Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-21 / 144. szám

4 ÍN A­P­L 0 Miért kapták a gerjeniek a járási vándorzászlót? A gerjeni tanácsel­nök asztalát a felsza­badulás 10. évfordu­lójára indított ver­seny Legjobb községé­nek járó verseny­­zászló díszti. A zász­lót a szekszárdi járá­si tanács adta a ger­­jenieknek, mivel a község a termelés­ben, az adófizetésben és a begyűjtésben az első helyre került. A kitüntetést a gerjeni dolgozók be­csülettel megszolgál­ták. A község hatá­rában nem lehet gyo­­mos szántóföldet ta­lálni. A kukorica, a napraforgó másod­szori kapálását az egész gerjeni határ­ban befejezték. A ki­váló jó termelők, Z$. Vajda Lajos 9 holdas és idős H. Vajda Jó­zsef 5 holdas dolgozó parasztok már har­madszor megkapál­ták a kukorica és napraforgó vetései­ket. A község élen­járó gazdái közül so­kan a múlt évinél is sokkal nagyobb bú­za termésátlagra szá­mítanak. A község az első negyedévi adófizetési kötelezettségének 15­7 százalékban tett ele­get. A második ne­gyedévi adó eddig 110 százalékra folyt be, a keddi nap adó­fizetési eredménye 3 350 forint volt. A begyűjtésben a baromfi kivételével teljesítették, sőt túl­teljesítette tervét a község. Még két da­rab vágómarhát kell beadniok és akkor a község egész évi vá­gómarha beadási ter­ve teljesítve lesz. Gerjen község dol­gozói kulturális té­ren is szép eredmé­nyekről beszélhet­nek. Gyönyörű új kultúrház építését határozták el. Az épít­kezést túlnyomórészt társadalmi munkával végzik. 154.000 forint értékű társadalmi munkára tettek válla­lásokat. Ebben is pél­damutatóak a tanács­tagok, köztük ifjú H. Vajda József tanács­tag kőműves két heti ingyenes szakmunkát ajánlott fel a kultúr­­ház építkezéséhez.­­ Már eddig 30 fogatos és 100 gyalogos mun­kanapot teljesítettek vállalásukból a köz­ség dolgozói. A ta­vasszal is S0 méter hosszú bekötő utat építettek a gerjeniek társadalmi munká­val. A község dolgozói­nak, a pártszervezet­nek, a tanácsnak, a példamutató veze­tőknek jó munkája eredményeképpen ke­rült a vándorzászló a tanácselnök asztalá­ra. A KIOSZ műsoros estjén szerepelt első ízben a tolnai szimfonikus zenekar A KIOSZ tolnai csoportja jól sikerült műsoros estet ren­dezett. A műsoron szerepelt a tol­nai szimfonikus zenekar, ame­lyet Ferenc József szervezett és tanított be. Az első alka­lommal fellépő zenekar nagy sikerrel adta elő Dunajevszkij „Halló Moszkva” ... filmdal egyvelegét, és több híres ke­­ringőt. A közönség sokat mulatott a bemutatott három egyfelvo­­násos vígjátékon. A KIOSZ a tiszta bevételt a helyi sport támogatására for­dítja. Wittner János A 15 növendékmarha mégis a leölésben maradt Sokan ülnek együtt a szekszárdi Béke termelőszövetkezet irodájában. Hivata­los értekezletre jöttek össze, de csak amolyan megbeszélés lett belőle. Felü­letesen megihán­yták-­vetettéik a dolgot s megszületett a határozat: a 15 növen­dék szarvasmarhának a tsz-ből „pu­colni" kell. Elérkezett a szekszárdi vásár napja. Álder János, a szövetkezet elnöke már kora reggel kint volt az eladók és ve­vők között, megnézte mennyi és milyen szarvasmarhákat hajtottak a vásárra, mibe kerül egy jó kondícióiban lévő másféléves üsző. Megkérték az árát a növendékeknek, mert nyáron igazán nem nagy gond a növendékállatok ne­velése és a tél beálltáig zöldtakarmán­­­nyal annyira fel tudják javítani még a csökött borjút is, hogy háromszor an­­­nyit ér, mint tavasszal. Ez egy kicsit gondolkodóba ejtette az elnököt. De az­ért saját elgondolását nem akarta megmásítani, mondván:­­ még csorba esik a tekintélyemen, azt mondják a tagok: „Nagy hintés ez a mi elnökünk, a minap még azt mondta, el kell adni a borjúkat, mert nincs etetni való, meg férőhely, most mégis úgy döntött: nem adunk el semmit”. Nem másította meg a szavát. Utasította az állatgondozókat a borjúk megpucolására, majd arra, hogy hajtsák ki őket a vásárra. A vásárban csakhamar akadt vevő a szarvasjószágokra. De míg az eladók és a vevők egyezkedtek, közben ide toppant Markovics János, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. — Kiék ezek a szép jószágok bátyám — kérdezte. —• Ezek elvtárs a szekszárdi Béke tsz-é. — Aztán miért adják el ezeket? — Nincs etetnivaló elvtárs, meg sze­retnénk egy kis pénzt is. — Hallja, én ha a maguk helyében lennék, csak nem adnám el ezeket a szép állatokat, hiszen a nyáron a lege­lőn, szabadszálláson is felnőnek ezek. Mire tél lesz, olyan jószágállománya lesz a tsz-nek, hogy vagyont ér. — Valami igaza van az elvtársnak... Dehát a határozat. — Hajtsuk haza az állatokat, felnő­nek ezek a többivel együtt. A közös­ben mégis csak szükség van a tehenek­re és a továbbtenyésztésre alkalmas növendék­ apaállatokra. Jó jövedelem ez a szövetkezetnek, mert ha kevés és rossz az állatállomány, oda van az egész gazdálkodás, ez az alapja minden­nek, — súgta az egyik állatgondozó a másiknak, úgy, hogy az elnök is ért­sen belőle. — Nem eladók az állatok! — kiál­totta el magát az elnök. Erre az állat­gondozók már hajtották is hazafelé a jószágokat. A jó alkalmat leső vásár­lók faképnél maradtak. A 15 növendék így mégis a közösben maradt, kint vannak a legelőin, a sza­badszálláson. A szövetkezet tagjai nem bánták meg, hogy így cselekedtek. Be­látják, hogy földjeiknek olyan szüksé­ge van az istállótrágyára, mint a vak­nak a látásra. A földterülethez viszo­nyítva pedig kevés az állatállomány, mert mindössze 5 holdra jut egy szá­mosállat. Ez az egyik, ami késztette és készteti ma is a szekszárdi Béke termelőszövetkezet tagjait arra, hogy minden nőivarú növendékállatot, s to­vábbten­yésztésre alkalmas növendék apaállatot felneveljenek. A másik meg az, hogy az állatállomány jövedelmezett eddig is a legtöbbet, meg ezután is eb­ben látják jövedelmük fő forrását a szövetkezet tagjai. Ezért egy elhamar­kodott, meggondolatlan határozatot első figyelmeztetésre nagyon helyesen meg­másítottak. A tolnai gimnázium első „aratása“ A tolnai új gimnázium, amely az elmúlt év szép te­gezében kezdte meg műkö­dését, szép eredményekről adott számot az első tanév végén. — Az első aratás — ahogy Tóth Károly, a gim­názium egyik tanára mon­dotta. Bátran mondhatjuk, hogy bő aratás, még ha ab­szolút mértékkel mérjük is az eredményt és nem ves­­­szük figyelembe az indulás nehézségeit. A 96 tanuló há­romnegyedévi átlageredmé­nye 3,6 volt és ezt az ered­ményt év végére is megtar­tották. Kulturális munka területén is mondhatnánk, hírnévre tett szert a tolnai gimná­zium lelkes fiataljaival. Szig­ligeti „A kérők” című víg­játékát például tizenötször adta elő sikerrel Tolnán és a környező falvakban a gim­názium kultúrcsoportja. A gimnázium öt nevelője úgy nyilatkozik, hogy szívé­hez nőtt az iskola, megsze­rette. Ez természetes is, hi­szen valamennyien dolgoz­tak, küzdöttek érte, a létre­jöttéért, majd a­ megindulás nehézségeivel. A tanulók sze­retetét az iskolájuk iránt a tantermek csinosságáról,­­ függönyös, virágos ablakai­ról, viaszért, ragyogó­­ pad­lójáról lehet lemérni elsősor­ban. A következő tanévben, az iskola életében a második szeptemberben már népesebb lesz az iskola. Eddig több, mint 50 elsőst vett fel a gim­názium. A tervek szerint két párhuzamos I. osztályt indít. A tantestület is bővül. A be­járók és a bejárók szülei azonban legjobban a menzá­nak örülnek, amely az ős­­­szel ugyancsak megnyílik. A TTIT képes brosúrában népszerűsíti megyénk tsz-einek fejlődését, eredményeit A Központi Vezetőségnek a mezőgazdaság fejlesztésé­ről hozott határozatának meg­valósítását kívánja elősegíte­ni a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesz­tő Társulat Tolna megyei szervezete azáltal, hogy me­gyénk mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteinek fejlődését, eredményeit felméri és ké­pes brosúrában népszerűsíti. A TTIT bizottságot hozott létre a brosúra elkészítésére. A bizottság megtárgyalta te­endőit, megszabta, kinek mi a feladata és megkezdődött a munka. Bevonták Ottófi Józsefet, a Szekszárd városi kultúrotthon fotószakkörének vezetőjét, ő készíti a fény­­képfelvételeket. Egy Szekszár­don tartózkodó szegedi festő­művészt is megkértek, hogy segítsen a rajzok elkészítésé­ben, ő vállalta is a munkát. Most az illetékes előadók, a „fotóriporter”, a rajzoló, egyszóval mindenki, aki részt vállalt az említett kiadvány elkészítésében, motoron, vo­naton és különféle járműn járja a megyét, meglátogat­ják a termelőszövetkezeteket. Lefényképeznek, lerajzolnak, lejegyeznek mindent, ami jel­lemző az illető termelőszövet­kezet fejlődésére és egész ter­melőszövetkezeti mozgal­munk fejlődésére. I!­1 R­K KEDD, JÚNIUS 21 Ügyeletes gyógyszertári — 11/1. számú Állami gyógyszer­­tár. Névnap: Alajos. Várható időjárás kedden es­tig: felhőát­voru­lások, több helyen zivatarral. Mérsékelt, átmeneteiig megélénkülő dél­nyugati-nyugati szél. A meleg nyugaton holnapra kissé csök­ken, keleten változatlanul to­vább tart. Váltható legalacso­­nyabb hőmérséklet ma éjjel: 15—18, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: nyuga­ton 25—28, keleten 29—32 fok között. Kedvezményes tüzelőszer-előleg akció A dolgozók téli tüzelőanyag szükség­lete beszerzésének megkönnyítéséről a SZOT javaslata alapján a Miniszter­tanács határozatot hozott. A kedvezmé­nyes tüzelőszer akció keretében — elő­nyös feltételek mellett — a dolgozók már nyáron beszerezhetik téli tüzelő­anyag szükségletüket. Az akció eredeti keretét a Minisztertanács nagy mérték­ben kibővítette, hogy a kedvezményes tüzelőszer beszerzés minél több dolgozó­nak lehetővé váljék. A vállalatok, intézmények, a felettes hatóságoktól megkapott utalványokat a szakszervezeti bizottságok javaslatai alapján osztják ki dolgozóik között. Arra is van lehetőség, hogy — indokolt esetben — egy dolgozó két utalványt is kaphasson. Az akció utalványára a Tüzép telepeken 400 forint értékhatáron belül az utalványok érvényességi ide­jében szén, brikett és meghatározott mennyiségű tűzifa kerül kiadásra ... A Minisztertanács újabb határozata az eredeti négy hónapos törlesztési ha­táridőit hat hónapra módosította, így az utalványra vásárolt tüzelőanyag ér­tékének csak egyhatoda kerül havon­ként törlesztésre. A pécsi szénmedence közelében fekvő területeken — tehát megyénkben is — az akció különösen kedvező lehetősége­ket biztosít a dolgozóknak, mert a fo­gyasztók által kedvelt, kalóriaértéké­­hez képest igen olcsó és emellett jó és gazdaságos fűtőanyag, a pécsi iszap­szén vásárlására biztosít lehetőséget. Olcsóságánál fogva e szénféleségből egy egy utalványra a dolgozók egész téli szénszükségletüket be tudják szerezni. Az iszapszén nyári beszerzése azért is kedvezőbb, mert ilyenkor víztartalma a legkisebb és így súlyban és kalória­értékben sem csalódnak azok, akik nyáron szerzik be. A tüzelőszer előleg akció utalványai csak az érvényességük idejében vált­hatók be a Tüzép telepeken, mert ké­sedelmes beváltásuk a telepek újabb árufogadásában okoz zavarokat és a kiszolgálásnál torlódáshoz vezet. A mun­káltatók tehát idejében adják ki az utalványokat a dolgozóknak, akik azo­kat érvényességük ideje alatt feltétle­nül váltják be a Tüzép telepeken. Az akcióban részt nem vevőknek is célszerűbb a tüzelőanyag szükségletük­nek nyáron való beszerzése, mert télen, az előre nem látható szállítási nehéz­ségek és az egyidőben fellépő igé­nyek miatti torlódások a beszerzést megnehezítik. Utóbbi fokozottabban vo­natkozik a közületekre, melyek tüzelő­anyagának nyári beszerzését a 3.043 számú MT határozat külön is elren­deli. Az MSZT 10 éves évfordulóját ünnepelték A paksi járási kultúrházban június 12-én jól sikerült MSZT napom ünne­pelték meg a Magyar-Szovjet Társaság 10 éves fennállásának évfordulóját. Az ünnepi díszbe öltözött kultúrház ebből az alkalomból teljesen megtelt. A nap jelentőségét Gecső György, megyei MSZT vezetőségi tag méltatta. Az ünne­pély a helyi kultúrgárda színvonalas műsorával folytatódott, majd reggelig tartó bálon szórakozott tovább a fiatal­ság­ra. BT 1965 JÚNIUS 81 S­PORT Hétezer ember tekintette meg a Pakson megrendezett megyei­ országos lovasbajnokságot A Megyei TSB június 11—12-én tartotta a megyei és országos lovas­­mérkőzést. A versenyt Pakson a Konzengyár melletti, ilftetive mögötti téren rendeznék. A pályát erre a célra ikirtűnő állapotba hozták és mintegy 2K>—25 akadály, vizesárok és egy mester*égés domb akadál­yo­­kat i kellett az indulóknak leküzdeni. A horvasY«r6e*nyen indultak a buda­­esti Rákóczii tisztképző iskola, a alocsai Honvéd sportkör, aza. alsó­­leperdi Traktor, a hőgyészi Traktor és a biritói Traktor sportkör. A rendezés kkitű­nő volt, melyhez nagy segítség?''-* adott a na1’si járási TSB és a mellette működő ágit. prop. OiZ-üilí&g. A lovas mérkőzés nagy érdek­lődést váltott k­i, amit bizon­yít az, hogy szombaton közel 2000 ember, vasár­nap mintegy 5000 ember nézte végig az izgalmas versenyeket. Részletes eedmények: Június 11-én. Könnyű osztály díj­lovaglásban: 1. Somogyi István Gála nevű lován (Rákóczi tisztiképző is­kola), 2. Somogyi István Hű borút nevű lován (Alsó-le­ perd), 5. Benedek László Zala nevű­­ lován (Axisóleperd.) Kezdő lovak összetett versenyén: 1. Tóth Hatod «évű lován (Kalocsa). 2. Csatári Pál illemtudó nevű lován (Kalocsa). 3. Pencg An­tal F­űzd­a odvíi *ov«.ji iHogyész). A harmadi­k helyen végzett Penics te­hetséges verse­nyzőnek bizonyulkt és e sportágban még »komoly sikereiket érhet­ed. Dombóvári díjugratásban: 1. Beke Ferenc Giling nevű lován (Rá­kóczi tártztáképző iskola), 2. Tóth Fe­­'»nr T­a^i pnyfi Vvpn (Kal’^csa) 3. Kru­zics József Dallam nevű lován (is.ill.Ócsa) . Tamási díjért folyó versenyben: 1. Csatári Pál Dáridó n«*vű »lován (Ka­locsa), 2. Tótih Ferenc Hadi nevű lován (Kalocsa), 3. Csatári Pál Éger nevű lován (Ka­locse). A szekszárdi díj staféta ugratásá­nál: i HTniímVs FIív'' C­sa­tári Pál Dáridó nevű lován (Kalocsa), '. laisoxios joaseí Gyuri, t­.ecs.ke L*aju'a Vágyódó nevű lován (Alsókperd), 5. Tóth Ferenc Hadi, Kozma a Iet*ráai Hévíz nevű lován (Kalocsa). Június 12-én, vasárnap reggel a Biszkó révi úton került megrendezés­re a síkversenyj 1. Kömön János ókop« nevű lován (Alsós­epe­rd), 2. Fritz Ferenc M*aca nevű lován (Bi­­ritó), 3. Kruzios József Feketeváros nevű lován (Kalocsa). Ezután ke­rült sor 15 kilométeres távon a fo­ga­tv­ersenyre, melyet a jel­enlévők nagy érdeklődései és kísértek. A ver­senyzőiket­­ kerékpáron motorker­ék­pá­ro­k­ kísérték végig a távon. 1. Fodor Sándor Bö­ke, Baba nevű lovakkal (Boritó),­ 2. Járkób Henriik Baba, Be­­ke­­ nevű lovával (Hőgyész), 3. Zsó­­tér Balázs Expressz, Budaipes­t nevű lovaskíka­ 1 (F­enék-puszta). Délután­­ került sor a megyei baj­nokság díjugratására, melyen csaik a megyei versenyzők vethettek részt­: 1. Simon János Akopa nevű lován (Akóle­ perd), 2. Kecske La­jos Szín­lelő nevű lován (Alsóleperd), 3. Ta­kács Józs­ef Aprópénz nevű lován (Alsóleiperd). A regelyi díjugratás két példán került lebonyo­lítáis­a: 1. Csatári Pál Éger n­evű lován (Kalocsa), 2. Csa­tári Pál Dáridó nevű lován (Kalo­csa), 3. Kreizics József EJlixir nevű lován (Kalocsa.) A paksi dí»Ar i­fo*-1*« • 1 Baranyi Sándor Eskü­t-Gála nevű lován (Rákóczii tisztképző), 2. Béke­bérenc GCbny-»Di<J6Ő nevű lován (Rá­­kóczii tisztiké­pző), 3. Csatári Páll Égora-Dáridó nevű lován (Kalocsa). A dalmandi díjért folyó korlátai­ra lápoknál : 1 Oltani Pá­rír/’ó nevű lován (Kalocsa), 2. Beke Fe­renc Dicső nevű lován (Rákóczi tszt­­képző). A verseny­szá­mo­k befejezése után kerü­lt sor a Vigasz-Szerencse ugra­tásra, ahol t a Cégj­obb eredményű Kollár Kornél Érzéketlen nevű lo­­van (Rákóczi tesztképző) érte .1. Kollár hibapont nélkül végzett. Ezután kerü­l­t «© r a verseny a»n-* népél­ye>s díjkiosztására, ahol az el­ső három helyezettjét Lépő László MTSB elnök tiszteleté­­­j­jal jutalmaz­ta, ez­erűt­ívül a megy­e bajnokság el­ső 1. 2. 3. helyezettjét ér­emd­íja­zás­* ban részesítette Vidám szekszárdi természetjárókkal a Bükk hegységben A szekszárdi Gimnázium 30 fő­nyi diá­kserege nevelői vezetéssel tanulmányi kiránduláson vett részt a Bük­k hegységben. Az in­tézet egyik résztvevő diákja cikk­sorozatban számol be a kirándu­­lásró, amely tanulás mellett sport is volt a javából. Ék­m. A nap már magasan járt az égen, melegítunk kezdett lenni, a melegítő­det lev­etet­tük. U­­tunk szép, kedves falucskákon vezetett keresztül. Szép, tág­as, villaszerű kőházak, melyhez az építőanyagot a környező hegyek mészkövei szolgáltatják. Kerecsenden éppen búcsú volt, de nem álltunk meg. Kerecsend után elfordultunk balra, be az erdő közé, hegynek fen, völgy­n­ek le. Az egyik völgyben fúrótornyokat­­ láttunk. Ez­ek a tor­nyok a B­üklesz­ék­i kőolaj'k­uta­k. Utunk végiig erdőben vezetett, ez jó is volt, mert az idő dé­l felé járt, a k­úp erősen tűzött. Kiértünk az erdőből és rövid út után elértünk az Eger előtti tetőre, ahonnnan végig­láttuk az egész völgyet, az Eger patak völgyét. Messziről­­ f­est ükn leik Eger templomtornyai, középületei. Egerbe beérve fürdőbe ment­ünk, majd ebédeztün­k. Ebéd után város­nézésre indultunk. Eger »barokk etil­ben épült. Barokk stil­a copf ága­zata­­ terjedt inkább el az építészet­­ben. Egerben­­ közel 80 ház van mű­­em­léknek nyilvánítva.^ Sopron után í-'-sTá0’ második már'-'b% váró«-«». Utunk a várba vezetett. Ez a vár már az Arpán-fia/’ ^ *»ia,yok .y.ö­zött, azo'a bővítették, erősít edzőik. A hagyomány­ok szerint­­ mag­a István királyunk kezdte építeni. A mun­ká­­satóikat ő vezette dombról, amit ma is Kirá­lyszé­kr­e­k neveznek. IV. Béla idejében a tatárjárás után is­mét szerephez jut a vár, az AnjoaKk alatt ismét építenek rajta. A vár több emelete« volt, vo­lt olyan része is, amely 50—60 méter mélyen a föld alatt épült. A vár kapujánál hatalma« bronz dombor­mű tűnik el»ének Lilés Gyula és Tarr István műve Dobó István s az egriek hősei és­t­usáj­át m­utattja a török­k­el. A bejáraton belül a híre« Török­kert várja vendégeit. Hatalmas bál­ivá alatt visz el intünk, G­ergely diák bástyája. Valamikor ádáz tusa folyt itt, most gyermekeik játsza­doznak. A faliba,n­á­i y­ ú­é«­lő réseik. A béléig vár után elé­rtüník a ka­z­am­a­ták bejártához. A kazamaták nagy­rés­ze még feltáratlan, több km. hosszúak, vezető nél­kül eltévednénk. Az első teremben van Dobó István síremléke. Az alsó teremben gazdag múzeumot találunk. A föld­ajlatti fo­lyosóik a bástyák­ba és a kasza árny­éká­­ba vezetnek. Az egyik folyosón eljutunk a vár kapujáig, »mely 30 méter mély és 9 méter vizoszilo­p van benne. Vissza­­fordu­jun­k, s kijövünk a na­ps­ütéséé. Jólleszik a napfény a hűvös, nyirkos, sötét fo­lyosóik után. Gárdonyi Géza stírjánál rövid m­egom­l'éíkie­zést várt Szabados Endre 111. a. osztályo* Da-* nyíló méltatja műveit, kiemelve az ..Egri csillla­gokat“ Félperces néma ..vigyázz‘‘­all ándozttunk anna­k az író­­na­k, alkiine­k ,­csak a teste nyűgözik ott, de a szólílelme ne­m­­. Utána a vók­ l­egtm­agatíraibb pontjáról körül­nézünk a városon. Idelátszik a régi lyceuim, most Pedagógiai Főiskolai h­a­talmi a« épülete, a székesegyház,­­a Minoriták temploma, a Ferenceseik temploma. Miajd levonultunk e vár­ból, át az Eger pataikon a Várósi Tanács Ikalp­u aljában megnézni a kovácsolt vaskapuikat, melyeket Far* róla Henri­k, a Diósgyőri Vasgyár alapítója készített. Innen a mú­zeumba mentírü­k, ahol Eger regt­tfb­b A *r'Úzn*'rn ben játszódik le Mikszáth Kálmán „Küionica hazacság" cscvü m­uvenek­ egy része. At 1­ alkott Buttler, majd Dóri Mária, Pydker érsek, aki velen­cei származású volt. Hild József ter­vei u­tán építtette a székesegyházat olájza, építészekkel. Egert nem hagyhattuk el anélkül, hogy ne lássuk a minaret jót. Ez a karcsú, g­y­er­tyasz­álhoz has­onlítható épület tel­j­es épségében van Az erkélyére 92 lépcső vezet. Az er­kélyen rögtönöztünk egy kis török káráét. A minaret nézés után ,,vissza­tértünk a jelenbe". Elmentünk a Sportuszodába és megnéztük a Bu­dapesti Dóz­d az Egri Fáklya vízilabda mérkőzést, melyet Gyarmatiék biz­­tos­an 8:2 arányban nyerte­k. Eger hírességét uszodái és gyógyfürdői neve ]itik, közel 30 forrás tör fel­színre és Egert fürdővárosnak is mondhatjuk. A map lassan leszállít a dombok mögött. Fe­lhőbe bujt el, vérvörösre festve azt. Holn­ap szál lesz Szél lehet, csaik el ó­n»e legyen. Még fel­­adtunk néhány üdvözlő Lapot, szál­lásunkra érve megva cso­ráztunk­ majd a sok élménytől, járástól fáradtan elaludtamk. (Eoly­tálijuk) A préhirdetések­ A Pfc-S-SZEKSZARDI Tüzép Váll­­la­lat értesíti vevőit, hogy Tolna me­gyén teh­elpej f­őévi leltározás miatt a következő napokon tartanak zárva: Június 28-án: Domibóvári telep. Jú­nius 29-én: Szekszárdi Mészár«, Lá­zár utcai, bonyhádi és dombóvári telepeik. Június 30-án: Sze»k«zárd: Mészáros Lázár utcai, szekszárdi vasutalLofm­ási, tolnai, paksi, tamási tel­epek. Július 1-én: Szekszárdi Béri Balogh ád­á­ m utcai, dunaföldvári és »Smontornyai telepiek. SZAKKÉPZETT kertészeti­­ vezetőt keres a Város és Községgazdálk»­­duai Vállalat július 1-i belépésre. Fizetés­i kollek­tiv szerint, szolgálati lakás biz­tos­í­tva ifa»n! J­eLemfegüemes: Szekszárd, Rákóczi út 7. FELHÍVJUK a SZOT tüzelőelőleg akció utalvány tülajö­nések figyel­mét arra, hogy az utalványok a Tüzép telepeken csak az érvényes­ségi ideje allatt válthatók be. Pécs- Szekszárdi Tüzép Vállat. KTTÜNŐ utaneHátás • tamási szö­vetkezet vasúti büféjében szemben a_z álomással. Látogassa meg mi­n­­djín ^kalamm^l. FIGYELEM! FIG­YELEM! Ha jól akar sz­ó­rakozni, ke­resse fel a b­á­te­szek­i f­öldimövesszövetkezet zenés kerthely­ségét. Kitűnő ételek és ita­­lok biztosítva! FIZ’KAT munkások­at felveszi a Tolna megye Terményforgalmi Vál­lalat. Jelentkezni lehet a Termény­­forgalmi Vállalat összes telepein. A bér ez ót­a mindenkor érvényben lé­vő országos darabbére2té­s alapján történik. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadós KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó ?, Szerkesztőség telefonszáma: 20­1R. Kiadóhivatal telefonszáma: 20*­1. A szerkesztőség és kiadóhivatal címei Szekszárd, Széchenyi utca 16 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap-kézbesítő postahivatalok Előfizetés­ postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj? ti Ft. Pécsi Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihály atee­lő §*. Nyomdáé?1» Feld: M^He» Rezaé Telefon: 20-27,

Next