Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-25 / 71. szám

i 1955 MARCHS 25 A tolnai pártszervezetek a párt márciusi határozatának végrehajtásáért A Központi Veze­­tőség márciusi határozata általános lelkesedést keltett Tolna községben is. Erről­ Eigner György elvtárs, a községi pártbizottság titkára, aki csak egy hónapja került Tolnára, így beszél: — Elsősorban kommunistáink kö­zött nagy érdeklődést keltett a határozat. Ezt bizonyítja az is, hogy szinte vala­mennyi párttag eljött a rendkívüli faggy­ il­lésre. Ezután beszámolt arról, hogy nemcsak örömmel fogadták el­sősorban a kommu­nisták a határozatot, hanem azóta sokkal aktívabban bekapcso­lódnak a pártmunká­ba, hogy a határozat minden pontját ma­radéktalanul végre­hajthassák a község­ben. Tehát a kom­munisták nemcsak megtárgyalták a Köz­ponti Vezetőség már­ciusi határozatából adódó feladataikat, hanem munkahelyü­kön hozzá is kezd­tek annak végrehaj­tására­­ Való mozgósí­táshoz. Különösen ki­emelkedtek ebben a munkában a Tolnai Textilgyár kommunis­tái, pártonkívüli dol­gozói. Olyan eredmé­nyeket értek el pél­dául a termelékeny­ség emelése terüle­tén, amilyenre hos­­­szú idő óta, különö­sen az elmúlt évek során, nem volt pél­da. Januárb­an, feb­ruárban tervüket túl­teljesítették, de még csak egy-két száza­lékkal. A határozat­ból adódó feladatok megtárgyalása után napjainkban már 112 százalékos tervtelje­­sítést is értek el. Hoz­záj­árult ehhez az is, hogy a Központi Ve­zetőség jelszavait, melyeket hazánk fel­­szabadulásának tize­dik évfordulójára kö­zölt a sajtó, a rádió, magukévá tették, s a pártszervezet, a kom­munisták felvilágosí­tó, példamutató mun­kája nyomán harcot indítottak azok végre­hatásáért. „Könnyű­ipari dolgozók! Több, jobb és olcsóbb köz­szükségleti cikk ter­melésével járuljatok hozzá a népjólét eme­léséhez!4. Különötsen ezt a pontot tették szívügyükké, de nem csak ők, hanem a se­lyemgyáriak is. A határozatok si­­keres végrehaj­tásáért harcolnak a pártszervezet vezető­sége, a Tolnai Sertés­tenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozói is, hogy több hús, több zsír kerüljön a dol­gozó nép asztalára, s amint a Központi Ve­zetőség egyik jelsza­va mondja: „Állami gazdaságok és gépál­lomások dolgozói! Se­gítsétek a termelőszö­vetkezetek és az egyé­nileg dolgozó pa­rasztok munkáját; a tavaszi mezőgazdasá­gi munkák példás el­végzésével ünnepel­jétek hazánk­­ felsza­badulásának tizedik évfordulóját.” A Hiz­laló Vállalat dolgozói a tavaszi munkák mellett elsősorban az állattenyésztés hoza­mának növelése érde­kében akarnak jó eredményeket elérni, s példát mutatni a dolgozó parasztság­nak. Számos válla­lás történt arra, hogy jobb gondozás­sal, jobb etetéssel nö­veljék a gazdaság állattenyésztési ered­ményeit, s a követ­kező negyedévben ennek eredménye­képpen elnyerjék a büszke megtisztelő álüzem címet. pártszervezet számára itt is iránymutató volt a márciusi határozat, valamint az­­ a jel­szó, hogy: „Kommu­nisták! Harcoljatok a párt politikájának minden elferdítése el­len! Leplezzétek le a szocial­izmus építését veszélyeztető jobbol­dali ellenséges néze­teket!” Nos, itt első­sorban nemcsak a nézeteket kellett le­leplezni,­­hanem az oda nem való ellen­séges elemeket is. Bátra­n, a Központi Vezetőség márciusi határozatának szelle­mében keményen nyúltak hozzá e fel­adat végrehajtásához. Mindenütt végezzünk olyan alapos tisztoga­tó munkát — mon­dotta a legutóbbi nagy aktíva ülésen Steinmacher János elvtárs, tolmácsolva a község dolgozóinak véleményét,­­ mint amilyet a Tolnai Ser­téstenyésztő Vállalat­nál végeztek az osz­tályidegen elemek el­távolításával. Nem kisebb felada­tok várnak azonban a községi alapszerve­zet kommunistáira sem a márciusi párt­határozat sikeres vég­rehajtása érdekében. Máté József, Stein­­macher János elvtár­sik a falusi alapszer­vezet tagjai elmon­dották, hogy az ő körükben is nagy örömmel fogadták a határozatot, de mind­járt elmondták fel­adataikat is, különö­sen az agitációs mun­ka megjavítása terén. — Nagy eredmé­nyeink vannak már eddig is — mondot­ták — s a dolgozó tömegek e határozat sikeres végrehajtásá­ban is mellettünk lesznek, ha jól meg­tudjuk magyarázni a határozatot. E Ehhez azonban­­ feltétlenül szük­séges, hogy az alap­szervezet vezetősége nagyobb segítséget adjon a kommunisták munkájához. Az agi­­tációs munka megja­vításának fontos elő­vé­ tétele például az is, hogy a népnevelő füzetek, az agitációs brossurák megfelelő időben a kommunis­ták, a népnevelők kezébe kerüljenek. Ezt azonban az alap­­szervezet vezetősége nagyon elhanyagolta. Viszlói Jenő elvtárs, az alapszervezet agit. prop. felelősének el­sősorban a hibája az, hogy sok agitációs anyag és a legutóbbi oktatási anyag is még ott porosodik a párthelyiségben, ahe­lyett, hogy a kommu­nisták, a népnevelők kezében valójában anyagi erővé válna. Különösen fontos ez most, amikor a nép­nevelőknek a dolgo­zó parasztság számá­ra, s így a tolnai dol­gozó parasztoknak is, a felemelkedés egyet­len útját, a termelő­szövetkezeti mozga­lom fejlesztésének jelentőségét kell meg­magyarázniok. Meg kell érteni, s ennek szellemében kell cse­lekedni, hogy a párt­tagok és a legkivá­lóbb pártonkívüliek állandó képzése nél­kül nem lehet meg­valósítani Központi Vezetőségünknek áp­rilis 4-i jelszavát: — „Kovácsoljuk a célnál is szilárdabbá erőnk és legyőzhetetlensé­günk forrását, pár­tunk eszmei-politi­kai és szervezeti egy­ségét!’“­­Ez az alapja an­­­­­nak, hogy a márciusi határozatot Tolna községben is maradéktalanul vég­re lehessen hajtani. Kövessünk el tehát mindent, hogy az élesedő nemzetközi helyzetben a párt leg­utóbbi határozatának sikeres végrehajtá­sáért folyó harc tűzé­ben harcos szellemre, bátorságra, áldozat­­készségig, felelősség­­tudatra neveljük kom­munistáinkon keresz­tül egész dolgozó né­pünket. A Tolnai Napló terjesztési­ verseny értékelése A megyei párt-végreh­ajtó­­bizottság ágit. prop. osztálya értékelte a Tolnai Napló ter­jesztésének jelenlegi állásit és az előfizetésben az alábbi sor­rendet állapította meg. Az ér­tékelés alapjául a március 13- től 20-ig megjelenő átlagpél­dányokat vettük, amelyet a­­ megyei párt-végrehajtó bizott­ság ágit. prop. osztálya által meghatározott tervhez viszo­nyítottunk. 1. Paksi járás­­7.3 százalék, 2. Bonyhádi járás, 71.3 szá­zalék, 3. Tamási járás 07.3 száza­lék, 4. Szekszárd város 86 száza­lék, 5. Szekszárdi járás 60.S szá­zalék, 6. Gyönki járás 1.fl.8 százalék, 7. Dombóvári járás 50.8 szá­zalék. Mind a jelenlegi terjesztés­ben, mind a kampány során elérendő új előfizetők szerve­zésében a legjobb eredményt a paksi járásban érték el. Ri­­goczki elvtárs, a járási párt­­végrehajtó bizottság ágii. prop. titkára jól irányítja a járásban az előfizetésgyűjtést, így több községben már teljesítették is a kampány idejére kitűzött feladatokat. Jól halad az elői­­fizetésgyűjtés a tamási, bony­hádi járásokban, valamint Szekszárd városban is. Igen vontatottan halad azonban és a vártnál kevesebb eredményt tudnak felmutatni a gyönki és a dombóvári járásban A Dombóvári Kenderüzemben túlteljesítik a terveket a felszabadulási műszakban Üzemünkben is elindult a felszabadulási műszak, amely­ben dolgozóink lelkesen har­colnak vállalásaik teljesítésé­ért. A jó versenylendület ered­ményeképpen már a felsza­badulási műszak második nap­ján a napi tervet 111 százalék­ra teljesítettük. Különösen ki­magasló eredményeket értek el a tilosok. Milkovics Erzsé­bet­­ ÖXSZ-titkár 161 százalék­ra, Berta Józsefné és Isz­ó Margit 160 százalékra, Bakó László 156 százalékra teljesí­tette normáját. Nap, mint nap növekszik azoknak a dolgozók­nak a száma, akik normájuk túlteljesítésével harcolnak ne­gyedéves tervünk teljesítésé­ért. Galambos­ Ilun­a telepvezető. NAPLÓ Megindult a nyersgyártás a téglagyárakban A Tolna Megyei Tanács Bá­nya- és Építőanyagipari Egye­sülés öt gépesített téglagyárá­ban, a csatári, a bonyhádi, le­veli, keszőhid­egkuti és a kö­­lesdi üzemekben megindult a nyersgyártás. Az eredeti ha­táridő szerint március 20-án kellett volna megindulni az üzemeknek,­­ ezzel szemben március 14-én már megkezdő­dött a munka. Az éjszakai fa­gyok ellen nádpallóval, tüze­léssel, füstöléssel védték a kész nyerstéglákat, különösen jól oldották ezt meg Tevelen és Kölesd?n. A téglagyári dolgozók ko­moly vállalásokat tettek a fel­­szabadulás, műszak idejére. A csatári gyár terve szerint már­cius végéig 200 ezer nyers­téglát kell készíteni. Ezzel szemben a dolgozók 280 ezret vállaltak. Hasonlóan emelték meg tervüket a bonyhádi és teveli gyárak dolgozói is. E hét keddjéig az Egyesü­lés üzemeiben már félmillió nyerstégla készült el. — A szekszárdi Béke tsz tagjai 250 köbméter silógödröt készítettek már ebben az év­ben és 18 férőhelyes sertés­­fiaztató építését rövidesen megkezdik. — A megyénkben működő keltetőállomások eddig össze­sen 71.908 darab naposcsirkét adtak termelőszövetkezetek és egyéni gazdák számára. Ä — Vasárnap, március 20-án járási táncfesztivál volt a já­rási kultúrotthonban. Ezen a táncfesztiválon a járás legjobb népi együttesei és tánccsoport­jai­­ vettek részt. tjra a gyárban „Szinte rá sem lehetett ismerni a szabász­műhelyre, amikor a honvédségtől visszajöt­tem, annyira megváltozott itt minden“ — mondja Veszély Ferenc ifjúmunkás, amikor pár percre leállítja a gépét, hogy egy kicsit elbeszélgessünk munkájáról. „Mikor elmen­tem, csak két kisebb csákozó gépünk volt, amelyekkel csak apróbb felsőbőr kellékeket tudtunk szabni, a nagyobb darabokat kézzel csinálunk. A mintát rátettük a borre és kés­sel körülvágtuk.“ Ma is ott a kés Veszély elvtárs keze ügyé­ben, azonban csak ritkán használja, amikor a hulladékokat kell levágni. Késsel dolgozni egész nap — mint mondja, — nagyon fárasz­tó volt, bizony sokszor fájt már a kezem a műszak vége felé. Meg is mutatja, hogyan szabják most a fel­sőbőröket ebben a modern gépekkel felsze­relt műhelyben. A gépek magyar gyártmá­nyúak, a pécsi Sopiana Gépgyár készítette őket.­­ A sablont ráilleszti a bőrre, odalen­díti a gép karját, egy nyomás a fogantyún, tompa ütés és kész is van. Veszély elvtárs fiatal ember, de mégis ,,öreg“- dolgozója a Bonyhádi Cipőgyárnak. 1946-ban került ide tanulónak, három év múlva lett szakmunkás. Jól dolgozott a ka­tonaidő előtt is. 1 Dél-ben 164 százalékos tel­jesítményével ő nyerte el a kongresszusi ver­senyzászlót. „Szokatlan volt a munka, amikor visszajöttem — mondja, — meg kellett ismer­kedni a géppel. A minták elosztásával nem volt baj, hisz ugyanúgy megy, mint régen, minél több I. osztályú darabot kell „kihozni" a kapott bőrből, de még nem tudtam elég gyorsan dolgozni." Ezt mutatja a teljesítménye is. Anyagta­­karé­­­ossági prémiumot kap már az első hó­nap óta. Ebből az osztályú bőrből, amellyel dolgozik, úgy kell a mintákat elosztani, hogy azok 40 százaléka lehet anyaghibás. Ezzel szemben ő a legutóbbi hónapban ezt 17,1 szá­zalékra csökkentette. A mennyiségi teljesít­ményt azonban nehezebb volt emelni. Be kellet gyakorolni a megfelelő mozdulatokat, kiszámítani az ütemet. Novemberben 95 szá­zalékra teljesítette a normát, decemberben már 09 százalékot ért el. Ekkor kezdődött a felszabadulási verseny. Vállalta, hogy január­ban eléri a 100 százalékot. Sikerült, január­ban már 107 százalék volt az eredmény.­­ Februárra még merészebb vállalást tet.t: 110 százalékot ajánlott fel. Itt is túlteljesítette vállalását, 118 százalékra. Hozzászokott a géphez, megismerte alapo­san. Az egyik darab kiszabása után félre­lendíti a gép karját, közben villámgyorsan a legmegfelelőbb helyre állítja a sablont, már lendülhet is vissza a kar, így az anyagtaka­rékosság mellett gyorsan is dolgozik. Veszély elvtá­rs minden vágya, hogy ismét az elsők között legyen. Ez, ha szorgalmasan dolgozik továbbra is, sikerülni fog neki. A felsőgyánti DISZ-fiatalok készülnek április 4-re A felsőgyánti DISZ-fiatalo­­kat minden este együtt lehet találni.­ Nem sok idő van már vissza április 4-ig, minden este próbálni kell, jól kell menni majd az ünnepi műsor­nak és a kulturális seregszem­lén sem akarnak szégyent val­lani. A kétnapos ünnep sok lehe­tőséget­­ nyújt és ezt a felső­gyánti fiatalok ki is akarják használni. A felszabadulási ünnepség vasárnap délelőtt atlétikai versennyel kezdődik, amelynek során DISZ fiatalok és úttörők mérik össze pejü­ket. A verseny után közösen meghallgatják a rádió „Csinn- Bumm cirkusz’- műsorát. Ezt közös ebéd követi, az ebéd­­hez valót a szülők adják össze és készítik el. A délutáni mű­soron labdarúgómérkőzés sze­repel, az úttörők—DISZ fiata­­lok—öregek részvételével. Este tábortűz mellett rendez­nek műsort, amelyen a DISZ tánccso­portja és az I. osztályos iskolások mutatnak be táncot, amelyet szavalatok, énekszá­mok egészítenek ki. A vasár­napi műsor táncmulatsággal fejeződik be. A hétfői ünnepség zenés éb­resztővel kezdődik. Kilenc óra­kor tartják meg a felszabadu­lási ünnepélyt, amelynek so­rán úttörőket és pajtásokat avatnak. A délutáni műsoron úttörő DISZ sakkbajnokság szerepel, amelyet tombola kö­vet, apró használati tárgyak kerülnek kisorsolásra. A két­napos ünnepséget a fiatalok táncmulatsággal fejezik be. 3 „Ifjú Békeharcos“ úttörő járási torn­a­­versenyek a bonyhádi és tamási járásokban A me­gyei tornasport fejlődését cé­lozza,­­hogy megyeszerte ismét meg­rendezik az Ifjú Békeh­arcos ÚtTö­rő járása tornaverseny­ek­et. A bony­hádi járásban március hó 27-én, délelőtt 9 óra] kezdettel Bonyhá­don, a tamási járásban pedig ugyancsak március bő 1T-én délelőt: 9 órai kezdettel a tamási általános iskolában kerül sor a verseny le­bonyolítására. A szekszárdi járásban ezen a héten befejezik a tavaszi búza vetését A szekszárdi járás dolgozó parasztjainak 700 hold tava­szi búzát kell elvetni. Akik nem teljesítették az ősszel ke­nyérgabona vetéste­rüket, ez­ek egy héttel ezelőtt hozzá­láttak a tavaszi búza­­eséshez. A március 22-i jelentés sze­rint a 700 holdból 435 no­llolt vetettek el. Ebből csupán Bo­­gy­­szlón már 300 holdat tel­le­shettek. De a megadott terv­­­­hez­ viszonyítva a járás t­öbbi községeiben is jól halad a ta­vaszi búza vetése. A tanács szakemberei szerint, ha vala­mi­­ közbe nem jön a járás egész területén, legkésőbb szombaton estig befejez­i a tavaszi búza vetését. Mérlegzáró közgyűlésre készülünk­. Március 25-én tartjuk mér­legzáró közgyűlésünket, me­lyen a vezetőség nevében szá­mot adok az elmúlt év ered­ményeiről, hiányosságairól. Kezdem talán ott, hogy 1954 év k­ezdetén szövetke­zetünk súlyos nehézségekkel küzdött. Az 1953-as eszten­dőt éppen, hogy nem zártuk veszteséggel. Tagjaink kö­zül többen kifelé kacsint­gattak, mert nem bíztaük a szövetkezet jövőjében, úgy gondolták, a nehézségek lát­tán,­ hogy nem keresnek annyit, amennyiből rende­sen megélhetnek. Szövetke­zetünkből két-három tag ki is lépett, de ez nem gyen­gítette, inkább­­ megerősítet­te szövetkezetünket, mert a bent maradt tagok most már egységesebben elhatá­rozták, jó munkával segíte­nek a szövetkezet megszilár­dításában. A termelésben élenjártak Jantner József, Fritz József, Schmidt József, Varga Ist­ván, a­­ javításban if­j.­ Kulí­rai Lajos. De becsületesen dolgozott nálunk öreg, fia­tal, hogy a nehézségeket le­küzdve, kiemeljük a hul­lámvölgyből szövetkeze­tlin­ket. Dicséret illeti Horváth Ferenc raktárost, aki az anyagformánál 5 százalé­kos csökkentést ért el. Ta­karékosan kiszámítva adta ki az anyagot és az így meg­takarított anyagból 200 vár női szandál felsőrész ké­szült, melyben nagy része van Farkas Ferenc és Hor­váth István szabászoknak, akik nagy körültekintéssel takarékosan végezték szabá­szi munkájukat. A hulladék felhasználással 1954-ben leg­alább 1000 pár női szandál felsőrészt állítottunk elő, ami elkészítve nem is mu­tatta, hogy hulladékból ké­szült. Ennek eredményeképpen nyereségünk fokozatosan nőtt, majd a IV. negyedév­ben már úgy megerősöd­tünk, hogy szövetkezetünk egy gépesített házicipő-rész­­leggel bővült, mely a táj­­igényeknek megfelelően ol­csó lábbelivel látja el a dolgozókat. Szövetkezetünk 1951-ben alakult 12 taggal, ma már 82 dolgozónk van, akik egy­­emberk­ént dolgoznak szö­vetkezetünk­ felvirágoztatá­sán. Részt veszünk a felsza­badulási versenyben. Ennek eredményeképpen február havi tervünk­et 115 százalék­ra teljesítettük. Eredményeink mellett azonban vannak hiányossá­gaink is. Nem tudtuk még megvalósítani, hogy cipésze­ink brigádban dolgozzanak, pedig a termelést ez nagy­mértékben emelné. Nem­­ kielégítő még nálunk a politikai nevelő munka, tagjaink sokszor húzódoz­nak a társadalmi munka vég­zésétől. A szövetkezeti bi­zottságnak ezzel a jövőben sokkal többet kell törődnie, mert a gazdasági munka nem választható el a politi­kai munkától és ha mind­kettőt jól végezzük, eredmé­nyeink még sokkal jobbak lesznek. örömmel készülünk a mér­legzáró közgyűlésre, mert munkánknak jó eredményei voltak, lesz olyan tagunk, mint például Farkas Fe­renc és felesége felsőrész­készítő, közel 2000 forintot, vagy Jantner József, Hor­váth István, Schmidt Jó­zsef, akik majd 1000 forint osztalékot visznek haza. A Központi Vezetőség március 4-i határozata meg­szabta a mi feladatainkat is. Ez a határozat megerő­sített bennünket hitünkben, hogy a szövetkezet a biz­tos jövő. Ennek szellemében akarunk a jövőben dolgoz­ni, még több cipőt adni a dolgozóknak, hogy jövőr» sok­­­al jobb eredménnyel zárjuk az esztendőt. RADVÁNYI PÁL a Paksi Cipész KTSZ elnökét

Next