Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-03 / 129. szám
2 Közlemény a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányküldöttségének munkájáról Zágráb (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és A. I. Mikojan a Szovjetunió kormányküldöttségének tagjai E. Kardeljjel, A. Rankoviccsal és a jugoszláv kormányküldöttség más tagjaival együtt Brioni szigetéről történt elutazásuk után folytatták jugoszláviai útjukat. A Szovjetunió kormányküldöttsége május 31-én megtekintette a Május 3. nevű rijekai hajógyárat. A szovjet küldöttség tagjai tanulmányozták a termelőmunka megszervezését és technikáját, elbeszélgettek a vállalat vezetőivel. Ugyanaznap a szovjet küldöttség tagjai a postojnai (Szlovén Népköztársaság) híres cseppkőbarlang megtekintése után megérkeztek Joszip Mroz Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének bledi rezidenciájba. Borisz Krajger, a Szlovén Népköztársaság végrehajtó tanácsának elnöke estebédet adott N. Sz. Hruscsovnak, N. A. Bulganyinnak és A. I. Mikojannak, a szovjet kormányküldöttség tagjainak tiszteletére. A baráti légkörben lefolyt estebéd során B. Krajger és N. Sz. Hruscsov meleghangú felköszöntőt mondott. Június elsején a szovjet kormányküldöttség tagjan Ljubljanába, a Szlovén Népköztársaság fővárosába érkeztek. Megtekintették a Litosztroj nevű turbinagyárat és beszélgetést folytattak a gyár vezetőivel. A szovjet kormányküldöttség tagjai aznap Zágrábba, a Horváth Népköztársaság fővárosába utaztak. A küldöttséget a ljubljanai pályaudvaron ünnepélyes búcsúztatásban részesítették. Díszszázad vonult fel és elhangzott a szovjet, valamint a jugoszláv állami Himnusz. Zágrábban a szovjet kormányküldöttséget Vladimir Bakarics, a honát szábor elnöke és a köztársaság más vezető személyiségei fogadták. A szovjet kormányküldöttség tagjai Zágrábban megtekintették a Rade Koncsar gyárat. A gyár vezetőinek kíséretében sorra járták az üzemrészlegeket, tanulmányozták a termelőmunka megszervezését, elbeszélgettek a munkás-önkormányzatról a munkástanács képviselőivel, a gyár igazgatójával, szakszervezeti elnökével és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége üzemi szervezetének titkárával. Vladimir Bakarics, a donát szábor elnöke ebédet adott a szovjet kormányküldöttség tiszteletére. Az ebéd szívélyes légkörben folyt le. Június elsején este a szovjet kormányküldöttség tagjai Belgrádba utaztak. A Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttsége között szívélyes légkörben további eszmecsere folyt a két felet érdeklő kérdésekről. Most fejeződik be a szovjet-jugoszláv tárgyalások záróközleményének előkészítésével kapcsolatos munka. Amerikai provokációk Csehszlovákia ellen Prága (TASZSZ) A CTK hírügynökség jelentése szerint a Rudé Právo június elsejei számában cikket közöl a Csehszlovákia ellen irányuló amerikai provokációkról. Az amerikai imperialisták — hangzik a cikk — a csehszlovák határ közelében lévő bajorországi különleges támaszpontokról már huzamosabb idő óta csehszlovák ellenes röpcédulákkal ellátott léggömböket küldenek hozzánk. A lap a csehszlovák külügyminisztériumnak ez év április 19-én az Egyesült Államok prágai nagykövetségéhez intézett jegyzékében foglalt tényekre hivatkozva a következőket állapítja meg: F áldatlan arcátlanság, hogy az amerikai kormánykörök békében, az Egyesült Államok és Csehszlovákiia közötti normális opiomáciai kapcsolatok fennállása mellett a nemzetközi jog előírásainak megszegésével nyílt agresszív lépésekhez folyamodnak. Mintebr százötven taggú francia küldöttség utazik Helsinkibe a béke világtalálkozóra Párizs (MTI) Franciaországot mintegy 150 tagú küldöttség fogja képviselni a helsinki béke világtalálkozón. A küldöttség tagjai között van Capitant volt miniszter, , Louis Vallon képviselő, Pierre Gascar Goncourt-díjas regényíró, Vercors és Jean-Paul Sartre világhírű író, Hamon szenátor, Louis Viennay, Lyon helyettes polgármestere, aki Edouard Herriot képviseleteiben utazik, Rey szocialista képviselő, valamint a francia politikai és kulturális élet számos más kiválósága. NAPLÓ Az Ausztriai Szovjet Tájékoztató Szolgálat közleménye Bécs (TASZSZ): A Szovjet Tájékoztató Szolgálat közleményt adott ki amelyben ez áll: Mint ismeretessé vált, I. I. Ejlesov, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa június elsején közölte Raab osztrák szöveteségi kancellárral, hogy a szovjet hatóságok határozata értelmében az osztrák hatóságok rendelkezésére bocsátják a szovjet csapatok által korábban igénybevett, összesen több, mint huszonötezer négyzetméter területű negyvenhat épületet és ja, több, mint húsz hektár földterületet. A londoni értéktőzsdét nyugtalanítják a sztrájkok London (MTI): Kedden a londoni értéktőzsde nyugtalan volt és teljesen eltűnt az a légkör, amely a konzervatívok választási győzelmét követte. Az árak a vasutas-sztrájk hatása alatt erősen estek. KÜLFÖLDI HÍREK KEL AKARTA A Kínai NéphiteOrsasésnak az az elhatározása, hogy kiutasítja a négy amerikai pilótát, bizonyítéka jóakaratának és annak, hogy őszintén óhajtja a tárgyalásokat. A következő lépést az Egyesült Államoknak kell megtennie — állapítja meg a Merdeka című indonéziai lap szerdai számában. UJ-DELHI A Kashmir Princess terastai repülőgép elleni szabotázscselekmény elkövetőit meg kell büntetni és le kell leplezni azokat, akik felelősek ezért a gyalázatos politikai gyilkosságért — írja a Naja Zamana indiai lap keddi vezércikke. A Tribüne hétfői vezércikkében megtáillapítja, hogy Indiát és a civilizált világ többi részét megdöbbentette a hitvány politikai célokért elkövetett nagyarányú szándékos gyilkosság. A lap annak a reményének ad kifejezést, hogy a hongkongi hatóságok bíróság elé állítják a bűnösöket. A Statesman követeli, hogy a Tajvanra menekült és bizonyítás szempontjából fontos személyt további kihallgatás céljából elő kell teremteni. India és feltehetően más országok lakossága is, most aggódva várja, vajon az amerikai kormány hajlandó-e latba vetni befolyását Csang Kaj-seknél — állapítja meg a Statesman. LONDON Saniert Macaméin, Jenán megbízottja a Szovjetunió és Japán közötti kapcsolatok normalizálását célzó szovjet—japán tárgyalásokon, június 1- én meglátogatta J. A. Malikot, a Szovjetunió angliai nagykövetét, akit a szovjet kormány a szovjet—japán kapcsolatok normalizálására irányuló tárgyalások folytatásával megbízott. A látogatás protokoláris jellegű volt. BERON A bonni kancellári hivatal közölte, hogy Adenauer június 13-án indul tervbe vett amerikai útjára, amelynek során Washingtonban megbeszéléseket folytat, majd Eisenhower elnökkel és Duges külügyminiszterrel. A bonni kormány szóvivője megerősítette a hírt, amely szerint Adenauer június 16-án, New Yorkban be akar kapcsolódni a három nyugati külügyminiszternek a négyhatalmi értekezlet előkészítéséről tartandó megbeszéléseibe. A Wesfaeilische Rundschau című dortmundi lap ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy Adenauer közbelépése aligha fogja elősegíteni a négyhatalmi értekezlet sima lebonyolítását .,, BERLIN Schlüter, fasiszta könyvkiadónak Alsó-Szászország tartományi közoktatási miniszterévé történt kinevezése ellen vittMaUt ismert némit, ao*•!, Imaiin, otaas, sírét, aráiéi és ancrikii ináét mildar Hágáról biztosította a göttingai egyetem tiltakozása jeléül lemondott rektorát és meglátását, valamint az egyetem sztrájkba lépett hallgatóit. Neue professzor, a berlini Humbolt-egyetem rektora, sajtónyilatkozatban a Német Demokratiens Köztársaság főiskolai tanárainak mélyír> konszernét fejezte ki göttingei egyetem lemondott ruháira és szenátusa iránt. LONDON Az angol vasutasok sztrájkja csütörtökön már ötödik napjába lépett. Ediem miniszterelnök csütörtökre minisztertanácsot hívott össze a sztrájkhelyzet megvitatására. A kormány kénytelen volt igénybe venni az angol katonai légierő repülőgépeit „ postaforgalom lebonyolításának biztosítására. A magán autócégeket felhatalmazták arra, hogy Londoniban „express" szolgálatot lássanak el. A közlekedési és különösen a szállítási nehézségek leküzdésére a kormány a hadiflottát is igénybe vette. A dolgozókra gyakorolt nyomás ellenére a sztrájk tovább szélesedik. A Reuter jelentése megalapítja, hogy „ez a sztrájk, párhuzamosan a húszezer kikötői munkás sztrájkjával, Angliát olyan súlyos válsággal fenyegeti, amelyhez hasonló már egy nemzedék óta nem volt az országban. A dokkmunkások sztrájkja kedden mér második hetébe lépett BERLIN Az északatlanti szervezet Münchengladbachi főhadiszállása nemrégiben tizenegy százalékkal csökkentette tizenkétezer nyugatnémet munkásának és alkalmazottjának bérét. A tizenkétezer dolgozó szerdán a főhadiszállás brit vezetőjéhez intézett levélben közölte, hogy sztrájkba lép, ha egy héten belül nem állítják vissza a régi munkabéreket. Az olasz köztársasági elnök közbelépésére felfüggesztették a középiskolai tanárok sztrájkját Róma (MTI) Az olasz középiskolai tanárok és igazgatók felfüggesztették határozatlan időre bejelentett sztrájkjukat, tekintettel arra hogy Gronchi köztársasági elnök a sztrájkot vezető „iskolafronti” kérésére ígéretet tett, hogy még e hét folyamán fogadja a tanárok és igazgatók szakszervezeteinek képviselőit és személyesen jár közben a kormánynál a tanárok és igazgatók követeléseinek teljesítése érdekében. Olaszország történetében ez az első eset, hogy az államfő személyesen avatkozik be szakszervezeti ügyekbe. Az állami irányítás alatt álló intézmények dolgozóinak csaknem egy hónap óta tartó sztrájkja szintén véget ért. A kormány ugyanis hajlandó előleget folyósítani később megállapítandó fizetésemelésre és azonnal visszavonja a sztrájkolók ellen az elmúlt napokban hozott büntető rendszabályokat. jtrmw s Jugoszlávia útja A nemzetközi közvélemény feszült figyelemmel kíséri — éspedig joggal — a most folyó szovjet-jugoszláv tárgyalásokat. Egy nyugati rádióállomás annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a találkozás „már kezdetétől fogva történelmi esemény jellegét viseli magán”. A „New York Herald Tribüne” megállapította, hogy a tárgyalások „messzemenően befolyásolják Európa sorsát”. A változás okai Ezzel kapcsolatban a nyugati lapok arról írnak, hogy Jugoszlávia magatartásában nyilvánvaló változás következett be. A „Neue Züricher Zeitung” belgrádi tudósítója a találkozóra célozva „Jugoszlávia visszatéréséről” írt, a „Rheinische Merkur” pedig már a belgrádi tárgyalások tényének nyilvánosságra hozatala előtt közölte tudósítójának útijegyzeteit, amelyekben a többi között ez olvasható: „Tito azon van, hogy országával együtt visszatérjen Kelethez”. A lap felteszi a kérdést, hogy mik ennek a változásnak az okai és úgy válaszolja meg, hogy a jugoszláv néptömegek számára egyre elviselhetetlenebbé vált az imperialista nyugati hatalmak tömbjébe való bevonás. Elsősorban pedig a munkásmozgalom veteránjai és aktív harcosai egyre inkább meggyőzték az országot arról, hogy a jugoszláv dolgozók érdekeit csak a béketábor országaival szorosan együttműködve védhetik meg. „Maguk az amerikaiak szolgáltattak ehhez bizonyítékot — írja a „Rheinische Merkur” mikor egészen nyíltan kijelentették, hogy a mostani jugoszláv rezsimet csak átmeneti állapotnak tekintik”, vagyis csupán egy közbenső szakasznak tartják, amelyen keresztül eljutnak a munkásosztály teljes hatalomfosztásáig és a monopoltőke uralmának maradéktalan visszaállításáig. Az amerikai „segítség“ Az Egyesült Államok kormánya arra használta fel a Jugoszláviának nyújtott „gazdasági segítséget”, hogy minél nagyobb mértékben kizsákmányolja és leigázza ezt az országot. ■ Vukmanovics-Tompo, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese az év elején beszámolt a parlamentben a gazdasági helyzet múlt évi általános rosszabbodásáról, aminek az okai a többi közt főleg a nagy külföldi adósságokban keresendők. A nyugati „segítség” folytán ezek az adósságok kerek 400 millió dollárra duzzadtak fel. Ebből csak 39 százalék hosszúlejáratú kölcsön, több mint 60 százalék pedig közepes és rövidlejáratú kölcsön, amely gyors ütemben visszafizetendő. Egyedül az adósságok havi törlesztése elnyeli a jugoszláv exportbevétel negyedét, s a kamatok további 76,6 millió dollárt tesznek ki. Az amerikai monopóliumok kihasználták ezt a pénzügyi helyzetet arra, hogy fontos jugoszláv iparvállalatokat — mint például a bori rézbányákat és a mesicai horganybányákat — kezükbe kaparintsák, úgyhogy ezek a vállalatok az „Anaconda Copper and Mining” amerikai tröszt tulajdonába mentek át. Jugoszláviának jóval a világpiaci árakon alul kell kiviteli cikkeit eladnia, az amerikai védővámpolitika pedig még további árengedményeket követel meg az Egyesült Államokba kivitt valamennyi árucikknél. Akadályok a fejlődés útjában Azáltal, hogy Jugoszlávia a dollárhoz láncolta magát, az ország célul kitűzött iparosítása is a legnagyobb akadályokba ütközött. Jugoszlávia gazdag érckészletei, víziereje, erdői és mezőgazdasági nyersanyagai dacára ma, tíz évvel a fasizmus igájának lerázása után még mindig túlnyomóan agrárország, s amellett a mezőgazdaságban túlteng az elavult technika. A több mint 16 millió lakos kétharmada falun él, csupán egyharmada városban. Az ország legnagyobb városának, Belgrádnak, a fővárosnak több mint 400 ezer lakosa van, a nagyságban következő városnak, Zágrábnak több mint 300 ezer. Valamennyi többi város lakossága mélyen ez alatt a szint alatt marad. Mivel az ország képét nagymértékben a mezőgazdaság határozza meg, annál súlyosabb az ezen a területen tapasztalható visszamaradás. A hamburgi „Welt” híradása szerint tavaly 600 ezer tonna kenyérgabonát kellett behozni az országba az Egyesült Államokból és Törökországból, „Jugoszláviából, az egykor agrárcikkeket exportáló országból, mezőgazdasági termékeket behozó állam lett”. Megmutatkozott itt is az az igazság, hogy nincs köszönet az Egyesült Államoktól kapott segítségben. A stratégiai tervek Az egyre növekvő gazdasági nyomást tetézte az amerikai és az angol imperialisták részéről megnyilvánuló politikai nyomás is, Washington és London egyre nyíltabban követelte, hogy Jugoszlávia lépjen be az agresszív északatlanti szerződésbe. A balkáni szerződést — amelybe Jugoszlávia, Görögország és Törökország tartozik — a NATO függvényévé akarták átalakítani. Menderes török miniszterelnök, aki mindig az Egyesült Államok óhajainak készséges kiszolgálója, május elejei belgrádi látogatása alkalmával arcátlanul követelte, hogy Jugoszlávia feltétel nélkül csatlakozzék Washington háborús irányzatához. Ha egy pillantást vetünk a térképre, máris világosan látjuk, hogy miért akarják olyan nagyon a háborús gyújtogatók Jugoszlávia csatlakozását a NATO-hoz. Az ország határainak nagy része közös a népi demokratikus Magyaországgal (Északon), Romániával és Bulgáriával (Keleten), valamint Albániával (Dél-Nyugaton). Délkelet-Európában Jugoszlávia lett volna az imperialista agresszorok szárazföldi támaszpontja a népi demokratikus országokkal szemben, ha eltekintünk Görögországtól, ahol az amerikaiak parancsolnak ugyan a kormánynak, de a népnek már nem, mert az éppen a legutóbbi községválasztások alkalmával szállt szembe a legteljesebb nyíltsággal kormányával. A népi ellenállás A durva amerikai és angol nyomásnak meg kellett erősítenie a jugoszláv népben azt a felfogást, hogy háborús célokra akarják felhasználni, olyan célokra, amelyek szöges ellentétben állnak a többi szláv népekkel, különösen pedig a Szovjetunió népeivel fennálló barátság régi hagyományaival. Ehhez hozzájöttek az egyre fokozódó Amerika-elleries hangulatok, így például a fent említett „Rheinische Merkur” így ír a nyugati hatalmak trieszti döntése alkalmával rendezett tiltakozó tüntetésekről: „Az amerikai misszió tagjait bántalmazták, amerikai könyveket és újságokat égettek el. A dühöngő embertömeg ilyesmiket kiabált: Le az amerikai háborús uszítókkal! Éljen a béke! Éljen a Szovjetunió!” Az újság szerint ez az irányzat kifejezésre jutott a következőkben is: „Az annak idején börtönbe vetett Moszkvához hű kommunistákat — akiknek számát kb. 13 ezerre teszik — majdnem mind szabadon engedték. De nemcsak, hogy szabadon engedték őket, hanem többnyire visszakapták vezető állásaikat is. És egyáltalán nem kell attól félniük, hogy újból letartóztatják őket, sőt ellenkezőleg, ma isk a hangadók”. Az effajta jugoszláv belpolitikai változások hatására változás következett be a külpolitikában is. Tavaly nyáron több éves megszakítás után újból felvették a kapcsolatot a Szovjetunióval, Magyarországgal, Bulgáriával, Romániával, Albániával és Csehszlovákiával. Jugoszlávia kereskedelmi összeköttetésbe lépett ezekkel az országokkal és a Német Demokratikus Köztársasággal, is. Néhány héttel ezelőtt jugoszláv kereskedelmi küldöttség látogatt Moszkvába. A belgrádi megbeszélések kétségtelenül további fejlődést vonnak maguk után. Ezért a nemzetközi közvélemény joggal igen fontosnak tartja ezeket a tárgyalásokat a béke megerősítése szempontjából.. Washington könnyeket hullat... Azoknak természetesen nem tetszhet a szovjet-jugoszláv találkozó, akik nem érdekeltek a nemzetközi feszültség enyhítésében, akik a problémát csak abból a szempontból nézik, hol szerezhetnek felvonulási területeket, katonai támaszpontokat, hogyan szervezhetnek, agresszív szövetségeket. Az „Information" című párizsi újság nyíltan kimondja, hogy „a Moszkva és Belgrád közti közeledés ellentétes az amerikaiak délkelet-európai stratégiájával”. A „Deutsche Zeitung und Wirtschaftzeitung” című lap szerint ez a közeledés „ha nem is húzza át a NATO- tervek egy részét, de kétségessé teszi azokat”. Azonkívül pedig — ahogy a párizsi „Combat” megállapítja : „Washington könnyeket hullat a sokmilliárd dollárért, amelyet Jugoszláviában elvesztett”, s ennek a veszteségnek a fényében érthetővé válik Knowland és George szenátorok dühe, akik azt követelik, hogy haladéktalanul vonják meg Jugoszláviától az amerikai katonai és gazdasági „segítséget”. ... ha a béke győzedelmeskedik Persze, az ilyesfajta fenyegetések manapság már senkit sem ijesztenek meg, legfeljebb csak azt bizonyítják, hogy az „erő” politikája milyen gyenge lábakon áll. Az erősnek nincs szüksége fenyegetésre. Ezért nem fenyegetődzik a béketábor. A szovjet kormány és a jugoszláv kormány képviselői Belgrádban a nemzeti egyenjogúság és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvének elismerésével tárgyalnak. Mindkét fél tartja magát a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és együttműködésének elvéhez. Az ilyen alapon folytatott nemzetközi tárgyalások csakis gyümölcsöző eredményekkel végződhetnek. (Megjelent a Neues Deutschland május 22-i számában.)