Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-03 / 79. szám
Munkások, munkásnők, ifjúmunkások! Erősítsétek a munkás-paraszt szövetséget! A „mesés Keletről” párizsi szerződésekről és a magyar vendégszeretetről beszél Iradzs Eszkandary, a kiváló iráni békeharcos srínről s a körülötte fekvő országokról általában úgy szoktunk beszélni, mint a „mesés Keletről”. Fantasztikus útleírások, gyermekkori meseemlékek Aladin csodalámpájáról és a hajós Szindbádról, a valószínűtlenség határán mozgó történetek varázslókról és a mangófa titkáról, mind megerősítették ezt a „mesés Keletről” szóló hiedelmet. Valóban olyan csodálatos országok ezek? — Irán rendkívül gazdag ország, — beszéli Iradzs Eszkandary, a Békevilágtanács Szekszárdon járt tagja, s változatos földjein minden megterem. Talán sokan nem is gondolnak rá: rendkívül nagy ország, négyszer akkora, mint Franciaország. Hatalmas hegyei vannak, nem ritkák a hatezer méter magas csúcsok sem, s, éppen ezért klímája nagyon változatos. Az északi, hideg éghajlaton a téli 20 fokos hideg épp olyan megszokott, mint a déli részek nyári 50—60 fokos hősége. Ebben a változatos klímában valahol minden növény megterem, az ismert gabonaféléktől a déli gyümölcsökig. Iránt mégis elsősorban a gyümölcsök hazájának szokták nevezni, a hosszú felsorolás helyett talán csak annyit, hogy egyedül szőlőből 70 fajtát termesztenek. A gazdag föld azonban ** nagyon mostoha az itt lakókhoz. Mint Iradzs Eszkandary elvtárs szavaiból megtudjuk, a lakosság túlnyomó többsége paraszt, akik azonban rendkívül nagy nyomorúságban élnek. — A lakosság túlnyomó többsége analfabéta, — beszéli. — A közegészségügy helyzetét pedig mindennél jobban megvilágítja egyetlen számadat: minden ezer csecsemőből 700 elpusztul, mert nincs orvos, nincs gyógyszer, de nincs társadalombiztosítás sem. Pedig Iránnak gazdag, ősi kultúrája van, amely az arab hódítások idején is erősebb és magasabb fokú volt, mint a megszállóké. — Mi a helyzet jelenleg Iránban? — A közelmúltban nagy érdeklődés kísérte a Moszadikügyet. A konfliktust az idézte elő, hogy Moszadik államosította a petróleumipart s feloszlatta a parlamentet. A király elmenekült, azonban az imperialisták segítségével államcsínyt hajtottak végre s azóta fasiszta jellegű katonai diktatúra van Iránban. Ez azt jelenti, hogy a haladó Toudeh-párt tagjai, a legjobb iráni békeharcosok ellen gyilkos hajszát indítottak, statáriumot léptettek életbe. Iradzs Eszkandary kiváló ismerője a nemzetközi jognak. A párizsi szerződések ratifikálásával kapcsolatban, mint nemzetközi jogász így beszél: — A párizsi paktum szöges ellentétben áll a jaltai és a potsdami szerződésekkel, amelyeknek az volt a lényegük, hogy a hitleri Németországot legyőző hatalmak nem szövetkeznek egymás ellen. Az atlanti paktum és az ezt követő párizsi szerződések ezt a megállapodást szegték meg ugyanakkor, amikor újra életre keltik az imperialista Németországot. De ezek a szerződések ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek alapokmányaival is, mely kimondja, hogy az öt nagyhatalom — Kínával együtt természetesen — beszélje meg a vitás kérdéseket. Teígezetül megkérjük, beszéljen valamit magyarországi tapasztalatairól. — Sajnos, nem beszélek magyarul s így az emberekkel közvetlenül nem tudok érintkezni. Azt azonban lépten,nyomon tapasztalom, hogy a magyarok előzékenyek, udvariasak, vendégszeretők. Épp a napokban történt velem Budapesten, hogy egy trafikban cigarettát akartam vásárolni. Mikor a trafikosnő látta, hogy nem tudok magyarul, oroszul, németül és franciául kérdezte, hogy milyen nyelven beszélek. Erről jutott eszembe, hogy amikor 1950- ben Amerikában jártam, milyen keservesen kellett tapasztalnom, hogy, aki nem beszéli az amerikai angol dialektust, elveszett ember. Még a taxisoffőrök sem akarnak szóba állni vele ... A szekszárdi békeharcosok sárközi szőttessel, sióagárdi babával és egy szekszárdi vörösborral teli pompás csutorával kedveskedtek a jeles iráni békeharcosnak. A szerény ajándékok talán öregbítették Iradzs Eszkandary elvtársnak, a magyar vendégszeretetről alkotott jó véleményét. (CS) t jó munkát végez a dombovári termelési bizottság Alig egy éve alakult meg Dombóváron a 60 tagú termelési bizottság, amelynek legfontosabb feladata, hogy a község dolgozó parasztjainak munkáját segítse. Ezt a feladatát be is tölti. A megalakulás után azonnal munkához látott és a dolgozó parasztoknak azt a kérelmét valósította meg, hogy mezőőröket jelöljenek ki a határba, mert nagymérvűvé váltak a mezei lopások. Közösen választották ki azt a hat embert, akiket megfelelőnek tartottak e feladat ellátására. Ezután a határban kitisztítottak négy kutat, április 30-ig pedig társadalmi munkával egy új kutat is ásnak. A kezdeti lendület ebben az évben sem hagyott alább. A termelési bizottságnak igen nagy szerepe volt a 60 hold tavaszi búza korai elvetésében. Megkönnyítette a dolgozó parasztok munkáját és ezzel meggyorsította a koratavasziak vetését a termelési bizottságnak az a javaslata, hogy a vetőgéppel nem rendelkező gazdáknál szervezzék meg a vetőgép kölcsönzést. A gépállomás, a helybeli termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezet közel 70 dombóvári gazdának kölcsönzött vetőgépet. Az elvetett tavaszi búzának egy részét a gazdák egymás között cserélték ki. Ezenkívül cserélték pillangós virágú növények vetőmagját is. A termelési bizottság előre gondoskodott például arról, hogy a földművesszövetkezetben az őszi gabonák fejtrágyázásához, vagy a gyümölcsösök permetezéséhez szükséges anyagokat megkapálhassák a gazdák. A termelési bizottság javaslatára 300 hold községi legelő fogasolását, szerves és szervetlen trágyázást végezték el. Adtunk már hírt arról is, hogy a gazdák, termelőszövetkezetek és szövetkezeti csoportok közös szövetkezése eredményeként tavasztól őszig terjedő időszakra növendék szarvasmarháikat közös legelőn, úgynevezett gulyában tartják. Egy 70 holdas legelőt létesítenek részben társadalmi munkával 150 növendék részére, egy féltetejű fészert és karámot is építenek. Ez a legelő a szarvasdi területen a községtől pár kilométerre van. A legelőnek ez a része a legjobb. Emellet gondoltak arra is, hogy esetleges szárazság esetén is legyen1 zöldtakarmány, ezért a legelő mellett mintegy 8 holdas területen majd szakaszos beosztással zöld takarmányt termelnek. A község dolgozó parasztjai, termelőszövetkezetei, és szövetkezetei örömmel fogadták a termelési bizottságnak ezt a javaslatát. Bura Ferenc dombóvári gazda és még nagyon sokan, amikor meghallották a közös állattartásnak ezt a formáját, örömmel fogadták, mondván azt, hogy így nem kell eladniuk a növendékállatokat, hanem fel tudják nevelni. Csak egy-két jellemző példát mondottunk el a dombóvári termelési bizottság munkájáról. Ez a munka, ez a lendület az elkövetkezendő időkben még nagyobb lesz. A termelési bizottságban lévő 60 gazda az eddigi eredményeikkel és terveikkel azt a célt akarják elérni, hogy megkönnyítsék a dolgozó parasztok munkáját. Amikor a pitypang nyílik, nagyszerűen mulatunk mindig a bátyámmal. Akárhova indultunk 7*7 ő elől, én meg a sapkában — fontoskodva utána szóltam: — Szerjozsa! Bátyám megállt, hátranézett, én meg egyenest az arcábafújtam a pitypang pelyhes magját. Aztán már ő is résen volt, s amint nem ügyeltem — pfüh! — az arcomba fújta ő is a fújókát, így ezt az érdekes virágot csupán szórakozásunkul szaggattuk. Egyszer azonban nagy felfedezést tettem. Falun laktunk, ablakunk előtt rét terült el s az a rét tiszta arany volt a sok virágzó pitypangtól. Nagyon szép volt! Mindenki azt mondta: „Jaj de szép ez a rét! Tiszta színarany!” Egyik nap korán keltem, hogy horgászni menjek, hát látom, hogy a rét nem arany ám, hanem zöld. De amikor déltájban hazamentem, már megint csupa arany volt a mező. Most már elhatároztam, megfigyelem ezt a furcsaságot. Estére a rét megint megzöldült. Akkor kimentem, kerestem egy pitypangot, és észrevettem, hogy összecsukta a szirmait: mintha a mi ujjaink a tenyész felőli oldalukon sárgák lennének s ha ökölbe szorítjuk a kezünket, eltakarnák a sárgát. Reggel, amikor felkelt a nap, láttam, amint a pitypang kitárja ujjait — vagyis szirmait és a rét megint aranyszínbe borul. Attól fogva a pitypang a legkedvesebb virágunk volt, hiszen velünk, gyermekekkel együtt tért aludni minden este s velünk együtt ébredt reggelente. Az aranyrét írta: PRISVIN Az állattenyésztésből növeli jövedelmét a sárpilisi Márciusi Ébredés tsz Az elmúlt évben jelentős fejlődést ért el a sárpilisi Márciusi Ébredés termelőszövetkezet. Minden munkát határidőre elvégeztek. Kukoricából például 50 holdon 33 mázsás átlagtermést értek el. Ebben az évben még nagyobb eredmények elérésére törekszik a szövetkezet tagsága. A jövedelmet elsősorban az állattenyésztés hozamából akarják növelni, amint azt a termelőszövetkezet terve mutatja. A sertéstenyésztésben az anyakocák számát 25-ről 35-re emelik. A malacok, süldők szabadpiaci értékesítéséből 69.000 forint, hízósertésekből 124.860 forint jövedelemre számítanak. A tehenészetben elsősorban a minőség fejlesztésére törekszenek, saját nevelésű állatokból. Baromfiállományuk most 54 tyúkból és 23 libából áll. Az év végére 400 tyúkra és 160 libára fejlődik az állomány. Azonkívül 80—100 darab pulykát is akarnak tartani. Az év folyamán a baromfi telep részére kétholdas területet kerítenek körül és vetnek be lucernával, vörösherével. A termelési terv szerint ebben az évben egy munkaegységre 6.37 kiló búza, 1.60 kiló árpa, 3 kiló májusi morzsolt kukorica, másfél kiló burgonya, 350 kiló széna, 2.20 kiló takarmányrépa, azonfelül cukor, olaj, szappan és 685 forint készpénz jut. Hebeling Jakab és Kiss Gyula, ugyanúgy, a többi tagok is szép jövedelemre számíthatnak. Várja is már a tagság a jó időt, hogy megkezdhessék a munkákat és a tavalyi eredményeket felülmúlva mutassák meg a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét. A tervért, a minőségért Rossz hírek jöttek a felszabadulási műszak első napjaiban a Bonyhádi Zománcgyárból. — „Elvtársak, nagy baj van, — mondta a telefonba Gyopár elvtárs, a gyár főmérnöke. —„ Újfajta lemezt kaptunk, ledobja az alapzománcot, egyelőre nem tudunk mit kezdeni, a minőség romlik.” A gyár mégis teljesítette tervét, sőt az utolsó hetekben, hozta be a minőség terén a lemaradást. De a dolgozók sokáig nem felejtik el március 15-ének és a rákövetkező éjszakának izgalmait. — Hogy is történt? A legutóbbi szállítmánnyal fényes, foszfátos lemezt kapott a gyár. Semmi jelzés nem volt a szállító vállalattól, hogy hogyan kell ezzel dolgozni, milyen eljárással kell ezt zoáncozni. Csak azt tudták, hogy nagy, 46 motiméter átmérőjű zománcozó üstöket kell spíteni belőle. Az előkészítésnél nem vollt mi hiba, azonban az alapzománcozásnál tömetlen meglepetés érte a műszaki vezeető dolgozókat: a lemez nem köti meg a táncot,• égetés után tenyérnyi darabokon 'ált róla. Ezen a napon, március 15-én csak százalék elsőosztályú zománcedény készült "át’bap, a többi selejtes volt. Tenni kell valamit” — ez volt a vélemés mindenkinek. Nem lehetett megvárn, Pestről lejönnek szakemberek. Pesten tudják megmondani, milyen technológiai írások szerint kell ezzel a lemezanyaggal gozni. Az idő pedig sürgetett, hisz a tv>téves terv sorsáról volt szó. — „Az alap•ánccal nem lehet hiba, mindig ezzel dőlünk, a lemezzel lesz a baj” — így vétetett Vilmann János égető, aki tizenhat évezik a gyárban. . ..Más néte*őzo.. anyaggal kell próbálkozni, ehhez a lemezhez”. — Állapította meg Vugrig Valdemárraé főművezető és Novák Györgyné művezető. Este egyikük sem ment haza, hogy kikísérletezzék az új eljárást. Először 5 százalék kvarcot kevertek a zománcanyagba. Izgalommal várta mindenki a kísérlet eredményét, de amint kivették az égetőkemencéből, újabb csalódás nem vált be. Újabb próbálkozás: A V O 7-es folyósítóból 20 százaléknyit kevertek a zománcba. Körülástáik a műszakiak, munkások a kemencét. Mi lesz? — Sikerül-e a felszabadulási műszakban , kiköszörülni a csorbát, megjavítani a minőséget úgy, hogy az utolsó hetek és üzemszint fölé emeljék az egész negyedév eredményét? Sikerült. Wilmann János így emlékszik vissza: „Már amikor kinyitottam a kemence ajtaját, láttam, hogy nincs semmi hiba, jó az új anyag.” Vugrigné és Novák elvtársnő, akik munkaidő után egész éjszakájukat rászánták a kísérletre ,csak annyit mondanak: „Kommunisták vagyunk, kötelességünket teljesítettük.” Azóta ezzel az összetételű anyaggal dolgoznak. Bevált a másfajta lemezeknél is, ott is ezt használják. A továbbiakról beszéljenek az eredmények: március második dekád: 34 százalék elsőosztályú zománcedény (ebben van a 15-i 60 százalék is). március 21: ól.3 százalék, március 22: 93 8 százal ív 4« ;<jv tovább minden nap 90 százalék fölött. Március 1-től 28-ig: 85.3 százalék Ezen a napon már egész negyedévre viszonyítva elérték a 82 százalékos élüzem szintét. Büszkén jelenthették a gyár dolgozói: negyedéves tervünket mennyiségben is, minőségben is teljesítettük! Két úttörő képviseli a paksi pajtásokat az első Országos Úttörő Találkozón A paksi „Bezerédj” általános iskolában már hetek óta lázasan készülődnek április 4-re. Mind a leány, mind a fiú úttörőcsapatból egy-egy pajtás vesz részt Budapesten az első Országos Úttörő Találkozón. Nagy volt az izgalom, kit jelöljenek. Végül a két legjobban dolgozó patásra esett a választás. Scheidl Lajos Villás tanuló az egyik, aki jó tanulással, lelkes úttörőmunkával érdemelte ki társai bizalmát. Bence Klárát szorgalmas közösségi munkája, jó magatartása alapján választották meg. A fiúcsapat kopjafát küldött, rajta az iskola, a rajok, az örsök hálaszaagjai feliratokkal, hímzésekkel. A lányok hálazászlót küldenek, a Villás lányok hímezték, varrták. Egyik fe'én piros alapon fehér galamb és az iskola neve. A másik oldalán fehér a'enon örcs évszám — 1943—1955 — VH-döVet*r<wkői hímzés. Az iskola tánccsoportja és ”0 '■'' ara a község felszabadulási ünnepségén is részt vesz. Helyi gyűjtésű népdalokat dolgoz fel a nagyszokolyi és pincehelyi úttörőzenekar A nagyszokolyi és a pincehelyi úttörő zenekar különkülön sok versenyen szerepelt már. Az ifjúsági versenyre mindkét zenekar benevezett és lesznek olyan zeneszámaik, amelyeket közösen adnak elő. Külön érdeme a zenekaroknak, illetve zenekarok vezetőinek, hogy a helyi gyűjtésű népdalokat dolgoztak fel és azokat is előadják a verseny bemutatóin. rádióműsor Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy helyszűke miatt a rádióműsort ezentúl naponta közöljük. Szerkeszőbizottság. ÁLLANDÓ MŰSORSZÁMOK* KOSSUTH RÁDIÓ; 4 50: Hírek. Időjárásjelentés. — 4.40—8.20 ig: Reggeli zenés műsor. Közben 5.00: Falurádió. — 6 30: Színházak műsora. — 7.03: A Szabad Nép mai vezércikke Hírek Időjárásjelentés. — 7.43: Naptár — 8.22: .lusonsmer.cies. — ...*«: A Gyermekrádió műsora. — 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 12.00: Hírek. Lapszemle. Időjárásjelentés. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 14.10: Időjárás- és vízállásjelentés — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés —0.00: Esti Híradó. Időjárásjelentés. — 22.00: Hírek. Időjárásjelentés. Sport. — 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 0.22: Himnusz. — Utána: Víz jelzőszolgálat. PETŐFI RÁDIÓ: 4 30: A kisiskolások műsora. — b.40: Torna — 1130: Műsorzárás - 2300: Műsoradás. Április 3., vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. — S.10: Egy falu — egy nóta. Ajándékműsor. — 9.00: Zenebarátok köre. — 9.59: Időjelzés. — 10.00- Vasárnapi levél. — 10.10: Tízévesek A Gyermek rádió műsora. — 11 OOA K vjesnyilkov-kórus hangversenye. Közvetítés a Zeneművészet Főiskola nagyterméből. — 12.15: Jó ebédhez só] a nóta. — 13.00: Jó munkáért —szép muzsikát. Ajándékműsor. — 13.30: Hangos Nap ár. — *4 15: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. — 15.30: Egy hét a külpolitikában. Előadás. — 15.45: Szív küldj 6*ívnek szívesen. — 16.10: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóira‘6. — 17 ‘0: II. félidős Telvszmi közvetítés bajnoki labdarúgómérkezsek től. — 17.45: Kincses kalendárium. — 18.45: Tánczene. — 10.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 3000: Közvetítés a Magyar Állami Operaházból. — Utána: Tánczene. PETŐFI-RÁDIÓ 8.00: Színes magyar muzsika. — 9.00: Magyar népdalok és csárdások. — 9.30: Miska bácsi lemezesládája. — 10.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 11.00: Népek zenéje. — 11.35: Könnyűzene. — 12.30: Három nemzedék a felszabadulásról.. — 13.00: Művészlemezek. — 13.45: A Szabad széltől a Szabadság szerelemig. — 15.00: A magyar tudomány tíz éve. — 15.20: Puszták dalai. — 16.00: Részletek Glinka: Ivan Smszainyin című operájából. — 17.00: A Rádió Gyermekszínház műsora. Világszép Sárkány Rózsa. Mesejáték. — 17.40: Könnyű szimfonikus zene. — 18.14: Kamarazene. —*18.50: A vasárnap sportja. Totó hírek. — 19.10: Blaháné kedves dalaiból. Április 4.: Hétfő KOSSUTH RADIO 00 i*r: Népzene. — 6.00—nnepi ébresztő ■ r- köbben 4.30:— ".55: Ü 6.50: Lapszemle. — 7.55—13.55-1 ünnepi műsor hazánk felszabadulásának 10. évfordulójává. — 14.20: Legszebb népdalainkból!. — 15.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.50: A Rádió Gyermekszínházának műsora. — 16.30: Könnyűzene. — 17.20: Szélvihar Kőszegen. Rádiódráma. — 19.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 20.30: Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger — oratórium Petőfi verseire.— 21.30: Vidám történetek. — 22.10: Tíz perc külpolitika — 212.20: Tánczene. — 23.00: MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA. Sosztakovics; X. szimfónia. — 2l 10: Népi táncok. PETŐFI-RÁDIÓ 7.55—14.00-ig: Azonos a Kossutrádió műsorával. — 14.00: Magyar művészeik hangversenye. — 15.00: A felszabadulás óta eltelt ,10 észtésül^ népszerű filmzenéiből. — 16.00: Közkedvelt melódiák. — 16.40: ,,Az új magyar opera útja". — 17.40: Kabalevszkij: vonósnégyes. — 18.13: Délutáni hangverseny. — 19.10: Szovjet költőik Magyarországról. —* 19.30: Nány népi együttesek hangversenye. — 20.35: Tánczene.— 21.50: A Fővárosi Népi Zenekar játszik. 22.07: Zenekari hangverseny. Április 5., Kedd KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Gáspár Lajos és zenekara játszik. — 9.00: Indulók.— 9.15: Úttörő -híradó. — 10.10: Könnyűzene— nagyzenekarra. — 11.00: Nők negyedórája. — 11.14: Bizet: Gyermekjátékok — szvit. — 11.30: Keringők és polkák fúvószenekarral. — 11.45: Fekete Gyula két karcolata. — 12.10: Vidám magyar muzsika. — 12.45: Heti zenés kalendárium. — 13.30: Rádióhangjáték zenéjéből. — 14.25: Hangverseny gyermekeknek. — 15.00: Rádiójáték Leőwey Kláráról. — 16.00: Kórusok a Német Rádió műsorából. — 16.20: A magyar irridalom története — 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: Bartók zongoraműveiből. — 19.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 19.53*: József Attila verseiből. — 20.20: Tánc-* Zene. — 21.00: A világirodalom humora. —• 21.30: A Magyar Rádó énekkarának hang?versenye. — 22.15: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 23.00: Előadóművészeink hangversenye. — 0.10: Vavrinecz: Változatok egy magyar népdalra. PETŐFI-RÁDIÓ 6.50: Úttörődalok. — 14.00: Német dalai és kórusai — 14.45: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15.30: Áprilisi bolondságok. — 16.00: Verbunkosok, csárdások, népdalok. — 17.00: Bolgár kamarazene. — 17.30: Milyen madarakat várunk vissza a forró égövi erdőkből? Előadás.* — 17.45: Tánczene. — 18.39: Az épülő kommunizmus nagy © r* szagában. — 19.00: Smetan«: fit* adott menyasszony... Opera három felvonásban. — 21.30: Tánccsárda«* seik. — 22.05: Hangverseny Volkmann műveiből. %