Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-02 / 27. szám

1955 FEBRUAR 3 N­APLÓ Milyen változást hoz az 19­9S -es év a bátaszéki Búzakalász tsz-ben A­­ bátaszékii „Búzakalász'' termelőszövetkezet az elmúlt években nem tartozott a leg­újabb termelőszövetkezetek kö­zé.­­Nem volt megfelelő munka­szervezés, a vezetőség sem ura, sem gazdája­­ nem volt a szö­vetkezetnek, a tagság pedig szívesebben dolgozott a ház­táji földön, vagy szőlőben, mint a közös földterületen. Ál­latállományunk sem volt meg­­felelő. A tehenektől kevés te­jet fejtek, igaz, hogy a takar­mánnyal is szűkölködtek nem egyszer. A jövedelmet így az­tán kevesellték a tagok, persze­ arról megfeledkeztek, hogy mindez rajtuk múlik. — Mindenre javulást hoz az idő, ve szokták mondani. Az év kezdeti eredményei arra enged­nek következtetni, hogy ez az év gyökeres változást hoz a termelőszövetkezet életében. Nemrég választottak új veze­tőséget, s máris érezhető a változás. Azelőtt nem volt ta­karmányos hol egyik, hol má­sik fogat végezte ezt a mun­kát, amelyik történetesen kéz­­nél volt, így rendszertelen volt a jószág ellátása. Az állandó takarmányos beállítása, tehát megszünteti ezeket a hibákat. Nézzük a másik változást. Most tél idején a trágyahordás folyik, öt fogait végzi ezt a munkát. Kezdetben ez is csak olyan tessék-lássék módon ment. A vezetőség most, áp­rilis 4. tiszteletére versenyt indított a fogatosok között, melyikük visz ki több trágyát. A három legjobb fogatost 300, 200, és 100 forint jutalomban részesítik. A termelőszövetkezet gazda­sági terve is a fejlődést tükrö­zi, azt, hogyan és miből tud­nak nagyobb jövedelmet elér­ni. A terv szerint elsősorban az állatállomány fejlesztésein keresztül, ez adja a jövedelem túlnyomó részét. Nézzük csak a tervet. Állattenyésztésből 193.712 forint, növénytermelés­ből 88.650 forint,­­szőlészetből 66.000 forint, kertészetből 21.700 forint lesz a bevétel. A jövedelem biztosításához elsősorban a szarvasmarha ál­lomány további fejlesztésére van szükség men­nyiségil­eg és minőségileg is. A fejőstehén­ek­ száma huszonhatról harmimc­­náigyre szaporodik. A nem meg­felelő egyedeket kiselejtezik és a saját nevelésű, jól tejelő te­henek utódaival pótolják, így eleget tudnak tenni tejbeadási kötelezettségüknek, el tudják látni a tagokat tejjel és mind­ezen felül még mintegy 15000 liter tejet tudnak szabadon ér­tékesíteni. A fő pénzkereseti forrás a sertéstenyésztés és a szerződéses hizlalás lesz. A 160 darabos juhállomány is jó jövedelmet jelent. A gyap­júból 17,160 forintot skarp a szövetkezet. Júliáknál beveze­tik a fejést is, a juhitejből mintegy 1.500 forint jövedel­mük lesz. A te­rm­előszö­vetkezetnek jó jövedelmet biztosít még a 17 hold szőlő is, amit azelőtt nem egyszer elhanyagoltak. A tőkehiányokat 8.000 d­arab gyökeres vesszővel pótolják, azonkívül vadvesszőtelepet lé­tesítenek a szőlőterületek to­vábbi felfrissítésére. A terv szerint így 34 forint lesz égi­ munkaegység értéke. 6.50 kiló kenyérgabonát, 1.10 kiló árpát, 1.67 kiló burgonyát, 3 deci bort és még más ter­ményeket osztanak ki munka­egységenként. Ezt a tervet ter­­mészetesen csak akkor tudják megvalósíta­ni, ha minden tag rendszerese­n kiveszi részét a közös munkából. A bátaszéki „Búzakalász“ termelőszövetke­zet már közel 6 éves múltra tekinthet vissza. Ez alatt az idő alatt már eléggé eggyé forr­hatott a tagság és itt az ideje annak, hogy elinduljanak a töretlen fejlődés útján. Járási béketalálkozók A szekszárdi járási és a Szekszárd városi béketalá­lko­­zót Szekszárdon a járási kul­túrteremben tartják február 6-án; ünnepi előadó Tuska Pál. Pakson a találkozó február 6-án a járási­­ kultúrteremben lesz. Ünnepi előadó: dr. Vida Lajos. Bonyhádon február 6-án a járási kultúrteremben tartják meg a béketalálkozót. Ünnepi előadó: Göndöcs Ferencné. Dombóváron a járási tanács kultúrtermében február 6-án lesz a találkozó. Ünnepi elő­adó: Hucker Ferenc. Tamásában február 13-án a járási kultúrteremben tartják. Ünnepi előadó: Löki Miklós. Gyönkön pedig a mozihelyi­ségben február 13-án tartják meg a találkozót. Ünnepi elő­adó: Horváth Jánosné. A béketalálkozók délelőtt 9 órakor kezdődnek. Megyei Békebizottság. Megalakult a gazdakör Regölyben Január végén Regöly köz­ségben, különösen a dolgozók számára, örömteljes esemény zajlott le a kultúrházban. Mint­egy 70 gazda jelenlétében ün­nepélyesen megalakult­ a gaz­dakör. A legjobb dolgozó pa­rasztjai közül egyhangúlag választották meg a vezetőséget, amelyben részt vesz többek kö­zöt­t Gábor József, akinek egyébként­­ különösen nagy ér­deme van a szervezésben is, vagy Szimtai János, aki szin­tén élenjáró gazda a község­ben. Ezenkívül beválasztották a gazdakör vezetőségébe Hetes­ Antal kisiparost és Huszár Elek’állatorvosit is. Részletesen megvitatták Gá­bor József beszámolója után az alapszabályt és a gazdakör célját. A beszámolóhoz több hozzá­szólás is történt. Elmondották a gazdák, hogy a gazdakörnek különösen nagy szerepe lesz a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatáro­zat népszerűsítésében, ismerte­tésében és minél szélesebb kö­­rű felhasználásában. Gábor Antal például arról beszélt, hogy milyen jó lesz a gazda­körben megbeszélni a törzs­könyvezés fontosságát és ki­cserélni a tapasztalatokat a tej­hozam emelésében elért jó eredményekről. Nagy Mihály példá­ul elmon­dotta, hogy a gazdakör jó lesz arra is, hogy egyes növény­­féleségeknél kialakult jó mód­szereket széles körben meg tud­ják ismertetni. Mindjárt meg is kezdte a burgonyatermesz­tésnél elért eredményeinek és azok elérésének ismertetését. Tudják nagyon jól a község­ben, hogy burgonyából az el­múlt években mindig sokkal több termést takarított be, mint a környéken dolgozó gaz­dáit. Elmondotta módszereit is. Ősszel burgonya­földjét is­tállótrágyázza és úgy szántja alá. Tavasszal el­simítózza, és rá 10—15 napra négyzetesen megjelölve a fészkek helyét, veti el a burgonyát. A vetés­nél azonban felhasznál 150— 200 kiló kálisót holdanként. A jó művelés nyomán az elmúlt évben is 100—120 mázsa hol­danként­ termést ért el. Az volt a véleménye, hogy ezt még lehet fokozni is. Tudni kell azt is, hogy ez a mennyi­ség 20—30 mázsával több, mint amit a környező gazdák értek el. A gazdakör megalakulása és működése tehát nagy segítség, hogy a község­ben nagyobb mértékben elterjedjen az agiro­technikai módszerek alkalma­zása, amelynek nyomán mint a fenti, példa is mutatja emel­kedik a terméshozam, nő a dolgozó parasztok jóléte, erő­södik az ország. n Egy járási főagronómus levele az 1955-ös é­v magas termés­eredményeinek megalapozásáról A jó met­ógazdasági vezető és dolgozó télen gondoskodik ar­ról, hogy az előző évek ta­pasztalatai alapján kidolgozza egy-egy évszakra a tennivaló­kat. Járásunkra vonatkozóan mi is ezt tettük. A párt- és a kormány mezőgazdaságfej­­lesztéséről szóló határozata a­lapján a községi vezetők és agronómiusok segítségével ki­dolgoztuk a több termést célzó agrotechnikai módszereket. Számrevettü­k a fagaterőket, a gépállomássia­l kötött szerző­déseket, ennek alapján az ősz­ről megmaradt mélyszántáso­kat, a simítózásokat idejében befejezzük. Őszi kalásosaink helyenként gyengén fejlődtek, sok az egér­kár, ezért úgy döntöttünk, hogy 700 hold tavaszi búzát vetünk a kipusztult gabona pótlására. A terméseredmény fokozása érdekében a gyengén és közepesen fejlődő őszi kalá­sz óráinkat fejtrágyázzuk. Az előzetesen tervbe vett 7.553 hold helyett 8.000 holdon végezzük el a fejtrágyázást. A szüksé­ges műtrágyát idejében meg­rendeltük­ a földművesszövet­kezet­eknél. Ebben az esztendőben szám­­szerint is fejleszteni akarjuk állatállományunkat. Ezért vet­tük tervbe, hogy tavaszi ta­­kar­ánynövényeink vetéster­vét 16 százalékkal növel­jük. A járási tanács mellett mű­ködő mezőgazdasági állandó bizottság jól dolgozik. Segít­ségével és a községi tanácsok mellett működő állandó bizott­ság segítségével már az összes ta­r­taték t­er­ület­e­inik­et hasznos­í­­tottuk. Az állandó bizottság­nak az a célkitűzése, — s ez meg is lesz valósítva — hogy idejében minden talpalatnyi földet felszántsanak és beves­senek az egész járás területén. Erre meg is van a biztosíték... A járás termelőszövetkeze­teiben, a gépállomásokon és az egyéni parasztok gazdaságában lázas munka fol­­yik. A gépja­vítások iránd a befejezéshez kö­zeletírnek. A vetőmagok tisztí­tása folyamatban van. A csá­­vázószereket már a legtöbb helyen biztosították. Azt várja járásunk területén minden gép­állomási traktoros, termelőszö­­vetkezeti tag és egyéni gazda, hogy a­z idő alkalmas legyen a tavaszi munkák­ elkezdésére. Az elmondottakat összegez­­­ve: járásunkban minden mező­­gazdaságii szektor idejében fel­készült a tavaszi mezőgazda­­sági munkák elvégzésére. Az én megítélésem szerint a ta­vaszi munkát járásunk egész területén a lehető legkorábban el tudjuk kezdeni és a lehető leghamarabb befejezzük.­­ Ez a biztosíték arra, hogy 1965 -ben a mezőgazdasági termé­nyeik felemelt termelési tervét is maradéktalanul teljesítse a a paksi járás. Halmágyi Sándor a paksi járás fő higranómusa A Szekszárdi Építőipari KTSZ életéből A Szekszárdi Építőipari KTSZ dolgozói a palenld tég­lagyár részére megrendelt lo­­vaskocsit két héttel a határ­idő előtt elkészítették és át­adták a­­ téglagyárnak. A tég­lagyáriak levélben mondtak köszönetet a szövetkezet dol­gozóinak.* Dicsérőlevelet kapott a szö­vetkezet a Tolna megyei Tej­ipari Egyesülés Központi Sajt­­érlelőjétől is. „Megalakulásunk óta igen sokszor dolgozott ná­lunk J Buzás István festőjük — írják. — A sok idejáró mesterember köz­ül itdtűnt szor­­galmas, csendes magatartásá­val és jó munkájával. Munka­idejét kihasználja, ha akadá­lyozzuk a festésben, akikor a mi munkánkban segít, így nem kell térítenünk Önöknek lahaszná­latilan munkaidő­t. Kérjük, dicsérjék őt meg lel­kiismeretes munkájáért és ha­­ lehetséges, részesítsék jutalom­­ban. Különösképpen jólesik nekünk az, hogy a munkafe­gyelmeit nem lazítja, hanem erősíti jó példamutatásává.. Nincs olyan kérésünk, ami­t Búzás elvtárs pontosan és idő­re el ne végezne...“ A párt és kormány júniusi határozata alapján nemcsak pártunk politikájában, hanem a pártmunkában is fordulat kö­vetkezett be. Ez a fordulat lényegében a pártdemokrácia érvényesítésében, a dolgozók véleményének meghallgatásá­ban, a túlzások, túlkapások és türelmetlen „parancsolga­tó” munkamódszer felszámo­lásában mutatkozott meg. Ez az átállás úgy gazdasági té­ren,­­politikai téren, mint a pártmunka területén nem ment és nem megy napjainkban sem simán. Az elvtársak az alapszerve­­zetekben nehéz harcot vívtak azért, hogy az új szakasz po­litikáját megértessék a pártta­gokkal és pártonkívüliekkel. Nagy munkát végeztek párt­­szervezeteink az új szakasz politikájának megvalósítása érdekében is. Mindezzel egy­­időben volt a vezetőségek újjá­­választása, a tanácsválasztások és egy sor egyéb kampány­­feladat, ahol pártszervezeteink, párttagságunk nagy és ered­ményes munkát fejtett ki. E nagy feladatok megvaló­sítása során pártszervezeteink sokat erősödtek, fejlődtek po­litikai és szervezeti téren, nőtt a párt tömegkapcsolata és tekintélye. Kiszélesedett a pártonkívülieknek az a réte­ge, mely magáénak érzi, he­lyesli és kész tevékenyen is részt venni politikánk megvaló­sításában. Számtalan példa igazolja, hogy egyes dolgozók, pártonkívüli parasztok kiáll­nak és megvédik, magyaráz­zák pártunk politikáját. Még nagyobb azoknak a száma, akik tettekkel, a­­ mezőgazda­ság fejlesztésével, a termelés­ben való helytállással tanús­kodnak egyetértésükről. A pártszervezetek munkájá­ban azonban már régi hiba az, hogy a nagy általános és kam­pány feladatok ideje alatt el­hanyagolják a pártoktatást­­ és a tag- és tagjelöltfelvételi munkát. Nem foglalkoznak ki­elégítően azokkal a pártonkí­­vüliekkel, akik kitűnnek jó munkájukkal. Ennek a követ­kezménye az, hogy nem ke­rülnek megfelelően a pártta­gok soraiba, munkaérdemük alapján az új erők. Az elmúlt évben párttagsá­gunk a járás területén a tag- és tagjelöltfelvételen keresz­tül több mint 8 százalékot gya­rapodott, nem lebecsülendő ez az eredmény, azonban közel sem lehetünk megelégedve, mert ez a fejlődés nem áll arányban azokkal a nagy fel­adatokkal, melyet tagságunk az elmúlt 1 év alatt megvaló­sított. Ezt legjobban igazolja az, hogy a kongresszust megelőző időszakban, alig volt felvétel, de különösen a tanácsválasz­­tást megelőző nagy munkák idején, októberben és novem­berben egyetlen tagot nem vettek fel alapszervezeteink. A nagy munkák után volt bi­zonyos fellendülés e téren, de ez sem kielégítő. A tag- és tagjelöltfelvételi munka nem esik valamennyi szervezetünknél egyforma el­bírálás alá. Vannak olyan alapszervezeteink,­­ ahol jól végzik ezt a fontos feladatot.­­ Ilyen az alsóleperdi állami gaz­daság pártszervezete, ahol az év folyamán 9 tagot és 9 tag­jelöltet , vettek fel a pártba, a döbröközi alapszervezetben 6 tagot és 9 tagjelöltet vettek fel. Ezekben az alapszerveze­tekben azért tudtak ilyen jó eredményeket elérni, mer­­ a párt vezetősége állandó feladat­nak tekintette azt, hogy a pártot új tagokkal is kell erő­síteni, hogy a pártot számsze­rűleg is növelni kell. Ugyan­akkor vannak olyan alapszer­­vezeteik, ahol e téren nagy mulasztás terheli a tagságot és a vezetőséget, ahol az utóbbi 1—2 évben egyetlen tagot vagy tagjelöltet sem vettek fel. — Ilyenek a mucsi és a várongi alapszervezetek, vagy döbrö­közi, kurdi, szakcsi, naki t,sz­­pártszervezetek. Ez a tény azt igazolja, hogy erősen érvénye­sülnek e szervezetekben a szek­táns nézetek, hogy az elvtár­sak lebecsülik a dolgozókkal való foglalkozás szükségessé­gét, vagy éppen féltékenyek az új feltörő fiatal elvtársak­­kal szemben. Az általánosnál kedvezőtle­nebb a helyzet a termelőszö­vetkezetek pártszervezeteiben, egyáltalán nem lehetünk meg­elégedve a fejlődéssel, és az­ért, hogy a pártépítési munka a termelőszövetkezeteknél já­rásunkban az átlagon alul van, az okok­at elsősorban is a Já­rási Bizottság munkájában kell keresni. Mi, a pártbizottság dolgozói, foglalkoztunk ugyan a tsz megerősítésével, ami főleg ab­ban mutatkozott meg, hogy mozgósítottunk egy-egy kam­pányfeladatra (aratás, kapálás, zárszámadás st­b.) de figyelmen kívül hagytuk azt, hogy a gazdasági megerősítés jó poli­tikai munka nélkül, azaz a pártszervezet megerősítése nélkül, nem lehetséges. Általános hiányosság járá­sunkban a tagok és tagjelöltek nevelése terén mutatkozik. Alapszervezeteink nem bízzák meg rendszeresen a tagokat és tagjelölteket feladatokkal. Pe­dig a pártmunka az a tevé­kenység, amely legnagyobb eszköze a nevelésnek, próba­köve az egvhűségnek, a párt és a nép szeretetének, az ügyünk igazságosságáról való meggyőződésnek és mindan­nak, ami egy párttag tulajdon­sága kell legyen. Ebből követ­kezik aztán az, hogy járásunk területén jelenleg is 24 olyan tagjelölt van, amely 1 évnél hosszabb tag­jelöltséggel ren­delkezik. Alapszervezeteink nem foglalkoznak tagjelölt­jeinkkel kellően, nem ismerik munkájukat, azért hozzák­­halasztják vagy éppenséggel nem javasolják tagfelvételre. Munkánk megjavításához az szükséges, hogy felszámoljuk a nemtörődömséget és a spon­tán alakulás helyett tervsze­rűséget vigyünk a tag- és tag­­jelöltfelvételi munkába. Ezzel elérjük azt, hogy nem lesz nagy eltérés egy-egy havi tag-és tagjelöltfe­lvétel között. Másrészt pedig azt érjük el, hogy a párt összetételének ala­­kulása a véletlen helyett irá­nyítva lesz és így a dolgozók legjobbjait vesszük fel a párt soraiba, s nem azt, aki éppen­séggel jelentkezik. A Járási Párt-Végrehajtó­­bizottság munkájának nagy szerepe van azokban az ered­ményekben, amit pártszerveze­teink az elmúlt 1 év során el­értek. De túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy még nagyobb szerepe van azokban a hiá­nyosságokban, amik még a pártmunka, de különösen a tag- és tagjelöltfelvétel terén mutatkoznak. Ezen a téren az irányító és ellenőrző munkánk nagyon hiányos, túlságosan általános. Beszélünk gyakran a tag- és tagjelöltfelvételről, anélkül, hogy megértettük volna azt, hogy a párt és kormány hatá­rozatainak végrehajtása első­sorban az erős pártszerveze­tekkel van biztosítva. Nem ad­tunk az alapszervezeteknek konkrét segítséget, ami abból fakad, hogy általánosan és egy­formán bíráltuk el ilyen szem­pontból minden alapszervezet munkáját, anélkül, hogy a he­lyi körülményeket figyelembe vettük volna. Nem­­ tanúsítot­tunk semmi különösebb figyel­met arra, hogy egyes alapszer­vezetekben túl kevés a párt­tag, mint pl. a kocsolai tsz­­ben és ez károsan hat vissza­­ a termelőszövetkezet fejlődésé­re. Nem tanulmányoztuk ilyen szempontból a jól és rosszul dolgozó alapszervezetek mai... baját. Ebből fakad az, hogy nem tudtunk harcolni az egész * •­ségtelen nézetek ellen, nem bíráltuk a hiányosságokért az alapszervezeteket, és nem is ismertük kellően a hiányos­ságok okát. Ily módon nem foglalkoztunk a jó módszerek elterjesztésével sem. Tanulság számunkra az, ha segíteni akarunk bármely terü­leten, nem elég a marxizmus örök igazságait hangoztatni, hanem amellett a helyi adott­ságoknak megfelelően konkrét tanácsot, segítséget vagy ép­pen bírálatot kell adnunk az elvtársaknak. A tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavítása érdekében legfontosabb feladatnak tar­­tom azt, hogy megszilárdítsuk pártszervezeteink szervezeti életét azáltal, hogy rendszere­sen tartunk vezetőségi és tag­gyűléseket, és fellendítjük a politikai életet, rendszeresen, havonta tartunk politikai párt­napokat, népnevelő értekezle­teket. Segítjük kialakítani az alapszervezeteknél a tervszerű munkát. Az eddigiektől eltérő­en nagyobb gondot fordítunk a pártoktatás terén lévő hiá­nyosságok kiküszöbölésére Nagyobb gondot fordítunk egyes alapszervek munkájának tanulmányozására, megismeré­sére. Az év első negyedében a végrehajtó bizottság 6 párt­­alapszervezet munkáját fogja napirendi pontként megtár­gyalni. Mindez előfeltétele annak, hogy egész járásunkban meg­­javul­jon a tag- és tagjelölt­­felvételi munka. Daradics Ferenc járásit. IN (StisáTÍ­V PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A tag- és tagjelölt felvételi munka tapasztalatai a dombóvári járásban

Next