Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-06 / 4. szám

TOX.IKAI NAPLÓ fJlÁC ßtä£TÄ&l&t ETHTfulJETZK] "‘.......... — , MAI SZÁMBAN: Külföldi hírek (2. o.) — Jogos kérdés (2. o.) —­ Ami a nyolc fegyelmi határozat mögött van.. (3. o.) — Három gépállomás pártszer­­vezésének taggyűléséről (3. o.) — Több segít­séget a dunakömlődi falusi könyvtárnak (3. o.) — Egy nyáron át táncolt (4. o.) AZ M­DP TOLNAMEGYEI PÁ­RTBIZOTT­SA'G A­ NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 JANUAR« Tolna megyei kisiparosok a lakosság szolgálatában A kormányprogram megje­lenése komoly mértékben érintette a Tolna megyei ipari kisárutermelőket is. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a kor­mányprogram előtt a megye területén 1200 iparos volt és 1054. év végéig ez a szám 3.200-ra emelkedett, akkor már látnunk kell, hogy az ipariga­zolványok kiadásával segítet­tük a falusi lakosság javítás­sal és szolgáltatással történő ellátását. A kormányprogram megjelenése előtt a megye legtöbb községében nem volt található kovács, bognár, ci­pész, és egy jónéhány olyan szakma, mely közvetlenül a falu lakosságának szolgálatá­ban állt volna. A falusi lakosság ellátása Tolna megye adottságaként nagyon sok helyen a magán­kisipar feladata. Kétségtelen, hogy ezt a feladatot csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a kor­mányprogramnak megfelelően dolgozunk. Szükséges ehhez a központi anyagkereten kívül biztosítani a községekben el­fekvő és jelenleg használatlan anyagféleségeket is. Községi tanácsaink igen sokban segít­ségünkre vannak abban, hogy ezeket a falun lévő anyagokat a kisiparosoknak feldolgozás­ra kiadják. így történt pél­dául Mórágyon. Biztosítanunk kell, hogy a kisiparos a kiutalt anyagféle­séget csak a lakosság céljára használja fel. Közéletek részé­re a kiutalt anyagot felhasz­nálni nem szabad és közéletek ezt ne is kérjék. Nem mehet­­ a lakosság rovására az, hogy a kisiparost esetenként bevon­juk közületi munkára. A kis­iparosság feladata, hogy a la­kosság javítását, szolgáltatá­sát és minden olyan munkát, ami segíti a lakosság szükség­leteinek kielégítését, elvégez­ze. Gyakran tapasztaljuk, hogy a falun és a városon egyaránt az apró javítások milyen ko­moly mértékben okoznak gon­dot a lakosságnak. Tudjuk azt, hogy mit jelent egy-egy csőrepedés, vagy biztosíték kicsapása, vagy ha a vasaló, rezsó és egyéb háztartási cikk elromlik. Milyen gondot okoz a háziasszonynak ha emiatt nem tudja elvégezni a háztar­tási munkálatait. Ezt meg­szüntetni a kisiparosság egyik legfontosabb feladata. Pártunk útmutatása nyo­mán az új szakasz politikájá­nak megvalósításában komoly része van a dolgozó kisiparos­ságnak is. Azt akarjuk elérni, hogy a kisiparosság minőségi­leg jó és árakban olcsó ter­méket hozzon forgalomba, hogy a lakosság szükségleteit ki tudjuk elégíteni. Mezőgaz­daságunk fejlődése érdekében jobban kell gondoskodnunk a kovács és a bognár kisiparo­sok anyagellátásáról és támo­gatásáról. Az a kovácsszén mennyiség, amely a kisiparo­sok rendelkezésére áll, men­­­nyiségileg elegendő, azonban minőségileg gyakran kifogá­solható. Látnunk kell azt az­zal, hogy a kisiparos jó minő­­ségű kovácsszenet kap élesebb lesz az ekevas, hamarabb ke­rül kerékre a sínvas, amely igen nagyban járul hozzá dol­gozó parasztságunk támoga­tásához és a mezőgazdaság fejlődéséhez. Népi demokráciánkban a kisipar területén is a munka a becsület és a dicsőség dol­gává vált. Itt is, mint az or­szág bármelyik munkaterüle­tén megbecsülik azokat, akik munkájukat lelkiismeretesen, és becsületesen végzik. Me­gyénk dolgozó kisiparosai kö­zül két kisiparos kapott az Októberi Forradalom 33. év­fordulója alkalmával a „Helyi Ipar Kiváló Dolgozója” címet. Ezt követően szintén az Októ­beri Forradalom 34. évfordu­lóján Nagy József elvtárs tol­nai kelmefestő kisiparos meg­kapta a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” miniszteri kitünte­tést. Vegyék példaképül me­gyénk dolgozó kisiparosai Nagy elvtársat és végezzenek olyan munkát, amely előre segíti a lakosság szükségle­teinek kielégítését, a kor­mányprogramot és a békéért folyó harcot. Négy torna némedi gazda az év első napján teljesítette egész évi sertésbeadását „Az az ember alszik nyu­godtan, akinek nincs adóssá­ga”, — tartja a közmondás. Valóban, mert akinek hátralé­ka van, azt bármelyik pilla­natban felszólíthatják: Adós fizess! A felszólítás ellen az­tán nem is emelhet senki szót, mert ami jár az jár, meg kell fizetni! Magyar József, Kiss József, Ács András és Mol­nár Ignác tolnanémedi dolgo­zó parasztokat sertésbeadásuk teljesítése végett ez évben már nem szólíthatják fel. Mind a négyen az év első munkanapján, tehát január 3-án teljesítették egész évi ser­tésbeadási kötelezettségüket. Szakadáton Hefner András törlesztett elsőnek adósságából az új esztendőben Két héttel az 1954-es gazda­sági év befejezése előtt azt mondták a szakadátiak: „Az új évre egyetlen hátralékos gazda sem lesz a községünk­ben”. így is lett Minden be­adás teljesítésre köteles sza­­kadáti gazda eleget tett állam­polgári kötelességének. Min­denki tiszta lappal kezdte meg az új évet. A tanács és a begyűjtési hi­vatal vezetői nagy érdeklődés­sel figyelték a gazdasági év első napján, hogy vajon az élenjáró gazdák közül melyik törleszt először az 1955-ös be­adási kötelezettsége teljesítésé­ből. Heiner András volt az első, 6 jelentkezett legelőször január 3-án, 11 kiló baromfi leadásával, Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére / Gyönk község csatlakozása az RM dolgozóinak versenyfelhívásához A tanácsok újraválasztása óta Gyönk köz­ség tanácsa és végrehajtó bizottsága nagy vál­tozáson ment át. Szorosabb a kapcsolatuk a dolgozó parasztokkal és a dolgozó parasztok javaslatait és kéréseit minden időben lehető­leg gyorsan elintézik. A v­égrehajtó bizottság a tanácsok választása óta a második v. b. ülését tartotta december 30-án. Megtárgyalta az 1955. év első negyed­évi begyűjtési tervet, amelyet hónapokra fel­bontott és kijelölte azokat a személyeket, akik az ütemterv ellenőrzését kötelesek végezni. A viták során a végrehajtó bizottság tagjai ismertették, hogy Gyönk község dolgozó pa­rasztjai az 1955-ös gazdasági évnek nagyobb reményekkel mennek, mint az előzőknek, mert látják, hogy a tanács nagyobb önállóságot kapott és mindenkor a lakosság érdekeit tartja szemeiért. Ennek eredményeként komoly ja­vulás mutatkozott: a begyűjtési lemaradások összezsugorodtak, ma már nincs a községben több mint nyolc olyan dolgozó paraszt, aki adóval és beadási kötelezettségével hátralék­ban lenne. A végrehajtó bizottság a munkák jobbátétele érdekében és az agrotechnika fejlesztése ér­dekében elh­atározta, hogy 1955 január-február hónapjában ezüstkalászos tanfolyamot szervez, amelyre bevonja a község dolgozóinak nagy­részét és a dolgozók kérésére megszervezi a községben a gazdakört. Az eddigi eredménye­ket figyelembe véve és a község dolgozóinak kívánságát kielégítve, Gyönk község dolgozó parasztjai nevében a végrehajtó bizottság mun­kaversenyre hívja Tolna megye összes közsé­gét a tavaszi munkák jó elvégzésére, 1955 áp­rilis 4-e, hazánk felszabadulásának 10. évfor­dulója tiszteletére. Gyönk község lakói jó munkájukon keresztül tesznek bizonyságot, hogy a 10 év alatt elért eredményeiket túl­szárnyalják és jó felvilágosító munkával azo­kat a dolgozó parasztokat is bevonják a jó adófizető és teljesítők közé, akik a múlt év­ben elmaradtak. Mi, gyi­nki dolgozók a következő pontok alapján hívjuk versenyre a megye összes köz­ségét: 1. A fagy felengedése után az őszi kalászo­sokat megfogásoljuk, lehengereljük és a tej­trágyázást valamennyi kenyérgabonánál elvé­gezzük. 2. A tavaszi búza, mák, árpa, zab, borsó, lencse vetésünket március 13-ig teljese­n befe­jezzük. A kukoricavetést jól elkészített talajba április 30-ig befejezzük. Ugyanakkor mint köz­tes növényt, a babot is. 3. A burgonya, cukorrépa, napraforgó veté­sét április 15-re fejezzük be. A dohány palán­tázását május 1—20-ig végezzük el. Gyönk község dolgozó parasztjai mindenkor bizonyságot tettek arról, hogy hazánk törvé­nyeinek eleget tesznek. A szocializmus építé­sének 10 éve alatt meggyőződtek arról, hogy minden jó, és minden, ami az országban tör­ténik, a dolgozó népé. A jogokat, amelyet kor­mányunk biztosít részükre, most úgy értékelik, hogy a kötelezettségüket hazánkkal és né­pünkkel szemben túlteljesítik. DELI GYÖRGY v. b. elnök Mi is csat­lakozunk a felszabadulási versenyhez Újságból olvastuk, hogy a Rákosi Művek dolgozói felszabadulási versenyt kezdeményez­tek. Arról is tudomást szerzünk, hogy az üze­mek és a mezőgazdasági szektorok egymás­után csatlakoznak a Rákosi Művek dolgozói­nak kezdeményezéséhez. Elhatároztuk, hogy mi, a gépjavítóbrigád tagjai is felszabadulási versenyben javítjuk gépeinket, — hangzik a fornádiak levele. Fogadalmunk első része az, hogy elfogadjuk a sárközi állami gazdaság dolgozóinak ver­senykihívását, a téli gépjavítást február 25-e helyett február 10-re befejezzük. Vállalásunk teljesítésére az előfeltételt biz­­tosítottuk. A kecsegei és tornád! üzemegységek­ben a vezetőség egy ócskavasnak minősített gőzgépből központi fűtést építtetett, ez mun­kánkat nagyban elősegíti. A javítóbrigádok élére régi jól tapasztalt szakembereket állítot­tunk, melynek alapján biztosítva van a munka jó minőségű elvégzése. Az volna a kérésünk a többi állami gazda­ságok dolgozóihoz, hogy ők is csatlakozzanak a Rákosi Művek dolgozóinak kezdeményezé­séhez. Az ipari munkásokhoz hasonlóan, mi, mezőgazdasági dolgozók is méltóképpen ké­szüljünk hazánk felszabadulása 10. évforduló­jának megünneplésére. GÁBOR PÁL SIMON ISTVÁN vezető mérnök géplakatos GRUBER ISTVÁN traktoros Tafelesítette exporttervét a Paksi Konzervgyár NAGY VOLT A FORGA­LOM az év utolsó napjai­ban a Paksi Konzervgyár udvarán. Befutott a gyár két teherautója és tizenöt perc múlva már megrakod­va indult a vasútállomásra. Közben a dolgozók gondo­san lemosták és megmérték az előkészített hordókat, mi­előtt azok szállításra kerül­nének, hogy ne csak a tar­talmuk, a külsejük is kifo­gástalan legyen. Fontos missziót töltenek be ezek a hordók, a külön­böző külföldi országokban hirdetik a magyar ipar ered­ményeit. A Paksi Konzervgyár — az egyre növekvő belföldi fogyasztás kielégítése mel­lett — jelentős mennyiségű konzervet gyárt exportra is. Külföldön nagyon keresett cikk a sűrített paradicsom, az aszalt szilva, savanyú uborka, gyümölcsbor, a kü­lönböző szárított zöldségféle­ségek. Ezeket gyártja ex­portra az üzem. Szállítanak a Szovjetunióba, a népi de­mokratikus országokba, de most már egyre nagyobb mennyiségben a kapitalista országokba is. A kiszállított konzervárukért népgazdasá­gunk számára igen fontos anyagokat, gépeket, trakto­rokat, műtrágyát kapunk.­­ Ezért fontos, hogy az export­ra k­erülő áruki minősége ki­fogástalan legyen­. A GYÁR TÚLTELJESÍ­TETTE a negyedik negyed­évi exporttervét. Többet gyár­tott exportra a negyedév folyamán, mint az egész 1953-as évben. És ami a leg­fontosabb, míg 1953-ban több tétel ellen komoly minőségi kifogás merült fel, egyes té­teleket emiatt nem vettek át, az 1954-es évben még egy szállítmány minősége ellen sem volt panasz. Mindez azt mutatja, hogy az utóbbi időben komoly ja­vulás van a gyár vezetésé­nél, jobban dolgoznak a mű­szaki és fizikai dolgozók. „A legfontosabb a pontosság és lelkiismeretesség” — mond­ja Verli Pál, minőségi­­ el­lenőr.­e állítja ki a „bizo­nyítványt” a szállítmányok­ról, hogy ,az áru exportra alkalmas” . Igaz, hogy a belföldi fogyasztásra kerülő tételeknél is szigorú előírá­sok vannak, hiszen nagyon kell vigyázni arra is, hogy mi kerüljön a magyar dol­gozók asztalára, nem nagyon van különbség a belföldi és az export minőségi előírások között. Azonban itt a cso­magolásra kell különösen vi­gyázni, hiszen a szállítmány nem egyszer többezer kilo­méteres utat tesz meg, néha még tengeren is szállítják. Nem szabad szivárogni a hordóknak, számítani kell a nagy hidegekre is most már, úgy kell csomagolni, hogy az úton­­ fagyjon meg.” TUDJÁK, ÉRZIK mun­kájuk jelentőségét a gyár dol­gozói is, akik közül nem egy a gyár születése óta itt dol­gozik. „Megszoktuk mi már a pontos, lelkiismeretes mun­kát — mondja Agócs Já­­nosné, — de azért most kü­lönösen vigyázunk, hogy a válogatásnál ne kerüljön sé­rült, nyomott, horzsolt ubor­ka a hordóba, hiszen minden egyes vagon konzerváru, amit kiszállítunk, hazánk nemzetközi kapcsolatait, a békét erősíti.” A vasútállomáson készen áll már a nyolc vagonból ál­ló, szinte egy szerelvénynek beillő szállítmány és elindul, hogy a külföldi országokban öregbítse a magyar ipar hír­nevét, Hírek a Szovjetunióból Az észtországi „Ut­e kom* muniamustroz” kolhoz sertés*­­gondozónője sikeresen alkal­mazza a baráti köztársaságok­ élenjáró sertéstenyésztőinek tapasztalatait Szorgos muft­­isájának­ eredményeként 1954- ben például a gondjaira bízott­ 10 anyakoca mindegyike átlag­ban 32 malacot ellett. Az „Út a korna-nunizmushoz” kolhoz sertéstenyésztésből szár­mazó egy évi bevétele megha­ladta a 400 ezer rubeltt A ko­l* hoz vezetősége elhatároztat, hogy a gondozónőnek, Emik* Laamemetsz-nek a hozzáérts szorgalmas munkájáért 19 ma­lacot ad a rendes járandósá­gain felül. * Az omszki területen ered­ményesem folyik a téli oktatási Több, mint 18 ezer kolhozpa­­raszt látogatja a hároméves agno-zootechnikai tanfolyamo­kat. Ezen a téren közel 3000 hallgató fejezi be tanulmányait és nyerd el a földművelés és az állattenyésztés mestere cí­met. A területi rádió minden ked­den mezőgazdasági szakért-­­adást közvetít. Az élenjáró me­­­zőgazdasági dolgozók­ módsze­reinek elterjesztése céljából a Moszkva-területi mezőgazdasá­­gi hivatal brossurákat és pl«­» kátékat ad ki. 4. Az új földeken létesített „Bő-» ség” szovhoz kollektívája a­­ központi gazdaságba­n tervbe­­ vett építkezések nagy részét 35 nappal a határidő előtt befe­jezte. Nemrégiben 49 lakóhá­zat, üzletet, étkezőt és iskolát adtak át rendeltetésének. A szovhoz minden dolgozója ké­­nyelmes és meleg la­kásban tölti a telet. * Az észak-kazahsztáni­ terü­leti postahivatal szerelő részle­ge tíz új szovhozban befejezte, a rádióhálózat felszerelését. —* Több, mint 1000 új telepes la­kásában már szól a rádió. Há­rom új szovhozban már a te­lefon is működik. * Az Akmoiinszili terület Je­­szilszk kerületének sztyeppéi, ahol régebben még járható ös­­vények sem voltak, az elmúlt nyáron szép lakótelep épült: a „Zeanászpolszkij” szovhoz köz­ponti gazdasága. A lakótelep jelenleg húsz négylakásos és két kétlakásos házból áll. Az első utcát Komszomol utcá­nak nevezték el, mivel a há­zakat itt az ifjúság építette. A lakótelepen már működik a postahivatal, az orvosi rende­lő, a takarékpénztár, a varro­da, a fodrász- és cipész mű­hely.* Egy ukrán kolhozban az ag­­ronómus javaslatára szarvas és szervetlen trágyakeverékből préselt brikettet helyeztek a burgonya-gumóval egyidejűleg a fészekbe. Ezzel a módszerrel hektáronként 50—60 mázsával nagyobb termést értek el A kolhozban 1934-ben márf 9 ezer hektárnyi területen tették ezzel az eljárással a bur­­­gonyát 1955-ben a terület búr* golnbaföld­jeinek felén alka­lmazzák az új trágyázási mód*­szert.

Next