolunk,­­hogy a sportkör verseny­zői nem m­­ndig vettek részt a já­rási versenyeken. A fegyelmezetlen­ség rovásáral írható az is, hogy a sportkör nem­ hajtotta végre a JTS’B rendelkezéseit­­ sem. Hibájául kell felrónunk a­­ sportkör vezetőségének azt is, hogy eg­yes esetekben a sport­kör tagjai sportszerűtlen magatartást tanúsítottak. Eme hiba volt az elmúlt esztendőben az­ is, hogy a sportkör a sporttelep k­arbantartásával nem törődött olyan mértékben, amilyen mértékben azt a­ járás, de az egész megye sport közvéleménye elvárta volna. Tolnanémedi, de az egész járás azt várja, hogy az új­­ vezetőségválasztá­sok alkalmával sikerül majd Tolna­­némedin is olyan v­ezetőséget válasz­tani, amely a sportkört ismét azokra a magaslatokra em­eli, amelyet a sportkör már megjárt. Ehhez az szük­séges, hogy a sportkör irányításába olyanokat vonjanak be, akik­ nem anyagi hasznot akarnak húzni a sportkör vezetéséből, hanem azon fáradoznak, hogy a s­portköri fegye­lem megszilárdítása utá­n minden ere­jükkel azon fáradozzanak, hogy a Tolnanémedi Falusi Sport Kör ismét a járás legjobbjai közé tartozzék.­ A TSB elnök értékelés­ében a bírá­lat foglalja el a nagyobb­ részt. Mint mondotta, az volt a célja a bírálat­tal, hogy további lendületet adjon a járás sportélete fejlődés­ének. Úgy látjuk, hogy helyes, ha a falusi sportkörök megszívlelik a jóindulatú bírálatot és a februári ve­zetőségvá­­lasztó gyűléseket arra használják fel, hogy a sportkörök élére megfelelő vezetőket állítsanak. Egy sportkört a vezetőség és a tagság együttesen al­kot. Egyik a másik nélkül nem tud létezni. A gyönki járás sportkörei előtt még alapos fejlődési lehetőség áll. Az eddiginél jobb multi át nem lesz nehéz végezni az elkövetkezendő 1955-ös esztendőben. És ne f­eledjék azt a megye falusa sportkörei, hogy jó vagy rossz munkájukon á­t vagy bukik a megye sportélete. Ha a me­gyében mennél több lesz a jól mű­ködő sportköröknek a száma, akkor természet­szerűleg mondhatjuk majd el a megye sportéletéről is azt, hogy a fejlődés útjára lépett. De hal­­gyes sportköreikben nem folyik megfelelő munka,, az természetszerű­­len eredményezi azt, hogy a meggye sportélete nem fejlődik. Egy kis összefogással az előbbi fejlődésiről­esz alkalmunk beszámolni az 1955*03 év végén. Fogjunk tehát össze­ en­nek a célnak a megvalósítása érde­kében. MOZI Garay filmszínház. 1953 január 5-ig. 1>X2 NÉHA 5. Zene, vidámság, sze­relem! Színes magyar flmoperett. Kezdések: Vasár- és ünnepnap 4. 6. és 8 órakor. Hétköznap 6 és 8 órakor. DARANYPUSZTAI kísérteti gazda­ság keres szakképzett ajgronóm­uso­­kat, géptechnikust, kertészt, ková­csot, bognárt, ácsot, kőm­ü­vegeket, vezető­ szakácsot és szakácsnőt. Rész­­letes önéletrajzok a szekesz­tőség címére küldendők. OLNAI NAPLŐ rkeszti a szerke.ít5 bizo*lt.ék­­lős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ , a Tolnai Napló Lapkiadó V. Terjeszti . megye összes postahivatala kesztőség telefonszáma: 20­10. lóhivatal telefonszáma: 20­11. Ikesztőség és kiadóhivatal címe: Pécsi Szikra Nyomda Pécs Mun­káért Mihály utca 10.­­2. Telefon: 20-27. Nyomdáért felel: Melles Rezső

Next