Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-15 / 88. szám

Jugoszlávia szövetségi nemzet­­gyűlésének válasza a Szovjetunió legfelső Tanácsa felhívására Belgrád (TASZSZ): A Jugopres hírügynökség közli, hogy Jugoszlávia szövetségi nemzetgyűlésének elnöksége válaszolt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ez év február 9-i felhívására. A választ M. Pijade, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke írta alá. „A szövetségi nemzetgyű­lés elnöksége — hangzik a válasz — figyelmesen és ér­deklődéssel vitatta meg a Szovjetunió Legfelső Taná­csának ez év február 9-i fel­hívását, amelynek szövegét Jugoszlávia moszkvai nagy­követén keresztül juttatták el a szövetségi nemzetgyű­lésnek. Különösen magára vonta az elnökség figyelmét a Legfelső Tanácsnak az az eszméje, hogy hasznos volna, ha különböző országok par­lamentjei parlamenti kül­döttségeket cserélnének és az egyik ország parlamenti küldöttsége felszólalna a másik ország parlamentjé­ben. A szövetségi nemzet­­gyűlés úgy véli, hogy a par­lamenti küldöttségek cseréje egyik jelentékeny eszköze a népek és kormányaik köl­csönös megismerkedésének, közeledésének és baráti együttműködésének. Ezért az utóbbi években hasznos kap­csolatokat létesített egész sor ország parlamentjeivel. Ebben az irányban eddig is olyan erőfeszítéseket tet­tünk, amelyek elősegíthet­nék a nemzetközi együttmű­ködés fejlődését. A hideghá­ború és a világnak egymás­sal szembenálló tömbökre való osztása veszélyes poli­tikájával szemben a nemzet­közi együttműködés az egye­dül lehetséges út. A világháború utáni fejlő­dés megmutatta, hogy a nem­zetközi problémák nem old­hatók meg, ha a világot megosztják és ellentétes ha­talmi tömbökre szaggatják, nem oldhatók meg a veszé­lyes fegyverkezési hajszával és azzal, hogy megalakítják bizonyos számú államnak más államok ellen irányuló háborús csoportosulását. A tapasztalat megmutatta, hogy a hidegháború politikája, az erőpolitika, valamint az erő­vel való fenyegetőzés nem oldott meg és nem is tud megoldani egyetlen nemzet­közi problémát sem. Bármekkora különbségek vannak is az országok kö­zött, abból indultunk ki, hogy valamennyi nép és ál­lam alapvető és közös érde­ke, hogy fejlődjék együttmű­ködésük eszméje és gyakor­lata, a világon most fennálló nemzetközi problémák és vi­ták békés rendezése, a béke­politika fejlesztése és szilár­dítása céljából. A békepoliti­ka biztosíthatja az emberiség létezését, további haladását. Jugoszlávia népei és kormá­nyuk ezért állandóan megtet­tek és megtesznek minden erőfeszítést, hogy megvaló­suljon a népek békés egymás mellett élése, valamennyi ■ nép és állam mindenre ki­terjedő együttműködése és baráti viszonya fejlesztését szolgáló aktív egymás mel­lett élés. A szövetségi nemzetgyű­lést tevékenységében állan­dóan a kifejtettek vezérel­ték. Ennek szellemében az elnökség a nemzetgyűlés ne­vében kijelenti, hogy kész elfogadni a Legfelső Tanács­nak a parlamenti küldött­ségek cseréjéről szóló javas­latát.” Sigemicu nyilatkozata Sanghaj (TASZSZ): Japáni jelentések szerint Sigemicu külügyminiszter április 13-án a szenátus külügyi bizottságá­ban kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Japán között „több vitás kérdés van az ázsiai politikában.­ A töb­bi között utalt arra, hogy ko­moly nézeteltérés van a Kí­nai Népköztársaság tekinteté­ben. Sigemicu rámutatott még, hogy „amilyen gyorsan csak lehet­­, felül kell vizsgálni a „biztonsági egyezményt“, va­lamint Japán és az Egyesült Államok „közigazgatási egyez­ményét.". Japánoknak a Kínai Nép­köz­társaságba való utazása kérdéséről kijelentette, hogy a kormány „elvileg nem ellen­zi, hogy japánok kommunista országokba látogassanak." Nagyarányú építkezések Jerevánban Jereván, az örmény Szocia­lista Szovjet Köztársaság fővá­rosa, napról-napra szebb lesz. A városban nagyarányú épít­kezések folynak, így például­­ lebontják a város központjába vezető útvonalak összes egy­emeletes épületeit és a helyük­re többemeletes házakat építe­nek. A városban teljesen új utca is épül, amely Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300. évfordulója­­ [UNK] tiszteletére a Kiev utca nevet kapta. A Le­nin téren felépült a Szakszer­vezeti Tanács monumentális központi szék­háza és egy hatal­mas szálloda. A­­ városban 60 ipari üzem épít lakóházakat dolgozói számára. n­p­t: r> A Szovjetunió — képekben Az orszk- ham­novszki kohászati gyárban (Cskálov-terület) nem­régben nagyolvasztót helyeztek üzembe. A kohót korszerű be­rendezéssel és készülékkel szerelték fel, amellyel­ biztosítják az ércolvasztás gépesítését és automatizálását. — A képen: Az új nagyolvasztó. (Fotó: II. KUPINYICER) A Moszkva­ területen lévő tomilinszki baromfitenyésztő telep a Szovjetunió egyik legnagyobb baromfitenyésztő vállalata. A vállalatnak több, mint 140 ezer szárnyasa van, s egy év alatt 24 millió tojást és nyolc és félezer mázsa húst adott a lakos­ságnak. Ez év első két hónapja során 500 ezerrel több tojást adtak a fogyasztóknak, mint az elmúlt év­ hasonló időszaká­ban.­­ A képen: A tomilinszki baromfitenyésztő telep 1. sz. üzemegysége. (Fotó: A. SZTUZSIN) A genovai kikötőben szünetel minden munka Róma (MTI): A genovai ki­kötőben kedden a munkások előzetes bejelentés nélkül be­szüntették a munkát. — A sztrájk most is folyik. A dol­gozók­ — körülbelül hatezren — megjelentek a kikötő mó­lóin, de nem álltak munkába. A genovai kikötő munkásai ezzel a sztrájkkal támogat­ják a kikötő ipari munkásai­nak már nyolcvannégy nap­ óta tartó sztrájkját. A szovjet szakszervezetek képviselője Angliába utazott Moszk­va (TASZSZ). Az An­gol Tanítók Országos Szövet­ségének évi értekezletére Ang­liába utazott Csuprakova, az OSZSZSZK pedagógus szak­szervezeti központi bizottsá­gának titkára, minit a szovjet szakszervezetek képviselője. K. 3. Vorosilov fogadta az osztrák kormány­­küldöttséget Moszkva (TASZSZ)­: K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének el­nöke április 13-án fogadta J. Raab szövetségi kancellárt, az osztrák kormányküldöttség ve­zetőjét és a küldöttség tagjait: A. Schärf alkancellárt, L. Figl külügyminisztert és B. Kreisky külügyi államtitkárt. A kül­döttséget elkísérte N. Biscnoff Ausztria moszkvai nagykövete. A fogadáson jelen volt V. M. Molotov szovjet külügyminisz­ter, valamint I. I. Iljicsov, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa és nagykövete. A fogadás során Raab kancellár átnyújtotta K. J. Vo­­rosilovnak Theodor Körner osztrák köztársasági elnök üze­netét. Az üzenet kegyelmet kér azoknak az osztrákoknak, akik a háború alatt a szovjet nép ellen elkövetett bűncse­lekményeik miatt a Szovjet­unióban büntetésüket töltik. „Még ha van is valamilyen bűnük, amelyért szovjet tör­vények értelmében kell iaköl­­niük — mondja az osztrák köz­társasági elnök üzenete —­ ak­kor is azzal, hogy több mint tíz éve foglyok, távol vannak hazájuktól és családjuktól, méltóvá váltak a kegyelemre­­". Az üzenet a továbbiakban ezeket mondja: „Ha a Szovjetunió az embe­riesség nevében nagylelkűen kegyelmet gyakorolna, ez a legszebb ajándék lenne, ame­lyet a Szovjetunió az Osztrák Köztársaságnak­­ adhat Ausztria visszaállításának 10. évforduló­ja alkalmából, amiben a Szov­jetunió különleges szerepet vállalt. A szovjet nép biztos lehet, hogy minden osztrák szívből jövő, mély stalát érezne ezért a nagylelkű cselekedet­ért”. K. J. Vorosilov kijelentette Raab kancellárnak: reméli, a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége kedvező állás­pontra helyezkedik az osztrák köztársasági elnök kérésével kapcsolatban. üli újság a Szovjetunióban harminc halmot jelent. A sztyeppe közepén ezek a dom­bok a teve púpjaira emlékez­tetnek. Ősidőktől fogva ember keze nem érintette ezt a föl­det. A nap már a nyár elején kiégette még a legigénytele­nebb vadfüveket is. Gyermek­koromat ezen a vidéken töl­töttem. Néma sztyeppe, ahol madárcsicsergés sem­ hallik, kiégett fűfélék, a karavánös­vényeket takaró finom, sárga por... A sztyeppe körülbelül három esztendeje kapott először vizet: a Kursav-folyótól 30 kilométer hosszú öntözőcsatornát vezet­tek ide. Akkor alakult meg a gyapottermelő szarhoz. A pusztaság közepén lakóte­lep épült. Fél esztendeje jártam arra, s ugyancsak meglepett a sok épülő ház. Ma már a háza­kat kimeszelték, cseréppel fed­ték. A házak körül­ alma, kaj­szin- és őszibarackfákat ültet­tek, veteményes kerteket léte­sítettek. A lakótelep egyre te­rebélyesedik. Már van iskolá­ja, rádióközpontja, könyvtára, étkezdéje, üzlete. Múlt ősszel a szovhoz 3.000 hektár területet művelt meg. Ebből 1.600 hektárt gyapot­cserjék foglalnak el. A többi területen bőségesen termett búza, kukorica, évelő­ füvek, burgonya, zöldség, dinnye. Tél folyamán a főcsatornából több elágazást építettek, s így a ve­tésterület másfélszeresére emel­kedett, így éled újjá a néptelen pusztaság. Tolon Samsijov 1955 ÁPRILIS 15 Hírek külföldről A delhi értekezlet elnökségének határozata „az ázsiai szolidaritás bi­zottságának'­ megalakítá­sáról Delhi (TASZSZ): A nemzet­közi feszültség enyhítése ügyé­­­ben Delhiben megtartott ázsiai értekezlet elnöksége azoknak az óhajoknak megfelelően, hogy létesítsenek állandó szer­vet az értekezleten elfogadott határozatok megvalósítására, határozatot hozott „az ázsiai szolidaritás bizottságának” megalakításáról. Megtalálták a lezuhant indiai utasszállító repülő­gép roncsát Peking (Új Kína): Pek­ingbe érkezett hírek szerint­­ a lezu­hant indiai utasszállító repülő­gép roncsát .Szingapúrtól öt­száz kilométerrel északkelet­re, a Ma­t­un­a-szi­get­ekhez tar­tozó Szidanau-szig­e­t­­ közelé­ben megtalálták.­ A repülőgép, amelyen a kí­nai küldöttség beosztott tag­jai és sajtótudósítók utaztak az ázsiai-afrikai értekezletre, amerikai és cs­angkaj sejkista titkos ügynökök szabotázsa kö­vetkeztében hétfőn a sziget partjától egy kilométernyire a tengerbe­ zuhant. A roncs közelében némi poggyászra is akadtak, emberi életnek azonban semmi jele sem mutatkozott. Szidanau-szigeti halászok el­mondották­­, ho­gy a repülőgép a levegőben felrobbant és ki­gyulladt, mielőtt a tengerbe zuhant. A dzsaikar­tai légikikötő­­ ha­tóságai közölték, hogy aznap helyi idő szerint 16.20 órakor, vagyis 10 perccel a szerencsét­­­­lenség előtt a repülőgép nor­mális körülményekről adott jelentést. A gép akkor mint­egy másfél óra távolságra volt Dzsa­kartától. Tíz perccel ké­­­sőbb a repülőgép három SOS­­I jelzést adott, azután elnémult. --------------------------------------­ Kínai képzőművészeti kiállítás a leningrádi Ermitageban A leningrádi Ermitageban nemrégiben kínai képzőművé­szeti kiállítás nyílt meg, ame­lyet már az első napon közel ötezren tekintettek­­ meg. A múzeum 18 termében kiállított kínai művészeti tárgyak: por­celánok, lakkfestmények, fi­­nomrajzú hímzések, fa- és ele­­fántcsont-faragások nagy tet­szést arattak. Baráti küldemény A pjervouralszki csőgyár kollektívája néhány nappal ez­előtt szokatlan küldeményt ka­pott Kínából. A csomagban két csődarab volt: egy nagyobb és egy kisebb átmérőjű. Raj­tuk kínai írásjelekkel, ez állt. ..Ajándékul a Sztálin csőgyár kollektívájának, a kínai és a szovjet nép barátságának tisz­teletére. „ Az ansani csőhen­­gerüzem­ kollektívája”. A pjervouralszki csőgyári dolgozók nagy örömmel fogad­ták a küldeményt. Ugyanis ná­luk tanulta a csőkészítés titkait a kínai kohászok egy csoport­ja, amelynek tagjai körülbelül másfél évvel ezelőtt tértek ha­za. A csomag mellett levél is volt. „Kedves Barátaink! Már másfél­ éve, hogy búcsút vet­t kiszeli, hegyekben mély szakadékokat vágtak­ a hóviha­rok, de- Otuz-Adirban- a - téli tünk tőletek, de soha nem fe­lejtjük el az ott töltött napo­kat. Nem felejtjük el azt az igyekezetet, amellyel szovjet szaktársaink megismertették velünk, tapasztalataikat, min­dig emlékezni fogunk arra az őszinte jóindulatra, amellyel megmagyarázták nekünk az is­meretlen kérdéseket úgy, hogy rövid idő alatt sikerült megta­nulnunk a varrat nélküli csö­vek gyártását. Most hazánkban felhasznál­juk a Ti módszereiteket és az­ itt tartózkodó szovjet szakem­berek­ segítségével már a ma­gunk erejéből hengerlünk csö­veket. Fogadjátok szívesen sze­rény ajándékunkat. Egyszer­smind további sikereket kívá­nunk Nektek a kommunizmus építéséhez.. álmából­ ébredő föld illatával van­ teli a levegő: Otuz-Adir kirgiz nyelven Szamarkandtól nem messze épül az Iszki-Angar csatorna, amelyen a Zeravsan folyó vi­zének egy részét Kaska-Darjá­­ba vezeti el. A csatorna elké­szültével több mint 160 ezer hektár Szamarkand és Kaska- Darja területi aszályos föld jut öntözővízhez. Az Iszki-Angar csatornát a Zeravsan folyónak a Dargom nevű mellékfolyója táplálja A hófödte Volga balpartján,, az ősi Kmyesmával szemben jól láthatók a Szovjetunió egyik legifjabb városának épít­kezései. Zavolzsszkban, az új város­ban, amely öt hónappal ezelőtt munkástelepülésből lett város, majd­ A Dargomot gáttal zár­ták el. Nemrégen robbantó­ szakem­­berek­ siettek a csatornaépítés segítségére. A napokban vég­rehajtott robbantással 11 ezer köbméter földet mozgattak meg. A csatornaépítők úgy terve­zik, áprilisban átadják rendel­tetésének az Iszki-Angar csa­tornát. só, többlakásos, tökéletes ké­nyelemmel ellátott új házak épülnek. A tágas poliklinika épületéről nemrég vették le az állványokat. Még ez évben megkezdik a kultúrpalota­, a kenyérgyár és a közszolgálta­tási kombinát építését. Aki csak egyszer is , elkerül Csornije Zemljibe, a Kaspi­­tenger mellékére, sokáig nem felejti el a végtelen pusztán legelésző sokezer finomgyapjas merino-juhot és a híres asztra­­háni szarvasmarha-fajta hatal­mas csordáit. A Kaspi-tenger vidékének sztyeppéi azonban nemcsak ki­váló téli legelők, hanem arról is nevezetesek, hogy itt él a szajga, az egyetlen napjaink­ban is élő, ősi, jégkorszakbéli állatfaj. A szajga képét gyakran ta­lálhatjuk meg az ősember bar­langjainak falát díszítő rajzo­kon. Ez azt mutatja, hogy a szajga, éppúgy, mint a mam­­mut, létezésének első lépései­től kezdve elkísérte az embert, és az ősember egyik fő vadász­zsákmánya volt. Az ősember ízletes húst, gyönyörű szarva­kat és értékes bőrt nyert ezzel a zsákmánnyal. A szajga szalvát később különösen Kí­nában becsülték sokra, bőrébel pedig utóbb az egyik legjobb króm-bőrfajta készült. A mammutok már nagyon régen kihaltak, a szajga azon­ban napjainkban is él. A szajga, másnéven tatáran­­tilop (Saiga tatarica, L.) az an­tilopok egyik neme. Nagysága­ a szarvas és a bárány között van. Széles, húsos orra, vilá­­gossárga, mintegy különálló gyűrűkből öntött szarva és hosszú, karcsú, nagyon erős lába különbözteti meg tőlük. A kifejlett szajga óránként 60— 70 kilométeres sebességgel fut, így sok esetben könnyűszerrel megszabadul üldözőitől. Elve elfogni legfeljebb véletlenül si­kerül, mert a szajga a fogságba ha julás helyett inkább a halált választja. „ A szajga nagyszerűen érzi magát a Kaspi-tergermelléki sztyeppéken. Évről-évre szapo­rodik, így a múlt év végén a vadászoknak megengedték, hogy néhány ezret elejtsenek. Harminc­halom Áprilisban elkészül az Iszki-Angar csatorna Új város a Volga partján Száz személyhajózó útvonal Jóváhagyták az 1955. évi­ szovjet személyhajózó- menet­rendet. Jelentékenyen kibőví­tik a Moszkva-folyón az Oka­­folyók­, a Volgán és a Moszkva­­csatornán a személyhajó-közle­­kedést, Moszkvából naponta indulnak személyhajók. Rosz­­tov és Molotov felé már a ha­józás első napjaiban, Ufa és Asztrahán felé június 1-én kez­dődik meg a személyhajó-forga­lom. A moszkvai folyamhajózó medencében összesen száz sze­­mélyhajózó-útvonalat állítanak forgalomba. . . Új szívbeteg-szanatórium Szaratovban ,­ ­Szaratov legszebb villanegye­dében az „Október”-hegyszo­­rosban megnyílt a Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsa keze­lésében álló szívbeteg-szanató­rium. A­ szanatórium hegyek között, sűrű erdő közepén épült. A betegek gyógyítására és pihenésére minden szüksé­ges feltételt biztosítottak. A szanatóriumban­­ kiváló szakorvosok dolgoznak.­ Fizio­terápia, röntgen, fogászat, kli­nikai laboratórium, gyógytor­na, v­ízgyógyászat segíti­­ elő a betegek gyógyulását. A szanatórium egész évben működik. A mammutok kortársai

Next