Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-13 / 10. szám

TOLNAI NAPLÓ XIL ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA 50 FILLÉR Rfif4£ PáHKÉfAlimrkbYEjrinJti t kj MAI SZAMBÁN: Vita az Olasz Kommunista Párt IV. országos értekezletén Palmiro Togliatti beszámolója fe­lett. (2. o.) — Belföldi hírek. (2. o.) — Mozai­kok a Szovjetunió mezőgazdaságából. (2. o.) — Ma egy éves Tolna megye első termelési bi­zottsága: a sióagárdi. (3. o.) — Kitüntetések. (3. o.) — Mozart-hangversenyre készül a szek­szárdi szimfonikus zenekar. (4. o.) AZ M­DS> TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1955. JAN. 13. Készülődés a IV. magyar békekongresszusra Megyénkben ás békebe­szélgetések­, ülések előzik meg a februárban megtartandó IV. magyar béikekongr­es­szust Béke­­harcoaatak minden alkalmai meg­ragaan­ak arra,­­hogy külön­­bösé értekezleteken, megbeszéléseken foglalkozzanak a nem­zetközi helyzet eseményeivel, s tiltakozzanak Nyugat-Német­­ország felfegy­verzése ellen. Ez vi­­á­glinik ki a Hőgyészről kül­dött alábbi levélből is: Hőgyész község dolgozói az elmúlt évek folyamán igyekeztek a munkákból jól kivenni részüket. Erre bizonyíték az, hogy az elmúlt évben is mind a mezőgazdasági munkák, mind a begyűjtés vonalán a járás községei között az első sorokban haladt. Ezt a békés építőmunkát — amit a felszabadulás óta vé­geztek — községünk dolgozói tovább akarják folytatni. Éppen ezért követelik, hogy Németország egyesítését a Szovjetunió javaslatai­­ lrányán váltsák vallóra. Mély felháborodással vették azt is, hogy Nyugat-Németországot fel a­karják fegyverezni. — T Rltakozó szavukat felemelték községünk dolgozói a január 6- án megtartott pártnapon is. Többen elmondották, hogy Hőgyész község dolgozói az eddigieknél még jobb munkával, a kötele­zettségeik teljesítésének pontos betartásával is alátámasztják tiltakozásukat. György Domonkos Hőgyész: Belágyi Ádám tanácstag így készül A békekongress­zusra való készülődés nemcsak­­ tiltakozások­ban nyilvánul meg megyénk bék­elharcosai között Megnyilvá­nul abban is, hogy például a tanácsok, a tanácstagok is egyre aktívabbbam segítik a békebizottságok munkáját. Belágyi Ádám szekszárdi tanácstag a 2S-es körzetből az elmúlt napok­ban felkereste a megyei békeirodát, hogy tanácsot kérjen. Azt kér­dezte, hogy körzete és ő maga személyesen is, hogyan járul­hatna hozzá a békemozgalom erősítéséhez. Mindjárt javaslatá­ról, s megkezdett munkájáról is beszélt. Elmondotta, ho­gy sűrű­n felkeresi körzete dolgozóit, s beszélget velük a nemzet­közi helyzet egy-egy fontosabb eseményéről. Ezenkívül mind­járt egy ívre gyűjti is az aláírásokat Nyugaii-Németország fel­fegyverzése ellen. Elmondotta azt is, hogy a beszélgetések so­rán hallott egy-egy érdekesebb véleményt, egy füzetben le is rögzíti. A füzet — mivel már az elmúlt szombaton megkezdte ezt a munkáját — nem is üres. Az egyik család­nál a háborús uszítók újabb mesterkedései elleni tiltakozás­ alkalmával el­mondották neki, hogy nem akarják lá­tini még egyszer a fa­siszta német hordák garázdálkodásait. Erre egy esetet is el­mondottak, amelyre sokan emlékezhetnek. 1944 október 15-én s­züretkor történt, amikor több szekszárdi gazda szőlővel tele­rakott kocsikkal­­ hazafelé tartott, s itt Szekszárdon a főutcán géppiszttolyos német katona állította meg őket, majd utána fel­ borították a kocsikat szőlővel együtt. Mindhiába sírtak az­ asszonyok, mindhiába káromkodtak az emberek. Nem, ilyen ékitet nem akarnak a szekszárdi dolgozók sem. A középh­idvégi k­iérleli gazdaság tervei Az elmúlt napokban már hírt adtunk arról, hogy me­gyénk két állami gazdasága az a­lsóhidvégi és középhidvégi gazdaságok 1955. január 1-vel egy gazdasággá egyesültek. A két gazdaság egyesüléséből jött létre az Állattenyésztési Kutatóintézet Középhidvégi Kísérleti Gazdasága. A kísér­leti gazdaságot Schandl József Kossuth-díjas akadémikus — Budapest — irányítja, a gazda­ság helyi vezetője pedig Cza­­pári László. Az alig fél hónapja egyesült kísérleti gazdaság előtt komoly tervek várnak megoldásra. Ezekről a tervekről beszél Czapári László, gazdaságvezető. — A kísérleti gazdaságban szarvasmarha, sertés és juhte­­nyésztéssel fogunk foglalkozni. A szarvasmarha tenyésztési kí­sérletnél a tájfajtának megfe­lelő törzsteny­észetet akarunk kialakítani. Célunk tehát a bonyhádi tájfajta tenyésztése. A bonyhádi tájfajta törzste­nyészeten belül is 3 féle te­nyésztési irányzatot tűztünk ki célul.­­ A meglévő bonyhádi táj­fajta teheneket három csoport­ra osztjuk. Az egyik csoport tiszta bonyhádi fajta, vagyis bonyhádi tájfajta tehenet ugyanazzal a fajta apaállattal párosítunk. — A második csoportban a bonyhádi tájfajta teheneket dánlapáji apaállattal párosít­juk. Ezzel a keresztezéssel az a célunk, hogy a bonyhádi táj­fajta tehén tejzsír magasságát növeljük. — A harmadik csoportban a bonyhádi tájfajta teheneket szimerl­áli apaállattal párosít­juk. Ennek a keresztezésnél a célja: a bonyhádi tájfajta te­hén külemének javítása. A szarvasmarhatenyésztés kísérleténél tehát célunk az, hogy egypár év múlva me­gyénk termelőszövetkezeteit olyan tenyészanyaggal lássuk el, amelyek gyönyörű külöm­­­mel, magas tejzsírral, tejhozam­mal rendelkeznek és bonyhádi tájfajták. A Sertéstenyésztés vonalán a jelenlegi közép york fajtát akarjuk vérszilárddá tenni. A tenyésztörzs már megvan, melynek alapja importált ser­tésekből áll. A közép york faj­tának előnye, hogy jól értéke­síti a takarmányt és nagyon szapora fajta. A jelenlegi 42 darab négy és félhónapos te­nyészkanok is 60 kilogrammos átlagsúlyban vannak, ami szép. A juhtenyésztés vonalán a fésűs-merinói fajta tenyész­tése, a gyapjúhozam növelése a cél. Anyabirkáink jelenleg 4­50 kilogramm gyapjút adnak. Ezt a mennyiséget akarjuk a kísérlet során 2—2,50 kilóval növelni. E célból 6 darab kau­kázusi fajta import tenyész­kosokat kaptunk. A sárpilisi gépállomás üzemi bizottságának tagszervezési és tagdíjfizetési versenyfelhívása Mi, a sárpilisi állami gazda­ság üzemi bizottsága ÜB. ülé­sen elhatároztunk, hogy ápri­lis 4-re, hazánk felszabadulá­sának 10. évfordulója tisztele­tére a szakszervezeti munka megjavítása érdekében ver­senyt szervezünk. Versenyre hívjuk megyénk mezőgazdasá­gi üzemeinek üzemi bizottsá­gait. Célkitűzéseink végrehaj­tása érdekében a következő felajánlást tesszük: I Januárban kiegészítjük­­ a bizalmi hálózatot és az üzemi bizottságot. A szerve­zettség növelése érdekében rendszeresen tájékoztatjuk az aktívákat a szakszervezeti munka legfontosabb kérdései­ről. Állandó feladatként fog­lalkozunk a szervezettség erő­sítésével. A dolgozók kéréseit, követeléseit gyorsan elintéz­zük.­­ Szakszervezetünk taglét­­­számát 65,4 százalékról 90 százalékra növeljük. E célt úgy akarjuk elérni, hogy dol­gozóinkkal ismertetjük a szak­szervezeti tagok jogait és kö­telességeit, a szakszervezet ál­tal biztosított előnyöket.­­3 A tagdíjmorált 70 száza­­lékról 90 százalékra emeljük. A jelenlegi 1 főre eső tagdíj fizetési átlagot 9 forintról H forintra­­ emeljük,­ ezzel azt akarjuk elérni, hogy valamennyi szakszervezeti ta­gunk fizetésének 1 százalékát fizesse tagdíj­járadékként. Vál­laljuk továbbá, hogy április 4-ig egyetlen szakszervezeti tagnak sem lesz tagdíjhátra­léka. A tárgyhavi bélyeg ér­tékével minden hó 25-ig elszá­molunk a megyebizottság felé.­­­ Az I. II. számú pénz­­­tárkönyvet rendszeresen vezetjük, annak egy példá­nyát a tagdíj elszámolással együtt minden hó 25-ig meg­küldjük a megyebizottsághoz. A megyebizottság felé jelen­leg fennálló tartozásunkat — mely az előző évben nem lett rendezve — január 20-ig ren­dezzük.­­ Az ÜB üléseket, bizal­­mi értekezleteket rendsze­resen megtartjuk. A tagszer­vezés és tagdíjfizetési versenyt havonta értékeljük és tájé­koztatjuk a szakszervezeti ak­tívákat a verseny állásáról és a legjobb bizalmiak munka­­módszeréről. Á A legjobb eredményt el­­­érő bizalmit 100 forint értékű jutalomban részesítjük április 4-én. H Az üzemi bizottság az * 1955-ös évi költségveté­sét határidőre elkészíti. A költségvetésben tervezett vál­lalásokat 100 százalékig telje­sítjük. Hont­ Ferenc gazdasági felelős Gáncsos Piroska számvizsg. biz. elnök Sallai János ÜB. elnök h. Szép jövedelmet biztosít a szerződéses állathíz­alás — Hallotta már? — a ter­melő, aki marhahízlalási szer­ződést köt saját nevelésű bi­­kaborjúíia után 400 forint adó­­kedvezményben részesül, ezen felül a szerződéskötéssel egy­idejűleg 300 forint nevelési előleget kap. Sertés szerződés­­kötés esetén pedig 400 forint nevelési előleget ad az Állat­­forgalmi Vállalat. Emellett a vételár jóval magasabb, mint a szabadpiaci ár, ami jelentős, jövedelemtöbbletet biztosít.­­ Több termelő és termelőszö­­­vetkezet felismerte már a szer­ződéses állathízlalás előnyét és­ többszörös ügyfelévé vált az­ Állatforgalmi Vállalatnak. Pél­dául a dombóvári Vörös Sugár tsz 1954-ben 127.000 forint ér­tékben szállított szerződéses sertést, az idén 50 darab szál­­­lításra kötött szerződést. A ta­­­mási Vörös Szikra 1954. évben 504.000 forint értékben szállí­­­tott, míg az idén 200 darab ser­tésre szerződött. Azonban az egyéni gazdák sem maradnak el szövetkezete­­­ink mellett, mert ugyancsak Tamásiban Retki Lajos 15 da­rabra, Arató Vilmos 8 darabra, sőt Závodi József 25 darab sertésre kötött szerződést. Szakos községben Szabó Jenő, és Szabó László 2—2 darab marhahízlalási szerződést kö­tött, Döbröközön Papp Mihály és Dormány István ugyancsak 2—2 darab bikaborjúját kötöt­te le, stb. Ezek a számok hűen tükrö­zik a szerződéses állathizlalny jövedelmezőségét, amit a ter­melőszövetkezetek és dolgozó parasztok egyre többen­­­smer­nek fel. A MEDOSZ Megyeb Bizottságának közleménye A sárpilisi gépállomás üzemi bizottsága hazánk felszabadu­lása 10. évfordulójának méltó megünneplése tiszteletére a mezőgazdasági üzemek üzemi bizottságai között tagszervezési és tagdíjfizetési versenyt indí­tott. A legjobb eredményt el­érő üzemi bizottságokat az alábbiak szerint jutalmazzuk. Az első helyezést elérő üze­mi bizottság elnyeri a megyei bizottság vándorzászlaját, elis­merő oklevelet és ezenkívü 1000 forint értékű jutalomban részesül. A második helyezést elért üzemi bizottság elismerő okle­velet és 750 forint értékű ju­talmat kap. A harmadik helyezést­elén üzemi bizottság 500 forint ju­t­almazásban részesül. TOLNAI TEXTILGYÁR: Az év első tíz napjának tervteljesítése 104.2 százalék Eredményesen folyik a felszabadulási verseny a Tolnai Textilgyáriban.­­ Mint már megírtuk, a gyár dolgozói napról­­napira túlteljesítik tervüket. A hónap első tíz napjában már 104.2 százalékra állnak a tervteljesítéssel. Igaz, hogy a minő­ségi értékelés csak a hónap végén történik meg, de a dolgo­­zók bizakodnak, hogy itt sem lesz hiba. Hétfőn a műszakonként megtartott tervismertető értekez­leteken tájékoztatták a dolgozókat a negyedév folyamán ( tehát a felszabadulási verseny időszakában),­­ előttük álló termelési feladastokról. Ez alf­attommal több dolgozó kapott a jó minőségű munkáért jutalmat. Heten kapták meg jó mun­kájukért a sztahanovista oklevelet. Köztük a 18 éves Horváth Etel, a­ki alig egy éve került a gyárba és most már, mint szö­vőnő, 1 lg százalé­kra teljesíti normáját és 100 százalékban ke­rül fel gépéről az első osztályú áru. A gyár a belföldi fogyasztás kielégítése mellett exportárut is készít. Itt is túlteljesítik a terveket. A hónap tizedikéig ezer darab export-zsebkendőt szőttek terven felül. A Paksi Téglagyár dolgozóinak csatlakozása a felszabadulási versenyhez Mi, a Páksi Téglagyár dolgozói örömmel csatlakozunk a Rákosi Mátyás Művek felszabadulási versenyfelhívásához­ és az alábbi vállalásokat tesszük: 1. A termelési terv teljesítése terén: Készáru tervünket 115 százalékra, nyersáru tervünket 100,5 százalékra teljesítjük. A regálozási tervet a helyes­­ keverési arány figyelembevételével az előírt határidőre teljesítjük. Ennek sikeres biztosítása érde­kében id. Hűm.. József­­ re­gálozó brigádja versenyre hívja fel a többi regál.OKÖ brigádot, 2. A minőség terén: A tervezett minőségi megoszlást 5 szá­zalékkal megjavítjuk a selejtet egy százalékkal csökkentjük. A téli nagy javításokat Schnepp Pál javítóműhely vezető bri­gádja határidőre, jó minőségben elvégzi. A paksi üzem gépja­vítását február 8-ára, az Egyesülés többi telepeinek gépjaví­tását pedig február 20-ára végzi el a brigád, vagyis minden üze­met az előírt határidőre üzemindulásra kész állapotba he­lyeznek. 3. Önköltségcsökkentés terén: A kalóriafelhasználás és a kemencék jobb kihasználásával az első negyedévi önköltségi tervünket 2 százalékkal csökkentjük. A gépállási órákat 3 szá­zalékkal csökkentjük. Fentieken kívül az üzem szakszervezeti bizottsága a gyár­­vezetőséggel és pártszervezettel együtt vállalja, hogy a gyár területét tisztán és gondozottan tartják, harcot indítanak a bal­eset elkerülésére. A Paksi Téglagyár dolgozói nevében: Ledneczki József Farkasdi Sándor Fögler Ferenc párttitkár gyárvezető ü. b. elnök Jól halad a begyűjtés Győrén... "2 Boros István 8 hol­­[ndas györei dolgozó pa­­ fraszt, a község nép­­­ oszerű Pista bácsija, a iSbegyűjtési állandó bi - Szórtság elnöke. Na­­­­gyon sokszor felkere­­sgsi Garai Júliát, a he­­­­lyi begyűjtési megtor. .Szottat, hogy elbeszél­­­­gessen a község­be­­, a gyűjtési problémáiról, "3 Pista bácsi elkéri a hátralékosok névsorát ",és egyedül, de :o<­­"ös­or kerten Garai elv­ig társnővel, lelátogatják 3»a hátralékos gazdá­ikat. Pista bácsi nem üt az asztalra, nem fe­nyeget, nem szidja a senki ősét, hanem sze­rt üdén, szép szóval is győzi meg a gazdát, a Ledneczki István 10 öholdas gazda ajtaján •fis bekopogtatott Pista 1 .'bácsi, nem azért, 1 .'hogy talán hátralékos­­ lenne, hanem csak j ) úgy, egy baráti szó­­­ra, látogatásra. ' 't — No, István öcsém, ' mi újsác, hogy élsz az új esztendőben. A begyűjtésre gondoltál «0 már? Ott az ólban ’ga kövérdisznó, mikor­ Sora ütem­­eztetted be? Látom élsz, megvagy, aztán ne felejtsd el, amit mondtam. Na, a legjobbakat. És a fáradhatatlan Pitt,a bácsi tovább ment, mindenkihez volt egy-két okos, megszívlelendő sza­va. Ledneczki István nem engedte el füle mellett a hallottakat. A látogatást követő napokban teljesítette 1955-ös évi 10 kilo­gramm soványbarom­fi -beadását. Arra pe­dig ígéretet tett, hogy a februárra be­ütemezett hízott ser­tést még januárban beadja. Kovács István és Garai József 11 hol­das parasztok, Varga István 5 holdas dol­gozó paraszt pedig az év első 10 napján teljesítette idei ser­tésbeadását. Meg kell említeni még Apáti Jánosné 3 holdas dol­gozó paraszt asszonyt, aki az 1953- as, de az 54-es évet is hátralékkal kezdte. Az idei beadási lap hófehéren köszöntötte az új évet. Igaz, va­lami írás már talál­ható, ezért az írásért, azonban dicséret jár, mert azt bizonyítja, hogy­­ Apáti Jánosné már teljesítette évi baromfi beadási kö­telezettségét. Juhász Ágoston 8 holdas dolgozó pa­raszt évekkel ezelőtt telepedett le Győré községben. Ami igaz, az igaz, nem szabad elhallgatni, hogy a te­­lepesekkel baj volt, de még van is. Hang­súlyozni kívánjuk, hogy tisztelet a kivé­telnek. E kivétel kö­zé tartozik Juhász Ágoston is, aki telje­sítette, még­pedig pél­dásan teljesítette ál­lampolgári kötelezett­ségét. „Január végére tel­jesítjük beadásun­kat" — ígérték a köz­ség egyes olyan gaz­dái, akik múlt évi ser­tésbeadásukkal adó­sak. Nem szégyen er­ről beszélni, vagy ír­ni, hogy Bodony Ist­­ván 8 holdas dolgozó 84 kiló, Pesti László 3 holdas 37 kiló ser­téssel adós, még a múlt évről. Ez az adósság nem szánt­szándékkal érte meg az új évet, dehát ki tehet arról, hogy a „röfi” őkelme nem evett úgy, ahogy kel­lett volna. Erről nem, de arról igazán te­hetnek az előbb em­lített­ gazdák, hogy az új év első hónapjá­­­­ban teljesítsék adós­ságukat. — Ebben nem is lesz hiba, — mondot­ta Garai Júlia, — megállapodást kötöt­tek a gazdák, amely­ben kötelezték magu­kat, hogy január 15- ig­ leszállítják a hát­ralékot. Adott szavai­kat teljesíteni is tud­ják, mindegyiknek van hízója. Végül, de nem utol­só sorban megmond­juk azt is, hogy Győ­ré község begyűjtése a bonyhádi járásban második helyen állt az elmúlt évben. Pis­ta bácsi és a többi jól dolgozó, beadását teljesítő gazda, most az új év első napjai­ban megfogadta, hogy jöbb­an dolgoznak, szrt­b eredményeket akarnak elérni, mint 1954-ben.

Next