Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-25 / 47. szám
TOLNAI NAPLÓ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPJ XI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 35 é ’ f Pencz József, a juhépusztai törzsállattenyésztő állami gazdaság munkaérdemrenddel kitüntetett tehenésze a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére azt ígérte, hogy 4500 liter tejet fej ebben az esztendőben átlagosan minden tehéntől. Vállalását túl teljesítette, átlagosan 435 liter tejet fejt egy egy tehéntől havonta. A békekongresszus előttieste* munka után • • • Tóth György az alsóleperdd állami gazdaság főagronómusa, szerelmese a gazdálkodásnál? és ahogyan szaporodnak a mezői gazdaságban eltöltött évtizedei, úgy nő szerelme a föld iránt. Körüljárta a többezer holdas gazdaságot, ellenőrzött, tanácsokat adott, még ebédelni is alig volt ideje. Este hazaérve, még átnézi a napi postát, utasításokat ad a másnapi munkára, szervez, intézkedik. Csak azt veszi észre, hogy már elég későre jár az idő és nagyon kimerült a munkától. Pihenőre kellene térnie, de ő ehelyett még elővesz egy tömött dossziét, jegyzeteket szed ki belőle, azokat átnézi, újabb jegyzeteket készít... Most még azt is elfelejti, hogy későre jár az idő és valahogyan a fáradságról is elterelődik figyelme. Fellapozza az asztali naptárt, már csak néhány nap van hátra és indulnia ítéli a békekongresszusra... Valami beszédvázlatfélét állít össze magának, mert úgy határozott, hogy szót kér majd a kongresszuson. Annyi üzenetet adtak át neki a járás békeszerető emberei, hogy ha nem is fűz hozzájuk semmit, akkor sem vall szégyent a felszólalásával. Hogy is mondta az a dombóvári parasztasszony? Előszedi idevágó jegyzeteit, felidézi emlékeit, majd ismét megtoldja felszólalásának vázlatát. Csak ennyit ír le: „Tolnai Jánosné és kis unokája, Dombóvár“. Erről már emlékszik, hogy ez az asszony a következőket üzente tőle: — Engem reggel azzal engedett el hazulról a kis unokám, hogy itt mondjam meg minden bácsinak, hogy ne engedjék kitörni a háborút.“ Az ilyen kedves üzenetet lehetetlen nem elmondani ... A következő fejezetbe odakerül Varjú János, a gazdaság gépszerelőjének neve és üzenete. Varjú János azt üzeni, hogy jobb munkájukkal küzdenek a békéért. A terjedelmes jegyzetelés után végre pihenőre tér. De álom még akkor sem jön szemére: a holnapi, a holnaputáni napokon gondolkodik, hogy mit, hogyan fog tenni a gazdaságban és végül elérkezik a békekongresszus napjához. Lelki szemei előtt megjelenik a kongresszus díszterme, odaképzeli magát a szónoki emelvényre, amint beszél a békéről, Tolnai Jánossné, Varjú János és a sokezer környékbeli dolgozó legfőbb vágyáról... é * MAI SZAMBÁN: £ a volt ellenállók nemzetközi szövetségének felhívása. (2.0.) Újabb lépés Latin-Amerika leigázásának útján. (2. o.) — Ne szóljon bele senki a szövetkezet belső ügyeibe, mert ahhoz nincs jogai (3. 0.) — A cipőgyári fiatalok ... (3. o.) — ^ Egész évre szóló versenyt kezdeményeztek a faddi Új Élet J II* tagjai. (3. o.) — Rászolgált a bizalomra. (4. o.) Sárköz küldötte Csűri Vilma sárpilisi parasztfiatal és tegyük hozzá: lelkes tagja a híres sárpilisi népi együttesnek, őt is az a nagy megtiszteltetés érte, hogy részt vehet a XV. Magyar Békekongresszuson. Természetesen ez nemcsak megtiszteltetés, hanem nagy felelősséggel is jár, mert nem kisebb feladattal bízták meg, mint azzal, hogy sokezer ember béke akaratát képviselje. A begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése érdekében is versenyeznek a kalaznóiak A kormányprogram óta községünk dolgozó parasztjai egyre több támogatást kapnak az államtól, — írja levelében ifjú Papp István, a kalaznói begyűjtési állandó bizottság elnöke. — Ez abban is megmutatkozik, hogy van a földművesszövetkezet üzleteiben elegendő műtrágya, vetőmag, kis gép és több olyan mezőgazdasági munkaeszköz, amit az elmúlt években nem lehetett kapni. Községünk dolgozó parasztjai az állam iránti kötelezettségeik határidő előtti teljesítésével válaszolnak a kormány sokoldalú segítségére, — írja tovább. A felszabadulási verseny keretén belül mind a mezőgazdasági munkák, mind a begyűjtési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében versenyre hívták egymást a kalaznói gazdák. Faluközi Pál például Beréti Jánossal versenyez. Én jómagam György Imre dolgozó parasztot választottam versenytársamnak. A felszabadulási verseny már eddig is nagyban elősegítette a begyűjtési tervek teljesítését. Például Turbuk Menyhért, Elekes Lőrinc, Pintér Vilmos és még sokan mások már teljesítették április 4-e tiszteletére tett fogadalmukat. Emléksí mneF Sraek a Szovjet Hitcég megalakuásának 37. évfordulán A Szovjet Hadsereget 37. születésnapján a szovjet néppel és az egész országgal együtt üdvözölte Szekszárd népe és a szekszárdi honvédség. Az évforduló napjának délutánján zajlott le a koszorúzási ünnepség. Megújultak a bála virágai a szovjet hősök emlékművén. A kivonult honvéd díszszázad tisztelgése, a magyar és szovjet Himnusz hangjai mellett helyezték el koszorúikat az emlékműnél a honvédségen kívül a város hivatalainak és tömegszervezeteinek képviselői. Ugyanezen nap estéjén a járási kultúrotthonban tartottak emlékünnepélyt. A helyi honvédség egyik tisztje, Pataki főhadnagy mondott ünnepi beszédet. Beszédében megemlékezett a Szovjet Hadsereg születésének körülményéről, dicsőséges harcairól, győzelmeiről. Méltatta ennek az új típusú hadseregnek a jelentőségét. A hála hangján szólt felszabadítónkról, akinek szabadságunk, békés építőmunkánk tíz esztendejét köszönhetjük. A szekszárdi ünnepségen kívül megyénk valamennyi járási székhelyén rendeztek hasonló koszorúzást és emlékünnepélyt. Szilárd állampolgári fegyelmet! A szakadáti szilák továbbra is harcolnak jó hírnevük megtartásáért Ha az elmúlt időkben megkérdeztem a megyei begyűjtési hivatal versenyfelelősét, hogy melyik község dolgozó parasztjai teljesítik legpályamutatóbban állam iránti kötelezettségeiket, azt a választ kaptam: „A szakadátiak.“ Valóban a szakadáti gazdák már szinte évek óta következetesen az elsők között teljesítik állam iránti kötelezettségüket. A jó hírnevükre büszkék is a szakadátiak. A szakadáti dolgozó parasztok különösen büszkék a legpéldamutatóbb gazdatársaikra, Dániai Istvánra, Lacza Mártonra, akik már ismét egész évi sertésbodási kötelezettségüknek eleget tettek. De nemcsak őket illeti most a dicséret, hanem a község valamennyi dolgozó parasztját, hiszen Szakadáron nincs egyetlen hátralékos gazda, sőt tojásból már az egész évi tervét teljesítette a község. Sertésből pedig első negyedévi beadási kötelezettségüknek tettek eleget a szakadáti dolgozó parasztok. Most elért eredményeik megszilárdításáért, illetve továbbfokozásáért harcolnak. M. L. Nyolc várdombi gazda már teljes te,fe a te - szebaduas tisztelésre tett topdatioát A begyűjtési tervek teljesítése érdekében a várdombi dolgozó parasztok is versenyt kezdeményeztek. Rücsök András 8 holdas, Szamos Antal 7 holdas gazdák párosversenyre hívták egymást és az ő példájuk nyomán napról-napra szélesedik a felszabadulási verseny a vérdombi gazdák körében is. Az elmúlt napokban megkérdeztük a községi tanács v. b. elnökétől, hogy a felszabadulási verseny elősegíti-e a begyűjtési tervek határidő előtti teljesítését? Válasz a következő volt: ,,A felszabadulási verseny eredménye nyomán községünk dolgozó parasztjai maradék nélkül teljesítik a beütemezett hízott sertés beadási tervet és a tej, tojás, baromfibeadási tervet. Jelenleg sincs egyetlen hátralékos gazda a községben. Nyolcan eleget tettek már vállalásuknak, egész évi hízott sertésbeadási kötelezettségüket teljesítették, köztük Rücsök András és versenytársa, Szamos Antal. Izsák József és ifj. Virási József két hónappal a határidő előtt teljesítették sertésbeadási kötelezettségüket A muzsi begyűjtési hivatal dolgozói idejében lebontották a sertésbeadási kötelezettség teljesítésének tervét. A dolgozó parasztok meghallgatása alapján vetették ki, hogy melyik gazdának mikor kell leadnia hízott sertését. Izsák Józsefnek és ifj. Virág Józsefnek márciusra ütemezték a hízott sertésbeadási terv teljesítését. De ők mindketten vállalták, hogy még februárban leadják. Le is adták mind a ketten, Izsák József február 5- én, ifj. Virág József pedig február 12-én. A két példamutató gazdát többen is követik Mözsön. — Első a kötelesség! Tavaly is elsők lettünk a beadásban. — Ezek a gondolatok foglalkoztatták Jakab Ernő keszőhidegkuti gazdát, a begyűjtési állandó bizottság elnökét. Nem sokáig gondolkodott, ő a tettek embere. Pár perc múlva már az egyik gazdatársa, Katona István háza tája felé igyekezett. Katona gazdánál volt két sertés, de amelyiket leadásra szánta, még nem érte el a megfelelő súlyt. A beütemezés lejárta pedig vészesen közeledb . Pista bácsi türelmesen végigha’«atta gazda ‘ ácsát. — Végeredményben — mondotta, — én még várhatok a vágással, hadd hízzon, a másikat leadni. Másnap teljesítette beadását Az ozorai gazdák panaszkodnak a begyűjtési hivatal vezetőire Idős János József közismert, népszerű gazda Ozorán. Ezért választották be a községi tanácsba is. Ha hivatalosan érdeklődik valaki a tanácsnál az iránt, hogy idős János József milyen gazda, azt a választ kapja: „Példamutató, mindig pontosan eleget tesz beadási kötelezettségének.” A közelmúltban mégis megtörtént, hogy idős János József házánál megjelent az elszámoltató bizottság, követelte újra a beadás teljesítését. A házigazda megmagyarázta, hogy ő nem tartozik az államnak, megmutatta a vételi jegyeket, a beadási könyvecskéjét, egyszóval igazolta, hogy mindenből eleget tett. Az elszámoltatók ezután békésen elmentek egy házzal tovább. Ezután Lázár Józsefék házához kopogtattak be, hogy megköveteljék az államnak járó vágómarhát mert értesülésük szerint Lázár Józsefnek, még 1954. évi hátraléka is van. Lázár gazda aztán megmagyarázta az atyafiaknak — mint ő mondja, — hogy ahhoz a gazdához menjenek elszámoltatni, amelyik valóban tartozik. Még azt is megkérdezte a lódenkabátos fiatalembertől: „Ki küldte magukat, ide?” — A begyűjtési hivatal szerint magának hátraléka van, — válaszolt békésen az elszámoltató bizottság elnöke. — Ejnye, ejnye, hát népi tudja Hujber Jánosné, a begyűjtési hivatal vezetője, hogy én nem tartozom? — kérdezte méltatlankodva Lázár gazda. Később aztán mások is mondtak ehhez hasonlót. Az egészet így foglalta össze Tóth Gyula tanácstag: „A kartársnő elfelejtette, hogy ő van miértünk, és nem fordítva.“ Horváth Gyula 15 holdon gazdálkodó középparaszt pedig azt mondta: — „Rendben van. Ami megjár, azt követelje meg, ez a kötelessége, de ne zaklassa, ne zaklattassa feleslegesen a dolgozó parasztokat.” Horváth gazdának igaza van. Mi is azt valljuk, hogy a begyűjtési hivatal vezetője az legyen erélyes, ne tűrjön semmiféle megalkuvást, úgy dolgozzon, hogy a becsületes dolgozó parasztokat ne sértse. A spekuláló kulákok . . . Ha a beadási hátralékosok névjegyzékét alaposan átvizsgáljuk, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy ezek között zömmel kulákok vannak, akik nem kevéssel, hanem több esetben két-három vagon terménnyel tallóznak dolgozó népünk államának. A helyszíni behajtások során legtöbb esetben a hátralékos kuláknál üres padlást, üres istállót, üres ólakat lehet találni. Itt felvetődik a kérdés, hova tűnt a 25—30 kh. föld terménye, vagy miért nincs állatállománya ekkora földterület mellett. Erre a kérdésre világosan és félreérthetetlenül adják meg a választ az alábbi esetek: Harc községben Rences Márton 32 kil-as kulák kukoricából 8129 kg, napraforgóból 429 kg, babból 231 kg, sertésből 367 kg, baromfiból 54 kg, tojásból 57 kg-mal tartozik dolgozó népünk államának. A nagy földterület mellett 2 lóval rendelkezik. Padlásán termény egyáltalán nincs, óljában disznó nem található, sertést nem vágott, de ugyanakkor lakásán 30 liter zsírt találtak, mely teljesen érintetlen volt. bödönében. Vajon miből eteti lovait és honnan van a 30 liter zsír? Érdemes ezen elgondolkozni! Hasonló a helyzet Dunaföldvár községnél is, ahol Méhes Jánosné 33 kh-as kulák, kinek 7 kh búza és 13 kh kukoricavetése volt, mintegy 3 vagon terménnyel tartozik a nép államának. Gazdasági udvarában termény nem található, adótartozás fejében lezálogolt sertését, mely július hónapra volt ütemezve, a zálogolás és beütemezés elől 1010 forintért eladta az udvarában lakó Csík Ignác cipésznek, akit lakbér fejében főbérleti lakásáért havonta 1 napi gazdasági munka végzésére kötelezett gazdaságában. Hova tűnt a 13 kh kukorica mese? Földjeinek megművelésében ellenszolgáltatás nélkül segítséget nyújtott egész éven át fia Méhes István, veje Gallai Gyula, Németh József és Nagy József felese is. Segítettek a szomszédok, Bognár Sándor is. Adótartozás felében lezálogolt kukoricáját lovaival feletette. Beadási kötelezettség elől 4 kocsi kukoricát adott el a szabad piacon. Mit érdemel az ilyen bűncselekményt elkövető kulák, mint a legszigorúbb büntetést, felelősségrevonást. De meg kell nézni ebben az esetben a segítségére levő rokonságot és szomszédságot is, mert csodás véletlen folytán, melyről az istállóban levő két jól táplált ló, ha beszélni tudna, el tudná mondani, hogy jó abrakot kapnak, még akkor is, ha a kulák tulajdonában egy szem termény sem található. A fent kiragadott példákból meg kell azt állapítani, hogy a kulákság megtermelte terményeit, sertését is hízóba állította, csak azt rokonoknál és jóbarátoknál rejtették el. Mindez pedig községi tanácsaink, begyűjtési hivatalaink szeme láttára történt meg, melyért elsősorban ők a felelősek. Meg kell azonban torolni a begyűjtési apparátusban felszínre kerülő olyan cselekményeket is mint az őcsényi begyűjtési megbízott esete, ahol a Megyei Begyűjtési Hivatal kiküldöttjének kellett azt felderítenie, hogy Horváth Sándor begyűjtési megbízott a helyszíni behajtás alkalmával Hordó Imre volt cséplőgép tulajdonos és kovácsmesternél mindössze 217 kg morzsolt tengerit foglalt le beadási hátralék fejében, holott igen nagy mennyiségű hátraléka van és az ellenőrzés alkalmával lakásán még 3 mázsa májusi morzsolt és 25 mázsa csöves tengeri volt található. Mi egyéb ez a cselekmény, mint a törvénysértésnek egyik legsúlyosabb formája, mely a begyűjtési megbízott cselekményében teljes egészében kimeríti a kötelességszegés bűntettének tényálladékai elemeit. A felsorolt esetekben az illetékes ügyészségek a büntető eljárást megindították és a bűnösök méltó büntetésüket meg is fogják kapni.