Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-30 / 75. szám

TOLNAI AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ARA 50 FILLÉR 7 VTIAC PROLETÁRJAI ■ ............ .................­....­— Magda­r anyák, magyar asszonyok! Családotok, gyermekeitek boldog­­ jövő­jéért emeljétek fel szavatokat a háborús gyújtogatók ellen, védjétek a békét, drága hazánk függetlenségét! SZERDA, 1955 MÁRCIUS 5# Tizennégy traktor és negyven lófogat szántott-vetett a gerjeni állami gazdaságban Mecseki János, az állami gazdaság főgépésze vasárnap már hajnali 3 órakor dolgozott a gépműhelyben. Kevés javí­tanivaló akadt még a vetőgépeken és ő személy szerint vál­­lalta, hogy elvégzi a javítási munkát. El is végezte, reggel 6 lírakor mikor munkára jelentkeztek a fogatosok, traktorosok, minden gép üzemképes volt. Vasárnap 14 traiktor, 4ü lófogat szántott-vetett a gerjeni állami gazdaságban. Nagy szükség volt a vasárnapi munkára, mert a tél elhúzódása miatt csak ezelőtt három nappal kezd­hették meg a munkát a szántóföldeken. Tehát megsokszoro­zott erőre van szükség, hogy idejében befejezzék a tavaszi munkálatokat. Az állami gazdaság dolgozói mégis vállalták, hogy márciusban befejezik a koratavaszi vetéseket, a fogaso­lást, a simítózást, a hengerezést és a fejtrágyázást. Azért is dolgoztak vasárnap, hogy adott szavukat maradék nélkül tel­jesíteni tudják. Vasárnap a gerjeni állami gazdaságban annyi munkát ve­tkettek el, mint az összes napokon ebben az évben. Szabó Ist­ván traktoros egyedül 72 hold hengerezést végzett el, vasár­napi keresete 240 forint volt. Így érte el az állami gazdaság, hogy a tavaszi veté­sek ápolása 75, a fogasolás 90, a hengerezés 50 százalékra el van végezve. Ezért a munkáért dicséret illeti az állami gazdaság vala­mennyi dolgozóját, mert, amikor arról volt szó, hogy vasár­nap is dolgozni kell, a pártszervezet felhívására egyember­­ként sorakozott fel szinte minden fogatos, traktoros. A szedresi Petőfi tsz tansága befejezte a kora tavaszi növények vetését A jó idő beköszöntésével olyanná vált a szedresi Petőfi tsz határa, mint a megboly­gatott méhkas. Az állattenyész­tésben dolgozókon kívül vala­mennyi tag a határban szorgos­kodott. Az iparkodó munká­nak meg lett az eredménye. Büszkén mondhatja Üveges János tsz agronómus, de a a szedresi Petőfi tsz valamen­­­nyi tagja, hogy befejeztük 5 hold zab, 5 hold zabosbük­köny, 5 hold borsó, 2 hold napraforgó, 6 hold cukorrépa és 3 hold takarmányrépa ve­tését. Az említett növények vetését nem a gépállomás, ha­nem a tsz fogatosai saját ma­guk végezték el. E munkák végzése mellett erejükből az ősziek fejtrágyázására, ezen­kívül 35 hold lucerna és réz fejtrágyázására, valamint fo­gasolására is jutott. Nem csak Kenyér Istvánt, Szűcs Antalt illeti dicséret, •akik a műtrágya szórásnál 150 százalékos teljesítményt értek el, vagy Radványi József és Haszeg­­ István fogazotokat, akiknek a vetésből oroszlán rész jutott, hanem a növény­termesztésben dolgozó vala­mennyi — 23 — tagot dicséret illeti az eddig végzett jó mun­káért. A pár­határozat megjelenése óta 87 család választotta megyénkben a nagyüzemi gazdálkodást A márciusi párthatározat megjelenése nyomán megélén­kült megyénkben a szövetkezeti mozgalom. Németkéren Béke néven új termelőszövetkezet alakult, az elmúlt héten pedig Bogyiszlón, Maroson és Németkéren egy újabb előkészítő bi­zottság kezdte meg munkáját. Március 9-től, a Központi Vezetőség határozatának meg­jelenésétől eddig 87 család 129 taggal lépett a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Az új belépők 195 hold földet vittek a ter­melőszövetkezetbe. Felszabadulási műszakot tartanak az építkezések dolgozói A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói is részt vesznek a felszabadulási versenyben. A dolgozók 87 szá­zaléka tett különböző válla­lásokat. Legtöbb építkezésen a rossz idő miatti két hét kiesés el­lenére tartják az ütemtervek­ben megszabott határidőket, teljesítik az anyagtakarékos­ságra tett vállalásokat is. Ed­dig a vállalt húszezer forint megtakarítást túlteljesítették , 1200 forinttal. Egyedül a szek­szárdi húsz tantermes iskola építésénél már eddig megta­karítottak 9 köbméter homo­kot és 10 mázsa égetett me­szet A vállalat dolgozói fel­használják a bontásokból ere­dő darabtéglákat is, ami szin­tén komoly megtakarítást ered­ményez. A hűtőház födémbon­tásnál és építésnél a szige­telést kibontott parafából ké­szítik el, ezzel eddig már 52 négyzetméter nádpallót taka­rítottak meg. Rendszeresen ér­tékelik a versenyt. A Tatarozó Vállalatnál a felszabadulási műszakban ed­dig a szekszárdi építésvezető­ség „Vörös Csillag’1 brigádja vezet a versenyben. A brigád tagjai a Rákóczi u. 3. számú lakóház tatarozási munkáin az előző dekádban elért teljesít­ményüket 2 százalékkal növel­ték, így 168 százalékot értek el. A dombóvári építésvezető­ség „Dózsa” brigádja, Feiszt Jakab és Reitinger Henrik ki­váló dolgozók vezetésével szin­tén 168 százalékot ért el a Szabadság utca 15. szám alatti lakóház belső munkáin. Vál­lalták, hogy e lakóház belső munkáit április 4-re elkészí­tik. A felszabadulási műszakban túlszárnyalják korábbi ered­ményeiket a többi brigádok is. Maros József „Maximenkó” kőműves brigádja a szekszár­di Rákóczi utca 42. szám alatti ház lakáselválasztási munkáin 15 százalékkal múlta felül ko­rábbi eredményét, így a brigád 130 százalékot ért el, Jól dolgoznak a tagok, erősödnek a termelő­szövetkezetek megyénkben A fácánkerti Vörös Hajnal tsz tagjai teljesítették vállalásukat A fácánkerti Vörös Hajnal tsz a­ megye, de különösen a szekszárdi járás legjobb gazdaságai közé tartozi­k. A szövet­kezeti tagok (kezdeményezők, napról-na­pra fejlesztik gazdasá­gukat, minden vonatkozásban példát mutatnak a környék egyéni dolgozó parasztjainak. A termelőszövetkezet tagjai a tavaszi munkák gyors el­végzésében, — csakúgy, mint április 4-re tett vállalásuk tel­jesítésében — élenjárnak a megyében. A termelőszövetkezet­­ben befejeződött már a koratavaszi vetés, az őszi kalászosok fejtrágyázása, az őszi szántások simítózása, a tavaszi szántás. Ezzel a termelőszövetkezet dolgozói határidő előtt teljesítették a tavaszi munkákkal kapcsolatos vállalásaikat. A tehenészek is példát mutattak. Vállalásuk az volt, hogy 6.7 literről 10 literre emelik április 4-ig a fejési átlagot. Fogadalmukat már túlteljesítették, a fejési átlag jelenleg 10.6 Liter. Négy középparaszt család belépett a medinai Béke termelőszövetkezetbe A Központi Vezetőség legutóbbi határozatának megjelené­se óta a medinai dolgozó parasztok körében is nagy az érdek­lődés a termelőszövetkezeti mozgalom iránt. Azóta egyre töb­ben keresik fel a helybeli Béke termelőszövetkezetet, megtekin­tik a gazdaságot, érdeklődnek a már régebbi tagoktól a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. Farkas János 18 holdas közép­paraszt és még három jómódú egyéni gazda miután meggyő­ződtek a termelőszövetkezeti mozgalom helyességéről, előnyös­ségéről, kérték felvételüket a szövetkezetbe. A medinai Béke termelőszövetkezet tagjai szívesen vették maguk közé a négy jelentkező középparaszt családot, mert jól ismerik őket, tudják, hogy példamutatóan gazdálkodtak és rendezték adó és beadási kötelezettségüket is. A négy középparaszt család 40 hold földdel, 7 taggal, ko­csival, lóval, az összes gazdasági felszereléssel lépett a szövet­kezetbe, és dolgoznak ma már valamennyien. Farkas Jánost, a szövetkezet vezetősége kocsisnak osztotta be, Adorján Ist­vánt pedig sertésgondozónak. Az új tagok a pár napi munka után már elismeréssel nyilatkoznak a közös gazdálkodásról, büszkén mondják el mindenkinek: jól választottak, mikor be­léptek a Bék­e termelőszövetkezetbe. A paksi Vörös Sugár tsz asszonyai 200 munkaegységes mozgalmat indítottak A paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet asszonyai az el­múlt évben is példamutatóan vették ki részüket a közös mun­kából. Szinte kivétel nélkül minden asszony teljesítette a kö­telezően előírt munkaegységet. De ebben az évben még többet akarnak tenni az asszonyok is a gazda­ság felvirágoztatásáért. Ezért ígérték meg, hogy ebben az évben az MNDSZ-szervezet kezdeményezésére 200 munkaegységet teljesítenek. Egyben fel­hívást intéztek a megye termelőszövetkezeteinek asszonyaihoz, hogy kapcsolódjanak be valamennyien a 200 munkaegységes mozgalomba. A paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet asszonyainak fel­hívását 7 dolgozó anya írta alá. A legidősebb Pacolai Lajosné, azt mondotta, hogy ő a 200 munkaegységet is túlszárnyalja. 280 munkaegységet teljesít az 1955-ös gazdasági évben. „Lázas munka folyik termelőszövetkezetünkben” Boda Gyula, a nemrég alakult kisszékelyi Új Élet termelő­­szövetkezet egyik tagja, levelezőnk, arról számol be, hogy lázas munka­ folyik termelőszövetkezetükben. Amint írja, szint­ie kivétel nélkül minden termelőszövetkezeti tag kiveszi a részét a közös munkából. Ennek az eredménye, hogy befeje­ződött az őszi kalászosok fejtrágyázása. Az egyesült Új Élet tsz tagjai szaporán vetik, a koratavaszi kalászosokat. A nagy mun­ka közben nem feledkeztek meg állam iránti kötelezettsé­­gük teljesítéséről sem. Amint erről a levél is beszámol, a­ termelőszövetkezet eleget tett már I. negyedén hízott sertés, tojás- és baromfibeadási kötelezettségének is. Kanczler István családjával együtt a közös gazdálkodás útját választotta A bogyiszlói Petőfi termelőszövetkezet tagjai ezelőtt két esztendővel nem igen dicsekedhettek azzal, hogy gazdaságuk kifogástalan. A szövetkezet nem mindenben mutatott példát. Ez két esztendővel ezelőtt volt —­ ma már más a helyzet. A bogyiszlói Petőfi tsz tagjai is büszkék lehetnek arra, hogy szövetkezetük az elmúlt k­ét esztendő alatt sokat fejlődött, hogy vonzza az egyénileg dolgozó parasztokat. Mi erre a bizonyíték? Az, hogy az elmúlt napokban is volt új belépő. Kanczier Ist­ván családjával, a közös gazdálkodás útját választotta, belé­pett a Petőfi termelőszövetkezetbe. A sárpilisi termelőszövetkezetek példát mutatnak az egyéni gazdáknak Arról érkezett hír, hogy a sárpilisi Márciusi Ébredés és a Sar­ló-Kalapács termelőszövetkezet példamutatóan végzi a ta­­■­vaszi munkákat. Ez így is van. A Márciusi Ébredés termelő­szövetkezetben például befejezték már a tavaszi búza, az árpa, a zab vetését, elvégezték a sim­itozást és a tejtrágyázást. A Sarló-Kalapács termelőszövetkezet tagjai már a napraforgót is elvetették. A szekszárdi járás egyéni gazdái közel 2000 hó­t tavaszi kalászost vetettek eddig A szekszárdi járás községeinek egyénileg dolgozó parasztjai még mostanában nem dol­goztak olyan lendülettel, mint az elmúlt pár napban. Azon iparkodott minden dolgozó pa­raszt, hogy a szeszélyes időjárás ellenére is idejében földbe tegye a tavaszi kalászosokat. A dolgozó parasztok lelki­ismeretes, fáradságos munkája erdeményes. A megyében a szek­szárdi járás dolgozó parasztjai vetették el a legnagyobb területen a tavaszi kalászosokat! Tavaszi búzát 1002 ho­ldon tették a földbe, a tavaszi árpát és zabot eddig 437, illetve 457 holdon vetettek eddig. Befejezte negyed­éves nyersgyártási tervét a mázai téglagyár A mázai téglagyár március 37-én befejezte negyedéves nyersgyártási tervét, azt 29 ezer nyerstéglával túl is teljesítették. A felszaba­­dulási műszakban különösen jó munkát vé­geztek Szabó Imre, Sohonyai János, Rupa Ferenc és Rácz János föld­bányászok, akik 130 százalékot értek el a földkitermelésnél. — Bajai György DISZ-titkár, kelleres, a felsza­badulási műszakban elért 140 százalékos tel­jesítményével járult hozzá e szép eredmény eléréséhez. A mázai téglagyár dolgozói a hónap végéig még 160 ezer nyerstéglát akarnak gyártani terven felül. 1375 k­j e­x­por­táur terven (elül A Marosi Vají­zem bejáratánál­­ a tábla előtt gyakran meg­állnak a dolgozók, megnézik, hogyan áll­nak vállalásaik telje­sítésével. Van okuk a büszkeségre, hisz feb­ruári tervüket 127 százalékra teljesítet­ték és ebben a hónap­ban 22-én már 165,7 százaléknál tartanak. Elárulja a tábla, hogy csak a kannák­­ utóla­gos csurgatásával eb­ben a hónapban már 26 kiló zsírt takarí­tottak meg (tizenket­tőt vállaltak és erre még hatot a felsza­badulási műszakban), legjobban azonban egy — a kívülálló számára érthetetlen — számnak örülnek. „Export vajnál 18 pontot értünk el.” Mit jelent ez a ti­zennyolc pont? — Er­re válaszol Budai Miklós vajmester. „A vaj minőségét így osztályozzák. A kü­lönböző előírások be­tartását pontozzák így. A vaj állomá­nyát,­­a vágási felü­leten minél kisebb le­gyen a vízeresztés, hézagmentes döngö­lik a hordóban), az ízét, szagát, külalak­ját. Az elérhető pon­tok száma húsz, 15 és fél pont alatt pe­­dig már nem alkal­mas cso­portra a vaj. Mi 17 pontot vállal­tunk, tehát jogosan örülhetünk a tizen­nyolcnak.” Az üzem negyedévi tervében export vaj nem szerepel, terven felül gyártottak­ eb­ben a negyedévben már 1375 kilogramm ekport vajat. E ter­ven felüli munkánál érték el ezt a kiváló minőségi eredményt. — Vigyázzunk is rá nagyon — mondja Budai elvtárs. — Igen fontos, hogy a tejszín jó minőségű legyen. Ezért kannán­ként megkóstoljuk és így szelektáljuk, me­lyik tejszínt mire használjuk fel. Nagy gondosságot igényel a pasztőrös munkája. Aztán, hogy a kanná­kat ne keverjék ös­­­sze. A legf­ntosabb — ami nélkül élelmi­szeripari munka el sem­­ képzelhető­ — a legnagyobb fokú tisz­taság. így sikerült el­érni, hogy­­ február­ban már nem volt letiltásunk. Ugyanis Budapesten az ellen­őrző állomáson meg­vizsgálják a vajat és ha valami hiba van, letiltják, nem mehet exportra. — Az én feladatom az, hogy a tisztaság­­ mellett a hőfokra vi­gyázzak legjobban — teszi hozzá Illés Ró­zsi pasatőrös és el­mondja, hogy mikor kell 85, 90, 95. 97 fo­kon pasztőrözni — nem szabad egy-két fok eltérésnek sem lenni, hiszen ha ala­csonyabb, nem pusz­tulnak el a káros bak­tériumok, magasabb sem lehet, mert ak­kor meg a vaj ízén lehet majd megérez­ni. — Mi arra vigyá­zunk, hogy mind a belföldi fogyasztásra, mind az exportra ke­rülő vaj minél jobb minőségű legyen. De azért jóleső érzés ar­ra gondolni, hogy amit ebben a kis üzemben csinálunk, külföldön is megve­szik és ott sem val­lunk szégyent vele.­ A Marosi Vajüzem nem tartozik a megye nagy gyárai közé, de termelése jelentős a megye lakosságának ellátása szempontjá­ból. Emellett export­munkával is segíti külkereskedelmünk fejlődését, olyan cik­kek beszerzését kül­földön, amit nem tu­dunk előállítani. Teljesítik vállalásukat a simontornyai gazdák Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteletére beindult versenyhez megyénk dolgozó parasztsága naiv több­sége hatalmas lelkesedéssel csatlakozott. A vállalások meg­születtek hetekkel ezelőtt és most arról adunk hírt, hogyan teljesítik azt. A simontornyai gazdák több­sége, többek­­ között I. negyed­évi adójuk rendezését vállal­ták április 4 tiszteletére. Vál­lalásukat szép számban már teljesítették is. Ezért dicséret illeti N­aidinger Pál 5 holdas, Pajor István 5, Havel István 7, Nagy István Petőfi utcai 3 holdas, Lénárdt János, Lé­­nárdt Ferenc és Csősz Sándor 5 holdas dolgozó parasztokat, akik teljesítették­ első negyed­ért adófizetésüket. A kommunisták példa­­mutatásával jól halad a munka a Sárközi Állami Gazdaságban A Sárközi Állami Gazdaság erősen kötött vályogtalaján később kezdhették a tava­szi munkát, mint a megye dombos részein. A gazdaság vezetői és dolgozói azonban alaposan felkészültek a mun­kákra s a kommunisták pél­damutatásával -komoly ered­ményeket értek el. Eddig több, mint 100 holdon vetették el a tavaszi árpát, zabot és borsót, több, mint félezer holdon sim­ítóztak és 82­2 holdon feltrágyázták az őszi kalászosokat. A tavaszi munkákban pél­damutatóan jár élen Pilisi István kommunista traktoros és Hanzi István fogatos bri­­gád­vezető.

Next