Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-15 / 38. szám

4 H­ÍREK Kultúrházépítés­i felelőtlenséggel 1952-ben nagy öröm érte a­z alsónánai dolgozókat: a járási tanács egy kultúrott­­hont építtetett a községben 45 ezer forintos beruházás­sal. Az építés technikai le­bonyolítója értesülésünk sze­rint a bátaszéki KTSZ volt. Annak rendje és módja sze­rint berendezték a kultúrott­­hont és végre megindulha­tott az aktív kultúrélet. Az alsónánaiak alig tudtak hi­telni az örömtől, hogy a já­rási tanács ilyen nagyszerű szórakozóhellyel ajándékozta meg őket. De — nyugtával dicsérjük a napot... Ma már azt mondják az alsónánaiak, hogy korai volt az öröm ... Igazuk is van, mert a kul­­túrház ma már használha­tatlan romépület, össze akar dőlni, amint azt már hiva­talos szervek is megállapítot­ták, életveszélyes a benne való tartózkodás. Kénytele­nek voltak belőle mindent kipakolni, mentették, ami még menthető. De ma már azt is mondják az alsónánaiak, hogy azt a szervet kellene beleköltöz­­tetni ebbe a félig dűlőfélben lévő kultúrotthonba, ame­lyik megépítette 45 ezer fo­rintos költséggel és ame­lyik átvette az építőktől. Eb­ben is igazuk van az alsó­­nánaiaknak. Így legalább meg tudnák egyes szervek­nél, hogy nem lehet az ál­lam pénzéből csak úgy fe­lelőtlenségből 45 ezer forin­tot kidobni az ablakon. — A bonyhádi Háziipari Szö­vetkezet 1955 januári tervét 152,9 százalékra teljesítette. — Ezen belül az olyan keresett cikknél, mint a harisnya, 115 százalékot értek el, gyermek felsőruhából pedig a tervezett 700 darab helyett 1020 darabot gyártattak. Kosár és fonottéra tervük teljesítésénél 178 száza­lékos eredményt értek el. A szövetkezet exportra is dolgo­zott Exporttervét 340 száza­lékra teljesítette. A termelt áruk 99,56 százalék­, I. osztá­lyú minőségű.* — Kormányzatunk 2 millió forintos beruházással tracho­ma-gondozót létesít Bonyhá­­don a Bajcsy Zsálinszki utcá­ban. Ez lesz az ország első korszerű trachomagomdozója. * — Február első hetében a paksi járásban 33 család 3­ v taggal lépett be termelőszövet­kezetekbe. A dunaföldvári Al­kotmányba 14, a dungaszent­­györgyi Szabadságba 3, a du­­nfekömlődi Szabad­ságba 9, a paksi Vörös Sugár tsz-be 7 család lépett be. * — Saracz Antal bölcskei dol­gozó paraszt felajánlotta, hogy április 4 tiszteletére határidő előtt kifizeti egész évi adóját. Felajánlását már teljesítette. * — Február 19-én a Pécsi Nemzeti Színház a szekszárdi járási kultúrotthomban vendég­szerepel. Előadja a Montmar­­trei ibolya című operettet. ff — A dombóvári földműves­­szövetkezet kultúrcsoportja szombaton előadta a , Kőszívű ember fiai“ című drámát. ff — Bátaszéken közel 200 ezer forintos beruházással vendég­lő-szállodát létesítettek. EZT OLVASSUK... Benda Kálmán: A Bocskai-szabadságharc Két részből: bevezetésből és okmánytárból áll a munka. Az értékelő, bevezetőnek szánt tanulmány után színes, hite­les, érdekes forrásszemelvé­nyek következnek. A forrás­­kiadvány a Bocskai-szabadság­harc legfontosabb egykorú anyagát közli, mai helyesírás­sal, egyébként szó szerint. A dokumentumok között számos Bocskai levél szerepel, ame­lyek Bocskai kiváló diplomá­ciai, politikai érzékéről, a nép iránti szeretetéről, hadvezéri képességeiről tanúskodnak. A forrásokon keresztül megele­venedik a Bocskai-korabeli Magyarország helyzete. Emlékek... A járási béketalálkozó előtt Lajos Sándor bátaapáti dol­gozó sokat gondolkodott, hogy felszólaljon-e. De ha egyszer valakinek sok mon­danivalója van valamiről, akkor az nem tudja magába fojtani a szót, így hát La­jos Sándor is „elszánta” ma­gát a felszólalásra. Tudta, hogy ott a békéről tanácskoznak, márpedig, ha valaki erről sokat tud be­szélni, akkor ő az, mert élet­­története kész „előadás”. El­­ mondta. Több sebet kapott a fronton. Szörnyű fájdalmai voltak. Otthon nagy fájdalmat, keserűséget, okozott feleségének és gyer­mekének is betegsége. Ez még jobban elkeserítette. Hiszen ő akkor már nem csak önmagáért, hanem csa­ládjáért élt és kérésén mú­lott, hogy a sebekbe bele nem halt. Még rágondolni is rossz: a szép család ott ma­radt volna árván, apa nélkül — a háború siralmas marad­ványaként. Ilyen emlék csak lángra lobbanthatja az érző embe­rek szívében a béke forró szeretetét és gyűlöletet éb­reszthet a háborús gyújtoga­­tók ellen. NAPLÓ bírósági hírek Csike Já­nos tamási lakos, volt mészáros és kocsmáros 1054 december 22-én Kecske­méti Józsefné tamási lakostól 1 darab 125 kilogrammos ser­tést vásárolt. A sertés megvá­sárlás­­ után megegyezett Len­d­vai Pál tamási lakossal, hogy a tárlatlevelet az ő nevére íratja át és a sertésvágási en­gedélyt is az ő nevére kéri ki, mert így kevesebb zsírt kell beszolgáltatnia. Mindezért 2 kilogramm húst és 1 kilo­gramm zsírszalonnást ígért Lendvai Pálnak. Ezen az ala­pon le is vágta Csike a sertést és Budapestre akarta szállíta­ni. A sertés elszállítása azon­ban nem történt meg, mert az illetékes hatóságok leleplezték terveit, a sertést pedig lefog­lalták bűnjelként. A nyomozás során megálla­pították még azt is, hogy Csike János néhány héttel az­előtt Végh Györgynétől is vá­sárolt sertést, amelyet Buda­­pestre szállított és ott értéke­sített. Az ügyben megindult az eljárás és Csike János nem­sokára a bíróság előtt fog fe­lelni bűneiért.* Id. Fehérvári József büntetett előéletű miszlai la­kost 4 évi börtönbüntetésre és 3 évi politikai jogvesztésre ítélte a bíróság. Id. Fehérvá­ri József a tamási erdőgazda­­ság időszaki munkása volt és rendszeresen lopkodta a gazda­­­­­g fáját, a lopott fát piacon én­ekesítette. A lopott fa el­szállítására még fuvarosokat is foga­d­ott.* D­u 1­f György cikói lakos a bányából való távozásakor munkaruháját nem adta le, hanem megtartotta magának. A bíróság lopás bűntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre itélte. * Farkas Jenő büntetett elő­életű grábóczi lakos 1 éven ke­resztül lopkodta Babics Alexej­nelk, a község egyik gazdájá­nak pulykaál­lományát. A bí­róság lopás bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélte. M­O­Z­I Garay filmszínház. Február 16 ig. KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM. Szer­­­en­ es francia fi­lm­vígjáték. Csak 16 éven felülieknek. Kezdések: 6. b órakor, szombaton 4. b. S órakor, vasár- és ünnepnap a matinén kívül 2, 4. b és S órakor A győrkönyi óvodában Autóbuszra vártam egyik ködös reggelen Györkönyben, de hiába, múltak az órák, s az szokásához híven — nem jött. Azzal vigasztaltak többen hogy fél 11 felé majd jön egy másik. De mit csináljak ad­dig, töprengtem s ekkor eszembe jutott az óvónő meg­hívása. Nézd meg egyszer az óvodánkat, a gyermekeimet — kért kedvesen. Az időmből futotta, hát el­mentem. A főúton nagy, hos­­­szú épület, utcára néző abla­kokkal. Az udvarban már ren­dezgetik az ágyásokat a tava­szi virágoknak. Bent három szép egymásba nyíló nagy szoba. Meglepett, hogy ennek a kicsi Györköny községnek az óvodája egész „városias”. Miért? A falon rózsás tányé­rok, a padló vikszelt és rajta sok háziszőttes szőnyeg. A kis asztalkák mellett apró székek, minden gyereknek jut. Olyan volt mintha a mesék birodal­mába tévedtem volna, s most léptem volna be Hófehérke és a 7 törpe szobácskájába. Csak itt többen vannak az apró em­berkék, 40 a létszám, de néha hatvanig is felmegy. A fia­tal óvónő, Csende Ilona­­ is barna leány, egy éve van itt a községben, s boldogan meséli, mit tudnak az ő gyerekei. A kis szöghajú Belme Írón­ké magyar nótát énekel, az­után körmagyart táncoltak. Dobogtak az apró lábacskák, a mulató szilajság némelyik kisfiúból már itt kikívánko­zott. Később énekeltek: „Meg­jött már a tél, Erdő mező hó­fehér ..Ezt csak a kislányok játszották, a kisfiúk ütemet tapsoltak hozzá. A gyerekek szeretik az óvó­­nénit és Bőhm Frigyesnét, a dadájukat is. Az ő kisfia is ott játszott a többi gyerek­kel boldogan. Büszkén mutatták meg a mosdóhelyiséget. Minden gye­reknek külön törölközője van s egy bádogkannából csorog a víz, hogy tisztára moshassák mindig maszatos kezüket. így élnek ezek a györkönyi óvó­dások, szép tiszta otthonban Márciusban már napközi is lesz. Sokat segít a szülői mun­kaközösség, különféle rendez­vényeket szervez s a bevétel­ből játékokat vesz, csinosítja az óvódát. De már búcsúznom is kel­lett, örüljetek apróságok, hogy ilyen tiszta, kedves hely, ahon­nan elindultok. Először az óvoda, ahol még csak verset, mesét tanultok, de a fegyelem­mel már itt is találkoztok, így könnyebb lesz majd az is­kola. KÁNTOR ANTALNÉ A megyei TSB és a mellette m­ű­­ködő ökölvívó társadalmi szövetsé­g február 5-én és 6-án Decsen ren­dezte meg a megyei ifjúsági egyéni ökölvívói ba­jnokságot.­ Bajnokságban részt vette­k a Szekszárdi Dózsa, a Dunaföldvári Honvéd, a Dombóvári Lokomotív és a Decsi Traktor ver­senyzői. Sajnálatos, hogy a nemrég megszűnt Nagymányoki Bányász ökölvívók nem vehettek részt a ver­­senyen, mert ez nagyban emelte volna a verseny színvonalát. A Si­­montornyai Vörös Lobogó ökölvívói is távolmaradt­a­k a versenyről, ami arra enged következtetni hogy Si­­montornyán az ökölvívással édes keveset törődnek. Papírsúly: Dorogi (Szekszárdi Dózsa) győz Huber (Dőlési Traktor) ellen.. A technikás szekszárdi fiú azonnal tá­madólag lép fel és kemény horgait Huber csak egy meneten keresztül állja. A második menet elején már erőfölény van és Huber a küzdel­met feladja. Harmatsúly: Góman (Decsi Traktor) győz Csesznek (Dunaföldvári Honvéd) el­len. Góman végig támad, de igen sok szabálytalan ütést visz be, bár ezért a játékvezető nem inti meg. Csesz­nek keményen állja a harcot. A szoros mérkőzést a legkisebb arány­ban nyeri Góman. Szajkó (Decsi Traktor) győz Gó­man (Decsi Traktor) ellen. A tech­­nikásabb Szajkó ügyesen ellép se­m Góman szabálytalan ütései elől. A vezetőbíró Gómant meg is inti. Szaj­kó megérdemelten nyer. Pehelysúly: Demeter (Szekszárdi Dózsa) győz Kovács (Decsi Traktor) ellen. Az első menetben Kovács van fölény­ben. Egyenesei sorra ülnek. A má­sodik menetben Demeter­ feljön és egy jól irányzott jobb horgától Ko­vács megroggyan és feladja a küz­delmet. Váltósúly: Tóth (Decsi Traktor) győz Tisch­ler (Szekszárdi Dózsa) ellen. Végig a techni­kásabb Tischler volt jobb. Tóth igen sok szabálytalan ütést ütött. A harmadik menetig már mindkét versenyzőnek 2—2 intése volt. A harmadik menetben Tisch­er felütéséből Tóth földre került, de nem számoltak rá. Tischler ütött egy szabálytalan egyenest, mire a vezető bíró leléptette. Tóth (Decsi Traktor) győz Rácz (Decsi Traktor) ellen. A kérném­ye­bb Tóth már az első menetben erőfö­lénybe került és a vezető bíró Rá­­c­­i erőfölény címén leléptette. Kisváltósúly: Szarta (Szekszárdi Dózsa) győz Balázs (Decsi Traktor) ellen. A ke­­ménykötésű decsi fiú elől Szarka szépen ellép és sok egyenest és hor­got ütve nyeri megérdemelten a mérkőzést. Rajczi (Dombóvári Lokomotív) győz Márton (Dunaföldvári Honvéd) el­len. A bajnokság legnagyobb küz­delme. Az akció és ellentámadások­­ vívűa váltják egymást. Belharcbm Márton a jobb, de Rajczi feltűnú egyeneseivel és horgaival távolta­­t­­ja magától Martont és kis különb­séggel megérdemelten nyeri a ver­senyt. Nagyváltósúly: Füzesi (Szekszárdi Dózsa) győz Tóth (Dunaföldvári Honvéd) ellen. A bajnokság egyik legtechnikásabb versenyzője Füzesi. Végig gyönyö­rűen vezeti be támadásait áa azt ke­mény horgokkal fejez­i be. Füzesi a második menetben egy kemény ho­roggal leüti Tóthot. Füzesi Szekszárdi Dózsa­ győz Süveges (Dunaföldvári Honvéd) el­len. Füzesi ezen a mérkőzésen is folytatja szép munkáját és a m­á­sodik menetben kemény felütéstől Süveges megroggyan és a vezetőbíró erőfölény elmén Süvegest íelépteti. A bajnokság végeredménye. Pa pícsúly: 1. Dorogi (Szekszárdi Dózsa), 2. Huber (Decsi Traktor). Légsúly: 1. Seregi (Dunaföldvári Honvéd). Harmatsúly: 1. Szajkó (Decsi Trak­tor), 2. Gómaa (Decsi Traktor, 3. Csesznek (Dunaföldvári Honvéd). Pehelysúly: 1. Demeter (Szekszár­di Dózsa), 2. Kovács (Decsi Trak­tor). Könnyűsúly: 1. Kiss (Szekszárdi Dózsa). Kisváltósúly: 1. Rajczi (Dombóvá­ri Lokomotív), 2. Szarka (Szekszár­di Dózsa), 3. Márton (Dunaföldvári Honvéd). Váltósúly: 1. Tóth (Decsi Traktor), 2. Rácz (Decsi Trankitor), 5. Tischler (Szekszárdi Dózsa). Nagyváltó: 1. Füzesi (Szekszárdi Dózsa), 2. Süveges (Dunaföldvári Honvéd), 3. Tóth (Dunnaf­öld­vári­ Honvéd). Középsúly: 1. Varró (Dunaföldvári Honvéd). A Dombóvári Fáklya példája Pártay Gyula szakosztály­vezető felszólalása. A megyei labdarúgóértekezlet ke­retében felszólalt Pártay G­yula S*. a megyei bajnokság egyik új­oncá­nak, a Dombóvári Fáklya Sportkör szakosztályvezetője is. A fel­szólaló a Sportkör munkájáról olyan tanulsátgoe beszámolót tartott, hogy Rz nyilvánosság elé kívánkozik. Ép­pen ezért az alábbiakban összegez­zük Pártay Gyula felszólalását: Abból indult ki, felszólalásában, hogy a jelenlévő sportkörök képvi­selőinek előadásából úgy érezte­, mintha nem tudnák méltányolni az ifjúsággal való foglalkozás fontos­ságát és szükségszerűségét. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a sportkör mindössze 2 éve működik és az ifjúsággal való foglalkozás meghozta a gyümölcs­ét, am­ikor a csapatnak kikerült kiverekednie a megyei bajnokságba való jutást. Elmondotta, hogy a komoly neve­­lőmunkának megvan az eredménye. A két esztendő alatt egyetlen ki­állított játékosa sem volt a sport­körnek. A vezetőség erélyes kézzel tartott fegyelmet. A fegyelmetlen­­kedő játékost még az esetben h» kihagyta büntetésből a csapatból, ha annak hiánya a csapatnak vere­ségét okozta is. Akár győznek a Fáklya játékosai, akár vereséget szenvednek, előttük teszes ital­­ mindig ismeretlen marad. Ezek a tények azt bizonyít­ják, hogy a Fáklya játékosai való­ban a labdarúgásért sportolnak. Azért sportolnak, mert szeretik a pártot és élnek, halnak azért. Felszólalása további részében a patronálással foglalkozott és enn­ek kapcsán arról számolt be, hogy a pártkör nem kizárólag labdarugó­­szakosztályt tart fenn. Főt 2 labda­­rugócsapaton kívül férfi és női ko­sár, valamint röplabdacsapatot is in­dít a megyei bajnokságban és emellett módot nyújt az atlétáknak és torná­zóknak arra, hogy ked­venc sportjuknak hódolhassana­k. sporf 1 Kevés résztvevő a megyei ifjúsági egyéni ökölvívóbajnokságon Március 2-án Sportakadémia indul Szekszárdom A Budapesten nagy sikerrel meg­kezdett országos sportakadémia min­tájára a megyei TSB is beindítja m­egyesi sportakadémia előadásso­rozatait, amelyeknek az a céljuk, hogy szakmai kérdésekben tovább­képzési lehetőséget, nevelési kér­désekben kellő útmutatást adjon a megye sportvezetőinek számára, és emellett még az általános sportmű­veltség céljait is szolgálja. A sportakadémia az OTSB felügye­­ete alá tartozó állandó jellegű in­tézmény, mely a szakra ad to­vább­képzésnek magas színvonalú szerve­zeti formája. A tervek szerint a sportakadémia ióodássorozata március 2-án indul. Jelentkezni az MTSB-ben lehet akár írásban, akár személyesen, vagy rá­beszélőn. Jelentkezési díj 10.—­rint. A sportakadémiának négy tagoza­ta van: 1. sportlélektan-neve’é­­­. sportegészségügy.­­ testneveléseim élet­­t. és sporttörténet. M­inden tagozaton 8—8 előadás szerepel. Az előadói tisztet központi elő­ad­ókkal kívánja az MTSB meg­oldani, de sor kerül majd 1—2 he­lyi előadó bevonására is. A tervezet szerint minden két hét­ben kerülne sor egy egy elő­­adásra, éspedig minden második hét szerdáján este 6 órai kezdettel. Egy-egy előadás 2 órás lesz. Az OTSB által kiadott tájékoztató sz­erint az egyes tagozatok előadás­­sorozatai a következő témaköröket ölelik fel: 1. Sportlélektan nevelés. 1. A sportolók nevelésének alapel­vei. 2. Milyen követelményeket támas­­­szon az edző a sportolóval szem­ben? 3. A sportolók erkölcsi nevelésének módszere. 4. A sportközösségek kialakításának módszerei. 5. Az edző magatartása. 6. A mozgástanulás lélektana. 7. A versenyzés lélektani vonásai. 8. A tribün lé­leik­tan­a. II. Sportegészségügy. 1. Az edzés. 2. Az edzés hatása az emberi szer­vezetre. 3. A sportszív. 4. A légzés és a sport. 5. A sportolók táplálkozása. 6. Elfáradás, letörés, pihenés. 7. Az edző, az orvos és a sportoló kapcsolata. S. Sportsérülések, megelőzésük. III. Testnevelési­ elmélet. 1. A szocialista nevelés célja és feladata 2. A testnevelés eszközei. testi ké­p. A mozgáskészségek, pességek fejlesztése. A m­ozgásoktatás alapja és mód­szere. A testnevelés szakterületei, a sport jelentősége 6. A­­ sportcfoglal­kozások­ tervszerűsé­gét biztosító eljárások. Az egész évi felkészülés és for­maidőzítés alapel­vei. 8. A sportfoglalkozások felépítése és vezetése. IV. Sporttörténet. 1. Olimpiai játékok az ókorban. 2. Népi sportok és játékok a kö­zépkorban. 3. A magyar testnevelés és sport haladó hagyományai. 4. A marxizmus-leninizmus klassziku­sai a mindenoldalú nevelés elő­h­­arcosai. 5. Sport és testnevelés a Szovjet­unióban. 6 Magyar sportemberek az újkori Clin­­p­a I játékokon. 7 A magyar munkássportolók a jobb jövőért folytatott harcban. 8. A felszabadult magyar sport. Bízunk abban, hogy a sportakadé­­m­ia előadássorozatai iránt Szekszár­­don is ugyanolyan élénk érdeklő­dés nyilvánul meg, mint a főváros­ban. A Sporta­kadémiánn való rész­vétel szinte kötelessége minden sportköri vezetőinek, sportolónak, de szívesen lát az MTSB minden ér­deklődőt is. KEDD, FEBRUÁR 15 Ügyeletes gyógyszertár: — 11­1. számú Állami gyógyszer­­tár. Névnap: Kolos. Várható időjárás kedd estig: felhős, párás, az északkeleti­keleti megyékben ködös idő. Több helyen kisebb havazás. Mérsékelt északi-északkeleti szél, a hideg tovább tart. Vár­ható legalacsonyabb hőmér­séklet ma eV jel: mínusz 4— mínusz 7, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden mínusz 1 —plusz 2. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmér­séklet mínusz 1—mínusz 4 fok­ között. A DUNAFÖLDVÁRI Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatnál eladásra ke­rül árverés útján 10 darab ló. Du­n­aföldvári telephelyen (Kossuth La­jos u. 7.) február 23-án. (szerdán) Ugyancsak árverés útján eladásra kerül 40 darab csikó Ilardi telepün­kön (Németkér mellett) február hó 22 án, kedden. A vásárlás felté­telei­ Minden egyes eladásra kerülő ló, vagy csikóért 10 n’i/sa májusi száraz morzsolt tengerit kell termé­­szetben az illetékes Terményforgal­mi Vállalat telepén leadni A ten­geti elszámolási ára mázsánként 280.— Ft., amely összeg a vásárlá­si értékbe el lesz számolva. Kikiál­tás: ár: Lovaknál 6.000. Ft, a­­'Sí­ keknál 5.000 Ft darabonként. 1953 FEBRUAR. 15 TÖLTŐTOLLÁT szakembernél ja­víttassa! Az összes bel- és külföldi töltőtollak javítása Soósnál Bons­­hadon. ÓRÁJÁT precízen, jótállással meg­javítja Koszorú órásmester, szárd Rákóczi 9. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó V. Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20­ ld. Kiadóhivatal telefonszáma: 20­­ l A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchelyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz Pécsi Szikra Nyomda Vállalat Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 a Telefon; 20-27 Nyomdáért felel; Melle« Rez«é

Next