Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-02 / 27. szám
1955 FEBRUAR 3 NAPLÓ Milyen változást hoz az 199S -es év a bátaszéki Búzakalász tsz-ben A bátaszékii „Búzakalász'' termelőszövetkezet az elmúlt években nem tartozott a legújabb termelőszövetkezetek közé.Nem volt megfelelő munkaszervezés, a vezetőség sem ura, sem gazdája nem volt a szövetkezetnek, a tagság pedig szívesebben dolgozott a háztáji földön, vagy szőlőben, mint a közös földterületen. Állatállományunk sem volt megfelelő. A tehenektől kevés tejet fejtek, igaz, hogy a takarmánnyal is szűkölködtek nem egyszer. A jövedelmet így aztán kevesellték a tagok, persze arról megfeledkeztek, hogy mindez rajtuk múlik. — Mindenre javulást hoz az idő, ve szokták mondani. Az év kezdeti eredményei arra engednek következtetni, hogy ez az év gyökeres változást hoz a termelőszövetkezet életében. Nemrég választottak új vezetőséget, s máris érezhető a változás. Azelőtt nem volt takarmányos hol egyik, hol másik fogat végezte ezt a munkát, amelyik történetesen kéznél volt, így rendszertelen volt a jószág ellátása. Az állandó takarmányos beállítása, tehát megszünteti ezeket a hibákat. Nézzük a másik változást. Most tél idején a trágyahordás folyik, öt fogait végzi ezt a munkát. Kezdetben ez is csak olyan tessék-lássék módon ment. A vezetőség most, április 4. tiszteletére versenyt indított a fogatosok között, melyikük visz ki több trágyát. A három legjobb fogatost 300, 200, és 100 forint jutalomban részesítik. A termelőszövetkezet gazdasági terve is a fejlődést tükrözi, azt, hogyan és miből tudnak nagyobb jövedelmet elérni. A terv szerint elsősorban az állatállomány fejlesztésein keresztül, ez adja a jövedelem túlnyomó részét. Nézzük csak a tervet. Állattenyésztésből 193.712 forint, növénytermelésből 88.650 forint,szőlészetből 66.000 forint, kertészetből 21.700 forint lesz a bevétel. A jövedelem biztosításához elsősorban a szarvasmarha állomány további fejlesztésére van szükség mennyiségileg és minőségileg is. A fejőstehének száma huszonhatról harmimcnáigyre szaporodik. A nem megfelelő egyedeket kiselejtezik és a saját nevelésű, jól tejelő tehenek utódaival pótolják, így eleget tudnak tenni tejbeadási kötelezettségüknek, el tudják látni a tagokat tejjel és mindezen felül még mintegy 15000 liter tejet tudnak szabadon értékesíteni. A fő pénzkereseti forrás a sertéstenyésztés és a szerződéses hizlalás lesz. A 160 darabos juhállomány is jó jövedelmet jelent. A gyapjúból 17,160 forintot skarp a szövetkezet. Júliáknál bevezetik a fejést is, a juhitejből mintegy 1.500 forint jövedelmük lesz. A termelőszövetkezetnek jó jövedelmet biztosít még a 17 hold szőlő is, amit azelőtt nem egyszer elhanyagoltak. A tőkehiányokat 8.000 darab gyökeres vesszővel pótolják, azonkívül vadvesszőtelepet létesítenek a szőlőterületek további felfrissítésére. A terv szerint így 34 forint lesz égi munkaegység értéke. 6.50 kiló kenyérgabonát, 1.10 kiló árpát, 1.67 kiló burgonyát, 3 deci bort és még más terményeket osztanak ki munkaegységenként. Ezt a tervet természetesen csak akkor tudják megvalósítani, ha minden tag rendszeresen kiveszi részét a közös munkából. A bátaszéki „Búzakalász“ termelőszövetkezet már közel 6 éves múltra tekinthet vissza. Ez alatt az idő alatt már eléggé eggyé forrhatott a tagság és itt az ideje annak, hogy elinduljanak a töretlen fejlődés útján. Járási béketalálkozók A szekszárdi járási és a Szekszárd városi béketalálkozót Szekszárdon a járási kultúrteremben tartják február 6-án; ünnepi előadó Tuska Pál. Pakson a találkozó február 6-án a járási kultúrteremben lesz. Ünnepi előadó: dr. Vida Lajos. Bonyhádon február 6-án a járási kultúrteremben tartják meg a béketalálkozót. Ünnepi előadó: Göndöcs Ferencné. Dombóváron a járási tanács kultúrtermében február 6-án lesz a találkozó. Ünnepi előadó: Hucker Ferenc. Tamásában február 13-án a járási kultúrteremben tartják. Ünnepi előadó: Löki Miklós. Gyönkön pedig a mozihelyiségben február 13-án tartják meg a találkozót. Ünnepi előadó: Horváth Jánosné. A béketalálkozók délelőtt 9 órakor kezdődnek. Megyei Békebizottság. Megalakult a gazdakör Regölyben Január végén Regöly községben, különösen a dolgozók számára, örömteljes esemény zajlott le a kultúrházban. Mintegy 70 gazda jelenlétében ünnepélyesen megalakult a gazdakör. A legjobb dolgozó parasztjai közül egyhangúlag választották meg a vezetőséget, amelyben részt vesz többek között Gábor József, akinek egyébként különösen nagy érdeme van a szervezésben is, vagy Szimtai János, aki szintén élenjáró gazda a községben. Ezenkívül beválasztották a gazdakör vezetőségébe Hetes Antal kisiparost és Huszár Elek’állatorvosit is. Részletesen megvitatták Gábor József beszámolója után az alapszabályt és a gazdakör célját. A beszámolóhoz több hozzászólás is történt. Elmondották a gazdák, hogy a gazdakörnek különösen nagy szerepe lesz a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat népszerűsítésében, ismertetésében és minél szélesebb körű felhasználásában. Gábor Antal például arról beszélt, hogy milyen jó lesz a gazdakörben megbeszélni a törzskönyvezés fontosságát és kicserélni a tapasztalatokat a tejhozam emelésében elért jó eredményekről. Nagy Mihály például elmondotta, hogy a gazdakör jó lesz arra is, hogy egyes növényféleségeknél kialakult jó módszereket széles körben meg tudják ismertetni. Mindjárt meg is kezdte a burgonyatermesztésnél elért eredményeinek és azok elérésének ismertetését. Tudják nagyon jól a községben, hogy burgonyából az elmúlt években mindig sokkal több termést takarított be, mint a környéken dolgozó gazdáit. Elmondotta módszereit is. Ősszel burgonyaföldjét istállótrágyázza és úgy szántja alá. Tavasszal elsimítózza, és rá 10—15 napra négyzetesen megjelölve a fészkek helyét, veti el a burgonyát. A vetésnél azonban felhasznál 150— 200 kiló kálisót holdanként. A jó művelés nyomán az elmúlt évben is 100—120 mázsa holdanként termést ért el. Az volt a véleménye, hogy ezt még lehet fokozni is. Tudni kell azt is, hogy ez a mennyiség 20—30 mázsával több, mint amit a környező gazdák értek el. A gazdakör megalakulása és működése tehát nagy segítség, hogy a községben nagyobb mértékben elterjedjen az agirotechnikai módszerek alkalmazása, amelynek nyomán mint a fenti, példa is mutatja emelkedik a terméshozam, nő a dolgozó parasztok jóléte, erősödik az ország. n Egy járási főagronómus levele az 1955-ös év magas terméseredményeinek megalapozásáról A jó metógazdasági vezető és dolgozó télen gondoskodik arról, hogy az előző évek tapasztalatai alapján kidolgozza egy-egy évszakra a tennivalókat. Járásunkra vonatkozóan mi is ezt tettük. A párt- és a kormány mezőgazdaságfejlesztéséről szóló határozata alapján a községi vezetők és agronómiusok segítségével kidolgoztuk a több termést célzó agrotechnikai módszereket. Számrevettük a fagaterőket, a gépállomássial kötött szerződéseket, ennek alapján az őszről megmaradt mélyszántásokat, a simítózásokat idejében befejezzük. Őszi kalásosaink helyenként gyengén fejlődtek, sok az egérkár, ezért úgy döntöttünk, hogy 700 hold tavaszi búzát vetünk a kipusztult gabona pótlására. A terméseredmény fokozása érdekében a gyengén és közepesen fejlődő őszi kalász óráinkat fejtrágyázzuk. Az előzetesen tervbe vett 7.553 hold helyett 8.000 holdon végezzük el a fejtrágyázást. A szükséges műtrágyát idejében megrendeltük a földművesszövetkezeteknél. Ebben az esztendőben számszerint is fejleszteni akarjuk állatállományunkat. Ezért vettük tervbe, hogy tavaszi takaránynövényeink vetéstervét 16 százalékkal növeljük. A járási tanács mellett működő mezőgazdasági állandó bizottság jól dolgozik. Segítségével és a községi tanácsok mellett működő állandó bizottság segítségével már az összes tartaték területeiniket hasznosítottuk. Az állandó bizottságnak az a célkitűzése, — s ez meg is lesz valósítva — hogy idejében minden talpalatnyi földet felszántsanak és bevessenek az egész járás területén. Erre meg is van a biztosíték... A járás termelőszövetkezeteiben, a gépállomásokon és az egyéni parasztok gazdaságában lázas munka folyik. A gépjavítások iránd a befejezéshez közeletírnek. A vetőmagok tisztítása folyamatban van. A csávázószereket már a legtöbb helyen biztosították. Azt várja járásunk területén minden gépállomási traktoros, termelőszövetkezeti tag és egyéni gazda, hogy az idő alkalmas legyen a tavaszi munkák elkezdésére. Az elmondottakat összegezve: járásunkban minden mezőgazdaságii szektor idejében felkészült a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. Az én megítélésem szerint a tavaszi munkát járásunk egész területén a lehető legkorábban el tudjuk kezdeni és a lehető leghamarabb befejezzük. Ez a biztosíték arra, hogy 1965 -ben a mezőgazdasági terményeik felemelt termelési tervét is maradéktalanul teljesítse a a paksi járás. Halmágyi Sándor a paksi járás fő higranómusa A Szekszárdi Építőipari KTSZ életéből A Szekszárdi Építőipari KTSZ dolgozói a palenld téglagyár részére megrendelt lovaskocsit két héttel a határidő előtt elkészítették és átadták a téglagyárnak. A téglagyáriak levélben mondtak köszönetet a szövetkezet dolgozóinak.* Dicsérőlevelet kapott a szövetkezet a Tolna megyei Tejipari Egyesülés Központi Sajtérlelőjétől is. „Megalakulásunk óta igen sokszor dolgozott nálunk J Buzás István festőjük — írják. — A sok idejáró mesterember közül itdtűnt szorgalmas, csendes magatartásával és jó munkájával. Munkaidejét kihasználja, ha akadályozzuk a festésben, akikor a mi munkánkban segít, így nem kell térítenünk Önöknek lahasználatilan munkaidőt. Kérjük, dicsérjék őt meg lelkiismeretes munkájáért és ha lehetséges, részesítsék jutalomban. Különösképpen jólesik nekünk az, hogy a munkafegyelmeit nem lazítja, hanem erősíti jó példamutatásává.. Nincs olyan kérésünk, amit Búzás elvtárs pontosan és időre el ne végezne...“ A párt és kormány júniusi határozata alapján nemcsak pártunk politikájában, hanem a pártmunkában is fordulat következett be. Ez a fordulat lényegében a pártdemokrácia érvényesítésében, a dolgozók véleményének meghallgatásában, a túlzások, túlkapások és türelmetlen „parancsolgató” munkamódszer felszámolásában mutatkozott meg. Ez az átállás úgy gazdasági téren,politikai téren, mint a pártmunka területén nem ment és nem megy napjainkban sem simán. Az elvtársak az alapszervezetekben nehéz harcot vívtak azért, hogy az új szakasz politikáját megértessék a párttagokkal és pártonkívüliekkel. Nagy munkát végeztek pártszervezeteink az új szakasz politikájának megvalósítása érdekében is. Mindezzel egyidőben volt a vezetőségek újjáválasztása, a tanácsválasztások és egy sor egyéb kampányfeladat, ahol pártszervezeteink, párttagságunk nagy és eredményes munkát fejtett ki. E nagy feladatok megvalósítása során pártszervezeteink sokat erősödtek, fejlődtek politikai és szervezeti téren, nőtt a párt tömegkapcsolata és tekintélye. Kiszélesedett a pártonkívülieknek az a rétege, mely magáénak érzi, helyesli és kész tevékenyen is részt venni politikánk megvalósításában. Számtalan példa igazolja, hogy egyes dolgozók, pártonkívüli parasztok kiállnak és megvédik, magyarázzák pártunk politikáját. Még nagyobb azoknak a száma, akik tettekkel, a mezőgazdaság fejlesztésével, a termelésben való helytállással tanúskodnak egyetértésükről. A pártszervezetek munkájában azonban már régi hiba az, hogy a nagy általános és kampány feladatok ideje alatt elhanyagolják a pártoktatást és a tag- és tagjelöltfelvételi munkát. Nem foglalkoznak kielégítően azokkal a pártonkívüliekkel, akik kitűnnek jó munkájukkal. Ennek a következménye az, hogy nem kerülnek megfelelően a párttagok soraiba, munkaérdemük alapján az új erők. Az elmúlt évben párttagságunk a járás területén a tag- és tagjelöltfelvételen keresztül több mint 8 százalékot gyarapodott, nem lebecsülendő ez az eredmény, azonban közel sem lehetünk megelégedve, mert ez a fejlődés nem áll arányban azokkal a nagy feladatokkal, melyet tagságunk az elmúlt 1 év alatt megvalósított. Ezt legjobban igazolja az, hogy a kongresszust megelőző időszakban, alig volt felvétel, de különösen a tanácsválasztást megelőző nagy munkák idején, októberben és novemberben egyetlen tagot nem vettek fel alapszervezeteink. A nagy munkák után volt bizonyos fellendülés e téren, de ez sem kielégítő. A tag- és tagjelöltfelvételi munka nem esik valamennyi szervezetünknél egyforma elbírálás alá. Vannak olyan alapszervezeteink, ahol jól végzik ezt a fontos feladatot. Ilyen az alsóleperdi állami gazdaság pártszervezete, ahol az év folyamán 9 tagot és 9 tagjelöltet , vettek fel a pártba, a döbröközi alapszervezetben 6 tagot és 9 tagjelöltet vettek fel. Ezekben az alapszervezetekben azért tudtak ilyen jó eredményeket elérni, mer a párt vezetősége állandó feladatnak tekintette azt, hogy a pártot új tagokkal is kell erősíteni, hogy a pártot számszerűleg is növelni kell. Ugyanakkor vannak olyan alapszervezeteik, ahol e téren nagy mulasztás terheli a tagságot és a vezetőséget, ahol az utóbbi 1—2 évben egyetlen tagot vagy tagjelöltet sem vettek fel. — Ilyenek a mucsi és a várongi alapszervezetek, vagy döbröközi, kurdi, szakcsi, naki t,szpártszervezetek. Ez a tény azt igazolja, hogy erősen érvényesülnek e szervezetekben a szektáns nézetek, hogy az elvtársak lebecsülik a dolgozókkal való foglalkozás szükségességét, vagy éppen féltékenyek az új feltörő fiatal elvtársakkal szemben. Az általánosnál kedvezőtlenebb a helyzet a termelőszövetkezetek pártszervezeteiben, egyáltalán nem lehetünk megelégedve a fejlődéssel, és azért, hogy a pártépítési munka a termelőszövetkezeteknél járásunkban az átlagon alul van, az okokat elsősorban is a Járási Bizottság munkájában kell keresni. Mi, a pártbizottság dolgozói, foglalkoztunk ugyan a tsz megerősítésével, ami főleg abban mutatkozott meg, hogy mozgósítottunk egy-egy kampányfeladatra (aratás, kapálás, zárszámadás stb.) de figyelmen kívül hagytuk azt, hogy a gazdasági megerősítés jó politikai munka nélkül, azaz a pártszervezet megerősítése nélkül, nem lehetséges. Általános hiányosság járásunkban a tagok és tagjelöltek nevelése terén mutatkozik. Alapszervezeteink nem bízzák meg rendszeresen a tagokat és tagjelölteket feladatokkal. Pedig a pártmunka az a tevékenység, amely legnagyobb eszköze a nevelésnek, próbaköve az egvhűségnek, a párt és a nép szeretetének, az ügyünk igazságosságáról való meggyőződésnek és mindannak, ami egy párttag tulajdonsága kell legyen. Ebből következik aztán az, hogy járásunk területén jelenleg is 24 olyan tagjelölt van, amely 1 évnél hosszabb tagjelöltséggel rendelkezik. Alapszervezeteink nem foglalkoznak tagjelöltjeinkkel kellően, nem ismerik munkájukat, azért hozzákhalasztják vagy éppenséggel nem javasolják tagfelvételre. Munkánk megjavításához az szükséges, hogy felszámoljuk a nemtörődömséget és a spontán alakulás helyett tervszerűséget vigyünk a tag- és tagjelöltfelvételi munkába. Ezzel elérjük azt, hogy nem lesz nagy eltérés egy-egy havi tag-és tagjelöltfelvétel között. Másrészt pedig azt érjük el, hogy a párt összetételének alakulása a véletlen helyett irányítva lesz és így a dolgozók legjobbjait vesszük fel a párt soraiba, s nem azt, aki éppenséggel jelentkezik. A Járási Párt-Végrehajtóbizottság munkájának nagy szerepe van azokban az eredményekben, amit pártszervezeteink az elmúlt 1 év során elértek. De túlzás nélkül mondhatjuk, hogy még nagyobb szerepe van azokban a hiányosságokban, amik még a pártmunka, de különösen a tag- és tagjelöltfelvétel terén mutatkoznak. Ezen a téren az irányító és ellenőrző munkánk nagyon hiányos, túlságosan általános. Beszélünk gyakran a tag- és tagjelöltfelvételről, anélkül, hogy megértettük volna azt, hogy a párt és kormány határozatainak végrehajtása elsősorban az erős pártszervezetekkel van biztosítva. Nem adtunk az alapszervezeteknek konkrét segítséget, ami abból fakad, hogy általánosan és egyformán bíráltuk el ilyen szempontból minden alapszervezet munkáját, anélkül, hogy a helyi körülményeket figyelembe vettük volna. Nem tanúsítottunk semmi különösebb figyelmet arra, hogy egyes alapszervezetekben túl kevés a párttag, mint pl. a kocsolai tszben és ez károsan hat vissza a termelőszövetkezet fejlődésére. Nem tanulmányoztuk ilyen szempontból a jól és rosszul dolgozó alapszervezetek mai... baját. Ebből fakad az, hogy nem tudtunk harcolni az egész * •ségtelen nézetek ellen, nem bíráltuk a hiányosságokért az alapszervezeteket, és nem is ismertük kellően a hiányosságok okát. Ily módon nem foglalkoztunk a jó módszerek elterjesztésével sem. Tanulság számunkra az, ha segíteni akarunk bármely területen, nem elég a marxizmus örök igazságait hangoztatni, hanem amellett a helyi adottságoknak megfelelően konkrét tanácsot, segítséget vagy éppen bírálatot kell adnunk az elvtársaknak. A tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavítása érdekében legfontosabb feladatnak tartom azt, hogy megszilárdítsuk pártszervezeteink szervezeti életét azáltal, hogy rendszeresen tartunk vezetőségi és taggyűléseket, és fellendítjük a politikai életet, rendszeresen, havonta tartunk politikai pártnapokat, népnevelő értekezleteket. Segítjük kialakítani az alapszervezeteknél a tervszerű munkát. Az eddigiektől eltérően nagyobb gondot fordítunk a pártoktatás terén lévő hiányosságok kiküszöbölésére Nagyobb gondot fordítunk egyes alapszervek munkájának tanulmányozására, megismerésére. Az év első negyedében a végrehajtó bizottság 6 pártalapszervezet munkáját fogja napirendi pontként megtárgyalni. Mindez előfeltétele annak, hogy egész járásunkban megjavuljon a tag- és tagjelöltfelvételi munka. Daradics Ferenc járásit. IN (StisáTÍV PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A tag- és tagjelölt felvételi munka tapasztalatai a dombóvári járásban