Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-05 / 131. szám

s ífxmer - PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS • A simontornyai Alkotmány tsz pártszervezete a növényápolás sikeréért Az elmúlt évben a simontor­nyai Alkotmány termelőszövet­kezetről nem a legjobb híreket lehetett hallani. Maguk a ta­gok, de a kívülállók is, vala­hogyan elparentálták: nem lesz belőlük semmi. A párt azonban segített és új vezető­ség került nemcsak a tsz, de a pártszervezet élére is, még­pedig a­­ járásnál funkcióban lévő szakképzett elvtársakból. Alig több, mint fél év telt el ez idő óta, s ma már azt hallani: rá sem lehet ismerni a csoportra. Az egyre javuló szakmai vezetés mellett a jó eredményben oroszlánrésze van a pártszervezet munkájá­nak. Ez talán legjobban most, a növényápolás munkájában mutatkozik meg. Amellett, hogy az ősz óta számtalan kí­vülálló egyénileg dolgozó pa­raszt is belépett a termelőszö­vetkezetbe, tavaly a növény­­ápolásban csak heten dolgoz­tak, az idén már a szőlőben és a kertészetben 12-en és a többi növényápolási munkála­tokban összesen 39-en dolgoz­nak. És nem is akárhogyan ... örömmel újságolja Móré Jó­zsef agronómus, hogy a répa darabolásával első kapálásával és egyelésével végeztek. A napraforgó második kapá ása is megy, de a kukorica kapáló­ját is lendületesen végzik a gépállomás gépeinek segítsé­gével. A PÁRTSZERVEZET vezetőségi ülésen, majd tag­gyűlésen beszélte meg a nö­­vényápolási munkák végzésé­nek­­ fontos feladatát. Meggyő­ző számok segítségével moz­gósították a kommunistákat a példamutatásra, élenjárásra ebben a fontos munkában. Szükséges volt ez, mert kü­lönösen tavaly, de még az idén is elhangzottak olyan vélemé­nyek, hogy „mlég ha egyszer jól elvégezzük a kapálást'' . Ennek eredménye volt aztán, hogy tavaly például a kukori­cát csak egyszer kapálták meg. Bemutatta a pártszervezet, hogy ezért termett csak 17 mázsa kukorica holdanként, pedig lehetett volna 25 má­zsa is. A kiesés 8 mázsa holdanként. Ez az összterü­letet számítva annyit jelent, hogy minden egyes tsz-tag munkaegységenkint 2,5 kiló kukoricával károsodott meg. Érvként kiszámították azt is, hogy mit jelent ez pénz­ben 1—1 tag számára. Csak közepes munkaegységet el­is. Víg Jánosné elvtársnő, s a pártszervezet titkára, majd Tamás elvtárs és a töb­biek példamutatóan kiteszik részüket a munkából. A jó példát szívese­n követik a pár­tonkívüli tsz-tag­ok is. Dudás Mihály, Pintér Károly, Baka Józsefné, Mésző Lajos, de le­hetne sorolni szinte mind, megértették, most már arról beszélgetnek, nem hagyhatjuk abba a kapa­­st, míg kész nincs, de ha kész van, újra kezdjük. Máskép nem lehet sokszor kapálni, nem leh­et többet termelni, tehát rám lehet több a jövedelem se . Hogy mennyire együtt érez­nek és hogy mennyire­­ gyárt is dolgoznak, arra­ egy példát említünk. A fagyveszély alkal­mával éjjel felváltva füstöltek a veszélyeztetett táblák körül. De legjobban példázza talán a következő. Erről Kovács Jó­zsef elvtárs raktáros, aki egyébként,­ emellett mindig odamegy, ahol hiányzik mun­kaerő, így beszél: — Mint va­lamikor a tatárjárás idején, mi is körülhordozzuk a véres kardokat — mondja tréfásan — ha valami sürgős munka van a portánkon. ■— így tud­ják elérni, hogy most a n­­érő tagot számítva 300 mun­kaegység után 7,5 mázsa lett volna a többlet, amely pénzben több, mint kétezer forint. Ugyanez a helyzet a burgonyánál, ahol könnyen el lehetett volna érni 40 má­zsás terméstöbbletet holdan­ként, vagy a napraforgónál, ahol a tsz-tagok legalább 5 mázsával takaríthattak vol­na be többet, ha nem arra gondolnak, hogy elég neki egy kapálás is. A felvilágosító mim­ika mel­­lett az idén sokkal jobban ér­vényesült vényápolás is halad, de a szé­na­kaszálás is megy, mert Majzik elvtárs a párttitkár, aki egyébként tehenész és még­­ néhány más munkabe­­osztású elvtárs is, vállalták, a takarmánybetakarítás nagy munkáját. A kukorica kapá­lásnál is az történt, hogy a vetése nem jól sikerült, a so­rok nem lettek egyenletesek, s így a Zetor nem tudott bele­állni. Mindjárt összeültek a gépállomás dolgozói, a t­­sz tagjai, hogy mit lehet tenni. Előzőleg 5 késes kapálógép volt, de a beszélgetés ered­ményeképpen leszerelték a késeket a soroknak megfe­lelően állították be s a tsz kovácsa, Kockás Vince elv­társ ötletére két fél kocsi­­tengely segítségével még öt kapát tudtak a gépre szerel­ni s azóta vígan megy a munka. Jóval kevesebb idő alatt sokkal több munkát tudnak végezni. Az elért jó eredményeknek tehát csak az a „titka", hogy a kommunisták felvilágosító szavukkal, példamutatásukkal és szervező munkájukkal min­­dig ott vannak, ahol a legna­gyobb szükség van rájuk. A KOMMUNISTÁK PÉLDAMUTATÁSA 1955 JÚNIUS 5 Következetesebben hajtsuk végre a határozatokat A DOLGOZÓ Ifjúság Szö­vetségére azt a feladatot bíz­ta a párt, hogy szüntelenül tevékenykedjék a fiatalok között, nevelje őket szocia­lista szellemben, egyszóval olyan fiatalokat neveljen a hazának, akik minden te­kintetben és minden időben, minden körülmények között megállják helyüket a szo­cializmus építésében. Falun elsősorban a mező­­gazdasági feladatok megol­dására kell mozgósítani a fiatalokat. Állami gazdasá­gokban, gépállomásokon a munkafegyelem betartására, a minőségi és mennyiségi munka fokozására, termelő­­szövetkezetekben, hogy pél­damutatóan dolgozzanak, élenjárjanak a termelésben, segítsenek pártunknak a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésében. A JÁRÁSI pártbizottság útmutatásával ennek érdeké­ben felülvizsgáltuk például azokat a tsz-eket, ahol még nincs, megalakítsuk a DISZ szervezeteket. Ezen a téren értünk el eredményeket. Eb­ben az évben tsz-inkben lét­rehoztunk öt DISZ-szerveze­­tet, Dunakömlődön, Gyapán, Pakson, Dunaföldváron és Nagydorogon. Az öt létreho­zott DISZ-szervezetben 95 fiatal él szervezeti életet színdarabot tanulnak, felol­vasásokat rendeznek a Sza­bad Ifjúságból. A dunaköm­­lődi fiatalokból a tsz-en be­lül ifjúsági munkacsapat is alakult, amely vállalást tett a DISZ II. kongresszusa tiszteletére. . A termelőszö­vetkezeti DI­SZ-szer­vezete­ken kívül létrehoztunk olyan helyeken is DISZ-szervezete­ket, ahol, még sosem volt if­júsági szervezet, mint pél­dául Hegyesen és Csámpa­pusztán. A KULTURÁLIS sereg­szemlék is megmutatták, hogy a fiatalok a DISZ fel­hívására képesek a pártunk által kitűzött feladatok meg­oldására és végre is hajtják, csak megfelelően tudatosíta­ni kell közöttük azokat. A kulturális seregszemlével el­értük azt is, hogy a DISZ- szervezetek népszerűsége, te­kintélye növekedett, s a DISZ-en kívüli fiatalok is nagy számban kérik felvé­telüket a DISZ-be. A sereg­szemlével egyidejűleg több, mint 430 fiatallal növekedett járásunk területén a DISZ- szervezetekben a fiatalok létszáma. DISZ-szervezeteink­ben elég nagy népszerűség­nek örvend a sport is, első­sorban a labdarúgás és a röplabda. Eredményeinkhez nagy­ban hozzájárult a paksi já­rási pártbizottságnak az utóbbi időben fokozódó se­gítő és ellenőrző munkája. A járási pártbizottság szív­ügyének tekinti járásunk te­rületén a DISZ-szervezetek megerősítését. Minden segít­séget megad ahhoz, hogy a DISZ járási bizottság megfe­lelően végezhesse munkáját. EREDMÉNYEINK mellett azonban komoly hibák is ész­lelhetők. Nem megfelelően foglalkozunk a fiatalok poli­tikai nevelésével. Nincs kö­zöttük megfelelően tudatosít­va, magyarázva pártunk cél­kitűzése, s így nem mozgó­sítjuk megfelelően a terme­lési feladatok elvégzésére a fiatalokat. A DISZ-szerveze­­tek munkája legnagyobb részt a kulturális és sport­munkában merül ki. Ennek a hibának az okát elsősor­ban a paksi járási DISZ-bi­­zottság munkájában kell ke­resni. Vannak DISZ-szerve­zeteink, ahol hiányos a ve­zetőség és csak kizárólag a kulturális munkával foglal­koznak. Ilyen például a pak­si területi DISZ-szervezet, ahol még mindig nincs ér­vényre juttatva a DISZ kü­lönböző feladatainak megol­dása. Állami gazdaságaink­nál és gépállomásainknál sem megfelelő a DISZ-élet. Annak ellenére, hogy a ka­­nacsi állami gazdaságban egy ifjúsági állattenyésztő brigád és három ifjúsági nö­vénytermesztési munkacsa­pat felajánlást tett a DISZ 11. kongresszusa tiszteletére, s gépállomásainkon öt ifjú­sági traktoros-brigád neve­zett be az országos ifjúsági traktorosversenybe és tett vállalást a DISZ II. kong­resszusa tiszteletére, még­sem kielégítő ezekben a szektorokban a DISZ-munka. SZÜKSÉGES tehát, hogy az eddiginél sokkal követke­zetesebben hajtsuk végre a határozatokat, mint eddig. Világosan látjuk, hogy a pártvezetés biztosítását a DISZ-en belül csak a párt segítségével tudjuk elérni. Szükséges ezért, hogy fiatal párttagokat vonjunk be a DISZ-be, akik segítenek az ifjúság nevelésében. A hi­bák kijavítása, a DISZ-szer­­vezetek megerősítése járá­sunk területén elsősorban a DISZ járási bizottság fel­adata. Nekünk kell elsősor­­ban harcolni az ifjúsági szervezetek munkájánakt megjavításáért, s ezért min­dent meg is teszünk. SÓLYA JÁNOS Járási DISZ-bizottság titkára, Paks. Az alapszabály betartásában is a kommunistáknak kell élenjárni A dunaföldvári Alkotmány tsz-ben súlyos problémák vannak a háztáji gaz­dálkodásra vonatkozó rendelkezés be­tartása körül. Ez különösen azért nagy hiba, mert a tsz eddig szép eredménye­ket ért el, de ennek a megtartását, to­­vábbfokozását már nagymértékben gá­tolta a háztáji gazdálkodás előtérbe he­lyezése. Ez ellen elsősorban a tsz kom­munistáinak kellett volna felvenniök a harcot, de sajnos, a tsz pártszerve­zete lényegében semmit sem tett e hiba kijavítása érdekében. Párttaggyűléseken sokszor felvetődött a háztáji gazdaságok problémája, de éppen csak felvetődött, aztán „diplo­matikusan” megkerülték, mert a párt­tagok közül némelyik személy szerint is „érdekelt” e tűrhetetlen állapot fenn­tartásában. Magának, a tsz párttitkárá­­n­ak, Kiskarika Ferenc elvtársnak is több háztáji területe van, mint am­an­­­nyit az alapszabály megenged és mun­kájának jórészét a háztáji szőlője köti le. Ha valaki keresi Kiskarika elvtár­­sat, szinte kivétel nélkül minden tag­tól ilyen útbaigazítást kap: — Vagy ki­ment a határba takarmányt hordani, mert ő a tsz takarmányosa, vagy otthon kapálja a szőlőt. — Többnyire a szőlő­ben található... így tehát a pártszervezet csak meg­kerülte ezt a fontos problémát, pedig neki kellett volna felvenni a harcot e hibák ellen. A pártszervezetnek kellett volna — az élenjáró tsz-tagok bevo­násával — megmagyarázni az alapsza­bályt megsértő tsz-tagoknak, hogy sa­ját maguknak okoznak kárt, ha első­sorban nem a közös vagyon növeléséért dolgoznak, mert az egyéni boldogulás alapja egyedül a közös vagyon növe­lése. Nemcsak az agitációs, meggyőző sza­vak és a vezetőség felelősség­revonása hiányzott a tsz-ben, hanem a példamu­tatás is. A napokban közgyűlést hívtak össze a háztáji gazdálkodásra vonatkozó ren­delkezés érvényesítése érdekében. A tsz. kommunistáinak egy része itt sem állt ki erélyesen az alapszabály betar­tása mellett. Közölték a tagsággal, hogy a tsz alapszabály törvény és megszegé­se a tsz-ből való kizárást vonhatja ma­ga után. Egy párttag volt csupán, Ruff László elvtárs, aki felszólalt és köve­telte az alapszabály betartását. Kiska­rika elvtár­s azonban még itt sem szán­ta el magát, hogy a többlet földet le­adja, még itt sem ismerte fel, hogy az alapszabály megszegői tulajdonkép­pen a tsz még nagyobb eredményeinek gátlóivá .esznek. Hozzá kell tennünk, hogy a tsz-ben azért megkezdődött a hibáik kijavítása. A tsz vezetősége — a párttitkár kivé­telével — a felsőbb szervek segítségé­vel a leghatározottabban fellép az alap­szabály megsértőivel szemben: nem tű­ri, hogy ilyen hiányosságok gátolják a fejlődést. Az erélyes fellépésnek már mutatkoznak az eredményei is. Legelő­ször, maga a tsz elnöke, Juhász József elvtárs beadta a közösbe a mintegy 500 négyszögöl területet, amellyel túl­lépte a megengedett háztáji gazdálko­dás kereteit. Hatala Gyula több, mint másfél hold területet adott be a kö­zösbe és most már neki sincs több ház­táji gazdasága, mint amennyit az alap­szabály megenged. Takács András szin­tén belátta, hogy saját magának okoz kárt, ha túllépi a háztáji gazdálkodás kereteit és beadta az 500 négyszögöl területét. Reméljük, hogy Kiskamiska elvtárs is belátja, hogy az egyedüli megoldás: betartani a háztáji területre vonatkozó rendelkezést is, mert erre nemcsak a tsz-törvény kötelezi, hanem elsősorban a párt Szervezeti Szabályzata, amely alapvető feladatként jelöli meg a párt­tagoknál a példamutatást — és ez még Kiskarika elvtársira is vonatkozik ... Az aparhanti pártszervezet a DISZ-szervezetek megszilárdításáért AZ APARHANTI községi pártszervezet nagy gondot fordít az ifjúság szervezeti életére. Jó munkájának ered­ményeként nemrégiben új DISZ-szervezet alakult a Március 9 tsz-ben 16 tag­gal. Eddig nem éltek szerve­zeti életet a tsz fiataljai, egy részük nem is volt DISZ tag. A FELSZABADULÁS TSZ-BEN még nem oldódott meg ez a probléma, ott még nincs DISZ-szervezet, de a községi pártszervezet úgy tevékenykedik, hogy ott is minél előbb létrejöhessen. Természetesen nemcsak ad­dig segíti a fiatalok munká­ját a községi pártszervezet, míg megalakul a DISZ-szer­vezet. A nemrégen meg­alakult Március 9 tsz DISZ- szervezet vezetőségének pél­dául már az alakulásakor megadták a feladatokat. Az alakuló gyűlésen részt vett a tsz alapszervezetének titká­ra, Döme Antal elvtárs is. Ez is azt mutatja, hogy a kommunisták a Központi Ve­zetőség határozata értelmé­ben felelősséget éreznek a fiatalok munkájáért, életé­ért. A FALUBAN A LEGFON­TOSABB feladat a DISZ szervezet megerősítése. A DISZ-szervezet létezett, de csak papíron, mert a veze­tőség nem tevékenykedett. A DISZ gyenge munkájáért el­sősorban a kommunisták a felelősek, mert nem biztosí­tották a DISZ pártirányítá­sát. A községi pártszervezet megalakulása után megtár­gyalta a vezetőség a községi DISZ-szervezet fellendítésé­nek problémáit is. Úgy ha­tároztak, hogy elsősorban fiatal párttagokkal erősítik a DISZ-t. Fábián Anna elv­társnőt például nemrégiben vették fel tagjelöltnek és pártmegbizatásként azt a feladatot kapta, hogy a DISZ szervezetben tevékenykedjen mint kommunista DISZ-tag és segítse, nevelje a fiatalo­kat, Laufer Mátyás elvtársat pedig a DISZ-szervezet pót­romlásával bízta meg a párt­vezetőség. A pártszervezet részéről személy szerint te­hát Laufer Mátyás elvtárs felelős a falusi DISZ-szerve­­zet­ munkájáért. A PÁRTSZERVEZET JA­VASLATÁRA újjáválasztják a községben a DISZ-vezető­­séget. A községi párt szerve­zeti titkára személy szerint is foglalkozik a DISZ-vezető­­ségválasztás előkészítésével, maga is­­ javaslatot tesz már a taggyűlés előtt is a fiata­loknak a vezetőségválasztás­sal kapcsolatban. Többek között javasolta, hogy von­janak be pedagógust is a DISZ vezetésébe, mert az nagy segítséget tud adni a kultúr- és sportélet fellendí­téséhez. Az új vezetőségnek pedig feladatokat ad majd a pártszervezet. A pártoktatási év előkészítése Keszőhidegkúton Á­prilis közepén alakult meg Keszőhidegkúton is a Köz­­ponti Vezetőség határozata nyomán a községi párt­­szervezet. Megkezdték munkájukat, mégpedig terv szerint, hogy a község pártéletét fellendítsék. Fontos helyet foglal el a községi pártvezetőség tervében az oktatási év előkészítésé­nek megszervezése és segítése. A tervet és benne az oktatási év előkészítésének felada­tait vezetőségi ülésen beszélték meg. A tavalyi tapasztalatok­ból indulva ki az elmúlt évben ugyanis a község pártszerve­zetei nem fordítottak megfelelő gondot az oktatásra. Különö­sen súlyos hiányosság mutatkozott a kommunisták oktatásba való bevonása terén. Mindössze alig több, mint 10 százaléka tanult rendszeresen a párttagságnak. Az apaszervezetnél, de még az Új Élet termelőszövetkezetnél is a pártvezetőségi ta­gok a könnyebbik oldalát fogták meg az oktatási év előké­szítésének, így a párttagok mellett aránytalanul több párton­­kívülit vontak be az oktatásba, mint azt a Központi Vezető­ség határozata kimondotta. A" tapasztalatokat leszűrve fogott hozzá a községi párt­­vezetőség a jövő oktatási év előkészítéséhez s ezt kö­vetelte meg az alapszervezetektől is. Megállapították, hogy a tavalyi egy oktatási folimp az idén nem lesz elég, hiszen ha csak a párttagok 50 százalékát vonják be, már az is kitesz egy szemináriumot, de feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a legjobb pártonkívüli dolgozó parasztok, népnevelők is tanul­janak. Éppen ezért két oktatási forma beindítását tervezik, különös gondot fordítva az Új Élet termelőszövetkezetre, ahol tavaly nem is volt oktatás. Mivel a pártvezetőség nem szorgal­mazta, nem is igen jártak a tsz kommunistái politikai okta­tásra. A terv azonban nem maradt papíron, mert hozzáfogtak annak végrehajtásához is. A községi pártvezetőség ki­válogatta már a propagandistákat, s megalakították az alap­szervezeteknél azokat a bizottságokat, amelyeknek tagjai be­szélgetnek elsősorban természetesen a kommunistákkal a ta­nulás jelentőségéről s arról, hogy ez minden párttag köteles­sége. Elmondják, hogy milyen nagy feladatok előtt állunk, amikor ez évben második 5 éves tervünk előkészítésén dolgo­zunk. Ezt nyilván az eddigieknél is jobb munkával tudjuk tel­jes egészében végrehajtani. Ez pedig fokozottabban megköve­teli pártszervezeteink tag- és tagjelöltjeitől a marxista-leni­nista képzésük növelését. Ezenkívül a községi pártvezetőség saját kebelén belül is alakított egy bizottságot, amelyik felülvizsgálja, ellenőrzi és segíti az alapszervezeteknél megalakult, a leendő hallga­tókkal elbeszélő bizottságokat. Munkájuknak már eddig is van jó eredménye, különösen a párttagok oktatásba való bevonása terén. Míg tavaly, mint már fent is említettük, csak 4—5 kommunista tanult rendszeresen, addig már az eddigi be­szélgetések hatására 12 párttag jelentette be, hogy részt vesz a jövő évben a politikai oktatásokon. Az elmúlt évben például a téglagyár kommunistái közül nem vettek részt a politikai oktatáson egyikük sem, de már eddig öten jelentkeztek. Az 1955—56. évi pártoktatás előkészítése tehát megindult a keszőhidegkuti pártszervezeteiknél. Amint a tapasz­talatok mutatják, már eddig is jó eredményeket értek el. Most arra van szükség, hogy ezt a lendületet továbbra is tart­sák meg, mert ez az alapja, hogy jövőre a párttagság és a legjobb pártonkívüli dolgozók elméleti színvonala tovább nö­vekedjék s a feladatokat a követelményeknek megfelelően tud­ják megoldani,

Next