Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-20 / 43. szám
TOLNAI AZ HD 9 fOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA RÁKLAP 3 AXUL ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP 1955 FEBRUÁR 20 A dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek felkarolása a felszabadulási verseny sikerénel feltétele Soha nem látott lendülettel indult el megyénkben is a felszabadulási munkaverseny. Joggal elmondhatjuk •megyénk, dolgozói azzal a biztos tudattal láttak munkához hogy ez az esztendő különbözik minden eddigitől, hiszen az 1955-ös év eddigi eredményeink megszilárdításának éve, a második ötéves tervre való felkészülésnek éve, a párt harmadik kongresszusa és a Központi Vezetőség októberi határozatai megvalósításának éve. Jobb kedvvel nyúl új munkadarabért a Zománcgyár sajtoló munkása, vidámabban figyelik a vetélő csapódását a Tolnai Textilgyár szövőnői, reményteli szívvel kezdtek műszaki dolgozóink a jobb munkafeltételek biztosításához. Az eddigieknél jobban érezzük, hogy magunknak dolgozunk, magunknak építjük szép hazánkat. Három hónapig tart a felszabadulási munkaverseny, de eredményei kihatnak az egész év munkájára, hiszen évek tapasztalatai bizonyítják megyénkben is, hogy az első negyedév adósságát nagyon nehéz törleszteni, de az is biztos, hogy ha sikerült már az első hónapokban előnyre szert tenni, sokka könnyebb az évi terv teljesítése. Mivel ez az esztendő az elkövetkező ötéves terv alapos előkészítésének időszaka, az ipar megszilárdításának, a műszaki, gazdasági vezetés megjavításának, egyszóval a gazdaságosabb termelésnek éve, ez határozza meg a felszabadulási verseny sajátosságát is. A Dolgozóink megnövekedett kezdeményezőkészsége segítségével és a műszakiak alkotó akaratával gyorsan helyrehozhatjuk a múlt évi lemaradást okozta hibákat. Hiszen a Bonyhádi Zománcgyárban és a Simontornyai Bőrgyárban is közös erőfeszítéssel találták meg a módját, ha v különösebb beruházások nélkül elsősorban a meglévő tárták tok feltárásával teljesítsék túl január havi tervüket. Se szeri, se száma az életrevaló gondolatoknak, javaslatoknak, amelyeket dolgozóink tesznek és amelyek megvalósításával még több, még jobb minőségű termékek hagyják el megyénk üzemeit. A nemrég megtartott termelési értekezletek, műszaki konferenciák megmutatták, hogy a felszabadulási versenyt valóban az első negyedévi tervek teljesítésének, túlteljesítésének nagy lendítőerejévé akarják tenni a dolgozók. Gondosan mérlegelték, hogy milyen műszaki, szervezési feladatokat kell megoldani, milyen nehézségeket kell áthidalni a tervteljesítés, a termelékenység fokozása, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása érdekében. Különösen szép példáját mutatták ennek a Bonyhádi Cipőgyár, a Zománcgyár és a Tolnai Selyemfonógyár dolgozói. Az elmúlt évek tapasztalataiból meg kell szívlelnünk azt a az aranyigazságot, hogy a műszaki vezetők bármilyen jó körülményeket is akarnak biztosítani munkahelyeiken, ez nem vezet eredményre, ha munkájukban nem támaszkodnak a dolgozók javaslataira, kezdeményezéseire. „Több szem többet lát". És a nehézségeket, azok kiküszöbölésének módszereit nem egy esetben jobban látják a közvetlen termeléssel foglalkozó dolgozók a vezetőknél. Ezt a hatalmas segítő erőt figyelmen kívül hagyni, politikai vakság. Pedig a legutóbbi értekezletek fényt derítenek arra, hogy számos helyen a vezetők felületesen kezelik a dolgozók által korábban tett javaslatokat, azok sorsáról nem számolnak be, ezt jogosan kifogásolják a dolgozók. Üzemi bizottságaink jól tudják, hogy mindenütt javaslatkönyveket kellett rendszeresíteni, de ez semmit sem ér, ha úgy kezelik, mint a Bonyhádi Cipőgyárban, ahol hónapok óta nem vezetik. Hasonló a helyzet több más üzemben is. A Purkópusztai Kendergyárban is jogosan bírálták a vezetőket a dolgozók, hogy minden értekezleten biztatják-bátorítják őket a hozzászólásra, de a felvetett javaslatok az íróasztal mélyére kerülnek, azok megvalósítását a vezetők közül senki sem kíséri figyelemmel, azokról nem is tudnak a dolgozók. Az ilyen módszer lényegében visszautasítása a dolgozók segítőkészségének, akik — mint az üzem gazdái*■ minden igyekezetükkel a több, jobb, gazdaságosabb termelésért harcolnak. Pedig a vezetők az elmúlt évek tanulságaiból tudhatják, hogy legtöbb baj, nehézség abból származott, hogy ilyen esetben nem fordultak segítségért a dolgozókhoz, sztahanovistákhoz és a műszakiak gyakran egymás közt voltak kénytelenek kiverejtékezni a megoldást. Látni kell, hogy a legékesebb szavaknál is jobban buzdít, ha a dolgozók látják: javaslataikat komolyan veszik és ami legfontosabb, meg is valósítják. Ahol így megy a munka, ott nem „néptelenek” a termelési értekezletek. A Bonyhádi Zománcgyárban legutóbb egy ilyen értekezleten — amelyet műszakonként tartanak — szinte minden dolgozója részt vett a műszaknak. 150 dolgozó közül harmincheten szólaltak fel, a felvetett javaslatok közül harminckettő volt elfogadható. Meg is látszik ez a Zománcgyár munkáján, amely éppen most nyerte el az élüzem címet. Az újító mozgalom elválaszthatatlan része a szocial*■ lista munkaversenynek. A versenyt, iparunk motorját, éppen a tömeges újítások, ésszerűsítések teszik forradalmi jelentőségűvé. Ezért a szakszervezeti újítási és ésszerűsítési bizottságoknak és a gazdasági, műszaki vezetőknek kötelességük a leggondosabb figyelemmel kísérni minden újítást, amely a termelést előbbre viszi és a munkát megkönnyíti. Üzemeink, vállalataink a kollektív szerződés előkészítésével is foglalkoznak, ennek alapját megint csak a dolgozók javaslatai kell, hogy adják. A javaslatok, kezdeményezések nem születnek meg önmaguktól, felvilágosító és szervező munka nélkül. Ha valaha szükség volt, most a felszabadulási verseny idején kétszeresen szükség van a szakszervezeti bizalmiak bíztató szavára, arra is, hogy szakmai tanácsokkal segítsék a hozzájuk tartozó csoport dolgozóit a javaslatok kidolgozásában. Minél jobban és megalapozottabban végzik szakszervezeteink ezirányú munkájukat, annál nagyobbat léphetünk előre a dolgozók javaslatainak megvalósítása során, előbbre az új szakasz politikájának végrehajtása, népünk jólétének fokozása útján. ZRÍNYI JÁNOS SZMT-titkár. MAI SZAMBÁN: Ifjúságunk nevelésének kérdéseiről.(2. o.)— A jegyzetkészítés elősegíti tanulásunkat. (2. o.) — A Szovjetunió kormányának nyilatkozata az ENSZ leszerelési bizottsága albizottságának február 2ő-én kezdődő munkájával kapcsolatban. (3. o.) — Kulturfront. (4. o.) — Látogatás hétyen. (5. o) — Tolnai Napló gazdatanácsadója. (5. o.) — A békeszeretet jel 1 képei. (6. o.) . — . — _ _ Benkovits Jánosné könyvkötő tizenöt éve dolgozik a szek-1 szárai nyomdában. Januárban 126 százalékot ért el, februári első dekádjában már 128 százalék az eredménye. Munkáját minőségi hiba nélkül végzi, segít a fiatalabb munkatársainak is a jó módszerek elsajátításában.« MEGYÉNK Tízéves festvállal ünnepelte az MNDSZ szekszárdi szervezete Pénteken délután ünnepelte tíz éves fennállását az MNDSZ szekszárdi szervezete. A járási kultúrházban megrendezett ünnepségen László Istvánné, a városi népfront-bizottság elnökének megnyitó szavai után Botyás Józsefné, az MNDSZ városi szervezetének elnöke méltatta az elmúlt tíz esztendő eredményeit. Hangsúlyozta, a szekszíjrli asszonyok mindig tevékeny részt vettek a termelésben és a békeharcban egyaránt. Az ünnepi beszéd után 90 szekszárdi asszony kapta meg az MNDSZ emlékérmét, majd színvonalas műsor fejezte be a szép ünnepséget. tíéf e-népszavazás Megyénkben a legutóbbi jelentések szerint több, mint 74 ezer dolgozó írta alá az atomfegyverek betiltását és Nyugat-Németország felfegyverzésének megakadályozását követelő békeíveket. Bécsen 4000, Bátaszéken 3100, Faddon 2000, Őcsényben 2200, Ozorán 1700, Pincehelyen 1700, Gyulajon 1800, Németkéren 1400, Nagykónyiban 1300, Magyaakeszin 1300, Felsőnyéken 1500 dolgozó pecsételte meg aláírásával is rendíthetetlen békeakaratát. Újabb ép ítetnek a megyében Az 1954-es év negyedik negyedének tervteljesítése alapján él üzem lett megyénkben a Simontornyai Bőrgyár, a Tolnai Selyemfonógyár, a Tolna megyei Nyomda és a szekszárdi MÁV Vasútállomás. A Simontornyai Bőrgyár most már másodszor kapja meg a kitüntető címet. A Bőrgyárban, a Tolnai Selyemfonóban és a Tolna megyei Nyomdában szombaton délután ünnepélyes keretek közt adták át az élüzem zászlót, a Szekszárdi Vasútállomás dolgozóinak pedig csütörtökön adják át. A szedresi Petőfi tsz az elmúlt évben mindössze 15 hold szerződéses növényt vetett. Az idén ezt a területet több, mint kétszeresére emelték: 32 holdon vetnek szerződéses cukorrépát, vetőmagborsót, csemegepaprikát, iregszemcsei rövid tenyészidejű kukoricát és kísérletként cikóriát. A szerződéses növényekkel kapcsolatban a termelőszövetkezet vezetői számításit készítettek: milyen előnyöket és mennyi jövedelmet jelent a szerződéses növények felemelt területe. A beszolgáltatás terén, számításuk szerint 30 mázsa terménnyel és közel 8 mázsa hússal kelll kevesebbet beszolgáltatniuk. De jelentősen növeli a jövedelmet is, mert holdanként 5 ezer forintot kapnak a termésért kevésbé kedvező időjárás esetén is. nlig ha kukoricával ültetnék be ugyanezt a területet, 2000 forintnál többet nehezen lehetne kivenni a földből. A tsz vezetőit azonban az anyagi előnyökön kívül egy másik gondolat is vezette a szerződéses földterület növelésénél. Ezen a területen a jövő esztendőben, a jó vetésforgó következtében, kiváló minőségű búzát tudnak termeszteni, ami újabb anyagi előnyöket ad a szedresi Petőfi termelőszövetkezetnek. Több mint 150 ezer forint jövedelmet vár a szedres! Petőfi tsz az idén a szerződéses növényevői A Hazafias Népfrontbizottság kezdeményezésére 40 egyéni gazda társul gyümlcs e menésre Oparhanton A pár hanton, a Hazafias Népfront-bizottság kezdeményezésére 40 egyénileg dolgozó paraszt közel 70 holdon társult gyümölcstermelésre. Kuti Lajos körzeti agronómus segítségével már kijelölték az erre a célra legmegfelelőbb területet. A bonyhádi gépállomás laboratóriumában megvizsgálták a talajt, s megállapították, hogy csonthájas gyümölcsük termesztésére legalkalmasabb a táj. Ezért az aparhantiak úgy döntöttek, hogy dió- és őszibarack csemetéket ültetnek. Az aparhanti gazdák a gyümölcstermelő társulási csoport elnökévé Molnár Vilmos 13 holdas gazdát, — a termelési bizottság elnökét — választották. Elhatározták: az alapszabálynak megfelelően közösen ültetik el a csemetéket, közösen gondozzák a fákat, s a terményből a bevitt föld arányában részesülnek. A mözsi gazdák teljesítik vállalásukat Kállai Sándor elvtárs, Mözs község tanácselnök kereste fel levelével szerkesztőségünket. Kállai elvtárs arról ír, hogy a község dolgozó parasztjai hogyan teljesítik április 4-re tett vállalásukat. A sok jól teljesítő közül a következőket említi meg. Kalmár Lajos, a mözsi Kossuth I. típusú tsz elnöke már teljesítette egész évi sertés, baromfi- és tojásbbc adását, ezenkívül kifizette I. negyedévi adóját Pasinszki Antal dolgozó paraszt I. negyedévi adóját, félévi tojás-, baromfi és sertésbeadását teljesítette Bartók József 6 holdas dolgozó paraszt vállalásának legnagyobb részét már teljesítette. Kitisztította a vetőmagot és csíráztatott is belőle. Udvarából kihordta a trágyát. Egész évi sertés és baromfi beadása mellett teljesítette vágómarhabeadási kötelezettségét De ugyanilyen vállalásokat tett a község 200 dolgozó parasztja közül Szigli Miklós, Légrádi József, Atkári Gyula, Hegedűs János, Lehoczki József és még sokan. Most válik el, ki a legény igazán kezdődik a mi időnk, — ezt mondja a traktoros, aki szereti a gépet, szeret a határban szántani-vetni. Nem is nagyon kell morfondírozni senkinek azon, hogy a mondás megfelel-e a valóságnak. Tagadhatatlanul itt a tavasz, el kell kezdeni a tavaszi munkát Minden becsületes traktoros tudja a maga kötelességét. Traktora után akasztja a kis utánfutó kocsit, felpakolja az üzemanyagot és bekopogtat a termelőszövetkezet vagy a tanácselnök irodájába, munkát kér és hozzálát a szántáshoz. A hírneves traktorosok mikor befordulnak az első barázdába, hirtelen eszükbe jut: hopp! nem választottam versenytársat! Alig várja ezután, hogy a brigádvezető arra vetődjön és mondhassa neki: „Választottam magamnak versenytársat, méghozzá Ruskovics Istvánt, a sárpilisi gépállomás hírneves traktorvezetőjét-Szabadi Kálmánnal, a mözsi gépállomás egyik legjobb traktorosával történt meg az elmondott eset. Gondolkozott előbb és írta. Vállalom: 1. A 162 hold tavaszi tervem helyett április 4-ig 250 hold talajmunkát végzek el. A kampány végéig pedig 180 százalékra teljesítem tavaszi idénytervemet. 2. Úgy iparkodom, hogy a körzetemben pontosan elvégezzem a szerződésben vállalt munkákat. 3. Holdanként 1.5 kiló üzemanyagot farkantok meg. 4. Gépem pontos karbantartásával elérem, hogy műszaki hiba miatt egy alkalommal sem állok meg, a tavaszi idényben semmiféle alkatrészt nem használok fel. SZABADI KÁLMÁN traktoros, Szabadi Kálmán versenykihívását megküldte szerkesztőségünknek. Röviden még ezt írta hozzá: „Kérem a szerkesztőséget, hogy versenykihívásomat a lehető leggyorsabban a lapban közölje, hogy Ruskovics elvtárs válaszolhasson.” A kiváló traktoros kérését örömmel teljesítettük. Ruskovics elvtársnak pedig azt üzenjük: „Ne riadjon vissza a nehéz feltételektől. Mutassa meg most is. — amit már olyan sokszor megmutatott — hogy ki a legény igazán.” PÁROSTERSEN Rövidesen megindul a termelés a Paksi Téglagyárban. Most az előkészítés munkái folynak, a földet termelik ki, „regáloznak” Két brigád, Papp Zsigmond és idős Hunt József brigádja ostromolja robbantással és csákányozással a Sánchegy oldalát. Versenyben túl van egymással a két brigád, a hegy tetején kezdték el a munkát és most is egyforma magasan vannak. Nem könnyű eldönteni, melyik az első. A múlt dekádben Humék négy százalékkal előzték meg Pappékat, 182 százalékot értek el Pappék 178 százalékával szemben. Most Pappékon a sor, ők akarják versenytársaikat megelőzni. Hogy ki lesz az első, nem lehet még tudni, egy azonban biztos: Munkájuk nyomán több tégla jut majd házépítésre ebben az évben, mint tavaly. Az első dekád regálozási terve 1140 köbméter volt, a két brigád eredménye pedig 1633,82 köbméter, 43 százalékkal inő=ítették túl tervüket. A Papp-brigád. A Hum-brigád.