Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-13 / 61. szám
I ms MÁRCIUS IS Ahol eredményesen alkalmazzák a fejlett zootechnikát Sokat hallottunk, olvastunk már az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságáról és annak rideg borjúneveléséről E két képest bemutatjuk „Lola“, „Szellő“ és a hófehér házacskák többi lakóinak déli itatását. Varga Béláné, a kísérleti gazdaság borjúnevelője nagy felelősséggel járó munkát vállalt magára a borjúneveléssel. Különösen, ha figyelembe vesszük a jelenlegi szeszélyes időjárást. A borjúknál januárban 109 dekagrammos napi súlygyarapodást értek Baranyai János a tehenészet egyik kiváló dolgozója a tőgymasszázst mutatja be. „Szukkó“ a kísérleti gazdaság kiváló teheneinek egyik példánya. Ezt bizonyítja az is, hogy előhasi korában 20,5 liter tejjel lett befejve. A dunakömlődi Szabadság és a paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet egész évi páros versenyszerződést kötött A paksi Vörös Sugár és a dunakömlődi Szabadság termelőszövetkezet földjei úgyszólván határosak egymással, így tehát bőven van lehetőség arra, hogy ellenőrizzék egymás munkáját, átvegyék egymás jó tapasztalatait, okuljanak a hibákon. Ez az elhatározás vezette a két termelőszövetkezet tagságát március 9-én, mikor egész éves párosverseny szerződést kötöttek. A verseny szempontjai olyanok, hogy azok teljesítésével nagyban növekszik a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Például a betervezett 10 mázsa búza helyett 11 mázsa holdankénti termés elérését vállalták mindkét termelőszövetkezet tagjai. is őcsényi tanács a tervek teljesítéséért A gazdakörben esténként összejövő gazdák körében örömmel hallani arról, hogy ez a szomszéd, vagy ez a sógor, jóbarát elsők között van az adófizetésben vagy a begyűjtésben, így van ez őcsényben is. Ezt az eredményt nem volt könnyű elérni. Ehhez szívós, alapos nevelőmunkára volt szükség, — mondotta Bakó István elvtárs, Őcsény község tanácselnöke. — Tavaly ugyanebben az időszakban — folytatta tovább — az I. negyedévi adófizetésünk teljesítésének csupán 15 százaléka körül jártunk, ma pedig meghaladja a 75 százalékot is. Vituska István, Wéber József, Csele Mihály, Frei József, Papp Lajos, özv. Lacza Józsefné, Zoli Fülöp dolgozó parasztok I. negyedévi, illetve félévi adójukat rendezték már. Nemcsak az adó, hanem a begyűjtés terén is sok és jó eredményről számolhat be az őcsényi tanács. Pekari Mihály, 5 holdas évi sertés, félévi tojás és baromfi beadását teljesítette már. De ugyanezt lehetne elmondani Balogh István, Gaál István és özv. Nagy Józsefné dolgozó parasztokról is. Szép eredmények ezek, amelyek elérésében igen nagy szerepe van az őcsényi községi tanácsnak, a végrehajtóbizottság és az állandó bizottságok valamennyi tagjának, akik szép szóval győzik meg a község gazdáit. Ezt a célt szolgálják a v. b. üléseket követő kisgyűlések és gazdagyűlések. A tanács éberen őrködve segíti a község lakóinak munkáját és vigyáz az államfegyelem betartására. A tanács segít, de ha kell, akkor a szép szót acélossá és kérlelhetetlenné is tudja változtatni. Az ellenség, a faluban megbújó, magát becsületes embernek valló kulák egy percig sem szünteti meg azt az ádáz harcot, amellyel ártani szeretne. Horváth József, Asztalos Dániel, Lovas János, Sz. Mizser István és a többi őcsényi kulik aljas tevékenysége azonban megtörik a tanács, a becsületesen dolgozó emberek akaratán. Ma már nem spekulálhat Asztalos Dániel 12 holdas kulák, neki is kell kenyérgabonát vetni, nem szerződhet le például 8 holdat kender termesztésére, — mint az elmúlt évben is tette. A visszalévő négy holdon pedig kukoricát akart vetni csak azért, hogy ne kerüljön búzamag a földbe. Terve nem sikerült, de az idei tavaszon sem fog sikerülni, mert a tanács idejében elejét veszi minden spekulációnak. A várfidoi'zászló BÜSZKÉK—tegyük hozzá joggal büszkék — a "harci Uj Élet termelőszövetkezet tagjai arra, hogy termelőszövetkezetük jó hírneve a megye határain túl is eljutott. Már a Földművelésügyi Minisztériumban is tudják, hogy Tolna megyében a Harc—tanyapusztai termelőszövetkezetben bonyhádi piros-tarka törzskönyvezett tehenek vannak, átlagban 14,5 liter tejet fejnek egy-egy tehéntől. Ezért a harci Új Élet termelőszövetkezet most, elsőízben kapta meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság legjobb tejtermelő tsz-nek járó vámborzászlaját. — MÉLTÓBB TULAJDONOSA nem lehetne jelenleg a vándorzászlónak, — ez volt a véleménye Mohár László elvtársnak, a megyei állattenyésztési osztály vezetőjének, így is van ez. Már három hónap óta ebben a termelőszövetkezetben a legmagasabb a fejési átlag és napról-napra emelkedik. De a vándorzászló hűen tükrözi azt is, hogy a termelőszövetkezet tagjai törődnek a tehenészettel, az egész állattenyésztéssel. Amint Nádori Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke mondja, ez az üzemág jövedelmez legtöbbet. Az ő számításuk szerint ebben az esztendőben a 20 tehén — szerényen számítva, — 108 ezer forint jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek. Ha az állattenyésztés jövedelmét összességében nézzük, 230 ezer forintot jelent ebben az évben a szövetkezetnek. A HARCI ÚJ ÉLET termelőszövetkezet tagjai még a jelenlegi kimagasló tejtermelési eredménnyel sem elégszenek meg. Amikor Nádori Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke átvette a zászlót, az egész tagság nevében ígéretet tett arra, hogy nem engedik át senkinek. „A tagság nevében megfogadom, hogy a jelenlegi tejtermelésünket még tovább fokozzuk. Május 1-re elérjük a 15 literes istállóátlagot.“ Műtrágya és növényvédelmi kiállítás nyílt Szekszárdon Pénteken délelőtt a Műtrágya és Növényvédőszer értékesítő Szövetkezeti Vállalat rendezésében kiállítás nyílt a szekszárdi múzeumban. A kiállítás bemutatja a különböző növény- és gyümölcsvédelmi eljárásokat, az egyes műtrágyák felhasználási módját és hatását. A kiállítással kapcsolatban a SZÖVOSZ, az agrártudományi egyesület és a Tolna megyei mezőgazdasági igazgatóság ankétot rendezett, melyen dr. Barra István egyetemi tanár, az agrártudományi egyesület tudományos kutatója a gyümölcs- és szőlővédelemről, dr. Manninger G. Raolf egyetemi tanár pedig a lucernakártevők elleni védekezésről tartott beszámolót. Az ankét több mint 200 résztvevője, megyei agronómusok, termelőszövetkezeti tagok, egyéni gazdák, a beszámolók elhangzása után számos kérdést tett fel az előadóknak, NAPLÓ Gazdát udvaráról . . . „Megnézem az udvarodat és megmondom, milyen gazda vagy“. Ez jutott eszünkbe, amikor Valocsai Sándor 13 holdas várdombi gazda udvarába beléptünk. Az első, ami meglepett, az udvar tisztasága volt. A szalma, a takarmánykazal környéke tiszta, rendben van a trágyatelep is. Az udvarban mindent a maga helyén lehet látni. Az igazi meglepetések azonban még ezután következnek. A gazda szívesen mutatja meg jószágállományát. Először is talán a legnagyobb nevezetességet, az anyakocát mutatja meg, amely fürgén ugrik ki az ólból mikor az ajtót kinyitja. — Mit gondolnak, mennyit nyom? — Rögtön meg is adja a választ, 235 kiló. — Ezután két másik fiatalabb anya koca kerül sorra. — Egyik 80, a másik 90 kilós — mondja a gazda. Törzskönyvezve van mind a három és be is vannak lugatva. Ez a 90 kilós az öreg kocának a malaca. A másik ólból négy süldő kerül elő. Ezeket úgy vettük. Most jöjjenek az istállóba, ott is van négy malac, nézzék meg azokat is. Az istállóban kell őket tartani, mert nincs máshol hely, ahova berakhatnám őket. Mit gondolnak hány kilósak, most lesznek 8 hetesek, „ne is gondolkozzanak sokat, majd a mázsa megmutatja. A malaccal a kamrába siet, a mázsára állítja. A mázsa 23 kilót mutat. A malac nyugodtan áll mérlegelés közben, ami újabb bizonyítékot jelent. Bizonyítéka annak, hogy a gazda szeretettel foglalkozik a jószággal, a jó gazdának szelídek, kezesek az állatai. Néhány pillantást vetünk közben a kamrában lévő tárgyakra is. Lószerszámok rendben szögre akasztva a falon, az üres zsákokat is rendben, összehajtogatva látjuk. A kamra sarkában gyalupad áll, úgy látszik a gazda a kisebb faragó munkát is elvégzi. Körülnézünk a tisztára meszelt betonpadlós istállóban is. Itt is van mit megnézni. Tíz darab jószágot találunk. — A két ló közül egyikben csikó van — mondja a gazda — ezt a két tehenet fejjük. Ez az üsző itt hasas, ezzel a tehénnel meg a vágómarhabeadást teljesítem majd. Itt van még a négy növendék, kettőt szerződéses hizlalásra kötöttem le, a másik kettőt tovább neveljük. Az istállóból a takarmányelőkészítő helyiségbe lépünk be. A gazda az egyik sarokban lévő takarmányba markol — lucernaszecska, ezt etetem a disznókkal. Azt a takarmányt a bikák, emezt pedig a tehenek kapják — mutat a vékákban lévő keverékre. Amint az istállóból kilépünk, az udvaron szaladgáló kocsit elől riadtan menekülnek a baromfiak — éppen tegnap oltották, így meg tudjuk mondani, hogy pontosan 100 darab van. Januárban teljesítettük az egész évi baromfibeadást — szól közbe most Valocsai néni is — a tojásbeadást is rövidesen egész évre teljesítjük és teljesítettük már a sertésbeadást is. — Mindehhez talán még csak annyit kell hozzáfűzni, hogy Valocsai Sándor mintagazda, nemcsak a beadásban, hanem az adófizetésben és a mezei munkák elvégzésében is az elsők között van Várdomb községben, d TOLNAI NAPLÓ gazdatanácsidója Őszi vetéseink növényápolási és fejtrágyázási munkáinak közvetlen tennivalói Az őszi vetéseink éppen úgy megkívánják a tavaszi növényápolást és fejtrágyázást, mintahogy a növendék állat szinte kiköveteli tőlünk a becsületes és lelkiismeretes ápolást és takarmányozást. Tehát őszi vetéseinket tavasszal ápolni és fejtrágyázni kell. Az ősziek növényápolása akkor kezdődik, amikor az éjszakai fagyok elmúltak és a vetéseink földje 2—3 centiméter vastagságban teljesen felszáraadt, apró, morzsalékos lesz. Egyszerű próbája ennek az, ha rámegyünk a vetésünkre és lábunk nyomán a sarok és a talpnyomok szélein a föld visszaomlik és a járás könnyű és kellemes érzést vált ki. Ekkor kezdődik az első munka, a fejtrágyázás. Mivel géppel ilyen korán a vetésre rámenni nem szabad, a műtrágyaszórás kézzel, vagy fogatos műtrágyaszóróval* történjen. A szórás ideje mindig száraz időben, harmat leeste után. A fejtrágyázás csakis gyorsan ható nitrogén műtrágya használásával történjen, legyen az akár pétisó, vagy más egyéb gyorsan ható nitrogén műtrágya. Mennyiségét az határozza meg, hogy mi volt az elővetemény, milyen erős, mennyire fejlődött a növény. Általában kataszteri holdanként 30—50 kilogrammot adunk, ha az őszi vetések előtt ősszel megfelelő foszfor műtrágyát adtunk, úgy ha szükséges, 60—80 kiló pétisót is adhatunk kétszeri adagolással. Első felét a már fent elmondott időben, a második felét három hét múlva, de legkésőbb április első felében adjuk. Foszfor műtrágyát tavasszal adagolni helytelen. A műtrágyaszórást követi a könnyű, vagy félnehéz simahenger aszerint, hogy vetésünk földje milyen laza. Különösebb gond fordítandó a hengerezésre az ilyen, télvégi, száraz fagyok esetén, amikor hónyomás nem igen volt, de annál több a száraz, szeles hideg. Ilyen esetben, ha felületes szemmel nem is látható a felfagyás, az egyes tövek átvizsgálásánál meg tudjuk állapítani, hogy lazán állnak-e a talajban s egy-két szál gyökérfonál tartja-e a búza tövét. Oda kell erősíteni, oda kell nyomni a talajt a búzatövekhez, hogy a tavaszi vegetáció megindulásakor minden gyökér erősen álljon, valóságban belekapaszkodjon a talajba. Ezzel a hengerezéssel egy kis vizet is veszünk fel az altalajból, de kiszáradás kezdete előtt újból megváltoztatjuk a talaj sima felületét a boronálással. A boronálás a hengerezést körülbelül 2—3 hét múlva kövesse. Az őszi vetések boronálására inkább könnyebb boronát használjunk, amelynek hármas célja lesz. Az első az, hogy a hergerezéssel mesterségesen előidézett teljesen sima felületet morzsalékossá tesszük, tehát megszüntetjük az úgynevezett hajszálcsövességet a feltalajban, s valóságos takarót idézünk elő az altalajvízben gazdag réteg fölött. A boronálás második célja, hogy a fejtrágyaként kiszórt nitrogén műtrágyát a talajba juttassuk, belekapcsoljuk a vizes rétegbe, hogy feloldva a növény felvehesse, mint szükséges és gyorsan ható tápanyagot. A harmadik igen fontos célja a boronálásnak az, hogy az egyes tövek valóságos „kapálást” kapnak az apróbb borona fogaktól, amely fogak közvetlenül is az egyes tövek mellett tökéletes talajlazítást végeznek — ezzel a munkával gyomirtást is végezünk, mert az idő közben millió számra előtörő apró gyomokat is kiforgatjuk helyükből és megakadályozzuk azok megeredését. Boronálás mindig a sorokkal részű, vágy kereszt irányban, történjen. „Amikor a gazda fogasol, ne nézzen vissza” — ez mindig helytálló igazság marad, mert az őszi vetésünk boronálás után igen csúnyát és megtépettet mutat, de ha az elmondottakat elmulasztjuk, illetve ha párhuzamot vonunk a tavasszal ápolt és elhanyagolt vetés között, akkor lényeges különbséget látunk majd a terméshozamoknál. TÓTH GYÖRGY főagronómus, alsóleperdi áll. gazd. Trágyázzunk szervestrágyával A jó táperőben lévő termőtalaj adja meg a jó magágyat. Megyénk területén Dombóváron működik egy szervestrágyagyűjtő telep és annak kisugárzó részlege Pakson működik. Mindkét telepen jó minőségű fekáltrágyát állítanak elő. Felhívjuk állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyéni dolgozó parasztjaink figyelmét, hogy gazdaságukban alkalmazzák minél nagyobb mennyiségben a szervestrágyát. A szervestrágyára vonatkozó igénybejelentést az alábbi címre kell megtenni: Tolna megyei Tanács Bánya és Építőanyagipari Egyesülés Szekszárd, Marx Károly utca .11. sz. Fekáltrágya mázsánkénti ára helyi átadás esetén 4.50 forint, ab. leadóállomás és 10 kilométer körzeten belül 7.50 forint, Orgafoszfát ab. leadóállomás 30 forint. A fenti szervestrágyák fejtrágyázásra is alkalmasnak bizonyultak. KISS JÓZSEF szerves előadó „A háború elkerülhető, ha valamennyien összefogunk ..a köző részeiből és a külföldről érkezett békeküldöttekkel. A kongresszuson elgondolkodtam azon, hogyha a II. világháború előtt is ilyen erősen akarták volna az emberek a békét, akkor talán apám és öcsém ma is itt lehetne közöttünk. Apámat Bácsiban ölték meg a fasiszták golyói, öcsémről pedig már 11 éve semmi hírt nem hallottunk. Az ő emlékük buzdít arra, hogy továbbra is kitartóan dolgozzam a békéért. Azon leszek, hogy minél több emberrel megértethessem, hogy a háború elkerülhető, ha valamennyien összefogunk a béke érdekében és becsületesen végezzük a munkánkat. Törkő József Tolnai Bolyeaagsvári Jóleső és felemelő érzés volt együtt lenni az ország külön I