Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-02 / 128. szám

TOLNAI NAPLÓ mÁcomniamamösaaa MAI SZAMBÁN: Gyorsl­jta sír Első Békekölcsön nyolcadik há­zasának negyedik napjáról. (2. o.) — A tag- és tagjelöltfelvételi munka a dunaföldvári Al­kotmány tsz pártszervezetében. (3. o.) — A Biritói Állami Gazdaságban is csökkentik az önköltséget. (3. o.) — Emlékezés Martin An­dersen Nexóre. (3. o.) — A nagy erőpróba előtt. (A 6.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁ­RTBIZOTTSÁGÁ­NAK LAPJA XIL ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 JÚNIUS 2 Szilárd m­a­szk a sze­rvezet — gyors növényápolás A madocsai Igazság termelőszövet­kezet irodájában jóné­­hány elismerő oklevél van a falon. A cukorgyártól a jó cu­korrépa termésért, és az 1950. évi mezőgazdaságii kiá­llátásain első díjat nyert "bikáért, a magas a­lma terme­l­ésért, fésűs me­­ránói juhotoért és így tovább. Mindegyik oklevél fokmérője a szövetkezet mum­kájának. Az elmúlt év eredményeit azonban nem tükrözi semmi. Az elmúlt évben bizony nem a legjobb volt a tagság munkája. Mindez talán azzal kezdődött, hogy a tavaszi munkákat nem tudták időben elvégezni a szervezés és egyéb hibák miatt. Ha most megméri valaki a szövetkezet munkáját, meg­láthatja, mennyit változott a múl év óta. A vetéseket időben elvégezték, s most a növényá­polásban sincs fennakadás. A kapásnövényeket felosztották egyénekre, s ezen keresztül mindenkit érdekeltté tettek a munkában. Ennek segítségével megjavult a munkafegyelem is. A 68 hold kukoricából eddig megkapáltak 45 holdat. Be­fejezték az 5 hold cukorrépa és három hold takarmányrépa első kapálását. Lekaszáltak és már fel is gyűjtöttek 15 hold lucernát. A szövetkezetnek a területhez mérten igen sok a munkaigényes növények vetésterülete. A jó munkaszervezés azonban eddig biztosította, hogy minden munkát időben vé­gezzenek el. A tagok mellett a családtagok is részt vesznek a munkában. Eddig komoly gondot okozott a termelőszövet­kezetnek az állattenyésztés. Szarvasmarhaálllományuk ugyanis a községtől 6 kilométerre lévő pusztán volt elhelyezve, ahol viszont nincs lakás a gondozók részére, így nem volt a tagság között, aki állandóan vállalta volna a jószággondozást, mi­vel naponta a faluból kellett kijárni a jószághoz. Ebben az évben már meg­oldódik ez a probléma is. A 80 férőhelyes tehénistállóra — amely közvetlen a falu mellett épült — már a szalufáikat rak­ják fel. Egy kis „korrupció6” és ami mögötte van Mi minden baj nem ér­het egy gyanútlan üzletveze­tőt, különösen akkor, ha fő­nöke a szekszárdi földmű­vesszövetkezet. Az üzlet üz­let és ugathatnak a kutyák, a karaván nyugodtan ballag tovább.­­ Komoly filozófia ez. Nagy nyugalmat ad a jámbor üzem­ág-felelősnek. E filozófia — és az ellenőrzés hiánya biz­tos tudatában Hadvina Ist­ván, e „tisztakezű’’ felelős, néhány hónappal ezelőtt emigyen szólt egy régi jó — adócsalásban jártas bátai kötélgyártó mesterhez. — Pénz kéne. A mester hasonlóan sóhaj­tott — a bizony, de adómen­tes. — Kötél van? — Húszezer forintig. — Az sok. — De ha ... gondolom Hadvina kartárs ... esetleg... szóval. —... Tudom. Megvesszük. ... Hozza csak a föld. szöv­­be. — Isten megáldja... — Tudja mit, papa... Én forintban jobban szeretem ezt az áldást. Teltek, múltak a napok és egyszer beállított a köteles. — Itt lennénk. — Az jó — így Hadvina, — mert ez a kortárs az Alsóleperdi Álla­mi Gazdaságból „kuncsaft” a kötélre ... Náluk most fej­lesztik az állatállományt. Hármasban — a mit sem sejtő vevő, a valamivel töb­bet sejtő eladó és a legtöb­bet sejtő Hadvina, beállítot­tak Krantz István üzletveze­tőhöz, ahol Hadvina emigyen szólt: — Krantz kartárs, azonnal csináljon egy szál­lítási számlát az Alsóleperdi Állami Gazdaságnak. — Igenis — válaszolt ud­variasan főnökének a gyanút­lan üzletvezető... — És mennyi az az összeg? —1 16.047 forint 46 fillér... — És az eladó? — Itt van. Arnold kartárs Béláról.. írja alá és Sárga kartárstól — ismeri, a felvá­sárló, — vegye fel ezt ez összeget és fizesse ki az el­adót. Az üzlet simán és csende­sen lebonyolódott, sőt „Sár­gától"­­tim alatt bevándorolt a Kisgépbolt október 28-i 10. számú napijelentésébe is. Telt múlt az idő, mígnem egyszer február táján az ügyvezető és egy feldúlt arcú idegen beállítanak a Kisgép üzletbe. — Ismeri maga ezt az em­bert — kérdezi az ügyvezető. — Nem én — nézegeti az üzletvezető. — Hát Arnoldot ismeri-e? — Arnold?... Igen, azt hiszem kötelet adott el... Hadvina... — Én vagyok az Arnold, maguk szélhámosok... Én nem adtam el semmiféle kö­telet és most mégis három­ezer forint jövedelmi adót és ugyanannyi pénzbüntetést kaptam, mert... — Bocsánat... Akkor ki volt az az Arnold, aki a kö­telet hozta ... Nem, nem maga volt az biztos ... A dühöngő bátai köteles­mestert az ügyvezető csilla­pította,­­ majd elintézzük, megtérítjük a költségét, csak semmi feltűnés. Az igazi Arnold, az üzlet­vezető és az ügyvezető együtt mentek Sárga kartárs­hoz, akinek neve már a napi jelentésben is szerepelt, mint terhelés a kötél árára. — Engem Hadvina utasí­tott háromszor is, hogy gyor­san fizessem ki ezt a pénzt... — magyarázza Sárga. — Én nem tudok semmi­ről — tárta szét kezét Had­vina. Az üzletvezető dühösen rá­mordult: — Nem te hoztad azt az embert, nem te uta­sítottál minket... — Ja, tényleg — emléke­zett most már Hadvina.... Bocsánat, tévedés történt... * Tévedés. Meglehetősen fur­csa, hogy nagyon sok ilyen és ehhez hasonló tévedés fordul elő itt... Az ügyve­zető tévedésből elfelejtett erről beszámolni az igazga­tósági ülésen. Elfelejtettek — adócsalás, hűtlen kezelés és közokirat hamisítás bűn­tette miatt feljelentést tenni a bíróságon is... De ami ké­sik, reméljük, — nem múlik* Jól halad a munka a paksi Vörös Sugár tsx-ben A paksi Vörös Sugár ter­melőszövetkezet határában szorgalmas munka folyik.­­ Negyven főből áll a növény­­termelő brigád, s nem egyszer hatvan embert lehet a földe­ken találni1. Az egyik este munka után mégis arról be­szélgetett a tagság, hogy leg­alább 80 embert kell össze­hozni, s akkor egy nap alatt elvégzik a még hátralévő ka­pálást. A kukorica ekézését, kapá­lását felerészben végezték el eddig. Megdaraboltak 20 hold burgonyát, 5 hold cukorré­pát, kiegyeltek 2 hold má­kot, megkapálták a 8 hold szőlőt és a permetezést is el­végezték. A héten megkezdő­dik a széna és a lucerna ka­szálása. Ezért tartja fontos­nak a tagság, hogy minél több embert állítson mun­kába. Büszke örömmel beszél a tagság arról, hogy búzájuk legszebb a környéken. Ki is jelöltek már 15 hold vetőmag ■parcellát, miután az acatolást és a rozsd­ást is elvégezték. Jó termést várnak a 13 hold őszi árpától is. A szövetke­zet már most készül az őszi mezőgazdasági kiállításra, ahova kukoricát, búzát és bur­gonyát akarnak vinni. Most nagy munkák foly­nak a határban, de más mun­káik sem szünetelnek. A hat­tagú építőbrigád egy 200 fé­rőhelyes süldőszállás építé­sén dolgozik. A kertészetben most kezdik meg két hold paprika palántázását. Nagy mennyiségben visznek már piacra salátát, hagymát és retket. Minden munka, min­den fáradozás végeredmény­ben egy célt szolgál: na­gyobb jövedelmet biztosítani a szövetkezetnek és a tag­ságnak. A gondos gazda módjára kapálnak a szakályi dolgozó parasztok Ezelőtt egy hónappal a sza­kályi dolgozó parasztok gaz­dagyűlésen beszélték meg a kapásnövények termésátlagá­val kapcsolatos tennivalóikat. Ugyancsak a gazdagyűlésen csatlakoztak a gazdák a me­gye termelős­zü­ve­tkez­eteinek­ felhívásaihoz, megígérték, hogy 35 mázsa kukoricát, 200­­ má­zsa cukorrépát és 150 mázsa burgonyát termelnek egy-egy hold földön. Vállalásuk telje­sítése érdekében idejében, gon­dosan előkészített magágyban földbe rakták a kapások vető­magjait. De most napjainkban a növényápolási munkákkal sem késlekednek. Amint Le­­zsák Béla, a községi mezőgaz­dasági előadó írja, a dolgozó parasztok a gondos gazda mód­jára kapálják a kukoricát, a burgonyát, a répát. A növényápolási munkák gyors és jó elvégzése érdeké­ben a szakályi gazdák verse­nyeznek is egymással. A ver­seny ellenőrzése és tovább­­éle­sítése érdekében a végre­­hajtóbizottság ismét létrehoz­ta a dűlőfelelős hálózatot. A dűlőfelelősök teendőinek ellá­tásával a legjobb dolgozó pa­rasztokat, a mezőgazdasági ál­­landó bizottság és a termelési bizottság tagjait bízták meg. Az említett élenjáró dolgozó parasztok a tanácsnál minden héten beszámolnak arról, hogy melyik dűlőben hogyan megy a növényápolás, ki a község, illetve a dűlő legjobb gazdája. A bonyhádi járásban 13 termelőszövetkezet nevezett be a kukoricatermelők országos versenyébe Az állattenyésztés minőségi és mennyiségi megjavítása megköveteli, hogy több kukoricát, illetve takarmányféleséget termeljünk. Ennek érdekében indított a Földművelésügyi Mi­nisztérium is a kukoricatermelők között országos versenyt. A verseny feltételeit a bonyhádi járás 18 termelőszövetkezeté­ben alaposan megvitatták. Helyesnek találták, s amint Jakab Albert elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági igazgatóságának tsz csoportvezetője jelenti, a járásban mind a 18 termelőszö­vetkezet csatlakozott a kukoricatermelők országos versenyéhez A Központi Vezetőség márciusi határozata óta 760 család lépett be a megye tsz-eibe A párt Központi Vezetőségének márciusi határozata óta napról-napra fejlődnek megyénk termelőszövetkezetei. Az el­múlt napokban mikor a megyei mezőgazdasági igazgatóság termelőszövetkezeti csoportja felmérte a megye tsz-einek há­rom hónapos fejlődését, a következő, volt a helyzet: március­tól napjainkig egy új termelőszövetkezet alakult megyénkben. A meglévő, elsősorban a jól gazdálkodó mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekbe 760 család, közel 1300 hold földdel lé­pett be. A fejlődés te­kintetében legjobbak jelenleg a bonyhádi járási termelőszövetkezetek. Három hónap alatt a járás tsz-eibe 250 új tagot vettek fel Szaporán folyik a lucerna betakarítása a györkönyi Béke tsz-ben A mezőgazdasági munka a határba szólította a termelő­­szövetkezet apraját-nagyját. Az asszonyok és lányok a na­gyobb gyerekekkel együtt kapálják a kukoricát, egyelik a ré­pát, egyszóval: végzik a növényápolást. A férfiak pedig az állatok téli takarmányának biztosításán szorgoskodnak. Má­jus 30-án például már a hajnali órákban 40 kaszás vágta a lucernát a termelőszövetkezet nagy tábláján. Mire este lett, befejezték a közel 30 hold lucerna kaszálását. Verseny a selyemgubó termelési terv teljesítéséért Az induló selyemtermelési évad elején vagyunk és máris kibontakozóban van a verseny, amely a megye selyemgubó­­termelési terv teljesítését biz­tosítani fogja. A Selyemtermel­tető Vállalat szekszárdi kiren­deltségének dolgozói széles ver­senymozgalmat indítottak el, melyre elsőnek Dabis László kistormása VI. osztályú tanuló­nak, a Petőfi úttörő csapat őrs­vezetőjének versenyfelhívása érkezett be. „Versenyre hívom ki az ös­­­szes Tolna megyei úttörőket — írja levelében. — 1. Vállalom, hogy a megyében én adom be a legjobb minőségű gubót. 2. Vállalom, hogy az előírt men­­­nyiséget túl fogom­ szárnyalni. Ezzel a szocializmus építését alkarom előbbre vinni. Kérem a Tolna megyei pajtásokat, hogy felhívásomhoz minél töb­ben csatlakozz­anak. Előre! Dabis László VI. o. t. Petőfi őrsvezető.“ •k Gáncs Gyuláné szedres­i Mv­keltő a következőket írja: „Éri, Gáncs Gyuláné, Szed­res község selyemtermelési megbízottja versenyre hívom Tolna megye összes kikeltőjét. Vállalom, hogy községeim, Szedres, Jegenyes-puszta és Fácánkert, tenyésztői ,gubó­­termelésű tervüket túlteljesí­tik. Minőségi termelés terén elsők leszünk.“ * Értesítés jött Láspafő köz­ségből is, hogy az ottani se­lyemtermelők a szakcsiakat hívták párosversenyre az egy dobozra eső több és jobb mi­nőségű gubó termelésére. Újítások a Bonyhádi Cipőgyárban Sokat fejlődött üzemünk, a Bonyhádi Cipőgyár, az első ötéves tervben, a cipőgyártást már­ majdnem teljesen,­­00 szá­zalékig gépesítették. A sok új gép beállítása mellett mégis sok lehetőség van arra, hogy újításokkal foglalkozzunk, korszerűsít­sük a meglévő gépeinket. Ezen a területen már eddig is sok újítást vezettünk be. Néhány példát a sok közül: Felszegi Ferenc karbantartó csoportvezető és Haip Reinhardt karbantartó olyan újítást dol­goztak ki, aminek bevezetésével a futószalagokon a legponto­sabban lehet szabályozni a sebességet, így a dolgozó jobban be tudja osztani munkaidejét és nagyobb figyelmet fordíthat a minőségre. Ez az újítás is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évhez viszonyítva sokkal jobb eredményt értünk el a minő­ség terén. Felszegi és Haip elvtársak újításukért 4<0­0 forint jutalmat kaptak. Hasonló jó eredmények születtek május hónapban is az újítási mozgalom területén. Sok nehézséget okozott eddig, h­ogy késgyártó üzemünk nem volt elég korszerű. Az üzemrész ve­zetői, Surányi Ádám és Surányi Gyula foglalkoztak ezzel és szívós kitartásuk, kísérletezésük eredménnyel járt. Országos munkavédelmi, balesetvédelmi probléma a hegesztő készülékek esetleges robbanásának a megakadályozása. Egy igen elmés szerkezettel olyan megoldást találtak, amely teljesen kiküszö­böli a tartály robbantását és biztosítja a balesetmentes mun­kát. E javaslatot az üzem átadja az ipari központon keresztül a nehéziparnak is. Másik értékes újításuk: Évek óta probléma volt a csákozó kések magasságának a köszörülése, amely nem­csak lassan ment, hanem nem is tudták pontosan köszörülni. Szerkesztettek egy erre a célra megfelelő szabályozható asz­talt, különböző technikai megoldásokat kísérleteztek ki és ma már 90 százalékkal rövidebb idő alatt marják az acélkések magasságát, mint a régi eljárás szerint. Mindezek mellett szá­­zadmilliméternyi pontosságot érnek el. Az acéllemez vágó olló, melyet a gyártás folyamán hasz­nálnak, nem volt pontos. A gép teste — eredeti konstrukció szerint — ingadozott, és mindezek mellett két ember kellett a lemezek vágásához. Itt is segített a szakmai tudás, a tech­nikában való alapos jártasság. Surányiék egy teljesen új vágó­gépet szerkesztettek hulladékanyagból, e géppel egy ember is tud dolgozni és tökéletesen pontos munkát tud végezni. De más újításuk is van. A csákozókések köszörülésénél például használatos úgyne­vezett „fazékkövek“ igen sokba kerülnek, egy darab 900 forin­tot ér. Gyakori eset más gyárakban, hogy egy ilyen kő pilla­natok alatt eltörik s ez jelentős kár. Nálunk már — egy újí­tással — biztosítva van a fazékkő teljes felhasználása, mara­dék nélkül, nincs törés, nem lehet ebből baleset sem. Az újítók igen komoly újítási díjakban­ részesülnek, tehát az nemcsak az üzemnek és a népgazdaságnak hoz jelentős eredményt, hanem közvetlenül az újítóknak is. Az újítási moz­galom biztos előre­lendítője a technika fejlődésének és a­ ter­melékenység emelésének. Ezt tartják szem előtt azok a dolgo­zók, akik ilyen nagyjelentőségű újításokat alkotnak. „Minden újítás tett a békéért" jelszóval továbbfejlesztjük e nagyszerű mozgalmat és készek vagyunk arra, hogy tapasztalatainkat más üzemeknek is átadjuk. HORVATH JÓZSEF. J « *

Next