Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-01 / 50. szám

1935 HAK.CÍCS 13 PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * A Simontornyai Bőrgyár kommunistáinak harca az „Élüzem1” cím elnyeréséért és megtartásáért Az 1994-es esztendő szinte forduló­­pont volt : a Simontorn­yai Bőrgyár dol­gozóinak életéb­en.. Ebben , az­ évben a III. és IV.­ negyedévben kétszer nyer­ték el a­ megtisztelő büszke élüzem cí­met. Ez­ azért is hevezetes, mert hat­­ évvel ezelőtt­­ ünnepeltük a gyár­ban Utoljára az élüzem avatást, — mondotta­ Varga Lőrinc elvtárs, a párt­­bizottság ti­tk­ára. E jó eredmények elérésében igen ko­moly szerepe volt a pártbizottságnak, és az alapszerveze­tek­nek, a kommu­nistáknak, a pártonkivüli dolgozóknak, s a ,szakszervezet'­­és a,, műszaki veze­tők eredményes, ,, lelkes ’ munkájának. Elsősorban , a pártbizottság tagjai segítés, ellenőrzés céljából, feloszlottak maguk között’az egyek műhelyek alap­­szervezeteit, s nemcsak példamutató munkájukon­­ keresztül,­­ hanem aktív, közvetlen­­ segítségük útján­­ is igyekez­­tek­ az egyes­ alapszervezetek­ munkájá­nak megjavítását, elősegíteni. Ilyenek például Szántó Andor­­ elvtárs, aki-most a legutóbbi élüzem avatáskor is- 350 forintos­ jutalmat kapott. Nagy László elvtárs­,­ a hasítógépnél dolgozik példa­mutatóan,­de gondja van arra is, hogy segítse, nev­elje , a körülötte, dolgozó kommunistákat, pártonkívülieket és se­gítse, ellenőrizze az alapszervezet­­ mun­káját.­­ . ■­őri Mihály 'elvtárs, a vixes gyárrész­leg alapszervezetének vezetőségi tagja egy pártonkívüli­vel, P­riger Istvánnal dolgozni­ együtt. Módszereit átadja ne­tt, s ennek eredményeképpen teljesít­ményük majdnem egyenlő. Őri Mihály elvtársnak általában­­ 150 százalék kö­rül mozog teljesítménye, s a közeljövő­ben elnyeri a szakma kiváló dolgozója címet. A könnyűipar kiváló dolgozója című jelvénye már megvan. De ugyan­így sorolhatnánk a többi alapszervi tit­károkat is, am­it Palásti Lajos elvtárs, aki már előzőleg kétszeres sztahano­vista volt, s most éri el a szakma ki­váló dolgozója megtisztelő címet. A vezetők ilyen példamutatása nyo­mán a párttagok is egyre nagyobb len­dülettel követték őket. Különöse­n azért, mert egy-egy fontosabb feladat meg­oldásánál a pártbizottság rendszeresen kikérte véleményüket, javaslataikat, s ennek szellemében tették meg a meg­felelő intézkedéseket a hiba kijavításá­ra. Az elmúlt időben például a minő­ség terén­ a bőrök keménysége volt a hiba. Az üzem legjobb kommunistái, mint Róna István elvtárs főmérnök, Küzdi Endre elvtárs főművezető és a többiek olyan kikészítési módot kísérle­teztek ki a boxkikészítőben, amelynek nyomán szinte ugrásszerűen emelke­dett a minőség a gyárban. A pártbizottság és az alapszerveze­tek vezetőségeinek jó munkája nyom­án a pártcsoportok is rendszeres munkát végeznek. ’Závodi István elvtárs pártcsoport bizal­­­m­i­­ például most is az élüzem avatáskor 250 forint jutalmat kapott. Rendszere­sen megbeszélik csoportjában, hogy mit tehetnek a minőség, a fegyelem meg­javítása terén. A pártbizottság rendsze­resen foglalkozik a szakszervezet segí­tésével is. Ennek tudható be, hogy az „élüzem’’ cím immár másodszori elnye­résében nagy szerepe volt a verseny­­mozgalom kiszélesedésének. Feladatokat kapnak a DISZ fiatalok i s­ ezt nemcsak ellenőrzik a pánszerve­zetek, hanem segítik is, hogy az ifjak meg is valósíthassák vállalásaikat. E­n­­nek eredményeképpen az öt DISZ bri­gád versenyben áll egymással. Most éppen a Béke brigádhoz került át a vándorzászló a boxraktárban d­oíg­­zó DISZ brigádtól. A felszabadulás tiszteletére indult verseny megnyerésén túl az üzem dol­gozóinak vállalása az, hogy a büszke élüzem címet továbbra is megtartják, s ezzel ünnepük meg a nyár­ közepén a gyár fennállásának 175 éves évforduló­ját Egyébként ezt az élüzem cím avató ünnepségen Szabó József és Botos Jó­­zsefné sztahanovisták a gyár dolgozói­nak nevében is megígérték. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a pártbizottság és az alapszerve­­zetek vezetői további erőfeszítéseket tegyenek, s elsősorban a pártpolitikai munka meg­javítása terén. Az oktatás például még mindig nem megfelelő a gyárban. Már­pedig politikai oktatás nélkül a kom­munisták és­ a legjobb pártonkívüli dol­gozók nem­­ tudják tevékenységüket ma­gasabb színvonalra emelni a tömegek között végzett politikai munka tovább javítása érdekében. Nem könnyű az igaz, hiszen a gyár­­ dolgozói három műszakban dolgoznak, s nehéz össze­vonni az egyes szemináriumok hallga­tóit. Mégis m­eg kell oldania a politikai iktatást a pártszervezetek vezetőinek. Csak ez lehet a biztosítéka, hogy az ígéretek, s a vállalások valóban telje­sítve is lesznek. Az alap megvan hozzá, munkára fel elvtársak! Íincs nyomtatvány, de mi azért szántunk... ÚI napokba­n cikket olvastunk a Szabad Népben, hogy egyes megyékben nem­­ megy a szántás, m­ert nincs nyomtatvány, s így nerg, kötik meg a gépállomáson a szer­ződéseket. Ezzel a­ kér­dés­sel szeretnék fog­lalkozni megyei vi­szonylatban, mivel itt is vannak hibák ezen a téren. Igaz, nem­ állunk úgy, hogy tyitn­átvány miatt nem szántunk, de ezek hiányában igen nagy nehézségért l­él küzdünk. A tervgazdálkodás alapja,­­hogy min­den vállalat­­ köteles biz­­­tosítani a­­ szükséges anyagokat, alkatrésze­ket, szükségleti cik­­k­eket annak érdeké­ben, hogy a tervfel­adatokat teljesíteni tudjuk. A tervezett munkák elvégzéséhez feltétlenül szükséges a nyomtatvány is, mert enélkül nincs jó számvitel. Ezekről a nyomtatványokról­­ szeretnék beszélni. Ugyanis a vállala­tok, közületek 1955. I. negyedévi nyomtat­vány igényét 1954 no­vember hónapban be kellett jelenteni, de­cember 31-i szállítási határidővel. Hogy hol, m­j történt a meg­rendelésekkel azt nem tudom, de a szedresi gépállomás szabályszerű rende­lést nyújtott be, ame­lyet jóvá is hagyott a Nyomtatványellátó Vállalat. A hiba való­színűleg ott történt, hogy több gépállomás nem nyújtotta be megrendelését, s ak­kor kapkodtak fűhöz fához, amikor a nyomtatványokra már szükség volt. Erre a gépállomások megyei igazgatóságának fő­könyvelősége a szed­res­ gépállomás által rendelt nyomtatvá­nyokat jószívűen szét­osztotta a megye gép­állomásai között úgy hogy nekünk ebből nem­­ jutott. A nyomtatvány a gépállomáson hiány­zik, természetesen mi szántunk, de csak az­ért, mert traktoro­saink eltekintenek attól a többlet kere­settől, amelyet a nyomtatványok birto­kában megkapnának. Ugyanis ezek a nyom­tatványok a dolgo­zók javát szolgálnák. Traktorosaink, dolgo­zóink számítanak ar­ra, hogy a legköze­lebb érkező nyomtat­ványokat az igazga­tóság már nem oszt­ja szét, mivel azt a gépállomások szerzik be és ezekkel önálló­an rendelkezni is akarnak. DOSZPOD GYÖRGY a szedresi gép­állomás fő­­­­könyvelője. A Szekszárdi Vasipari Vállalat felhívása a Dombóvári Fémtömeg­­cikkgyártó Vállalat dolgozóihoz A Dombóvári Fémtömegcikk gyártó Vállalat vezetőségének és­­ dolgozóina­k, .A Szekszárdi Vasipari Válla­lat ezúton hívja ki párosver­­senyre.­a Dombóvári Fém­­teszttegcikkgyártó­­ Vállalatot. Ki­hívásunk nemcsak hazánk fel­­szabadulásának­­ évfordulójára szól, hanem egész évre. Versenypontok a követke­zők:­­ i. 1—II—III—IV. negyedéves tervünket öt­ nappal a határ­idő­ előtt befejezzük. ’ 2. ', A' vállalt határidős mun­kásat úgy végezzük el, hogy vállalatunk­ sem­ minőségi, sem határidős kötbért nem kell, hogy fizessen. 3. Negyedévenként 10 ezer forint béralapot megtakarí­tunk. 4. Negyedévenként 1 száza­lkkal csökkentjük az önkölt­ségét. 5. Balesetek számát csök­kentjük. Kérjük az elv­társakat, hogy fogadjék­ el­ versenykihívásun­kat, és erről értesítsenek ben­nünket. A Szekszárdi Vasipari Javító Vállalat dolgozói nevében: Ökrös Pál pártcsoport vezető, Kerner József igazgató, Deli István ü. b.­elnök :■ fáraók Károly ■­­ másnaki vezető i NAPLÓ Levél a zzámbéki tsz elnök­­képző iskoláról • Pártunk III. kongresszu­sa hangsúlyozta, hogy a dolgo­zó parasztság felemelkedésé­nek egyedüli helyes útja a mezőgazdaság szocialista átala­kítása. E cél elérése érdeké­ben fő feladatunk a meglévő termelőszövetkezetek tovább­fejlesztése és megerősítése —: Egész életünkre, tsz-mozgal­­munkra fontos szakképzettsé­get sajátíthatunk el 10 hónap alatt, amire minden tsz-veze­­tőnek szüksége van. — így kezdte szerkesztőségünkhöz küldött levelét a zsámbéki tsz elnökképző iskola egyik hall­gatója, Klárik Imre, a bölcs­kei Vörös Október tsz elnöke. — Pártunk és kormányunk —■ folytatta tovább, — a ta­nulási lehetőség­­ megadása mel­let anyagilag is támogat ben­nünket. Ösztöndíjat, kéthavon­ként ingyenes hazautazást, ked­vezményes áron tankönyveket, termelőszövetkezeteink . .pedig 50—70 százalék munkaegység jóváírásban részesítenek ben­nünket.­­ Külön meg kell említe­nünk azt is, hogy az iskola előadó elvtársai milyen nagy odaadással, megértéssel foglal­koznak velünk, hogy az eddi­gi gyakorlati ismereteink mel­lett a megfelelő elméleti tu­dást is elsajátítsuk. Remél­jük, hogy az iskola elvégzése után a tanultak helyes alkal­mazásával szép eredményeket tudunk elérni te­rmelőszövet­­kezetü­n­kben. A vöröskereszt-szervezetek erősítéséért A Magyar Vöröskereszt új tagsági könyvekkel látja el tagjait. Ez szükségessé ■ »­ vált azért, hogy megállapíthassák a tagság létszámát és felmér­hessék az eddigi eredményei­ket. Ez a szervezet 1951-ben alakult tömegszervezetté és az­óta megyénk községeiben, ál­lami gazdaságaiban, gépállo­másain és a különböző hivata­lokban mintegy 180­ vöröske­reszt-szervezet alakult.­­ A vöröskereszt-szervezetek különösen a lakosság egészség­ügyi képzése terén tevékeny­kedtek: elsősegély­nyújtó tan­folyamokat szervezett, egészség­ügyi felvilágosító előadásokat tartott, önkéntes véradókat to­borzott a kórházak részére. Az új tagsági könyvek kiosztásá­nak a szervezetek további erő­södését kell eredményeznie, hogy még­ többet tehessünk népünk egészségügyi kultúrá­jának emeléséért. Lehőcz István a Magyar Vöröskereszt megyei titkára. A­ pártsajtó terjesztéséért Még a januári tanácsülésen megfogadták az aparhanti ta­nács tagjai, hogy április 4-re minden házhoz járatják a párt­sajtót községükben felvilágosí­tó munkájuk nyomán. Nem kis felajánlás volt ez. Nem kis feladat megszervezni, hogy minden család rendeljen valamilyen sajtóterméket. Tud­ták, hogy komoly munkát kell­­ annak érdekében kifejteni. De tudták azt is, hogy a további munkájukhoz az egyik leg­főbb segítséget fogják biztosí­tani. Azóta másfél hónap telt el. Az eddigi eredményről Amb­rus elvtárs, a községi tanács végrehajtó bizottságának titká­ra a következőket mondta: Ed­dig, a januári tanácsülés óta több, mint 100 házhoz rendel­ték meg a Tolnai Naplót, a Sza­bad Népet, vagy a Szabad Föl­det. Ez az egy példa is bizonyít­ja, hogyha a tanács tagjai fog­lalkoznak egy-egy feladattal, jó eredményt tudnak elérni. P. L. Érdemes a háztáji gazdaságban sok disznót nevelni Az a termelőszövetkezeti tag, amelyik jól rendezi be háztáji­­ gazdaságát, jól jár, mert eb­ből is szép jövedelemre tehet szert. Példa erre Jordáki Cirilnek, a kikasdi Gábor Áron termelőszövetkezet egyik tagjának ház­táji gazdasága. Jordákiék ser­tésne­velés­re rendezték be háztáji gazdasá­gukat.­ Tehenet nem tartanak, viszont van két anyakocájuk. Az elmúlt évbe­n 21 malacot értékesítettek Jordákiék­ a sza­badpiacon és négy darab hí­zót. Amint a háziasszony, Jor­dáki Giritné mondja, 12 ezer forintot jövedelmezett az el­múlt évben a háztáji gazda­ságban tartott sertésállomány. Emellett arra is volt idő, hogy példásan kivegyék részüket a szövetkezet közös munkáiból. A Jordáki család (három fő dolgozik) 670 mun­kaegy­séget szerzett az 1954-es gazdasági évben. „A disznókkal nem sok baj van“­­— mondja Jordáki néni. — Nekünk is az a véle­ményünk, ho­gy nagyon kifize­tődő a háztáji gazdaságban sertéseket tartani. Íme itt a példa: csupán egy esztendő­ben 12 ezer forint jövedelem sertésekből. Emeljük kenyérgabona terméseredményeinket Az elmúlt őszön a kedvező időjárás mellett nagy többség­ben időben és jó maigágyb­a­­ kerültek a­­ kenyérgabona veté­seink, de az a körülmény ne nyugtasson meg bennünket, hogy a jó termés­ az 1955. évre biztosítva van. A kitavaszodás kezdetén vizsgáljuk át­ az út feleti gabonatáblánkat, annak beál­­­lítottságát állapítsuk meg és aszerint szabjuk meg a soron1 következő munkáikat. Ha rossz elővetemény, kései rögös vetés, vagy kedvezőt­len áttelelés élte­­ vetéseinket, idejében megfelelő minőségű és mennyiségű nitrogén műtrágyával helyrehozhatjuk és emelhet­jük­ terméseredményeink­et. Ezért nagy gondot fordítunk ga­bonatábláink fejtrágyázására. A terméseredményeinket a fel­sorolt rossz körülmények külön-külön is rontják, de annak mérvét növeli azoknak együttes jelenléte. Ha gyengén fejlett őszi gabonavetésezek a felsorolt hibák valamelyikében síny­lődnek, fejtrágyázni kell azokat. Leghelyesebben akkor járunk el, ha a hó olvadása­ után, de a talaj még fagyos és a gabona­vetésre rá lehet menni, azonnal egyenletes terítéssel szórjuk el a fejtrágyát. Itt felhívom a figyelmet a műtrágya kiszórására, mert gyakori hiba az egyenlőtlen szórás, és ennek következ­ményeként a gabonák egyenlőtlen fejlődése és érése. A tapasztala­tok azt igazolják, hogy nitrogén fej­trágyából eredményesen 40—-60­ kiagrammot használjunk fel. A pétisó gyorsan ható salétrom, nitrogén és tartós hatású axnmamum­­­nitrogánt is tartalmaz.. Nálunk ezt a műtrágyát használják zömmel egy, esetleg kétszeri kiszórás alkalmazásával. Amen­­­nyiben 60 kiló fölé emelkednék a kiszórandó műtrágya men­­­nyisége, úgy célszerű kora tavasszal és szárbaindulás előtt a kiszórást elvégezni. A­ megismételt fejtrágyázást azért is indo­kolt a gabonaneműek szárbaindulása előtt elvégezni, mert az­ összes nitrogén szükségletüknek háromnegyed részét ezen időszakig hasznosítják. A felfagyott vetéseket a fa,gyök megszűnése után henge­­rezzük meg. Az időben és jól elvégzett hengerezés döntő a nö­vények későbbi fejlődéséhez. Csak akkor hengerezzünk, Hím­kor a hengerre már­­ nem ragad a föld, ha a táblán végig ha­ladva erősen süpped a felső 4—6 centiméteres talajréteg. Ha gabonavetés-területünk megcserepesedett, akkor is hengerez­­zü­nk, erre a célra nagyon jól bevált a többtagú Zeheknaer­­hengar, de jó a sima fehenger ,is. Ebben az esetben heingerezés után lehetőleg kapcsolva­ töviskoro­nát is járassunk. Ha kukorica volt gabonáink elővetem­énye, a talaj színe felett maradt kukoricatuskókat szedjük le a tábláról. Az elmúlt év őszén sok helyen észlelhettünk nagymérvű egér- és rovarkárt. Ezeket a kiesett területeiket február végén, vagy március elején mindenképpen pótolni kell. Elsősorban pillangós takarmnánynövények rávetésével, vagy tavaszi árpa­vetőmaggal. ■ [UNK] Kenyérgabona vetésterületünket 35 százalék ere­jéig mindenképpen pótolni kell tavaszi búza vetőmaggal.. Készítsük el tavaszi búza vetőmagvainkat, tisztítsuk (sze­­lektorozzuk) ki és csíráztassuk meg. Az így előkészített és j­ tél előtt megcsávázott magot jó­­ erőben lévő talajban az előző év*­ben trágyázott kapások után legjobb­ vetni, de vethető kalá­szosok kivételével bármely növény után. Műtrágyázás erősen növeli termésfokozó hatását, ezér;­: mi­helyt a talajra jrá lehet menni, a talajerőtől függően 60—80­­ kiló pétisót, 100—120 kiló szuperfoszfatot és 50—60 kiló káli­­sót szórjunk egyenletesen ki és dolgozzuk bele a talajba. Ve­tés és magtakarás s utánd munkáink megegyeznek az őszi gabo­nákéval. Hogyan ügyeljünk az időközben fellépő kártevőfelre? Egerek ellen Árváimnál, egyéb rágcsáló rovarok ellen Hun­gária Matadorral védekezzünk. Árváimból holdanként 25—30 deka, Hungária, Matadorból 8—­10 kiló a szükséglet holdanként Erősen fellépő fertőzéseket szántsunk,­ vagy ássunk körül, hogy a fertőzést megállítsuk. Továbi­akban gondos növényápo­lással fokad­tatjuk terméseredményeteket. Kiri­tikul­t vetésein­ken a sorok irányában esős, nyirkos napok után fogaso­ljunk, hogy a bokrosodást elősegítsük. Nagyon kövér búzatábláinkat a sorok keresztirányában fogasaljuk, ezáltal ritkítjuk. Növény­­ápolás munkáit a későbbiek folytán idejében végezzük el, ahányszor szükséges. Itt ki kell emelni az acatolást és egyéb gyomok irtását a gabona kultúráinkból. Virágzás után az utóbbi években mindig inkább gyakori lesz a bundás bogarak elszaporodása és kártétele. Nagy lét­számú bundésbogár elszaporodása esetén, erre a célra elkészí­tett fésűs Vályú Szerkezettel szedjük össze a kalászokat szívó rovarokat. BORS ISTVÁN felügyelő Mi akadályozza a gazdakör megalakul­ását Bonyh­ádon­ ­ a bonyhádi dolgozó parasz­tok az utóbbi időben sokat foglalkoznak a gazdakör meg­­alakításának gondolatával. Va­lahány gyűlés, vagy összejö­vetel van, minden alka­lom­mal felvetik a gazdák gazdakör alá látási terveiket, amit termé­szetesen szívesen támogat a pártszervezet és a tanács is. A helyi népfrontbizottság is felvette akcióprogramjába a gazdakör megalakítását, ahol összejöveteleken, tudományos előadásokon gyarapíthatják a gazdák szaktudásukat meg aztán szívesen mennének szó­rakozni is a dolgozó parasztok a gazdakörbe. A gazdakör megalakulása azonban a mai napig sem tör­ténhetett meg, bá­r történtek intézkedések az érdekében. Az akadály csupán az, hogy nincs alk­almas helyiség erre a célra. De inkább úgy lehetne mon­dani, hogy van alkalmas he­lyiség, ez az épület azonban­ a­ Vendéglátó Vállalat kezelésé­ben van, amely ügyes fondor­latokkal kijátszotta ezideig a gazdakör alakítási tervek meg­valósítását. .A szóbanforgó épü­letben néhány évvel ezelőtt a­ földművesszövetk­ezet üzemel­tetett kocsmát, majd 1953-ban a területi elhatárolásokkal a Vendéglátó Vállalat kezelésé­be ment át, amely a meglévő kultúrhelyiséget és még né­hány szobát szolgálati lakássá alakíttatott át. A helyi tanács vezetői már több ízben folytattak megbe­szélést az illetékes vállalattal, hogy az épület egy részét, mi­vel körülbelül 2 hónapja üre­sere, kihasználatlanul áll, en­gedje át a gazdaí kör részére. Hídvégi körzeti ellenőr meg­állapodott a tanáccsal egy hó­nappal ezelőtt, hogy átadják a helyiséget, a tanács vegye át a kulcsot. Mire azonban erre került a sor, nem hogy a kul­csot adta volna át a vállalat, hanem a főkönyvelő a bizton­ság kedvéért még be is drótoz­­tatta az ajtókat, pedig az ígért helyiség azóta is üresen áll A bonyhádi gazdák pedig jogosan ragaszkodnak a meg­jelölt helyiséghez, nemcsak azért, mert a paraszti lakóne­gyed középpont­jában épült, ha­nem azért is, mert a felszaba­dulás előtt, sőt utána is itt szoktak összejönni, megbeszé­léseket tartani. LOVAK ANDRÁS ' 'leveleső.

Next