Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-02 / 27. szám

TOÜLNAI Al HDP TO­LNA ME­GYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPU XII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1955 FEBRUÁR 2 Béke-népszavazás Dunaföldváron Horváth Mihályné békebizottsági elnök már mintegy 200 békealáírást gyűjtött. A békekongresszusra küldenek egy albumot a község békemozgalmáról. Úgy hatá­rozott Horváth Mihályné, hogy ebbe beleteszi azt a békeívet is, amelyet a saját utcájában íratott alá. A helyi cipész KTSZ tagjai felajánlották, hogy a békehónap alkalmából 400 pár gyermekcipővel készítenek többet, mint amennyit tervük előír. * A murgai dolgozók igen nagy számmal látogatják a béke­­gyűléseket, vagyis a békebeszélgetéseket, mert ez a név pon­tosabban kifejezi a ráillő nevet. Ugyanis ezeken az összejöve­teleken baráti beszélgetés folyik a béke ügyéről, az ezzel kap­csolatos nemzetközi eseményekről. Sok murgai dolgozó, mint ifjabb Mészáros Mihály, ezeken az összejöveteleken elmeséli személyes tapasztalatait, élményeit, és általában olyan törté­neteket, amelyek erősítik a hallgatókban a béke szere­te­tét, tehát erősítik a békemozgalmat. Igen lelkesen tevékenyked­nek a murgai­diszisták is: segítik e békebeszélgetések meg­szervezését és a kultúrműsorokban is részt vesznek. * A decsi békegyűlésen igen sok érdekes felszólalás hang­zott el. Szabó Pál békeharcos, aki egyben tagja a helyi ta­nácsnak is, a következőket mondotta: „Arról a háborúról szó­lok, amelyben én is részt vettem. Olyan katonáknak nevel­tek bennünket, hogy vérünket az urak és tőkések érdekeiért ontsuk. A magyar sereget teljesen idegen célokért vetették be a fronton és rengetegen ott is maradtak. Aki egyszer eze­ket a háborús borzalmakat átélte, az sohasem kíván többé háborút. Ezért állt a béke oldalára sok százmillió ember. Ma az atomkorszak idejét éljük és az emberek célja az atommal nem emberpusztítás, hanem ennek a nagy erőnek a békés célokra való felhasználása, mint ahogyan azt a Szovjetunióban teszik. Megálljt kiálltunk és követeljük, hogy szüntessék be az atomfegyverek gyártását. Valamennyiünknek az az óhaja, hogy béke legyen. A gerjeni dolgozók is megválasztották küldötteiket a járási béketalálkozóra, összesen tíz küldöttet választottak­ és köztük van Kiss Ferenc elvtárs, a Megyei Békebizottság titkára is. * A Dombóvári Sertéstenyésztő Vállalatnál békegyűlésen választották meg a küldötteket a járási béketalálkozóra. A vállalat felajánlott egy borjút a járási békeküldöttek megven­­dégelésére és odaadja teherkocsiját a járási béketalálkozás megtartásához szükséges szállítások céljára: 3000 asszony 50.000 bé­kealáírást gyűjtött eddig Tolna megyében A IV. magyar békekongres­­­szus közeledtével egyre több Tolna megyei asszony kapcsoló­dik be a békeharcba. A béke­aláírások gyűjtésénél, a járási találkozók előkészítésénél egy­formán ott dolgoznak az as­­­szonyok. Jelenleg a békebizottságok, MNDSZ-szervezetek, a taná­csok és a DISZ tagjai közül mintegy 3000 asszony járja a megye falvait és városait, hogy békealáírásokat gyűjtsön. Az eddigi eredmény szerint már 50.000 aláírást gyűjtöttek a Tolna megyei asszonyok, akik között olyan lelkes békeharco­sok vannak, mint Barna Sán­­dorné 10 gyermekes dombóvá­ri anya, aki egy nap alatt 162 aláírást gyűjtött. Nagyszokolyban az MNDSZ- asszonyok népi viseletű babát készítenek a békekongresszus­ra, Őcsényben pedig sárközi térítőt hímeznek, mert ezzel akarnak kedveskedni a IV. békekongresszus résztvevőinek. Kecskés Mária, a tamási „Vörös Szikrai” termelőszövet­kezet DISZ fiatalja példamu­tatóan dolgozik. Az elmúlt esz­tendőben is 207 munkaegysé­­get szerzett. A szervezeti mun­kában is példamutatóan kive­szi a részét, s az idén még szebb, jobb eredményeket akar elérni a kongresszusi készülő­dés során, a felszabadulási ver­senyben. MAI SZAMBÁN: < A Francia nemzetgyűlés leszavazta a Mendes-Frante kor­­­­mányt (2. o.) — Tajvan, Kína legnagyobb szigete. (2. o.) —­­ Milyen változást hoz az 1955-ös év a bátaszéki Búzakalász , tsz-ben. (3. o.) — A tag- és tagjelöltfelvételi munka tapasz­­­­talatai a dombóvári járásban (ü. o.) — A bonyhádvarasdi út­i kultúrotthon életéből (4. o.) — A Szekszárdi Szimfonikus­­ Zenekar Mozart-hangversenye Tolnán (4. o.) i Zánk Ferencné ötödik éve dolgozik a Tolnai Textil­­gyárban, mint szövő. Jelenleg négy gépen dolgozik, amiből kettőn export-zsebkendőt sző. Az elmúlt hónapban 98 szá­zaléka volt elsőrendű, a gépeiről kikerült árunak. Most a felszabadulási versenyben 100 százalékos elsőosztályú minőséget vállalt. Még nem lehet megállapítani, hogy ezt teljesítette-e, de a mennyiséget már igen. A vállalt 105 • § százalék helyett 106 százalék volt a havi átlagteljesítmé­­n (8 nyc. Munkája mellett állandóan segíti a fiatal szövőket 8 i 8 a jobb munkafogások elsajátításában. § <8­8 ., Kx)0000000cxxxxxxxx»0000cx3000c300ccxxx)000000000000000000000­ x10000000000000ocxj00000000f Felszabadulási verseny falun A törzsállat tenyésztő termelőszövetkezetek versenye Harc az évi 4 ezer literes tejtermelésért A szarvasmarha törzstenyésztó szövetkeze­tei­­­­ig métik a felajáinláso­kkal ünnepük a fel­szabadulás 10. évfordulóját. Ezek a termelő­­szövetkezetek éves versenyben állanak egy­mással. Ezt a versenyt a zombai Szabadság te­rme­lős k­ö­vetkezet indította el azzal a célki­tűzéssel, hogy a törzs­teheneiknél elérik az évi 1.COO literes fejési átlagot, emellett megjavít­ják a tenyésztői munkát és olcsóbbá teszik a tejtermelést. Az április 4. tiszteletére tett fel­ajánlás határköve ennek a versenynek és nagy­mértékben hozzájárul a­hhoz, hogy meg tudják valósítani kitűzött céljukat a 4.000 li­teres tejtermelést. A t­örzstenyésztő termelőszövetkezetek fel­ajánlásai nemcsak a tejtermelésben, hanem a további tenyésztői munkára is kiterjednek. A felajánlásukban vállalják, hogy a szarvas­­merheállomány­t létszámban és kondícióban veszteségmentesen áttétel tetik. Ennek érdekében a szálas- és szemestakar­­m­ányo­oat az új termésig gondosan beosztva takarékosan használják fel. A takarmányokat n­apor Iként előkészítve teszik ízletesebbé, al­kalmazzák az egyedi takarmányozást. A helyi adot­teégetem­­ ptk megfelelően a te­henek vemhességi idejét figyelembe véve a termelőszövetkezeteik vállalást tettek, hogyan innáik április 4-ig az istállóátlagot. A vállalás szerint a zombai Szabadság 7.1 literről 12.7 literre, a harci Uj Élet 8.9-ről 11.3 literre, a zombai Béke 7-ről 11 literre, a dombóvári Rákóczi 4­3-ról 9.4-re, a tamási Vörös Szikra 7.9-ről 8.9-re, a faddi Uj Élet 7.6-ról 8.6-ra, a tengelyes Petőfi 6.1-ről 8.5-re, a dunaköm­­lő­i Szabadság 4.4-ről 8-ra, a rondocsai Igaz­ság 5.3-ról 7.5-re, a bonyhádi Dózsa Népe 0.7-ről 7-re, a scöb­edi Baladás 6.3-ról 6.5 liter­re emeld az istállóátlagot. Bagoly ír­pád etgronóm­us csatlakozott l reges Juhos a szedrest Petőfi tsz agronómusának versenyfelhívásához Amikor a gazdasági év meg­kezdődött a faddi ,,Kossuth" termelőszövetkezethez osztot­tak be agronómusnak. Célom, hogy a kormány­program ha­tározatainak végrehajtásán ke­resztül teljes erővel elősegít­sem a Kossuth tsz. tagjainak még jo­bb életét­. Vállalásom nemcsak az­ én munkámnak, hanem a termel­ős­zö­vetkezet kollektívájának teljes odaadá­sával született meg — írta le­velében Bagoly Ár­pád agronó­­mus. Vállaloan az agronómusnap tiszteletére, hogy s oyeai ta­karmányozást szakszerűbbé te­szem és február 12-ig megkez­dem az itatásos borjú nevelést A tsz összes munkagépeit február 10-ig kijavítjuk Ezenkívül a kisebb táblákra lóvontatásos simítót készí­tünk. Megfelelően előkészítjük a tavaszi vetőmagvakat. A brigádterveket munkacsa­patokra és tagokra lebontjuk, és ismertetjük. A gépállomás­ tavaszi iránytervet beiktatjuk brigád tervnek. Az összes istállótrágyát feb­ruár t1Me a meetráffvásrácra kerül­ő föld szélére hordjuk Az új istállótelepen megkezd­jük a szakaszos trágyakeze­lést. A tsz állattenyésztési brigád­, vezetőjével és állatgondozójá­val vállaljuk, hogy a jelenlegi hétliteres fejési átlagot május 1-re 9.2 literre emeljük. Sartéstenyész­tésünket törzs­­tenyészetté fejlesztjük. Koca­­állomá­nyunkat 27 darabra emeljük.­­A takarmányozás biztosítá­sára minden számosállatra 7 köbméter silótakarmányt ké­szítünk. Március 5-ig elvégezzük az őszi szántások tavaszi simí­­tózását és a füves területek fogasolását. Az őszi vetése­ket fejtrágyázzuk. A­­ t­avasz­i vetések alá mag­ágyat kultivátorral készítünk. Kukorica és napraforgó ve­tésterületünket 100 százalék­ban négyzetesen vetjük. Ku­kon­cát négyszer, a többi ka­pást háromszor fogjuk sorközi kapáló­­ban részesíteni. Búzából 10 mázsa helyett 11,70 árpából 10 mázsa he­lyett 12 kukoricából 11 má­zsa, helyett 30, burgonyából 60 mázsa helyett 80 mázsa termést érünk el. Tar­óvütési tervünket 10 szá­­'.•'•v-ban tetemet­jük. A tarló­­hé­n>'if-­t a lé­takarítástól­ szá­mított 48 óra alatt elvégezzük Közel hétezer kg tejet adott a „Pepi*” az országos tejel­ői versenyben HÓNER GÁSPÁR 14 holdas tamási gazda jó állattenyésztő hírében áll a községben. — Az apámnak az apja is híres volt az állattenyésztésről —­­mondja nem kis büszkeséggel Hóner néni. — Mindig jó fajta, magas tejho­­zamú tehenet tartottak, de nem kel­lett szégyenkezni a kocsin a lovak miatt sem. — Fiamat is úgy neveltem, hogy jó gazda legyen. Legénykorában sokszor elmondtam, — fiam, ha megnősülsz, olyan asszonyt hozzál a házhoz, aki szereti az állatokat. Nem is panaszkodhat Hóner néni a menyére. Teri, a menyecske, telke a gazdaságnak. A férfiakkal együtt dol­gozik az állattenyésztésben. Egész nap talál dolgot: burgonyát főz mosléknak, járatja a növendékállatokat, eteti a szárnyasokat. Egy­ tyúkalja kiscsirke csi­pog az istállóban. Az udvaron a borjak vidáman kergetőznek, ficánkolnak a déli napsütésben. — Télen is kell nekik a mozgás, — mondja a fiatalasszony. — Sok öröm, de sok nyugtalanság és vesződség van velük míg felnőnek, de érdemes ve­sződni, mert kifizetődő az állattartás. A „Pepi” tehén fiát Szakály­ba adtuk el, s 16.000 forintot kaptunk érte. Úgy látszik a „Pepi” nevű tehén a­­gazdaság büszkesége, mert rövid ottlé­tem ideje alatt immár negyedszer em­legetik. Közben elérkezett a déli fejes ideje, a fiatalasszony ehhez készül. — Jöjjön nézze m­eg a Pepit — invi­tál szíves szóval, — érdemes megnézni. Részt vesz az országos tejelési verseny­ben — teszi hozzá büszkén. A TISZTA ISTÁLLÓBAN friss szal­maszag terjeng, a fehérre meszelt fal és az etetőjászol azt mutatja, hogy itt nagy gondot fordítanak a tisztaságra, az álla­tok gondozására. A négy szép növen­dékállat a déli mozgás után vígan ro­pogtatják az elébük vetett szénát. Pe­pi, a versenytehén, ez a gyönyörű hét­éves, fényesszőrű piros-tarka állat — bár már félidős borjú van benne — még most is leadja a napi húsz kilo­gramm tejet. Eddig 4 borjút ellett, s az utódokat is törzskönyvezték. Hónerék naponta háromszor felük a Pepit, igaz, hogy megválogatják a ta­karmányt is. — Náluk a tejelő tehe­nek moslékot is kapnak — meséli fejés­­közben a fiatalasszony. — így értük el a magas tejhozamot. Pepi az elmúlt évben 6.830 kilogramm tejet adott, a tejzsír pedig 3,9 százalék volt. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS olyan fontos a mezőgazdaságban, mint az or­szágnak a nehézipar — mondja a fia­talasszony. —­ Éppen ezért elhatároztuk hogy továbbfejlesztjük állatállományun­kat. Pepi mellé még egy jófajta magas tejhozsma tehenet akarok vásárolni, ha a növendékborjukat eladjuk. — Ebben az évben egy tizenöt köbméteres két részes silót akarnak építeni, hogy állan­dóan biztosítva legyen az állatok szá­mára a tápdús takarmány. Hónerék valóban kiváló állattenyész­tők. A szarva­smarhaállományon kívül 10 darab yorkshirei süld­ij­ük van, mely­­ből 6 darab ugyancsak törzskönyvezett, de méltán büszkék a lovakra is. A na­pokban várják a törzskönyvezett anya­kanca ellését is. A Jó GAZDA SZÁMÍTÁSÁVAL ké­szülnek Hónerék a tavaszra s úgy ha­tároztak, hogy az idén növelik a takar­mány vetésterületét. Egy holdon vörös­herét, 2 holdon zabosbükkönyt termesz­tenek, de lesz másodvetésük is, két holdnyi, ho­gy elegendő takarmány le­gyen a jószágnak. 48 szelektorozó gép tisz­títja megyénkben a tavaszi vetőmagot Tolna megye gépállomásain 48 kijavított szelektorozógép áll a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére a tavaszi vető­magtisztításhoz. A szekszárdi Béke termelőszövetkezetben már megkezdték a vetőmag­­tisztítást a mözsi gépállomás gépjével. A varsádi gépállo­más szintén kivitte a vetőmag­tisztítót a kistormási Dózsa termelőszövetkezetbe. A kistor­mási egyénileg dolgozó parasz­tok úgy határoztak, hogy a Dózsa tsz­szérűin ők is kitisz­títják a tavaszi vetőmagot. Február 1-én Tolna megye minden szelektorozó gépe meg­kezdte a munkát, a termelőszö­vetkezetek és egyénileg dolgo­zó parasztok vetőmagjának tisztítását. Tavaszi munkánkat határidő előtt elvégezzük A helyi tanács nemrégiben gyűlést tartott, amelyen ismer­tette a község gazdasági és költségvetési tervét: községünk hangoshíradót kapott, a ta­nács tervbe vette a villanyháló­zat kibővítését, artézikus fúrá­sát, a Magyar utca lekövezé­­sét, a mezei utak, az utcai jár­dák és hidak megjavítását. Készülünk felszabadulásunk évfordulójának megünneplésé­re. Elhatároztuk, hogy április 4. tiszteletére tavaszi munkán­kat határidő előtt elvégezzük. Én, mint mezőgazdasági meg­bízott az egész község dolgozó parasztságát versenyre hívtam a vetési, növényápolási, beta­karítási munkálatokra, vala­mint a beadási kötelezettségek teljesítésére. Eddig már számos versenyt nyertem és most is azon leszek, hogy én legyek az első. Hódor József Gyulaj Paksi Vörös Sugár tsz: Nagy gonddal végzik a gyümölcsfák ápolását A paksi Vörös Sugár tsz-nek összesen 30 hold gyümöl­csöse van, ebből 17 hold a termő. Barack, télikörte, alma, meggy, stb. gyümölcsfákat ta­lálhatunk ebben a nagy gyü­mölcsösben. A paksi „Vörös Sugár" ter­melőszövetkezet tagjai a tél fo­lyamán valamennyi gyümölcs­fán elvégezték a téli tisztoga­­­tást. A tsz tagsága 3 hold faisko­lája mellett újabb 3 hold fa­iskola telepítését határozta el. A gyümölcsfák tisztogatása után­ soronlévő feladatnak te­kintik a gyümölcsfák permete­zését. A gyümölcsfák ápolásá­nál a tsz tagjai a legalaposabb körültekintéssel járnak el, mert ebben az évben 150.000 forintot akarnak csak a gyű-

Next