Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-22 / 119. szám
1955 El AJ US SS Vizsgáznak a jövő szakmunkásai Éppen aznap érkezikünk a Bonyhádi Cipőgyárba, amikor a tanműhely 17 fiatalja vizsgázott. Pál Istvánná, a tűződei részleg vezetője együtt izgul a fiatalokkal, akik 6 hónapi tanulmányi eredményükről adnak számot. Nemesedő az izgalom, hisz a tanulókkal együtt ő maga is vizsgázik. Pál elvtársnő valóságos anyai szeretettel foglalkozott a fiatalokkal azon felül, hogy megtanította őket a felsőrészkészítésre, nagy türelemmel végezte nevelésüket. Sok fiatalos csínytevést kellett legyőznie, míg a 6 hónap után odajutottak, hogy a szalágon bemutathatták, nem volt hiábavaló a fáradtság, s új szakmunkásokkal gyarapodott a Bonyhádji Cipőgyár. A vizsgát megelőző hetekben „ küszöbönálló nagy esemény körül forgott minden.. Végre elérkezett a nagy nap. — Csak semmi izgalom — nyugtatja Pál elvtársnő Lovász Borbálát, miközben a vizsgáztató bizottság tagjai, Kiss Fazekas elvtárs,a gyár főmérnöke és Lengyel László időmérő, órával a kezében a géphez érkeznek. Az első fogás bizonytalan — mi tagadás a keze is remeg , egy kissé Borisnak. A második munkarabot azonban már biztos kézzel irányítja a gép alatt, hiszen a tanműhelyben töltött idő alatt nagy szorgalommal igyekezett elsajátítani a fogásokat. A következő fiatal Schneider Anna volt, aki először a fejtűző, majd a szélező gépen vizsgázott, így folyt a vizsgáztatás, s a végén az eredményeik kihirdetésére került sor. A fiatalok általában jól megállták helyüket. Lovász Borbála mennyiségi termelése 182 százalék volt 97,2 százalékos minőség mellett A bizottság megállapította, hogy érti a sztahanovista fogásokat, a gépkezelést és eredményei után mindjárt ígéretet kapott ama, hogy a szalagra kerül kaputűzőnek. Lovász Borbálán kívül sok tehetséges, tettretész lelkes fiatal dolgozik a Bonyhádi Cipőgyárban, a legtöbbjük DISZ tag, s most a DISZ II. Kongresszusára készülnek. — Az ifjúság a mi aranyalapunk — mondotta a főmérnök. — Az ifjúmunkások hónapról-hónapra jobban dolgoznak, növelik tudásukat és ez az egyik tartalékunk a munka termelékenység növelésében. HÍREM — Aparhanton jól kezdett munkához az új községi pártvezetőség. Nagy gondot fordítanak a DISZ segítésére, az ifjúsági mozgalom fellendítésére is. Eminek érdekében 3 fiatal párttagot a DISZ-ibe küldtek dolgozni és a DISZ vezetőséget beszámoltatták munkájáról, ellátták tanácsokkal, útmutatásokkal. — A bölcskei MNDSZ asszonyok is lelkesen készülnek a Nemzetközi Gyermeknapra. Ezen a napon péksüteménnyel és kávéval akarják megvendégelni a gyermekeket. Erre a célra mintegy 600 kifli készítését tervezik. — Az Országos Pénzügyőr Zenekara vendégszereplésével nyitották meg szombaton este Bátaszéken a födművesszövetkezeti étterem kerthelyiségét. — Jó kultúrmunka folyik a faddi Fémipari és Vegyes KTSZ-ben. 25 szövetkezeti tag tagja az énekkarnak, amely igen jól szerepelt a járási kultúrversenyen. — Nyolc községben vetített szakfilmeket a Földművelésügyi Minisztérium kultúrautója. Az előadásokat 1736 személy nézte végig. Elsőosztályú téglát gyártanak a Paksi Téglagyárban Ma az elmúlt “évben a Paksi Téglagyár, eredményei után érdeklődnünk lesújtó ■ volt a válasz. Hónapról-hónapra, dekádrid-dekádra elmaradtak a terv teljesítésével, adósai maradtak népgazdaságunknak. Farkasát Sándor elvtárs, a telep vezetője nem is szívesen fogadta az érdeklődőket akár az egyesíléstől ,akár a sajtótól jöttek. Megmondom őszintén nagyon resteltük a lemaradást, de meg is fogadtuk, ha rajtunk múlik, többé nem ismétlődik meg az, ami tavaly volt. Azóta javult a munka, igaz, hogy a pártszervezet is jobban ellenőrzi a munkát,segíti a vezetést. A pártszervezet ellenőrzése nyomán megszilárdult a munkafegyelem a téglagyárban, mert a párttaggyűléseken, értekezleteken nyilvánosan megdicsérik a fól dolgozókat és bírálják a fegyelemlazítókat. A felszabadulási versenyszakaszban a szakszervezet is javított munkáján, a versenymozgalom élére állt, brigád és egyéni versenyeket szervezett. Így indult be a verseny például a Márkus és a Balogh behordó brigád között. Eddig a Márkus brigád vezetett napi 12.000 darab nyerstégla behordásával. Király István sztahanovista rakodó a brigád lelke, aki úgyszólván pillanatok alatt rakja le a behordó kocsiról a 200 darab nyerstéglát. A Paksi Téglagyárban gondot fordítanak arra is, hogy ne csak a termelés „rekorderei" legyenek sztahanovisták, hanem munkamódszer átadással új sztahanovistákat nevelnek. Hanga István, a Balogh brigád egyik tagja egy műszak alatt tapasztalat cserére jött át a másik brigádhoz s az ott szerzett tapasztalatok alapján új módszerrel fogtak munkához. Most már egyvonalba került a két brigád. — Igaz, hogy elértek bennünket — mondja Gutai Lajos behordó, de mi majd gondoskodunk arról, hogy ne szárnyalják túl a mi eredményeinket. A versenymozgalom jó eredményeket hozott a Paksi Téglagyárba, az első negyedévben kizárólag elsőosztályú téglát gyártottak. Tervüket 184,4 százalékra teljesítették, ebben a hónapban pedig 18-ig 60.000 darab téglát adtak népgazdaságunknak terven felül. több, mint 13 ezer család költözött új lakásokba Zilina vidékén Zilina vidéke a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt szinte a felismertieíntlenségig megváltozott. Dubnicében, Kystické Kové Mostohán, Povazské Bystricéban, Puchovóban, Martinban számos új üzem kezdte meg működését. Az újonnan létesített üzemek mellett szinte napról-napra nőnek ki a földből a kényelmes, korszerű lakóházak. Zilina vidékén a felszabadulás óta több mint 13.000 család költözött be, többségében kétszobás, összkomfortos lakásokba. N'APC? A féléves terv sikeréért Szelei Ferenc, a simontornyai Bőrgyár dolgozója néhány hét óta dolgozik együtt Takács István szelerővel. Takács István szívesen adja át munkamódszerét, melynek eredményeként május első dekádjában teljesítményük 141 százalék volt. Az autóbusz-Ua‘zlekedé& néhány pu&f&nála A fővárosi, vagy vidéki heti- és napilapaikbain alig találunk olyan számot, amely ne foglalkoznék a közúti személyszállítás jelenlegi problémáival. A cikkek legtöbbször — sajnos — panaszok és az autóbuszközlekedés hibáit, a gépkocsivezető és kalauz modortalan viselkedését i kifogásolják, vagy hiányolják, hogy egyes vonalakon miért nem indítanak illetékeseik újabb járatokat, és hogy a közlekedésbe még be nem kapcsolt községek, városok miért nem kaphatnak autóbuszt. Mielőtt e kérdéseket taglalnék, állapítsuk meg: ma már az ország területén ötször annyi autóbusz közlekedik, mint 1938-ban. S ha az utolsó 5 évet nézzük: amíg 1949-ben körülbelül 10.000 kilométeres vonalhosszon 16 millió utast, addig 1914-ben 14.000 kilométeren hatszor annyi gépkocsival 114 millió utast továbbított az autóbuszközlekedés. * Az életszínvonal emelkedése következtében azonban a jelenlegi autóbuszállomány nem tudja teljes mértékben kielégíteni az utazóközönség igényeit. Az első ötéves terv beindítása alkalmával az ipar nagyarányú fejlesztése következtében terven és erőn felül helyeztük forgalomba bányász- és ipari munkásszállító járatokat a tartalék gépkocsi állomány rovására is. Ez végül is odáig vezetett, hogy egyes kocsik havi teljesítménye ma a 7—8000 kilométert is meghaladja és a hiányos tartalékolás miatt gyakran fordulnak elő járatkimaradások. A felelősséget súlyosbítja, hogy a járatkimaradások, vagy késések következtében egyes bányák, illetve ipari üzemek tervteljesítésükben elmaradnak. Nehézségeink még fokozódnak azáltal, hogy ezekért a tervteljesítési elmaradásokért igyekeznek az autóbuszközlekedési vállalatokat felelőssé tenni, holott megfelelő számú gépkocsi birtokában őik tennének legszívesebbem eleget a velük szemben támasztott követelményeknek, mivel minden egyes járatkésésért, illetve járatkimaradásért súlyos kötbérösszegeket kell fizetniök, ezzel viszont az autóbuszközlekedési vállalatok tervteljesítését is rontják. A közúti személyszállítás legégetőbb problémája tehát a gépkocsihiány. A közelmúltban megtartott utasszámlálás alapján megállapítást nyert, hogy az országban a „szürke hétköznapokon is"1 mintegy 10—It.OOO utas maradt le az autóbuszjáratokról férőhely hiányában. A lemaradt utasok igen gyakran érdemtelenül szidalmazták a járatok személyzetét. Őszintén meg kell mondani azt is, hogy esetenként az autóbusz alkalmazott sem áll hivatása magaslatán, s el lehetne kerülni a vitákat. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy néha olyanokért is el kell tűrniük az utazóközönség szidalmazásait, melyről végeredményben nem tehetnek. A hibákon úgy lehetne segíteni, ha a közlekedési tárca a felmerülő és elfogadható igények kielégítésére rövid időin belül hathatós segítséget kapna újabb autóbusz,kiutaiások útján. Azt is meg kell állapítani, hogy az igények igen különbözők és nem mindig eléggé megalapozottak. Sok esetben előfordul, hogy egyes helyi szervek — értjük a tanácsokat — is hibáikat követnek el, mert előzetesen ígéreteket tesznek olyan egyébként közérdekű közlekedési követelmények kielégítésére, amelyekről előzetesen nem győződtek meg, hogy teljesíthetők lesznek-e. Az ilyen felelőtlen ígéret miután nem teljesíthető, az érdekeltek tekintélyét is rombolja, ami helytelen. A kapott felvilágosítások értelmében a második ötéves terv beindítása után lehetőség nyílik arra, hogy ezeket a hiányosságokat fokozatosan felszámolhassuk. Addig is az utazó személyzet oktatása, mind szigorúbb fegyelmezése a jelenlegi gépkocsipark lehető legjobb kihasználása mellett -kívántjuk áthidalni a nehézségeiket. Krajcsovics József, az Autóközlekedési Főigazgatóság főig.oszt. vezetője, r A kereskedelmi értekezlet után ... A megye kereskedelmi vezetői, élenjáró dolgozói április 27-én megtárgyalták a kereskedelem előtt álló feladatokat, többek között az árualapok maradéktalan biztosítását, helyes elosztását, a minőség megjavítását, a hálózat rendezését, továbbfejlesztését, a kiszolgálás megjavítását, a kereskedelem gazdaságosabbá tételét, s még egy sor egyéb feladatot, melyeket sürgősen meg kell valósítani. * Az áruterítésnél megmutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére máris intézkedések történtek, így mind ritkábban fordul elő, hogy napi közszükségleti cikkeket nem lehet kapni, egyes helyeken, főként a főüzlettől távoleső fiókboltokban. Ezen a téren még van további tennivaló, hogy egyes szezonális jellegű cikkféleségek időben, megfelelő választékokban, minőségben és mennyiségben a fogyasztók rendelkezésére álljanak, s ne forduljon elő, hogy fürdőruha, gyermekszandál, gyermekharisnya még ma is egyes helyeken hiányzik, s a boltvezető arra hivatkozik, hogy még nincs itt a nyár. Nem kis mértékben kell gondoskodni már most a gyümölcsfőzéshez szükséges pergament, kötözőzsineg, idényüvegeknek, stb a legkisebb üzletekbe való eljuttatásáról. Termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk nagy lendülettel fogott hozzá a mezőgazdasági munkálatokhoz. A kereskedelemnek gondoskodni kell, hogy a növényápolási, majd a nagy mezőgazdasági munkák idejére rendelkezésre álljanak azok a mezőgazdasági szeráruk, melyek nem kis mértékben járulnak hozzá a terméshozam növeléséhez, a termésbetakarításnak meggyorsításához, valamint az egyes munkafolyamatok megkönnyítéséhez. A Vendéglátó Vállalat egységeinek mind az állami, mind szövetkezeti vonalon mozgóárusokon keresztül el kell jutni hűsítőitalokkal, dohányáruval, cukorkával, stb. a mezőn dolgozó termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgozókhoz. A felvásárló szervek a járási székhelyek, bányaterület állandó friss zöldáruval történő ellátásáról tartoznak gondoskodni, ennek érdekében az árusító helyeket további egységekkel kell növelni. Jelentős mértékben kell növelni a cukrászkészítmények, főként a fagylalt forgalmát, mert ezen a téren a termelés a szükségletet Pakson, Nagymányokon, Simontornyán kielégíteni nem tudja. Az élelmiszerellátás megjavításának továbbra is fontos eszköze a szabadpiaci felhozatal növelése. Ezért minden eszközzel támogatni fogjuk az állammal szembeni kötelezettségét teljesítő termelőszövetkezeteinknek és dolgozó parasztjainknak a beszolgáltatás után fennmaradt termékeinek, állatainak szabadpiacon történő értékesítési lehetőségeit. Nem fogjuk ellenben tűrni, hogy a szabadpiacon a kupecek, spekulánsok garázdálkodjanak ami főként megmutatkozik Dunaföldváron, Dombóváron. Ezekkel szemben keményen fellépünk, mert ezt kívánja meg a dolgozó parasztok, a fogyasztók érdeke és az állam érdeke. A kereskedelmi szervezeteknek állandóan tanulmányozni kell a lakosság igényeit, hogy a fogyasztók érdekében tevékenyen hathassanak a termelésre és harcoljanak azért, hogy a szükségleti cikkek termelése az igényeknek megfelelő választékban történjék. A kereskedelemnek fejleszteni kell a fogyasztók ízlését, ezért új árucikkeket kell meghonosítani a fogyasztók körében, állandóan propagálni kell a jó minőségű, szép kivitelű iparcikkeinket, melyek kellemesebbé teszik és gazdagítják a dolgozók kulturált életét. Minden területen, a kiskereskedelemben, a Vendéglátó Vállalatnál biztosítani kell, hogy az eladók, felszolgálók közömbössége, lelkiismeretlensége a vásárlók igényeivel, panaszaival szemben sürgősen felszámolódjon. Minden kereskedelmi dolgozónak kötelessége a fiatal, vagy újólag beállított dolgozóval foglalkozni, kulturált munkára tanítani őket, ismeretekkel felvértezni, hogy szaktudásukat növeljék, s minél előbb elsajátítsák a fogyasztók szükséglete iránti figyelmességet, a vásárlók iránti szívélyes és előzékeny kiszolgálást. Az áruforgalom növekedése megköveteli a kereskedelmi hálózat fejlesztését. Azonban még egyes helyeken a lakosságtól a boltok távol esnek, fáradtságos a vásárlás, de számos olyan egység van, ahol a csúcsforgalmi időszakban túlzsúfoltság jelentkezik, mint Szekszárdon az 50-es, 55-ös árudákban. Ezért az elkövetkező időben ki fogjuk küszöbölni a hálózatfejlesztés során azt a hibát, hogy a külső területek hálózata elmaradjon a belső területek hálózatától. A földművesszövetkezeteknek több, mint 30 fióküzletet kell még létesíteni, hogy a lakosság zavartalan ellátása mindenütt biztosítva legyen. Bővíteni fogjuk a szekszárdi cipőboltot, Dombóváron műszaki üzletet létesítünk. Dunaföldváron a ruházati szakboltokat bővítjük. Simontornyán éttermet, Szekszárdon kerthelyiséget létesítünk még ebben a félévben. Az állami kereskedelem vonalán mintegy 700 ezer forint értékű beruházásokat eszközlünk. De biztosítani kívánjuk azt is, hogy a szövetkezetek fiókboltjai, valamint az italboltok megfelelően fel legyenek szerelve, s azok ténylegesen a dolgozók követelményeinek mindenben megfeleljenek. Az Országos Kereskedelmi Tanácskozás határozatainak megfelelően a Megyei Kereskedelmi Értekezlet elsőrendű feladatul tűzte ki a kereskedelem gazdaságosságának megvalósítását. Nagymértékben kívánjuk növelni még ebben az évben az egy főre eső forgalmat. A kereskedelem akkumulációjának 6 százalékot kell elérni 1954-hez viszonyítva. Különösen sok a tennivaló a társadalmi tulajdon védelme területén. A társadalmi tulajdon védelme érdekében mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelemben fokozni kell a politikai felvilágosító munkát, emelni kell az ellenőrzés hatékonyságát, s ahol ez nem segít, a társadalmi tulajdon veszélyeztetőjével szemben időben meg kell tenni a legszigorúbb intézkedést. El akarjuk érni, hogy minden kereskedelmi dolgozó éber őre legyen a maga posztján a társadalmi tulajdonnak. Időben lépjen fel a szocialista tulajdon veszélyeztetőjével, az állam megkárosítójával szemben. Harcolni fogunk a fogyasztók érdekeinek megvédéséért. Ebben nem kis mértékben kell támaszkodnunk a társadalmi ellenőrökre, az állandó bizottságok tagjaira, hogy megszüntessünk mindennemű árdrágítást, súlycsonkítást, hamisítást, ami még mindig előfordul egyes területeken elég gyakran, amit bizonyítanak az Állami Kereskedelmi Felügyelet vizsgálatai. Pártunk Központi Vezetősége ez évi márciusi határozata világosan kijelöli az előttünk álló feladatokat, melyeknek maradéktalan megvalósításáért valamennyi kereskedelmi dolgozónak vállvetve harcolni kell, mert csak így valósíthatjuk meg a kereskedelem előtt álló szép és nemes feladatokat. GYÖRFFI LÁSZLÓ kereskedelmi osztály vezetőjét v