Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-23 / 69. szám
A Szovjetiunno honvédelmi ministeté rének napi parancsa Moszkva (TASZSZ: A Szovjetunió honvédelmi minisztere a következő napiparancsot adta ki: Március 22-én délután 4 órakor a moszkvai Vörös-téren lesz Leonyid Alekszandrovics Govorovnak, a Szovjetunió marsalljának, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttének, a Szovjetunió honvédelmi miniszterhelyettesének temetése. A Szovjetunió fegyveres erői meghajtják harci zászlóikat L. A. Govorov koporsója előtt és megadják a végtisztességet a kiváló hadvezérnek és a nagy Honvédő Háború dicső hősének. Megparancsolom, hogy l. A. Govorovnak, a Szovjetunió marcalijának temetése órájában adják meg az elhúnytnak járó katonai végtisztességet és Moszkvában, hazánk fővárosában adjanak le tüzérségi dísztüzet. G. ZSUÍOV a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Bomlásban az olasz kormánykoalíció Róma (MTI): Az Olasz Köztársasági Párt Országos Tanácsa háromnapos ülés után úgy határozott, hogy nem tartja lehetségesnek a kormányban résztvevő pártok további együttműködését, elveti, a földbérleti szerződések kérdésében a minisztertanács által elfogadott kompromisszumot és a kormánnyal szemben nem vállal többé koalíciós kötelezettségeket. Az Olasz Szocialista Demokrata Párt balszárnya kétszáz megyei küldött részvételével, Bolognában szintén értekezletet tartott és úgy döntött, hogy kéri a párt kilépését a kormánykoalícióból, valamint azt, hogy rendkívüli pártkongresszust hívjanak össze a Saragat féle vezető csoport politikájának felülvizsgálására. Mindez arra vezet, hogy a Scelba1—Saragat-kormány már két hónap óta húzódó válsága még tovább súlyosbodik. Scelba miniszterelnök ugyanakkor nem szándékozik lemondani amerikai útjáról: csütörtökön indul Washingtonba Scelba útját még a polgári sajtó sem helyesli, tekintettel a kormány igen bizonytalan helyzetére. Sceltop amerikai útja az olasz kőolajkérdés szempontjából különösen kényes. A kommunisták és a szocialistáik, valamint bizonyos értelemben a köztársaságpártiak és a szociáldemokraták is, azon a véleményen vannak, hogy az olasz kőolajtermelés teljes ellenőrzését az államra kell bízni és korlátozni kell az olasz és a külföldi magántőke befolyását a termelésnek ezen a fontos területen. Az olasz képviselőháznak még Scelbi, washingtoni útjának megkezdése előtt meg kellene vitatnia a kommunistáknak és a szocialistáknak azt a sürgős indítványát, hogy a kormány az Egyesült Államokban ne vállaljon semmi olyan kötelezettséget, amelysérti az olasz állam teljes rendelkezési jogát és hatalmát az olasz föld ikinteseinek kitermelése és felhasználása terén és mindaddig ne adjon a magántőkének semmiféle koncessziót, amíg a parlament nem fogadta el az egész kérdést szabályozó új törvényt. NAPLÓ Amerikai manőverek a koreai fegyverszünett megbontására (MTI) Az AFP londoni tudósítója a brit kormányhoz közelálló körökből származó forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok kezdeményezésére tárgyalások indultak. Washingtonban, a koreai háborúban ,az ENSZ zászlaja alatt” részt vett tizenhat ország között. A tanácskozáson azt az amerikai javaslatot vitatják meg, hogy „helyezzék hatályon kívül a koreai fegyverszüneti megállapodás bizonyos pontjait”. Főként arról van szó, hogy korlátlanul lehessen hadianyagokat szállítani Dél-Korea területére. Nehru elítéli az amerikai tervet. Az AFP Új-Delhiből származó jelentése szerint az indiai parlament egyik képviselője a koreai fegyverszünet felborítósát célzó amerikai manőverekkel kapcsolatban kérdéssel fordult Nehru miniszterelnökhöz, vajon terjesztettek-e az indiai kormány elé olyan javaslatot, hogy szüntessék meg a koreai, fegyverszüneti bizottságot. ( Nehru írásban válaszolt a kérdésre: „Jóllehet az indiai kormány nincs közvetlenül érdekelve ebben a bizottságban — írja — a jelenlegi helyzetben , úgy vélem, nem volna kívánatos az egyetlen koreai semleges szerv megszüntetése. Ezt a szervet csak a két parancsnokság beleegyezésével lehetne megszüntetni”. Külföldi fairek PÁRIZS Szerdán délután három órakor kezdődik a Francia Köztársasági Tanács ratifikációs vitája. A vita a tervek szerint három napig tart és pénteken a késő éjszakai órákban ér véget. Minden nap három ülést tartanak. Mint ismeretes, a Köztársasági Tanács bizottságai ajánlják a szerződésekt ratifikálását, egyedül az ipari termelési bizottság fűzött azokhoz fenntartásokat. PEKING : Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke Csaj Cseng-vont nevezte ki a Kínai Népköztársaság rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé a dán királyságban. PÁRIZS Gilbert de Chambrun haladó képviselő bejelentette a nemzetgyűlés elnökségének, hogy interpellációt szándékszik benyújtani a kormányhoz a Saarkerdesben. E lépést azzal indokolta, hogy amikor Németország jövőjét eldöntő fontos határozatokat akarnak hozni, a kormány nem tájékoztatta a parlamentet azoknak a módosításoknak igazi jelentőségéről, amelyeket a francia-német Saar-megállapodás szövegében eszközöltek a Német Szövetségi Köztársaság kormányának álláspontja következtében. A képviselő bejelentette, hogy interpellációs kérelmét szerdán nyújtja be hivatalosan, ötven aláírással ellátva, ami lehetővé teszi azonnali megvitatását. PEKING A Vietnami Demokratikus Köztársaság országgyűlésének negyedik ülésszaka vasárnap meghallgatta Ziao tábornoknak, a vietnami néphadsereg főparancsnokának és nemzetvédelmi miniszterének a genfi fegyverszüneti egyezmények végrehajtásáról szóló beszámolóját — jelenti a Vietnami Tájékoztató Iroda. Ziao tábornok beszámolójában felsorolta, hogy az amerikai imperialisták,a francia gyarmatosítók csoportja és Ngo Dinh Diem délvietnami miniszterelnök klikkje számtalanszor megsértette az egyezményt és más mesterkedésekkel is a béke és az ország egyesítése ellen tört. Ziao tábornok kiemelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és népének azt az elhatározását, hogy továbbra is lelkiismeretesen tiszteletben tartja a fegyverszüneti egyezmény előírásait. Véget ért a remilitarizálás elleni német ifjúsági kongresszus köztük több, mint ezerhétszáz nyugat-németországi ifjúsági küldött. A kongresszuson Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke is beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy a német nép nem akar a német militarizmus feltámasztásának és egy új háború felidézésének útján halaidi. A német nép a békés fejlődés útját akarja járni. A felszólalások után a kongresszus részvevői kiáltványt fogadtak el a német ifjúsághoz. A kiáltvány felszólítja Nyugat-Németország ifjúságát, hogy minden erejével harcoljon a párizsi egyezmények ellen, az össznépi és népszavazásért. A kiáltvány javasolja, hogy alakítsanak mindenütt harci bizottságokat a nyugatnémet hadseregbe való toborzás ellen, tartsanak tiltakozó gyűléseket, tüntetéseket és sztrájkokat. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy az egész német ifjúságnak vállvetve kell harcolni a német militarizmus talapra állítása ellen, Németország egységéért, a német nép boldog jövőjéért. Berlin (TASZSZ): A Nyugat- Németország remilitarizálása ellen megtartott ifjúsági kongresszus vasárnap befejezte munkáját. A kongresszus záróülésén a német ifjúságnak (körükben) 2500 képviselője vett részt, Tavaszi munkálatok Az Üzbég SzSzK kolhozaiban és szavházaiban megkezdődtek a tavaszi mezei munkálatok. A képen: Tavaszi vetés a Szamarkand-területi Sztálin -szovhozban. (Fotó: A. Kuzmenko) 1955 MÁRCIUS 23 A bátorság iskolája az emberiség igazi hajnalát jelző napokkal egybeesik a filmnek, ennek az új és egyben a tömeghatás szempontjából legfontosabb művészetnek a születése. — A szerencsés időbeli egybeesés a szovjet filmművészet egészére is elhatározó jelentőségű. — De emellett a polgárháborúval, az októberi forradalom dicsőséges napjaival foglalkozó szovjet filmeknek külön hagyománya és bizonyos fokig külön stílusa is van. Az érdekes, a figyelemreméltó az, hogy ez a hagyomány, ez a stílus sohasem válik sémává. Mennyi felejthetetlen polgárháborús filmélményünk van már! A Csapajev, a Kronstadt! tengerészek, a Leninfilm, a Puskás ember, a Viborgi városrész.... és bár mindegyik egyezik abban, hogy szinte varázsütésre áthelyez a polgárháború hősi és ugyanakkor legkisebb részletekig reális hangulatába, sőt vannak azonos vagy hasonló eseményt bemutató jelenetek — egyik film sem hasonlít a másikra, egyre új élményekkel, eszmeiséggel gazdagodik a néző. Mi szolgáltatja ezt a hallatlan művészi bőséget? Elsősorban természetesen maga a történelem: ez a csodálatos pátoszu kor. Arkagyij Gajdar maga élte át ezt a korszakot. Még gyerekfejjel beállt a vörös katonák soraiba. Az átélt események izgalmasabbnál izgalmasabb epizódjai, maga az élet adta a nagy témát. Az „teko Jla” c. elbeszélésből készült a Bátorság iskolája c. film a (Rozen és Szemjonov sikerült átírása) méltó a híres szovjet íróhoz, méltó az eddigi polgárháborús filmekhez és Ptemi utolsósorban: méltó a vörös katonák hősiességéhez. * A kis Borisz (vagyis Gajzdar) fejlődését az igazi ? bátorságig — mely nem ismer A alkut, de távol áll az oktalan i vakmerőségtől is — folyamatában mutatja be a film. Ez a fejlődés nem akadálytalan. A fiúra nem csak jóbarátok, hanem felelőtlen ismerősök is hatnak. Az ellenség mellett meg kell birkóznia saját könytnyelműségével is. Elővigyázatlansága atyai barátja halálát fokozza. Csaknem eszét veszi a fájdalom, a bűntudat. De úrrá tud lenni kétségbeesésén, mert é társai újra megajándékozzák jó bizalmukkal. Ezt a bizalmat igazolja azután nagyszerűen végrehajtott,,bátor felderítő "munkájával, a Részletesebb ,tartalomismertetés és összefüggő méltatás helyett hadd idézem fel néhányát azoknak a mozzanatoknak, melyekre talán különn- i külön nem is emlékezik a néő, de amelyek a filmművészet csúcsait jelzik. A Osztrák hadifoglyokat kísérlinek az utcán. Egy háborús plakát látszik, a lehanyatló A fejű kétfejű sas. A legkülönözőbb arcok nézik a siralmas menetet, köztük Borisz a sovinizmustól (cári iskolában , felszedett sovinizmustól) ragyogó arccal. Ebbe a képbe jön: egy féllábú hadirokkant orosz át,sántákéi az úton, utána egy bérkocsi robog át, duhaj, részeg, úri társasággal. Egy utcai kép az egész. Mi mindent mond. ■ Iskolai folyosó: Boriszt csúfolják, megszégyenítik „áruló" apja miatt. — Gyerekek (és milyen sokrétűen tipizált gyerekek!) acsarkodása, gyűlölködése. —• A háttérben, a folyosó végén a falon — egyáltalán nem hatásvadászóan „kiexponálva” — óriási, kép a gyerekek, az iskola.... minden fölött: a cár képe. Az operatőr nem hozza premierplánba, homályos is a kép, de tudjuk: ott van. Természetellenes nagyságban — és a gyerekek felett. Oattanásig feszülő dráma: 1 Borisz egy diadalmasnak vélt könnyelmű kalandból tér vissza néhány társával a partizántáborba. Vígan, kiméstalosan, harmonikázva, hanázva érkeznek. Néma házakkal találják szembe magukat. Azoknak a frissen hántolt sírját veszik körül e néma házak, akiknek vesztét a visszatérők okozták. Az emberek lassan megfordulnak, a víg portyázókat néma, vádló tekintetek sütik. A harmonika nyávogva hull a földre. A harang: Borisz a fehérek táborának kellős közepén, egy templom tornyában felderít. Izgalmában meglöki a harángot. az kondul egyet, Borisz ijedten kapja el. Ugyanitt később: Borisz egy győzelmesen befejezett csata után vidám hetykeséggel kongatja meg a legutóbb ellenségesen rendetlenkedő harangot. Csubuk és Borisz lapos vidéken sebesült társaikat , szekerezik. A szekér beleragad a sárba, Csubukék emelgetik a sáros kerekeket, minden méterért erőt szakajtó harcot vívnak ezek a csatában, virrasztásban halálosan elfáradt emberek, — hogy beteg társaikat megmentsék. Csubuk két-három biztató, tréfás szava arról, hogy nem könnyű dolog ez, de érdemes... — ellenállhatatlan eszmetársítást ordít el. Nem csak a realisztikus jelenetet látjuk, hanem a benne rejlő igazságot is: ezek az emberek mentik meg a kátyúba jutott Oroszországot is, a beteg emberiséget is. — íme: a film egy teljesen reális képnek, is mélységet, költői, filozófiai jelentést, szimbolikát ad. Az egész filmet átitajd a mély eszmeiség. Az eszmei mondanivaló, a forradalmi romantika nemes pátosza? afilm majd minden egyes kockáját a legmagasabb művészi tökélyre emeli. Bászov és Korcsagin rendezőében jobbnál-jobb színészt alakítása ad maradandó élményt: a Boriszt játszó fiatal Haritenové, Csubak-Bernes A, Jermeljakové, Gariné. Dienes Ferenc szinkronrendező Harkányi Endre, Horváth Jenő, Gyurkovits Zsuzsa és Szabó Sándor közreműködésével az utóbbi idők legjobb szinkronizálásával járul hozzá A Bátorság iskolája osztatlan sikeréhez. T. POLGÁR ISTVÁN f NEMZETKÖZI SZEMLE A nany hang nem mi suli 5 párosul erővel Nyugati politikusok beszédeit hallgatva burzsoá lapok vezércikkeit olvasva, minduntalan előbukkan egy szó, melyet különösebb magyarázatok nélkül is könnyen meg lehet érteni. Ez a kifejezés: ..erőpolitika”. Imperialista nyelvre lefordítva: „aki erősebb, az diktál a világban”. S ebből fakad a másik következtetés: erősebbnek tartva saját világukat, szünet nélkül azt bizonygatják, hogy a demokrácia táborával szemben övéké a vezető szerep a nemzetközi életben. Bár meg kell mondani, az utóbbi hónapokban saját népeik körében is oly visszatetszést szült a háborús törekvéseket jelző „erőpolitika” jelszava, hogy egy népszerűbbnek gondolt kifejezésével helyettesítették ilyenformán: „A béke biztosítása erővel”. . Miben rejlik hát az az „erő”, melyre támaszkodva — egyes nyugati elgondolások szerint — diktálni lehetséges a béke országainak? Választ ad a kérdésre egy cikk, amely most jelent meg a Novoje Vremja című tekintélyes szovjet külpolitikai folyóiratban. Szerzője Iszajev vezérőrnagy, a kiváló katonai szakértő, aki logikusan csoportosítja, s pontról-pontra megcáfolja az „erőpolitikusok” állításait. Iszajev szerint az erőpolitika három alapvető elgondolásra épül. AZ ELSŐ ELGONDOLÁS: az atom- és hidrogénfegyverek birtoklása, s a felhasználásukra szőtt tervek. Ez a koncepció kezdetben arra épült, hogy az imperialisták kizárólagosan birtokolják az említett fegyvereket. De már, akkor csakhamar kiderült, hogy a Szovjetunió is gyárt atombombát, legutóbb pedig arról számolt be Molotov elvtárs, hogy a Szovjetország hiderégfegyver előállítása terén is túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Már ez is tarthatatlanná teszi az amerikai stratégák elképzeléseit, akik az atomfegyverek felhasználására építik számításaikat. Ilyen „stratéga" például Gruenther tábornok, az atlanti erők Európában állomásozó csapatainak főparancsnoka, aki nemrégiben így nyilatkozott: „úgy döntöttünk, hogy központi stratégiánknak szüksége van az atomfegyver felhasználására, függetlenül attól, alkalmazza-e azt az ellenség, vagy sem”. Gruenther azonban valószínűleg megfeledkezett arról, hogy egy ilyen támadásra igen rövid időn belül hasonlóval lehet válaszolni. Márpedig a sűrűn lakott Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok szempontjából ez semmi jóval nem kecsegtet. Rendkívül érdekes megállapításokat tesz Iszajev vezérőrnagy ott is, amikor azokat az amerikai „érveket” elemzi, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb hatósugarú bombavetőkkel, s hogy Amerikának olyan rakéták vannak birtokában, melyek egyik földrészről a másikra képesek továbbítani hidrogéntöltésű lövedéket. Iszajev a szovjet szóvivők magabiztos szerénységével válaszolja: „Országunk nemcsak senkitől nem marad el az ilyen rakétameghajtású motor gyakorlati megszerkesztésétől, hanem ahhoz is megvan minden feltétele, hogy vezető helyet foglaljon el e téren. Ugyanilyen módon a Szovjetunió természetesen rendelkezhet lökhajtásos transzkontinentális légierővel is”. A MÁSODIK ELGONDOLÁS: amerikai szárazföldi, légi és tengeri támaszpontok létesítése a béketábor országainak határain. Az Egyesült Államokban közzétett hivatalos adatok igazolják, hogy az ilyen fajta támaszpontok száma ma már 950, s közöttük igen sok a hatalmas befogadóképességű. A bázisok, támadások kiinduló pontjául, hídfőállásokként szolgálnának az amerikai tervek szerint, — ám — e stratégiai elgondolás szerzői is megfeledkeztek néhány lényeges körülményről. Legfőképpen arról, hogy a támaszpontok szétforgácsolják a hadviselő állam erőit, s hogy a legfőbb támaszpont, maga az ország összforrásaival és készleteivel. Iszajev cikkében emlékeztet arra, mily dicstelen sorsra jutottak a második világháború idején, a Japánnal vívott harcok során Amerika és Anglia csendesóceáni és távolkeleti hadibázisai. S hogy mennyire így áll a helyzet, azt még az U. S. News and World Report című newyorki hetilap is beismeri, amikor rámutat: „Az amerikai katonák többsége most az egész világosan szét van szórva, úgy hogy az Egyesült Államok lényegében sehol se elég erős”. A HARMADI ELGONDOLÁS: agresszív katonai és politikai tömbök összetákolása a világ különböző részein. Eddig tíz ilyen tömböt hoztak létre, s a Nyugateurópai Uniót szánták a tizenegyediknek. A béke országai ellen irányuló blokkok fő célja az, hogy Amerika egy újabb világháború bekövetkezése esetén más népek fiait küldhesse ki a harcterekre. Vagy ahogy ezt Wilson amerikai hadügyminiszter valamivel finomabban megfogalmazta: „Egyre inkább támaszkodnunk kell a világ más szabad országainak fegyveres erejére. Továbbra is segíteni fogjuk e fegyveres erők felszerelését és kiképzését”. Ami ezt az elgondolást illeti, nemcsak az a bökkenő, hogy a különböző népek fiai egyáltalán nem kívánnak majd halálba menni a Wall Street érdekeiért. Hanem az is, amit Iszajev vezérőrnagy így fogalmaz meg: „Az Egyesült Államok vezető körei ilyen politikájának és stratégiájának következményei a „szabad világ" számára csak a következők lehetnek: a legnagyobb városok, ipari gócpontok és egészen sűrűn lakott vidékek megsemmisülésének veszélye, különösen Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban: óriási veszteségek az Egyesült Államok csatlósainak hadseregében; a csatlósországok elvértelenedése. Ilyen a perspektíva. S bizonyos, hogy mindebből a józan emberek levonják majd Nyugaton is a megfelelő következtetéseket.