Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
TOLNAI mUamaáumtmrSiJEmri A MAI SZAMBÁN: Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából. (2—5. o.) — Fogadás a Magyar Népköztáársaság moszkvai nagykövetségén. (5. o.) — V. M. Molotov nyilatkozata Valerij Liszikov ügyében. (6. o.) — Korszerű izzasztórendszerek a kapitalista vállalatoknál. (6. o.) — Gépállomásaink nagy erőpróbája. (7. o.) MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1955 ÁPRILIS 6 Hatalmas lelkesedéssel ünnepeltek megyénk felszabadulásunk 10. évfordulóján dolgozói Színpompás felvonulásokkal, vörös és nemzetiszínű zászlók erdejében kezdődött megyénkben is a felszabadulás 10. esztendejét köszöntő nagy nap. Szerte a megyében a szovjet hősöket éltette a sok-sok ezres tömeg lelkes tapsa, éljen kiáltása. A forró szeretet és hála megnyilatkozásai hangzottak el pártunk felé is, amely a felszabadulás utáni eredményeink, nagyszerű győzelmeink szervezője, lelkesítője volt s az ma is, hős munkásosztályunk élén. Hitvallás volt ez a nap a békéért harcolók 900 milliós hatalmas béketábora mellett is, amely eredményeit nagyban annak köszönheti, hogy szilárd bástyája a nagy Szovjetunió. — Szeretettel, odaadással, termelésünk állandó növelésével segítjük ezt a naelv békeharcot. — ez volt a felvonulók nagy tömegének egységes véleménye. A beszédeket, a koszorúzási ünnepségeket követő tapsban és éljen felkiáltásokban azonban benne volt az is, hogy eddigi eredményeinket, melyet minden község élénken példáz a mi megyénkben is, ha kell fegyverrel a kézben, életünk feláldozásával is megvédjük. A hála, a szeretet üdvözletei mellett erős fogadásunk száll a Szovjetunió és az összes békeszerető országok és minden békét akaró ember felé. Erőnket nem kímélve küzdünk továbbra is nagy pártunk vezetésével a szocializmus felépítéséért, a béke biztosításáért. Szeksárd hangsúlyozta, hogy ezekkel az eredményekkel azonban nem vagyunk megelégedve, még többet akarunk, s ehhez feltétlenül szükséges, hogy a paksi járás területén is a felszabadulási munkaverseny eddigi eredményeit még tovább fokozzuk. Az ünnepi beszédet követő hatalmas taps és éljenzésben benne volt Paks község dolgozóinak elmúlhatatlan szeretem és hálája a felszabadító hatalmas szovjet nép, s az új élet küzdelmeit megszervező párt iránt. Egymás után rakták le a kegyelet és hála jeléül koszorúikat a járási pártbizottság, járási tanács, községi tanács, a Magyar-Szovjet Társaság, az iskolák küldöttei,. A járási székhely nagyszerű hősi emlékművénél a járás több községe is, mint Dunaszentgyörgy, Madocsa, Németkér, Gerjen, Dunakömlőd, dolgozói is küldöttséggel képviseltették magukat az ünnepségen és szintén megkoszorúzták a Duna parton álló szovjet hősi emlékművet. Délután és este Paks község dolgozói sport és kulturális eseményekkel ünnepelték felszabadulásunk 10. évfordulóját. Tamásiban Már április másodikán, szombaton ünnepi hangulat lett úrrá a városon. A szekszárdi középületeken, lakóházakon itt-ott megjelentek az első korai zászlók. Kirakatokban és másutt is buzgón díszítettek, hogy a város képe is kifejezze április 4-e, legnagyobb nemzeti ünnepünk jelentőségét. Szinte titkos versengés folyt a hivatalok, üzemek dolgozói között, hogy kinek a dekorációja a legszebb, a legkifejezőbb. Több helyen is láttuk, hogy a szovjet katonákat gyermekekkel a karjukon ábrázolták. Így maradtak meg tehát népünk emlékezetében a 10 év előtt bevonuló felszabadító szovjet katonák, akik barátként jöttek és sajátjukként szerették a magyar gyermekeket. Másodikén és harmadikén meleghangulatú háziünnepségeket rendeztek az üzemek, vállalatok, iskolák, amelyeken szűkebb körben emlékeztek a 10 év előtti időkre és méltatták az egy évtized alatt elért eredményeket. Ezeken az ünnepségeken jutalmazták meg az élenjárókat, a kiváló munkát végzőket. A harmadikon este megtartott emlékünnepélyen már sok ember mellén csillogott a párt, a dolgozó nép elismerésének, megbecsülésének jelképe, amellyel munkájuknak adózott. Az ünnep előestéjén a város DISZ fiatalsága fáklyás, lampionos felvonulást rendezett, amelyen lelkesen vett részt Szekszárd dolgozó és tanulóifjúsága, majd a Sztálin téren rakott tábortűz lángjai mellett emlékeztek meg a fiatalok felszabadítóinkról és felszabadulásunkról. Ugyanezen az estén rendezte a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Hazafias Népfront a járási kultúrotthonban az emlékünnepélyt. Az ünnepély elnökségében helyet foglaltak a megyei pártbizottság titkárai, több tagja, a megyei és városi tanács vezetői, köztük Uborov alezredes szovjet vendég. A járási kultúrotthon zsúfolásig telt nagytermének közönsége lelkes tapssal köszönte meg Király László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkárának ünnepi beszédét. A beszéd után a DISZ központi, kétszeres VIT-díjas művészegyüttese szerepelt. Az együttes ének, tánc, és zeneszámai nagy sikert arattak. Az április negyedikei felvonuláson szinte az egész város részt vett. Kollektíven vonultak fel az üzemek, hivatalok, vállalatok dolgozói. Nagy tetszést keltett a helyi honvédség kivonulása. A Sztálin téren megtartott ünnepi nagygyűlésen Dögei Imre elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a SZÖVOSZ főtitkára mondott ünnepi beszédet. Ezután az egész tömeg a szovjet hősök emlékművéhez vonult le, ahol a katonai díszszemle után egész koszorúheggyel borították be az emlékművet. A tömeg az utolsó koszorú elhelyezéséig együtt maradt. Az ünnep délutánján sportjátékok szórakoztatták a város dolgozóit, is a rendezvények egész sorával emlékeztek meg a dolgozók hazánk felszabadulásának 10. évfordulójáról. A felszabalás 10. évfordulója előestéjén a DISZ rendezésében mintegy 350 fiatal részvételével fáklyás felvonulásban gyönyörködhetett a község lakossága, majd a tanulók nagysikerű kultúrműsort mutattak be. Mintegy 2000 ember gyűlt össze 4-én délelőtt, hogy résztvegyen az ünnepi nagygyűlésen. A környező községekből is sok dolgozó paraszt eljött, hogy a nagyszabású ünnepség tanúja lehessen. Az ünnepi szónok Sajgó Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese részletesen ismertette a község 10 éves fejlődését, kezdve a földbirtokok szétosztásától napjainkig, a munkásosztály nyújtotta sokoldalú segítségig. A kétezres tömeg lelkesen éltette a pártot, amely az elmúlt évtized harcainak szervezője, irányítója volt, amelynek minden sikerünket köszönhetjük. Az ünnepi nagygyűlésen a termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok lelkes helyeslése közepette osztotta ki Sziaczki József elvtárs, a gépállomás igazgatója a felszabadulási műszak győzteseinek, a legjobb eredményt elért traktorosoknak a jutalmakat és a díszokleveleket. A párt- és a tömegszervezetek képviselői, a termelőszövetkezet és a gépállomás dolgozói, vállalatok és hivatalok alkalmazottai helyezték el ezután a kegyelet koszorúit a szVjet hősök emlékművére, majd a honvédség díszszakasza vonult el a koszorúkövezte emlékmű előtt. A munkásosztály a felszabadulás 10. évfordulóján újabb létesítményt adott Tamási s ezen keresztül az egész járás dolgozói részére. A mintegy 1.400.000 forint beruházással épült korszerű emeletes áruházban több, mint 4 millió forint értékű ipari termelvény között válogathattak a megnyitó alkalmával a vásárlók. Hazáink felszabadulásának 10. évfordulóján, hétfőn már a kora reggeli órákban megélénkült az ünnepi díszbe öltözött Előző este már megkezdődött az ünnepség a DISZ rendezésében tartott fáklyás felvonulással és tábortűzzel Április 4-én már jóval a kitűzött időpont, 10 óra előtt népes csoportokban gyülekeztek Paks község dolgozói a községi pártbizottság épülete előtt. Egymás után érkeztek a népes csoportokban, zászlókkal az üzemek, a termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok, hivatalok dolgozói. A Paksi Téglagyár dolgozói például a zászlók mellett táblát is hoztak, mely büszkén hirdette, hogy a felszabadulási műszak eredménye üzemükben 186,8 százalék. Más csoportok szebbnél-szebb csokrokat, koszorúkat hoztak, hogy az egész járás minden becsületes dolgozója nevében letegyék hálájuk és soha el nem múló szeretetük jeléül a felszabadító szovjet Hősök impozáns emlékművénél. Tíz órakor, a több, mint kétezres felvonulók serege a szovjet hősi emlékmű elé érkezett, ahol Rév András elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság másodtitkára tartott ünnepi beszédet. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után méltatta dolgozó népünk s benne a paksi járás dolgozóinak is elért nagyszerű eredményeit, amelyek mind-mind lehetetlenekettek volna a felszabadító szovjet harcosok áldozata, pártunk vezetése, nagyszerű munkásosztályunk és a vele szövetséges dolgozó parasztság munkája nélküli _ Cft.völuiián a párt és állami vezetők nem igen emlékeznek ilyen nagy tömegmegmozdulásra, mint amilyen felszabadulásunk 10. évfordulójának napján volt. Már a kora délelőtti órákban benépesültek az utcák és mindenki a legszebb ruháját öltötte fel. Gyönkön a szovjet hősök emlékműve elég távol esik a község központjától és ráadásul egy hegyi, vízmosta út vezet oda. A község dolgozói mégis azt javasolták, hogy oda vonuljanak ki ünnepelni, hogy ez alkalomból meg is koszorúzhassák az emlékművet. A menet élén a község hivatalainak, tömegszervezeteinek képviselői mentek és vitték a hála és szeretet jelképeit, a szebbnél-szebb koszorúkat. Az ünnepélyen Perecsi Ferencné elvtársnő, a Megyei hazánk felszabadulásának 10. évfordulója előestéjén a szocialista szektorok dolgozói házi ünnepségeket tartottak. Megemlékeztek itt felszabadulásunk születésnapjának évfordulójáról. A gépállomáson ezen a napon adták át 15 dolgozónak 10 éves munkája elismeréséül az okleveleket. Felszabadulásunk évfordulójának napján már a kora reggeli órákban nagy volt a sürgés-forgás a község főterén. Fiatalok, idősek egyaránt leg-Pártbizottság munkatársa mondott beszédet. Megemlékezett a dicső Szovjet Hadseregről, az elesett szovjet hősökről, akik életüket áldozták szabadságunkért s akiknek tiszteletére a gyönki dolgozók is emlékművet állítottak. Mint nemzeti történelmünk legnagyobb napját, úgy jellemezte április 4-ét, mert ez nyitotta meg számunkra a felemelkedés és haladás felé vezető utat. Gyönk dolgozó parasztsága állampolgári kötelezettségeinek becsületes teljesítésével ünnepelt. Felszabadulásunk napjáig Gyönk feltört a járás legjobb községei közé a begyűjtésben és adófizetésben. A szovjet hősök emlékművénél tartott ünnepély után átadták a forgalomnak a község főterén újonnan épült korszerűen berendezett földművesszövetkezeti éttermet, szebb ruhájukat vették magukra, úgy vettek részt az ünnepi felvonuláson. A felvonulást külön széppé tette a helybeli Gyapjútenyésztő Vállalat lovas felvonulása. A felvonulás után a községi kultúrház zsúfolásig megtelt. Itt hallgatták meg a dolgozók Pál László elvtárs, a Tolna megyei BM főosztály pártbizottsága első titkárának ünnepi beszédét. Az ünnepség színes sport- és kultúrműsorral fejeződött be. Hőríyészeii Konyhádon Az üzemek, termelőszövetkezetek, vállalatok dolgozói, az iskolások négy irányból rendezett sorokban vonultak fel a Sztálin térre, az ünnepség színhelyére. A zománcgyári dolgozók menetét Incze Károly és Frei Anna kiváló dolgozók nyitották meg. Utánuk az ifjúmunkások hozták azt a hatalmas táblát, melyen a következő felirat volt:„Üzemünk dolgozói 199,4 százalékos negyedéves tervteljesítéssel járultak hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulója méltó megünnepléséhez. A cipőgyáriak piros és nemzetiszínű zászlókkal, táblákkal jöttek. Az első sorokban a női sztahanovisták meneteltek, köztük Landher Mária, akinek eddig már több kitüntetése van, most az április 4-i versenyben elért eredményeiért megkapta a szakma kiváló dolgozója jelvényt. Az üzem az április 4-i versenyszakaszban törlesztett adósságából, első negyedéves tervét 102,6 százalékra teljesítette, ezt hirdeti az a tábla, amelyet a fiatalok hoznak. Pontosan fél tízkor kezdetét veszi az ünnepség, felhangzik a Himnusz, s mintegy 2000 ember hallgatja meg Szügyi Elek elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság harmadtitkárának ünnepi beszédét. A nagygyűlés után Bonyhád dolgozói a 6-os műút melletti szovjet hősi emlékműhöz vonultak, ahol a Zománcgyár zenekara eljátszotta a szovjet és a magyar Himnuszt, s a bonyhádi dolgozók hálájuk és kegyeletük jeléül koszorúkkal halmozták el a szovjet hősök emlékművét. Kataszék Április 4-e, hazánk felszabadulásának 10. évfordulója méltó megünneplésére díszbe öltözött a község. A kora reggeli óráikban zeneszó köszöntötte a vasútállomásra érkező utasokat és később a község különböző utcaszakaszain zengett a dal, hirdetve egy község lakóinak boldog ünneplését. A megtartott ünnepélyen szinte a község apraja-nagyja részt vett. Az általános iskola úttörőitől kezdve a községi pártszervezet tagjai, a tanács, a MÁV, az erdészet, a különböző vállalatok dolgozói, termelőszövetkezetek és csoportok tagjai együtt, egy emberként ünnepelték annak a napnak 10. évfordulóját, amely a szabadságot hozta. Lux Sándor, a megyei begyűjtési hivatal vezetője ünnepi beszéde után Pécsi Mihály, a Magyar-Szovjet Társaság helyi szervezetének elnöke az eddig végzett kiváló munkájáért oklevelet és kitüntetést kapott. Ezután az ünnepély több, mint ezer résztvevője a szovjet hősök emlékművéhez vonult, ahol elhelyezték koszorúikat. Kistormás dolgozói is lelkesen készültek a nagy ünnepre. Hogy ezt megállapíthattuk, nem kellett még csak érdeklődni sem a község vezetőitől, dolgozóitól, vagy végignézni az egész napi műsort. Ehhez elég volt egyszerű járókelőként végigmenni a falun a kora reggeli óráikban. Az asszonyok, lányok a házak előtt szorgoskodtak, seperték az utcát és dekoráltak. Volt, aki csak virágokkal díszítette ki a kerítést és az ablakokat, de nem akadt a községben olyan ház, ahol ne mutatkozott volna meg a külsőkben is: nagy ünnep van ma, nemzeti történelmünk legnagyobb ünnepe. Legtöbb kapura vörös és nemzetiszínű zászlót tűztek. Amint végignézett az ember a hosszú utcán, valóságos zászlóerdőt látott maga előtt. Kistormás megyénkben az elsők között lett szövetkezeti község. Lakóinak túlnyomó része termelőszövetkezeti tag, a biztos felemelkedés egyedüli útján halad. A község dolgozói tudják: jólétüket, boldogságukat felszabadulásunknak köszönhetik és a Szovjetunió önzetlen segítségének A gyönyörű, egész falura kiterjedő dekorációval azt igyekeztek kifejezni, hogy mély gyökeret vert bennük felszabadulásunk emléke és hűek felszabadítónkhoz és támogatónkhoz, a nagy Szovjetunióhoz, hűek pártunkhoz és szocializmust építő országunkhoz. Mintegy hétszáz dolgozó vonult fel Nagydorogon a szovjet hősök emlékművéhez, hogy a felszabadulási ünnepségen megemlékezzék a szabadságunkért elesett hős szovjet katonákról. Eljöttek a környező községek, Pusztahencse, Györköny, Bikács, Kajdacs, Sárszentlőrinc dolgozóinak küldöttei, hogy elhelyezzék a hála és megemlékezés virágait az emlékmű talapzatán. A nagygyűlés ünnepi szónoka Lúgos József elvtárs volt, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának munkatársa. — Részt vett az elnökségben és felszólalt a nagydorogi kommunista pártszervezet egyik alapító tagja és 1945-ös első titkára, a világtalan idős Sántha József is, aki az 1945-ös eseményekre és a tíz szabad esztendő történelmére emlékeztette az egybegyűlt dolgozókat. Méltóan ünnepelték meg a tíz éve kapott szabadságot Hremethér dolgozói is. Zászlók, jelszavak alatt vonultak fel a község legnagyobb terére, ahol az ünnepséget tartották. „Joggal nevezhetjük az 1945-ben megindult újjáépítést új honfoglalásnak — mondotta Czeber Árpád elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese — és ez a honfoglalás 1945-ben Németkéren is elkezdődött. Felosztottuk az Erdélyiek, Szluhák, Mádi Kovácsok kilencezer holdját, amit jogos tulajdonosaik, a dolgozó parasztok kaptak meg.’* Ismertette a község tízévi fejlődésének eredményeit:. ..Ma már a lakosság mintegy 90 százaléka tagja a község kilenc termelőszövetkezetének. Villanyt, kultúrotthont, mozit, autóbuszjáratot kapott többek közt a község.“ — Az ünnepségen színvonalas kultúrműsort adtak az óvodások és iskolások.