Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-13 / 61. szám

I ms MÁRCIUS IS Ahol eredményesen alkalmazzák a fejlett zootechnikát Sokat hallottunk, olvastunk­­ már az Állattenyésztési Ku­tató Intézet Középhídvégi Kí­sérleti Gazdaságáról és annak rideg borjúneveléséről E két képest bemutatjuk „Lola“, „Szellő“ és a hófehér házacs­kák többi lakóinak déli ita­tását.­­ Varga Béláné, a kísérleti gaz­daság borjúnevelője nagy fe­lelősséggel járó munkát vál­lalt magára a borjúnevelés­sel. Különösen, ha figyelembe v­esszük a jelenlegi szeszélyes időjárást. A borjúknál január­ban 109 dekagrammos napi súlygyarapodást ért­ek­ ­ Baranyai János a tehenészet egyik kiváló dolgozója a tőgy­masszázst mutatja be. „Szuk­­­kó“ a kísérleti gazdaság kiváló teheneinek egyik példánya.­­ Ezt bizonyítja az is, hogy elő­­hasi korában 20,5 liter tejjel lett befejve. A dunakömlődi Szabadság és a paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet egész évi páros versenyszerződést kötött A paksi Vörös Sugár és a dunakömlődi Szabadság ter­melőszövetkezet föl­djei úgy­szólván határosak egymással, így tehát bőven van lehetőség arra, hogy ellenőrizzék egy­más munkáját, átvegyék egy­más jó tapasztalatait, okulja­nak a hibákon. Ez az elhatározás vezette a két­ termelőszövetkezet tagsá­gát március 9-én, mikor egész éves párosverseny szerződést kötöttek. A verseny szempont­jai olyanok, hogy azok telje­sítésével nagyban növekszik a termelőszövetkezeti tagok jö­vedelme. Például a beterve­zett 10 mázsa búza helyett 11 mázsa holdankénti termés el­érését vállalták mindkét ter­melőszövetkezet tagjai. ­is őcsényi tanács a tervek teljesítéséért A gazdakörben esténként összejövő gazdák körében örömmel hallani arról, hogy ez a szomszéd, vagy ez a só­gor, jóbarát elsők között van az adófizetésben vagy a be­gyűjtésben, így van ez őcsény­b­en is.­­ Ezt az eredményt nem volt könnyű elérni. Eh­hez szívós, alapos nevelőmun­kára volt szükség, — mondot­ta Bakó István elvtárs, Őcsény község tanácselnöke. — Tavaly ugyanebben az idő­szakban — folytatta tovább — az I. negyedévi adófizetésünk teljesítésének csupán 15 száza­léka körül jártunk, ma pedig meghaladja a 75 százalékot is. Vituska István, Wéber József, Csele Mihály, Frei József,­­ Papp Lajos, özv. Lacza József­­né, Zoli Fülöp dolgozó parasz­tok I. negyedévi, illetve fél­évi adójukat rendezték már. Nemcsak az adó, hanem a begyűjtés terén is sok és jó eredményről számolhat be az őcsényi tanács. Pekari Mihály, 5 holdas évi sertés, félévi to­jás és baromfi beadását telje­sítette már. De ugyanezt lehet­ne elmondani Balogh István, Gaál István és özv. Nagy Jó­­zsefné dolgozó parasztokról is. Szép eredmények ezek, ame­lyek elérésében igen nagy szerepe van az őcsényi köz­ségi tanácsnak, a végrehajtó­bizottság és az állandó bizott­ságok valamennyi tagjának, akik szép szóval győzik meg a község gazdáit. Ezt a célt szol­gálják a v. b. üléseket követő kisgyűlések és gazdagyűlések. A tanács éberen őrködve segíti a község lakóinak mun­káját és vigyáz az államfegye­lem betartására. A tanács se­gít, de ha kell, akkor a szép szót acélossá és kérlelhetet­lenné is tudja változtatni. Az ellenség, a faluban megbújó, magát becsületes embernek valló kulák egy percig sem szünteti meg azt az ádáz har­cot, amellyel ártani szeretne. Horváth József, Asztalos Dá­niel, Lovas János, Sz. Mizser István és a többi őcsényi ku­lik aljas tevékenysége azon­ban megtörik a tanács, a be­csületesen dolgozó emberek akaratán. Ma már nem speku­lálhat Asztalos Dániel 12 hol­das kulák, neki is kell kenyér­gabonát vetni, nem szerződhet le például 8 holdat kender ter­mesztésére, — mint az elmúlt évben is tette.­­ A vissza­­lévő négy holdon pedig kuko­ricát akart vetni csak azért, hogy ne kerüljön búzamag a földbe. Terve nem sikerült, de az idei tavaszon sem fog sikerülni, mert a tanács ide­jében elejét veszi minden spekulációnak. A várfidoi'zászló BÜSZKÉK­­—­tegyük hozzá joggal büszkék — a "harci Uj Élet termelőszövetkezet tagjai arra, hogy termelőszövetkeze­tük jó hírneve a megye hatá­rain túl is eljutott. Már a Földművelésügyi Miniszté­riumban is tudják, hogy Tol­na megyében a Harc—tanya­pusztai termelőszövetkezetben bonyhádi piros-tarka törzs­könyvezett tehenek vannak, átlagban 14,5 liter tejet fej­nek egy-egy tehéntől. Ezért a harci Új Élet termelőszövet­kezet most, elsőízben kapta meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság legjobb tejterme­­lő tsz-nek járó vám­borzászla­­ját. — MÉLTÓBB TULAJDO­NOSA nem lehetne jelenleg a vándorzászlónak, — ez volt a véleménye Mohár László elvtársnak­, a megyei állatte­nyésztési osztály vezetőjének, így is van ez. Már három hónap óta ebben a termelőszö­vetkezetben a legmagasabb a fejési átlag és napról-napra emelkedik. De a­­ vándorzászló hűen tükrözi azt is, hogy a terme­lőszövetkezet tagjai törődnek a tehenészettel, az egész ál­lattenyésztéssel. Amint Nádori Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke mondja, ez az üzem­ág jövedelmez legtöbbet. Az ő számításuk szerint ebben az esztendőben a 20 tehén — sze­rényen számítva, — 108 ezer forint jövedelmet hoz a ter­melőszövetkezetnek. Ha az ál­lattenyésztés jövedelmét ös­­­szességében nézzük, 230 ezer forintot jelent ebben az évben a szövetkezetnek. A HARCI ÚJ ÉLET ter­melőszövetkezet tagjai még a jelenlegi kimagasló tejterme­lési eredménnyel sem elég­szenek meg. Amikor Nádori Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke átvette a zászlót, az egész tagság nevében ígéretet tett arra, hogy nem engedik át senkinek. „A tagság nevé­ben megfogadom, hogy a je­lenlegi tejtermelésünket még tovább fokozzuk. Május 1-re elérjük a 15 literes istállóátla­got.“ Műtrágya és növényvédelmi kiállítás nyílt Szekszárdon Pénteken délelőtt a Műtrá­gya és Növényvédőszer érté­­kesítő Szövetkezeti Vállalat rendezésében kiállítás nyílt a szekszárdi múzeumban. A kiállítás bemutatja a külön­böző növény- és gyümölcs­védelmi eljárásokat, az egyes műtrágyák felhasználási mód­ját és hatását. A kiállítással kapcsolatban a SZÖVOSZ, az agrártudomá­nyi egyesület és a Tolna me­gyei mezőgazdasági igazgató­ság­­ ankétot­ rendezett, melyen dr. Barra István egyetemi ta­nár, az agrártudományi egye­sület tudományos kutatója a gyümölcs- és szőlővédelemről, dr. Manninger G. Raolf egye­temi tanár pedig a lucernakár­tevők elleni védekezésről tar­tott beszámolót. Az ankét több mint 200 résztvevője, megyei agronómusok, termelőszövet­kezeti tagok, egyéni gazdák, a beszámolók elhangzása után számos kérdést tett fel az elő­adóknak, NAPLÓ Gazdát udvaráról . . . „Megnézem az udvarodat és megmondom, milyen gazda vagy“. Ez jutott eszünkbe, amikor Valocsai Sándor 13 holdas várdombi gazda udva­rába beléptünk. Az első, ami meglepett, az udvar tisztasága volt. A szalma, a takarmány­kazal környéke tiszta, rendben van a trágyatelep is. Az udvar­ban mindent a maga helyén lehet látni. Az igazi meglepe­tések azonban még ezután kö­vetkeznek. A gazda szívesen mutatja meg jószágállományát. Először is talán a legnagyobb neveze­tességet, az anyakocát mutat­ja meg, amely fürgén ugrik ki az ólból mikor az ajtót ki­nyitja. — Mit gondolnak, men­­nyit nyom? — Rögtön meg is adja a választ, 235 kiló. — Ez­után két másik fiatalabb anya koca kerül sorra. — Egyik 80, a másik 90 kilós — mondja a gazda. Törzskönyvezve van mind a három és be is van­nak lugatva. Ez a 90 kilós az öreg kocának a malaca. A másik ólból négy süldő kerül elő.­­ Ezeket úgy vet­tük. Most jöjjenek az istálló­ba, ott is van négy malac, nézzék meg azokat is. Az is­tállóban kell őket tartani, mert nincs máshol hely, ahova be­rakhatnám őket. Mit gondol­nak hány kilósak, most lesz­nek 8 hetesek, „ne is gondol­kozzanak sokat, majd a mázsa megmutatja.­­ A malaccal a kamrába siet, a mázsára ál­lítja. A mázsa 23 kilót mutat. A malac nyugodtan áll mérle­gelés közben, ami újabb bi­zonyítékot jelent. Bizonyítéka annak, hogy a gazda szeretet­tel foglalkozik a jószággal, a jó gazdának szelídek, kezesek az állatai. Néhány pillantást vetünk közben a kamrában lévő tár­gyakra is. Lószerszámok rend­ben szögre akasztva a falon, az üres zsákokat is rendben, összehajtogatva látjuk. A kam­ra sarkában gyalupad áll, úgy látszik a gazda a kisebb fa­ragó munkát is elvégzi. Körülnézünk a tisztára me­szelt betonpadlós istállóban is. Itt is van mit megnézni. Tíz darab jószágot találunk. — A két ló közül egyikben csikó van — mondja a gazda — ezt a két tehenet fejjük. Ez az üsző itt hasas, ezzel a tehén­nel meg a vágómarhabeadást teljesítem majd. Itt van még a négy növendék, kettőt szer­ződéses hizlalásra kötöttem le, a másik kettőt tovább nevel­jük. Az istállóból a takarmány­előkészítő helyiségbe lépünk be. A gazda az egyik sarokban lévő takarmányba markol — lucernaszecska, ezt etetem a disznókkal. Azt a takarmányt a bikák, emezt pedig a tehe­nek kapják — mutat a vékák­ban lévő keverékre. Amint az istállóból kilé­pünk, az udvaron szaladgáló kocsit elől riadtan menekül­nek a baromfiak — éppen teg­nap oltották, így meg tudjuk mondani, hogy pontosan 100 darab van. Januárban telje­sítettük az egész évi baromfi­beadást — szól közbe most Va­­­­locsai néni is — a tojás­be­adást is rövidesen egész évre­­ teljesítjük és teljesítettük már a sertésbeadást is. — Mindeh­hez talán még csak annyit kell hozzáfűzni, hogy Valocsai Sán­dor mintagazda, nemcsak a beadásban, hanem az adófize­­tés­ben és a mezei munkák el­végzésében is az elsők között van Várdomb községben, d TOLNAI NAPLÓ gazdatanácsidój­a Őszi vetéseink növényápolási és fejtrágyázási munkáinak közvetlen tennivalói Az őszi vetéseink éppen úgy megkívánják a tavaszi növény­­ápolást és fejtrágyázást, mint­­ahogy a növendék állat szinte kiköveteli tőlünk a becsületes és lelkiismeretes ápolást és ta­karmányozást. Tehát őszi ve­téseinket tavasszal ápolni és fejtrágyázni kell. Az ősziek növényápolása ak­kor kezdődik, amikor­­ az éj­szakai fagyok elmúltak és a vetéseink földje 2—3 centimé­ter vastagságban teljesen fel­­száraadt, apró, morzsalékos lesz. Egyszerű próbája ennek az, ha rámegyünk a vetésünkre és lá­bunk nyomán a sarok és­ a talpnyomok szélein a föld vis­­­szaomlik és a járás könnyű és kellemes érzést vált ki. Ekkor kezdődik az első mun­ka, a fe­jtrágyázás. Mivel gép­pel ilyen korán a vetésre rá­menni nem szabad, a műtrá­gyaszórás kézzel, vagy fogatos műtrágyaszóróval* történjen. A szórás ideje mindig száraz idő­ben, harmat leeste után. A fej­trágyázás csakis gyorsan ható nitrogén műtrágya használásá­val történjen, legyen az akár pétisó, vagy más egyéb gyor­san ható nitrogén műtrágya. Mennyiségét az határozza meg, hogy mi volt az elővetemény, milyen erős, mennyire fejlő­dött a növény. Általában ka­taszteri holdanként 30—50 kilo­grammot adunk, ha az őszi ve­tések előtt ősszel megfelelő foszfor műtrágyát adtunk, úgy ha szükséges, 60—80 kiló péti­sót is adhatunk kétszeri ada­golással. Első felét a már fent elmondott időben, a második felét három hét múlva, de leg­később április első felében ad­juk. Foszfor műtrágyát tavas­­­szal adagolni helytelen. A műtrágyaszórást követi a könnyű, vagy félnehéz sima­henger aszerint, hogy vetésünk földje milyen laza. Különösebb gond fordítandó a hengerezés­­re az ilyen, télvégi, száraz fa­gyok esetén, amikor hó­nyo­más nem igen volt, de annál több a száraz, szeles hideg. Ilyen esetben, ha felületes szemmel nem is látható a fel­fagyás, az egyes tövek átvizs­gálásánál meg tudjuk állapí­tani, hogy lazán állnak-e a talajban s egy-két szál gyö­kérfonál tartja-e a búza tövét. Oda kell erősíteni, oda kell nyomni a talajt a búzatövek­hez, hogy a tavaszi vegetáció megindulásakor minden gyö­kér erősen álljon, valóságban belekapaszkodjon a talajba. Ezzel a hengerezéssel egy kis vizet is veszünk fel az al­talajból, de kiszáradás kezdete előtt újból megváltoztatjuk a talaj sima felületét a boroná­­lással. A boronálás a hengerezést körülbelül 2—3 hét múlva kö­vesse. Az őszi vetések boroná­­lására inkább könnyebb boro­nát használjunk, amelynek hármas célja lesz. Az első az, hogy a­ her­gere­­zéssel mesterségesen előidézett teljesen sima felületet morzsa­lékossá tesszük, tehát meg­szüntetjük az úgynevezett haj­­szálcsövességet a feltalajban, s valóságos takarót idézünk elő az altalajvízben gazdag réteg fölött. A boronálás második célja, hogy a fejtrágyaként kiszórt nitrogén műtrágyát a talajba juttassuk, belekapcsoljuk a vi­zes rétegbe, hogy feloldva a növény felvehesse, mint szük­séges és gyorsan ható tápanya­got. A harmadik igen fontos cél­ja a boronálásnak az, hogy az egyes tövek valóságos „kapá­lást” kapnak az apróbb borona fogaktól, amely fogak közvet­lenül is az egyes tövek mellett tökéletes talaj­lazítást végez­nek — ezzel a munkával gyom­irtást is végezünk, mert az idő közben millió számra előtörő apró gyomokat is kiforgatjuk helyükből és megakadályozzuk azok megeredését. Boronálás mindig a sorokkal részű, vágy­ kereszt irányban, történjen. „Amikor a gazda fogasol, ne nézzen vissza” — ez mindig helytálló igazság marad, mert az őszi vetésünk boronálás után igen csúnyát és megté­­pettet mutat, de ha az elmon­dottakat elmulasztjuk, illetve ha párhuzamot vonunk a ta­vasszal ápolt és elhanyagolt ve­tés között, akkor lényeges kü­lönbséget látunk majd a ter­méshozamoknál. TÓTH GYÖRGY főagronómus, alsóleperdi áll. gazd. Trágyázzunk szervestrágyával A jó táperőben lévő termő­talaj adja meg a jó magágyat. Megyénk területén Dombóváron működik egy szervestrágya­­gyűjtő telep és annak kisugár­zó részlege Pakson működik. Mindkét telepen jó minőségű fe­­káltrágyát állítanak elő. Fel­hívjuk állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyéni dolgozó parasztjaink figyel­mét, hogy gazdaságukban al­kalmazzák minél nagyobb mennyiségben a szervestrágyát. A szervestrágyára vonatkozó igénybejelentést az alábbi cím­re kell megtenni: Tolna megyei Tanács Bánya és Építőanyag­ipari Egyesülés Szekszárd, Marx Károly utca .11. sz. Fe­­káltrágya mázsánkénti ára he­lyi átadás esetén 4.50 forint, ab. leadóállomás és 10 kilomé­ter körzeten belül 7.50 forint, Orgafoszfát ab. leadóállomás 30 forint. A fenti szervestrá­gyák fejtrágyázásra is alkal­masnak bizonyultak. KISS JÓZSEF szerves előadó „A háború elkerülhető, ha valamennyien összefogunk ..a köző részeiből és a külföldről érkezett béke­küldöttekkel. A kongresszuson elgondol­­kodtam azon, hogyha a II. vi­lágháború előtt is ilyen erő­sen akarták volna az embe­rek a békét, akkor talán apám és öcsém ma is itt lehetne kö­zöttünk. Apámat Bácsiban öl­ték meg a fasiszták golyói, öcsémről pedig már 11 éve semmi hírt nem hallottunk. Az ő emlékük buzdít arra, hogy továbbra is kitartóan­ dolgozzam a békéért. Azon leszek, hogy minél több em­berrel megértethessem, hogy a háború elkerülhető, ha vala­mennyien összefogunk a béke érdekében és becsületesen vé­gezzük a munkánkat. Törkő József Tolnai Bolyeaagsvári Jóleső és felemelő érzés volt együtt lenni az ország külön­ I

Next