Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-03 / 129. szám

2 Közlemény a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányküldöttségének munkájáról Zágráb (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és A. I. Mikojan a Szovjetunió kormányküldöttségének tagjai E. Kardeljjel, A. Rankoviccsal és a jugoszláv kormányküldött­ség más tagjaival együtt Brio­­ni szigetéről történt elutazá­suk után folytatták jugoszlá­viai útjukat. A Szovjetunió kormánykül­döttsége május 31-én megte­kintette a Május 3. nevű ri­­jekai hajógyárat. A szovjet küldöttség tagjai tanulmányoz­ták a termelőmunka megszer­vezését és technikáját, elbe­szélgettek a vállalat vezetői­vel. Ugyanaznap a szovjet küldöttség tagjai a postojnai (Szlovén Népköztársaság) hí­res cseppkőbarlang megtekin­tése után megérkeztek Joszip Mroz Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság el­nökének bledi rezidenciájba. Borisz Krajger, a Szlovén Nép­köztársaság végrehajtó taná­csának elnöke estebédet adott N. Sz. Hruscsovnak, N. A. Bul­­ganyinnak és A. I. Mikojan­nak, a szovjet kormányküldött­ség tagjainak tiszteletére. A baráti légkörben lefolyt est­ebéd során B. Krajger és N. Sz. Hruscsov meleghangú fel­­köszöntőt mondott. Június elsején a szovjet kormányküldöttség tagjan Ljubljanába, a Szlovén Nép­­köztársaság fővárosába érkez­tek. Megtekintették a Litosz­­troj nevű turbinagyárat és be­szélgetést folytattak a gyár vezetőivel. A szovjet kormányküldött­ség tagjai aznap Zágrábba, a Horváth Népköztársaság fővá­rosába utaztak. A küldöttséget a ljubljanai pályaudvaron ün­nepélyes búcsúztatásban ré­szesítették. Díszszázad vonult fel és elhangzott a szovjet, valamint a jugoszláv állami Himnusz. Zágrábban a szovjet kor­mányküldöttséget Vladimir Bakarics, a honát szábor el­nöke és a köztársaság más ve­zető személyiségei fogadták. A szovjet kormányküldöttség tagjai Zágrábban megtekintet­ték a Rade Koncsar gyárat. A gyár vezetőinek kíséretében sorra járták az üzemrészlege­ket, tanulmányozták a terme­lőmunka megszervezését, el­beszélgettek a munkás-önkor­mányzatról a munkástanács képviselőivel, a gyár igazga­tójával, szakszervezeti elnöké­vel és a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége üzemi szerve­zetének titkárával. Vladimir Bakarics, a donát szábor elnöke ebédet adott a szovjet kormányküldöttség tiszteletére. Az ebéd szívélyes légkörben folyt le. Június elsején este a szov­jet kormányküldöttség tagjai Belgrádba utaztak. A Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttsége között szívélyes légkörben további eszmecsere folyt a két felet érdeklő kérdésekről. Most fe­jeződik be a szovjet-jugoszláv tárgyalások záróközleményé­nek előkészítésével kapcsola­tos munka. Amerikai provokációk Csehszlovákia ellen Prága (TASZSZ) A CTK hírügynökség jelentése szerint a Rudé Právo június elsejei számában cikket közöl a Csehszlovákia ellen irányuló amerikai provokációkról. Az amerikai imperialisták — hangzik a cikk — a cseh­szlovák határ közelében lévő bajorországi különleges tá­maszpontokról már huzamo­sabb idő óta csehszlovák elle­nes röpcédulákkal ellátott lég­­gömböket küldenek hozzánk. A lap a csehszlovák külügy­minisztériumnak ez év április 19-én az Egyesült Államok prágai nagykövetségéhez inté­zett jegyzékében foglalt té­nyekre hivatkozva a követke­zőket állapítja meg: F áldatlan arcátlanság, hogy az amerikai kormánykörök békében, az Egyesült Államok és Csehszlová­kiia közötti nor­mális o­piomáciai kapcsolatok fennállása mellett a nemzet­közi jog előírásainak megsze­gésével nyílt agresszív lépé­sekhez folyamodnak. Minteb­r százötven taggú francia küldöttség utazik Helsinkibe a béke világtalálkozóra Párizs (MTI) Franciaorszá­got mintegy 150 tagú küldött­ség fogja képviselni a helsin­ki­­ béke világtalálkozón. A kül­döttség tagjai között van Ca­­pitant volt miniszter, , Louis Vallon képviselő, Pierre Gas­­car Goncourt-díjas regényíró, Vercors és Jean-Paul Sartre világhírű író, Hamon szenátor, Louis Viennay, Lyon helyettes polgármestere, a­ki Edouard Herriot képviseleteiben utazik, Rey szocialista képviselő, va­lamint a francia politikai és kulturális élet számos más kiválósága. NAPLÓ Az Ausztriai Szovjet Tájékoztató Szolgálat közleménye Bécs (TASZSZ): A Szovjet Tájékoztató Szolgálat közle­ményt adott ki amelyben ez áll: Mint ismeretessé vált, I. I. Ejlesov, a Szovjetunió ausz­triai főbiztos­a június elsején közölte Raab osztrák szö­vetesé­­gi kancellárral, hogy a szovjet hatóságok határozata értelmé­ben a­z osztrák hatóságok ren­delkezésére bocsátják a szov­jet csapatok által korábban igénybevett, összesen több, mint huszonötezer négyzetmé­ter területű negyvenhat épü­letet és ja, több, mint húsz hek­tár földterületet. A londoni értéktőzsdét nyugtalanítják a sztrájkok London (MTI): Kedden a lon­doni értéktőzsde nyugtalan volt és teljesen eltűnt az a lég­kör, amely a konzervatívok vá­lasztási győzelmét követte. Az árak a vasutas-sztrájk hatása alatt erősen estek. KÜLFÖLDI HÍREK­ KEL AKARTA A Kínai NéphiteOrsasésnak az az elhatározása, hogy ki­utasítja a négy amerikai piló­tát, bizonyítéka jóakaratának és annak, hogy őszintén óhajt­ja a tárgyalásokat. A követ­kező lépést az Egyesült Álla­moknak kell megtennie — ál­lapítja meg a Merdeka című indonéziai lap szerdai számá­ban. UJ-DELHI A Kashmir Princess terastai repülőgép elleni szab­otázscse­­lekmény elkövetőit meg kell büntetni és le kell leplezni azokat, akik felelősek ezért a gyalázatos politikai gyilkos­ságért — írja a Naja Zamana indiai lap keddi vezércikke. A Tribüne hétfői vezércik­kében megtáillapítj­a, hogy In­diát és a civilizált világ többi részét megdöbbentette a hit­vány politikai célokért elkö­vetett nagyarányú szándékos gyilkosság. A lap annak a re­ményének ad kifejezést, hogy a hongkongi hatóságok bíró­ság elé állítják a bűnösöket. A Statesman követeli, hogy a Tajvanra menekült és bizo­nyítás szempontjából fontos személyt további­­ kihallgatás céljából elő kell teremteni. In­­dia és feltehetően más orszá­gok lakossága is, most aggód­va várja, vajon az amerikai kormány hajlandó-e latba vet­ni befolyását Csang Kaj-sek­­nél — állapítja meg a States­man. LONDON Saniert Macaméin, Jenán megbízottja a Szovjetunió és Japán közötti kapcsolatok nor­malizálását célzó szovjet—ja­pán tárgyalásokon, június 1- én meglátogatta J. A. Malikot, a Szovjetunió angliai nagykö­vetét, akit a szovjet kormány a szovjet—japán kapcsolatok normalizálására irányuló tár­gyalások folytatásával megbí­zott. A látogatás protokoláris jellegű volt. BERON A bonni kancellári hivatal közölte, hogy Adenauer június 13-á­n indul tervbe vett ameri­kai útjára, amelynek során Washingtonban megbeszélése­ket folytat, majd Eisenhower elnökkel és Duges külügymi­niszterrel. A­­ bonni kormány szóvivő­je megerősítette a hírt, amely szerint Adenauer június 16-án­, New Yorkban be akar kap­csolódni a három nyugati kül­ügyminiszternek a négyhatal­mi értekezlet előkészítéséről tartandó megbeszéléseibe. A Wesfaeilische Rundschau című dortmundi lap ezzel kap­csolatban megállapítja, hogy Adenauer közbelépése aligha fogj­a elősegíteni a négyhatal­mi értekezlet sima lebonyolí­tását .,, BERLIN Schlüter, fasiszta könyvki­adónak Alsó-Szászország tarto­mányi közoktatási miniszteré­vé történt kinevezése ellen vi­ttMaUt ismert némit, ao­­*•!, Imaiin, otaas, sírét, arái­éi és ancrikii ináét milda­­r Hágáról biztosította a göttin­­gai egyetem tiltakozása jeléül lemondott rektorát és meglátá­sát, valamint az egyetem sztrájkba lépett hallgatóit. Neue professzor, a berlini Humbolt-egyetem­ rektora, s­aj­tónyila­tkozatban a Német Demokratiens Köztársaság fő­iskolai tanárainak mély­ír> konszernét fejezte ki göttingei egyetem lemondott ruháira és szenátusa iránt. LONDON Az angol vasutasok sztrájk­ja csütörtökön már ötödik nap­jába lépett. Ediem miniszterelnök csü­törtökre minisztertanácsot hí­vott össze a sztrájkhelyzet meg­vitatására. A kormány kénytelen volt igény­be venni az angol katonai légierő repülőgépeit „ posta­­forgalom lebonyolításának biz­tosítására. A magán autócége­ket felhatalmazták arra, hogy Londoniban „express" szolgá­latot lássanak el. A közleke­dési és különösen a szállítási nehézségek leküzdésére a kor­mány a hadiflottát is igénybe vette. A dolgozókra gyakorolt nyo­más ellenére a sztrájk tovább szélesedik. A Reuter jelentése megalapítja, hogy „ez a sztrájk, párhuzamosan a húsz­ezer kikötői munkás sztrájk­jával, Angliát olyan súlyos vál­sággal fenyegeti, amelyhez ha­sonló már egy nemzed­ék óta­ nem volt az országban. A dokkmunkások sztr­ájkja kedden mér második hetébe lépett BERLIN Az északatlanti szervezet Mü­nch­en­gladbachi főhadiszál­lása nemrégiben tizenegy szá­zalékkal csökkentette tizenkét­ezer nyugatnémet munkásá­nak és alkalmazottjának bé­rét. A tizenkétezer dolgozó szerdán a főhadiszállás brit vezetőjéhez intézett levélben közölte, hogy sztrájkba lép, ha egy héten belül nem állít­ják vissza a régi munkabére­ket. Az olasz köztársasági elnök közbelépésére felfüggesztették a középiskolai tanárok sztrájkját Róma (MTI) Az olasz kö­zépiskolai tanárok és igaz­gatók felfüggesztették hatá­rozatlan időre bejelentett sztrájkjukat, tekintettel arra hogy Gronchi köztársasági elnök a sztrájkot vezető „iskolafronti” kérésére ígé­retet tett, hogy még e hét folyamán fogadja a tanárok és igazgatók szakszervezetei­nek képviselőit és szemé­lyesen jár közben a kor­mánynál a tanárok és igaz­gatók követeléseinek teljesí­tése érdekében. Olaszország történetében ez az első eset, hogy az államfő személye­sen avatkozik be szakszerve­zeti ügyekbe. Az állami irányítás alatt álló intézmények dolgozói­nak csaknem egy hónap óta tartó sztrájkja szintén véget ért. A kormány ugyanis hajlandó előleget folyósítani később megállapítandó fize­tésemelésre és azonnal vis­­­szavonja a sztrájkolók ellen az elmúlt napokban hozott büntető rendszabályokat. jtrmw s Jugoszlávia útja A nemzetközi közvélemény feszült figyelemmel kíséri — éspedig joggal — a most folyó szovjet-jugoszláv tárgyalásokat. Egy nyugati rádióállomás an­nak a véleményének adott ki­fejezést, hogy ez a találkozás „már kezdetétől fogva történel­mi esemény jellegét viseli ma­gán”. A „New York Herald Tribüne” megállapította, hogy a tárgyalások „messzemenően befolyásolják Európa sorsát”. A változás okai Ezzel kapcsolatban a nyugati lapok arról írnak, hogy Jugo­szlávia magatartásában nyil­vánvaló változás következett be. A „Neue Züricher Zeitung” belgrádi tudósítója a találko­zóra célozva „Jugoszlávia vis­­­szatéréséről” írt, a „Rheinische Merkur” pedig már a belgrádi tárgyalások tényének nyilvá­nosságra hozatala előtt közölte tudósítójának útijegyzeteit, amelyekben a többi között ez olvasható: „Tito azon van, hogy országával együtt visszatérjen Kelethez”. A lap felteszi a kér­dést, hogy mik ennek a válto­zásnak az okai és úgy válaszol­ja meg, hogy a jugoszláv nép­tömegek számára egyre elvisel­hetetlenebbé vált az imperia­lista nyugati hatalmak tömbjé­be való bevonás. Elsősorban pedig a munkásmozgalom vete­ránjai és aktív harcosai egyre inkább meggyőzték az országot arról, hogy a jugoszláv dolgo­zók érdekeit csak a béketábor országaival szorosan együttmű­ködve védhetik meg. „Maguk az amerikaiak szolgáltattak eh­hez bizonyítékot — írja a „Rheinische Merkur” mikor egészen nyíltan kijelentették, hogy a mostani jugoszláv rezsi­met csak átmeneti állapotnak tekintik”, vagyis csupán egy közbenső szakasznak tartják, amelyen keresztül eljutnak a munkásosztály teljes­­ hatalom­­fosztásáig és a monopoltőke uralmának maradéktalan vis­­­szaállításáig. Az amerikai „segítség“ Az Egyesült Államok kormá­nya arra használta fel a Jugo­szláviának nyújtott „gazdasági segítséget”, hogy minél na­gyobb mértékben kizsákmá­nyolja és leigázza ezt az orszá­got. ■ Vukmanovics-Tompo, a szövetségi végrehajtó tanács el­nökhelyettese az év elején be­számolt a parlamentben a gaz­dasági helyzet múlt évi általá­nos rosszabbodásáról, aminek az okai a többi közt főleg a nagy külföldi adósságokban ke­resendők. A nyugati „segítség” folytán ezek az adósságok ke­rek 400 millió dollárra duzzad­tak fel. Ebből csak 39 százalék hosszúlejáratú kölcsön, több mint 60 százalék pedig köze­pes és rövidlejáratú kölcsön, amely gyors ütemben visszafi­zetendő. Egyedül az adósságok havi törlesztése elnyeli a jugo­szláv exportbevétel negyedét, s a kamatok további 76,6 millió dollárt tesznek ki. Az amerikai monopóliumok kihasználták ezt a pénzügyi helyzetet arra, hogy fontos ju­goszláv iparvállalatokat — mint például a bori rézbányá­kat és a mesicai horganybá­nyákat — kezükbe kaparint­sák, úgyhogy ezek a vállalatok az „Anaconda Copper and Mi­ning” amerikai tröszt tulajdo­nába mentek át. Jugoszláviá­nak jóval a világpiaci árakon alul kell kiviteli cikkeit elad­nia, az amerikai védővámpoli­tika pedig még további áren­gedményeket követel meg az Egyesült Államokba kivitt va­lamennyi árucikknél. Akadályok a fejlődés útjában Azáltal, hogy Jugoszlávia a dollárhoz láncolta magát, az ország célul kitűzött iparosítá­sa is a legnagyobb akadályok­ba ütközött. Jugoszlávia gaz­dag érckészletei, víziereje, er­dői és mezőgazdasági nyers­anyagai dacára ma, tíz évvel a fasizmus igájának lerázása után még mindig túlnyomóan agrárország, s amellett­ a me­zőgazdaságban túlteng az el­avult technika. A több mint 16 millió lakos kétharmada falun él, csupán egyharmada város­ban. Az ország legna­gyobb vá­rosának, Belgrádnak, a fővá­rosnak több mint 400 ezer la­kosa van, a nagyságban követ­kező városnak, Zágrábnak több mint 300 ezer. Valamennyi töb­bi város lakossága mélyen ez alatt a szint alatt marad. Mivel az ország képét nagy­mértékben a mezőgazdaság ha­tározza meg, annál súlyosabb az ezen a területen tapasztal­ható visszamaradás. A ham­burgi „Welt” híradása szerint tavaly 600 ezer tonna kenyér­­gabonát kellett behozni az or­szágba az Egyesült Államokból és Törökországból, „Jugoszlá­viából, az egykor agrárcikke­ket exportáló országból, mező­­gazdasági termékeket behozó állam lett”. Megmutatkozott itt is az az igazság, hogy nincs kö­szönet az Egyesült Államoktól kapott segítségben. A stratégiai tervek Az egyre növekvő gazdasági nyomást tetézte az amerikai és az angol imperialisták részéről megnyilvánuló politikai nyo­más is, Washington és London egyre nyíltabban követelte, hogy Jugoszlávia lépjen be az agresszív északatlanti szerző­désbe. A balkáni szerződést — amelybe Jugoszlávia, Görögor­szág és Törökország tartozik — a NATO függvényévé akarták átalakítani. Menderes török mi­niszterelnök, aki mindig az Egyesült Államok óhajainak készséges kiszolgálója, május elejei belgrádi látogatása alkal­mával arcátlanul követelte, hogy Jugoszlávia feltétel nélkül csatlakozzék Washington hábo­rús irányzatához. Ha egy pillantást vetünk a térképre, máris világosan lát­juk, hogy miért akarják olyan nagyon a háborús gyújtogatók Jugoszlávia csatlakozását a NATO-hoz. Az ország határai­nak nagy része közös a népi demokratikus Magyaországgal (Északon), Romániával és Bul­gáriával (Keleten), valamint Albániával (Dél-Nyugaton). Délkelet-Európában Jugoszlá­via lett volna az imperialista agresszorok szárazföldi támasz­pontja a népi demokratikus or­szágokkal szemben, ha eltekin­tünk Görögországtól, ahol az amerikaiak parancsolnak ugyan a kormánynak, de a népnek már nem, mert az ép­pen a legutóbbi községválasz­tások alkalmával szállt szembe a legteljesebb nyíltsággal kor­mányával. A népi ellenállás A durva amerikai és angol nyomásnak meg kellett erősí­tenie a jugoszláv népben azt a felfogást, hogy háborús cé­lokra akarják felhasználni, olyan célokra, amelyek szöges ellentétben állnak a többi szláv népekkel, különösen pedig a Szovjetunió népeivel fennálló barátság régi hagyományaival. Ehhez hozzájöttek az egyre fo­kozódó Amerika-elleries hangu­latok, így például a fent emlí­tett „Rheinische Merkur” így ír a nyugati hatalmak trieszti döntése alkalmával rendezett tiltakozó tüntetésekről: „Az amerikai misszió tagjait bán­talmazták, amerikai könyveket és újságokat égettek el. A dü­höngő embertömeg ilyesmiket kiabált: Le az amerikai hábo­rús uszítókkal! Éljen a béke! Éljen a Szovjetunió!” Az újság szerint ez az irány­zat kifejezésre jutott a követ­kezőkben is: „Az annak idején börtönbe vetett Moszkvához hű kommunistákat — akiknek szá­mát kb. 13 ezerre teszik — majdnem mind szabadon en­gedték. De nemcsak, hogy sza­badon engedték őket, hanem többnyire visszakapták vezető állásaikat is. És egyáltalán nem kell attól félniük, hogy újból letartóztatják őket, sőt ellenkezőleg, ma isk a hang­adók”. Az effajta jugoszláv belpoli­tikai változások hatására vál­tozás következett be a külpoli­tikában is. Tavaly nyáron több éves megszakítás után újból felvették a kapcsolatot a Szov­jetunióval, Magyarországgal, Bulgáriával, Romániával, Al­bániával és Csehszlovákiával. Jugoszlávia kereskedelmi össze­köttetésbe lépett ezekkel az or­szágokkal és a Német Demok­ratikus Köztársasággal, is. Né­hány héttel ezelőtt jugoszláv kereskedelmi küldöttség láto­­gatt Moszkvába. A belgrádi megbeszélések kétségtelenül további fejlődést vonnak ma­guk után. Ezért a nemzetközi közvélemény joggal igen fon­tosnak tartja ezeket a tárgya­lásokat a béke megerősítése szempontjából.. Washington könnyeket hullat... Azoknak természetesen nem tetszhet a szovjet-jugoszláv ta­lálkozó, akik nem érdekeltek a nemzetközi feszültség enyhíté­sében, akik a problémát csak abból a szempontból nézik, hol szerezhetnek felvonulási terü­leteket, katonai támaszponto­kat, hogyan szervezhetnek, agresszív szövetségeket. Az „Information" című párizsi újság nyíltan kimondja, hogy „a Moszkva és Belgrád közti közeledés ellentétes az ameri­kaiak délkelet-európai straté­giájával”. A „Deutsche Zei­tung und Wirtschaftzeitung” című lap szerint ez a közeledés „ha nem is húzza át a NATO- tervek egy részét, de kétséges­sé teszi azokat”. Azonkívül pe­dig — ahogy a párizsi „Com­bat” megállapítja : „Washing­ton könnyeket hullat a sokmil­­liárd dollárért, amelyet Jugo­szláviában elvesztett”, s ennek a veszteségnek a fényében ért­hetővé válik Knowland és Ge­orge szenátorok dühe, akik azt követelik, hogy haladéktalanul vonják meg Jugoszláviától az amerikai katonai és gazdasági „segítséget”. ... ha a béke győzedelmes­­kedik Persze, az ilyesfajta fenyege­tések manapság már senkit sem ijesztenek meg, legfeljebb csak azt bizonyítják, hogy az „erő” politikája milyen gyen­ge lábakon áll. Az erősnek nincs szüksége fenyegetésre. Ezért nem fenyegetődzik a bé­ketábor. A szovjet kormány és a jugoszláv kormány képviselői Belgrádban a nemzeti egyenjo­gúság és a más országok bel­­ügyeibe való be nem avatkozás elvének elismerésével tárgyal­nak. Mindkét fél tartja magát a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének és együttmű­ködésének elvéhez. Az ilyen alapon folytatott nemzetközi tárgyalások csakis gyümölcsö­ző eredményekkel végződhet­nek. (Megjelent a Neues Deutsch­land május 22-i számában.)

Next