Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-04 / 103. szám

TOLNAI NAPLÓ XII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM ARA 50 FILLÉR VTLÁG PROLETÁMAJ EGY K­ÜlIFTOO Kedden üll össze a francia nemzetgyűlés. (1. o.) — Közlemény a négyhatalmi nagyköveteinek bécsi értekezletéről. (2. o.) — A tolnai párt­bizottság munkája a DISZ megerősítéséért. (8. o.) — Harmadszor lett ék­szem a Simontornya­ Bőrgyár. (3. o.) — 200 szereplő. 400 főnyi kö­zönség a DISZ kulturális seregszemléjének zombai bemutatóján. (4. o.) AZ M­DP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTS­ÁG AN AIT LAPJA SZERDA, 1955 MÁJUS 4 Dombóvár — üdvözöljük az úttörőket és a tanítóképző növendékeit •— harsogta a mikrofon, ami­kor a végeláthatatlan menet élén megjelentek a dísztribün előtt az egyenruhás diákok. Az ifjúság után a hivatalok, vál­lalatok, üzemek dolgozói vonul­tak, kezükben a nemzetközi munkásság összefogásának jel­képével, a vörös zászlókkal, nagy táblákkal, rajtuk a ter­melési eredményeiket hirdető adatokkal. A vasutasok pél­dául azt írták egyik táblájuk­ra: „összes mozdony kilomé­ter tervünket 108 százalékra teljesítettük." Ott meneteltek a mintegy 7—8 ezer főnyi tö­meg között a Rákóczi tsz tag­jai, a malom, téglagyár, ken­dergyár, halgazdaság dolgozói. A MÁV Fatelítő dolgozói büsz­kén emelték magasba a táblát, rajta felirat: ,,És üzem"1. A Ser­téshizlaló Vállalat dolgozói ha­talmas, majdnem 10 méter hosszú ravatalt vittek: a le­tűnt, meghalt burzsoázia tete­mét figurázták ki vele. A több ezer főnyi közönség nagy tapssal köszöntötte a lakodal­mas menetet, előd a két duhaj­kodó násznagyot és a teljes díszbe öltözött áli menyas­­­szonyt és vőlegényt. A felvonulás után az ápri­lis 4-én avatott felszabadulási emlékmű előtt gyülekeztek és ott Hucker Ferenc elvtárs, az SZMT elnöke ünnepi beszédet mondott. A nagy ünnep délutánját szórakozással töltötték a dom­bóvári dolgozók. A város min­den részén gazdag sport- és kultúrműsor szórakoztatta a dolgozókat. Bonillád Reggel 5 óra: a község lakói zeneszóra ébrednek, feldíszí­tett teherautó viszi a község különböző pontjaira a járási kul­túrotthon zenekarát, ahol zenés ébresztőt ad a zenekar. Kilenc óra felé megelevenedik a város. Ünneplőbe öltö­zött munkások, parasztok, asszonyok, fiatalok mennek a gyü­lekezőhelyekre, a feldíszített autókon, kocsikon az üzemek ud­­­­varán, kapukban az utolsó simításokat végzik, rövidesen meg­­­­indul a felvonulás. Tíz óra: A község vezetői elfoglalják helyüket a díszemel­vényen, majd megindul Bonyhád lakóinak impozáns, vidám­­ májusi felvonulása. A sort lovasbandérium nyitja meg, majd az iskolások vonulnak el vidáman, énekszóval. A felnőttek menetét a cipőgyár dolgozói nyitják meg, büsz­kén viszik a hatalmas „Elüzem” csillagot. A jól végzett mun­ka érzésével, önérzetesen lépkednek a cipőgyári dolgozók, a fiatalok nagy DISZ-jelvényt visznek, a sok-sok tábla szilárd elhatározásukat hirdeti: „Megtartjuk az élüzem kitüntetést”. Feldíszített teherautók nyitják meg a Zománcgyár dolgo­ Megyénk dolgozóinak hatalmas seregszemléje május elsején A megye legeldugottabb pusztájától, falujától kezdve a­­ megye székhelyéig, Szekszárd városáig mindenütt tomboló lel­kesedéssel, töretlen egységgel, szerető vidámsággal ünnepelték a proletár nemzetköziséget: a munkások testvériségét, össze­fogását, harcos győzni akarását. Valóságos emberáradatok nem lötyögtek végig a falvak, városok utcáin, és ezrek, tízezrek h­allgatták végig az ünnepi beszédeket. Minden ünnepi megmozdulást az jellemzett, hogy több volt egyszerű hagyományos május 1-i ünneplésnél. A harcos fel­iratok, a termelési győzelmekről tanúskodó táblák, pártunk és államunk vezetőinek magasba emelt arcképei, az orkánszerű tapsvihar, hurrázás egyben fényes jelképe volt annak is, hogy a ma­gyar nép egységesen felzárkózik a párt zászlaja alá, egyet­ért politikájával, a márciusi határozattal és erejét megfeszítve küzd annak megvalósulásáért. Ebben nincs is semmi különös, mert az elmúlt évek­ bebizonyították, hogy a párt mutatta át helyes út. Országépítő győzelmeinkkel csak megpecsételjük, hogy a nemzetközi munkásság nagy ügyéért küzdünk: az em­beriség haladásáért, a szocializmus győzelméért, Kagydorog­­ zóinak menetét. „Éljen május 1!" ,,Hazánk tíz esztendő óta a boldog béke és szabadság országa" — díszes feliratok az autó oldalain. Számok mutatják a Zománcgyár tízéves fejlődését, mit kapott államunktól, de ott van a válasz is: „Tíz esztendő alatt 1300 százalékkal emeltük a gyár termelését.’’ Dübörögnek a traktorok. A gépállomás dolgozói vonulnak fel, majd feldíszített lovaskocsikon a Dózsa Népe tsz tagjai, a táblák, transzparensek azt hirdetik, hogy a csoport teljesítette május 1 tiszteletére tett vállalását. „A növénytermelő brigád 100 holdat négyzetesen elvetett’1. Majd egy feldíszített kombájn nyomában felharsan a dal: „Szántsd a földet, elvtárs...” A mezőgazdasági szakiskola hallgatói vonulnak el. Újabb és újabb csoportok, újabb és újabb színekkel. A malom dolgozói teherautóján motor hajtja egyik gépüket. A sütőipar dolgozói egyik kemencéjük mását hozták el, a ktsz kocsiján a cipészműhely dolgozói javítják a cipőket. Földmű­vesszövetkezet, Vendéglátó Vállalat, Népbolt dolgozói mind­mind munkájuk jelképeit hozzák. Hatalmas felvonulás, hatalmas akaratnyilvánulása volt a május elsejei ünnepsége Bonyhád dolgozóinak a béke, népünk felemelkedése, pártunk politikájának megvalósítása mellett. Dunaföldvár község dolgozói is zászlódísz­­ben fogadták a proletár nem­zetköziség nagy ünnepét, má­jus 1-ét. Jóval a kitűzött idő előtt, már népes csoportok gyü­lekeztek a község utcáin. A színpompás felvonulást a DISz szervezet lovasbandériuma nyi­totta meg, utána mintegy höm­pölygő folyam következtek a termelőszövetkezetek, egyéni­leg dolgozó parasztok, a gép­állomás dolgozóinak tömegei, mindenféle zászlók, a begyűj­tés és a gépipar eredményeit jelző táblák mutatták, hogy e nagy napon Nagydorog­­ község dolgozó népe is megfelelően készült. Az ünnepi beszédet Szalai Lajos elvtárs, a paksi járási pártbizottság tagja tartotta A gazdaság dolgozói is ös­­­szegyűltek ezen a napon, hogy megünnepeljék a nemzetközi proletár nemzetköziség harcos napját. A sportpályán tartot­ták meg az ünnepélyt. Ez al­kalommal megjutalmazták a gazdaság legjobb dolgozóit. A gazdaság igazgatója, Tóth el­v­­társ, mintegy hatvan dolgozó­meg az ünneplő közönségnek Ez a nap is bizonyította, hogy a mi államunkban, a dolgozó nép államában minden hata­lom a dolgozó népé. A dísz­­ünnepséget ott tartották meg a „gróf Széchenyi-féle kastély parkjában, ahol 10 évvel ez­előtt, a felszabadulás előtt a dolgozóknak még csak betekin­teni sem lehetett, nemhogy ott ünnepséget rendezni. Egyúttal május elseje Nagy­­dorog köszségben is a szél tép­hetett ein mun­kás-paraszt szö­vetség nagyszerű­­ jelképe volt. A gépállomás dolgozói­nak küldöttsége ezen a napon kaszát és kapát ajándékoztak a dolgozó parasztok küldöttsé­gének, s azok pedig kenyérrel viszonozták azt. nak nyújtott át pénz és könyv jutalmat. A délutáni műsoron különö­sen nagy érdeklődés előzte meg a lovasbemutatót. Már délelőtt felállították az akadá­lyokat, előkészítették a gazda­ság legjobb lovát. A lovasbe­mutató után sport és kultúr­műsor következett, utána pe­dig tánc­ is zászlódíszben fogadta a má­jus elsejei felvonulók több­­ezres tömegét. Üzemi dolgozók, termelőszövetkezeti és egyéni­leg dolgozó parasztok hatalmas tömege tüntetett ünnepélyesen ezen a napon is a munkás­­paraszt szövetség további meg­szilárdítása mellett. Közel egy óráig tartott a dolgozók szín­pompás felvonulása, a dísztri­bünön a párt, a tanács és a tömegszer­vezetek vezetői mel­lett a legkiválóbb üzemi mun­kások és dolgozó parasztok fo­gadták a felvonulók lelkes tün­tetését a proletár nemzet­közi­­sé­g e nagy ünnepén. A mun­kás-paraszt szövetség kiemel­kedő megnyilatkozása is volt ez az ünnepség. A helybeli kisipari KTSZ küldöttsége a dolgozó pa­rasztok küldöttségének egy pár csizmát adott át, míg a dolgozó parasztság küldöttsé­ge kenyérrel viszonozta a munkások segítségét. A felvonulók hatalmas sere­gében egymás utá­n következ­tek a sportolók, a tanulók, a Zászlódíszbe öltözött a forra­dalmi múltjáról, üzemeiről és példamutató dolgozó paraszt­jairól közismert nagyközség is. A hangszórók friss, pattogó indulókat sugároznak, az utcá­kon a szokottnál nagyobb a tömeg már kora reggel. Ün­nepel ma a község valamen­­­nyi dolgozója. Kilenc órakor elindult a ha­talmas tömeg szervezetten, zárt sorokban. A község fő­terén felállított díszem­elvé­­nyen, a megyei, és községi párt-végrehajtó bizottság tag­jai, a tömegszervezetek és üze­mek vezetői, kiváló dolgozók fogadják őket. Hatalmas dü­börgéssel érkezik a menetet megnyitó mintegy tíz motoros. A vörös Pannóniák, magyar iparunk remekei méltán kap­nak elismerést nemcsak ha­zánkban, külföldön is. Jön az iskolások nótás tömege. Úttö­rők, napközi otthonok apró em­berkéi, lelkesen lengetik kis zászlaikat az emelvény felé. A község sportolói, labdarúgók, sorra vonulnak. Az üzemek kö­zül a Selyemgyár halad az élen, hatalmas „Élüzem“ jel­vénnyel, melyet ma nyertek el ebben az évben immár másod­szor. Sztahánovisták, műveze­tők és a többszáz nőmunkás kimagasló teljesítéssel készült erre a napra. A textilgyár fia­ még kevés ilyen pompás fel­vonulás volt, mint az idei má­jus elsejei — mondták elra­gadtatva a gyönkiek. SERNEVÁL dolgozói, akik két teherautón, az egyiken minta sertéstenyésztő által, a mási­kon egy minta sertésihizlaló­­val vonultak fel, a Duna­föld­vári Malom dolgozói teherko­csin üzemük kicsinyített mását hozták el. A termelőszövetke­zet kocsikon, zászlóikkal, fel­iratos táblákkal menetelt büsz­kén az ünneplők nagy sokasá­gában. Az ünnepi beszédet Dulai Károly elvtárs, a megyei párt­­bizottság párt és tömegszerve­­zeti osztályának vezetője tar­totta, amelyet közel 5000 dol­gozó hallgatott meg. Az ünne­pély fényét még csak emelte a színi,pompás és értékes kul­túrműsor. A lelkesedésre jellemző, hogy az ünnepség befejezését jelző Internacionálé eléneklése után is az ünneplő tömeg mintegy fele ott maradt a Duna part­ján, a labdarúgópálya mellett lévő ünnepség színhelyén, s dallal, tánccal, ünnepelte a proletárnemzetköziiség, a béke megvédésének e harcos ünnep­napját. I­taljai hatalmas májusfát hoz­nak, a DISZ tagjai egyforma öltözetben vörös zászlók alatt vonulnak. Miközben a mikro­fon köszönti az üzemek dol­gozóit, ismerteti a termelés legjobbjait, impozáns lovas­­bandérium ér az emelvény elé. A Tolnaszigeti Sertéstenyésztő Vállalat dolgozói menetét nyit­ják meg. Utána hintókon az óvódások. A kocsisok . pará­dés a mundérban. Igen meg­kapó jelenet volt, amikor a pirospettyes ruhás apróságok egymás után engedték fel a fehér galambokat. Gépek sora jön, a mezőgazdasági nagy­üzem jelképe, a zetor, a trak­tor, a és kombájn, a magyar gépipart dicséri. Egymásután jönnek a szövetkezetek, a nép­bolt, a kisiparosok, a csemete­kert dolgozói. Utóbbiak táblá­ján ,,győzelemre visszük a fá­sítás ügyét!" felirat. A községi sportpályán Orosz György elvtárs, a községi ta­nács v. b. elnöke tartott ün­nepi beszédet, melyet kultúr­műsor követett. Szállt a nóta, szólt a zene mindenütt ezen a napon. Ünnepeltek a dolgozók. Munkás és paraszt, kéz a kéz­ben, öreg és fiatal együtt, a jö­vőbe vetett bizalommal, a párt iránti mélységes hála érzésé­vel. A szombat esti fáklyás fel­vonulás után, a gimnázium ud­varán a lobogó tábortűz mel­letti vidám est után muzsika­szóra ébredtek május elsejének hajnalán a gyönkiek. A nem­rég megnyílt étterem zenekara köszöntötte zeneszóval a má­just és a gyönki dolgozókat. A felvonulók a vásártéren gyülekeztek délelőtt 10 óra kö­rül. A menet élén három lovas legény rugtatott, majd az is­kolások következtek fehér ing­ben és piros nyakkendővel, a csapatzászló alatt a kis dobos hangszerének ütemére lépve. A gimnazista diákok egy ré­sze szabadságharcos egyenru­hában vonult, a sportolók kék ■melegítőben meneteltek. Aj­kukról fáradhatatlanul zengett a dal. A Vörös Csillag terme­lőszövetkezet tagjai kocsikon haladtak, a menetben zászló­kat lengetve, indulókat éne­kelve. Az asszonyok mind pi­rosbabos kendőben. A sor ele­jén hajtott Szabó Ferenc, a termelőszövetkezet egyik ko­csisa, akinek a mellén „Kiváló Lelkes ünnepséggel, színes felvoinulással köszöntötte má­jus 1-ét Tamási lakossága. A község dolgozói 9 óra után a vásártéren gyülekeztek a fel­vonulásra. A Fornádi Állami Gazdaság dolgozóit vontatók hozzák az ünnepségre. Tíz óra lehet, amikor a felvonulás megkezdődik, az általános is­kolák tanulóival az élen. A né­zők között­ itt is, ott is hallani a csodálkozó felkiáltást: — Milyen szépek ezek a kicsik. — Valóban nagyon szép lát­ványt nyújt a kis iskolások menete, mindegyik kezében szalagos, árvalányhajas bot — min­t egy tarka, virágos rét. Az általános iskolások után a gimnázium tanulói haladnak, a sportolók csoportja­­ követi őket. Az úttörő labdarúgók, a Tamási Traktor sportolói, tornászok, kosárlabdázók, atlé­ták vonulnak fel. Vörös és nemzetiszínű zászlók, táblák alatt vonulnak fel a különböző vállalatok, a járási tanács, a termelőszövetkezeti dolgoz.R jelvény csillogott. Az óvodások ökrösszekéren vonultak. A bölcsőde dolgozói fehérkötényesen, fehér kendő­ben, baltával az ölükben ültek a kocsin. A felvonulók végülis a volt urasági­­ kastély parkjában gyűltek össze és ott hallgat­ták meg Benedek Imre, a köz­ségi pártbizottság titkárának ünnepi beszédét. Az ünnepi beszéd után az óvodások és az általános iskolások mutat­tak be kedves műsort. Ez alkalommal adták át egy 7 gyermekes anyának az Anyasági Érdemérem IV. fo­kozatát és a velejáró pénzju­talmat. Majd a községi tanács vendégül látta­­ az 1945-ben született gyermekeket. Az ünnep délutánján sport­műsor szórakoztatta az érdek­lődőket, este pedig táncmulat­ság volt a járási kultúrott­­honban. vasút, a sütőipari vállalat, a sajtüzem, a posta dolgozói. A felvonulók között ott látjuk a helyőrség tisztjeit, legénységét is. Az ünnepi menetben halad a Vörös Szikra tsz tagsága is, az élen a fiatalok az önkén­tes Honvédelmi Szövetség egyenruhájában. A fornádi ál­lami gazdaság dolgozói munka­teljesítményeiket tüntetik fel a táblákon. „Gräfper István • zetorosnak 188 normál­ hold a tavaszi teljesítménye”­­— olvas­hatjuk egyik táblán. Az Erdő­­gazdaság teherautóján kis falu modelljét látjuk, mellette erdő­sáv húzódik. A felvonulást a gépállomás zetoros, kombájnos csoportja zárja be. A felvonuló tömeg a sport­pályán lelátóval szemben­­ sora­kozik fel. Szügyi Elek elvtárs, a Megyei Párt Végrehajtó Bizottság harmadtitkára mél­tatja május elseje ünnepét. Délután lab­darúgó mérkőzés, kosárlabda-bemutató szórakoz­tatja a község dolgozóit. Alsóleperd Tolna Ojonkön Paks községben jóval a kitűzött idő, 10 óra előtt, már népes csopor­tok zászlóikkal a proletár nemzetköziséget éltető táblákkal gyü­lekezett a község egyes részein. A felvonulók nagy seregét két magyar ruhába öltözött kislány nyitotta meg, s kezeikben magasra emelkedett a „Békét akarunk!" feliratú tábla. E be­kezdés után egymásután sorakoztak Paks község üzemei, a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, hivatalok ás vállalatok dolgozói­. A megafan üdvözölte a konzervgyár, a téglagyár és a töb­bi üzemeik és vállalatok dolgozóit, akik igyekeztek új munka­­s­zerekkel üdvözölni e nagyszerű napot. Több, min­t 40 XM­-es tömeg indult el az ünnepség színhelyé­re, ahol Szigeti János elvtárs, a megyei pártbizottság agát. prep osztályainak vezetője tartott e nagy nap alkalmából ün­nepi beszédet. Beszélt május elseje hatalmas jelentőségéről. — A magyar munkásság — mondotta­­ többek­ között. — a magyar dolgozó nép milliói is hitet tesznek a nemzetközi összefogás, a béke, a függetlenség, pártunk politikája mellett. — Az eddig elért eredményeken azonban nem szabad megpihenni — mondotta a továbbiakban. — pártunk célja hogy tovább vezesse népünket a szocializmus felé, hogy to­vább emelje népünk jólétét. Ehhez viszont az kell, hogy min­den dolgozó ki-ki a maga portáján éberen őrködjék eddigi vív­­mányya­iunk felett és minden eszközzel segítse elő eredményeink növelését. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után kultúrműsor szórakoztatta az egybegyűlteket, s befejezésül igen kedves je­lenet zajlott le a d­ószemelvényen, amikor a községi tan­ács és a Hazafias Népfront-bizottság nevében az 1948 május elsején született Benediczki Jánost mesekönyvvel jutalmazták meg. Tamási Szekszárdon a nagy ünnep előestéjén hatalmas tábortüzek gyúltak az elő­hegyen, amelynek fénye Sióagárdra, Harcra, Tolnára és Bo­­gyiszlóra is ellátszott. Május elsején a város munkásainak, dolgozó parasztjainak, értelmiségeinek felvonulása közel másfél órán keresztül tar­tott. Csaknem 14 ezer ember üdvözlését fogadták a Garay té­ren felállított díszemelvényen a megye és a város vezetői, ki­váló munkások és dolgozó parasztok. (Folytatás a 2. oldalon)

Next