Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-27 / 73. szám
& I NAPLÓ PÁRI ÉS PÁRT ÉPÍTÉS_________* A bölcskei pártszervezet harca a Központi Vezetőségmárciusi határozatának végrehajtásáért Néhány héttel ezelőtt megbíráltuk a bölcskei pártszervezet vezetőségét azért, mert nem sokat törődött a község dolgozó parasztjainak felszabadulási versenyével. Nem ellenőrizték, nem segítették a párttagokon, a népnevelőkön keresztül a tanács ezirányú munkáját. Természetesen ez meg is látszott, mert a faluban akkor jóformán egyetlen gazda sem tett felajánlást felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére. Hiányzott a pártvezetőség, a kommunisták példamutatása s így elmaradtak a követők is. Azóta örömmel állapítottuk meg, hogy nagy változás történt a községben ezen a területen. A pártszervezet vezetősége igen helyesen vezetőségi ülésen tárgyalta meg a felszabadulási verseny mozgalom beindításának feladatait, majd a javaslatot taggyűlés elé terjesztették. Az eredmény már a taggyűlésen is megmutatkozott. A párttagok egymás után szólaltak fel s hozzászólásaik mellett mindjárt vállalásukat is bejelentették, a mezőgazdasági munkákra, a begyűjtésre és az adófizetésre vonatkozóan. Ez is bizonyítja, hogyha a pártvezetéség teljes felelőssége tudatában veszi kezébe a falu ügyeinek irányítását, a kommunisták készek a harcra, a példamutatásra. Szilágyi Mihály, Saracz Antal elvtársak a begyűjtés terén tettek értékes vállalásokat. Benik Mihály, Stift József elvtársak az adófizetés terén, Rajner Pál, Papp Sándor elvtársak pedig a mezőgazdasági munkák elvégzése, elsősorban a tavasziak gyors elvetése érdekében léptek versenyre. Az ilyen példa ragadás. Követték ezt pártonkívüli dolgozó parasztok is, mint Berek Mihály, Sárosdi Ferenc, B. Nagy János, Tóth István, Mészáros János, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Ennek eredményeképpen ma már több mint C0 gazda tett vállalást, akiknek jó része már valóra váltotta adott szavát. Ez mellett a tanács a törvény szigorával lépett fel a hátralékosokkal és elsősorban a kulákokkal szemben. Ehhez természetesen hozzájárul a Központi Vezetőség márciusi határozata is, amely megszabta a kommunisták feladatát a kötelezettség teljesítése terén megmutatkozó lazaságok felszámolására. Szalai Lajos kulák is csak erélyesebb felszólításra volt hajlandó 1000 forintnál több adóját kifizetni. De kifizette ugyanúgy mint Szakács kulák. Ráfért Bölcskén is a kulákokra az erőteljesebb megrendszabályozás. Itt is kezdtek elszembeleskedni, igyekeztek félrevezetni a tanácsot. Budahelyi József kulák például úgy akart kibújni a magasabb begyűjtési kötelezettség teljesítése alól, hogy a fiának szerette volna bérbeadni a földjét. Természetesen a tanács ezt megakadályozta. A megkezdett jó úton azonban nem állhat meg a pártszervezet. Éppen a fenti példa mutatja, hogy mit jelent a kommunisták mozgósító, példamutató ereje. Arra van szükség, hogy a pártvezetőség rendszeresen ellenőrizze ezután is és segítse a kommunistáikon, a kiváló pártonkívüli népnevelőkön keresztül a tanács munkáját. Csak ezen az úton érhetnek el a községben újabb sikereket felszabadulásunk 10. évfordulója méltó megünneplésére. Csak így valósíthatják meg a Központi Vezetőség jelszavát: „Dolgozó parasztok! Előre a virágzó mezőgazdaságért, a falu és a város jólétéért! A tavaszi munkák, jó elvégzésével, az állam iránti kötelezettség példás teljesítésével köszöntsétek felszabadulásunk 10. évfordulóját!” 1955 MÁRCIUS Pári község békebizotsága szerezte meg a megyei békebizottság vándorzászlaját Az elmúlt napokban ülést tartott a megyei békeiroda, melyen megvitatták a IV. magyar békekongresszus előkészítő munkájának tapasztalatait és meghatározták a békebizottságok II. negyedévi tennivalóit. Különösen az üzemek és a falu dolgozói, továbbá az értelmiség között kell felvilágosító munkát végezni a békebizottságoknak. Fő feladatként határozták meg a békebizottságok számára a békealáírás további gyűjtését. A békeiroda döntött afelől is, hogy a megyei békebizottság által létesített, sárközi motívumokkal díszített vándorzászlót melyik békebizottság kapja. A vita során a békeiroda úgy határozott, hogy Pári község békebizottsága legyen a vándorzászló őrzője. Április első felében adják át ünnepélyes kerekek között a zászlót. A békebizottság számtalan kisgyűlést szervezett, békebeszélgetések, ankétok, a tanács és a dolgozó parasztok közötti baráti beszélgetések során ismertették a békeimre jelentőségét. A békebizottság jó munkájában, a vándorzászló megszerzésében jelentős szerepe volt a békebizottság titkárának, Nagy Sándor dolgozó parasztnak is. Békegyűlést tart a megyei és városi békebizottság Szekszárdon A megyei és a városi békebizottság a Hazafias Népfront városi bizottságával közös rendezésben március 31-én, csütörtökön békenagygyűlést tart Szekszárdon az Április 4 járási kultúrházban. A nagygyűlésen dr. Vida Lajos és Csötönyi Antal, a szekszárdi békeküldöttek számolnak be a IV. magyar békekongresszuson szerzett élményeikről. A nagygyűlésen részt vesz és felszólal Iradzs Eszkandary iráni békeküldött, a Béke Világtanács tagja. A nagygyűlés délután 6 órakor kezdődik. ,fs elmélet unni kérdései: A demokratikus centralizmuss pártunk szervezeti felépítésének alapelve „A Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus centralizmus elvén épül fel” — mondja Pártunk Szervezeti Szabályzata. — A demokratikus centralizmust a kommunista és munkáspártok szervezeti alapelvét Lenin és Sztálin elvtársak dolgozták ki, Marx—Engels tanai az orosz és nemzetközi munkásmozgalmak tapasztalatai alapján. Ezen a szervezeti elven épül fel a Szovjetunió kommunista pártja, mely diadalra vezette Szovjetunióban a szocializmus ügyét. Ezen az elven épül fel a mi pártunk is s ez az elv a demokratikus centralizmus elve kötelező minden olyan pártra, melynek célja a proletárdiktatúra kivívása, megszilárdítása a szocialita, majd a kommunista társadalom felépítése. A párt történelmi feldatát csak akkor tudja megvalósítani, ha egységes, ha sorai megbonthatatlanok. A párt szilárdságát az akarat és cselekvésbeli egységét a demokratikus centralizmus biztosítja. Mit jelent a párt centralizmusa? A párt centralizmusa azt jelenti, hogy a párt valamennyi szervezetét egyetlen egységes központi vezető szerv irányítja. Hogy a központi irányítás a felsőbb pártszervek határozatai, valamennyi alsóbb pártszervezetre, valamennyi párttagra, tagjelöltre egyaránt kötelező. A centralizmus demokratizmusa azt jelenti, hogy a párt minden vezető szervét — a legalsóbbtól a legfelsőbbig az alapszervezet vezetőségétől az országos kongresszusig — demokratikusan titkos szavazás útján maga a tagság választja meg. A felsőbb szervek megválasztása az alapszervezetek, illetve az egész párttagság által megbízott küldöttek által történik. A párttagság amikor megválasztja a felsőbb pártszerveket, egyben a bizalmat is megszavazza irántuk, hogy irányítsák, vezessék párt egész tevékenységét. így pl. egy Járási Pártbizottság egy-egy járás, a Megyei Pártbizottság az egész megye, a Központi Vezetőség az ország valamennyi párttagjának bizalmát élvezi s valamennyi párttag megbízásából azok képviseletében dolgozik. A pártélet centralizmusából következik, hogy az alsóbb szervezetek alárendeljék magukat a felsőbbeknek éppen azért, mert a felsőbb szervek mindig a párttagság egy szélesebb csoportjának a többségnek az akaratát képviselik. A Pártkongresszus, a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság határozatai azért feltétlenül kötelezőek az egész pártra, a párt minden szervére, tagjára és tagjelöltjére, mert maga a párttagság egésze választotta meg ezeket a szerveket s ennél fogva saját akarata a többség akarata testesül meg e szervek határozataiban. E szervezeti rendszer egész párttagságunk tudatos fegyelmén eszmei, szervezeti és cselekvésbeli egységén alapszik, ami azt jelenti, hogy a felsőbb szervek határozatai — melyben a párttagság többségének akarata testesül meg — nemképezhetik vita tárgyát az egyes párttagoknál, vagy a párttagság egy kisebb csoportjánál az alsóbb szerveknél. A centralizmus elvének szigorú megsértését jelenti ha pl. a Központi Vezetőség határozatait az alsóbb szervek vitára vagy szavazásra teszik fel, hogy helyeslik-e, elfogadják-e stb. az illető pártszervezetben. A Központi Vezetőség határozatai egyértelműen kötelezők minden szervezetre, párttagra és tagjelöltre, aminek végrehajtásáért öntudatos fegyelemmel minden párttagnak egységesen kell harcolni. A centralizmus elvének súlyos megsértését jelenti az, ahogyan pl. Mucsiban Velikán elvtárs az alapszervezet párttitkára állást foglal a felsőbb pártszervek határozataival kapcsolatban. Velikán elvtárs rendszeresen vitatni szokta a felsőbb szervek határozatait s többször olyan vélemény alakult ki nála, hogy azokat Mucsiban nem lehet, vagy nem érdemes végrehajtani, ezért nem is törekszik azok végrehajtására. A centralizmus elve kizárja a párton belüli frakciók, elhajlások létezését. Kizárja azért, mert ezek létezése a párt egységének megbontására vezetnének. A párt egységének megbontása pedig egész fejlődésünk gátjává válik. „A frakciózás veszedelmes a pártegység és a proletár élcsapat akarategységének megvalósítása szempontjából, ami pedig alapfeltétele a proletárdiktatúra sikerének” állapítja meg Lenin elvtárs. A marxista-leninista pártok, a mi pártunk is azért erős, azért legyőzhetettlen, mert nem tűr soraiban ilyen, a pártegységre törő külön csoportosulásokat frakciókat vagy ellenséges ügynököket. Pártunk ereje legyőzhetetlensége, sorainak sziklaszilárd egységében van. „Pártunk küzdelmei hazánk megerősödéséért, népünk jólétének állandó emeléséért, azért járnak sikerrel, mert pártunk politikai és szervezeti összeforrottsága ideológiai egysége szakadatlanul erősödik és mind szilárdabbá válik. Ebben az erősödő politikai szervezeti egységben van a párt legyőzhetetlen ereje” — mondotta Rákosi elvtárs Pártunk III. Kongresszusán a Központi Vezetőség beszámolójában. Ezért kell állandóan őrködnünk pártunk egysége felett s állandóan erősíteni pártunk sorait. Azt, hogy minden győzelem forrása, további előrehaladásunk záloga pártunk egysége, nagyon jól tudják népi demokráciánk ellenségei is. Ezért törekszenek minden eszközzel a párt egységének megbontására. Igyekeznek egyes párttagokat megingatni, párt és állami fegyelem megszegésére bírni. A különböző kispolgári jelszavakkal „elméletekkel” megtéveszteni a párt tagjait. A proletárdiktatúra idején az ellenség burkoltan támad. Hatalmának visszaszerzése érdekében a kispolgárság jelszavait, a kispolgári csoportosulásokat, az ingadozókat használja fel. S miután a munkásosztály, a párt nincs kínai fallal elzárva, kispolgári tömegektől, az ellenséges kispolgári „elméletek” nézetek, hatással lehetnek a párt egyes tagjaira. E kispolgári ideológiai hatások képezik az elhajlások A pártdemokrácia azt jelenti, hogy a pártban mindenki szabadon fejtheti ki véleményét, nézetét. Minden párttag résztvehet, sőt részt kell vennie a párt politikájának kialakításában, a párt feladatainak megvitatásában, a határozatok meghozatalában. Jelenti azt, hogy a párttagságnak joga van ellenőrizni a pártvezetőség munkáját s felette bíróideológiai gyökerét. A kispolgári nézetek nyíltan vagy burkoltan a szocializmus építése ellen törnek. Ezért rendkívül veszélyesek. Pártunk Központi Vezetősége március 2—4-i ülésének határozata igen élesen tárja fel, hogy az utóbbi időben veszedelmes jobboldali elhajlás ütötte fel a fejét a pártban, ami nem más, mint a kispolgári ideológia tükröződése, hatása a párt egyes tagjaira. A Központi Vezetőség határozata feltárja az elhajlás veszélyességét, s megállapítja, hogy a jelenlegi helyzetben a jobboldali elhajlás képezi minden előrehaladásunk fő akadályát. Ezért a párt minden szerve, valamennyi tagja, tagjelöltje számára egyik legfőbb feladatként állítja, hogy megalkuvás nélküli harcot folytasson a párt politikájától eltérő, minden elhajlás ellen. A jelen esetben a jobboldali elhajlás ellen. Megyénk kommunistáinak is az a feladata, hogy ki-ki a maga posztján kemény harcot folytasson a jobboldali — de nem kevésbé a baloldali — elhajlás eszmei és gyakorlati megnyilvánulása ellen. A párt centralizmusa érvényesülésének feltétele a vasfegyelem, ami azt jelenti, hogy a pártban uralkodó fegyelem nem kényszeren, hanem tudatosságon, önkéntességen alapszik, amit minden párttag pártbalépésekor önként meggyőződésből vállal. Erről az önként vállalt fegyelemről sohasem szabad megfeledkeznünk. Pártunk Szervezeti Szabályzata, melyet elfogadtunk, jóváhagytunk, kimondja: „A párt és állami fegyelem megsértése kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal”. Ezért soha semmilyen körülmények között sem szabad kibújni a pártfegyelem alól azoknak, akik valóban a párthoz tartozónak valják magukat, latot gyakorolni, javaslattal élni a vezetés megjavításához. A párttagság ezen aktív részvételének legfőbb fóruma a párttaggyűlés, mely az alapszervezet legfőbb szerve. A párttaggyűléseken vitatják meg a helyi, általános politikai, gazdasági kérdéseket. A pártszervezet munkájának, a párttagok eszmei politikai nevelésének legfontosabb kérdéseit. A párttaggyűléseken, pártértekezleteken, a pártkongresszuson, mely a párttagság tanácskozásának legfelsőbb fóruma, minden párttagnak joga van felszólalni, nyíltan és bátran megmondani nemcsak azt, amivel egyetért, hanem azt is, amivel nem ért egyet, amit helytelennek tart a párt munkájában. Joga van véleményét, javaslatát elmondani a határozati javaslattal kapcsolatban. A párttagság eme jogát, szabad véleménynyilvánítását pártunk Szervezeti Szabályzata biztosítja. Azonban, amikor a vélemények harca befejeződött, a bírálatok elhangzottak s szótöbbséggel meghozták a határozatot, akkor a párt összes tagjainak akarat- és cselekvésbeli egysége az az elengedhetetlen feltétel, mely nélkül nem képzelhető el sem egységes párt-, sem vasfegyelem a pártban — tanítja Sztálin elvtárs. Vagyis ekkor már a határozatok egységes végrehajtása van hátra. A pártdemokrácia másik követelménye, a felsőbb szervek, a pártvezetőségek beszámolási kötelezettsége a párttagság előtt. A pártvezetőségeknek rendszeresen számot kell adni a tagság előtt a vezetőség és az egész pártszervezet munkájáról. Ez a párttagság aktivitásának az alulról jövő ellenőrzésnek feltétele. Az a pártvezetőség mely elhanyagolja c rendszeres beszámolást a párttagság tájékoztatását, az súlyosan megsérti a pártdemokrácia elvét. De ugyanúgy megsérti az a vezetőség is, mely csupán néhány szóban — nem részletesen — ad számot munkájáról, mely nem veszi figyelembe a párttagság véleményét, javaslatát. Ezért az a feladat, hogy a pártvezetőségek lelkiismeretesen gondosan adjanak számot tevékenységükről a párttagság előtt. A pártszervezet helyi politikájának kialakításánál feltétlenül vegyék figyelembe a tagság véleményét, javaslatát. A pártdemokrácia megköveteli a pártvezetés kollektivitását, a kollektív vezetést. Az a párttitkár, aki egyedül, a vezetőség tagjai és a tagság támogatása nélkül akar vezetni, súlyosan megsérti a pártdemokráciát a pártvezetés alapelvét. Pártunk III. kongresszusának határozata kötelezővé teszi valamennyi pártszerv számára a kollektív vezetés elvének betartását. A pártdemokrácia megköveteli az egészséges pártszerű bírálat és önbírálat szellemének érvényesülését A bírálat és önbírálat a párt éltető eleme. A bírálat fegyvere biztosítja a párt számára, hogy nem tér el a helyes útról. A Központi Vezetőség március 4-i határozata különös súllyal emeli ki a bírálat, elsősorban az alulról jövő bírálat kiszélesítésének szükségességét. A pártvezetőségek feladata, hogy minden hí‘ükkel szélesítsék, fejlesszék fejlődésükeme fontos hajtóerejét. A párttagság feladata pedig, hogy éljen ezzel a fegyverrel, állandóan segítse vele a párt, állami és gazdasági munka helyes irányvonalának betartását. A pártdemokrácia elve kizárja a bírálat elfojtásának lehetőségét. Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja, hogy a bírálat elfojtása összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Éppen ezért erélyes harcot kell folytatni az olyan kiskirálykodó megnyilvánulások ellen, melyek elzárják az útját az egészséges bírálat kibontakozásának. A pártdemokrácia érvényesülése hozzájárul a párt és dolgozó tömegek közti kapcsolat elmélyüléséhez. A párton belüli demokrácia nélkül — olyan légkör nélkül, melyben szabad pártszerű bírálat fejlődhet ki, melyben a tagság tevékenyen részt vehet a pártügyek intézésében — szó sem lehet arról, hogy a széles dolgozó tömegeket bevonjuk népi demokráciánk sokirányú munkájába. Éppen ezért, mert pártunkban demokrácia uralkodik, a széles pártonkívüli tömegek is saját pártjuknak tekintik. E téren az a feladat, hogy állandóan igyekezzünk minél szorosabbra fűzni a párt és pártonkívüli dolgozók kapcsolatát. .A demokratikus centralizmus elve alapján pártéletet élni természetesen nem lehet parancsszóra. Ehhez szükséges hogy elsősorban a pártszervek vezetői dolgozzanak ebben a szellemben , ennek szellemében neveljék a párttagságot. Hogy a párttagság betartsa a párt fegyelmét, hogy teljesítse párttagi kötelességét, hogy éljen a pártdemokrácia biztosította jogokkal, arra nevelni kell Éppen ezért pártvezetőségeink neveljék a párttagságot, olyan szellemre, hogy mindenki egységesen, fegyelmezetten harcoljon a párt irányvonalának betartásáért és minden párttag a Szervezeti Szabályzat szellemében éljen. A pártdemokrácia és centralizmus azonban nem elválasztható egymástól, hanem együtt kell érvényesülnie. KIRÁLY LÁSZLÓNK Mit jelent a pártdemokrácia?