Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-08 / 133. szám
1955 JÚNIUS 8 NAPLÓ Fontos feladatnak tartjuk az ipari üzemek pártszervezeteinek megszilárdítását Elmondta: Sipos Lajosné a dunaföldvári községi pártbizottság titkára DUNAFÖLDVÁRON —mint a megye többi községeiben is — a lakosság többsége paraszt. Azonban nem lenne helyes, ebből kiindulva, csak a dolgozó parasztok közt és a termelőszövetkezetben folyó politikai munkával foglalkozni a községi pártbizottságnak. Vannak jelentős ipari üzemeink, mint a Dunaföldvári Kemélemgyár, a Cipész KTSZ, melyek nemcsak a község, a megye, hanem azon túlmenően az ország különböző részeiben helyezik el termékeiket. Fontos az egyéb, helyi ipari üzemek munkája, mint a Vegyesipari Vállalaté, a Hengermalomé, vagy az Építőipari KTSZ-é is. Ezekben az üzemekben ipari munkások dolgoznak, akikre elsősorban támaszkodhat a párt. Itt dolgoznak a legrégibb,legharcosabb kommunisták, akik gyakran segítenek a dolgozó parasztok között végzett politikai munkában is, főképp egy-egy kampány idején. A községi pártbizottság kisgyűlés előadóinak mintegy 35—40 százaléka dolgozik az üzemekben. IGEN FONTOS FELADATNAK tartjuk az üzemi pártszervezetek megerősítését. A Kendergyárban már régóta van alapszervezet, a Cipész KTSZ-ben pedig nemrég hoztuk létre. A kisebb üzemekben ahol nem lehet alapszervezetet alakítani, pártcsoportot hozunk létre, mint például a Vegyesipari Vállalatnál, ahol a pártcsoport megalakítására a legutóbbi Községi Párt V. B. ülésen hoztunk határozatot. A felszabadulás tizedik évfordulójára versenyt indítottunk a község üzemei közt, ahol a tervteljesítésre, az önköltség csökkentésére, takarékosságra, munkafegyelem megszilárdítására mozgósítottuk az üzemek dolgozóit. A verseny győztese a Kendergyár lett, ez az üzem kapta meg a Községi Pártbizottság versenyzászlaját. Munkámat úgy osztom be, hogy minden ipari üzembe legalább kéthetenként eljussak. E látogatások alkalmával nemcsak a vezetőkkel beszélek, hanem a kommunista munkásokkal és pártonkívüli dolgozókkal is. Igyekszem segítséget adni az alapszervezeti titkároknak, vezetőségi tagoknak feladataik megoldásához. A múlt heti munkatervemben például a Cipész KTSZ és a Vegyesipari Vállalattal való foglalkozást állítottam be. Résztvettem a Cipész KTSZ termelési értekezletén és hozzászóltam a beszámolóhoz, vitához. A Községi Párt-Végrehajtóbizottság ülésén a Vegyesipari Vállalat munkáját tűztük napirendre. KÜLÖNBÖZŐ NEHÉZSÉGEK voltak a vállalatnál. A dolgozók panaszkodtak, hogy nincs öltözőjük, mosdójuk. A községi tanácsnál intézkedtünk, így az megfelelő összeget biztosított a mosdó és öltöző felszereléséhez. Találkoztam az üzemiben ellenséges hangokkal is. Az anyaghiányt egyes hangulatkeltők úgy magyarázták, hogy „úgyis feloszlatják a vállalatot, legjobb kilépni és kisipari engedélyt váltani.” E hangulatot az üzemben dolgozó kommunisták segítségével sikerült leszerelni. Szó sincs arról, hogy megszűnik a vállalat, hiszen munkájára szüksége van a község lakosságának. Többek között igen jó minőségű, a dolgozó parasztság által nagyon keresett permetezőgépet gyárt. Hibák voltak a bérezésnél is. A dolgozók mindig csak fizetéskor tudták meg, mennyit kerestek előző hónapban. Nem tudták, hogy egyegy munka elvégzéséhez mennyi időt kapnak. A kommunisták kezdeményezésére azóta már előre utalványozzák a munkákat, minden dolgozó tudja, hogy a megkapott munkát mennyi idő alatt kell elvégeznie, mennyit kap érte, ki tudja számítani teljesítményszázalékát is. Az üzemben csak két kommunista dolgozik. Most számbavesszük, kik azok az élenjáró, becsületes dolgozók, akiket majd tagjelöltnek lehet felvenni, hiszen az elmúlt hónapokban már többen sztahanovisták lettek a vállalatnál. A KÖZSÉG IPAM ÜZEMEIBEN gyenge az agitációs munka. A községi titkári értekezleteken a titkárok rendszerint csak általános érveket kaptak. Most igyekszünk megvalósítani, hogy a községi párt végrehajtó bizottság tagjai is segítsenek a helyi agitációs érvek kidolgozásánál az alapszervezeteknek. A Cipész KTSZ-nél nem volt népnevelő felelős, most megbíztunk ezzel egy kommunistát. A kisebb üzemekben pedig a pártcsoportot segítjük az agitációs munka irányításában, szintén létrehozzuk a népnevelőhálózatot. Az ősszel induló pártoktatási év előkészítésénél különös figyelmet fordítunk az ipari üzemekre. A két legnagyobb üzemben, a Kendergyárban és a Cipész KTSZ-nél önálló tanfolyamok indulnak, a kisebb üzemek kommunistáit pedig a községi bizottságnál, illetve alapszervezetnél induló tanfolyamokra vonjuk be. Nem hanyagolhatjuk el az ipari üzemekben a politikai munkát. Fontos ez azért is, mert az üzemi dolgozók jelentős segítséget adhatnak a mezői gazdaságnak (az elmondottakon kívül a Dunaföldvári Kendergyár az Alkotmány tsz-t, a Cipész KTSZ a madocsai Igazság tsz-t patronálja), de azért is, mert csak így biztosíthatjuk a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtását. Vasárnap zajlott le megyénk ifjúságának kulturális seregszemléje A megyei DISZ- bizottság vasárnap rendezte meg az ifjúsági seregszemle megyei bemutatóját Szekszárdon. A seregszemlét nemcsak bemutatónak, hanem az ifjúság nagy béketalálkozójának tervezte a DISZ bizottság. Az eső dacára is egymás után érkeztek be a fellobogózott, felvirágozott teherautók, hozták a megye minden részéből a fiatalokat, a kultúrcsoportokat. A tervezett nagy délelőtti felvonulás elmaradt ugyan, éppen az eső miatt, de azért a beérkezett fiatalok nagy része felvonult a volt megyeháza udvarára, meghallgatták Rúzsa János, a megyei DISZ- bizottság titkárának ünnepélyes megnyitó beszédét. A folyosóablakok körös-körül megteltek, az udvaron ernyőkkel és ernyő nélkül hullámzott a tarka sokaság. A megnyitó ünnepségen Kontra Sándor, a városi DISZ bizottság titkára köszöntötte a vendégeket. Az ünnepségen megjelent Rév András, a megyei pártbizottság másodtitkára, Szandi János, a városi pártbizottság első titkára, Tuska Pál, a megyei tanács elnöke, Hunyadi Károly, a Hazafias Népfrontbizottság megyei elnöke, Teszler Vendel, a városi tanács elnöke, Hucber Ferenc, a szakszervezetek megyei elnöke és a kínai és lengyel ifjúság küldöttei. A késő délelőtti órákban kezdődött meg a bemutató a városi kultúrházban és a pártoktatás házának nagytermében, amelyen 30 község 40 kultúrcsoportja vett részt, több mint ezer népi színjátszóval, táncossal és énekessel. A seregszemle megyei bemutatója, annak ellenére, hogy sok nemrég alakult ifjúsági kultúrcsoport szerepelt, minden eddigi kultúrversenymél színvonalasabb volt. Ifjúságunk bebizonyította ezzel, hogy akar és tud a szocialista kultúráért, a falvak felemelkedéséért dolgozni. Az ifjúság kulturális seregszemléje megyénk összes fiatalját megmozgatta, élénkítette a DISZ- szervezetek munkáját, már eddig is jelentős létszámbeli erősödést eredményezett. Az ifjúsági seregszemle megyei bemutatója a fiatalok lelkes munkájának kiteljesedése volt, természetesen jelentős érdemeik vannak a sikerben a népművelési munkásoknak is, akik sokéves tapasztalataikkal, szakmai tudásukkal a DISZ fiatalok mellé álltak és önzetlenül segítettek. Mint béketalálkozó is nagy jelentőségű esemény az ifjúság seregszemléje. Bár az esti felvonulás és tábortűz is elmaradt, és több csoport igyekezett haza a bemutató után, mégis egész napon át alkalmuk volt a megye legkülönbözőibb részeiből összesereglett fiataloknak ismerkedni, beszélgetni egymással a munkájukról és közös törekvéseikről. (A kulturális seregszemle megyei bemutatójának részletes ismertetésére visszatérünk, ha a bírálóbizottságok az értékelést befejezték.) Ha tüzet látunk, AZONNAL JELENTSÜK! A II. fokú tűzrendészeti hatóság felhívja megyénk dolgozóit, hogy bármilyen tűzesetet az észlelés pillanatában azonnal jelentsék telefonon a tűzoltóságnak Szekszárd 21—46-os telefonszámon. A postán történő meghívás alkalmával jelentsék be, hogy tűzesetről van szó, ilyenkor a posta köteles azonnal kapcsolni, a telefontarás pedig díjmentes. A tűzjelzéseknél be kell mondani a tűzeset pontos helyét azt, hogy mi ég, és a tüzet jelzőnek a nevét, meg telefonszámot, ahonnét a tüzet jelezte. Minden dolgozó feltétlenül szívlelje meg és tegye magáévá a fenti felhívást, akkor nem fordul elő olyan eset, mint a közelmúltban Pincehelyen, ahol komoly tűz volt és nem értesítették az állami tűzoltóságot. Ezért súlyos károk keletkeztek. II. fokú tűzrendészeti hatóság. -----! P ÁRI ÉS FÁKI ÉP 11 ÉS A községi pártszervezetek nem helyettesítik az alapszervezetek önálló tevékenykedését A párt alapszervezeteken épül fel, a legkisebb önálló egysége az alapszervezet. Az alapszervezetek önállóan oldják meg a felsőbb szerveik határozatait és általában minden olyan feladatot, amely az alapszervezeteinnkre hárul. Az alapszervezet tehát önálló irányítója a saját munkaterületén lévő feladatok megoldásának, de természetesen a párt Szervezeti Szabályzata és a felsőbb szervek határozatainak megfelelően. Egy termelőszövetkezetben, községben, vagy gépállomáson elsősorban az alapszervezet felelős az ott folyó politikai munkáért. Nemrégiben megalakultak a községi pártszervezetek, illetve a községi pártvezetőségek. Ez nagyjelentőségű lépés volt a párt szervezeti felépítésében, mert megszüntette községeinkben a kommunisták erejének szétforgácsoltságait és alapot adott arra, hogy a kommunisták egységesen lépjenek fel a faluban lévő általános jellegű feladatok megoldásáért. Ilyen feladat többek között a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése. A községi pártvezetőségek összefogják a kommunisták erejét és mindig arra a területre összpontosítják azt, ahol arra a legnagyobb szükség van. A községi pártvezetőség összefogja, irányítja, szervezi a községben például az agitációs munkát és ez a biztosítéka a rendszeres, tervszerű, eredményes agitációnak. A községi pártszervezet és pártvezetőség azonban nem helyettesítheti az egyes alapszervezetek önálló tevékenykedését, rendszeres munkáját. Az alapszervezet önálló szervezeti egység és önállóan kell harcolnia saját munkaterületén — állami gazdaságban, gépállomáson, termelőszövetkezetben — a párt politikájának megvalósulásáért. Egy állami gazdaságban a fegyelmezetlenségek megszüntetéséért nyilván a gazdaság pártszervezete a felelős. Ezt a feladatot nem oldhatja meg a községi pártszervezet, mert ennek a területnek külön, önálló pártszervezete van, amely felelős az ott folyó politikai munkákért. A községi pártvezetőség ad tanácsokat,javaslatokat a hozzá tartozó atlaani gazdasági alapszervezetnek munkája megjavítására, de ez nem csökkentheti az állami gazdasági pártszervezet önálló felelősségét. Megyénk több községében hiba van a községi pártszervezetek és a hozzá tartozó alapszervezetek viszonya körül Varsádon például többször tartottak községi összevont párttaggyűlést, de ugyanakkor a gépállomásom hosszabb ideig nem tartottak párttaggyűlést, mert a községben úgyis volt összevont taggyűlés." Ennekaztán egyrészről az lett a következménye, hogy a gépállomási pártszervezet munkájában elsikkadtak azok a feladatok, amelyeket saját területén neki kell megvalósítania, mint önálló szervezetnek. A gépállomási pártvezetőség például nem készítette fel a hozzá tartozó kommunistáikat kellően a gépállomás előtt álló közvetlen feladatok megoldására. Ebből adódott, hogy a gépállomás kommunistái nem végeztek kellő agitációt a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetekben a gépi munka megkedveltetésére. A községi összevonat párttaggyűlés természetesen meghatározta, hogy milyen feladatok vannak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatban, de természetesen nem adott és nem is adhatott olyan iránymutatást, hogy név szerint milyen feladatot kell megoldani az egyik-másik gépállomási kommunistának és különösen milyen feladat végrehajtását kell segítenie abban a termelőszövetkezetben, amelyikben dolgozik. Ez nem fordult volna elő, ha a gépállomási pártszervezet és a vezetőség nem feledkezik meg az önállóságról és a saját területén harcba indítja a kommunistákat a feladatok sikeres végrehajtására. Nem bántam meg, hogy a szövetkezetbe léptem ennyi munkaegység VARGA MIHÁLY bácsit az ősszel ismertem meg a harci Új Élet termelőszövetkezetben. Éppen takarmányt raktak le a kocsiról, közben tréfálkozva emlegették, vitatták, a halpaprikás jobb-e, vagy a paprikáscsirke. Melyiket találták jobbnak, azt már nem tudom, de még ma is emlékszem minden szavára, amikor elmesélte, hogyan jutott el addig, amíg a termelőszövetkezet egyik legszorgalmasabb tagja lett. A kocsi oldalához támaszkodva kezdett beszélni: — Már eljárt felettem az idő, és azt mondhatom, most vagyok csak igazán megelégedve. Voltam cseléd, voltam egyéni gazda, de sokkal nyugodtabban élek most, mint bármikor. Most sem dolgozom kevesebbet, mint az előtt, mert most van értelme. A kislányommal dolgozunk ketten, ötszázon felül volt munkaegységünk, kaptunk is érte jócskán. Milyen volt a részesedésük utáni — KÖZEL 19 MÁZSA búzát, három mázsa rozsot, 13 mázsa árpát, 12 mázsa burgonyát és 8,278 forintot vittünk haza ketten. Itt a szövetkezetben az a jó, hogy mindenkinek megadják a munkája után, ami megjár. Mikor cseléd voltam, a fiam már elmúlt 18 éves, éppen úgy dolgozott, mint a felnőttek, mégsem adtak neki többet, csak háromnegyed kommandót. — Negyven évig voltam cseléd. Harminc évet tömtöttem a jegenyén Bezeréáibirtokon, tíz évet itt a lányán, a Szemző „uraságnál. Nehéz napjai voltak akkor az embernek. Kora reggeltől késő estig dolgozni, a családnak pedig alig volt mit magára ölteni. A család nagy volt, a nyolc gyerek mellett két öregről kellett gondoskodni. Nem vették a cseléd sorsát semmibe. Jegenyédben a Bezerédj-birtokon olyan fukarok voltak, hogy az aratást is a fogatosokkal végeztették. Pedig a nagyobb gyerekek már elmehettek volna napszámba, de nem kellettek. Janyán sem volt jobb a helyzet. Mint fogatos, minden évben két csikót neveltem fel, de még csak azt sem mondták érte: köszönöm, így dolgoztam, küszködtem itt 10 évig, egészen 1945-ig. — És a felszabadulás után? — A FÖLDOSZTÁSKOR kaptam 15 hold földet. Mindent a semmiből kellett kezdeni. Jószágot, kocsit, ekét kellett venni, hogy megmunkálhassam a földet. Persze, ez nem ment mind egyszerre. Valamivel jobb lett a sorsom, de így sem volt jó. — 1950-ben aztán elhatároztuk, hogy nem kínlélünk tovább, — beléptünk a csoportba. — Nem bánta meg, hogy belépett a szövetkezetbe? — NEM BÁNTAM MEG. Egyáltalán. Jól gazdálkodtunk ebben az évben is, jövőre még nagyobb lesz a jövedelmünk. Nézze ezt a csizmát a lábamon. A szerződéses hízók után kaptuk, kedvezményes áron. Tehenem van otthon, két hízó és hat süldő, megvan a háztáji földterület, nagyobb a jövedelmem, mint amikor 15 holdon dolgoztam. Csak azt mondhatom, jobban élek, mint amikor egyéni gazda voltam. AZ ELMÚLT NAPOKBAN láttam újra Varga Mihály bácsit. Téglát hordott a szövetkezet újonnan épülő istállójához. Nem zavarta, hogy közben esett az eső. — Az egyik legszorgalmasabb tag — mondják róla a többiek Ezt tanúsítja a munkaegység kimutatás is, közel van már a 250-hez. A szövetkezet vetései jóval szebbek, mint az egyéni gazdáké, gazdag termést ígérnek, így válik napról-napra könnyebbé Varga Mihály élete is. Megérdemli, joga van hozzá. Negyven évi cselédeskedés után. B. I. 3 Újra falun — Ez a szivattyú 500 liter vizet húz Iki percenként — veregette meg a derék olajos masinát Gulyás elvtárs. — Én kezelem — tette hozzá büszkén. A gépezet rögtönzött bódéban ott szerénykedett a vízparton, tornyosuló jegenyék alatt. Hosszú cső nyújtózkodik a holt-Dunáról a part felé és vezeti az éltető vizet a faddi Búzakalász termelőszövetkezet földjeire. A táblát csatornák, barázdák szelik keresztül-kasul. Árad,kúszik bennük a víz, nyeli a szomjas föld, éled a kukorica és a répa. A brigádvezetővel keresztülvágtunk a kukoricatáblán. Az egymásba fonódó répasorok között a töltés oldalában üldögélő emberek felé vettük az irányt: — Jónapot elvtársak! — Jónapot. — Pihenő? — Elszívunk egy cigarettát, — válaszol kézfogás közben a fiatalabbik, feje bubjóra tolva a sötétkék tányérsapkát, — Lénárt Jenő vagyok. Előkerül a cigarettatárca és a kék füstkarikákat követi a szó. — A tavasszal lettem tagja a Búzakalásznak. Nem újság nekem a paraszti munka. Itt születtem Fajszon, mint fejével a Duna túlsó partja felé. Ott nőttem fel a faluban. Mielőtt termelőszövetkezeti tag lett, hol dolgozott? — Pesten dolgoztam a BESZKÁRT-nál több, mint 10 évig. Az ősszel elhatároztam, hogy hazajövök. Kértem, engedjenek el, a termelőszövetkezetben szeretnék dolgozni. Hazaengedtek. — Egyszer nagyon elfogott a vágy, mondom a feleségemnek, gyere megyünk haza. — A felesége is tagja lett a termelőszövetkezetnek? — Nem szokatlan neki Pest után az itteni élet? — A feleségem még nem tag, most tanítgatják az asszonyok a könnyebb munkákra. Pesti lány, — nem ismerte a paraszti munkát. — Nem volt nehéz az átállás, már úgy gondolom, hogy Pesten havi fizetést kapott? — Nem, mert havonta kapok munkaegység előleget és a háztájiból is pénzelünk. Van 8 süldőnk, az asszony 160 darab baromfit eresztett a tavasszal. Az őszre meghíznak a süldők, megkapjuk a közös jövedelemből az osztalékot, a terményt és a pénzt — nem lesz nekünk semmi gondunk. — Most sincs — vágta bele kapáját az apró répapalántát dédelgető porhanyó földbe. — Olyan jó itt a szabad levegőn — nyújtotta nevetve a kezét. Sz. S.