Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-06 / 4. szám
TOX.IKAI NAPLÓ fJlÁC ßtä£TÄ&l&t ETHTfulJETZK] "‘.......... — , MAI SZÁMBAN: Külföldi hírek (2. o.) — Jogos kérdés (2. o.) — Ami a nyolc fegyelmi határozat mögött van.. (3. o.) — Három gépállomás pártszervezésének taggyűléséről (3. o.) — Több segítséget a dunakömlődi falusi könyvtárnak (3. o.) — Egy nyáron át táncolt (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSA'G A NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 JANUAR« Tolna megyei kisiparosok a lakosság szolgálatában A kormányprogram megjelenése komoly mértékben érintette a Tolna megyei ipari kisárutermelőket is. Ha figyelembe vesszük, hogy a kormányprogram előtt a megye területén 1200 iparos volt és 1054. év végéig ez a szám 3.200-ra emelkedett, akkor már látnunk kell, hogy az iparigazolványok kiadásával segítettük a falusi lakosság javítással és szolgáltatással történő ellátását. A kormányprogram megjelenése előtt a megye legtöbb községében nem volt található kovács, bognár, cipész, és egy jónéhány olyan szakma, mely közvetlenül a falu lakosságának szolgálatában állt volna. A falusi lakosság ellátása Tolna megye adottságaként nagyon sok helyen a magánkisipar feladata. Kétségtelen, hogy ezt a feladatot csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a kormányprogramnak megfelelően dolgozunk. Szükséges ehhez a központi anyagkereten kívül biztosítani a községekben elfekvő és jelenleg használatlan anyagféleségeket is. Községi tanácsaink igen sokban segítségünkre vannak abban, hogy ezeket a falun lévő anyagokat a kisiparosoknak feldolgozásra kiadják. így történt például Mórágyon. Biztosítanunk kell, hogy a kisiparos a kiutalt anyagféleséget csak a lakosság céljára használja fel. Közéletek részére a kiutalt anyagot felhasználni nem szabad és közéletek ezt ne is kérjék. Nem mehet a lakosság rovására az, hogy a kisiparost esetenként bevonjuk közületi munkára. A kisiparosság feladata, hogy a lakosság javítását, szolgáltatását és minden olyan munkát, ami segíti a lakosság szükségleteinek kielégítését, elvégezze. Gyakran tapasztaljuk, hogy a falun és a városon egyaránt az apró javítások milyen komoly mértékben okoznak gondot a lakosságnak. Tudjuk azt, hogy mit jelent egy-egy csőrepedés, vagy biztosíték kicsapása, vagy ha a vasaló, rezsó és egyéb háztartási cikk elromlik. Milyen gondot okoz a háziasszonynak ha emiatt nem tudja elvégezni a háztartási munkálatait. Ezt megszüntetni a kisiparosság egyik legfontosabb feladata. Pártunk útmutatása nyomán az új szakasz politikájának megvalósításában komoly része van a dolgozó kisiparosságnak is. Azt akarjuk elérni, hogy a kisiparosság minőségileg jó és árakban olcsó terméket hozzon forgalomba, hogy a lakosság szükségleteit ki tudjuk elégíteni. Mezőgazdaságunk fejlődése érdekében jobban kell gondoskodnunk a kovács és a bognár kisiparosok anyagellátásáról és támogatásáról. Az a kovácsszén mennyiség, amely a kisiparosok rendelkezésére áll, mennyiségileg elegendő, azonban minőségileg gyakran kifogásolható. Látnunk kell azt azzal, hogy a kisiparos jó minőségű kovácsszenet kap élesebb lesz az ekevas, hamarabb kerül kerékre a sínvas, amely igen nagyban járul hozzá dolgozó parasztságunk támogatásához és a mezőgazdaság fejlődéséhez. Népi demokráciánkban a kisipar területén is a munka a becsület és a dicsőség dolgává vált. Itt is, mint az ország bármelyik munkaterületén megbecsülik azokat, akik munkájukat lelkiismeretesen, és becsületesen végzik. Megyénk dolgozó kisiparosai közül két kisiparos kapott az Októberi Forradalom 33. évfordulója alkalmával a „Helyi Ipar Kiváló Dolgozója” címet. Ezt követően szintén az Októberi Forradalom 34. évfordulóján Nagy József elvtárs tolnai kelmefestő kisiparos megkapta a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” miniszteri kitüntetést. Vegyék példaképül megyénk dolgozó kisiparosai Nagy elvtársat és végezzenek olyan munkát, amely előre segíti a lakosság szükségleteinek kielégítését, a kormányprogramot és a békéért folyó harcot. Négy torna némedi gazda az év első napján teljesítette egész évi sertésbeadását „Az az ember alszik nyugodtan, akinek nincs adóssága”, — tartja a közmondás. Valóban, mert akinek hátraléka van, azt bármelyik pillanatban felszólíthatják: Adós fizess! A felszólítás ellen aztán nem is emelhet senki szót, mert ami jár az jár, meg kell fizetni! Magyar József, Kiss József, Ács András és Molnár Ignác tolnanémedi dolgozó parasztokat sertésbeadásuk teljesítése végett ez évben már nem szólíthatják fel. Mind a négyen az év első munkanapján, tehát január 3-án teljesítették egész évi sertésbeadási kötelezettségüket. Szakadáton Hefner András törlesztett elsőnek adósságából az új esztendőben Két héttel az 1954-es gazdasági év befejezése előtt azt mondták a szakadátiak: „Az új évre egyetlen hátralékos gazda sem lesz a községünkben”. így is lett Minden beadás teljesítésre köteles szakadáti gazda eleget tett állampolgári kötelességének. Mindenki tiszta lappal kezdte meg az új évet. A tanács és a begyűjtési hivatal vezetői nagy érdeklődéssel figyelték a gazdasági év első napján, hogy vajon az élenjáró gazdák közül melyik törleszt először az 1955-ös beadási kötelezettsége teljesítéséből. Heiner András volt az első, 6 jelentkezett legelőször január 3-án, 11 kiló baromfi leadásával, Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére / Gyönk község csatlakozása az RM dolgozóinak versenyfelhívásához A tanácsok újraválasztása óta Gyönk község tanácsa és végrehajtó bizottsága nagy változáson ment át. Szorosabb a kapcsolatuk a dolgozó parasztokkal és a dolgozó parasztok javaslatait és kéréseit minden időben lehetőleg gyorsan elintézik. A végrehajtó bizottság a tanácsok választása óta a második v. b. ülését tartotta december 30-án. Megtárgyalta az 1955. év első negyedévi begyűjtési tervet, amelyet hónapokra felbontott és kijelölte azokat a személyeket, akik az ütemterv ellenőrzését kötelesek végezni. A viták során a végrehajtó bizottság tagjai ismertették, hogy Gyönk község dolgozó parasztjai az 1955-ös gazdasági évnek nagyobb reményekkel mennek, mint az előzőknek, mert látják, hogy a tanács nagyobb önállóságot kapott és mindenkor a lakosság érdekeit tartja szemeiért. Ennek eredményeként komoly javulás mutatkozott: a begyűjtési lemaradások összezsugorodtak, ma már nincs a községben több mint nyolc olyan dolgozó paraszt, aki adóval és beadási kötelezettségével hátralékban lenne. A végrehajtó bizottság a munkák jobbátétele érdekében és az agrotechnika fejlesztése érdekében elhatározta, hogy 1955 január-február hónapjában ezüstkalászos tanfolyamot szervez, amelyre bevonja a község dolgozóinak nagyrészét és a dolgozók kérésére megszervezi a községben a gazdakört. Az eddigi eredményeket figyelembe véve és a község dolgozóinak kívánságát kielégítve, Gyönk község dolgozó parasztjai nevében a végrehajtó bizottság munkaversenyre hívja Tolna megye összes községét a tavaszi munkák jó elvégzésére, 1955 április 4-e, hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére. Gyönk község lakói jó munkájukon keresztül tesznek bizonyságot, hogy a 10 év alatt elért eredményeiket túlszárnyalják és jó felvilágosító munkával azokat a dolgozó parasztokat is bevonják a jó adófizető és teljesítők közé, akik a múlt évben elmaradtak. Mi, gyinki dolgozók a következő pontok alapján hívjuk versenyre a megye összes községét: 1. A fagy felengedése után az őszi kalászosokat megfogásoljuk, lehengereljük és a tejtrágyázást valamennyi kenyérgabonánál elvégezzük. 2. A tavaszi búza, mák, árpa, zab, borsó, lencse vetésünket március 13-ig teljesen befejezzük. A kukoricavetést jól elkészített talajba április 30-ig befejezzük. Ugyanakkor mint köztes növényt, a babot is. 3. A burgonya, cukorrépa, napraforgó vetését április 15-re fejezzük be. A dohány palántázását május 1—20-ig végezzük el. Gyönk község dolgozó parasztjai mindenkor bizonyságot tettek arról, hogy hazánk törvényeinek eleget tesznek. A szocializmus építésének 10 éve alatt meggyőződtek arról, hogy minden jó, és minden, ami az országban történik, a dolgozó népé. A jogokat, amelyet kormányunk biztosít részükre, most úgy értékelik, hogy a kötelezettségüket hazánkkal és népünkkel szemben túlteljesítik. DELI GYÖRGY v. b. elnök Mi is csatlakozunk a felszabadulási versenyhez Újságból olvastuk, hogy a Rákosi Művek dolgozói felszabadulási versenyt kezdeményeztek. Arról is tudomást szerzünk, hogy az üzemek és a mezőgazdasági szektorok egymásután csatlakoznak a Rákosi Művek dolgozóinak kezdeményezéséhez. Elhatároztuk, hogy mi, a gépjavítóbrigád tagjai is felszabadulási versenyben javítjuk gépeinket, — hangzik a fornádiak levele. Fogadalmunk első része az, hogy elfogadjuk a sárközi állami gazdaság dolgozóinak versenykihívását, a téli gépjavítást február 25-e helyett február 10-re befejezzük. Vállalásunk teljesítésére az előfeltételt biztosítottuk. A kecsegei és tornád! üzemegységekben a vezetőség egy ócskavasnak minősített gőzgépből központi fűtést építtetett, ez munkánkat nagyban elősegíti. A javítóbrigádok élére régi jól tapasztalt szakembereket állítottunk, melynek alapján biztosítva van a munka jó minőségű elvégzése. Az volna a kérésünk a többi állami gazdaságok dolgozóihoz, hogy ők is csatlakozzanak a Rákosi Művek dolgozóinak kezdeményezéséhez. Az ipari munkásokhoz hasonlóan, mi, mezőgazdasági dolgozók is méltóképpen készüljünk hazánk felszabadulása 10. évfordulójának megünneplésére. GÁBOR PÁL SIMON ISTVÁN vezető mérnök géplakatos GRUBER ISTVÁN traktoros Tafelesítette exporttervét a Paksi Konzervgyár NAGY VOLT A FORGALOM az év utolsó napjaiban a Paksi Konzervgyár udvarán. Befutott a gyár két teherautója és tizenöt perc múlva már megrakodva indult a vasútállomásra. Közben a dolgozók gondosan lemosták és megmérték az előkészített hordókat, mielőtt azok szállításra kerülnének, hogy ne csak a tartalmuk, a külsejük is kifogástalan legyen. Fontos missziót töltenek be ezek a hordók, a különböző külföldi országokban hirdetik a magyar ipar eredményeit. A Paksi Konzervgyár — az egyre növekvő belföldi fogyasztás kielégítése mellett — jelentős mennyiségű konzervet gyárt exportra is. Külföldön nagyon keresett cikk a sűrített paradicsom, az aszalt szilva, savanyú uborka, gyümölcsbor, a különböző szárított zöldségféleségek. Ezeket gyártja exportra az üzem. Szállítanak a Szovjetunióba, a népi demokratikus országokba, de most már egyre nagyobb mennyiségben a kapitalista országokba is. A kiszállított konzervárukért népgazdaságunk számára igen fontos anyagokat, gépeket, traktorokat, műtrágyát kapunk. Ezért fontos, hogy az exportra kerülő áruki minősége kifogástalan legyen. A GYÁR TÚLTELJESÍTETTE a negyedik negyedévi exporttervét. Többet gyártott exportra a negyedév folyamán, mint az egész 1953-as évben. És ami a legfontosabb, míg 1953-ban több tétel ellen komoly minőségi kifogás merült fel, egyes tételeket emiatt nem vettek át, az 1954-es évben még egy szállítmány minősége ellen sem volt panasz. Mindez azt mutatja, hogy az utóbbi időben komoly javulás van a gyár vezetésénél, jobban dolgoznak a műszaki és fizikai dolgozók. „A legfontosabb a pontosság és lelkiismeretesség” — mondja Verli Pál, minőségi ellenőr.e állítja ki a „bizonyítványt” a szállítmányokról, hogy ,az áru exportra alkalmas” . Igaz, hogy a belföldi fogyasztásra kerülő tételeknél is szigorú előírások vannak, hiszen nagyon kell vigyázni arra is, hogy mi kerüljön a magyar dolgozók asztalára, nem nagyon van különbség a belföldi és az export minőségi előírások között. Azonban itt a csomagolásra kell különösen vigyázni, hiszen a szállítmány nem egyszer többezer kilométeres utat tesz meg, néha még tengeren is szállítják. Nem szabad szivárogni a hordóknak, számítani kell a nagy hidegekre is most már, úgy kell csomagolni, hogy az úton fagyjon meg.” TUDJÁK, ÉRZIK munkájuk jelentőségét a gyár dolgozói is, akik közül nem egy a gyár születése óta itt dolgozik. „Megszoktuk mi már a pontos, lelkiismeretes munkát — mondja Agócs Jánosné, — de azért most különösen vigyázunk, hogy a válogatásnál ne kerüljön sérült, nyomott, horzsolt uborka a hordóba, hiszen minden egyes vagon konzerváru, amit kiszállítunk, hazánk nemzetközi kapcsolatait, a békét erősíti.” A vasútállomáson készen áll már a nyolc vagonból álló, szinte egy szerelvénynek beillő szállítmány és elindul, hogy a külföldi országokban öregbítse a magyar ipar hírnevét, Hírek a Szovjetunióból Az észtországi „Ute kom* muniamustroz” kolhoz sertés*gondozónője sikeresen alkalmazza a baráti köztársaságok élenjáró sertéstenyésztőinek tapasztalatait Szorgos muftisájának eredményeként 1954- ben például a gondjaira bízott 10 anyakoca mindegyike átlagban 32 malacot ellett. Az „Út a korna-nunizmushoz” kolhoz sertéstenyésztésből származó egy évi bevétele meghaladta a 400 ezer rubeltt A kol* hoz vezetősége elhatároztat, hogy a gondozónőnek, Emik* Laamemetsz-nek a hozzáérts szorgalmas munkájáért 19 malacot ad a rendes járandóságain felül. * Az omszki területen eredményesem folyik a téli oktatási Több, mint 18 ezer kolhozparaszt látogatja a hároméves agno-zootechnikai tanfolyamokat. Ezen a téren közel 3000 hallgató fejezi be tanulmányait és nyerd el a földművelés és az állattenyésztés mestere címet. A területi rádió minden kedden mezőgazdasági szakért-adást közvetít. Az élenjáró mezőgazdasági dolgozók módszereinek elterjesztése céljából a Moszkva-területi mezőgazdasági hivatal brossurákat és pl«» kátékat ad ki. 4. Az új földeken létesített „Bő-» ség” szovhoz kollektívája a központi gazdaságban tervbe vett építkezések nagy részét 35 nappal a határidő előtt befejezte. Nemrégiben 49 lakóházat, üzletet, étkezőt és iskolát adtak át rendeltetésének. A szovhoz minden dolgozója kényelmes és meleg lakásban tölti a telet. * Az észak-kazahsztáni területi postahivatal szerelő részlege tíz új szovhozban befejezte, a rádióhálózat felszerelését. —* Több, mint 1000 új telepes lakásában már szól a rádió. Három új szovhozban már a telefon is működik. * Az Akmoiinszili terület Jeszilszk kerületének sztyeppéi, ahol régebben még járható ösvények sem voltak, az elmúlt nyáron szép lakótelep épült: a „Zeanászpolszkij” szovhoz központi gazdasága. A lakótelep jelenleg húsz négylakásos és két kétlakásos házból áll. Az első utcát Komszomol utcának nevezték el, mivel a házakat itt az ifjúság építette. A lakótelepen már működik a postahivatal, az orvosi rendelő, a takarékpénztár, a varroda, a fodrász- és cipész műhely.* Egy ukrán kolhozban az agronómus javaslatára szarvas és szervetlen trágyakeverékből préselt brikettet helyeztek a burgonya-gumóval egyidejűleg a fészekbe. Ezzel a módszerrel hektáronként 50—60 mázsával nagyobb termést értek el A kolhozban 1934-ben márf 9 ezer hektárnyi területen tették ezzel az eljárással a burgonyát 1955-ben a terület búr* golnbaföldjeinek felén alkalmazzák az új trágyázási mód*szert.