Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-27 / 73. szám

& I NAPLÓ PÁRI ÉS PÁRT ÉPÍTÉS_________* A bölcskei párt­szervezet harca a Központi Vezet­ős­ég­­márciusi határozatának végrehajtásáért Néhány héttel ezelőtt megbíráltuk a bölcskei pártszervezet vezetőségét az­ért, mert nem sokat törődött a község dolgozó parasztjainak felszabadulási versenyével. Nem ellenőrizték, nem se­gítették a párttagokon, a népnevelőkön keresztül a tanács ezirányú munkáját. Természetesen ez meg is látszott, mert a faluban akkor jóformán egyetlen gaz­da sem tett felajánlást felszabadulá­sunk 10. évfordulója tiszteletére. Hiány­zott a pártvezetőség, a kommunisták példamutatása s így elmaradtak a kö­vetők is. Azóta örömmel állapítottuk meg, hogy nagy változás történt a községben ezen a területen. A pártszervezet veze­tősége igen­­ helyesen vezetőségi ülésen tárgyalta meg a felszabadulási verseny mozgalom beindításának feladatait, majd a javaslatot taggyűlés elé terjesz­tették. Az eredmény már a taggyűlésen is­­ megmutatkozott. A párttagok egy­más után szólaltak fel s hozzászólásaik mellett mindjárt vállalásukat is bejelen­tették, a mezőgazdasági munkákra, a begyűjtésre és az adófizetésre vonat­kozóan. Ez is bizonyítja, hogyha a pártveze­téség teljes felelőssége tudatában veszi kezébe a falu ügyeinek irányítását, a kommunisták készek a harcra, a példa­­mutatásra. Szilágyi Mihály, Saracz Antal elvtársak a begyűjtés terén tet­tek értékes vállalásokat. Benik Mihály, Stift József elvtársak az adófizetés te­rén, Raj­ner Pál, Papp Sándor­­ elvtársak pedig a mezőgazdasági­­ munkák elvég­zése, elsősorban a tavasziak gyors el­vetése érdekében léptek versenyre. Az ilyen példa ragadás. Követték ezt pártonkívüli dolgozó parasztok is, mint Berek Mihály, Sárosdi Ferenc, B. Nagy János, Tóth István, Mészáros János, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Ennek eredményeképpen ma már több mint C0 gazda tett vállalást, akik­nek jó része már valóra váltotta adott szavát. Ez mellett a tanács a törvény szigo­rával lépett fel a hátralékosokkal és elsősorban a kulákokkal szemben. Eh­hez természetesen hozzájárul a Köz­ponti Vezetőség márciusi határozata is, amely megszabta a kommunisták fel­adatát a kötelezettség teljesítése terén megmutatkozó lazaságok felszámolásá­ra. Szalai Lajos kulák is csak erélye­sebb felszólításra volt hajlandó 1000 forintnál több adóját kifizetni. De kifi­zette ugyanúgy mint Szakács kulák. Ráfért Bölcskén is a kulákokra az erő­teljesebb megrendszabályozás. Itt is kezdtek elszembele­skedni, igyekeztek félrevezetni a tanácsot. Budahelyi Jó­zsef kulák például úgy akart kibújni a magasabb begyűjtési kötelezettség tel­jesítése alól, hogy a fiának szerette volna bérbeadni a földjét. Természete­sen a tanács ezt megakadályozta. A megkezdett jó úton azonban nem állhat meg a pártszervezet. Éppen a fenti példa mutatja, hogy mit jelent a kommunisták mozgósító, példamutató ereje. Arra van szükség, hogy a párt­­vezetőség rendszeresen ellenőrizze ez­után is és segítse a kommunistáikon, a kiváló pártonkívüli népnevelőkön ke­resztül a tanács munkáját. Csak ezen az úton érhetnek el a községben újabb sikereket felszabadulásunk 10. évfordu­lója méltó megünneplésére. Csak így valósíthatják meg a Központi Vezetőség jelszavát: „Dolgozó parasztok! Előre a virágzó mezőgazdaságért, a falu és a város jólétéért! A tavaszi munkák, jó elvégzésével, az állam iránti kötelezett­ség példás teljesítésével köszöntsétek felszabadulásunk 10. évfordulóját!” 1955 MÁRCIUS Pári község békebizotsága szerezte meg a megyei békebizottság vándorzászlaját Az elmúlt napokban ülést tartott a megyei békeiroda, me­lyen megvitatták a IV. magyar békekongresszus előkészítő munkájának tapasztalatait és meghatározták a békebizottságok II. negyedévi tennivalóit. Különösen az üzemek és a falu dol­gozói, továbbá az értelmiség között kell felvilágosító munkát végezni a békebizottságoknak. Fő feladatként határozták meg a békebizottságok számára a békealáírás további gyűjtését. A békeiroda döntött afelől is, hogy a megyei békebizott­ság által létesített, sárközi motívumokkal díszített vándorzász­­­lót melyik békebizottság kapja. A vita során a békeiroda úgy határozott, hogy Pári község békebizottsága legyen a vándor­zászló őrzője. Április első felében adják át ünnepélyes kere­kek között a zászlót. A békebizottság számtalan kisgyűlést szer­vezett, békebeszélgetések, ankétok, a tanács és a dolgozó pa­rasztok közötti baráti beszélgetések során ismertették a bé­keimre jelentőségét. A békebizottság jó munkájában, a vándor­­zászló megszerzésében jelentős szerepe volt a békebizottság titkárának, Nagy Sándor dolgozó parasztnak is. Békegyűlést tart a megyei és városi bé­ke­bizottság Szekszárdon A megyei és a városi béke­bizottság a Hazafias Népfront városi bizottságával közös ren­dezésben március 31-én, csü­törtökön békenagygyűlést tart Szekszárdon az Április 4 já­rási kultúrházban. A nagygyűlésen dr. Vida La­jos és Csötönyi Antal, a szek­szárdi békeküldöttek számol­nak be a IV. magyar béke­­kongresszuson szerzett élmé­nyeikről. A nagygyűlésen részt vesz és felszólal Iradzs E­s­z­­kandary iráni békeküldött, a Béke Világtanács tagja. A nagygyűlés délután 6 órakor kezdődik. ,­fs elmélet unni kérdései: A demokratikus centralizmuss pártunk szervezeti felépítésének alapelve „A Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus centraliz­mus elvén épül fel” — mondja Pártunk Szervezeti Szabályza­ta. — A demokratikus centralizmust a kommunista és mun­káspártok szervezeti alapelvét Lenin és Sztálin elvtársak dolgozták ki, Marx—Engels tanai az orosz és nemzetközi munkásmozgalmak tapasztalatai alapján. Ezen a szervezeti elven épül fel a Szovjetunió kommunista pártja, mely dia­dalra vezette Szovjetunióban a szocializmus ügyét. Ezen az elven épül fel a mi pártunk is s ez az elv a demokratikus centralizmus elve kötelező minden olyan pártra, melynek célja a proletárdiktatúra kivívása, megszilárdítása a szociali­­ta, majd a kommunista társadalom felépítése. A párt törté­nelmi feldatát csak akkor tudja megvalósítani, ha egységes, ha sorai megbonthatatlanok. A párt szilárdságát az akarat és cselekvésbeli egységét a demokratikus centralizmus biztosítja. Mit jelent a párt centralizmusa? A párt centralizmusa azt je­lenti, hogy a párt valamennyi szervezetét egyetlen egységes központi vezető szerv irányítja. Hogy a központi irányítás a felsőbb pártszervek határoza­tai, valamennyi alsóbb párt­­szervezetre, valamennyi párt­tagra, tagjelöltre egyaránt kö­telező. A centralizmus demokratiz­musa azt jelenti, hogy a párt minden vezető szervét — a legalsóbbtól a legfelsőbbig az alapszervezet vezetőségétől az országos kongresszusig — demokratikusan titkos szava­zás útján maga a tagság vá­lasztja meg. A felsőbb szervek megvá­lasztása az alapszervezetek, il­letve az egész párttagság által megbízott küldöttek által tör­ténik. A párttagság amikor megválasztja a felsőbb párt­szerveket, egyben a bizalmat is megszavazza irántuk, hogy irányítsák, vezessék párt egész tevékenységét. így pl. egy Já­rási Pártbizottság egy-egy já­rás, a Megyei Pártbizottság az egész megye, a Központi Ve­zetőség az ország valamennyi párttagjának bizalmát élvezi s valamennyi párttag megbízásá­ból azok képviseletében dolgo­zik. A pártélet centralizmusából következik, hogy az alsóbb szervezetek alárendeljék magu­kat a felsőbbeknek éppen azért, mert a felsőbb szervek mindig a párttagság egy szé­lesebb csoportjának a többség­nek az akaratát képviselik. A Pártkongresszus, a Köz­ponti Vezetőség, a Politikai Bizottság határozatai azért feltétlenül kötelezőek az egész pártra, a párt minden szervére, tagjára és tagjelölt­­jére, mert maga a párttagság egésze választotta meg eze­ket a szerveket s ennél fog­va saját akarata a többség akarata testesül meg e szer­vek határozataiban. E szervezeti rendszer egész párttagságunk tudatos fegyel­mén eszmei, szervezeti és cse­lekvésbeli egységén alapszik, ami azt jelenti, hogy a felsőbb szervek határozatai — mely­ben a párttagság többségének akarata testesül meg — nem­képezhetik vita tárgyát az egyes párttagoknál, vagy a párttag­ság egy kisebb csoportjánál az alsóbb szerveknél. A centraliz­mus elvének szigorú megsérté­sét jelenti ha pl. a Központi Vezetőség határozatait az al­sóbb szervek vitára vagy­ sza­vazásra teszik fel, hogy he­lyeslik-e, elfogadják-e stb. az illető pártszervezetben. A Köz­ponti Vezetőség határozatai egyértelműen kötelezők min­den szervezetre, párttagra és tagjelöltre, aminek végrehaj­tásáért öntudatos fegyelemmel minden párttagnak egységesen kell harcolni. A centralizmus elvének sú­lyos megsértését jelenti az, ahogyan pl. Mucsiban Velikán elvtárs az alapszervezet párt­titkára állást foglal a felsőbb pártszervek határozataival kap­csolatban. Velikán elvtárs rendszeresen vitatni szokta a felsőbb szer­vek határozatait s többször olyan vélemény alakult ki nála, hogy azokat Mucsiban nem lehet, vagy nem érde­mes végrehajtani, ezért nem is törekszik azok végrehaj­tására. A centralizmus elve kizárja a párton belüli frakciók, elhaj­lások létezését. Kizárja azért, mert ezek létezése a párt egy­ségének megbontására vezetné­nek. A párt egységének meg­bontása pedig egész fejlődé­sünk gátjává válik. „A frak­­ciózás veszedelmes a párt­egység és a proletár élcsapat akarategységének megvalósí­tása szempontjából, ami pedig alapfeltétele a proletárdikta­túra sikerének” állapítja meg Lenin elvtárs. A marxista-leni­nista pártok, a mi pártunk is­­ azért erős, azért legyőzhetett­­­len, mert nem tűr soraiban ilyen, a pártegységre törő kü­lön csoportosulásokat frakció­kat vagy ellenséges ügynökö­ket. Pártunk ereje legyőzhetetlen­sége, sorainak sziklaszilárd egységében van. „Pártunk küzdelmei hazánk megerősödéséért, népünk jó­létének állandó emeléséért, azért járnak sikerrel, mert pártunk politikai és szerve­zeti összeforrottsága ideoló­giai egysége szakadatlanul erősödik és mind szilárdabbá válik. Ebben az erősödő poli­tikai szervezeti egységben van a párt legyőzhetetlen ereje” — mondotta Rákosi elvtárs Pár­tunk III. Kongresszusán a Központi Vezetőség beszámo­lójában. Ezért kell állandóan őrköd­nünk pártunk egysége felett s állandóan erősíteni pártunk so­rait. Azt, hogy minden győze­lem forrása, további előreha­ladásunk záloga pártunk egy­sége, nagyon jól tudják népi demokráciánk ellenségei is. Ezért törekszenek minden esz­közzel a párt egységének meg­bontására. Igyekeznek egyes párttago­kat megingatni, párt és állami fegyelem megszegésére bírni. A különböző kispolgári jelsza­vakkal „elméletekkel” megté­veszteni a párt tagjait. A pro­letárdiktatúra idején az ellen­ség burkoltan támad. Hatalmá­nak visszaszerzése érdekében a kispolgárság jelszavait, a kis­polgári csoportosulásokat, az ingadozókat használja fel. S miután a munkásosztály, a párt nincs kínai fallal elzárva, kispolgári tömegektől, az ellen­séges kispolgári „elméletek” nézetek, hatással lehetnek a párt egyes tagjaira. E kispolgári ideológiai hatá­sok képezik az elhajlások A pártdemokrácia azt jelen­ti, hogy a pártban mindenki szabadon fejtheti ki vélemé­nyét, nézetét. Minden párttag résztve­het, sőt részt kell ven­nie a párt politikájának ki­alakításában, a párt feladatai­nak megvitatásában, a határo­zatok meghozatalában. Jelenti azt, hogy a párttagságnak joga van ellenőrizni a pártveze­­tőség munkáját s felette bíró­ideológiai gyökerét. A kispol­gári nézetek nyíltan vagy burkoltan a szocializmus épí­tése ellen törnek. Ezért rendkívül veszélyesek. Pártunk Központi Vezetősé­ge március 2—4-i ülésének ha­tározata igen élesen tárja fel, hogy az utóbbi időben vesze­delmes jobboldali elhajlás ütöt­te fel a fejét a pártban, ami nem más, mint a kispolgári ideológia tükröződése, hatása a párt egyes tagjaira. A Közpon­ti Vezetőség határozata feltár­ja az elhajlás veszélyességét, s megállapítja, hogy a jelenlegi helyzetben a jobboldali elhajlás képezi minden előrehaladá­sunk fő akadályát. Ezért a párt minden szerve, vala­mennyi tagja, tagjelöltje szá­mára egyik legfőbb feladatként állítja, hogy megalkuvás nél­küli harcot folytasson a párt politikájától eltérő, minden el­hajlás ellen. A jelen esetben a jobboldali elhajlás ellen. Megyénk kommunistáinak is az a feladata, hogy ki-ki a maga posztján kemény har­cot folytasson a jobboldali — de nem kevésbé a baloldali — elhajlás eszmei és gyakor­lati megnyilvánulása ellen. A párt centralizmusa érvé­nyesülésének feltétele a vasfe­gyelem, ami azt jelenti, hogy a pártban uralkodó fegyelem nem kényszeren, hanem tuda­tosságon, önkéntességen alap­szik, amit minden párttag párt­balépésekor önként meggyő­ződésből vállal. Erről az ön­ként vállalt fegyelemről soha­sem szabad megfeledkeznünk. Pártunk Szervezeti Szabályza­ta, melyet elfogadtunk, jóvá­hagytunk,­­ kimondja: „A párt és állami fegyelem megsértése kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttag­sággal”. Ezért soha semmilyen körülmények között sem sza­bad kibújni a pártfegyelem alól azoknak, akik valóban a párthoz tartozónak valják ma­gukat, latot gyakorolni, javaslattal él­­­ni a vezetés megjavításához. A párttagság ezen aktív részvé­telének legfőbb fóruma a párt­taggyűlés, mely az alapszerve­zet legfőbb szerve. A párttag­­gyűléseken vitatják meg a he­lyi, általános politikai, gazda­sági kérdéseket. A pártszerve­zet munkájának, a párttagok eszmei politikai nevelésének legfontosabb kérdéseit. A párttaggyűléseken, pártér­tekezleteken, a pártkongres­­­szuson, mely a párttagság ta­nácskozásának legfelsőbb fó­ruma, minden párttagnak joga van felszólalni, nyíltan és bátran megmondani nem­csak azt, amivel egyet­ért, hanem azt is, amivel nem ért egyet, amit helytelennek tart a párt munkájában. Joga van véleményét, javasla­tát elmondani a határozati ja­vaslattal kapcsolatban. A párt­tagság eme jogát, szabad vé­leménynyilvánítását pártunk Szervezeti Szabályzata­­ bizto­sítja. Azonban, amikor a vé­lemények harca befejeződött, a bírálatok elhangzottak s szó­többséggel meghozták a hatá­rozatot, ak­kor a párt összes tagjainak akarat- és cselek­vésbeli egysége az az elenged­hetetlen feltétel, mely nélkül nem képzelhető el sem egy­séges párt-, sem vasfegyelem a pártban — tanítja Sztálin elvtárs. Vagyis ekkor már a határozatok egységes végrehaj­tása van hátra. A pártdemokrácia másik követelménye, a felsőbb szer­vek, a párt­vezetőségek be­számolási kötelezettsége a párt­tagság előtt. A pártvezetősé­­geknek rendszeresen számot kell adni a tagság előtt a ve­zetőség és az egész pártszer­vezet munkájáról. Ez a párt­tagság aktivitásának az alul­ról jövő ellenőrzésnek felté­tele. Az a pártvezetőség mely elhanyagolja c­ rendszeres beszámolást a párttagság tá­jékoztatását, az súlyosan megsérti a pártdemokrácia elvét. De ugyanúgy megsérti az a vezetőség is, mely csu­pán néhány szóban — nem részletesen — ad számot munkájáról, mely nem ve­szi figyelembe a párttagság véleményét, javaslatát. Ezért az a feladat, hogy a párt­vezetőségek lelkiismere­tesen gondosan adjanak­­ szá­mot tevékenységükről a párt­tagság előtt. A pártszervezet helyi politikájának kialakítá­sánál feltétlenül vegyék figye­lembe a tagság véleményét, javaslatát. A pártdemokrácia­ megköve­teli a pártvezetés kollektivitá­sát, a kollektív vezetést. Az a párttitkár, aki egyedül, a vezetőség tagjai és a tagság támogatása nélkül akar vezet­ni, súlyosan megsérti a párt­­demokráciát a pártvezetés alap­elvét. Pártunk III. kongres­­­sz­usának határozata kötelező­vé teszi valamennyi pártszerv számára a kollektív vezetés el­vének betartását. A pártde­mokrácia megköveteli az egész­séges pártszerű bírálat és ön­bírálat szellemének érvénye­sülését A bírálat és önbírálat a párt éltető eleme. A bírálat fegy­vere biztosítja a párt szá­mára, hogy nem tér el a helyes útról. A Központi Ve­zetőség március 4-i határo­zata különös súllyal emeli ki a bírálat, elsősorban az alulról jövő bírálat kiszéle­sítésének szükségességét. A pártvezetőségek feladata, hogy­­ minden h­­í‘­ükkel széle­sítsék, fejlesszék fejlődésük­­eme fontos hajtóerejét. A párt­tagság feladata pedig, hogy él­jen ezzel a fegyverrel, állan­dóan segítse vele a párt, álla­­­mi és gazdasági munka helyes irányvonalának betartását. A pártdemokrácia elve ki­zárja a bírálat elfojtásának­ le­hetőségét. Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja, hogy a bírálat­ elfojtása összeegyeztet­hetetlen a párttagsággal. Ép­pen ezért erélyes harcot kell folytatni az olyan kiskirály­­kodó megnyilvánulások ellen, melyek elzárják az útját az egészséges bírálat kibontako­zásának. A pártdemokrácia érvénye­sülése hozzájárul a párt és dolgozó tömegek közti kapcso­lat elmélyüléséhez. A párton belüli demokrácia nélkül — olyan légkör nél­kül, melyben szabad párt­szerű bírálat fejlődhet ki, melyben a tagság tevéke­nyen részt vehet a pártügyek intézésében — szó sem le­het arról, hogy a széles dol­gozó tömegeket bevonjuk né­pi demokráciánk sokirányú munkájába. Éppen ezért, mert­ pártunkban demokrácia uralkodik, a szé­les pártonkívüli tömegek is sa­ját pártjuknak tekintik. E té­ren az­ a feladat, hogy állan­dóan igyekezzünk m­­inél szo­rosabbra fűzni a párt és pár­­tonkívüli dolgozók kapcsola­tát. .A demo­kratikus centraliz­mus elve alapján pártéletet élni természetesen nem lehet parancsszóra. Ehhez szüksé­ges hogy elsősorban a párt­szervek vezetői dolgozzanak ebben a szellemben , ennek szellemében neveljék a párttag­ságot. Hogy a párttagság be­tartsa a párt fegyelmét, hogy teljesítse párttagi kötelességét, hogy éljen a pártdemokrácia biztosította jogokkal, arra ne­velni kell Éppen ezért párt­­vezetőségeink neveljék a párt­tagságot, olyan szellemre, hogy mindenki egységesen, fe­­­gyelmezetten harcoljon a párt irányvonalának betartásáért és minden párttag a Szerve­zeti Szabályzat szellemében éljen. A pártdemokrácia és centralizmus azonban nem el­választható egymástól, hanem együtt kell érvényesülnie. KIRÁLY LÁSZLÓNK Mit jelent a párt­demokrácia?

Next