Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-13 / 61. szám

* 1955 MÁRCIUS 13 A tervek teljesítéséért, a jobb minőségért Elmondta Hága Ferenc, a Tolnai Textilgyár művezetője Legfontosabbnak tartom, hogy a gépekből a legtöbbet hozzuk ki és ugyanakkor a minőség is a lehető legjobb legyen. Ezért a munkabeosztásnál min­denekelőtt azon igyekszem, hogy a szövők lehetőleg minél hosszabb ideig dolgozzanak egyfajta árun. Mert egy új cikk készítésének betanulásá­nál mindig „tanulópénzt“ kell fizetni, a kezdeti hetekben ala­csonyabb is a szövő teljesítmé­nye, meg a minőség is gyen­gébb, míg belejön a munkába. A mi csoportunk olyan, mint egy család. Legtöbben már évek óta együtt dolgozunk, jól megértjük egymást. Bizalom­mal fordulnak hozzám a dolgo­zók nemcsak a munkával kap­csolatos problémákkal, hanem hanem elmondják gondjaikat­­bajaikat is. Igen fontos, a különböző mű­szakokban dolgozók közti együttműködés. Ezért minden szövő tíz perccel , negyedórá­val előbb bejön, és váltótár­sával megbeszéli, hogy ment, a gép, nincs-e valami baja, mire kell különösen vigyázni. Én magam félórával, néha egy órával is előbb bejövök és megbeszélem, az előző mű­szak művezetőjével, szinte gé­penként, hogy mi történt az­nap, így aztán tudom, mire kell nekem vigyázni. Én is átadom tapasztalataimat a mű­szak végén annak, aki engem vált. A napokban a 90-es számú géppel volt hiba, a vál­tóforgató kilincs csapszege van megkopva. A kicserélés na­gyobb­­ munkát igényelne, de így, ha utánaigazítjuk, dolgo­zik. Figyelmeztettem véltó­­társammat, ügyeljen erre a gép­re és ha akadozik, hol kell ál­lítani rajta. Figyelem a gépeket, hogy melyiken van lef­agyóban a henger, hogy ne akkor kell­jen kapkodni, amikor cserélni kell, hanem mire lefogy, min­den elő legyen készítve, hogy minél rövidebb kiesést okoz­zon a csere. Negyvennégy gé­pben tizenhárom szövő dolgo­zik a csoportomban. A gépek nagy részén különösen figyel­met és gondosságot igénylő cikk készül, huszonötön export zsebkendő, 5 gépen pedig shortis anyag. A fő figyel­met ezekre fordítom, itt a leg­nehezebb a minőségi előíráso­kat betartani. Sokszor beszél­getünk a szövőkkel, hogy mi­lyen fontos az exporttervek teljesítése. Nálunk ezt nagyon egyszerű megmagyarázni, hi­szen alapanyagunk nagy része, a gyapot, külföldről jön, ha mi nem vigyázunk, nem teljesít­jük mennyiségben — és fő­kép minőségben — az export­­tervet, nem kapunk nyers­anyagot, nem tudunk ágyne­mű-, inig- és egyéb anyagot belföldi fogyasztásra sem gyár­tani. Gyakran végigjárom az export-zsebkendőt szövő gépe­ket, itt különösen az elfűzés­­ből eredő hibák kiküszöbölé­sére vigyázok. Sikerült elérni, hogy javul már a minőség gyárunkban. Igaz, hogy még nem kielégítő, különösen az exportzsebken­­dők minősége. Azonban ha tovább igyekszünk, biztos, vagy nem marad el az ered­mény. Nem vagyok megeléged­ve az én csoportom eredmé­nyeivel sem, bár magasabb a gyár átlagánál, 88,5 százalék­ban gyártottunk elsőosztályú árut a múlt hónapban. A fel­­szabadulási versenyben most különösen a minőséget akar­juk tovább javítani. Szakálas István 10.000 forintot nyert Akárhány boldog nyertest megkérdeztünk, eddig még mind­ azt mondta: „Váratlanul ért, ez a nagy szerencse ...” A napokban beszélgettünk Sza­­kálas Istvánnal, a tolnai pos­­tahivatal levélkihordó­jával, aki az egyik 10.000 forintos nyeremény boldog tulajdonosa. Szakálas elvtárs máshogyan vélekedett: — Engem nem ért váratlanul a nyeremény, mert én vártam már régóta. Most aztán annál bőkezűbben jött a szerencse... Az igaz, hogy bőkezű volt a szerencse, de nem tudott kifog­ni Szakálasékon, mert ha ezer annyi pénz állt volna a ház­hoz, annak is találtak volna helyet egy ilyen népes család­ban. Újabb tervet kellett csinál­ni, de ebbe már csak a leg­szükségesebbet­ vették bele: ügyeltek arra, hogy ne nyúj­tózkodjanak tovább, mint ameddig ez a takaró ér. Egyik lányuk másfél éve ment férj­hez. Ennek kiegészítik a ho­zományát egy konyhabútorral. A másik lány a szegedi peda­gógiai főiskolán, tanul. Ennek télikabát kell. A legkisebbik fiúnak is kell venni legalább egy öltöny ünneplő ruhát. A szülők maguknak alsóneműt vásárolnak. Kell venni egy hízónakvalót is a jövő télre, m­eg kell csináltatni a kaput. Itt aztán már megálltak, mert ha még tovább tervezgetnek, ismét tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takaró ér. Pe­dig nagy ez a takaró... NAPLÓ Szabó Lajos ifjúmunkás, szalagon dolgozik A Bonyhádi Cipőgyár ifjú­munkása izgatottan készül a nagy napra. Az izgalom mel­lett jóleső érzés járja át, ha ar­ra gondol, hogy ettől a naptól kezdve a „békeszalagon” fog dolgozni. Azon a szeptemberi napon korábban ment a gyárba, el­lenőrizte gépét, próbálgatta a fogásokat. Mire a műszak megkezdődött, némileg meg­nyugodott. A megszokott kör­nyezet, a barátok bátorító te­kintete és az a rövid megbe­szélés, amelyet mesterével foly­tatott megtette hatását. — Ne siess — figyelmeztet­te befejezésül Vágner elvtárs. — Gondold azt, hogy nem a próbamunkádat, hanem a meg­szokott feladatodat teljesíted. Hiszen a tanműhelyben is jól megálltad a helyedet, kitűnő eredménnyel végeztél. Ne fe­ledd: a szalag mellett az a leg­fontosabb, hogy nyugodt, egyenletes mozdulatokkal ki­számított pontossággal dolgozz — akkor nem lesz hiba.­­— Látom gépeden a csiszoló­korong is új... — Igen. — Hát akkor láss munkához. Lajos odaállt a géphez, s ahogy a szalag csattogva meg­indult kimért biztos mozdulat­tal szedi le a cipőket, s végzi el a reá váró munkát a cipősar­kak lecsiszolását. Szabó Lajos Baján járt kö­zépiskolába. Egy évvel ezelőtt onnan került a Bonyhádi Ci­pőgyárba. Hat hónapig a tan­műhelyben dolgozott, s külön­féle munkát bíztak rá. A mű­helyvizsgát kitűnő eredmén­­nyel végezte, s bár a gépek egy részét megismerte, szalag mellett még nem dolgozott, ez­ért volt izgatott a próbamun­ka előtt. — Nagyon boldog voltam, amikor a személyzeti osztályon megtudtam, hogy a békekörön, a csiszológépen fogok dolgozni.­­ Az első próbamunka jól si­került. Azóta már elmúlt egy pár hónap. A szorgalmas fiatal sokat tanult, megismerte a gé­peket, a különféle bőrök minő­ségét, s jó eredményeket ért el. A békekör művezetője, Far­kas elvtárs szűkszavú, dicsé­retben is kar ember egy alka­lommal így szólt Vágner elv­társhoz: — Ügyes a tanítványa, érti a dolgát a legény... Ez pedig nagyon jó véle­ménynek számít, hiszen Far­kas elvtárs a gyár régi mun­kása meg tudja állapítani me­lyik munkás mennyit ér. Szabó Lajos ifjúmunkás DISZ veze­tőségi tag szereti munkáját, szereti a gyárat, s naponta 892 pár cipőn végzi el a sarok le­­csiszolását. Teljesült a régi vá­gya is szépen keres: február hónapban 1300 forint volt a fizetése, ezenkívül 350 forint minőségi prémiumot is kapott és ha minden jól megy, április 4-re sztahanovista is lehet. — Jóleső érzés, hogy most már tudok dolgozni, szépen ke­resek, a szüleimet is segíthe­tem — mondotta. — Azonban van még valami, ami elégedet­lenné tesz. — Az üzemben velem együtt több, mint 15 olyan fiatal dol­gozik, akik 80—100 kilométer­re vannak otthonuktól. Valami, közös lakásra lenne szüksé­günk, mert Bonyhádon bizony sokan kihasználják szorult helyzetünket, ezért több fiatal elhagyta az üzemet. Szerintem a fiatalok munkásvándorlását nagymértékben csökkentené, ha a gyár vezetősége segítene nekünk, hogy ezt a problémát valahogyan megoldhassuk. — P-né Nagyörényű visszaélések a tolnai halászati szövetkezetnél Országunk gazdag vizek­ben és éppen ezért a halte­nyésztésre is tág lehetőség nyí­lik. Amennyire hagyományos foglalkozás nálunk a halászat, olyan kedvelt étele népünk­nek a hal. A felszabadulás tíz esztende­je megváltoztatta és megkön­­­nyí­tette a halászok életét is. A halászok nem kiszolgáltatottjai többé a tőkéseknek. A régi életmódját temette el a halász, amikor a szövetkezés útját vá­lasztotta. Ez biztos keresetet, szebb és gondmentesebb életet­­ jelent számára. A tolnai szö­vetkezetnél a halászok havi ke­resete például állandóan 1500— 1700 forint között van. Termé­szetesen sok nehézséggel és hi­bával kellett megküzdeni a szö­vetkezet tagjainak, hogy ezt az eredményt elérhették. • Van azonban egy általános és nagy hiba a halászati ter­melőszövetkezeteknél, amely csak csábítja az embert a tár­sadalmi tulajdon elleni vétség­re. Ez pedig nem más, mint a könyvelési rendszerük­ megbíz­hatatlansága. Különösen nagy hiba ez azért is, mert ezeknél a szövetkezeteknél igen nagy összeg fordul meg. A nem meg­felelő könyvelési rendszer tet­te lehetővé pl. a tolnai Halászati termelőszövetkezetnél, hogy a már leváltott szövetkezeti el­nök, könyvelő és pénztáros másfél év alatt több mint 240.000 forintot kótyavetyélt el a szövetkezet pénzéből, mert ezzel az összeggel nem tudnak elszámolni. A nehezen ellen­őrizhető könyvelési rendszer csábítólag hatott a felelőtlen és vagyonhajhászó emberekre. Ennek a nagyarányú visszaélés­nek csak egy részét mondom el példaként. Hujber Ferenc, a volt szövetkezeti elnök 1952 őszén a nagy takarmányhiá­­nyos időben 5.000 forintért két lovat vásárolt sógorától Kern Ferenctől. Ezt követően a szö­vetkezet lovai még 10 hónapon keresztül Kern Ferencnél ma­radtak „kezelés” végett. Majd 1953 februárjában egy hónap alatt Kern Ferenc kerek 20.000 forint értékben bizonylatot ál­lított ki a szövetkezet részére, amelyben azt igazolta, hogy ennyi értékű takarmányt ettek meg a nála lévő szövetkezeti lovak. Hujber Ferenc ezekre a bizonylatokra szó nélkül kifi­zette a 20.000 forintot. Ezenkí­vül még 1953. évben Kern Fe­renc és Hujber Ferenc újabb 35.000 forint értékben állítot­tak ki bizonylatokat és fizet­tettek ki a szövetkezettel, hogy ezt az összeget is takar­mány céljára fordították. Rö­vid egy év alatt tehát a szö­vetkezet két lova 51.000 forint­ba került, amely az össz szö­vetkezeti jövedelemnek mint­egy 7—8 százalékát tette ki. Hogy ekkora értékű takar­mányt a szövetkezet lovai va­lóban elfogyasztottak-e, azt nem szükséges különösképpen magyarázni. A Földművelésügyi Minisz­térium a halászati szövetkeze­teket a zárszámadás idején a termelőszövetkezetekkel veszi egy kalap alá. Ez véleményem szerint nem helyes, mert a ha­lászatban az aratást, az őszi szezon jelenti. Ezért a zárszá­madást csak­ az év utolsó nap­jaiban lenne helyes megtar­tani. Igen nagy probléma még mindig a halászatnál, hogy csak ideiglenes alapszabályza­tuk van. Ehhez járul még hoz­zá, hogy a halászati szövetke­zeteknek nincs ügyviteli sza­bályzatuk sem. A munkaegy­ség, vagyis a norma megállapí­tása terén is baj van. Van egy 1952. évről származó munka­egység szabályzat, de a tolnai és a többi halászok azt mond­ják, hogy ez nem alkalmazható és így az egyenlősdiség uralko­dik: állandó vita folyik a nagy hálósok és a kishalászok kö­zött. Szabó Péter megyei ügyészségi ügyész. Kinek lesz több munkaegysége? A DISZ II. Kongresszusát méltón akarják megünnepelni a naiki „Út a szocializmus felé” tsz fiataljai is. Ezért határoz­ták el, hogy mozgalmat , indí­tanak, melyen belül azért fo­lyik a harc, hogy a DISZ II Kongresszusáig ki teljesít több munkaegységet. A naká fiata­lok vetélkedésének hamarosan híre futott az egész dombó­vári járásb­an. Az általuk kez­deményezett „Kinek lesz több munkaegysége" mozgalomhoz már a Dombóvár Tüske-pusz­tai termelőszövetkezet fiataljai is csatlakoztak, 7 H­IRE­K VASÁRNAP, MÁRCIUS 13 Ügyeletes gyógyszertár: — 11/1. számú Állami gyógyszer­­tár. Névnap: Krisztiéin. Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, több helyen kisebb havazás, havaseső. — Mérsékelt, délkeletire forduló szél. Az éjszakai lehűlés­­ kissé erősödik, a nappali hőmérsék­let alig változik. Várható leg­alacsonyabb hőmérséklet ida éjjel: diáién mínusz 1—mínusz 1, máshol mínusz 4—mínusz 7, legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap: délen 2— 5, északon mínusz 2—plusz 1 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmér­­séklet 0—plusz 3 fok között. — A bátaszéki MSZT-szer­­vezet taglétszáma ja­nuár eleje óta 250-ről 450-re emelkedett. — A szakcsi gazdakörben hetenként kétszer tartanak összejövetelt. — A paksi járásban opera­tív bizottság alakult a felsza­badulási ünnep méltó előkészí­tésére. Az MNDSZ tagok vál­lalták, hogy feldíszítik a szov­jet hősök emlékműveit. — Bátára nemrégiben 20 mázsa hullledékanyag érkezett a ruhagyárakból. A bátai as­­­szonyok ebből készítik a híres sárközi szőnyegeiket. — A decsi vasútállomás ra­kodótelepét akácfacsemetéik­­kel ültették be. — Tóth Istvánná, Szekszárd Bezerédj utca 23. szám alatti lakos 25 forintos kötvényét 5000 forinttal húzták ki. Már fel is vette a kötvényére járó nyereményösszeget. — Bátaszéken a magyar szovtjet barátsági hóna­p ün­nepi megnyitóján nagy siker­rel szerepeln­ek a­ helyi általá­nos iskola harmonikásai, tánc csoportja, valamint a DISZ és a vasutasok kultúrcsoportja. — A sárszentlőrinci Kossuth termelőszövetkezet ebben az évben továbbfejleszti méhé­szetét. Ebben az évben mé­hészetet létesít a kajdacsi Március 9 termelőszövetkezet is.­­­­ ■ • — A bátai gazdák mintegy 80 tehenet törzskönyveztettek, ezenkívül elszállításra vár a községben mintegy 30 szerző­déses növendékbika. — Kiss Lászlóné, a szek­szárdi Fodrász KTSZ dolgo­zója 5000 forintot nyert a va­­sárnapi IV. békekölcsön sorso­­lásom. Bálla Sándor Decs, Barit utca 26 szám alatti lakos szintén 5 ezer forintot nyert és már kedden beváltai­­­­ ver­tes kötvényét. Indul a munka a téglagyárakban A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés a regálázási tervet februárban 117,6 százalékra teljesítette, a téglagyárakban kö­zel kétezer köbméter földdel termeltek ki többet a tervezett­nél. Különösen szép eredményt értek el a múlt évben mindig lemaradó mázai téglagyár dolgozói, akik most 208 százalékra teljesítették a tervet. A paksi üzemnél idős Hun József és Papp Zsigmond bri­gádjának párosversenye eredményeképpen jóval határidő előtt teljesítették a regálázási tervet, a nyersgyártáshoz a föld már biztosítva van. Az Egyesülés üzemei közül elsőnek Pakson indult meg a nyersgyártás, március 8-án, tehát jóval a határidő előtt. Mázán 9-én kezdték meg a nyersgyártást. Teljesítette a tervet a dombóvári I-es számú üzem is. Itt különösen jó munkát végzett Molnár Ferenc brigádja, akik még a II-es gyárba is átmentek segíteni, hogy a lemaradást behozzák. Molnár elvtárs brigádja vállalta, hogy az égetés megindulása után az égetők részére állandóan biztosítják az előre behordott téglát, hogy ezzel a tűzállást teljesen meg­­­szüntessék és a kemence kapacitásai teljes mértékben kihasz­nálják. A Szekszárdi Téglagyár is teljesítette a regálozási tervet. Azonban lemaradás van az őrlőmű építésénél és a szállító­berendezések javításánál. Ezt kell sürgősen behozni a gyár dolgozóinak. Két dombóvári üzem, a 11-es és III-as téglagyár lema­radt a földkitermelési terv teljesítésével, pedig az idő sürget, mert az időjárás megjavul és a nyersgyártásnak rövidesen meg kell indulni, ehhez pedig nincs elegendő föld biztosítva. SZTK lan.«o»­nló Tájékoztató a családi pótlékkal kapcsolatos tudnivalókról A dolgozónál­ a családi pótlékra vonatkozó igenjét és minden változást a munkáltatójánál kell bejelentenie, az igény megnyílásától számított 8 napon belül. Ha a munkáltató nem maga fizeti a családi pótlékot — vagyis nem üzemi kifizető­hely —, a családi pótlék jogosságának elbírálására nem ille­tékes. Ezért a dolgozók által előterjesztett családi pótlék kéré­seket erre a célra szolgáló nyomtatványűrlap — „Gyermek­­nevelési pótlék igénybejelentés” — felhasználásával, két pél­dányban kiállított jegyzék kíséretében haladéktalanul továb­bítani köteles az SZTK alközpontjához, ahol a dolgozó beteg­ség esetére is biztosítva van. A kiállított „Igénybejelentés” nyomtatványúrlaphoz mel­lékelni kell — ha a dolgozó eddig családi pótlékban nem részesült — gyermekei születési anyakönyvi kivonatát és a gyermekek apjának (leányanyánál a gyermek anyjának) szü­letési anyakönyvi kivonatát. Az apa születési adatainak igazo­lására a házassági anyakönyvi kivonat is beküldhető. Amikor a dolgozó olyan gyermekek után igényel családi pótlékot, akik után az SZTK-nak ugyanattól a helyi szervétől előző munkaviszonya alapján már­ részesült családi pótlékban, az „igénybejelentéshez” az okmányokat csatolni nem kell, mert hiszen korábban az adatok feljegyzése az okmányok alapján megtörtént. Amikor a dolgozó legutóbb a családi pótlékot munkabéré­vel együtt munkáltatójától, vagy az SZTK-nak valamely más helyi szervétől kapta, a családi pótlékot csak ennek a szerv­nek igazolványa alapján lehet kérni, mely igazolványhoz okmá­nyokat csatolni nem kell. Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, a munkáltató a biztosításból történő kijelentésen kívül, a családi pótlék folyó­sításának megszüntetésére köteles az „Igénylejárás” elneve­zésű nyomtatvány űrlapon is a munkaviszony megszűnésének napját bejelenteni. Ezt­ a jelentést is két példányban kiállított jegyzék kíséretében a következő hónap 5-ig kell beküldeni. Tekintettel arra, hogy a dolgozónak a munkaviszony meg­szűnésével a családi pótlékra való igénye is megszűnik, ezért munkahely változásnál, átszervezéssel történt változásnál az újabb munkáltató útján a családi pótlék „igénybejelentést” minden esetben ki kell állítani és az SZTK alközpontjához be­küldeni, mert ezáltal kerülhető el a családi pótlék késedelmes kiutalása. Ha a dolgozó a családi pótlék iránti kérését a megszabott határidőn túl jelenti be, a családi pótlékot legfeljebb 3 hó­napra kaphatja meg visszamenőleg. A 3 hónapba a bejelentés hónapját is számítani kell, tehát például a január havi családi pótlékot legkésőbb március 31-ig lehet igényelni,

Next