Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-02 / 27. szám

4 7----------------------------------­ NAPLÓ A bonyhádvarasdi új kultúrotthon életéből — A kultúrházunkra? Arra kí­váncsi? Hát azt meg is néz­heti — mondja az őszihajú bonyhádvarrasdi VB-titká­r. — Ha azonban a benne á­­aló élet is érdekli, akkor Man*­ikácsi József igazgató-tanítónál érdeklődjék, mert ő egyben a falu népművelési ügyvezetője is — tanácsolja. Munkácsi József szerényen bár, de elmondotta, milyen nehézségek között, milyen munkát végeznek kulturális téren. Végeznek — azért te­hettük többesszámba az ál­lítmányt, mert amint Mun­kácsi József elmondta, az egész pedagógus gárda részt vesz eb­ben a munkában. Az egyszerű székely telepes lakosság szíve­sen vesz minden tevékenysé­get, amelyből érzi, hogy a mű­­velődéséért, a kulturáltabb életéért történik. Van is fel­adat a kulturális nevelőmun­ka terén éppen elég — mond­ja Munkácsi József. A pedagógusok összefogták a DISZ-fiatalokat és a már idő­sebb régi műkedvelőiket a kul­­túrotth­on egyetlen kultúrcso­­portjába és jelenleg Gárdonyi Géza : A bor“ című színművét tanulják. A nevelők egy része is mint aktív szereplő vesz részt az előadásban. Jelentős eredmény, hogy a régi szín­játszókat sikerült megnyerni a kultúrcsoportnak, így, hogy nem csupán DISZ-fiatalok szerepelnek a darabban, ha­nem idősebb emberek, sőt nevelők is, sokkal tekinté­lyesebb, nagyobb súlyú az egyszerű parasztemberek szemében is. A farsangban mutatják be a darabot. Ezen­kívül farsangi batyusbált ter­veznek — meséli Munkácsi József, majd arról beszél, hogy „A bor“ szereplőgárdáját nem engedik szétosztani, később is állandóan, hónapról-hónapra foglalkoztatják az együttest. Ezzel tehát egy állandó szín­játszócsoportot biztosítanak a kultúrháznak. A községi népkönyvtár ed­dig a tanácsháza egyik szobá­jában porosodott, mert kölcsön­zés meglehetősen kevés volt­ A kultúrház felépítése után szóba került a könyvtár ügye is, ráébredtek az illetékesek a jelentőségére és első teendőjük volt megfelelő, lelkiismeretes könyvtárost állítani, a­ki csak­ugyan eljuttatja a könyveket a falu dolgozói közé. Az óvónő lett a könyvtáros. A legköze­lebbi terv, hogy a könyvtárt is a kultúrházban rendezik be.­­ Már a VB-titkár szava meg fogott, ahogy mondt­a: a f­ul­­túrházunk“, de ujyanilyen m­e­leg büszkeséggel beszél róla Munkácsi József ,s. Miért ked­velik hát úgy ezt a csinos, de nem éppen kényelmes és szép kultúrházat? Hiszen a beren­dezése nagyon hiányos, székek sincsene­k benne, úgy hordják össze innen-onnan egy-egy rendezvény alkalmával A bonyhádvarasdiak azért mégis szeretik kultúrházukat és büsz­kék rá, hiszen csaknem az egész falu építette. Mintegy 1ü 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek építésénél a falu dolgozói. Idővel be is rendezik, nem maradnak üresen a helyiségek. Részben a rendezvények árá­ból, részben a tanács segítsé­gével tervezik a kultúrotthon bebútorozását. A Szekszárdi Szimfonikus Zenekar Mozart-hangversenye Tolnán Az elmúlt vasárnap délután élénk mozgo­lódás uralkodott a szekszárdi járási kultúrház környékén. Egyre-másra érkeztek a fekete, ünneplő ruháiba öltözött zenészek. A járóke­lők érdeklődése is a kultúrotthon felé for­dult, aztán csalódottan vették tudomásul, hogy nem­ rendezvény mozgatta meg a fell­­hirház környékét. Hamarosan befutott a bát­aszéki vonat is, az őcsényi, d­ecsi, sásnpilisi és bátaszéki hege­dűsökkel és már nem volt akadálya az indu­lásinak. Szép, új „Ikarus“-ban helyezkedett el a 35 tagú zenekar és mintegy 10 kísérője. Vi­­dám volt a hangulat, de szorongást takart. Ez a hangverseny adott ugyanis feleletet arra, hogy négy hónapi felkészülés tulajdonképpen milyen eredménnyel járt. Tolnán a fűtés ellenére is eléggé hűvös te­rem fogadta a zenekar tagjait, de ez a körül­mény egyáltalán nem zavarta a vidámságot. Sorra hangzottak el a tréfák, ugratások. A tolnaiak nem tettek ki magukért. Fél órai várakozás után is mindössze közel száz (ebben a 35 tagú zenekar is bentfoglaltatik a kísérőikkel együtt) érdeklődő előtt csendültek fel Mozart remekművei: a „Don Juan nyi­tány”, a „Sarastró ária”, a kettős a Don Juan­ból, a Variációk és a „Török induló”. Vég­helyi Miklós vezényletével a zenekar szépet alkotott. Az együttes tagjainak különösen a helybeli katonazenészek elismerése esett jól, de jó játékkal igyekeztek meghálálni a kevés­számú, de igen lelkes közönség elismerő tap­sait is. Légrádi Ilona és ifj. Theisz Lőrinc is nagy sük­ert aratott. A szólószámokban is jó kísérőnek bizonyult az együttes. Ha az apróbb hibákat kijavítják a zenészek a vasárnapi szekszárdi bemutatkozásig, akk­or valóban maradandó emléket állítanak majd Mozart születésének 199. évfordulójára Szek­­szárdon is. A zenekar tagjai vidám hangulatban, éne­kelve érkeztek meg a késő esti órákban Szekszárdra és ez a lelkesedés sejttetá, hogy komoly zenei megmozdulás van elindulóban városunkban, amely még sok emlékezetes es­tét szerez mind a zenekar tagjainak, mind a hallgatóságnak. Úttörőhíradó Scheidl Lajos paksi úttörő­pajtás iskolájuk munkájáról ír levelében. „Iskolánk a felszabadulás 10. évfordulójára kiállítást rende­zett. A kiállításon bemutattuk iskolánk fejlődését, kísérlete­ző eszközeinket, a növénygyűj­teményt, az akváriumot és a képeket is. Farsangra a szilveszterihez hasonló mulatságot rendezünk, ahol az úttörőzenekarunk is szerepel. Év végére még ennél is nagyobb dolgot tervezünk: előadjuk „A kőszívű ember fiai” című Jókai regényéből írt darabot”. A tanulásról sem feledkezik meg levelében Scheidl Lajos pajtás: „A tanulásban elértük, hogy egy bukott tanuló sem volt az osztályban a negyedévi osztályozáskor. — írja. " * Szentgyörgyi Ildikó és Vi­téz János murgai pajtások ar­ról panaszkodnak levelükben, hogy milyen nehézségek árán tudták megszerezni a „Hamu­pipőke” című színdarabot. Di­cséretükre váljék, hogy azért mégis megszerezték és az elő­adására készülnek. Az aláb­biakban közöljük levelüket: „Szorgalmasan készülünk a „Hamupipőke” című színda­rab bemutatására. Sok nehéz­séggel küzdöttünk, amíg elju­tottunk tanulásáig. Már a meg­szerzése is nehéz volt. Írtunk először a rádióba. A rádió a Zeneműkiadó Vállalathoz utasí­tott bennünket kérésünkkel. Mi azonnal írtunk is, de csak egy hónap múlva kaptunk fe­leletet, hogy a kért darabnak 20 forint a kölcsönzési díja és 20 forint a betét. A darabot már tudjuk, s reméljük mi­előbb előadhatjuk, de a beté­tet még mindig nem kaptuk vissza. Szükségünk lenne pe­dig a pénzre, mert farsangi álarcosbált rendezünk és mál­naszörpöt akarunk venni”. A bonyhádvarasdi úttörőpaj­tások a takarékossági mozga­lomban jeleskedtek. Szorgal­masan gyűjtenek mindenféle hulladékanyagot és az érte ka­pott forintokat takarékbetét­könyvbe rakják. Van az isko­lának néhány tanulója, akinek 50 forintja, vagy ennél is több van. Árpás Antal pajtásnak például 60 forintja van betét­könyvben. A legszorgalmasabb takarékoskodók közé tartoznak még Galambos Ágota, Bogos Vilma, Sebők Gizella és Cso­paki Gáspár pajtások. Az az elhatározásuk, hogy a betétkönyvbe összegyűlt pénzhez nem nyúlnak a nyár­ig, csak a nyárra tervezett kiránduláskor használják fel takarékosságuk gyümölcsét. 11 111 lak — Tamási községben Szili József, Götlinger Mátyás, Fio­la József, Szigeti Márton és Szentgyörgyi István dolgozó parasztok teljesítették április 4. tiszteletére egész évi barom­fibeadási kötelezettségüket. • * — A gyulaji gazdák egyre többet beszélgetnek a gazda­kör megalakításáról és a he­lyi szervek is támogatják a gazdáknak ezt a mozgalmat. * — A dunaföldvári Hazafias Népfront-bizottság tagjaii két­hetenként fogadóórákat tarta­nak a községi tanácsnál. Szá­mos dolgozó keresi fel őket ügyes-bajos dolgaikkal. A köz­ségpolitikai terv elkészítésé­ben is aktívan részt vett a Ha­zafias Népfront.* — Az iregszemcsei gépállo­más elkészítette a vetőmag­tisztítási ter­vét. Február else­jén a gépállomás három sze­lektora m­i­ "­g is kezdte a vetőmagt a Nagyszokoly, Iregszemcsi Magyarkeszi községekben. Dunaföldvári földművesszövetkezet: Az 1954. évi mérleg: Egymillió forint nyereség! Elkészült a­ Dunaföldvári Földművesszövetkezet 1954. évi mérlege. A mérleg szerint több mint egy millió forint tiszta nyereséggel zárult az 1954-es év a szövetkezet részére, csak a kiskereskedelmi boltok for­galma meghaladta a huszonöt millió forintot. A tiszta nyere­ségből a tagok részére vásár­lási visszatérítésként több, mint kétszázezer forintot fizet ki a szövetkezet. A Dunaföldvári Földműves­szövetkezet ez évi tervei kö­zött szerepel a cementárugyár­­tó üzem kapacitásának növe­lése, a szeszfőzde bővítése, me­zőgazdasági szaküzlet és fes­ték-háztartási bolt létrehozá­sa. Jelenleg a szövetkezetnél 160 süldő vem­ hívásiba állítva, ezek a második negyedévben kerülnek levágásra, azonban a levágottakat rendszeresen pó­tolják, így állandóan 160 ser­tést fognak hizlalni. 1953 FEBRUÁR 2 S­PORT A február 6-i megyei labdarúgó értekezlet elé Február 6-án ,a megyei bajnoká­­gok megszervezése óta immáron ne­gyedszer jönnek össze a me­gye kib­­rúgóvezetői, hogy megtárgyalják a megye labdarúgósportjának a jelen­­l­egi helyzetét, számot vessenek az eddigi eredményekkel, hiányosságok­kal és meghatározzák az 1955. évi tennivalókat. Bár eldőlt már az a kérdés, hogy vajon 1—2 vagy két csoportos baj­nokkág kerül-e kiírásra, nem kétsé­­ges, hogy minden sporuer képvise­lőjének az értekezleten van a he­lye. 5 ha aktívan nem .<5 járul hozzá az értekezlet sikeréhez, az ott el­hangzottakat magával kell vinnie és azon kell mind neki, mind spo­rt­­körének fáradoznia, hogy a határo­z­atok mennél teljesebben valósul­­hass­anak meg. A megye labdarugó­­sportját nem a szövetség, vagy a JB alkotja, hanem a sportkörök labdarugó szakosztályai. Ha tehát a legk­isibb alkotó elemek nem való­sítják meg a meghozandó határoza­­tokat, akkor minden olyan igyekezet meddő, amely a megye labdarugó-­ sponta felemelését céloz­a. Az idei labdarugóértekezlet mun­káját nagyban megkönnyíti az, hogy lapunk is terjedelmes cikksorozat­ban foglalkozik a megyei labdarugó­­bajnokság­ értékelésével, de még in­kább segítségünkre siet a Népsport vasárnapi számában megjelent, „Az 1954. évi megyei labdarugó-bajnok­ságok tapasztalatai” című cikke. Az OTSB hivatalos lapjának az állás­foglalása Tolna megyével kapcsolat­ban szerfelett elgondolkoztató, mert hiszen felülről nézte a Tolna megyei eseményeket és a bírálatot több vo­natkozásban is meg kell szívlelnünk. Hogy a cikkben Tolna megyével kapcsolat­ban­­ elhangzott aik i­­#­ fog­lalkozhassunk, sorra kell vennünk azokat a részeket, amelyek Tolna megye helyzetét jellemzik. Az a meggyőződésünk, hogy nem lesz ér­dektelen ezek­kel a kérdésekkel fog­lalkoznunk annál is inkább, mert a­­ cikk egyes megállapításaival nem értünk egyet 100 százalékosan. A cikk első hasábjában így ír a­­ Nép­sport Toln­a megyéről. ..Tanulságos a Tolna i Megyerek ese­­­­te. A megye labdarugó vezetői szin­te évről-évre megállapítják, hogy a m­egye Labdarugósportja nem fejlő­dik, viszont a fejlődés érdekében vajmi keveset tettek eddig. A múlt évben végre elindultak a fejlődés útján, először rendeztek a megyében igen jól sikerült ifjúsági bajnoksá­got, a felnőttek bajnokságában ellen­ben további­­ visszaesés volt.­­ A Nagymányoki Bányász tudásban erősen kiemelkedett a többiek kö­zül. Természetesen az ifjúsági utánpótlás eredményei csak évek múlva mutatkozik majd. A tolnai­ak azonban nem igen tanultak sok megye példájából és ebben az év­ben az eddigi 1- es létszámú, egy­csoportos bajnokság helyett két csoportost akartak rendezni, az OTSB azonban ezt nem engedé­lyezte.“ A cikknek teh­át az az első meg­állapítása, hogy a szövetség minden évi jelentésében megállapítja, hogy a megye labdarúgósportja nem fejlő­dik, de vajmi keveset tettek a fej­lődés érdekében. Ez ,a bírálat két­­ségkí­vül áll a vezetésre. De megíté­lésünk szerint még jobban áll a tag­ságra, a sportkörökre, de az egyes játékosokra is. A megyei bajnok­ságban is volta­k elmaradt mérkőzé­sek, de főképpen az alsóbb osztál­­­yokban egy sereg mérkőzés maradt lejátszatlan. H­a pedig a sportkörök kihagyják a fejlődésre kínálkozó versen­yalkalmakat, akkor miképpen lehet fejlődést várni? Baj volt a fegyelmezettséggel és az elmúlt esztendőben is. Cikksoro­zatunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy milyen súlyosabb fényér­­mezellensé­gek­­ fordultak elő, s­­ s­­­portköri eredmények ismertetése kapcsán is kitértünk arra, hogy a szövetség egyes sportkörök játékosait hány hétre zárta ki a játékból. Elég csak ezzel­ kapcsolatban a Szek­szárdi Dózsa esetére utalnunk, am­­ely­­­nek játékosai nem kevesebb, mint 35 hét összbüntetést kaptak az örök­re eltiltott Pótán kívül. Addig, amíg a sportköri vezetők nevelő munkával oda nem hatnak, hogy játékosaik sportemberhez méltó magatartást ta­nús­ítsan­ak a pályán, addig komoly­ fejlődésről lehetetlen lenne beszélni.­­ Egy harmadik hiányosság vay az ifjúság nevelésének teljes elhanya­golása és a játékosimport felburján­zása. Ezen a téren ismét a sport­körökre hárul a nagyobb vétek, bár kétségtelen tény, hogy a szövet­ségnek is erélyesebben kellett volna kezelnie ezt a kérdést, már az el­múlt években is. Emlékezzünk csak vissza az elmúlt évi labdarúgó ér­tekezletre, Hány ellenzője volt is az ifjúsági bajnokságnak. I­a jól em­lékezünk a 14 sportkör 8:6 arányban szavazta csak­ meg az ifjúsági baj­­moki á.-t kiírását. A szövetség ott kö­vetett el hibát, hogy egyrészt későn ismerte fel a bajok gyökerét, más­részt pedig nem tanúsított kellő ha­tározót stágiot­­ ebben a kérdésben. Vannak olyan esetek, amelyekben az erőszak alkalmazása a beteg érde­kében elengedhetetlenül szükséges. Sok egy gyermekbe úgy kell bele­diktálni az orvosságot, hogy aztán attól lábra kaphasson. Ezzel kapcsolatban még egy kér­désről szólnunk kell. Az örök ellen­zék az értekezlet előtt ismét meg­mozdult. Hallatszottak olyan han­gok, amelyek azt az álláspontot igyekeztek képviselni, hogy 1955-re szüntessék meg az ifjúsági bajnok­ságot. Ezek ellen kérlelhetetlenül el kell járni. Amely sportkör nem érti meg, hogy a megye labdarú­gósportja tí­z 1 emelkedés­éne­k egyetlen járható útja az ifjúsági bajnokságok lebo­nyolítása, az ifjúsággal való leg­intenzívebb foglalkozás, azt tűnjön el a megye labdarugósportja porond­járól, mert ő az úgy is kihalásra ítélt sportkör. S jobb, ha azelőtt tűnik el, mielőtt még társait megfertőzte volna. (Folytatjuk.) Egy kosárlabda-edzésről Te sem gondolnád kedves olvasó ugye, hogy a szerdai és pénteki es­téken milyen hangos a Szekszárdi Közgazdasági Gimnázium tornaterme. Ezeken a napokon tartja kosárlabda edzését a Vörös Meteor női csapata. Érdekes megfigyelni, hogy a csapat tagjai­— akik különböző vállalatok­nál dolgoznak —• milyen szondal­­masan járnak edzésre és milyen lel­kiismeretesen végzik a kétórai ed­zés eléggé nehéz gyakorlatait. Engedd meg kedves olvasó, hogy e kis íráson keresztül elmondjam, illetve bemutassam az edzés külön­böző pillanatait. „Lassú futás közben“ — hangzik az edző, Wallacher László szava, majd „gyorsítás, indián szökdelés, vágtázna“, egyszóval sokáig lehetne sorolni azokat a gyakorlatokat, ame­lyek a bemelegítés célját szolgálják. Amíg a lányok a lassú, majd a gyors köröket róják, a percet ki­használva kérdezem az edzőtől. — Mióta edzi a csapatot? — Nem olyan régen vettem át a Vörös Meteor kosárlabda csapatá­nak edzését, alig tekinthetek vissza egy-két hónapos edzői múltra. — Mi a véleménye a csapat képes­ségeiről? — Régóta ismerem a csapatot, láttam sokat játszani őket. Vélemé­nyem szerint a csapat valamennyi tagjának meg­van a tehetsége, ké­pessége ahhoz, hogy szép és eredmé­nyeket elérő játékokat­­ tudjanak produkálni. Hangsúlyozni kívánom, hogy ennek egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a csapat valamennyi tagja rendszeresen látogassa az ed­­édeket, még Hortobágyi sporttársnő is, aki egy kicsit hajlamos arra, hogy elfelejtkezzen az edzésekről. — Köszönjük szépen, csak foly­tassa tovább a munkát, e­gy kicsit úgyis figyelmes nézői leszünk az edzésnek. Az edzés további részében a pon­tos, gyors labdarúgást és labdaado­gatást gyakorolják a játékosok. Ha­tározottan élénk figyelmet követel a gyakorlatok valamennyi mozzanata. A feszültség néha ,különösen a lab­­dacicázásnál feloldódik, melynek mestere „Cini“, a csapat egyik gyorsbedobója. Amint a pálya egyik felén az „öregek“ kosárral dobálnak, addig a pálya másik oldalán a legifjabb kosaras nemzedék tanítása látható. A hosszúlépést, majd a labdafogást tanulja Link Borbála és Szilágyi Má­ria, ők a legifjabbak, határtalan szorgalmuk komoly ígéret a jövőre nézve. A dominó zóna védés gyakorlása után következő rövid kétkosaras já­ték szinte felfrissíti a kicsit fáradt játékosokat. A­­ gyors leroh­anások, biztos kosarak, az egymás közötti összjáték arra enged következtetni, hogy kezd magára találni a Vörös Meteor csapata, örömmel látom és üdvözlöm Csák Péternél, azaz ,,Pin­­tyőt‘‘, aki hosszú kihagyás után újra a­ Vörös Meteor színeiben kezdi meg a játékot. Egerszeginé, Széll, Hortobágyi, Bodolay, Ozanics és a többi játékos mellett egy eddig is­meretlen játékost vettem észre. A kedves ismeretlen Szőke Sára, a Pécsi Postás volt játékosa, aki szin­tén a Meteor színeiben fog játszani. — De hol van Steiner „Csőre“ — érdeklődtem egy pillanatnyi időt kihasználva. — Az edzésről igazol­tan maradt távol, —• válaszolt meg­nyugtatóan „Mandit”, a csapat moz­gósítója. Máskülönben ő is itt lenne velünk. „Csőre“ nem olyan régen került a Meteor csapatába. Az elmúlt utolsó két hónap alatt nagyon­­ sok fejlődést mutatott fel. A fejlődés elérésében igen nagy része vam a csapat edzőjének, aki a kétórás ed­zés alatt valamennyi játékossal kü­lön is foglalkozik. Az edzést lassúfutással fejezik be a játékosok. Ne vegyünk még búcsút a kedves lányseregtől hanem kísér­jük le az öltözőbe is őket. A kétórás komoly edzés­­ fáradalmainak még a nyoma sem látható most. A csapat valamennyi tagja­­ a­­ legkitűnőbb hangulatnak örvend, amely tető­pontot ér, amikor „Pintyő“ megszó­lal. —• Emlékszel Miró a kiskun­halasi útra, meg a miskolcira. „Man­­di“ és „Hon“ egy budapesti út él­ményeit idézik vissza. De jó is visz­­szaemlékezni egy-egy jól sikerült vidéki út legkisebb mozzanatára is. Biztos vagyok abban, hogy „Pintyő*’ mama a kisfiának, Péterkének is el fogja mesélni a kedves emlékeit. Egyszóval azzal az érzéssel távo­zom ez edzésről, hogy ez a jókedv, a játékosok közötti baráti összhang, a jó edző és végül, de nem utolsó­sorban az Egerszegi-házaspár lelkes munkája nyomán a Vörös Meteor kosárlabda csapata a közeljövőben komoly meglepetésben részesíti a kosarasberkeket. Ny. I. Sorra elmaradnak a mérkőzések a terem­­kézilabdabajnokságban A teremkéz­labdabajn­okságnak ez­úttal két fordulójáról számolunk be. Sajnos nem sok a beszámolnivaló. Mind az elmúlt szombati, mind pe­dig a két hét előtti fordulóból egy­­ sereg mérkőzés lejátszatlan maradt, így az elmúlt szombaton a két tol­nai csapat és a Kg. technikum 11. csapata maradt távol a bajnoki küz­­d H­írnek­től és az egész fordulót mind­össze az Építők—vörös Meteor mér­kőzés jelentette. A két hét előtti fordulóban a rangadón­­kívül, ame­­lyet a Lendület ll. nyert meg 12:10 arányban a Tolnai VL ellen, két mérkőzés került lejátszásra. Az ált. gimn. 11. csapata a Kg. technikum tartalékcsapatát, az Építők pedig a tolnai tartalékcsapatot fektette két­­vállra. A rangadó lefolyásáról már beszámoltunk, most a többi mérkő­­z­és eredményét ismertetjük­ az aláb­biaikban: Általános gimnázium 11.—Ivg. tech­nikum 11. 50:10 (15:1), vezette: Barcs 11. Az Ált. gimnázium 11. együttese különösen az 1. félidőben játszott hatalmas fölényben. A 11. félidőre a kg. technikum is nagyot javult íólképességben, de ebben a félidő­ben is az ált. gimnázium irányította ,a játékot. Építők—Tolnai VL 11. 16:9 (7:5), vezette: Barcs H. A lelkes szekszárdi együttes megérdemelt győzelmet ara­tott ellenfele felett és ezzel a­ győ­zelm­ével megkezdte a felzárkózást a tabellán. Építők—Vörös Meteor 23:16 (12:12) vezette: Gyulai. Hatalmas küzdelmet vívott egymással a két együttes­. Az .. félidőben különösen kiegyensúlyo­­zott volt a küzdelem, sőt a játék egyes szakaszaiban a Meteor, ját­szott jobban. Már 4 góllal is veze­tett. A félidő végéig azonban az Építők ledolgozta hátrányát. A 11. Félidőben Póta állt az Építők kapu­jába és Greilich is­­ kint kapott he­lyet. A félidő elején így is egyen­rangú ellenfél volt a Vörös Meteor, mivel azonban csak 5 játékosa volt, a csapat a mérkőzést végigjátszani kényszerült és így érthetően vissza­esett a mérkőzés végére. 16:16 után a 8 játékost szerepeltető Építők tet­szés szerint érte el góljait és ebben a­­ arányban is megérdemelten győ­­z­ött. A két csapat az alábbi játé­kosokat szerepeltette: Építők: Ben­cze, Klézli, Vota, Dusan, Simo­n, Greilich, Varga, Molnár, Vörös Me­teor: Kaszás, Gyüszi, Grábi­ts, Kint­ic és Mozclin. Az Ésitek góljait Bencze 8, Klézli és Simon 5—5, Greilich 4, Duska 1, a­z öt­ös Meteo­rét Gyüszü­ll, Grábics 5 és Kimle 2 szerezte. A bajnokságnak az elmaradt mér­kőzések figyelembevétele nélküli állása összeírásunk szerint a követ­kező: Meglepően előretört a bajnokaid­ban az Építők együttese. A lelkes csapat minden tagja dicséretet érde­mel azért a határtalan lelkesedésért és a sportolás iránt megnyilvánuló szeretétért, amellyel ennek a sport­ágnak is elsajátította a szabályait é­s ezt a sportágat használja ki az át­meneti időszakban való felkészülés­re. Meg vagyunk róla győződve, hogy a sportkörnek a tornán részt­vevő labdarúgó játékosain ez a fel­készülés meg fog látszani. 1. Tolnai VL 1. 4 3 0 1 81:29 6 2. Ált. gimn. 11. 4 5 0 1 86:34 6 5. Építők 5 5 0 2 80:85 6 4. Kor. techa. I. 2 2 0 0 64:27 4 5. Ált. gimn. 1. 3 2 0 1 67:31 4 6. Lendület 11. 2 2 0 0 41:25 4 7. Kg. techn. 11 4 1 0 3 44.sil 2 8. Tolnai VL 11. 4 1 0 3 54:78 C 9. Vörös Meteor 4 0 0 4 47:93 0 10. Lendület 1. 2 0 0 2 18:67 6 SZERDA, FEBRUAR 2 Ügyeletes gyógyszertár; — 11/1. számú Állami gyógyszer­­tár. Névnap: Karol­in. Várható időjárás szerda estig: párás, felhős, helyenként ködös idő. Néhány helyen eső. Mérsékelt szél. Enyhe idő. Várható leg­alacsonya­bb hő­mérséklet ma éjjel; 1—4, leg­magasabb nappali hőmérsék­let szerdán északkeleten 4—7, máshol 9—12 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várha­tó­­ középhőmérséklet 4 fok felett lesz. VIZSGÁZOTT normást keresünk­ a Dombóvári Vasipari Szövetkezetbe azonnali felvételre. Jelentkezni lehet Tolna megyei Kisipari Szövetkezetnél '-S­zikszárid. Széchenyi u. 55. sz. IL V­ESZTETTEM 15 köve» Anker “eberámlat a Szabadság Szálló ét­ter­m­­ében 26-án. Becsületes megtalálója a­­ kiadóban leadh­atja. Jutalomban részesítem. KERESJ5NK megvételre: betonáruk kútgyürük, kádak, vályúk, csövek,­­cementlapok és cementcserép gyár­tásához sablonokat, sajtolókat, hasz­nált, vagy új állapotban. Ajánlatéba: MEZŐSZÖV, Bp. V. Deák Ferenc u 25. kérünk. MOZI Garay filmszínház. Február 2-ig: IFJÚ GÁRDA II. Magyarra szinkro­nizált szovjet film. Kezdések: 6, b órakor, szombaton 4, 6, 8 órakor, vasár- és ünnepnap a matinén kívül 2, 4, 6 és S órakor TOLNA! NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó V Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőségi telefon­száma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20­11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi utca 18 Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz Pécsi Szikra Nyomda Vállalat Pécs, Munkácsy­­ Mihály utca 10 e* Telefon: 20-27 Nyomdáért felelt Melles Rezső

Next