Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-07 / 132. szám

1955 JÚNIUS 1 PÁR­T ÉS PÁRTÉPÍTÉS • Tag- és tagjelöltfelvételi munka Aparhanton A pártszervezeteik egyik ál­rafi­dó feladata a tag- és tagjelölt­­­fel­vételi munkával való alapi«, körültekintő foglalkozás. A pártszervezetek egy része jól oldja m­eg ezt a nagy fontossá­gú feladatát, tervszerűen fog­lalkozik a tag- és tagjelölti fel­­vétellel. Az aparhanti községi párt­­vezetőség tervet dolgozott ki a tag- és tagjelöltfelvételi mun­kával kapcsolatban. Ebben a tervévben meghatározta, hogy a tervidőszakban hány tagje­lölttel erősíti a pártot. Megtár­gyalták azt is, hogy elsősor­ban kik jöhetnek számításba a felvételnél és ezekkel az elv­­társakkal úgy foglalkoznak, hogy minél közelebb kerülje­nek a párthoz és alkalmasak legyenek először tagjelöltnek, később pedig tagnak. l’j tag és tagjelölt A közelmúltban taggyűlést hívtak össze, amelynek egyik napirendi pontja a tag- és tag­­jelöltfelvétel volt. Három tag­­j­elölt és egy tagfelvételi ké­relmet terjesztett a vezetőség a taggyűlés elé. Laufer Má­tyás elvtársat tagnak vették fel, Laufer elvtárs már évek óta tagjelölt volt, de a régi párt vezetéséig nem törődött a pár­tépí­tési mun­kának ezzel a részével és így Lautier elvtárs­sal sem foglalkozott úgy, hogy tagjelöltségi idejének lejártá­val felvehették volna tagnak. A három tagjelölt: Botos Károly, a tanács elnöki helyet­tese, Duba Gyula, a Március 9 tsz tagja és Fábián Anna DISZ-fiatal. A taggyűlés mind­három elvtársat alkalmasnak találta arra, hogy bekerülje­nek pártunk tagjelöltjei közé. Botos Károly elvtárs például agitációs munkájával fáradha­tatlanul dolgozik a faluban a párt politikájának megvalósu­lásáért. Duda és Fábián elvtár­sak is elsősorban népnevelő munkájukkal érdemelték ki, hogy felvették őket tagjelölt­nek. A pártmegbízatás Az újonnan felvett tag és tagjelölteket már az első tag­­gyűlésen megbízták pártmun­­kával. Laufer elvtársat a párt­­szervezet személy szerint fele­lőssé tette a községi DISZ-szer­vezet működéséért. A tagjelöltek is pártmegbí­­zatást kaptak. Fábián Anna elvtársnő azt a feladatot kapta, hogy a DISZ-szervezetben tevékeny­kedjen, mint kommunista fiatal és igyekezzen olyan munkát végezni, hogy minél jobban érvényesüljön a fia­talok között a Párt politi­kája és harcoljanak annak végrehajtásáért. Botos Ká­roly elvtárs, mint tanácsel­nökhelyettes, azt a feladatot kapta, hogy elsősorban a ta­nácsban szerezzen érvényt a párt politikájának, nevelje a tanácstagokat helytállás­ra, áldozatvállalásra, példa­­mutatásra és amikor vitára kerül a sor, álljon ki a párt igazáért. Különösen harcol­jon az állami fegyelem meg­szilárdításáért. Duba Gyula elvtárs tsz-tag azt a párt­­megbizatást kapta, hogy már Nagy a hiba az apandanti pártszervezet pártépítési mun­kájában, hogy például nem vonják be a tag- és tagjelölt­­felvételi munkáiba az egész tagságot. A párt új tagokkal és tagjelöltekkel való erősíte­­téséért minden párttag felelős és ahol nem az egész párttag­ság foglalkozik ezzel a kér­déssel, hanem csak a pártve­zetőség, vagy éppen maga a párttitkár, ott előbb-utóbb el­laposodik a tag- és tagjelölt­­felvételi munka, csak időszaki, kampányfeladatként foglalkoz­nak vele és eredménytelen lesz. Mint minden feladat meg­oldásának, ennek is a párt­ve­zetőségnek kell az irányító jo­gosítan a tsz tagjait a nö­vényápolás időbeni és kellő minőségű elvégzésére, mert ez az egyik előfeltétele a tsz eredményes növekedésé­nek. Ezek a pértmegbizatások nagy jelentőségűek az új tagje­löltek életében, mert ezeknek a végrehajtásán keresztül bí­rálják el néhány hónap múl­va, hogy alkalmasa­k-e arra, hogy felvegyék őket párttag­nak és megkapják a kommu­nisták legféltettebben őrzött okmányát, a párttagsági köny­vet. nak lenni, de ez nem azt je­lenti, hogy csak a pártvezető­ség feladata a tag és tagjelölt­­felvételi mun­ka. A párt­veze­tőség adjon ezzel kapcsolatban feladatokat az egyes pártta­goknak aszerint, hogy az eddi­gi gyakorlat alapján m­ilyen feladat megoldására bizonyul­tak alkalmasnak. De termé­szetesen ellenőrizzék is, hogy egyik-másik elvtárs hogyan hajtja végre ezt a feladatát és ha így foglalkoznak ezzel a feladattal, akkor az egész párt­tagság felelősséget érez érte és még eredményesebb lesz a tag- és tagjelöltfelvételi munka. A tagjelöltfelvétel az egész párttagság ügye A Gépállomási Igazgatóság jelenti Június 2-án értékelte a Me­gyei Gépállomások Igazgatósá­ga a gépállomások között fo­lyó versenyt a tavaszi idény­terv teljesítéséért. Az 1956-os évi tavaszi idény legjobb gép­állomása Hőgyész 47.6 műszak­­norma, teljesítésével, 111 szá­zalékos tervteljesítés. Az elért eredmény azért is dícs­éretre­­méltó, mivel a hőgyvízi gép­állomás a tavaszi idény kez­detén a legutolsó volt. A ta­vaszi idény második legjobb gépállomása Varsád 4u4 mű­­szaknorma teljesítésével. 43.2 műszaknorma teljesítésével pe­dig a bonyhádi gépállomás sze­rezte meg a harmadik helyet. A tavaszi idény három leg­jobb talajmunkát végző trak­torosa Domány Péter (Bony­hádi 161.8, Fazekas János (Bonyhádi 114.4, és Tűzkő László (Dalmand) 114.3 mű­szaknorma teljesítésével. A tavaszi idény legjobb há­rom brigádja a bonyhádi Pál­­fi Ádám brigád, a brigádon be­­lül az egy gépre eső teljesített műszaknormák száma 75.5, 110.8 százalék. Második Tóth Pál (Hőgyész), harmadik Sal­­lai Sándor (Sárpilis! Az egy gépre eső teljesített műszak­­normák száma 69.1, 172.7 szá­zalék, illetve 63.7, 127.1 száza­lék. A tavaszi idény utolsó 10 napjának legjobb három trak­torosa Domány Péteren kívül Szokodi Ferenc (Szedres) és Gubicza Ferenc (Dalmand) 33, illetve 19.4 és 14.9 műszaknor­­ma teljesítésével. NAPÉ 6 A háztáji területre vonatkozó rendeletet is tartsák be a tsz-ek Némelyik termelőszövetke­zetiben a közös munka elha­nyagolása a túlzott méretű ház­táji gazdálkodással hozható összefüggésbe. De nemcsak a közös munka és jövedelem ro­vására megy a túlzott mértékű háztáji gazdálkodás, hanem bocmlasztó’tag is hat. A kiválóan működő terme­lőszövetkezeteinknél is talál­kozunk az alapszabálytól el­térő nagy háztáji gazdaságok káros jelenségeivel. Például a tamási Vörös Szikra termelő­­szövetkezet szőlőhegyi tagjai arra való tekintettel, hogy a háztáji területük dimbes-dom­­bos, még a két holdnál is na­gyobb területet kaptak háztá­ji gazdálkodásra Kiss Ján­o­­sék háztáji gazdasága szőlő­vel, kapás- és takarmánynövé­nyek területeivel együtt 3.100 öl. Béres Józsefnek 2.910 öl a háztáji gazdasága, melyből 1000 öl szőlő, a többi udvar, kert, kalászos, kapás és lucer­na vetésterület. Bangó Jáno­sék 2.094 öl háztáji földön gazdálkodnak. A tamási Vörös Szikrában a tagok egy­ részének alapsza­bály ellenes háztáji gazdálko­dása igen alkalmas arr­a, hogy a jó közösségi szellemet meg­bontsa. Kecskés elvtárs fele­sége például már szóvá t­ette, hogy miért kaptak egyesek­ 2-3 hold háztáji földet akkor, ami­kor ők csak egyet. Ezen sür­gősen változtatni kell Tanul­ság pedig az, hogy a tem­ető­­szövetkezetben az alapszabály­tól semmilyen körülmények között sem szabad eltérni. Nemcsak az adottságokon múlik... Tapasztalatcsere Fácánkerten — KÖNNYEN GAZDÁLKODHAT itt a termelőszövetkezet, minden adottsága megvan a gazdálkodáshoz. Csak­­ be kel­lett kötni a jószágot az istállókba — mondogatja K. Póta Sándor, a bogyisz­lói II. típusú termelőcsoport elnöke. — Odaadjuk az istállót, akár ebben a­ percben, adjatok helyette 100 hold legelőt — vág vissza Loboda István, a fácánkerti Vörös Hajna! elnöke. — Ér­deklődni, tanulni, tapasztalatot szerezni.­­— ezzel a gondolattal jött Fácán,kertre K. Póta Sándor. — Mégis csak jó volt, hogy a járási tanács ide hívta össze a járás termelőszövetkezeti elnökeinek havonkénti értekezletét. Nem ismeri még pontosan, hogyan is mennek a munkák a termelőszövetkezetben, és jó mindenről előre tudni, mert hátha egy­szer Bogyiszlón is meggondolják magu­kat a gazdáik és III. típusú termelőszö­vetkezetet alakítanak a II. típusú cso­portból. Akkor pedig hasznosítani kell a tapasztalatokat. A termelőszövetkezet árpatábláján kétkedve csóválja fejét arra a megálla­pításra, hogy 16 mázsán felüli termés lesz. — A dombtetőin nem adja meg — mondja, — az gyengébb, mint lent a lapban. — (Ez a gyengébb rész ás mel­lig ér.) Végül mégis igazat ad, hogy a 33 holdas tábla átlagban megadja a 15—16 mázsás termést. A kertészet­ben nem tud kifogást találni, hiszen már virágzik a paprika és a 2000 öles kertészetből már eddig 20.000 forint­hoz jutott a szövetkezet. K. Póta Sándor ezt is felírj­a a füzetbe, amit magával hordoz. VAN MIT FELJEGYEZNI a szőlé­szetben is. Egyik-másik tőkét szemügyre veszi, milyen termés ígérkezik. Meg­számlálja, hány fejet lehet egy tőkén­­ találni. — Jó termést mutat — álla­pítja meg elégedetten. — A szőlő is fel van osztva a tagok között? — kérdezi. — Igen, a nyolc hold szőlőben nyol­can dolgoznak, maguk között felosztot­ták és mindegyik felel azért az egy holdért, amelyet gondoz, — kapja meg a választ. — A terv szerint 15 hekto­liter termést várunk. Akinek a terü­letén ennél több terem, amennyivel töb­bet termelt, annak negyedrészét kapja prémiumként. Van látnivaló a sertésórnál is, 70 darab sertés hízik. K. Póta Sándor megtudja azt, hogy a termelőszövet­kezet 19 hízót adott le határidő előtt a beadási kötelezettség teljesítésére. Megtudja azt is, hogy 10 darab hízó az üzemi konyhára van szánva, ara­tásban, cséplésben vágnak belőlük a tagság részére. A LÁTOGATÁS a szövetkezet irodá­jában ér véget, ahol elmondják a látot­takat, feleletet ka­plnak a felvetődő kér­déseikre. K. Póta Sándor észrevételeire is megadják a választ. — Egy termelő­­szövetkezet gazdálkodása nemcsak az adottságokon, hanem az embereiken is múlik. A Vörös Hajnal két évvel ez­előtt­­ bele akart olvadni a mözsi Út­törőbe. Azóta javult a vezetés, megvál­toztak az emberek is. Az adottságokon sok múlni­k, de hiába van az istálló, ha nem törődnek azzal, m­ilyen tehenek vannak­­ benne. Elsősorban arra kell törekedni, hogy kiváló egyedek legye­nek, azok majd meghozzák, a jövedel­met, amiből istálló építésére is telik. Mindezt megfelelő irányítással, erőskezű vezetéssel lehet megvalósítani. — Azt szeretném még megtudni, — kérdi végül K. Póta Sándor, — hogy az öregekről, akik nem tudnak dolgoz­ni, hogyan gondoskodik a termelő­­szövetkezet. És hogyan van az, hogy a növénytermelésben egy tag 400 mun­ka­egységet is el tud érni, pedig már hallottam, hogy egy munkaegységet sem lehet egy nap alatt elérni? ! — A KERTÉSZETBEN láthatta azt az öreg bácsit. Nemrégiben beteg volt, kórházba kellett vinni. A felesége kuko­ricát akart eladni, hogy pénzt teremt­sen elő. „Sohase adjon el kukoricát Adorján néni, mondtuk neki. Adunk majd a szociális alapból.” Az alapszabály ki­mondja, hogy a jövedelem, a termés egy részét ilyen esetekre tartalékolni kell. 11.000 forint, 5 mázsa búza, 5 mázsa rozs, burgonya áll rendelkezés­re a szociális alapban. A tsz gon­doskodik az öregekről is. Van egy másik öreg bácsi is, kint nem tud dolgozni, az éjjeliőri teendőket vi­szont el tudja látni, eddig mintegy 270 munkaegysége van ebből is. — A munkaegységeket az elvégzett munka után kapják. Vannak munkák, amelyekre nem adnak egy munkaegy­séget, más munkával viszont két­­ há­rom munkaegységet is el lehet érni egy nap alatt. Sokat tapasztalt egy nap alatt K. Póta Sándor. Láthatta, hogyan él, dol­gozik a termelőszövetkezet tagsága, A tamási járás legjobb növényápoló tsz-e a pari Béke A legutóbbi értékelés alapján a ta­mási járás 14 termelőszövetkezete közül a legjobb három növényápoló tsz a kö­vetkező: 1. pari Béke, 2. tamási Vörös Szikra, 3. nagyakonyi Új Élet tsz-ek. A pari Bélke termelőszövetkezet tag­sága 90 held kukoricáj­uk fogasolását, első­­ kapálását és figyelését befejezték. Továbbá 100 százalékban befejezték 18 hold napraforgó egyelését, 12 hold bur­gonya első kapálását, öt hold takar­mány­répa első kapálását és egyelé­sét és 22 hold lucerna behord­ását, 3 Két patronálási szerződés Egy hónappal ezelőtt utaz­tak fel Budapestre a Paksi Konzervgyár vezetői, ahol a Konzerv-, Hús-, és Hűtőipari Kutató Intézet látta vendé­gül őket. Beszéltek már ko­rábban róla, milyen hasznos lenne, ha a­­ kutatóintézet rendszeres segítséget adna a most gyorsan fejlődő gyár­nak h a gyártási eljárások ki­dolgozásában, a berendezések felszerelésében. Most azért mentek fel, hogy a patroná­lási szerződést megkössék, öt pontból áll a szerződés, amit akkor megkötöttek.­­ Mindegyikben pontosan meg­határozva, hogy az egyes gyártmányoknál, a pektinnél, a zöldborsónál, a főzelék- és gyümölcsszárításnál, a be­főttgyártásnál, a sűrített pap­­rikapiirénél milyen segítséget adnak a kutatóintézet dolgo­zói és mit vállal a gyár kol­lektívája, megjelölve az egyes pontoknál, hogy azok végrehajtásáért az intézet és a gyár részéről ki a felelős. A kutatóintézet dolgozói vál­lalják, műszaki, technológiai segítség, tanácsok megadását, a szükséges vizsgálatok, mé­rések elvégzését, a konzerv­gyárnak pedig a termelési fel­adatok teljesítését. Hasznos dolog ez elsősorban a kon­zervgyár részére, de a ku­tatóintézetnek is, hiszen sok gyakorlati tapasztalatot ad ez a munka a kutatók számára is. A szerződés második pont­ja a következőképpen szól: „Üveges zöldborsókonzerv gyártása: A KOHIKI vállal­ja a gyártási vonal elhelye­zésével és kialakításával kap­csolatos szaktanácsok adását, a gyártási idény alatt hely­színi szemléket és szaktanács­adást, az üzem vállalja a gyártási vonal elkészítését és a gyártás lebonyolítását.’* A zöldborsó feldolgozásá­tól kezdődik az idény a kon­zervgyárban. A napokban már meg is érkezik az első szállítmány. A gyárban fel­készülve várják a zöldborsót, a gépi berendezés teljesen rendben van, a próbagyár­tást már el is végezték. A felkészülés idején két alka­lommal is jártak fenn a ku­tatóintézettől. Gyönes Ká­roly, az intézet tudományos munkatársa adott segítséget, tanácsaikat a berendezés fel­szerelésénél, elhelyezésénél. Az üveges konzerv gyártásá­nál igen komoly probléma a sterilizálás, hiszen a borsót például az üvegek lezárása után 121 fokos melegben kell sterilizálni. Ezt úgy kell meg­oldani, hogy a felmelegítés­nél és a hűtésnél ne törjenek az üvegek, ugyanakkor az áru megkapja a szükséges időtartamra az előírt hőfokot. Gyönös Károly felülvizsgál­ta az autoklávokat, tanácso­kat adott az autoklávokon a műszerek elhelyezésére, meg­beszélte, hogyan készítsék el a gőz- és vízkeverő berende­zést. Jelen volt a kipróbá­lásnál is. A próba­­ szépen sikerült. A sterilizálás alatt egyetlen üveg sem tört el. A konzervgyáriak azonban nemcsak másoktól várnak se­gítséget. Az elmúlt napokban küldöttség kereste fel a nagy­dorogi Szabadság termelő­szövetkezetet és a szövetke­zet vezetőivel megállapodtak, hogy a gyár patronálni fog­ja őket. Segítséget nyújtanak a szövetkezetnek a termelés területén azzal, hogy gyakor­lati tanácsokkal segítik a he­lyes vetésforgó kialalkítását. a növénynemesítés és nö­vényvédelem, az állatállo­mány megjavítása terén is nyújtanak segítséget, közre­működnek a szakoktatásnál is.­­ A szerződésben meghatáro­zott segítség kiterjed a ter­melőszövetkezet munkaeszkö­zeinek, berendezéseinek kar­bantartására, javítására, az adminisztratív,­­könyvelési és jogi kérdésekben adott taná­csokra is. A gyár pártszerve­zete és üzemi bizottsága pe­dig a politikaii munkában nyújt segítséget. Szövetkezeti bizottság és MSZB választás a Tolnai Ruházati KTSZ-nél Az elmúlt hó 30-án válasz­tották újjá a Tolnai Ruházati és Szolgáltató KTSZ-ben a szövetkezeti bizottságot és a Munkavédelmi és Szociális Bizottságot. Ez a­­ közgyűlés mintaképe volt annak, hogyan kell ilyen értekezletet meg­szervezni, és megtartani. Jász Ferenc elvtárs, elnöki megnyitója után Salli Mihály elvtárs, a szövetkezeti bizott­ság titkára tartotta a beszá­molót. Rámutatott a szövetke­zeti bizottság fontos munkájá­ra, hogyan segítette elő a szö­vetkezeti bizottság a m­unkák zavartalan menetét, melynek eredményeképpen tervüket mindig jól teljesítették, sztaha­novistát is avattak szövetkeze­tükben Straubinger elvtárs személyében. Reszortonként ismertette a szövetkezeti bizottsági tagok munkáját, az önbírálat, bírá­lat szellemében, helyesen bí­rálta a tanács és a KISZÖV munkáját. Salli elvtárs beszá­molója lelkes, mozgósító volt. Ez meg is látszott a hozzászó­lásokból, mely bizonyította, hogy itt a tagság magáénak érzi­­ a szövetkezetét és szép felajánlásokkal készülnek, hogy éves tervüket idő előtt befejezzék. Jó volt az MSZP elnökének, Szétih elvtársnőnek a beszámolója is. Ez a beszá­moló bizonyította, hogy ebben a szövetkezetben törődnek a dolgozók szociális és egészség­­védelmi ügyeivel. Straubinger elv­társ, aki már szeptemberi tervén dolgo­zik, felajánlotta, hogy éves ter­vét október 1-re teljesíti. Szebényi­né, Dallmann Rezső november 15-re vállalták éves tervük befejezését. Sövér elv­társ a „November 7” brigád vezetője, Szébh elvtársinő no­vember 25-re vállalták éves tervük befejezését. Merekva elvtársnő, Fekete elvtárs no­vember 30-ra ajánlották fel éves tervük teljesítését. Külön kell szólni az érte­kezlet ünnepélyességéről. Már ebből is meglátszott, hogy itt érezték a szövetkezeti bizott­ság és az MSZB újjáválasztá­­sának jelentőségét. Az értekezletet kedves kul­túrműsor vezette­­ be. Szívde­rítő látvány volt a szövetkezet énekkara, ahol öreg, fiatal egy­forma lelkesedéssel énekelt. Joósz elvtársat, a szövetkezet elnökét új oldaláról ismertük meg. Ez alkalommal egy igen ügyes, aktuális szöveget írt, melyhez a zenét is ő szerez­te. A szövetkezet színjátszó­gárdája szintén jól adott elő egy vidám jelenetet. Ez a­­ jól sikerült értekezlet további biz­to­síté­k arra, hogy mind a szö­vetkezeti bizottság, mind a szociális és munkavédelmi bi­zottság munkáját a jövőben is úgy végzi, hogy ezzel a szövet­kezet további fejlődését segíti elő,

Next