Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-19 / 15. szám
•* NAPLÓ falusi színjátszásunkról szépművelési sparátusunk az új esztendő elején járásonként alapos megbeszéléseket tartott. Ezeken az értekezleteken nemcsak az elmúlt év munkáját mérlegelték, hanem az új kormányprogramig és az azóta eltelt időszakasz kulturális munkáját elemezték a fejlődés szempontjából. Sok tapasztalat, sok ötlet, javaslat nyomán körvonalazták azután a népművelés vezetői, dolgozói az idei év tennivalóit. Alapos elemzés alá került a falusi színjátszás, a műkedvelő színjátszás kérdése is. Sok hibát, fogyatékosságot tártak fel az értekezletek, egyben sok jó eredményes kezdeményezést népszerűsítettek. Nézzük meg, hogy ténylegesen hogyan is áll megyénkben az egyik általános művelődéspolitikai kérdés, a falusi színjátszás. A párt- és kormányhatározat óta az új szakasz célkitűzéseinek megfelelően a falusi színjátszók öntevékeny munkájában egészséges elevenség, pezsgés, fejlődés tapasztalható, amely jóval szélesebb alapról táplálkozik, mint a kormányprogram előtti, szinte kierőszakolt mozgalom Új tartalommal telt meg a műkedvelő szó, illetve tisztázódott a tévhit, a műkedvelés fogalmáról. nem kell öncélúságra, fércművek előadására gondolnunk, amikor ezt a szót halljuk: „műkedvelés”. Egyszerűen a művészetet, jelen esetben a színház, a színjátszás művészetét kedvelők önkéntes kollektívája, olyan emberek csoportja, akik szeretik a szépet, maguk is foglalkozni akarnak a művészettel és ezt önképzésnek tartják, áldozatot is hoznak érte minden esetben. Ezt a kérdést azért szükséges tisztázni, mivel falvainkban igen sok régi műkedvelőt találhatunk, akiket megfelelő módon be lehet vonni a kultúrotthonok színjátszó együtteseibe és nem kétséges, hogy a régi műkedvelők, az idősebb falusi pedagógusok bevonása hasznára válik az öntevékeny kultúrmunkának. Élő példák bizonyítják, hogy a régi műkedvelők aktív tevékenysége fellendítette a színjátszást például Bonyhádon, Szakoson, Bogyiszlón, Bölcskén, vagy Németkéren. Okos agitációval meg kell győzni régi műkedvelőinket, hogy nem csak a „Gyűrűs zsidó”, vagy a „Betyár kendő”-jében tudtak jól alakítani, hanem haladó mai darabokban is lehet, sőt csak ezekben lehet igazán mélyet, emberit nyújtani. Az utóbbi időben lépten** nyomon 3 felvonásos darabokkal találkozunk, még kiseb színjátszó együtteseknél is. Hiba-e ez? Válaszolhatunk is mindjárt: nem hiba. Kétségtelen tény, hogy falun, de városon is erősen megnövekedett a 3 felvonásosok utáni igény. Megyénkben talán sokkal inkább, mint másutt, ugyanis az emberek színház utáni vágyakozásukat próbálják kielégíteni öntevékeny kultúrmunkával. Merev elzárkózottság a 3 felvonásos daraboktól káros lenne a mozgalom számára. Természetesen ugyanolyan káros lenne most egy másik végletbe esni az 1 felvonásosok elől elzárkózni. Mindkét műfajból vannak már érdekes és értékes mai alkotások is, meg kell azonban mondanunk, hogy íróinknak igen sok tennivalójuk van még, hogy megfelelően kielégítsék az igényeket és eltalálják a falusi emberek „szájaizét”. Dolgozóink szeretik a klasszikus darabokat is. Vannak is szép számmal népszínművek, klasszikusok, még vígjátékot is, bár ez kevesebb, a népművelés falusi vezetőinek az a feladatuk, hogy a rendelkezésre álló erőkhöz, feltételekhez mindig a legjobbat, a legmegfelelőbbet válasszák. Nem teljes öntevékeny mozgalmunk, ha nem támaszkodunk a hagyományos kulturális formák felkutatására és nem alkalmazzuk azokat is. A színjátszás minőségi fázisát kell kialakítani. Minden járásunkban van egykét annyira fejlett csoport, hogy azokat rövid időn belül kevés szakmai segítséggel mintaképpé alakíthatjuk a többi együttesek elé. Ezeknek a csoportoknak jut az iránytű szerepe. Ki kell alakítani és hagyományossá tenni a csereműsorokat a falu és a város között, de törekedjünk a falu egymásközti csereprogramjának biztosítására is. A nem éppen bevált kultúrversenyek helyett egy öntevékenyebb, behatóbb kölcsönös hatású mozgalmat kell kialakítanunk,eltétlenül biztosítani kell a szakmai továbbképzést, elsősorban a falusi színjátszócsoportok vezetői számára. Fel kell használniuk a rendszeres önképzés minden formáját. A színjátszók könyvtárából megszerezhetik a megfelelő szakkönyveket. A Népművészeti Intézet rendezésében a nyár folyamán színjátszórendezői tanfolyam indul. A megyei népművelési osztály is tervbe vette járáson- s kint négy-ötnapos színjátszói szaktanfolyam beindítását. V. Oievikm . AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XLV. Az első titkár végigsétált szobáján és megállt a nagy ablak előtt. Innen, a harmadik emeletről elébe tárultak a külvárosi, új üzemi építkezések, a látóhatár széléig elnyúló, erdőkkel szegélyezett, hóval borított mezők. Martinov is az ablakhoz lépett. — A „szónok“ szó általában nem rossz — mondta az első titkár. — A szónoki művészetre nagy szükség van! Kár, hogy az utóbbi időben ez a művészet kissé elsekélyesedett. Minden beszédet papírról olvasunk fel... Emlékszel a harmincas évekre? Igaz, te még gyerek voltál. — Harminckettőben léptem be a Komszomolba. Akkor is a szabályzat megsértésével, még túl fiatal voltam ... — Még nem dolgoztál az első kolhozok szervezésének idején. Azt az időt nem lehet elfelejteni! Ha mi akkoriban a parasztoknak csak úgy az orruk alá dünnyögtük volna a mondanivalónkat és nem emeltük volna ki arcunkat a papírokból, vajon meggyőzhettük volna-e őket arról, hogy belépjenek a kolhozba? A falusi pártemberek kemény próbája volt az az idő. Ha a párttitkár nem tudott a falusi emberek nyelvén beszélni, ha nem tudott beszélni az emberekkel, ha nem tudta szóval, tettel és személyes példával magával ragadni őket, akkor egy hónapig sem maradhatott a posztján, menthetetlenül megbukott!... A fecsegést irtsd ki, Martinov elvtárs, de becsüld az igazi szónokokat! „Szónok’, ez nem gúnynév. Minden régi forradalmár szónok volt. Meg kell tanítani a kommunistákat erre a művészetre! Az igazi szónokokat úgy kell megbecsülni, mint mindenkit, aki hagy művész a maga mesterségében!... — Ami pedig ezt a Golubkovot illeti, ő nem megy többet hozzátok. Bepanaszolt ő már más kerületi vezetőket is, de ezek a panaszok végül az ő fejére szálltak vissza. Golubkov nem lesz pártmunkás. Más instruktort osztunk be hozzátok ... Ha nálunk mindent elvégeztél, akkor máris indulhatsz haza. Az első titkár kezet szorított Martinoval. .— A napokban meglátogatlak benneteket a kerületben — mondta búcsúzóul. Elmegyünk együtt a „Rossz gyűlésekre“, amelyeket én eddig nem láthattam és együtt gondolkozunk azon, hogyan változtathatjuk őket jóvá ... Igazad van, kevesebbet agitáljuk egymást és foglalkozzunk többet a kolhozparasztokkal. De ne felejtsd el, élmunkástalálkozókat, taggyűléseket is lehet úgy szervezni, hogy semmi hasznuk ne legyen. Igaz? Lélek nélkül felolvasni a beszámolót, előre elkészíteni mindenkinek a felszólalást... ez valóban hivatalnoki munkamódszer, formalizmus!... Te azonban túl heves vagy Martinov elvtárs! De csak győzd szusszal! Martinov szinte megremegett, amikor ezt a figyelmeztetést hallotta. De uralkodott magán és csak annyit mondott, hogy már harmadszor figyelmeztetik erre. — Hát ez a figyelmeztetés nagyon is illik rá. De én nem azt mondom, hogy belepusztulsz a nehézségekbe, csak azt, hogy vigyázz, nehogy kifulladj, nehogy belefáradj a harcba . . . Sok az akadály, meredek a hegy, amelyet meg kell másznunk . . . Mert ez a hegy itt van előttünk, ne tegyünk úgy, mintha nem látnánik. A formalizmus és édestestvére, a bürokratizmus, valamint összes vállfalai: ezek a merede’ hegyek. Talán azt hiszed, hogy nekem itt könnyebb, mert nagyobb hatalom és több erő van a kezemben? Toig-7; n hr& 'll.Pfrri orváént'* toN^ az erőm, de a nehézségek is nagyobbak. Itt minden nagyobb méretekben történik, mint nálatok. Nekünk is megvannak a Korobkinjaink. Méghozzá milyenek! Több korobkinizmus van a kisujjunkban, mint a tieitek fejében. Tanulni járhatnának hozzájuk! A szalmás séprés nagymesterei! Klasszikusok! Ha például egy titkársági ülésen állást kell foglalniok valamely személyes kérdésben, feláll az egyik és elkezd dörögni, hogy csak úgy cikáznak a villámok! Micsoda hanghordozás, micsoda taglejtések és hogy villognak a szemei! Ha messziről látod, aehová nem ér el a hangja, azt hihetnéd, hogy valakinek a hálák ítéletét dübörgi éppe n. Pedig mindössze csak azt javasolta, hogy „figyelmezessünk” valakit. Hangjáról ítélve Savonarola, de szavainak értelme szerint: liberális, a képmutatók pártfogója. Máskor azt vitatjuk meg, egyetértünk-e a minisztériummal ennek és ennek az építkezésnek határidejében, vagy tartalékaink felhasználásával rövidítsük-e meg a határidőt.’ Ekkr olyan beszédet vétet jegyzőkönyvbe a gyorsíróval, amelyet azután, szükség esetén, kétféleképpen lehet értelme.... Ha nem tartjuk be a rövidebb határidőt és ezért fejmosást kapunk, ezt fogja mondani „Idejében figyelmeztettelek benneteket, vigyázzunk, nehogy felelőtlenséggel vádoljanak bennünket. Nézzétek meg a beszédemet a jegyzőkönyvhez! ’ Ha pedig megdicsérnek bennünket a határidő előtt befejezett munkáért, ő learatja a dicséretet, mert hiszen „ő alapjában a határidő rövidítése mellett foglalt állást.” Sőt a nevét is megpróbálja becsempészni a kitüntetendők jegyzékébe. És mondom neked, művészek ezek!... És bizony, Martinov elvtárs, nem könnyű elsplezni őket. Régi párttagok, káderlapjuk kifogástalan, diplomájuk van, megjelenésük komoly, nevük évek óta közismert. És milyen összeköttet«» • seik vannak! Mert sajnos so- ViP.r ro=>.r>‘g;r)=\az !c a voWícióhoz folyamodnak. Egyiknekmásiknak Moszkvában, valamilyen fontos helyén működik a barátja, a komája. Ha megbántjuk az illetőt, máris táviratot kapunk, telefonon „kérnek magyarázatot”, hogy „milyen alapon történt? — ez és ez?”.. . Ha bebizonyítjuk, hogy egy aljas, elvtelen — már bocsánat a kifejezésért — szemétemberről van szó és így végre megszabadulunk tőle. l'ív*- b'/ nincs idő mikv" mit látunk? Egy másik területen bukkan fel ez a senkiházi, változatlan beosztásban!... A területi bizottság első titkára kikísérte Martinovot: — A szócséplés még nem minden, Martinov elvtárs. Ez csak egyik válfaja a pártmunka kispolgári értelmezésének. A területen előkészítjük, mondjuk, a pártkonferenciát. Az igazi kommunisták számára ez a felkészülés a terület pártéletének nagy eseménye. De mennyien értelmezik ezt az eseményt a maguk kispolgári módján? Számukra csak az a kérdés, lesz-e nagy változás, azaz megmarad-e helyén az első titkár? _ Milyen változást terveznek az egyes osztályokban? Ilyenkor lézengenek a szobákban, sugdolóznak, szaglásznak. „Helyén marad-e a mi osztályvezetőnk? Azt mondják, felajánlottak neki egy gazdasági állást. Igaz.’ Eszerint más jön ... Csak nehogy engem is elküldjenek valahova az isten háta mögé! Milyen hülye voltam, hogy nem fogadtam el a mosoda- és fürdő-kombinát igazgatói állást! i Hiszen a fürdő mégis csak a városban van. Jól nézek ki, ha elküldenek valahová a grjaznovi kerületbe heyettes titkárnak! Helyettesnek még hagyján! De hátha be tagnak egy osztályba! Akkor mi lesz?” Az alig érdekli őket, hogy milyen hatással lesz a pártkonferencia a terület pártéletére, mutatkozik-e majd fejlődés, javul-e a helyzet a lemaradt kolhozokban? Csak egy dolog tartja lázban őket: hogyan befolyásolják majd ezek a kis és nagy változások az ő múló létüket? Kipottyannak-e maiék fészkükből? Nem csökkentik-e rangjukat és fizetésüket? Nem kommunisták e tk, birátám, hanem hivatalnokok! De ne hidd, Martinov elvtárs hogy siránkozni akarok. Csak azt mondom, hogy a kkispolgár életfelfogás sokféle formában nyilatkozik meg és nehéz illene harcolni. Nehéz, de nem lehetetlen. Ha pedig lehet, akkor vegyük fel a harcot!... (Folytatjuk) FALUSI HÉTKÖZNAPOK SZERDA, JANUÁR 19 Névnap: Sára. Várható időjárás szerdán estig: ma borult idő, holnap kevesebb felhő, sokfelé még havazás, havas eső, a déli megyékben eső. Mérsékelt délkeleti-déli, később erősebb északnyugati-északi szél, a Dunántúlon hófúvások. A nappali hőmérséklet a maihoz képest csökken. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel mínusz 2—plusz 1, nappali hőmérséklet szerdán nulla— mínusz 3 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet mínusz 1— mínusz 4 fok között. Távolabbi kilátások: hideg idő. , 1955 JANUAR 1» SPORT Az 1954. évi megyei eredményei, Mai cikkünkben a két gyengén szerepelt szekszárdi csapat, az Építők és a Dózsa elmúlt évi szereplésével foglalkozunk. A bajnokság második csoportjának első két helyét foglalják el. Közülük az Építők a 8. a Dózsa a 9. helyen végzett. Lássuk tehát először az Építők teljesítményét. Addig, amíg a Dunaföldvári Honvéd az őszi idényben szerepelt jobban, addig az Építők a tavaszi idényben mutatott lényegesen jobb fórmát. A tavaszi idény változatosan indult a csapat számára. Vereségre győzelem, győzelemre vereség következett és a 7. forduló után 3 győzelemmel, 3 vereséggel és 1 döntetlennel a 7. helyen találjuk. Ezután csak Simontornyától szenvedett vereséget az együttes, többi mérkőzését megnyerte és a tavaszi forduló végén az előkelő 4. helyen végzett. A nyári szünet előtt ugyan hagymányokon súlyos vereséget szenvedett a csapat, de mégis a 4. helyen tért nyári nyugovóra. Jól indult az idény az Építők számára augusztusban is. Hiszen 6:0-ra győzte le a Bátaszéki Lokomotivot, azután azonban egymás után 9 vereség következett, amelyet csak egyetlen egyszer szakított meg a Dombóvári Loktomotiv ellen elért 4:1 -es győzelem. Az 1954. évi bajnokságot azonban a Postás legyőzésével győzelemmel zárta a csapat. ősszel nem volt egység az együttesben, lelki okok sértődéséig is közrejátszottak a nagyarányú visszaesésben, noüieg aztán a csatársor gólképtelensége is jobban kiütközött, mint tavasszal, amikor a csatársornak sikerült mindig 1—2 góllal többet rúgnia, mint az ellenfélnek. A csapat mindössze csak 20 játékost szerepeltetett a bajnoki idény folyamán, így tehát a visszaesésnek nem az volt az oka, hogy túl sok játékos jutott szóhoz. Ha azonban azt is megnézzük, hogy ebből a 20 játékosból mindössze 1 jutott szóhoz valamennyi mérkőzésen (Vigh János) és ezen kívül csak Greilich, Kiss 11, Fehér, Pruzsina, Gyetvoy, Marosi, Krausz és Elekes játszott legalább mérkőzésen, és olyan játékosok, mint Nagy, Werner és Zsoldos csak 20-nál kevesebb találkozón jutottak szóhoz, látnunk kell, hogy a csapat igen sokféle felállítással kísérletezett. De meg kell látnunk azt is, hogy a kisebb*fie'"'<neknek a Trivbvo'n megvolt az eredménye, hogy Tóth, és tencze személyében olyan fiatal játékosok kerültek felszínre, akikre a sportkör a következő évi bajnokságban már komolyan építhet. A sportkör egyike volt a legsportszerűbb együtteseinknek. Nem igen történhetett meg az egész idény folyamán, hogy egy Építők játékos súlyosabb sportszerűtlenséget követelt volna el. Ugyan 3 játékosa is a kiállítás sorsára került, de egyik sem kapott eltiltást. A hírek szerint a tavalyi együttes erősen megcsonkul tavaszra. Úgy hírlik, hogy Prizsina, Krausz és Elermann jövőre hazamennek Tolnára, eltávozik Nagy, Marosi és Vigh is a Dózsába. Ennek ellenére a csapat labdarúgóí bajnokság ürányosságai már meg is kezdte előkészületeit és úgy hírlik, hogy olyan együttest sikerült majd a következő bajnokságra összehozni, amely méltó képviselője lesz a város labdarugósportjának. A Dózsa mélyen tudása alatt szerepelt az elmúlt esztendőben. Ennek oka több tényezőben rejlik. Egyrészt a vezetőség nem állott feladata magaslatán és ennek megfelelően a nevelőmunka teljesen szünetelt. Így aztán érthető, hogy a tavalyi bajnokságban még a 2. helyen végzett együttes nem minden zokszó nélkül szenvedte el a vereségeket és ennek következtében nem kevesebb, mint 11 esetben kellett Dózsa játékossal szemben a kiállítás eszközéhez nyúlniok játékvezetőinknek. Közülük Póta, aki eddig mindig sportszerű magatartást tanúsított, olyan súlyos sportszerfitlenségre vetemedett, hogy a fegyelmi bizottság örökre eltiltotta a játéktól. Schlarb Frigyes 3, Berkes Ferenc és Terebessy Géza két alkalommal volt a fegyelmi bizottság előtt. A 11 feiállított Dózsa játékos 33 heti eltiltást kapott és így bizonyos vonatkozásban érthető, hogy a sportkörnek nem kevesebb, mint 28 játékosát kellett szerepeltetnie az elmúlt idény folyamán. Ezek közül mindössze hárman voltak, akik legalább 20 mérkőzésen játszottak Éspedig Dósai 25, Géczi 21, Pólón pedig 20 alkalommttal jutott szóhoz. Ennek a kényszerű helyzetnek volt megítélésünk szerint köszönhető az, hogy sok fiatal jutott szóhoz az együttesben, akik közül Majnay teljesen bejátszotta magát az I-be. De Tanez, Pólón, Juling is kitünően megállta helyét, különösen a romboló játéktípusú Pólón. A csapat meglehetősen rosszul rajtolt. A tavaszi idényben 5 alkalommal maradt alul. A Nagymányoikkal szemben elszenvedett 4:0-as vereség, valamint Bonyháddal és Simontornyával szemben elért döntetlen még némiképpen érthető volt. Fájdalmasabb volt azonban a Tolnától, Dunaföldvártól és hazai pályán a Bátaszéki Lokomotivtól és a Dombóvári Lokomotivtól elszenvedett vereség, ősszel még rosszabbul kerepelt a csapat. 7 vereség és egy döntetlen jutott osztályrészül. ^Súlyos vereségeik és félsikerek váltogatták egymást. 6:1-re kapott ki a Petőfitől és Tolnától, 5:6 ra Bonyhádtól, Bátaszéktől 5:1-re kapott ki. Csak Paks ellen mutatta meg igazi tudását. 8:1-re lépte le a Kinizsi együttesét. Évközben becsületes erőfeszítéseket tett a sportkör a tisztulás felé. Gazsó, Pongor, majd később Terebessy eltávozott Szekszárdról. Sajnos elvesztette a csapat egyik erősségét is az ifjúsági Királyt, aki egyetemre iratkozott be. A bajnokság befejezése után komoly edzőmérkőzésekkel igyekezett a sportkör kialakítani következő évi csapatát. A Pécsi Vörös Lobogó volt NB II-es csapata, a Budapesti Elektromos ellen elért nagyszerű győzelmek, a csapat megváltozott magatartása arra mutatott, hogy sikerül a következő bajnoki évadra olyan csapatot összehozni, amely méltó lesz majd az 1932-ben bajnokságot nyert csapathoz. A rossz szervezés miatt: Gyenge érdeklődés kísérte a tengelici falun sportkör vezetőségválasztását Tengelicen a kultúrházban került sor a vezetőség újjáválasztására. A gyenge szervezés miatt sajnos csak mintegy 50 tag jelent meg a kultúrházban és közel 1 órás késéssel került sor a vezetőségválasztásra, melyet Zsámboki aporttárs nyitott meg. A vezetőség nevében Temesi Mátyás vezetőségi tag ismertette a sportkör 1954. évi munkáját. A beszámoló szerint, a sportkör sokat fejlődött az elmúlt évben. A szpárták iádon a községből nagy számban vettek részt , és azoknak győztesei már a járási versenyen képviselték a község színeit. A járási verseny megnyerése után a község fiataljai ott voltak a megyei szpártakiádon, majd végül a Budapesten megtartott falusi csapatok országos szpártaikiádján is. ----- A szakosztályokat külön-külön értékelte. Először a kerékpár szakosztályról szólott, mely szerint ez a szakosztály volt a legeredményesebb • „ .’** .... V illeti Bartos Györgyöt és Pataki István — u.^auoua. a röp-audu szak•sztály, mely a megyei bajnokságon vett részt, a hatodik helyen végzett. Tehát aránylag jól működött. A jövőben a sportkör mégis többet vár ettől a szakosztálytól, mert most már olyan edzőjük van, mint Németh Lajos, aki részt vett Tatán a kéthetes edzőtanfolyamon. Fontos feladat még, hogy a szakosztály tagjai rendszeresebben járjanak edzésekre — mondotta. — A sakkszakosztály közepesen szerepelt az elmúlt év folyamán — Az atlétikai szakosztályról is megemlítte a neszamp-ó, nagy az is tezepes eredményeket ért el. Tagjai közül legeredményesebb volt Ho iósi József. Az atlétikai szakosztályt a vezetőség ez évben tovább akarja fejleszteni és ennek érdekében a labdarugópálya körül futó-, ugróés dobó pályát készítenek. A Dózsia vezetősége ígéretet tett, hogy az elkövetkező hónapokban — a jó idő beálltával — minta bemutatókat tartanak Tengelicen. A vezetőség tervbe vette azt is, hogy a szomszédos községeket atlétikai páros versenyre hívja ki. Az asztalitenisz szakosztály, bár az edzéseit szorgalmasan tartja, mégis még sok javítanivaló van ennek a szakosztálynak munkájában. A labdarugó szakosztályról a beszámoló úgy emlékezett meg, hogy a rossz beosztás miatt értek el gyenge eredményt. Bár a csapatnak sem ment úgy, mint kellett volna. Az ősszel már valamit javult a csapat, de ez évben lényegesen többet várnak a vezetők a labdarúgó csapattól, i különösen azért, mert most már az új edző Diófási sporttárs, aki két beteg tanfolyamon vett részt, foglalkozik majd a labdarúgókkal. Temesi Mátyás ugyancsak bejelentette azt is, hogy két szakosztályt kíván a vezetőség ez évben beindítani, ez a torna, és teke-szakosztály lesz. Röviden ismertette a sportkör anyagi helyzetét , és azt, hogy a sportkörnek tagdíjbevétele nem volt, mivel sem könyve, sem bélyege nincs. — A rendezvényeken a bevételt növelni kell. Ha jól dolgozik a vezetőség, — állapította meg végül, — akkor az összefogás nyomán az új öltöző is elkészülhet, melyet t ervbe vettünk és 1 év múlva már arról számolhatunk be, hogy tovább jutott a sportkör munkája és sportkörünk mintasportkör lesz. 4 h"zzá’szó •S'oLat Mo’rnár I.ász’p, a DISZ járási bizottság titkára kezdte meg, aki hiányolta, hogy ilyen gyenge érdeklődés van a vezetőségválasztó ,ugyenesen, sőt azon még a Di feZtarok is kevés számban jelentek meg. Barbacsi Imre , JTSZ elnöke szintén a gyenge érdeklődésről és a passzív magatartásról beszélt. Horváth György a gazdaságvezetést bírálta, mert véleménye szerint a bevételekkel nem jól gazdálkodtak. A hozzászólásokra Temesi Mátyás válaszolt, melyben többek között felhőt a indoknak, azért van a mai gyűlésen gyenge érdeklődés, mert az 1 hónappal ezelőtt megtartott sportköri estén a Könyvterjesztő Vállalat dolgozója 4 forintos belépődíjat szedett. A beszámoló és hozzászólások után a Szekszárdi Petőn tornászlányai színvonalas bemutatót tartottak e tengelici közönségnek, melyet nagy tetszéssel fogadtak. A tornabemutató után került sor a Magyarország— Nyugatnémetország, Magyarország— Brazília és a „Magyar J Sport Nagy Éve“ című film vetítésére. A vezetőiségválasztás értékelésére, későbbi számunkban még visszatérünk. MOZI Garay filmszínház. Január 19-ig: A KAMÉLIÁS HÖLGY. Színes francia film, Dumap regénye nyomán. Csak 16 éven felülieknek! Kezdések: Vasár- és Ünnepnap 4, 6 és 8 órakor. Hétköznap 6 és 8 órakor TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Y. Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címet Szekszárd, Széchenyi utca 8. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz. Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 a a. Telefon: 20-27 Nyomdáért felel: Melles Rez»5