Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

imkti» is N APUö Az önköltség nem csökken, ha csak beszélnek róla aimözsi gépállomáson A mözsi gépállomás kollektívádét dicséret illeti a téli gépjavítás idején végzett jó munkájáért, különösen szárt, hogy a vállalt 3-S.OOO forint helyett 104.000 forintot takarítottak meg a gépjavításon. Tegyük hozzá még azt is, hogy minden gépet jól kijavítottak a mözsiek. A jól végzett gépjavítás után azt remélte mindenki ,hogy a tavaszi munkákat szintén jól, az önköltségek csökkentésével határidőre elvégzik a mözsi traktorosok. Sajnos ez nem így történt.... A mözsi gépállomás dolgozói és vezetői is örömmel fogadták a Központi Vezetőség márciusi határozata mely leszögezi: az életszívonal további emelése érdekében csökkenteni kell az önköltséget, emelni kell az egy állmásra eső termelési értéket. A márciusi határozatot követő taggyűlésem a gépállomás kommunistái beszélgettek is arról, hogy e tekemteni kell az önköltséget, olcsóbbá kell tenni a gépi munkát, ezáltal kevésbbe kerül I mázsa búza, kukorica, vagy egyéb más termény előállítása. De azóta is többször szóba került már az önköltség csökkentése. De sajnos eddig csak beszéltek róla, a pártvezető-, ahelyett, hogy konkrét tervet dolgozott volna ki az önköltség csökkentésére, s azt taggyűlésen a kommunistákkrl megbeszélte volna a párttitkár marlm beszámolóban csak egy-,két szóval érintette ezt az igen fontos kérdést. 1 fi által természetesen nem csökkent az önköltség. Fordítva: Április hónapban a mözsi traktorosok 1.69,17 sarki önköltségi áron szántottak egy nagy hold földet. Ez, rendkívül sok, ifibb mint kétszerese annak, amit az<j jamelő szövetkezetek áprilisban végzett szántás egyegy holdja után fizettek. A mözsi gépállomásra megkérdeztünk egy párt vezetéség tagot, beszéltünk a gépállomás igazgatójával és főkönyvelőjével. Mészárosi Mária elvtársnővel, a pártvezetőség egyik tagjával történt beszélgetésből kiderült, hogy már frázisként hatnak az önköltség csökkentéséről hangoztatott szólamok. A közelmúltban ugyanis nem volt olyan vezetőségi ülés, párttaggyűlés, vagy termelési értekezlet, ahol az előadó ne mondta volna: „Elvtársiak! Az életszínvonal további emelkedésének elengedhetetlen feltétele az önköltség csökkentése.“ Az önmagában nem hiba, hogy olyan sokat beszéltek mostanában az önköltség csökkentésének jelentőségéről a mözsi gépállomások. A baj ott van, hogy a beszélgetéseknél, annak felvetésénél, hogy drágán dolgozik a gépállomás, még nem jutottak tovább. Csákovics László elvtárs főkönyvelő szavaiból pedig azt vettük ki, hogy áprilisban semmiképpen sem lehetett volna csökkenteni az önköltséget. Mi ezt kétségbe vontuk. Ezért kértük ki az igazgató véleményét is. Jurinka Sándor elvtárs, a gépállomás igazgatója derekasan bevallotta, hogy a gépállomáson a 105 dolgozóból csupán 48 a traktoros, a többi „egyéb munkát végez”. No, lám. Ha a vezetőség a pártvezetőséggel közösen, alaposan utána nézett volna már áprilisiban annak, hogy miért van ez így, bizonyára rájött volna, hogy a gépállomáson belül lehetne munkaerő átcsoportosítást végezni, mégpedig olymódon, hogy a produktív termelők száma emelkedjen, haladja túl az „egyéb" munkát végző dolgozók létszámát. Persze az önköltség csökkentésének nemcsak ez az egyetlen lehetősége van. Amint Loteoda elvtárs mondja feltétlenül előbbre vinné az ügyet az is, ha a gépállomás megszűnne átjáró ház lenni. Sajnos még ma is gyakori, hogy a legjobb traktorosok gondolnak egyet és tovább állnak. A tavaszi munkáik megkezdése előtt például 10 traktorvezető hagyta ott a gépállomást mondván, hogy nem tud megélni abból az 50 százalékos munkabérből, amit abban az esetben fizet a gépállomás, ha a traktoros egyáltalán nem dolgozik, s ennek ellenére elégedetlenkednek. De a traktorosok ugyanakkor nem voltak hajlandók a termelőszövetkezetben akár az építkezésnél, akár a trágyahordásnál, vagy egyéb más munkánál segíteni. Elmentek, a gépállomásnál helyettük természetesen újaikat kellett felvenni. Mire az új traktorosok belejöttek a munkába, rengeteg anyag és alkatrész pocsékolódott el, ami szintén tetemesen emelte az önköltséget. A jövőre vonatkozóan, helyesem mondotta Loboda elvtárs, hogy érvényt kell szerezni a kormány legutóbbra megjelent rendeletének, mely szerint a traktorosoknak abban az esetiben, ha a gépállomás nem tud gépi munkát biztosítani, részt kell venni a termelőszövetkezet közös munkáinak elvégzésében. A mözsi gépállomás kommunistáira tehát, most napjainkban is nagy feladat hárul az önköltség csökkentésével kapcsolatban. Elsősorban is a kommunista traktorosoknak kell példát mutatni, önként jelentkezni a termelőszövetkezetbe közös munkára. Meg kell győzni traktoros társaikat arról, hogy elsősorban nekik, de nem utolsósoban a közösségnek is haszna van abból, ha nem tétlenkednek, hanem dolgoznak. Az önköltség csökkentésének a mözsi gépállomáson is ezer lehetősége van. A fentebb felsoroltakon kívül nem volna például érdektelen a pártvezetőségnek azt megvizsgálni, hogy a három vontatóból miért egy végez csak bérfuvert, a másik kettő pedig rezsi munkát. Ha az arány itt is fordított lenne, lényegesen csökkentené ez is az önköltséget. Nem ártana azt sem megnézni, hogy a traktorosok hogyan vigyáznak a gépre, védfe-e a rájuk bízott szocialista tulajdont. Egyszóval: a mözsi gépállomás kommunista vezetőinek?, kommunistáinak most már alaposan körül kell nézni saját portájukon. Be kell látniok végre, hogy az önköltség attól még nem csökken, hogy beszélnék róla. Ennek érdekében tenni kell valamit ,mégpedig sürgősen! A hétköznapok hősei... A traktoros Az agronómus --- 1 ■ 1 ...... ......................*---T/ 1 Az üzemel*'ség vezetője A Sárközi Állami Gazdaság Petőfi üzemegységének de fit jozói sikeresen csökkentik az önköltséet. Az első negyedévben jelentékeny i pénz- és anyagmegtakarítást érték el v minden egyes termelési műveletnél, amelynek pénzértéke 25.000 forint volt.( Marcai József f:lvtárs, az üzemegység vezetője jól s irányítja a munkát. A tavaszi munkálatok kezdetén a traktorokat és a ta 1 műveléshez szükséges felszereléseket <rész idényre kiadták a traktorosoknak. A gépkezelők így kölcsönösen ellenőrzik egymást. Ha valameyik vezető elhanyagolja a gépet, avagy pazarolja az üzemanyagot, azonnal intézkedést tesznek a hibák megszüntetésére. Az üzemegység minden dolgozója versenyez a munkatermelékenység emeléséért, az anyagtakarékosságért. Az állattermesztés dolgozói is tervük túlteljesítésétől emelik a termelékenységet. Gillich, Márton, Tamás ,József és Kiss Sándor együtt dolgoztak. Mindhárman nagyon összetartanak és jó a munkamel1sztásuk. A tervszerűség és a szervezett jég érezteti is hátáját: Gilich Harte #1 tehenész 3500 liter tejjel teljesítette , túl fejési tervét, az éltetésnél pedig 110 százalékot ért el, melyért megkapta az „állami gazdaságok kiváló dolgozója’* kitüntetést. Hasonló eredményeket értek el versenytársai is. Tamás József, aki 8000 literes tervével szemben 12.900 liter tejet fejt az I. negyedévbén, Kiss Sándor pedig 110 százalékos 1ee ljesítményt ért, el. A Sáriéle Állami Gazdaság Petőfi üzemegy»ségének eddig két kiváló és három ék síjére kitüntetett dolgozója van, «kik le Cu.smeretes munkájukon kívül a takaróossággal is elősegítik az önköltség c if»kimentését és ilyen vonatkozásban is példát mutatnak dolgozó társaiknak, Izsák Kálmánnak, a decsi Alkotmány tsz mezőgazdászának, nem kis feladatot adott az, hogy a tsz tagságát meggyőzze a négyzetes kukoricavetés előnyeiről. — Minek az — kérdezgették a tagok, — azelőtt nem vetettünk négyzetesen, mégis volt kukoricánk — hangoskodott egyik-másik „maradi”. Izsák elvári azonban nem hagyta magát. — S a kapásönvényünk — mondotta; egy-egy tagra 12 katasztrális hold kapásnövény jut, de számolni kell azzal, hogy 32 hold lucerna kaszálását és gyűjtését is el kell végezni. Meglátják összetorlódik a munka, csak nem akarják azt, hogy szégyemlban maradjunk a falu két másik tsz-e előtt — montdogatja. A sokszor elmondott érvelés használt.a néhány „ellenzéki“ is belátta a hibát, győzött az okos szó, másnap a növényápoló brigád minden tagja kint volt a földeken, hogy minél hamarabb a földbe kerüljön a kukorica. A négyzetesen vetett kukorica nagyban megkönnyíti a munkát, de még így is 12 katasztrális holdat kell megkapálni egyegy tagnak. Nem túl sok, de nem is kevés, ha figyelembe vesszük a többi munkákat is. A cecsi Akotmány tsz tagjai azonban igen fogadkoznak, hogy az idén nem lesz gazos a kukorica, a répa és a burgonyaföld. Ennek megvalósítását segíti elő az állattenyésztő brigád, melynek 5 tagja, Kovács Mihály állattenyésztési brigádvezetővel az élen 20 hold kukorica megművelésére tett vállalást. A felajánlások elhangzottak, most azon van a sor, hogy a tsz-tagok az ígéretüket valóra is váltsák. „Szervác" napja hűvös időjárást hozott. Csapós, tavaszi szél fújt a várdombi hegyek között. A szél, de még a reggeli eső sem zavarja Kocza Jánost, a sárpilisi gépállomás traktorosát, aki kora reggeltől késő estig brigádterületen van,s nagy szorgalommal végzi munkáját a várdomibi egyéni dolgozó parasztok földjein. Az idén már vagy 120 gazdának szántott. Szívesen dolgoztatnak vele, mert jó munkát végez, így meg is volt a lehetőség a terv teljesítésére. Tavaszi tervét nemcsak befejezte május 1-ig, hanem túl is teljesítette 28 százalékkal. Jelenleg a féléves terv határidő előtti befejezéséért versenyez. Kocza Jánost úgyszólván a gépállomás nevelte, mert együk a legrégibb traktorosoknak. Már mint fiatal gyerek nagyon érdeklődött a gépek iránt. Május hónap első dekádjában 46 normálhold talajmurikát végzett, ami szép teljesítménynek számít a várdombi, alsónánai dimbes-dombos nadrágszíj-parcellákon. A fiatal traktoros egy a sokezer dolgozó közül, akik nap, mint nap szorgalmasan veszik ki részüket az országépítés munkáiból. Általában kevés beszédű szerény ember és csak olyankor beszédesebb, jha kislányáról, a kicsi Marikáról, vagy a Sarló Kalapács tsz-ről esik szó. Nem is csoda 1— hisz mindkettő nagyon kedves szívének. A várdombi gazdák között nagy buzgalommal agitál a tsz-mozgalom mellett, Kocza János traktoros munkájával példát mutat, tanít, tanácsot ad és mindezt azért teszi, mert szereti a gépet, a földet. Ilyenek az új típusú emberek, a munkacsaták hősei. JAémet Demokratikus höst/trattstigból Hírek a z / AKIK AZ ÉLRE KEStÜLTEK. Az apolda-heusdorfi ffei állomás traktoristái április 12-ig este táviratban közölték K bmetország Szocialista Emiléspportja Politikai Bizottságátal, valamint a mező- és orsőgazdasági minisztériummal: 4 Spolda körzetben befejezték a tavaszi vetést. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére (a gépállomás összes traktorjai ■ március 31 hajnali 3-től április 12-én estig megszakítás nálkül dolgoztak a földeken. Gépkapcsolással, éjjel-nappal, két műszakban dolgozva küzdötték fel magukat az első helyre. — Színpompás virágtenger 7000 négyzetméteren, Erfurtban, az NDK „virágvárosában'', már megkezdődtek az előkészületek az augusztus 20- tól szeptember 8-ig tartó kertészeti kiállításra, amelyen 2500 fajta virág és egyéb magot mutatnak be. A 40 hektár kiterjedésű erfurti kultúrparkban 7000 négyzetátrenyi területen több, mint '09 különféle virágot ültetnek el. Az egész terület színipompás virágtengerré változik. Az Erfurtban termett virág- és egyéb magvarretku földre is exportálják. Az idei kiállításra sok külföldi látogató érkezik. (ADN, ápr. 15.) — AZ NDK MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRAI túlteljesítették negyedévi tervüket. A Német Demokratikus Köztársaság állami mezőgazdasági gépgyárai 109,1 százalékra teljesítették negyedévi tervüket. A barnhi mezőgazdasági gépgyár dolgozói például 35.7 Százalékkal, a brieloxi gépgyár dolgozói 29.9 százalékkal és a dobolni mezőgazdasági gépgyár dolgozói 26.1 százalékszol teljesítették túl első negyedévi előirányzatukat. (Wirtschaft, a. sz.) — Egy élenjáró falu az N’DK-ban. Vernsdorf falu dolgozó parasztjai április közepes 70 százalékra teljesítették egész évi hús- és tejbeadási kötelezetségüket A falu dolgozó parasztjai mér 1954-ban ’s é'en jártak a beadási kötetség teljesítésében. Idén 'nyegeten főbb húst és tejet 'ikannek svierbad piacra vinni, mint 1054-ben. (ADN, ápr. 15.) — Megyénkből több bákejarvi'“ '1 v‘iv'Vr, tiev hí arcosokhoz írt levelet. Zádori Józsefné dombóvári pedagógus például Klara Hupp stuttgarti tanítóarőnek írt levelet. ö TOOKAI NAPLÓ GAZDATANÁCSADÓJA A gép olcsóbban, hamarabb, jobban dolgozik Hallottam és az újságokban már többször olvastam, hogy több termelőszövetkezetben idegenkednek a gépi kapálástól. Hogy őszinte legyek, ilyen jelenségekkel a mi termelőszövetkezetünkben is lehetett találkozni. De ennek jórészt még az elmúlt évben is megvolt a magyarázata. A traktoros, akit kapálni küldtek, nem mindig kifogástalan minőségi munkát végzett. De mi ennek nem abból látjuk az elintézési módját, hogy az idén nem kapáltatunk a gépállomással. Igenis, még több gépi kapálásra számítunk, mint az elmúlt esztendőben. Arról majd mi gondoskodunk, hogy a traktoros, minőségileg is jó munkát végezzen. Ha észrevesszük, hogy nem jól dolgozik, szólunk a gépállomás főmezőgazdászának, vagy az igazgatónak, kérjük, hogy intézkedjen. Ebben az évben 107 hold kapálnivaló van a termelőszövetkezetünkben. Igaz, hogy eddig 40 hold gépi kapálásra szerződtünk csak. De számadást csináltunk, melyből kiderült, hogy a gép hamarabb, olcsóbban, jobban dolgozik, s elhatároztuk, hogy a közeljövőben megkötjük a gépi kapálásra a pótszertőér őst. Megéri géppel dolgoztatni. Nálunk, dunaszentgyörgyi viszonylatban egy hold kukorica fogatos ekézése 50 forintba kerül. Ugyanakkor a gépállomás 17 forintért kapál meg egy hold kukoricát. Ez az egyik előnye, a másik pedig az, hogy a gépi kapáláshoz nem kell külön levezető, eketartó. Meg egyébként is nem akarjuk fogatainkat a legnagyobb munkák idején elvonni a szénabetakarítástól, vagy éppen a gabona betakarításától, mert így többe kerülne a leves, mint a hús. És minden termelőszövetkezeti vezetőnek, és tagnak bátran merem javasolni, hogy ne idegenkedjen a géptől, ha keveset szerződtek le a gépállomással sürgősen csinálanak pótszerződést. SIMON KÁROLY, dunaszentgyörgyi Szabadság tsz. elnökhelyettese: Blinden gazdáinak saját érdeke, hogy felülvizsgálja tavaszi vetéseit, és a hiányzó növényeket pótolja Minden gazda tudja, hogy hiányosan kelt tavasadvetésű kapásnövények nem adnak nagy termést, ha a hiányokat nem pótoljuk idejében. Ezért minden gazdának javasoljuk, hogy a közeli napokban egyik legfontosabb feladatának tartsa a kapásnövényei felülvizsgálását, s a hiányzó tövek pótlását. Lehetőleg előcsíráztatott kukoricával, napraforgóval, répával pótoljuk a hiányzó növényeket. Készüljünk fel idejében az esetleges fagyveszély elhárítására Az elmúlt években jelentős kárt okoztak a szeszélyes májusi fagyok gyümölcsöseinkben és az egyéb, fagyra érzékeny növényeinkben. A májusi fagyveszély elhárítására idejében, alaposan fel kell készülni minden gazdának. Ha a rádió fagyveszélyre hívja fel a termelők figyelmét a veszélyeztetett konyhakertek gyümölcsösök és egyéb növények megvédése érdekébe a táblák szélére készítsünk halomba rakott nedves tereket és egyéb füstölőanyagokat. Ha a hőmérséklet fagypontig süllyed kezdjük meg a füstölést. Törekedjünk arra, hogy a fagyra érzékeny növényzet felett egyenletes füsttakaró képződjék. A konyhakertekben szalma, vagy nádtakaróval, esetleg újságpapirossal is hatásosan védekezhetünk a fagyok ellen. Eredményesen lehet alkalmazni a kultivátorral, vagy ekekapával való csoportosítást A mák és a répa egyelését lényegesen meggyorsíthatjuk, ha kultivátorral, vagy ekekapával átvágjuk a sorokat. A csokrosítást a répánál és a máknál négyleveles korban kell elvérezni. Ügyelni kell azonban a csokrosítógép pontos beállítására, arra, hogy a kapák, illetve kések élesek legyenek. Fontos, hogy egy-egy csokorban legalább 5—7 növény maradjon meg. A csokrosítást nyomon kövesse az egyelés. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a répa és a máksorok átvágásával, azaz a csokrosítással kataszteri holdanként legalább 7 ember egy napi munkáját takaríthatják meg. A kommunista termelési bizottsági elinök segítségével jól halad a munka Dunaszentgyörgyön Megyénkben a több, mint 7000 holdas dunaszentgyörgyi határban dúsan nőnek a haragoszöld őszi kalászosok. A tsz példája nyomán, minden tavaszi vetést idejében elvégeztek az egyénileg dolgozó parasztok is. Jelenleg répát sarabolnak, de pár nap múlva széltében-hosszában kapálják a kukoricát, s hamarosan megkezdődik a kaszálás is. Hogy Dunaszentgyörgyön ilyen jól halad a munka, abban nem kis része van Simon László 13 holdas gazdának, a termelési bizottság kommunista elnökének, aki fáradságot nem ismerve agitál a dolgozó parasztok között. Nyugodt lelkiismerettel állhat mindenkor gazdatársai elé, mert a 13 holdján szinte mintagazdálkodást folytat, s mindent idejében, jó minőségben végez el. Vasárnaponkint rendszeresen összejön 50—60 gazda a gazdakörben, de soha nem hiányzik a termelési bizottság elnöke sem. Ilyenkor rendszerint a legidőszerűbb mezőgazdasági dolgokról beszélgetnek, s az élenjáró gazda nem unja meg ismét elmondani jól bevált módszereit. Amikor a tavaszi fagy felszívta az őszi búza földjét, az ő javaslatára Dunaszentgyörgy gazdáinak 99 százaléka hengerezett. Simon Lászlónak még arra is kiterjedt a figyelme, hogy megvédje a kisparasztokat az igauzsorától. Részletesen megmagyarázta a dolgozó paraszttársainak, hogy legalább tízszer drágább a trágyahordás igával, mint a gépállomás vontatójával. Az igavonóval nem rendelkező gazdák meggyőződtek arról, hogy a termelési bizottság elnöke az ő javukat akarja, s igen sokan szerződtek trágyahordásra és egyéb mezőgazdasági munkákra a gépállomással. Simon László nemcsak a dolgozó parasztokkal, de a pártszervezettel és a tanácsosal is szoros kapcsolatot tart. Csütörtökön a párt- és tanácsvezetőkkel együtt ment határszemlére. Jól ismer minden hold földet, s ha valahol hiányosságot lát, a termelési bizottság tagjaival megbeszéli és felkeresik azokat a gazdákat, akik nem a legjobban dolgoznak földjükön. A termelési bizottság jó munkája sokat segít Dunaszentgyörgyön a magasabb terméseredmények eléréséért folytatott harcban.