Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-20 / 169. szám

1955. JULIUS 29. A fiatal szakmunkás A nagy, 424-es mozdonyt futó­javításra hozták be a fűtőházba, rövidesen indul újabb útjára. A henger fölött, egy fiatal szakmunkás illeszti helyére a megjavított tolattyú­ légszele­­pet, gyors, pontos munkát vé­gez, a mozdony vezetője biztos lehet abban, hogy az úton nem hagyja cserben a gép. A tizenkilenc éves Magyar István egyike azoknak a fiata­loknak, akik az iskola padjai­ból kerültek ide, a dombóvári fűtőházba, itt tanulták ki a mozdonylakatos szakmát. Sze­retik, megbecsülik munkatár­sai, persze nem csak jó munká­jáért, hanem azért is, mert egyik büszkesége a fűtőházi ifi­labdarúgó csapatának. Több­ször volt tagja a megyei ifi vá­logatottnak is. A műhelyben már a kényesebb munkákat is rá merik bízni, biztos, hogy pontosan végzi el. „Sokat köszönhetek Vörös Pista bácsinak — mondja. — Az év elején a fiatal szakmun­kásokat a DISZ javaslatára idősebb, tapasztaltabb szak­munkások mellé osztották be dolgozni. Én Vörös elvtárs „védnöksége“ alá kerültem. Pista bácsi nem sajnálta a fá­radságot, sokszor bentmaradt velem munkaidő után is, hogy elmagyarázzon, megmutasson egy-egy munkát hogyan kell csinálni.“ A fűtőházban régebben csak ketten végezték a csatló kimé­rését fúráshoz, a csapágyak ki­öntése után, Rostás Mihály és Szabó János, mindketten több évtizedes gyakorlattal rendel­kező szakmunkások. Egy na­gyon kényes, tizedmilliméter­­nyi pontosságot követelő mun­ka. — „Ma már én is értek hozzá, megcsinálom, ha szükség van rá.“ — mondja Magyar elvtárs. A fiatal mozdonylakatos nincs megelégedve szaktudásá­val. Állandóan képezi magát, tanul az idősebbektől, akik sze­retettel foglalkoznak a fiata­lokkal. lejäföeSi M.., Február első napjaiban in­dult az egyéni tanulásos tej­­kezelői tanfolyam mindazok ré­szére, akik a tejipartudomány­­nak alapvető fogalmaival meg akartak ismerkedni. Rész vet­tek ezen idősebb, több éves ta­pasztalattal rendelkező tejkeze­lők éppen úgy, mint az iskola padjaiból nemrég kikerült fia­talok, lányok és fiúk vegyesen Ott láthattunk ezeken kívül nem egy üzemi munkást is, akik szintén szorgalmas hallga­tói voltak a tanfolyamnak. Vasszorgalommal láttak hoz­zá mindannyian a tanuláshoz és bizony nem volt könnyű úti­adat a fizikai munkát végzők számára munkaidejük után ta­nulni. A hallgatók a Szekszárdon megtartott vizsgán adtak szá­mot tudásukról. Fényesen bizo­nyította ez a vizsga, hogy a ta­nulás eredményes volt. Héttagú vizsgáztató bizottság bírálta el azt, hogy mennyire sajátították el a résztvevők a szakmai is­mereteket. Az elnök Oláh Ist­ván begyűjtési főelőadó volt az Élelmiszeripari Minisztérium­ból. Üzemünkhöz, a Kölesdi Rajz­üzemhez tartozó hallgatók kö­zül tizenkilencen tették le si­kerrel a vizsgát. Többen külö­nösen kitűntek tudásukkal, de bátran elmondhatjuk, hogy valamennyien megérdemelten kapták meg a bizonyítványt. Nemcsak egyéni érdek hajtotta ezeket a dolgozókat, hanem az is, hogy — megszerezve képesí­tésüket — mint az élelmiszer­­ipar tejipari ágának dolgozói, jó munkájukkal szintén hozzá­járuljanak az életszínvonal emeléséhez. Korossy József levelező. NAPLÓ Középhidvégi jegyzetek Még a felületes szemlélő is elismeréssel nyilatkozhat ar­ról, amit az Állattenyésztési Kutatóintézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságában lát­hat. A kísérleti gazdaság közel 5000 holdas határa a gazdaság szakembereinek, dolgozóinak alapos és lelkiis­meretes munkájáról beszél. A gazdaságnak a határnak ezt a mai képét kialakítani nem volt könnyű feladat. Ezért a hatalmas munkáért a gazdaság szakirá­nyítóit és elsősorban Czapári László gazdaságvezetőt illeti a dicséret. Czapári László gazdaságvezető négy évvel ez­előtt, amikor átvette a gazda­ság irányítását, első feladatá­nak tekintette, hogy a gazda­ság állandó dolgozóinak — akik akkor még a régi cseléd­lakásokban laktak, — egész­séges, emberséges hajlékot biztosítson. Megkezdődtek a lakások átalakítása és ma ar­ról számolhatnak be, hogy 40 lakást bontottak le majdnem teljesen és építették újjá. Az építkezések ideje alatt foko­zatosan alakult ki a határ ké­pe is. Ma már akarva sem ta­lálni gy­omos kukoricatáblát, pedig 290 hold kukoricavetés van. A kukoricák szépen fej­lettek, szinte valamennyi hoz­za már a csövet. A 290 holdon vetett kukoricából csak a 26 hold hibrid kukoricát nem ve­tették négyzetesen, a többit igen. Valamennyi kukoricát hatszor géppel és háromszor kézzel kapálták. De még egy­szer elvégzik a negyedik, a gázoló kapálást. Az elmúlt hetek esőzése hátráltatta a gazdaság dolgozóit az aratás mielőbbi befejezésében. Az esőzések ellenére az 1200 holdon vetett kalászosok aratását péntekig azaz július 22-ig befejezik. Két kombájn, négy kévekötő aratógép és 60 kasza vágja a rendet. Eddig befejezték 121 holdon a tavaszi árpa, 150 hol­don az őszi árpa aratását. Ta­vaszi árpából 14, őszi árpából pedig 18,17 mázsás átlagter­mést értek el. Az árpákon kí­vül befejezték 250 holdon a búza és rozs aratását. Az ara­tás befejezése után a­ 2 kom­bájnt és a kévekötő aratógé­peket a tengelici Petőfi tsz­­nek adják át, hogy azok is mi­előbb befejezhessék az ara­tást. A gazdaság valamennyi dol­gozója kiveszi részét az ara­tásból. A gazdaság kovácsai, bognárai, az adminisztratív dolgozók és a nemrégen meg­alakult MNDSZ szervezet asszonyai felajánlották segít­ségüket. A gazdaság dolgozói még vasárnap is dolgoznak, hogy mielőbb learassák a gabonát. Az aratással egyidőben végzik a zöldtrágya a napraforgó vetését is. Holdanként 15 kiló naprafor­gót vetnek zöldtrágyának, ame­lyet úgy tárcsáznak bele a ta­lajba. összesen 350 holdon vet­nek zöldtrágyának naprafor­gót. Eddig 220 holdon fejez­ték be a vetést. Az először ve­tett napraforgó már ki is kelt. Az aratás, a tarlóvetés mun­kája mellett végzik a talaj­munkát az őszi búza alá. Az őszi búza jelentős része borsó­földbe kerül. A borsóföldet tárcsázzák, vagyis fordítás nél­küli talajművelést alkalmaz­nak. A terület tárcsázását annyiszor végzik el, ahány­szor az kigyomosodik. Jók a terméseredmények a bölcskei gépállomás körzetében Gépállomásunk körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek­ben gyommentesek a földek. Az aratás megkezdéséig 2—3- szori kapálást végeztünk. Gép­állomásunk minden dolgozója arra törekszik, hogy minőségi munkájával elősegítse a na­gyobb terméseredmények el­érését. Büszkeséggel löU el bennünket az a tudat, hogy a kalászosokból ist­­eink túlteljesítették a terme­lési tervet. .A bölcskei I. tip. csopor­t 9 mázsás termésátlagot tervezett holdanként, ezzel szemben 23,15 mázsa őszi ár­pát takarítottak be. A duna­­földvári Alkotmány Tsz-ben 18 mázsa az átlagtermés, ha­sonlóan fizetett az árpa a bölcskai Vörös Október és a dunakömlődi Szabadság tsz­­ekben is. Búzából 10 és fél­mázsát terveztünk, de a leg­több helyen 11 mázsánál is többet várunk. Árpából eddig 231 holdat vágtunk le. Négy aratógéppel és három kom­bájnnal megkezdtük a búza aratását is. Cséplőgépeink a területeken készenlétben van­nak, sőt, 60 vagon borsó csép­­lését már el is végeztük az árpa cséplés megkezdéséig. Eredményeinkkel nem vagyunk megelégedve, brigádvezetőink és traktoro­saink versenyre hívták ki egy­mást. Azt szeretnénk azon­ban, ha ez a verseny túljutna a bölcskei gépállomás körze­tén. Ezért Rérnai elvtárs brigádja páros versenyre hív­ta ki a Tamási Gépállomás Erdős-brigádját és a Sárpilisi Gépállomáson dolgozó Zrínyi József brigádját. A Bölcskei Gépállomás Kem­ai brigádjá­nak terve 1740 normálhold, s vállalásuk úgy szól, hogy nyá­ri idénytervüket 105 százalék­ra teljesítik, az önköltséget pedig, amely normálholdan­ként 2.90 Ft-ra van tervezve, 2 Ft-ra csökkentik. A Bölcskei Gépállomás kör­zetében az aratógépek nyomá­ban a traktor jár, sőt néhány helyen már szépen zöldes a másodvetés, a silókukorica, a szudáni fű, vagy a zöldtrágyá­zásra szánt napraforgó. Stier István gépállomás igazgató, Bölcske Csatlakozunk a húsz budapesti üzem felhívásához Mi, a Juhépusztai Szarvasmarha Törzs­tenyésztő Állami Gazdaság dolgozói a Bács­­kiskun megye 26 állami gazdaságának kez­deményezésére csatlakozunk a 20 budapesti üzem felhívásához. A felszabadulási verseny során elnyertük a minisztertanács és SZOT felszabadulási serlegét, majd az I. és II. negyedévi eredmé­nyeink alapján megkaptuk az élüzem címet és a vándorzászlót. Ez a verseny lendület nem ért véget. Valamennyien arra törek­szünk, hogy a következő időkben még szebb eredményeket érjünk el. Vállaljuk, hogy: I. Növénytermelésben. 1. Az aratás, behordás munkáinak jó meg­szervezésével a szemveszteséget a legkisebbre csökkentjük. A cséplést augusztus 12-ig be­fejezzük, az őszi kalászosok termelési tervét 116 százalékra teljesítjük és az önköltséget mázsánként 12 forinttal csökkentjük. A rá­fordítások csökkentésével és az átlagok eme­lésével az őszi kalászosoknál 220.520 forint eredmény­javulást érünk el. 2. Kukoricáink gyommentesek. Az aratás alatt, de utána is kapáljuk a kukoricát, így összesen négyszer végezzük el az ápolási mun­kát. Termelési tervünket 110 százalékra tel­jesítjük, ezzel 665 mázsával több (májusi morzsolt) kukoricát takarítunk be. Az önkölt­séget mázsánként 15 forinttal csökkentjük, ezzel 68.195 forint eredményjavulást érünk el. II. Állattenyésztés: 1. Tehenészetünkben tehenenként 3200 lite­res tervet 800 1-rel túlteljesítjük. A ráfordítást a tervezetthez viszonyítva, betartjuk és a többlethozammal a tej önköltségét 10 száza­lékkal csökkentjük. 2. Sertéstenyésztésnél a legeltetés jó kihasz­nálásával 10 százalékkal növeljük a terve­zett súlygyarapodást. Két darabbal növeljük az egy kocára eső átlag malacszaporulatot. Az állattenyésztésnél összesen 510.861 Ft ered­ményjavulást érünk el. Szabó Ferenc igazgató, Kosik Gábor párt­titkár, Szabó József VB elnök. Mi tisüoafi a palM liiü familúi A Palánki Mezőgazdasági Technikumból évről évre új szakemberek kerülnek a termelőszövetkezeteinkbe, Állami gazdaságainkba, hogy az iskolán szerzett elméleti és gyakor­lati tudásukat, tapasztalatukat ott hasznosítsák. Az elméleti oktatás mellett a gyakorlati oktatásból is a tanulók kiveszik részüket, és munkájukon keresztül igen nagy segítséget nyúj­tanak a technikum tangazdaságának. A Palánki Tangazdaságban az aratást teljesen gépesítet­ték.­A kombájnok és a kévekötő aratógépek eddig befejezték 50 holdon őszi árpa, 98 holdon búza, 6 holdon rozs és 40 hol­don tavaszi árpa aratását, folyamatban van a cséplés. A gépe­ken és a sarokvágásnál a technikum tanulóit találjuk. Negy­venhárom tanuló aratja a sarkokat és rakja össze a kévéket az aratógép után. Valamennyi tanulót dicséret illet:­­eddig végzett kiváló és szorgalmas munkájáért. A Mezőgazdasági Igazgatóság jelentése az aratásról Megyénkben mindenütt folyik a gabona aratása. Számos helyen a gépek kihasználásával jelentős eredményeket értek el. Az ütemen azonban feltétlen gyorsítani kell, mert óráról­­órára növekszik a szempergés veszélye. Az aratási versenyben a 10-i értékeléstől eltérő érté változás történt a járások sorrend­jében: , 1. Paksi járás, osztályvezető Lakos József. 2. Szekszárdi járás, osztályvezető Bajor János . 3. Gyönki járás, osztályvezető Fodor József. 4. Bonyhádi járás, osztályvezető Milosev Demeter. 5. Tamási járás, osztályvezető Sárdi István. 6. Dombóvári járás, osztályvezető Balázs Lajos. Az aratási eredmények alapján a Mezőgazdasági Igazga­tóság versenyzászlaja a szekszárdi járásból a paksi járásba került. 3 Párt és állami szervek segítik a DISZ-t Bonyhádon a kerületi pártszervezet a területi DISZ szer­vezetnek helyiséget biztosított, s rendelkezésükre bocsátott egy 200—250 főt befogadó termet és két irodahelyiséget a ve­zetőség és tagság részére. Azóta a taglétszám a DISZ szerve­zetnél 40 fővel emelkedett. Váralján évekig nem volt DISZ helyiség, most a pártszer­vezet vezetőségének javaslatára szép helyiséget kaptak az ifjak. A Bonyhádi Zománcgyár pártvezetősége is komolyan segíti a DISZ nevelő munkáját. Ugyanez mondható el a bony­hádi járásban még 15—20 alapszervezetre. A bonyhádi járásban a tanácsok is az eddiginél sokkal hathatósabb támogatást adnak a DISZ szervezetnek. Váralján, Majoson, Aparhanton, Szálkán a DISZ szervezetek 1000— 1500 forint anyagi támogatást kaptak és mintegy 20 alapszer­vezetnek segítettek DISZ helyiséget szerezni. Pártunk Központi Vezetőségének az ifjúsági szövetség munkájával foglalkozó májusi határozata óta komoly javulás tapasztalható a DISZ segítése terén. E segítséget a DISZ fiata­lok viszonozzák is. Eddig 16 arató és 19 ifjúsági cséplőmunka­csapat alakult járásunk területén. Ambrus Lukács Szombaton zárul Czencz János kiállítása Czencz János bátai festő­művész szombaton zárja ki­állítását. Czencz János piktú­­rája mindnyájunk előtt nagy értéket képvisel. Az idősebb festőgenerációból ő volt a leg­elsők egyike, aki a felszaba­dulás után magára talált és ezt a magáratalálást fejezi ki festészete. Vásznain ott sora­koznak a bátai népi együttes színdús alakjai a furkópusztai kendergyár munkásai és munkásnői és fejlődő életünk említésreméltó mozzanatainak egy részlete. Czencz János, a festőmű­vész ki tudta tágítani bátai magányát és látta népünk ha­talmas útját, amit a szocializ­mus építésének terén 1955 óta megtett. „Sokat tanultam, sokat dol­goztam ,sokat láttam belföldi és külföldi kiállításokat, de talán oly élményben sohasem volt még részem, mint a szovjet művészek budapesti kiállításán pár évvel ezelőtt” — mondja a mester. Ennek a kiállításnak a ha­tása szinte egész festészeté­nek fejlődésében nyomon kí­sérhető. „Tanulni nem szégyen” — és amikor ezt mondja, meg­csillan a szeme, ismét áthatja az alkotási láz. „Szeretnék még festeni és szeretnék népemnek több ma­radandót nyújtani, mint amit eddig adtam." Mi, akik Czencz Jánost sze­retjük és becsüljük, meg va­gyunk győződve arról, hogy 70 évvel a vállán, még nem mondott el mindent és tud­juk, hogy alkot még sok olyan képet, amely jelentős lesz a magyar festészetben. Tóth Nándor Ünnepi Vásár Szekszárdon Szekszárdon augusztus 20—21-én Ünnepi Vásár lesz, me­lyen az állami és szövetkezeti kereskedelmünk bő ipari és mezőgazdasági áruválasztékkal vesz részt Termelőszövetkeze­teink termelvényeikkel, állataikkal, az állati és terményvá­sáron vesznek részt.. |

Next