Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-27 / 175. szám

2 NAPSZÓ A genfi értekezlet újabb sajtóvisszhangja PÁRIZS A genfi értekezlet eredményei a fő helyet foglalták el a hétfő reggeli lapok kommentárjaiban. Nincs olyan lap, amely ne hang­súlyozná az értekezlet nagy nem­zetközi jelentőségét és a feszült­ség további enyhülésének kilá­tásait.­­ A Figaró rámutat arra, hogy a genfi értekezlet eredménye­ként ,,a helyzet megjavult és új perspektívák nyíltak meg." A populaire, a szocialisták lapja, azt a véleményét hangoz­tatja, hogy Genfben befejeződött a hideg­háború, fori­nt a tartós béke perspektívája.” A L’Humanités úgy véli, hogy a Genfben elért eredmények iga­zolták mindazoknak a reményeit akik sohasem nyugodtak bele a háború elkerülhetetlenségébe. A lap megjegyzi, hogy mostantól kezdve minden vitás nemzetközi problémát „Genf szellemében” kell megoldani. LONDON Az angol lapok továbbra is nagy figyelmet fordítanak a genfi értekezletre. A Daily Mail például ezt a cí­met adta a genfi értekezlettel foglalkozó közleménynek: „A béke felé vezető helyes úton.” Ez a cím tükrözi a lapok kom­mentárjainak általános hang­nemét. „Úgy látszik, épül már a kelet és a nyugat között a régvárt híd — írja a lap. — A légkör ös­­­szehasonlíthatatlanul jobb, mint azelőtt." BERLIN A Die Welt, a nyugatnémet­­országi üzleti körök lapja, „A genfi értekezlet a kelet és nyu­gat közötti feszültség enyhülé­sére vezetett” vastagbetűs cím­mel számol be a négyhatalmi kormányfői értekezlet befejezé­séről. A lap „Új kezdeményezés” címmel vezércikket közöl. A vezércikk hangoztatja, hogy a nagyhatalmak ott vették fel a fonalat, ahol a hidegháború miatt Potsdam után az elsza­kadt. A Die Welt leszögezi, hogy Nyugat-Németországnak­ is új politikai kezdeményezések­hez kell folyamodnia, ha nem akarja, hogy az újra­egyesítés kérdése befagyjon. Ide tartozik a többi között az oroszokkal való közvetlen tár­gyalások lehetősége. Adenauer szövetségi kancellár szeptem­beri moszkvai utazása megte­remthet bizonyos előfeltételeket a külügyminiszterek októberi tanácskozásához. A genfi értekezlet után Eisenahower és Fauré nyilatkozata a genfi tárgyalásokról Eisenhower amerikai elnök hétfőn este a rádióban és a te­levízióban beszámolt a genfi tárgyalásokról. Eisenhower ismét hangoztat­ta, hogy az Egyesült Államok békét akar és rámutatott arra, hogy a genfi megállapodásokat sok türelemmel kell majd való­­ra váltani. „A cél érdekében együttműködésben kell dolgoz­nunk a Szovjetunióval és min­den más néppel...” — mon­dotta. Eisenhower szerint nem kell „lekicsinyelni a biztos és igazságos béke útján meredő akadályokat, de nincs ok az el­bátortalanodásra sem”. Rámu­tatott arra, hogy Genfben a fe­lek komolyan és gyakran biz­tosították egymást arról, hogy az egymással való kapcsolatok­ban az engedékenység és együtt­működés új szellemét szándé­koznak követni. „Az igazi próbája annak, amit Genf elért — mondotta Eisenhower — a külügyminisz­terek küszöbönálló októberi ér­tekezletén mutatkozik majd meg.” Itt jön majd el az ideje annak, hogy „mindkét fél részé­ről határozottan szükség lesz engedékenységre és némi en­gedményekre”. Ezen az érte­kezleten kell majd megtenni az erőfeszítéseket, hogy a genfi ta­lálkozón elfogadott általános el­veket „tényleges, határozott megállapodásokká” változtas­sák. Beszámolója végén az ame­rikai elnök kiemelte, hogy a népek békét óhajtanak s hogy ez az akarat „nagy nyomás­­­ként” érvényesült annak érde­kében, hogy Genfben „építő jel­legű előrehaladást érjünk el és ne csupán megismételjük a múlt szomorú, negatív látvá­nyosságát ...” A magam részé­ről — mondotta —, semmieset­re sem becsülöm kevésre azt a hosszadalmas és kimerítő mun­kát, melyre még szükség van, mielőtt tényleges eredményeket lehet elérni”. Edgar Faure francia minisz­terelnök a France Soir-nak a következő nyilatkozatot adta a genfi értekezlet eredményeiről: Nem állítom azt, hogy a Genf­ben tárgyalt valamennyi kér­désben máris megegyezést ér­tünk el, de nincs egyetlen olyan kérdés sem, amely nem került volna közelebb a megoldáshoz annak következtében, hogy megvizsgáltuk. Először is: a Szovjetunió egyetértett velünk annak elismerésében, hogy szo­ros öszefüggés van Németor­szág újraegyesítése és az euró­pai biztonság problémája kö­zött. Másodszor: A Genfben képviselt négy hatalom kiemel­te, hogy közös felelősség ter­heli őket Németország újra­egyesítésének kérdésében. Har­madszor: kijelentettük, hogy az újraegyesítésnek biztosítékokat kell magában foglalnia vala­mennyi állam s köztük külö­nösképpen a Szovjetunió biz­tonságára vonatkozólag. Ne­gyedszer: a biztonság megszer­­­ezésére tett javaslatok vég­eredményben elég közel állnak egymáshoz. Ötödször: új eszmé­ket vetettek fel a leszerelést ille­tően és ezek közül egynek ta­nulmányozását sem vetették el. Hatodszor: a négy kormány szükségesnek tartja a kelet és nyugat közötti kapcsolatokat. Én magam ebben a kérdésben kilenc pontból álló határozott programot terjesztettem elő — 17 hiszem —* alapul szolgálhat majd a további munka számá­ra, hogy eltávolítsák az egyes országok közötti közeledést gát­ló akadályokat. A lap munkatársa megkér­dezte a miniszterelnököt, le­het-e azt mondani, hogy a hi­degháború már végetért? Faure így fogalmazta meg ez­zel kapcsolatos véleményét: — Tény, az, hogy egy év óta a föld egyetlen pontján sem folyik háború, bár sajnos, még mindig vannak pontok, amelye­ken a rendet megzavarják. Egy másik tény : maga a genfi ta­lálkozó. Vajon lehet-e még hi­degháborúról beszélni, amikor a problémákat a tárgyalóasztal körül vizsgálják meg és amikor kétségtelenül megnyilvánul az az akarat, hogy békésen ren­dezzék őket? A Times megjegyzi ,hog­y „a négy kormányfő mindazt meg­tette, amit tervbe vett”. Csou En-laj fogadása a Béke Világtalálkozó résztvevőinek tiszteletére Csou En-laj, a Kínai Népköz­­társaság miniszterelnöke július 25-én fogadást adott a helsinki Béke Világtalálkozón résztvett küldöttségek tiszteletére. A kül­döttségek a kínai békebizottság meghívására érkeztek Kínába. A fogadáson arab, latiname­rikai, kanadai, osztrák és más küldöttségek, valamint a Kínai Békebizottság és más kínai tár­sadalmi szervezetek képviselői, a Kínai Népköztársaság kultu­rális és művészeti életének sze­mélyiségei, írók, tudósok, a vallási körök képviselői, diákok kínai és külföldi újságírók vet­tek részt. A fogadás baráti hangulat­ban telt el. Elutazott a varsói VIT-re a magyar sportküldöttség Színes, mozgalmas képet nyúj­tott kedden a kora délutáni órákban a Nyugati pályaudvar, ahol a varsói V. Világifjúsági Találkozó nemzetközi sportese­ményeire utazó magyar verseny­zők gyülekeztek. Indulásig a Varsóba menő kü­lönvonat körül beszélgető cso­portok alakultak a különböző sportágak képviselőiből s csak­nem mindenütt arról folyt a szó, milyen lesz Varsó, milyen lesz a VIT, milyenek lesznek a verse­nyek. A 187 főből álló magyar sport­küldöttség tagjai között vannak olyanok, akik eddig valamennyi Világifjúsági Találkozón részt­vettek, de szép számmal akad­nak „újoncok” is. Pontosan 14 órakor gördült ki a vonat a Nyugati pályaudvar­ról a magyar sportolókkal, újabb sportsikerek felé. A Varsóba utazott magyar sportküldöttség vezetője Kelen Béla, az OTSB elnökhelyettese és Kutas István az OTSB sport­oktatási hivatalának vezetője. Elhunyt Dunajevszkij zeneszerző Július 25-én váratlanul el­­húnyt Iszaak Dunajevszkij, a kiváló szovjet zeneszerző, a vi­lághírű „Dal a hazáról“ szer­zője. E dal bevezető akkordjai („Drága föld szülőhazámnak földje“) a szovjet központi rá­dióadás szünetjele lett. Minden viágrészben ismerik. Dunajevszkij 1900-ban szüle­tett. Már gyermekkorában ki­tűnt zenei hajlama és 19 éves korában elvégezte a harkovi konzervatóriumot. Az ifjú ze­nész karmester és zeneszerző volt Harkov, Moszkva és Le­ningrád színházaiban. A 20-as években írta első operettjét. 1932-ben kezdett a film számá­ra dolgozni. Iszaak Dunajevszkijt az OSZSZSZK népművésze cím­mel tüntették ki. Kétszer ka­pott Sztálin-díjat: 1941-ben a Cirkusz és Volga—Volga zené­jéért, 1954-ben pedig a „Vidám vásár“ című film zenéjéért. A Szovjetunió érdemrendjeivel és érdemérmeivel tüntették ki. Az első választásokkor tagja lett az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának. (MTI) Thomas Mann nincs életveszélyben Thomas Mann, akit Zürich­ben kórházba szállítottak, to­vábbra is kénytelen az ágyat őrizni, de élete nincsen veszély­ben — jelenti a Reuter. ------------ «'■«MBraBgHCTMKnrí.iwrw»»...................... A KÜLPOLITIKA HÍREI A CTK hírügynökség vasár­napi jelentése szerint a cseh­szlovák és a burmai kormány között megegyezés jött létre, amely szerint a két ország kö­zött diplomáciai kapcsolatot lé­tesítenek. Az egyezmény értel­mében a ranguni csehszlovák főkonzulátust nagykövetségi rangra emelik. • Sajtójelentések szerint Alfred Gruenther tábornok, az Atlanti Szövetség európai haderőinek főparancsnoka, hétfőn közölte, hogy főhadiszállására szerdán érkezik meg az első 6 tisztből álló nyugatnémet katonai kül­döttség. E tisztek között vannak — mint a Reuter megjegyzi — a volt hitlerista Wermacht tag­jai is. Csütörtökön megérkezik a második nyugatnémet tisztcso­port, amely Juin francia tábor­nagy úgynevezett középeurópai főparancsnokságához tartozik majd. * Az AFP jelentése szerint az olasz fővárosban élénk érdeklő­dést keltett, hogy XII. Pius pápa vasárnap fogadta Clara Booth-Luce asszonyt, az Egye­sült Államok római nagyköve­tét. A francia hírügynökség amerikai egyházi körökre hi­vatkozva azt írja, hogy a ki­hallgatásnak köze van a genfi értekezlethez.* A Saarbrücken­ kormány hét­főn megjelent rendeletében vég­legesen október 23-ára tűzte ki ki a saarvidéki népszavazást. A saarvidéki kommunista párt fel­szólította a lakosságot, hogy a népszavazáson utasítsa el a nyu­gatnémet-francia Saar-egyez­­ményt a párizsi egyezmények egyikét. A Kommunista Párt fel­hívásában hangsúlyozta, hogy az eredményes genfi értekezlet után egészen más utakat kell keresni a Saar-kérdés és a né­met-francia viszony rendezésére. * Az Associated Pressnek a ja­pán fővárosból keltezett jelen­tése szerint Wyman L. Lemnitzer tábornok, az Egyesült Államok távolkeleti haderőinek parancs­noka hétfőn este közölte, hogy a távolkeleti főparancsnokság és a 8. hadsereg főhadiszállását Japánból hamarosan Dél-Koreá­­ba költöztetik át. A főhadiszál­lás Szöulban lesz. Az amerikai hírügynökség jelentése beismeri hogy az amerikai katonai veze­tők a Li Szin Man-kormány ké­résére határozták el ezt a lépést. 05631629 MnupejlegetM nn - *-■ ■ leih Mlmallan­ Zsebi Imre 90 "holdas kölesi kulák úgy akarta kivonni gabo­nája egy részét a nyilvántartás­­ba vétel alól, hogy áthordta Hor­váth István jánoshalmi lakos portájára aratórész címén. A jánoshalmi rendőrség azonban közbelépett és a második ke­reszt áthordása után megakadá­lyozta a további manipulációt. Zsebi Imrét letartóztatták és a kiskunhalasi ügyészség fekete­­cséplésre irányuló kísérlet miatt vádiratot adott ki ellene. A kecskeméti városi és járási ügyészség 16 tagú üzérbandát helyezett lakat alá árdrágító üzérkedés és egyéb bűntett miatt. A banda tagjai Almási­ István volt nagykereskedő, több­szörös teherautó tulajdonos ve­zetésével évek óta folytatták üzelmeiket. SZERDA, JULIUS. 27. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Ház épít a gyárban Ez kissé szokatlanul hangzik, pedig a valóságban így van. Az építendő ház elemei: fal­pane­­lei, oszlopai, lépcsőkarjai stb. — a vasbetonszerkezetek gyárá­ban készülnek. Ilymódon a ház épületelemeinek nagy része egy ipari vállalat üzemeiben készül el, az építkezés helye pedig, ahol ezeket az előregyártott elemeket hozzá állítják össze, lényegében szerelőtérré válto­zik. A Szovjetunióban többszáz gyár épül, amelyekben előre­gyártott vasbetont készítenek majd. Az ilyen gyárak létesíté­se lehetővé teszi, hogy gyorsan és olcsón a lehető legkevesebb munka- és anyagráfordítással építsenek lakóházakat. Az egyik ilyen házépítő gyár­­ a Moszkva környékén lévő ljuberci épületelemgyár. A lju­­berci előregyártott vasbeton­szerkezetek gyárában nagymé­retű épület­elemek készülnek váz­paneles házak számára. Egy ilyen ház váza nagy, két­­emelet magasságú vasbeton­­oszlopokból áll. Az építendő la­kások padozatának és mennye­zetének szintjén az oszlopokat vasbetongerendák kötik össze. Ezek az oszlopok és gerendák itt készülnek a gyárban. Elő­ször egy különleges szerkezet feltekercseli a vashuzalokat — az armatúrát. Egy ilyen arma­­túraköteg hosszában beköti az egész formát. A tekercselés után az előké­szített forma futószalagon a betonozógép alá kerül, ahol be­tonnal töltik ki. A betonnal szinültig megtöltött formákban a keveréket vibrátorok sűrítik össze. Innét a formák a szárító kamrába kerülnek, ahol a ma­gas hőmérséklet hatására a be­ton kőkeménnyé szilárdul, ke­ménységben nem sokkal marad el a gránit mögött, így készül­nek a ház vázának legfontosabb alkatrészei. Az épület váza azonban még nem ház. A házhoz födémle­mezekre van szükség, amelyek­ből padlókat és mennyezeteket készítenek, valamint falak és egyéb épületelemek kellenek. A ház­ panelei ugyancsak a lju­berci gyárban készülnek, íme így gyártják őket: a forma al­ját, amelyben a fal­ panel ké­szül kerámiás lappal fedik be. A formába belehelyezik az összehegesztett armaturavázat és a különleges hőszigetelő be­tétlapokat, majd a formát kitöl­tik betonnal és szárítják Az elkészült fal-panelt hatal­mas híddaru szállítja a raktár­ba. A panel belső oldala készen áll festéshez vagy a tapétázás­hoz, külső oldalát világos kerá­mia burkolja majd. Az így ké­szült előregyártott elemekből az építkezés területén összesze­relik az épületet. A ljuberci gyár futószalagjá­ról minden órában három „la­kás“ kerül ki. A képen: Az előkészített for­mát a betonozógép betonnal­­ tölti ki. Szegény Shakespeare Amint annak idején közöl­ték, Samuel és Bella Spee­­wack, a találékony amerikai házaspár elhatározta, hogy modernizálja a jó „öreg“ Shakespearet. ..Csókolj meg engem, Kat“ címmel átdol­gozták tehát a nagy dráma­író „Makrancos hölgy“ című vígjátékát ,a mai amerikai íz­lésnek megfelelően. Ezt az „átdolgozást“ 1948-ban mutat­ták be az egyik broadwcayi színházban. A­ világirodalom nagy klas­­szikusának megcsúfolása nagy felzúdulást keltett a közvé­leményben, de ez egyáltalán nem hatott a színházi üzlet­emberekre és pártfogóikra. Tavaly felújították a darabot az Egyesült Államokban, majd külföldre is kivitték. Jelenleg Angliában (!), Svédországban, Norvégiában, Franciaország­ban, Finnországban és Nyu­­gat-Németországban is játs­­­szák ezt a fércművet. Szegény Shakespeare!

Next