Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-13 / 61. szám
* 1955 MÁRCIUS 13 A tervek teljesítéséért, a jobb minőségért Elmondta Hága Ferenc, a Tolnai Textilgyár művezetője Legfontosabbnak tartom, hogy a gépekből a legtöbbet hozzuk ki és ugyanakkor a minőség is a lehető legjobb legyen. Ezért a munkabeosztásnál mindenekelőtt azon igyekszem, hogy a szövők lehetőleg minél hosszabb ideig dolgozzanak egyfajta árun. Mert egy új cikk készítésének betanulásánál mindig „tanulópénzt“ kell fizetni, a kezdeti hetekben alacsonyabb is a szövő teljesítménye, meg a minőség is gyengébb, míg belejön a munkába. A mi csoportunk olyan, mint egy család. Legtöbben már évek óta együtt dolgozunk, jól megértjük egymást. Bizalommal fordulnak hozzám a dolgozók nemcsak a munkával kapcsolatos problémákkal, hanem hanem elmondják gondjaikatbajaikat is. Igen fontos, a különböző műszakokban dolgozók közti együttműködés. Ezért minden szövő tíz perccel , negyedórával előbb bejön, és váltótársával megbeszéli, hogy ment, a gép, nincs-e valami baja, mire kell különösen vigyázni. Én magam félórával, néha egy órával is előbb bejövök és megbeszélem, az előző műszak művezetőjével, szinte gépenként, hogy mi történt aznap, így aztán tudom, mire kell nekem vigyázni. Én is átadom tapasztalataimat a műszak végén annak, aki engem vált. A napokban a 90-es számú géppel volt hiba, a váltóforgató kilincs csapszege van megkopva. A kicserélés nagyobb munkát igényelne, de így, ha utánaigazítjuk, dolgozik. Figyelmeztettem véltótársammat, ügyeljen erre a gépre és ha akadozik, hol kell állítani rajta. Figyelem a gépeket, hogy melyiken van lefagyóban a henger, hogy ne akkor kelljen kapkodni, amikor cserélni kell, hanem mire lefogy, minden elő legyen készítve, hogy minél rövidebb kiesést okozzon a csere. Negyvennégy gépben tizenhárom szövő dolgozik a csoportomban. A gépek nagy részén különösen figyelmet és gondosságot igénylő cikk készül, huszonötön export zsebkendő, 5 gépen pedig shortis anyag. A fő figyelmet ezekre fordítom, itt a legnehezebb a minőségi előírásokat betartani. Sokszor beszélgetünk a szövőkkel, hogy milyen fontos az exporttervek teljesítése. Nálunk ezt nagyon egyszerű megmagyarázni, hiszen alapanyagunk nagy része, a gyapot, külföldről jön, ha mi nem vigyázunk, nem teljesítjük mennyiségben — és főkép minőségben — az exporttervet, nem kapunk nyersanyagot, nem tudunk ágynemű-, inig- és egyéb anyagot belföldi fogyasztásra sem gyártani. Gyakran végigjárom az export-zsebkendőt szövő gépeket, itt különösen az elfűzésből eredő hibák kiküszöbölésére vigyázok. Sikerült elérni, hogy javul már a minőség gyárunkban. Igaz, hogy még nem kielégítő, különösen az exportzsebkendők minősége. Azonban ha tovább igyekszünk, biztos, vagy nem marad el az eredmény. Nem vagyok megelégedve az én csoportom eredményeivel sem, bár magasabb a gyár átlagánál, 88,5 százalékban gyártottunk elsőosztályú árut a múlt hónapban. A felszabadulási versenyben most különösen a minőséget akarjuk tovább javítani. Szakálas István 10.000 forintot nyert Akárhány boldog nyertest megkérdeztünk, eddig még mind azt mondta: „Váratlanul ért, ez a nagy szerencse ...” A napokban beszélgettünk Szakálas Istvánnal, a tolnai postahivatal levélkihordójával, aki az egyik 10.000 forintos nyeremény boldog tulajdonosa. Szakálas elvtárs máshogyan vélekedett: — Engem nem ért váratlanul a nyeremény, mert én vártam már régóta. Most aztán annál bőkezűbben jött a szerencse... Az igaz, hogy bőkezű volt a szerencse, de nem tudott kifogni Szakálasékon, mert ha ezer annyi pénz állt volna a házhoz, annak is találtak volna helyet egy ilyen népes családban. Újabb tervet kellett csinálni, de ebbe már csak a legszükségesebbet vették bele: ügyeltek arra, hogy ne nyújtózkodjanak tovább, mint ameddig ez a takaró ér. Egyik lányuk másfél éve ment férjhez. Ennek kiegészítik a hozományát egy konyhabútorral. A másik lány a szegedi pedagógiai főiskolán, tanul. Ennek télikabát kell. A legkisebbik fiúnak is kell venni legalább egy öltöny ünneplő ruhát. A szülők maguknak alsóneműt vásárolnak. Kell venni egy hízónakvalót is a jövő télre, meg kell csináltatni a kaput. Itt aztán már megálltak, mert ha még tovább tervezgetnek, ismét tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takaró ér. Pedig nagy ez a takaró... NAPLÓ Szabó Lajos ifjúmunkás, szalagon dolgozik A Bonyhádi Cipőgyár ifjúmunkása izgatottan készül a nagy napra. Az izgalom mellett jóleső érzés járja át, ha arra gondol, hogy ettől a naptól kezdve a „békeszalagon” fog dolgozni. Azon a szeptemberi napon korábban ment a gyárba, ellenőrizte gépét, próbálgatta a fogásokat. Mire a műszak megkezdődött, némileg megnyugodott. A megszokott környezet, a barátok bátorító tekintete és az a rövid megbeszélés, amelyet mesterével folytatott megtette hatását. — Ne siess — figyelmeztette befejezésül Vágner elvtárs. — Gondold azt, hogy nem a próbamunkádat, hanem a megszokott feladatodat teljesíted. Hiszen a tanműhelyben is jól megálltad a helyedet, kitűnő eredménnyel végeztél. Ne feledd: a szalag mellett az a legfontosabb, hogy nyugodt, egyenletes mozdulatokkal kiszámított pontossággal dolgozz — akkor nem lesz hiba.— Látom gépeden a csiszolókorong is új... — Igen. — Hát akkor láss munkához. Lajos odaállt a géphez, s ahogy a szalag csattogva megindult kimért biztos mozdulattal szedi le a cipőket, s végzi el a reá váró munkát a cipősarkak lecsiszolását. Szabó Lajos Baján járt középiskolába. Egy évvel ezelőtt onnan került a Bonyhádi Cipőgyárba. Hat hónapig a tanműhelyben dolgozott, s különféle munkát bíztak rá. A műhelyvizsgát kitűnő eredménnyel végezte, s bár a gépek egy részét megismerte, szalag mellett még nem dolgozott, ezért volt izgatott a próbamunka előtt. — Nagyon boldog voltam, amikor a személyzeti osztályon megtudtam, hogy a békekörön, a csiszológépen fogok dolgozni. Az első próbamunka jól sikerült. Azóta már elmúlt egy pár hónap. A szorgalmas fiatal sokat tanult, megismerte a gépeket, a különféle bőrök minőségét, s jó eredményeket ért el. A békekör művezetője, Farkas elvtárs szűkszavú, dicséretben is kar ember egy alkalommal így szólt Vágner elvtárshoz: — Ügyes a tanítványa, érti a dolgát a legény... Ez pedig nagyon jó véleménynek számít, hiszen Farkas elvtárs a gyár régi munkása meg tudja állapítani melyik munkás mennyit ér. Szabó Lajos ifjúmunkás DISZ vezetőségi tag szereti munkáját, szereti a gyárat, s naponta 892 pár cipőn végzi el a sarok lecsiszolását. Teljesült a régi vágya is szépen keres: február hónapban 1300 forint volt a fizetése, ezenkívül 350 forint minőségi prémiumot is kapott és ha minden jól megy, április 4-re sztahanovista is lehet. — Jóleső érzés, hogy most már tudok dolgozni, szépen keresek, a szüleimet is segíthetem — mondotta. — Azonban van még valami, ami elégedetlenné tesz. — Az üzemben velem együtt több, mint 15 olyan fiatal dolgozik, akik 80—100 kilométerre vannak otthonuktól. Valami, közös lakásra lenne szükségünk, mert Bonyhádon bizony sokan kihasználják szorult helyzetünket, ezért több fiatal elhagyta az üzemet. Szerintem a fiatalok munkásvándorlását nagymértékben csökkentené, ha a gyár vezetősége segítene nekünk, hogy ezt a problémát valahogyan megoldhassuk. — P-né Nagyörényű visszaélések a tolnai halászati szövetkezetnél Országunk gazdag vizekben és éppen ezért a haltenyésztésre is tág lehetőség nyílik. Amennyire hagyományos foglalkozás nálunk a halászat, olyan kedvelt étele népünknek a hal. A felszabadulás tíz esztendeje megváltoztatta és megkönnyítette a halászok életét is. A halászok nem kiszolgáltatottjai többé a tőkéseknek. A régi életmódját temette el a halász, amikor a szövetkezés útját választotta. Ez biztos keresetet, szebb és gondmentesebb életet jelent számára. A tolnai szövetkezetnél a halászok havi keresete például állandóan 1500— 1700 forint között van. Természetesen sok nehézséggel és hibával kellett megküzdeni a szövetkezet tagjainak, hogy ezt az eredményt elérhették. • Van azonban egy általános és nagy hiba a halászati termelőszövetkezeteknél, amely csak csábítja az embert a társadalmi tulajdon elleni vétségre. Ez pedig nem más, mint a könyvelési rendszerük megbízhatatlansága. Különösen nagy hiba ez azért is, mert ezeknél a szövetkezeteknél igen nagy összeg fordul meg. A nem megfelelő könyvelési rendszer tette lehetővé pl. a tolnai Halászati termelőszövetkezetnél, hogy a már leváltott szövetkezeti elnök, könyvelő és pénztáros másfél év alatt több mint 240.000 forintot kótyavetyélt el a szövetkezet pénzéből, mert ezzel az összeggel nem tudnak elszámolni. A nehezen ellenőrizhető könyvelési rendszer csábítólag hatott a felelőtlen és vagyonhajhászó emberekre. Ennek a nagyarányú visszaélésnek csak egy részét mondom el példaként. Hujber Ferenc, a volt szövetkezeti elnök 1952 őszén a nagy takarmányhiányos időben 5.000 forintért két lovat vásárolt sógorától Kern Ferenctől. Ezt követően a szövetkezet lovai még 10 hónapon keresztül Kern Ferencnél maradtak „kezelés” végett. Majd 1953 februárjában egy hónap alatt Kern Ferenc kerek 20.000 forint értékben bizonylatot állított ki a szövetkezet részére, amelyben azt igazolta, hogy ennyi értékű takarmányt ettek meg a nála lévő szövetkezeti lovak. Hujber Ferenc ezekre a bizonylatokra szó nélkül kifizette a 20.000 forintot. Ezenkívül még 1953. évben Kern Ferenc és Hujber Ferenc újabb 35.000 forint értékben állítottak ki bizonylatokat és fizettettek ki a szövetkezettel, hogy ezt az összeget is takarmány céljára fordították. Rövid egy év alatt tehát a szövetkezet két lova 51.000 forintba került, amely az össz szövetkezeti jövedelemnek mintegy 7—8 százalékát tette ki. Hogy ekkora értékű takarmányt a szövetkezet lovai valóban elfogyasztottak-e, azt nem szükséges különösképpen magyarázni. A Földművelésügyi Minisztérium a halászati szövetkezeteket a zárszámadás idején a termelőszövetkezetekkel veszi egy kalap alá. Ez véleményem szerint nem helyes, mert a halászatban az aratást, az őszi szezon jelenti. Ezért a zárszámadást csak az év utolsó napjaiban lenne helyes megtartani. Igen nagy probléma még mindig a halászatnál, hogy csak ideiglenes alapszabályzatuk van. Ehhez járul még hozzá, hogy a halászati szövetkezeteknek nincs ügyviteli szabályzatuk sem. A munkaegység, vagyis a norma megállapítása terén is baj van. Van egy 1952. évről származó munkaegység szabályzat, de a tolnai és a többi halászok azt mondják, hogy ez nem alkalmazható és így az egyenlősdiség uralkodik: állandó vita folyik a nagy hálósok és a kishalászok között. Szabó Péter megyei ügyészségi ügyész. Kinek lesz több munkaegysége? A DISZ II. Kongresszusát méltón akarják megünnepelni a naiki „Út a szocializmus felé” tsz fiataljai is. Ezért határozták el, hogy mozgalmat , indítanak, melyen belül azért folyik a harc, hogy a DISZ II Kongresszusáig ki teljesít több munkaegységet. A naká fiatalok vetélkedésének hamarosan híre futott az egész dombóvári járásban. Az általuk kezdeményezett „Kinek lesz több munkaegysége" mozgalomhoz már a Dombóvár Tüske-pusztai termelőszövetkezet fiataljai is csatlakoztak, 7 HIREK VASÁRNAP, MÁRCIUS 13 Ügyeletes gyógyszertár: — 11/1. számú Állami gyógyszertár. Névnap: Krisztiéin. Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, több helyen kisebb havazás, havaseső. — Mérsékelt, délkeletire forduló szél. Az éjszakai lehűlés kissé erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ida éjjel: diáién mínusz 1—mínusz 1, máshol mínusz 4—mínusz 7, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: délen 2— 5, északon mínusz 2—plusz 1 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 0—plusz 3 fok között. — A bátaszéki MSZT-szervezet taglétszáma január eleje óta 250-ről 450-re emelkedett. — A szakcsi gazdakörben hetenként kétszer tartanak összejövetelt. — A paksi járásban operatív bizottság alakult a felszabadulási ünnep méltó előkészítésére. Az MNDSZ tagok vállalták, hogy feldíszítik a szovjet hősök emlékműveit. — Bátára nemrégiben 20 mázsa hullledékanyag érkezett a ruhagyárakból. A bátai asszonyok ebből készítik a híres sárközi szőnyegeiket. — A decsi vasútállomás rakodótelepét akácfacsemetéikkel ültették be. — Tóth Istvánná, Szekszárd Bezerédj utca 23. szám alatti lakos 25 forintos kötvényét 5000 forinttal húzták ki. Már fel is vette a kötvényére járó nyereményösszeget. — Bátaszéken a magyar szovtjet barátsági hónap ünnepi megnyitóján nagy sikerrel szerepelnek a helyi általános iskola harmonikásai, tánc csoportja, valamint a DISZ és a vasutasok kultúrcsoportja. — A sárszentlőrinci Kossuth termelőszövetkezet ebben az évben továbbfejleszti méhészetét. Ebben az évben méhészetet létesít a kajdacsi Március 9 termelőszövetkezet is. ■ • — A bátai gazdák mintegy 80 tehenet törzskönyveztettek, ezenkívül elszállításra vár a községben mintegy 30 szerződéses növendékbika. — Kiss Lászlóné, a szekszárdi Fodrász KTSZ dolgozója 5000 forintot nyert a vasárnapi IV. békekölcsön sorsolásom. Bálla Sándor Decs, Barit utca 26 szám alatti lakos szintén 5 ezer forintot nyert és már kedden beváltai vertes kötvényét. Indul a munka a téglagyárakban A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés a regálázási tervet februárban 117,6 százalékra teljesítette, a téglagyárakban közel kétezer köbméter földdel termeltek ki többet a tervezettnél. Különösen szép eredményt értek el a múlt évben mindig lemaradó mázai téglagyár dolgozói, akik most 208 százalékra teljesítették a tervet. A paksi üzemnél idős Hun József és Papp Zsigmond brigádjának párosversenye eredményeképpen jóval határidő előtt teljesítették a regálázási tervet, a nyersgyártáshoz a föld már biztosítva van. Az Egyesülés üzemei közül elsőnek Pakson indult meg a nyersgyártás, március 8-án, tehát jóval a határidő előtt. Mázán 9-én kezdték meg a nyersgyártást. Teljesítette a tervet a dombóvári I-es számú üzem is. Itt különösen jó munkát végzett Molnár Ferenc brigádja, akik még a II-es gyárba is átmentek segíteni, hogy a lemaradást behozzák. Molnár elvtárs brigádja vállalta, hogy az égetés megindulása után az égetők részére állandóan biztosítják az előre behordott téglát, hogy ezzel a tűzállást teljesen megszüntessék és a kemence kapacitásai teljes mértékben kihasználják. A Szekszárdi Téglagyár is teljesítette a regálozási tervet. Azonban lemaradás van az őrlőmű építésénél és a szállítóberendezések javításánál. Ezt kell sürgősen behozni a gyár dolgozóinak. Két dombóvári üzem, a 11-es és III-as téglagyár lemaradt a földkitermelési terv teljesítésével, pedig az idő sürget, mert az időjárás megjavul és a nyersgyártásnak rövidesen meg kell indulni, ehhez pedig nincs elegendő föld biztosítva. SZTK lan.«o»nló Tájékoztató a családi pótlékkal kapcsolatos tudnivalókról A dolgozónál a családi pótlékra vonatkozó igenjét és minden változást a munkáltatójánál kell bejelentenie, az igény megnyílásától számított 8 napon belül. Ha a munkáltató nem maga fizeti a családi pótlékot — vagyis nem üzemi kifizetőhely —, a családi pótlék jogosságának elbírálására nem illetékes. Ezért a dolgozók által előterjesztett családi pótlék kéréseket erre a célra szolgáló nyomtatványűrlap — „Gyermeknevelési pótlék igénybejelentés” — felhasználásával, két példányban kiállított jegyzék kíséretében haladéktalanul továbbítani köteles az SZTK alközpontjához, ahol a dolgozó betegség esetére is biztosítva van. A kiállított „Igénybejelentés” nyomtatványúrlaphoz mellékelni kell — ha a dolgozó eddig családi pótlékban nem részesült — gyermekei születési anyakönyvi kivonatát és a gyermekek apjának (leányanyánál a gyermek anyjának) születési anyakönyvi kivonatát. Az apa születési adatainak igazolására a házassági anyakönyvi kivonat is beküldhető. Amikor a dolgozó olyan gyermekek után igényel családi pótlékot, akik után az SZTK-nak ugyanattól a helyi szervétől előző munkaviszonya alapján már részesült családi pótlékban, az „igénybejelentéshez” az okmányokat csatolni nem kell, mert hiszen korábban az adatok feljegyzése az okmányok alapján megtörtént. Amikor a dolgozó legutóbb a családi pótlékot munkabérével együtt munkáltatójától, vagy az SZTK-nak valamely más helyi szervétől kapta, a családi pótlékot csak ennek a szervnek igazolványa alapján lehet kérni, mely igazolványhoz okmányokat csatolni nem kell. Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, a munkáltató a biztosításból történő kijelentésen kívül, a családi pótlék folyósításának megszüntetésére köteles az „Igénylejárás” elnevezésű nyomtatvány űrlapon is a munkaviszony megszűnésének napját bejelenteni. Ezt a jelentést is két példányban kiállított jegyzék kíséretében a következő hónap 5-ig kell beküldeni. Tekintettel arra, hogy a dolgozónak a munkaviszony megszűnésével a családi pótlékra való igénye is megszűnik, ezért munkahely változásnál, átszervezéssel történt változásnál az újabb munkáltató útján a családi pótlék „igénybejelentést” minden esetben ki kell állítani és az SZTK alközpontjához beküldeni, mert ezáltal kerülhető el a családi pótlék késedelmes kiutalása. Ha a dolgozó a családi pótlék iránti kérését a megszabott határidőn túl jelenti be, a családi pótlékot legfeljebb 3 hónapra kaphatja meg visszamenőleg. A 3 hónapba a bejelentés hónapját is számítani kell, tehát például a január havi családi pótlékot legkésőbb március 31-ig lehet igényelni,