Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-10 / 58. szám

Az iskolai kult­úr­munka „elismerése 44 Dombóváron, avagy a szerzői jog védőinek ügybuzgalma é­s zöm­mel olvastuk a Szabad Nép­­, érdekes cikkét, hogyan tartott a budapesti Eötvös Gimnázium ünnepi műsoros előadást a felszabadulás tisz­teletére. Örültünk, mert a gimnáziu­mok kultúrmunkájának, nevelésének megbecsülését olvastuk ki a tudósítás­ból. A dombóvári Gőgös Ignác Gimná­zium is rendez a felszabadulás tiszte­letére szerény keretek között előadást, sőt egész előadássorozatot terveztünk, nagy költőink életművét kívántuk is­mertetni. Vörösmartyról és Petőfiről már tartottunk is sikerült előadást, a magyar-szovjet barátsági hónapban pe­dig ünnepi keretek között emlékeztünk meg arról, hogyan ábrázolja a felszaba­dulást irodalmunk és milyen segítséget jelent számunkra az élenjáró szovjet irodalom példája. A rendező irodalmi szakkör a tanulókat, a szülőket és Dombóvár irodalomkedvelő közönségét meg is tudta mozgatni.­agyobb publikálás nélkül is voltak,­­ akik felfigyeltek munkánkra, amellyel Dombóváron akarjuk a kul­­túrforradalmat előbbre vinni. A Petőfi est után értesített minket a járási nép­művelési osztály, hogy feljelentés érke­zett az iskola ellen, mert engedély nélkül tartottunk belépődíjas előadást. Kicsit csodálkoztunk: nyilvános szak­köri ülés tartására, amelyen egy forin­tos belépődíjat szedtünk, külön enge­dély kell? Dehát nem akartunk okos­kodni, utólag kifizettük az engedély díját a szerzői jogvédő nem tudom mi­csodának a csekkszámláján, s azt hit­tük, most már nyugodtan örülhetünk kultúrmunkánk sikerének, s írhatjuk tovább saját szerzőségünkben az irodal­mi előadássorozat előadásait, színjáté­kait, mert csak a verseket vettük más szerzőktől és a Csongor és Tünde jele­neteit, a műsor többi részét szakköri háziszerzők írták. Hát gondoltuk, most már a szerzői jogok védelmezői hagy­nak minket dolgozni, s békében írhat­juk a következő előadás anyagát Arany­ról. Ám nem így történt. Vannak még a szerzői jognak bajnokai, akik védik nem a szakköri szerzők, hanem a szer­zők egyesületének az érdekeit. NV­éhány nappal ezelőtt felkereste­­ ' iskolánkat a járási népművelési előadó és közölte velünk, hogy újabb feljelentés érkezett az iskola ellen a járási kihágási bírósághoz, hogy decem­berben műsoros táncestélyt tartottunk, összenéztünk. Hát ez mi akar lenni? A kérdéses nap, szombat délután há­romkor volt a Petőfi-est főpr­óbája csak a helybeli diákság részére, egy forint­ért. Ezt kifogásolta a feljelentő? De hiszen ezen nem volt tánc, csak a mű­sor keretében népi tánc formájában! Eszünkbe jutott, hogy aznap délután tartotta a Ill­a osztályunk klubdélután­ját. • Iskolai nevelésünk egyik legfontosabb célkitűzése a közösségi ember nevelése. Ennek a célnak érdekében tartunk az egyes osztályokkal külön-külön klub­délutánt, amikor az érdekelt osztály tagjai játék, tánc, teázás közben kerül­nek közelebb egymáshoz. Erősebben alakul ki közöttük az együvétartozás érzése. A szürke hétköznapi iskolai munka élményei mellett egy kis színes emlék, a közös szórakozás hangulata segít, hogy jobban egybehangolódjék az osztály, jobban megértsék egymást. M­­­ásik fontos célja a­­ klub­délutá­­noknak a művelt magatartásra nevelés. Ezen a téren is nagyok a fel­adataink. Minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló, hogy az iskolánk kö­telessége a rábízott ifjúságot jó modor­ra, helyes viselkedésre, a szocialista társadalomban kötelező illemre nevelni. Mindezt a népművelési előadó elvtárs­sal minden nehézség nélkül tisztáztuk. Teljes mértékben egyetértett velünk. De nem rajta fordul meg az ügy, ha­nem a dombóvári járási tanács igaz­gatási osztályán, mert ettől a szervtől kapott Miklós Péter, a gimnázium igaz­gatója idézést ,,kihágás" miatt 1955 III. 15-re, mert engedély nélküli tánc ren­dezésében vétkes! A feljelentő a szerzői jogvédő, stb. Budapestről. M­­­i, a Dombóvári Általános Gimná­­z*­zium teljesítjük hivatali köteles­ségünket, sőt igyekszünk, ezen túl­menően annyit nyújtani a szocialista embernevelés és kultúrforradalom te­rén, amennyi erőnktől telik. Több éves szép eredmények állnak már mögöt­tünk. A pesti Eötvös Gimnázium mun­káját méltatja a Szabad Nép. A mi iskolánk igazgatója pedig idéző levelet kap kihágás miatt... Hol a hiba? Mert valahol hiba tör­tént! Az én véleményem az, hogy nem a Gőgös Ignác Gimnázium követte el a hi­bát! Hanem az, aki illetékessége címen nem vesz annyi fáradságot, hogy hatásköri illetékességének kereteit meg­ismerje, hogy utánajárjon, miről is van szó. Mert arról nincs tudomásunk, hogy az ország bármelyik iskolájában is előfordult volna, olyan eset, hogy a szerzői jogvédő helyi megbízottja kihá­gásnak minősítette az iskola nevelő­­jellegű belső munkáját GÖMÖRY JÓZSEF gimn. tanár. Egy boldog nyertes . . . Alacsony, tömzsi, kerekar­cú asszony áll az OTP Tol­na megyei fiókjának előcsar­nokában, a pénztárablak előtt várakozik. Valami pa­­pírszeletfélét és néhány bé­kekölcsönkötvényt szoron­gat a kezében. Arca kipirult, mint a rózsa, kezeinek pedig nem találja helyét, hol rákö­nyököl a polcra, hol köppe­­nyén keres valami babrálni valót. Többen is álltak kö­rülötte, de nem tudta volna eltitkolni, hogy valami nye­reményfelet fizetnek ki neki. Neve: Csizmazia Ferencné, a szekszárdi 32-es Népbolt dolgozója. — Úgy kezdődött a dolog — mondja — hogy a férjem otthon összeszámolta a köt­vények értékét. Kiderült, hogy jópárezer forint értékű kötvényünk van, mert én is és a férjem is jegyeztünk. Azt mondja a férjem, — „Jó lenne megnézni, hátha végre minket is megkörnyékezett a szerencse”. Mikor megje­lent az újságban a nyere­ménylista, elvittük a postára kötvényeinket ellenőriztetni. Ott azt mondták, hogy talán ötven forintot nyertünk.. Most délelőtt pedig értesítet­tek, hogy ötezer forinttal húzták ki az egyik kötvé­nyünket és már mehetünk is átvenni a pénzt. Egyéb sem kellett Csizma­zia Ferencnének, azonmód munkaruhában szaladt a ta­karékpénztárhoz ... A család­ban még senki sem tud a nagy szerencséről. Emiatt azonban nem aggódik Csiz­­maziáné. Azt mondja: — Annál nagyobb lesz a megle­petés és az öröm, ha már a pénzt is viszem magammal. Férjem egy kicsit gyengélke­dik, de ha megtudja, hogy milyen szerencse ért bennün­ket, biztosan meggyógyul... Horváth Bertalanná, az OTP pénztárosa odaszámolja Csizmaziáné elé a „ropogós” százasokat. Kérdez egy-két adatot, de Csizmaziánét nem nagyon lehet időztetni: ös­­­szegyűri markában a pénzt és siet hazavinni a nagy örömhírt — a pénzzel együtt. Köszönés után még futtában megjegyzi: — Ha bővebben akarnak velem beszélni, jöj­jenek el délután a ruhás­boltba. Ott egész biztosan megtalálnak, mert vásárolok. Sosem jöhetett volna jobb­kor ez a nyeremény, alig várom, hogy ágyhuzatot, ru­haneműt vásárolhassak rajta. ÍRÓGÉPEST, szorzó gépet megvételre kere­s. Anyagellátó Vállalat Tolna. FSZTEPn A P­ADOT kiíró öntésbe keres a Tolna megyei Építőipari Vállal­a­t. Cím: Szekszárd, Arany J. u. 13. 1 NAPLÓ 19S5 MÁRCIUS 19 Az életbiztosításról A természet rendje szerint az emberek idővel megöreg­szenek és meghalnak. Ezért helyes, ha anyagi erejükhöz mérten saját maguk is gon­doskodnak öregségük­ről és ha­­láluk esetére családjukról. Az életbiztosítás a társadalombiz­tosítás célszerű kiegészítése. A városi és falusi lakosság egyaránt igényb­e veszi az élet­­biztosítást. Jelenleg több, mint 700 ezer dolgozónak van élet­­biztosítása, amelynek értéke sokszáz millió forintra rúg. Különösen népszerűek a havi 3 forint díjú kís­életbiztosítá­­sok, de a szerényebb össze­gűek mellett mind számosab­bak a magasabb összegre kö­tött életbiztosítások is. Az új életbiztosítások díját az Állami Biztosító január 1- től kezdődően mintegy 20—10 százalékkal leszállította, s a szolgáltatásokat lényegesen kibővítette: például külön díj­fizetés kötelezettsége nélkül az életbiztosítást kiterjesztet­te a rokkantság számos ese­tére is. Az életbiztosításnak két fő fajtája van: az úgynevezett haláleseti biztosítás, amely­nél a biztosítási összeget a biztosított bármikor bekövet­kező halálakor fizeti ki az Állami Biztosító, továbbá az úgynevezett vegyesbiztosítás, amelynek lényege az, hogy ha például egy 30 éves em­ber 20 évre szóló életbiztosí­tást köt, 50 éves korában kéz­­hez kapja a­­ teljes biztosítási összeget, ha pedig időközben elhalálozna, a biztosítási ös­­­szeget a kötvény bemutatójá­nak fizetik ki. Az egyes biztosítások díja a biztosítási össze­g nagyságától, a biztosítás tar­tam­ától és a biztosított életkorától függ. Egy 30 éves ember például kizárólag halál esetére szóló 10 ezer forint összegű 20 éves díjfizetésű tartamú életbizto­sításért havi 20 forint díjat fizet. Ha ugyanezt a biztosí­­ást nemcsak halál esetére, hanem arra is megköti, hogy a kikötött időtartam lejárta után a biztosítási összeget ő maga vegye kézhez, a havi díj 38 forint. A díjhoz semmiféle pótdíj, vagy illeték nem járul és ez életbiztosítás mentes az örökösödési illeték alól is. A Szovjet Filmünnep­ műsorából Az őserdő fogl­yai M­ihász bátor kis legényke. Nagy kalan­dokra vágyva indul haza a Szuvorovról elnevezett katonai iskolából a nyár, szünidőre nagyapjá­hoz és nővéréhez, a,, alig tizenhárom éves Oleszjához. Egy séta közben a két gyerek érdekes fényképfelvételeket talál az egyik elha­gyott partizánkuny­hóban. Mikor a fil­met előhívják, látják hogy az egy térkép s rajta „titkos” jelzésű felirat. Elhatározzák, hogy átadják azt a helyi kutatócsoport vezetőjének. Sietve indulnak a telepre, itt azonban csak Gluskát találják egy idegen férfi tár­saságában. Szerencsét­lenségükre Gluská­­nak mondanak el mindent, ak­i nem más, mint a partizán osztag árulója, aki most is az ellenség szolgálatában áll, ő dugj­a el a fényképe­ket is. Örömmel vál­lalkozik arra, hogy Mihaszt és nóvtvel elvezeti az erdőbe a geológus csoport után A két gyereket az erdő sűrűjébe, a mo­csárba vezeti. Hiába kiáltanak segítségért, Gluska magával víve a filmtekercset, már visszafordult. Azt m­­szi, minden rendben, a gyermekekkel együtt elmerülnek az áruló nyomok is. Ancsar, a nagy far­kaskutya, okos, hűsé­ges barát, loholva vágtat a két testvér után, a hang irányá­ban. Mihasz a kutya segítségével kijut a mocsárból, majd egy nagy fa ágát odahaj­lította a mocsár fölé és megszabadítja Oleszját is. Fáradtan, éhesen vándorolnak kísérőjükkel, Ancsar­­ral. Az éjszakát egy fán töltik. Élelmük vadalma. Már máso­dik napja barangol­nak a vadonban, küszködve éhséggel, fáradtsággal és ziva­tarral, , amikor egy földbeásott kunyhó­hoz érnek. A gyere­kek itt térnek pihe­nőre, majd ismét kí­sérletet tesznek a menekülésre. Ancsar nyakába akasztanak egy cédulát a követ­kező felírással: — Gluska áruló! — Mi­hasz ugyanezt a két szót vési be minden fatörzsbe, amely a kunyhó közelében van. A faluban lázasan kutatják őket, Glus­ka is elindul. A go­nosz, szívtelen ember­nek éppen kapóra jön Ancsar, a jámbor eb. A menekülő kutyát megsebesíti, majd kutatni kezd a gyere­kek után. Először az elvesztett úttörőnyak­kendő, majd a meg­rakott tűz hamuja mutatja az utat az árulónak. Mikor azon­ban a fába vésett írást megpillantja,­­ felgyújtja a fatörzse­ket. A két gyerek menekül a tűz elől. Fáradtan pihennek meg édesapjuk sír­jánál. Itt talál rájuk a vérszomjas Gluska. A férfi meg akarja ölni a két testvért. Tervében csak a nagyapa akadályozza meg, akit a megsebe­sített Ancsar vezet unokái nyomára. Gluskát elfogják és törvényszék elé állít­ják. Bemutatja a szek­szárdi Garay János filmszínház március 10—14-ig. s­as is CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 10 ügyeletes gyógyszertár: — 11/1. számú, Állami gyógyszer­­tár. Névnap: Olimpia. Várható időjárás csütörtök estig: felhős idő, néhány he­­lyen, főleg keletem havaseső, eső. Helyenként hajnali köd. Mérsékelt északkeleti-északi szél. Az éjszakai lehűlés el­sősorban északnyugaton erősö­dik, a nappali hőmérséklet ali­g változik. Várható legala­csonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 2—plusz 1, leg­magasabb nappali hőmérséklet csütörtökön plusz 2—plusz 5 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőm­ér­­séklet nulla-plusz 3 íoa. között — A IV. Békekölcsön má­sodik sorsolásáról elkészültek a hivatalos nyereménylisták. Az illetékes postahivatalok és OTP-fiókok megkezdték a nye­remények kifizetését. * — A bátaszéki Búzakalász termelőszövetkezetben 14 tag­gal DISZ-szervezet alakult. * — Szakoson gazdatanfolyam működik, amelyen rendszere­sen részt vesznek a dolgozó parasztok és szélesítik mező­gazdasági szakismereteiket. MOZI Garay filmszínház. Március 14-ig: AZ ŐSERDŐ FOGLYAI. Színes, ma­gyarul beszéő, szovjet film. Előadások kezdete- va­ár- és ün­nepnap- 2, 4, 6 és 8 órakor Szom­baton: 4, 6 és 8 órakor Hétköz­nap:­­> és 8 órakor. Pénztárnyitás: Vasár és ünnepnap d e. 6—11-ig és d. u. 1-től. Hétköznap d. e. fél 11 — 12-ig, d. u. 5 órától. SPORT Paksi Kinizsi—Hőgyészi Traktor 8:2 (5:1) Hőgyész, 600 néző, vezette: Vindics Havas, csúszós pályán az alábbi játékosokkal futott­­ ki a két együt­tes: Hőgyész: Petrányi — Ulrich, Buda, Tuma — Gál, Bősz — Viczii, Nichter, Herr, Trick, Endre. Paks: Szabó — Horváth, Darnai, Váczi — Németh, Vida — Bálint, Volf, Somodi, Bemcsik, Mészáros. A paksi csapat az első percek­ben már irányítja a játékot és a nyolcadik percben Vida egy sarokrúgásból gólt fejel. 1:0. A hő­­gyésziek cs­ak időnként jutnak szó­hoz, de a paksi védelem, Dániai­vá,­ az élen hárít. A 30. percben Bálint egy kapu előtti kavarodásnál a hálóba­ juttatja a labdát.­­ 2:0. 3 perc emúlva Somodi a balszélen át­­játsza a védelmet és éles csavart lövéssel a hálóba köt ki. 3:0. öt perc múlva Somodi átadását Bálint értékesíti. 4:0. A 41. percben új­ból a szemfüles Somodi átadásából Bencsik ér el gólt. 1­:0. A hőgyé­­sziek időnként támadnak é­s Gál szép, egyéni akciója után Herr a kapuba fejeli a­­ labdát. 5:1. A második félidő első negyed­órája változatos. Hőgyész ebben az időszakban mintha magára talált volna. A 16. percben Nih­ter lövése a paksiak kapujába köt ki.­ 5:2. Négy perc múlva Somodi a 38. percben Mészáros lesz ered­ményes.^ 7:2. A mérkőzés befeje­zése előtt 2 perccel Somodi 25 mé­teres szabadrúgását Petrányi kiüti és Mészáros azt a gólvonalon túl gurítja. 8:2. Jók: Darnai, Somodi, Vida, illet­ve Petrányi és Gál. Bírálat: A paksi csapat lényege­sen jobban játszott a hazai csa­patnál és, megérdemelten jutott a győzelemhez. A paksiaknak az erőnléte is jobb volt, mint a ho­gy őszieké. A hőgyészi csapatot Pet­rányi bravúros védései mentették meg a kétszámjegyű vereségtől. Tolnai V. L.—Dombóvári Lokomotív 2:1 (0:0) Tolna, 1.000 néző. Vezette: Ma­joros. Nagyszerűen előkészített pá­­lyán kerü­l sorra a mérkőzés. n­év­­közben 120 társadalmi munkás le­­ta­kar­colta a havat a pályáról és így a csapatok eléggé csúszós gyepszőnyegen mérhették ös­sze tu­dásukat. Tolna: Ezer — Wolker, Bizony I., Link — Tihanyi, Bizony II. — Deák, Bajza, Joósz, Pruzsi­­na, Krausz. D. Lokomotív: Halmos — S­oos, Halmosi, Kelen­fi —Nagy, Kálmán — Simonfalvi, Gelencsér, Gebhardt, Mátrai, Czibók. Az I. félidő kiegyenlített játé­kot hozott. A játéknak ebben­ a szakaszában a védelmek nagyszerűen ^ártak és egyetlen esetben sem si­került gólt elérnie egyik csapat­nak sem. A félidő közepe táján a Dombóvári Lokomotív játszott fö­lényben, míg a félidő végén a ha­zaiak rohamoztak jobban. A 32. percben egymás után 6­­ sarokrúgást rúg­o­tt Tolna Dombóvár ellen, de ezekből nem­ sikerült gólt elérni. A Lokomotív főleg Gebhardt révén veszélyeztetett sokat. A II. félidőtt dombóvári támadá­sok vezették be. A vendégek tá­madásai az első negyedórában ál­landósultak és a 8. percben a tá­madásoknak az eredményeképpen a vendégcsapat érte el az első gólt. Simonfalvi lefutott és Gebhardt fej­jel továbbította a hálóba a labdát. 0:1. A gól után itt a Lokomotív tá­madott többet. A h­az­ai csapat azon­ban jól védekezett. Csak a félidő közepén fordult meg a játék képe. Az utolsó perceket a vendégcsapat nem bírva és így a széteső csa­tárjátékot játszó tolnaiaknak si­került megfordítaniuk a mérkőzés sorsát. A 41. percben Bizony 30 méteres­­ szabadrúgásból szerezte meg az egyenlítő gólt. 1:1. Erre a ven­dégcsapat — eléggé helytelenül — védelembe vonult és ez lett a vesz­te. A 44. percben Bajza beadása lábról lábra szállt a dombóvári kapu előtt, míg végül Krausz tér­déről Halmos hálójába jutott a labda. 2:1. A Lokomotív a mutatott játék alapján inkább győzelmet érdemelt volna, de a félidők végét nem bírta és jobb erőnléte révén sikerült a hazai csapatnak megfordítania a mérkőzés sorsát, annak ellen­ére, hogy ezúttal a tolnai csatársor igen­ széteső játékot mutatott. Jók: Bi­zony I. és II., Tihanyi és Wolher, illetve Gebhardt, Simonfalvi és a közvetlen védelem. AZ EDZÉS Dr. Kovács Károly kórházi főorvos előadása a Sportakadémia előadássorozatán Bevezetőben az előadó az edzést, mint bonyolult folyamatot elemez­te. Ilang­oztat­ta, hogy az edzés vizsgálatánál a bonyolult biológiai folyamatokon kívül tekintetbe kell vennünk a pedagógiai elveket, a pszichológiai folyama­tok értékelé­sét, szervezési kérdéseket, tehát a problémák egész komplexumát, s az edzést — m­int a testi nevelés legfontosabb esz­k­özeit — a kom­­­­munista nevelés elszakíthatatlan ré­szeiként­­ kell tekintenünk. ..Az edzés biológiai lényegét Pav­lov tanítása alapján abban jelöl­­hetjük meg, hogy az agykéregben állandóan képződő új feltételes kapcsolatok segítségével a szerve /ét egyensúlyban tud mar­adni kör­­nyezetével4*. .— állapította meg. Ezután az izommozgás, a munka és a testgyakorlás között mutatkozó különbségeikre mutatott rá. A továbbiakban a mozgások el­sajátításáról szólt szemléletes pél­dákkal. .Ha valamilyen sorozatos mozgást életünkben először kísér­tünk meg, bármilyen jó­l magya­rázták is azt meg és bármilyen sokszor -s láttuk azt, a kivitelezés mégis kezdetleges lesz“ — mon­dotta d * c őr­ dó. ,,Egy ideig tar­tó gyakor’as r«tán azonban azt lát­juk. henry re .ne '■ 'bb«n sikerül A kezdő eleinte erőlköd­k és emiatt hamarosan <•k­i­ fárad. A soks­ oi­ ismétlés», az idegi a p csőlátóik rö,­­ződése Us-i a gyakorlott mozgás­, folyamatossá és eredményezi­­ azt, hogy az a gyako­r­ott sportolónak lényegesen kevesebb energiájába ke­rül“. A gyakorlott sportolónál az­ izmok működésének koo­rdináltsága eredménye?: -a­z, hogy egyszerre több izom kap ingert­­ dogén át az összehúzódásra s a központi ideg­rendszer, az agykéreg, a kéregn.ak­ti központik, a ki?a.rs a gerinc­velő a pillanatonként kapott érte­sülések alapján szabja meg a be ideg’és helyes mértékét. Mndezek alapján azt is elmondhatjuk, hogy az­ edző sportember tulajdonképpen nem is az izo­mzatát gyakorolja, hanem agykérgi és kéregalatti ideg­­központjait mert csak ezeknek pontos beállításával lesz az izmok­nak a működése koord­inált. Az előadás ezután az idegrend­szer alapvető működésével, a ref­­lexxel foglalkozott. A reflex mi­benlétét úgy határozta meg, hogy az nem más, mint a szervezet va­lamely­­ részének ingerlésére az idegrendszer útján rem eletet adó működés. Beszél­t a reflexek két nagy csoportjáról: ^ a feltétlen ^ és feltételes reflexekről. ^ Megállapítot­ta, hogy amíg a feltétlen reflexek öröklöttek, (pl. erős fény hatására minden embernél p­up­i­l­a-s­z­űkül­e­t lép fel), addig a feltételes reflex olyan időleges kapcsolat, amely le­hetővé teszi a­­ szervezet alkalmaz­kodását a folyton változó környe­zethez. A feltételes reflex^ megér­téséhez az előadó Pavlov híre« Qtu­­ty akis­érleted­t említette meg^. Szem­léltetően mutatta ^ be az előadó ezt a kísérletet, amely szerint 1. meg­indul a kutya emésztő­nedveinek elválasztása, na a szájába ételt te­szünk. 2. De a sötétben tartott ku­tyának a nyálkahártyáját egyszerű lámp­agy­új­tással is működésbe le­het hoz­ni, ha a lámpagyújtást több alkalommal is a kutya meg­­etetésével kötöttük össze. Megemlítette, hogy megfi­gye­lések szerint a sportoló vérében a sport­­munka megkezdése után emelkedik a vércukor szintje és lényegesen több oxigént fogyaszt, mint egyéb­ként. De azt is megállapították, hogy hasonló jelenségek észlelhe­tők — természetesen kisebb mér­tékben — a sportesemények nézői­nél. Ennek oka pedig a feltétlen reflex. Ez általában úgy keletke­zik, hogy néha e­gy időben hat a feltétlen reflexxel. Ilyenkor az agykérgen keresztül új kapcsolat, úgynevezett kapcsolódási reflex jön létre és többszöri ismétlődés állí­ i a kapcsolódás: reflex segítségével a feltételes reflex is megjelenik. Végül az előadás az idegrend­szerben mutatkozó két egymással ellentétes jelenséggel: az ingerlés­sel és gátlással foglalkozott rész­letesen, és végső következ­tetéskép­­pen arra a megállapításra jutott a pavlovi tanítások alapján, hogy a jól felépített és biológiailag meg­alapozott edzésnek a következőket kell tartalmaznia : 1. Fokozatosan felépítettnek kell lenn­i, hogy a szükséges feltételek i­degk­a­pcsola­tokat kiépíthesse. 2. Kellő számú is­­m­étlésre van szükség, hogy az ideti ka­pcsolato­k kel lépn ni? ,.szj,át,dúlni«S'»»nak. 3. Az edzések meghatározott idő­­­po­n­tjában maximális terhelésekre van szükség, mert csak ez bizto­sit­ja az Vj évfolyamatok erejét. 4. Sokoldali edzésre van szük­ség mert például a mozgatófoga­­m­a­th­oz szüksége analizátorok több féle irányú műk "mL Mese biztosab­ban vezet azok tökéletesedéséhez, 5„ Egvén: edzésterv szükséges, mert f.:"ne>mbe kell vennünk a sport­olók különböző idegrendszeri Aípuszit a.mi azt jelenti hogy más- és má-’féleképDor> ^agáinak ugyan­arra a megtéri’ 5re.­­ követke­z eVVidás-rn 16-án. szer­dán este n'nto­an 6 órai kadéttel <* volt me Vf­ bá^­, kisírniék­^n kö­rű] sor. Az előadás címe: Az ed­zés ha+ása a sporio’órs. I Sportlist­ád alakult a szekszárdi Cipész KTSZ-nél A szekszárdi Cipész KTSZ bri­gád vezetője, Marton József a bri­gádjával megbeszélte hogy sport­­brigádot a’zlVt. A megbeszélést kö­­vetőleg röv’ddell utóiba meg­h­­ala­­­­ W‘ák sportibrigáciot és március 1­+01 Marton Józse­f brigádja ..Szpá­rtákusz spor''brigád*‘ nevet vette fel. A brigád csatlakozott az ország területén fo]va . Szpártákusz cDortk»d rr-Á 4r.k“ vo^S^n­véh­eZ. Műtrágyázási és növényvédelmi KIÁLLÍTÁS 195 v március 11—24-ig a szekszárdi BALOGH Á­D­ÁM MÚZEUMBAN Megtekinthető minden nap 8 — 17 óráig Belépés díjtalan! TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20­10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20­11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címei Szekszárd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felves a Pécsi Szikra Nyomda Vállalat Pécs, Munkácsy Mihály utca 1 0 «JL Telefon: 20-2?. Nyomdáén feleli Meller Rezní

Next