Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

I 1955 ÁPRILIS I« N­AP­LÓ PARI ÉS PÁRIJlPÍTÉS_________. A párt Bék­e tss pártszervezete megerősödésének előfeltétele a tag- és tagjelöltfelvétel­ i pán Béke temielőszög pifcénet tag­­jai jó eredményekről számolhat­nak be. Az elmúlt hetek­nek például ar­ra voltak leginkább büszkéi­, hogy mes­­­sze maguk mögött hagyj­áik a község egyéni gazdáit a tavaszi l­­ankák vég­zésében. Míg az egyéniek például a ta­vaszi búzán kívül még ali­­g vetettek né­­hány hold kora­ tavaszit, addig a ter­melőszövetkezet tagjai mi­nr be is fejez­ték a vetést Emellett szorgalmasan épít­keznek is. Nemrég fejeztf­­k be egy nyá­ri sertésakol építését, s befejezés előtt áll egy sertéshizlalda és egy süldő sza­badszállás létesítése. Ezt­ részben beru­házással, részben pedi­g saját­­ erőből építik. Az asszonyok kü­lönösen a bur­­gonyavetés előkészítésében szorgoskod­tak dicséretre méltó mj­don. Mindez mutatja, hog­y nagy lelkese­déssel dolgoznál­, és m­egvan a lehető­ség arra, hogy az idé­­n még a tavalyi­nál nagyobb jövedelm­­et biztosíthassa­nak maguknak. %.­­iidébben nagy része van a tev­­*-*■*- .melőszövetkez­­et pártszervezeté­nek is­. Beke István e­llvtárs, a pártszer­vezet titkára például ez egyik vasárnap harmad­magával sorra járta azokat a tagokat, akiknek a­­ család­tagjuk nem a tsz-ben dolgozik. Me­ igbeszélték velük, hogy mennyivel jobb eredményt érhet­nek el a termelőszövetkezetben, men­­nyivel nagyobb lesz a jövedelmük, ha minél többen dolgoznak a tazrben. A pártvezetőség úgy osztotta el a párttago­kat, hogy lehetőleg minden munkacsa­patba jusson­ kommunista- Ezzel alapot teremtettek arra,­­ hogy’ a pártszervezet a kommunistákon keresztül eredménye­sen tudja mozgósítani a tsz tagságát a feladatok elvégzésére. A párttagok elosztása igen jó ered­ménnyel járt. Példamutatásukkal, gon­dos munkájukkal nagy szolgálatot tesz­nek az egész tsz tagságának. A sertés­­tenyésztésnél például tavaly még igen magas volt az elhullás 1 százalék. Ez természetesen nagy kárt jelentett a tsz­­nek és minden egyes tagnak is.. Mióta két párttagot bíztak meg a sertések gondozásával, minimálisra csökkent az­ elhullás. A sertésakol építését maga­­ a párttitkár, Beke elvtárs irányította, s a vállalt határidő előtt elkészítették. Központi Vezetőség márciusi ha­tározata azonban még nagyobb felelősséget ró a termelőszövetkezet pártszervezetére, elsősorban a vezetősé­gére, de minden­ egyes párttagra is. Az agitációs munka megjavítása mellett fel­tétlenül sokkal többet kell törődnie a pártszervezet vezetőségének a pártépí­­tés egyik legfontosabb részével, a tag­os tagjelöltfelvétellel. "Csak erős és min­dig erősödő pártszervezet képes a ter­­melőszövetkezet további fejlődését biz­tosítani. Ez pedig­­­ lehetetlen anélkül, hogy a pártszervezet" ne gondoskodjék saját sorainak erősítéséről is. Már hos­­­szú idő óta­­ nem vettek fel tagot és tag­jelöltet. A hiba az, hogy olyan hangzat uralkodik a pártszervezetben, amely szerint nincs is hihetőség­­ erre. Le­hetetlen, hogy a mintegy 60 tagú tsz­­ben nem lehet találni­­ olyan kiváló dol­gozókat, akik alkalmasak lehetnek e nagy megtiszteltetésre. Az igaz, hogy nem mindenki vehető fel a párttagság soraiba, de az az­ állítás, hogy nálunk nincs lehetőség a pártszervezet taglét­számának növelésére,­ alapjában helyte­len, sőt káros.­­V­­agy és­ fontos feladat a tag- és tag­­jelölttel vételi munka. Ez azonban rendszeres és kitartó,­­ n­evélő, felvilágo­sító munkát igényel. Megköveteli a párt­szervezettől, hogy rendszeresen foglal­kozzanak a tsz élenjáró tagjaival. Ezen az útra biztosíthatják az eddigi ered­mények megszilárdítását és továbbfej­lesztését. ■­­ ./ Előkészületek ím ^exoiii^1 .4 tavasz még­­ csak időn­ként küldi el hőnökét, még mindig hűvös az időjárás, a nap, a szürke felhők mögül kandürál ki. A té­ j nincs kon­zerválásra alk­almas zöldség­féle, mégis a p­aksi Konzerv­gyárban már teljes lendület­tel folyik a m­­unka. A Kon­zervgyár dolgától nm akar­ják, hogy váratlanul érje az üzemet a nagy szezon. Felké­szülve akarják várni a zöld­ségféléket, gyyümölcsöket, és elhatározták azt is, hogy eb­ben az évben nem maradnak le a terv teljesítésében. Mara­déktalanul, minőségi munká­val akarják elvégezni a rájuk váró felada­tot. Az elhatár­ozáshoz híven mindenki ereje­­ megfeszítésé­vel vesz r­észt az előkészítő munk­ában. Mégis, hamarosan kitűnt a jól dolgozók közül is a Titkos­ brigád. Három tagja volt a brigádnak, két ifjúmun­kás, Far­kasdi Sándor és Her­mann György. Közülük a bri­­gádvezető, Titkos elv­társ, éke­sebb ember. A nemrégen sza­badult ifjúmunkások, tőle ta­nulták meg még jobban a la­katos szakma összes csínját­­binját, mellette tanultak meg teljes szívvel résztvenni a ter­melésben. Ennek az eredmé­nye lett a ISO százalékos át­lagteljesítmény. Tőle tanulták meg azt is, hogy csak akkor lehetnek büszkék munkájuk­ra, ha tökéletesen kerül ki ke­zeik közül a munkadarab.­­ Még ma is emlegetik az üzem dolgozói a január és február h­avi munkát, amikor a bri­gád önállóan állította össze­­ a borsó szemezőgépet. És hogy jól dolgoztak, ez m­aft bebi­zonyosodik munka közben. Titkos elvtárs büszke is le­het neveltjeire, akik március 1-én fontosabb megbízatást kaptak a gyár vezetőségétől. Hermann elvtárs a tervszerű megelőző k­arbantartás brigád­­vezetője lett, Farkasdi elvtárs pedig annak a brigádnak­­ a vezetője, amely befejezi a bor­só megmunkáló szalag felsze­relését. A két ifjúmunkás már nem egy munkát végez, mégis el­választhatatlan barátok, hisz rokonok is. Farkasát elvtárs szerény ember, mégis büszkén jegyezte meg, mikor unokaöc­­cse jó munkájáról volt szó: ro­­k­onom... ás arcán mosoly jelent meg. A jó barátság és a rok­onság azonban nem aka­­­dályozta meg őket a verseny­ben, s a brigádok megalakulá­sa után első dolguk ez volt, hogy kihívták egymást páros­verseny­re. Ezzel pedig nem kis felad­atot vállaltak. Hiszen egyforma munkamódszerrel dolgozatuk és a gyorsaságuk is körülbelül megegyezik. Azon­kívül­­ mindkét brigád tagjai segédmunkások. A két fiatalt most a párosverseny láza fűti s céljuk az, hogy elsők lehes­senek ebben a versenyben. — Egyforma előfeltételek, egy­forma gyorsaság, tehát a ver­seny nyertese csak az lehet, am­i jobban győzi akarattal. A két ifjúmunkásnak dicső­ségére válik az is, hogy a meg­feszített munka mellett a DISZ szervezetben is dolgoznak. A Paksi Konzervgyár DISZ-fia­taljai beneveztek az ifjúsági kulturális seregszemlére, egy színdarabbal és orosz tánccal készültek. Dobban a szalapács a szere­lő­­csarnokban, az üzemben lázas munka folyik, mert a dolgo­zók felkészülve akarják várni a tavaszt és a nyárt, amikor a friss áruval megrakott te­herautók húzzák a konzervá­lásra kerülő zöldségféléket. A gyár dolgozói tudják, hogy mit vállaltak: minőségi mun­kával ak­arják teljesíteni a fél­éves, majd az éves tervet. MUNKÁCSI ERZSÉBET A tsz I­II?!.szer­vezetek erősítése fon­tos feladat a tamási járásban A tamási járás DISZ fia­tal­jai szép eredményekről tog­nak beszámolni. A gépállom­á­­si és községi fiatalok lelkéiben készülnek az ifjúsági sarró­­szemlére. De mit csináln­­ak a termelőszövetkezeti DISZZ fia­­talok? Erről nem tud senki semmit. Még a járási DISZ- bi­zottság sem.­­ Igen sok fiatal tagja a já­­n­s termelőszövetkez­eteinek, de DISZ-szervezet, a­­mely va­lamennyire is életké­pes, csak kettőben van, a tan­­­isi Vörös Szikra és a nagyszi­kelyi Béke­­sz-ckben. A járás­i DISZ-tit­­kár, Balla elvtárs m­­ég azt sem tudja, hány fiatal dolgozik a járás termelőszövetkezeteiben, E­z elsősorban azért nagy hi­ba, mert a DISZ-élet fellendí­tését, a tagság számbav­evésé­vel kell és lehet kezdeni. Helytelen gyakorlat volt ed­dig a járás területén a kislét­­számú termelőszövetkezeti DISZ-szervezetekkel kapcso­latban. Póriban és ahol csak néhány tagja volt a tsz DISZ- szervezetnek, ahelyett, hogy erősítették volna, az egysze­rűbb és könnyebb megoldást választották: beolvasztották a tagságot a községi DISZ-szer­­vezetbe. Ez a beolvasztás ter­mészetesen semmi jót nem je­lentett a tsz számára, mert még olyan eredményesen és szervezetten sem tudták segíte­ni a tsz fejlődését, mint ami­kor egy gyengén működő, kis­­létszámú DISZ-szervezetet al­kottak a tsz-ben. Baka eh, társ, a járási DISZ- bizottság titkára azt mondta, hogy most, a­ Központi Vezető­ség márciusi határozata után kezdenek beszélni a tsz DISZ- szervezetek megerősítéséről és megszervezéséről... Nekünk az a véleményünk, hogy ne csak beszélni kezdjenek róla. Hanem lássanak hozzá a mun­kákhoz is, mert a termelőszö­vetkezetek megerősítéséhez a DISZ-nek is hozzá kell járul­nia is Az áttejeltetés utolsó szakaszában sem csökkent a tejhozam a Zombai Béke termelőszövetkezetben A ZOMBAI BÉKE te­r­m­előszö­vetkezet szarvasmarhaállományán meglátszik az, hogy a tagság szeretettel és tervszerű állattenyésztői szakértelemmel, szaktu­dással foglalkozik ezzel a jól jövedel­mező és a gazdálkodásban nélkülözhe­tetlen üzemággal. A fenti megállapítás a tagok közös és háztáji teheneire, va­lamint növendék jószágaira is egyaránt vonatkozik. Amikor Simon István állattenyésztési brigádvezető társaságában beléptem a zombai Béke termelőszövetkezet­­ istálló­jába, arról győződtem meg, hogy ennél a termelőszövetkezetnél tervszerű, cél­tudatos szarvasmarhatenyésztéssel fog­lalkoznak a termelőszövetkezeti tagok. NEM VÉLETLEN, hogy a tehén és a növendék jószágállotmány ilyen kifogás­talan állapotban van. A termelőszövet­­­kezet tagsága időben gondoskodott­­ a szarvasmarhaállomány áttelel­tetéséhe­­z a bőséges és jó tápértékű takarm­án­y’­­öázisról. A termelőszövetkezeti tagjaik a múlt évben 35 holdon termeltek­­ ta­karmányféléket a 20 fejőstehén, az fagy bika, a hat ökör és a 31 nüventflc­k­jószá­g részére. Az időben és a jó gazda gondosságával betakarított teljes tá­pér­­tékű­­­ takarmányok mellett még 200 kön­­tet­,r silótakarmányt is készítettek, szá­mítv­­a a legrosszabbra, egy esetleges hos­szú, kemény télre. Ebből az okos szá­­m­lásból kiindulva az első hónapok­ba­n főleg­ a silót etették a jószággal és takarékoskodtak a szálastakarmánnyal, kilóst térnek rá a fűszéna etetésére, mi­nt el látják, hogy zöldtakarmány már ha­marosan lesz. A télen át lucernaszó­ i­tát kaptak az állatok, sőt még most­­ is­­ kapják a napi 3 kilogrammos adagot. A TEHENEK TÉLI ALAPTAKAR­­MÁNYOZÁSA: napi 3 kilogramm szé­na, 25 kilogramm siló, másfél kilogramm szárított szelet és egy kilogramm pelyva volt. A silótakarmányt melasszal ízesí­tették ,olymódra, hogy a répaszeletet pácolva keverték a siló közé és az így ízesített takarmányt a jószág szíveseb­ben fogyasztotta el. Már korábban rá­tértek az egyedi takarmányozásra is. Amelyik tehén 8 liter tejnél többet ter­mel, az pótabrakot kap. A pótabrak 39 dekagramm olajpogácsa és korpakeve­rékből áll. A termelőszövetkezet tehenészetében rátértek a mesterséges borjúnevelésre is. Az üszőket 4 hór­ s,pos, a bikaborjakat 6 hónapos korig nevelik­ ezzel a jól be­vált és gazdaságos mesterséges borjú­­nevelési módszerrel. A JANUÁRI EREDMÉNYEKHEZ viszonyítva a .fejési "átlag a későbbiei­ folyamán némileg csökkent, mivel a ta­karmányrépa fogytával a szárított répa­szelet etetésére tértek­ át, de mind­emel­lett a termelőszövetkezet tagsága a gondosan előkészített ,a tervszerű takar­mányozással elérte, hogy a szarvas­­marhaállomány jó kondícióban van. Az elmúlt napokban azonban a tehénistálló­ban 10.5 literről 11.5 literre emelkedett ismét a fejési átlag. Ilyen körülmények között a zombai Béke termelőszövetkezet pontosan eleget tud tenni tejbeadási­­ kötelezettségének és emellett a havi tejpénzből az üzem­költségekre, a napi kiadásokra is bősé­gesen jut. A múlt hónapban 6.238 fo­rint tejpénzt küldött át a tabódi tej­átvevő a zombai Béke termelőszövetke­zet pénztárának. Szészy & Vigyünk még több Tolnai Naplót a tömegek közé Nem is olyan régen, pár hó­nappal ezelőtt még kevesen olvasták a Tolnai Naplót a pak­si járásiban. De azóta nagyot fordult az idő kereke. A pak­si járásban is megkedvelték a dolgozók megyénk lapját, s ha már­ szeretik, szívesen ol­vassák, mert segítőtársukat lát­ják benne. Így van ez Duna­­földvéren, Pakson, Bölcskén, Nagydonogon, Sárszer­­tllőrin­­cen és még számos­ helyen, melyet az egyre emelkedő Tol­nai Napló olvasók­­ száma bizo­nyít. Ha megnézzük, mennyi­en olvassák a Tolnai Naplót m­a a járásban, akkor azt lát­juk, hogy 16 százalékkal töb­ben, mint ez év első napján. De ez a szám, napról-napra növekszik. Ez az eredmény nem szüle­tett magától, szívós, kemény munka van mögötte. A Tolnai Naplót meg kellett szerettetni azokkal, akik még nem ismer­ték. Meg kellett szüntetni azt a közönyt, amely még egyes funkcionériusción­ál is megvolt a lappal szemben. Ennél­ a harcnak a zászlóvivői a járá­si pártbizottság funtacionáriu­­sai, de elsősorban R.­góczk; elv­társ volt, aki fáradságot nem ismerve segítette és se­gíti ma is ezt a munkát. A já­rási pártbizottság dolgozói meg­értették és másoknak is meg­magyarázták Hruscsov elvtárs szavait: ,,A sajtó terjesztésé­ért mindenekelőtt a párt szer­vezetei: a felelőseik, mert az igazán az ő ügyük és közvet­len kötelességük.“ (Megjelent a Pravda 1953 november 13-i számában.) Az ilyen példa hatására ve­lük küzdenek a tö­b­bi párt-, állami és gazdasági funkcioná­riusok, népnevelőik, postások, pártokkívülieik és mindazok, akik igazán pártügynek tekin­tik a Tolnai Napló terjesztését. Ezen a téren kiváló munkát végez a paksi járásban a saj­tóbizottság is, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy na­p­­ról-napra sok­ száz új olvasó is­meri és szereti meg­­ a Tolnai Naplót. Sok segítséget jelent számukra a Tolnai Napló is­mertető brosúrája is. Ezen ke­resztül is számtalan dolgozó ismerte és szerette meg me­gyénk lapját és annak rova­táét, különösen az olyant, mint a Tolnai Napló Gazda tanács­adója, Házunk tája. Megjegy­zések, Kultúrfront. Itt a válasz arra, hogy miért szeretteti meg a lapot a dolgozók, miért ér­zik , magukénak. Da magukénak érzik a la­pot azok a népnevelők, aktí­vák és sajtófelelősök is, akik a most folyó kampánymunká­ban becsülettel teljesítik a óért által rájuk bízott felada­tot. Ezért születtek olyan ki­magasló eredmények, mint Dunaföldváron, ahol Csima Ot­­tóné és Bittmannn Ilona elv­­­­társnők több, mint 50 új ol­vasóval növelték a Tolnai Nap­ló előfizetőinek számát és ez­zel felajánlásukat is becsület­­­tel teljesítették. Bokáké köz­ség is élenjár a pártsajtó ter­­jesztésében. Itt Biczó Éva elv­társnő mutatta a komm­uni­sta helytállás szép példáját: újabb 1­8 dolgozónak lett napi segítő­társa, a Tolnai Napló az ő munkája nyomán. Nem ijedt meg a problémáktól Zsilina elvtárs, a nagydorogi v. b. tit­kár sem. — „A község telje­síti tervét'­ — így fogott mun­kához. Szavait tett követte. — Egymaga 18 új olvasót szerve­zett. Sok dolguk van Valen­­tini, Benikő, Hétvári elvtársak­­nak és még másokn­ak is, akik a paksi járás, vagy a község felelős posztján állnak, de van idejük arra, hogy a pártsajtó szervezésével törőd­­jenek. I­­inya elvtárs például vasárnapját áldozta fel, hogy Németikér községben gy­őzele­m­­re vigye a pártbizottság hatá­rozatát. Mi az ő sikerük fo­ka? Nemcsek az, hogy állan­dóan fejlesztik politikai tudá­sukat, — bár ez a legfontosabb — hanem az is, hogy rend­szeresen olvassák a Tolnai Naplót és ezáltal képesek a töm­egeket meggyőzni a lap olvasására. A sok jó eredmény m­ellett beszélni kell a hibákból is. — Kocsis István elvtárs, a nagy­­doro­gi pártszervezet vezetőségi tagja például azzal az indok­kal, hogy fáradt, nem tett semmit vasárnapi sajtónap si­keréért. Arra azonban nem volt fáradt vasárnap, hogy Szeks­zá­rdon a mérkőzésen részt vegyen. Hasonló súlyos hiba van a durcaföldvári ta­nácsnál, ahol Korányi elvtárs azért nem tett semmit a Tol­nai Napló terjesztéséért, mert őt a lapunkban megbírálták­. Vajon Korányi elv­társra és mindazokra, akik­ még nem­ tettek­ eleget az ezzel kapcso­latos feladatuknak, az MDF megyei végrehajtó bizottság ha­tározata nem vonatkozik? De igen. Rájuk is vonatkozül, és vonatkozik­­ minden alapszer­­vezetre. A hátralévő napokban mindenütt teljesíteni k­ell a párt határozatát: vigyük­­ még több Tolnai Naplót a töme­gek közé. G. G> . A téli hónapok mozgalmassága állandósult a bonyhádi járási kultúrotthonban A bonyhádi járási kultúrház áprilisban sem szegényebb ren­dezvényekben, mint a téli hó­napokban, annak ellenére, hogy hatalmas lendülettel folyik a tavaszi mezőgazdasági munka. Április 16-án az Állami Fa­u­ szín*»4z mutatja be Jókai: „Az aranyember'’ című regényéből írott színművet. 19-én a nagy költő emlékének kíván­­ hódol­ni a­­ kultúrház és József Attila emlékestet rendez. Az­­ emlék­est előadója Erményi Imre pe­dagógus. Előadását­ szavalatok teszik majd színesebbé, érdeke­sebbé. Az előadás után pedig József Attila diafilmre vett élettörténetét vetítik. Április 23-án este a Pécsi Nemzeti Színház fogja immár harmadszor megismételni a „Montmartrei ibolya’­ című ope­rett előadást. Április 24-én, a bonyhádi iskolák, üzemel­­és a környező falvak ifjúsága gyű­lik össze Bonyhádra és rendezi meg az ifjúság kulturális sereg­szemléjének körzeti bemutató­ját. Április 28—26—­30-án az általános iskola ad műsoros estet. Április végén még egy alkalommal gyönyörködhetnek a bonyhádiak a Pécsi Nemzeti Színház kitűnő színészgárdá­jának „Fenn az ernyő nincsen kasz’ című előadásában. Nemcsak a kultúrház élete ilyen mozgalmas. Az­­ utóbbi napokban a filmszínház is so­k látogatót számlált. Április 1ő­én például a beütemezett négy­­előadás helyett ötöt kellett tar­tani, 11-én pedig az egy elő­adás helyett kettőt tartottak és minden előadásra az összes jegy elkelt. Mindez azt mutatja, hogy a téli hónapokban kibontakozott kulturális élet mozgalmassága nem szűnik meg a tavaszi és a nyári munkák dandárjában sem. Ügyes szervezéssel, érde­kes, nívós rendezvényekké, folyamatossá lehet tenni a kul­turális munkát. Major Mátyás levelező. i

Next