Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-04 / 53. szám
TOLNAI XII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁMa AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955 MÁRCIUS 4 A magyar és szovjet nép barátsága örök és széttéphetetlen Tizedszer ünnepeljük hazánk felszabadulásának évfordulóját és hetedszer tartunk magyar-szovjet barátsági hónapot. Ez a két évforduló megmutatja, hogy a magyar-szovjet barátság és felszabadulásunk szorosan egybekapcsolódik. A felszabadulás gyümölcse a magyar-szovjet barátság, amely elsősorban azért erős, mert felszabadító harcokban, vérben és tűzben született. Dicsőséges történelmi korszakunknak tíz esztendeje áll mögöttünk. Napjainkban pont újra végigéljük a felszabadulás történelmi eseményeit, együtt járunk az országunkban diadalmasan végigvonuló Szovjet Hadsereggel, amely hősi harcok árán törte szét a fasiszta uralmat és hozta el a várva várt szabadságot a magyar népnek. Ez a tízéves utunk nagy gondok, nehézségek, az ellenséggel vívott harcok közepette folyt le és éppen ezért nagyszerű sikerekkel végződött. A felszabadított nép önmagára talált és munkája nyomán új gyárak, üzemek, gépállomások, iskolák, kórházak százai létesültek. Megváltozott a tájak arculata: ahol azelőtt kis parcellák tarkították a határt, ott ma már — sok helyen — széles, 100 holdakat egybefogó nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ezek az alkotások, ha megszólalnának, dicsérnék a felszabadulást, amely lehetővé tette dolgozó népünk építő erejének kibontakozását, a szépség és iejség alkotójává tette az embert. Legyünk büszkék e századokkal felérő tíz esztendő történetére, dolgozó népünk munkájára. Ha visszagondolunk az elmúlt tíz esztendőre, azt kell látnunk, hogy minden egyes lépésnél a Szovjetunió barátságával, cselekvő segítségével találkoztunk. A Szovjetunió velünk együtt harcolt az eredményekért és velünk együtt örült sikereinknek. Az elmúlt hét esztendőben a magyar-szovjet barátsági hónapok különösen nagy alkalmak voltak arra, hogy jobban megismerjük a szovjet embereket és a szovjet emberek jobban megismerjenek bennünket és kicseréljük tapasztalatainkat. Megyénkből több elvtárs a Szovjetunióban járt és hazatérése után munkaterületén alkalmazta a szovjet tapasztalatokat. A Tolnai Selyemgyár főmérnöke, Friedrich elvtárs is bevezette, üzemében a szovjet módszereket és ezzel elérték, hogy üzemük élüzem lett. Az idei magyar-szovjet barátsági hónapot, — mint minden alkalommal — főleg a kulturális események jellemzik. Megyénkben az MSZT tagjai a Hazafias Népfronttal és a többi tömegszervezetekkel közösen lelkes kultúrmunkával készültek erre a barátsági hónapra. Több helyen előadásokat, irodalmi esteket, klubesteket és különböző műsoros rendezvényeket szerveztek a magyar-szovjet barátsági hónap sikere érdekében. Az előkészítő munkák jelentős állomása volt a február 21—28 között a középiskolákban megrendezett magyar-szovjet diákhét. Az MSZT az idén fordult először szervezetten a középiskolás fiatalokhoz a Szovjetunió ismertetésével. A barátsági hónap kiemelkedő rendezvénye lesz a szovjet könyv és film ünnepi hete. Ez alkalommal a szovjet könyv és filmalkotásnak sok új formájával ismerkedhetünk meg, amelyeken keresztül még közelebb kerülhetünk a Szovjetunió kultúrájához, szokásaihoz és életéhez. Megyénkben minden lehetőség megvan arra, hogy a barátsági hónap tartalmaiban és méreteiben egyaránt méltó legyen az 1955-ös jubileumi év jelentőségéhez. A barátsági hónap ideje alatt ismertessük meg a Szovjetuniót a maga erősségében, a maga nagyságában és szépségében. Ez a barátsági hónap nyújtson népünknek olyan maradandó élményt és úgy erősítse a barátságot, hogy szétbonthatatlan legyen. Váljék a magyar-szovjet barátsági hónap a kölcsönös barátság új erőforrásává, amely a forró hazaszeretetet mélyíti, kulturális és gazdasági életünk új és új eredményeihez ad lendületet és tovább fokozza népünk alkotó kedvét. GÖNDÖCS FERENCNÉ MSZT megyei titkár MAI SZAMBÁN: Budapestre érkezett a magyar-szovjet barátság hónapján ! Minőségi hiba nélkül végzi munkáját Sallai Sándor csiszoló, résztvevő szovjet kulturális küldöttség és művészcsoport, a Simontornyai Bőrgyár dolgozója. Emellett rendszeresen se(2. o.) — A Tolnai textilgyár ban jól foglalkoznak , száze gíti a fiatalabb dolgozókat a jó munkafogások elsajátításában százalékon alul teljesítő dolgozókkal. (3. o.) J A felszabadulási verseny híre• Élüzem lett a Bátaszéki Fűtőház Megyénk élüzemei közé ötödiknek sorakozik fel a Bátaszéki Fűtőház, melynek dolgozói bensőséges ünnepségen vették át a kitüntető oklevelet, ami mellé megszerezték a Közlekedési Miniszter elvtárs és a Szakszervezet Vörös Vándorzászlaját is. A fűtőház dolgozói a negyedik negyedévben túlteljesítették az „Élüzem” cím valamennyi feltételét. A szénmegtakarítás terén 5 százalék helyett 8,1 százalékot takarítottak meg. A kilométer terv teljesítésénél az előírt 104 százalékkal szemben 115,9-et értek el. A fajlagos költséget 5 százalék helyett 10.3 százalékkal csökkentették. Túlteljesítették az átlagos terhelési tervet is 8.5 százalékkal. Az ünnepséget Bátaszéken, a községi kultúrotthonban tartották, ahol a fűtőház dolgozóin kívül részt vettek a Közlekedési Minisztérium, az Igazgatóság, a Vasút Politikai Osztály, a Vasutas Szakszervezet küldöttei, akik méltatták a fűtőház dolgozóinak eredményeit. Eljött a Szolnoki Fűtőház küldöttsége is, akik átadták a Vörös Vándorzászlót az új „tulajdonosnak”, a fűtőház dolgozóinak. Több kiváló dolgozó kapott jutalmat az ünnepségen. Többek között Téglás Imre fűtőházfőnök aki jó szervező, irányító munkájával segítette elő a kiváló eredmények elérését. — Németh I. József mozdonyvezető és Abonyi Antal fűtő, akik a személyvonatok továbbításánál átlagosan 116 százalékos eredményt értek el. A túlsúlyos mozgalom legjobb dolgozói Szilágyi János mozdonyvezető és Sárközi Sándor fűtő, akik 119 százalékot értek el. A negyedév folyamán a fűtőház hibájából mindössze két késés fordult elő. A fűtők közül Németh János előfűtő érte el a legjobb eredményt, az ő hibájából egyetlen késés sem fordult elő. A fűtőház dolgozói megfogadták, hogy tovább fokozzák eredményeiket, az „Élüzem” címet és a „Vörös Vándorzászlót” pedig továbbra is megtartják. Valamennyi versenyben lévő kajdacsi dolgozó paraszt teljesítette már adott szavát Kajdacson április 4-e tiszteletére 68 dolgozó paraszt vállalta és teljesítette I. negyedévi adófizetését. Dicséret illeti e teljesítésükért a kajdacsi gazdák közül Szendi Jánost, aki félévi adóját, Lukács Istvánt, aki I. negyedévi adóját rendezte vagy Vaszari György, 134 házszám alatt lakó dolgozó parasztot, akinek 600 forint a félévi adófizetése és eddig 1000 forintot fizetett. Geresdi József, Lengyel János, Péter János, Király István és a többi dolgozó parasztokat, akik félévi, illetve I. negyedévi adófizetésüknek eleget tettek. A cikóiak is a legjobbak között akarnak lenni Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteletére szép és számos versenyvállalás született megyénk dolgozó parasztjai között. Cikó községben is erről hallottunk hírt. Cikón 22 gazda áll párosversenyben egymással. Vállalták, hogy összes beadási és adókötelezettségüket április 4-ig teljesítik. Biró Bernát 15 holdas gazda Kinler Ádám 15 holdas gazdatársát hívta versenyre. Bíró Bernát már teljesítette évi sertés-, vágómarha-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét. Bogos Antal Nagy Istvánnal, Mátyás Antal pedig Hoch Ádám dolgozó paraszttársával versenyez. Mátyás Antal 6 holdas dolgozó paraszt már teljesítette beadási kötelezettségét. A legjobb békeharcosok között Budapest felé Néhány nappal ezelőtt a kora reggeli órákban indult útnak Szekszárdról mintegy negyven békeharcos, hogy elvigye a megye békeakaratát, ajándékát a IV. Békekongresszusra. * ffullt a hó, fehér-*-* sége betakarta az utakat, az állomás környékét. Berobogott a vonat. Felszálltunk egy szépen dekorált kocsiba, melynek oldalán felirat hirdette: „Tolna megye békeküldöttei’’ A közel negyven ember, nő, fiatal, munkás, paraszt és értelmiségi meghatódva intett búcsút az ismerősöknek, a fehér házaknak, a Sió hídnak, az ismerős tájnak. Szorongó érzés vett erőt rajtunk: vajon teljesítjük-e nagy küldetésünket, eljuttatjuk-e mindazt a kongresszusra, amit ránk bíztak. Tiamar bemelegedett a kocsi és mi is. Megindult a beszélgetés, hiszen annyi mondanivaló akadt már most is. Az örökké vidám Balogh Gyula — a sárpilisi gépállomás traktorosa — kezdett mesébe. Szavai nyomán felcsendült a kacaj. Nem dicsekvő ember, de a traktort nagyon szereti. — Százhúsz normálholdat már felszántottam és ezzel teljesítettem április 4-re tett vállalásomat, — újságolja. Mégegyszer megnéztük az ajándékokat: a sütőipar által készített hatalmas szívet, a hímzett párnákat, a díszes albumokat, mely többezer békeszerető ember aláírását őrzi. Egy hatalmas, de ízlésesen elkészített kőkorsó, (ahogy mi neveztük csupor), a szekszárdi szövetkezet ajándéka, Fülöp István zombai tsz elnök védnöksége alá került. Csötönyi Antal bácsi szekszárdi gazda a saját ajándékát hozta, két liter szekszárdi vöröset. Akadt hamar társa is, szívesen segített mindenki „őrizni". Bajnok Sándor bétái egyéni gazda, akinek mellén két kitüntetés is díszlet, elmesélte szomszédainak, mivel érdemelte ki a kormány kitüntetést, azt a bizalmat, amellyel kongresszusi küldöttnek választották, és félúton sem jártunk, felcsendült a nóta a kocsiban. Csűri Vilma sárpilisi fiatal, Szabó Jámosné, a nagytormási állami gazdaság állatgondozónője, Fábián Mártonná lengyeli székely parasztasszony, Horváth Teri, a harci tsz tagja és a többiek ajkán vidáman szállt a dal... a béketábor legyőzhetetlen. Elmúlt a szorongó érzés, mindenki szívből dalolt. Sárbogárdon egy kedves jelenetnek voltunk tanúi. A vasutasok üdvözölték a küldötteket és kívántak eredményes munkát küldetésükhöz. Papírból kivágott fehér galambok kerültek az ablakokra. * Dobogott a vonat,**• előtűntek a budai házak. Kíváncsian néztük a hatalmas gyárakat, a forgalmat, ... ez már a főváros. A déli pályaudvar előtt küldöttség várt bennünket. Kedves szóval köszöntöttek mindenkit s a koreai fiatalok egy virágcsokrot nyújtottak át. Elindult az autóbusz karaván a szállás felé, ahol mindenki mégegyszer rendbeszedte magát, előkerültek a jegyzetfüzetek, ceruzák ... megyünk a kongresszusra és minden szót jegyezni akarunk, hogy otthon elmondhassuk, milyen erősek, egységesek vagyunk. pe—ne Naponta értékelik a versenyt a lengyelt tangazdaságban Perei Dániel elvtára, a lengyel tangazdaság n. b. elnöke levelet írt szerkesztőségünknek. Levelében a munkaversennyel foglalkozott. Az új szakasz gazdasági politikájának fő célkitűzése a dolgozó nép életszínvonalának emelése. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy a termelékenységet minél magasabb fokra emeljük és az önköltséget csökkentsük. Ennek egyik alapvető feltétele a szocialista munkaverseny szervezése és továbbfejlesztése. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítása érdekében szerveztünk munkaversenyt a lengyeli tangazdaság dolgozói között. Az elmúlt években, mint olyan, ismeretlen volt a verseny. Pedig a tangazdaság rendelkezett olyan lehetőségekkel, amelyek kihasználása révén a lengyeli tangazdaság akár az élüzem címet is elnyerhette volna. A verseny különösen a gazdaságok pártszervezeti vezetőségének újraválasztásával és az üzemi bizottság kiegészítése óta helyes úton halad. A tangazdaság dolgozói vállalásokat tettek hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére. Ezenkívül csatlakozott a tangazdaság az F. M. szakoktatási főigazgatóságának és a MEDOSZ elnökségének az összes tangazdaságok kiterjedő felszabadulási munkaversenyéhez. Ezeken a vállalásokon belül a gazdaság dolgozói értékes egyéni felajánlásokat tettek, megszerveztük munkahelyeiken a fejőgulyások vállalásait is. Az eredmény természetesen nem maradt el. Fejőgulyásaink vállalását, teljesítéseit az istállóban kifüggesztett versenytáblán közöljük. A versenyeredményeket naponként értékeljük, ami fokozza a dologozók munkakkedvét. A fejőgulyások közül eddig Frei József és Berger György 100 százalékig teljesítették vállalásaikat. Teljesítették vállalásaikat a gépjavítóműhely dolgozói is. Vállalták, hogy a gépjavítást jó minőségben, határidő előtt 2 nappal befejezik és a vállalt 2 nap helyett 4 nappal előbb fejezték be. A mesterek is vetélkednek Az aperhanti Felszabadulás termelőszövetkezet könyvelője és szíjgyártója, Laufer József, versenyre hívta Fauszt Mihályt, a termelőszövetkezet bognárát. A versenyfeltételekben az áll, hogy aki előbb kijavítja a kocsikat, illetve lószerszámokat, az lesz a győztes. Ez idő szerint Laufer József, a szíjgyártó mutatkozik jobbnak. Ő ugyanis amellett, hogy nagyon sok lószerszámot kijavított, már újakat is készített. Kell is a lószerszám, azt akarjuk, hogy a mi lovainkat mindenki megcsodálja“ — mondja Bodonyi Lajos, a szövetkezet egyik kocsisa. De ugyanígy kell a jó kocsi és egyéb gazdasági felszerelés is. — Tehát a bognár feladata sem kisebb. Még ezideig ő is becsülettel megállta helyét a versenyben. Kiss János segítségével a kocsik kijavítása mellett ő is készített már több hengert, sorvonalazót, ami a szövetkezetnek ezideig nem volt. Tehát a mesteremberek között is áll a verseny. Hogy ki lesz a győztes , azt most még nem lehet eldönteni. De egy már biztos: az aparhanti Felszabadulás termelőszövetkezet tagjai látják hasznát a mesterek vetélkedésének. Képek a Bonyhádi Téglagyárból Rendszeresen túlteljesítik tervüket a Bony Rövidesen megindul a munka a nyersgyártásbádi Téglagyár mészégetői. Képünkön núl is. Krumm István és Váncsa Gergely, a Schatz Antal és Murvai Lajos szenet készi gyár legjobb földkitermelő munkásai essenek elő a kemencékhez, vasúti pályát hozzák rendbe. >