Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-22 / 171. szám

2 A négy külügyminiszter megállapodott a további tárgyalások tervezetében Genf (MTI). Genfben a négy külügyminiszter csütörtökön munkaértekezletet tartott helyi idő szerint délelőtt 11 órától 12.45-ig. Az ülésen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. A külügyminiszterek azokról az irányelvekről tárgyaltak, amelye­ket a kormányfőknek kell majd megadniuk a külügyminiszterek mankójához. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy azt ajánlják a kormányfőknek: csütörtökön délután a tervezett 5 óra helyett már fél 5-kor jöjjenek össze a délelőtti tanácsko­zásról szóló jelen­és meghallgatására, hogy így lehetségessé vál­jék számukra a harmadik napirendi pont, a leszerelés kérdése vizsgálatának megkezdése 5 órakor. Mint a Reuter jelenti, a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei csütörtökön délelőtt megtartott ülésükön megállapodtak a Németország újraegyesítése és az európai biztonság kettős problémája ügyében folytatandó további tárgyalások terveze­tében — mondották az értekezlethez közelálló források. Az említett források szerint „az ülés meglehetősen jól zajlott le.“ Megkezdődött az kormányfők ötödik munkaiiiése Genf (MTI). A kormányfők csütörtök délutáni munka­­ülése 16 óra 38 perckor megkezdődött. Ír ja­vasl­at­ok az európai kollektív biztonság szervezéséről Moszkva (TASZSZ). J. Zsu­­kov a Pravda csütörtöki szá­mában megjelent, Genfből kül­dött cikkében azokkal az­­­ új ja­­vaslatokkal foglalkozik, ame­lyeket a Szovjetunió küldött­sége a genfi értekezleten a­z európai kollektív biztonság szervezetéről előterjesztett. Az európai kollektív bizton­sági szerződés szovjet terveze­tét összehasonlítják itt azzal a kölcsönös biztonsági egyez­ménytervezettel, amelyet Eden angol miniszterelnök terjesztett elő a kormányfők július 19-i ülésén. A szovjet küldöttség úgy véli — írja Zsukov —, hogy a biz­tonság problémájának megol­dását a meglévő kitételezett­­ségekből kiindulva kell keresni. Azon kell kezdeni, hogy eny­hítsük a feszültséget­­ az Eu­rópában keletkezett állam­csoportosulások között. Ez lenne az első lépés az európai kollektív biztonság megte­remtésének útján. Az európai kollektív biztonsági rendszer felépítése felé vezető következő lépés az volna, ha megszüntetnék az állam­­­csoportosulásokat és azok he­lyére az európai biztonsági rendszer lépne. Ami a biztosítékokat illeti, nem az alakszerű kötelezettsé­geken van a lényeg, hanem hogy valóban szavatolják vala­mennyi európai állam biztonsá­gát és békés fejlődését, különö­sen azokét, melyeket több ízben ért a német militaristák táma­dása. Magától értetődik, hogy a békés fejlődés és a biztonság szavatolásának Németországra is ki kell terjednie. A Szovjetunió ebből kiindul­va úgy véli, hogy a béke bizto­sításának és az új agresszió megakadályozásának legjobb útja Európában valamennyi európai állam és az Egyesült Államok kollek­tív biztonsági rendszerének megszervezése, függetlenül az államok társadalmi rend­jétől. A szerdai ülésen valamennyi kormányfő hangsúlyozta, hogy a hatalmaknak a biztonság sza­vatolására vonatkozó állásfog­lalásában vannak közös pontok. A szerdai ülésen a nyugati hatalmak képviselői úgy nyilat­koztak, hogy mindaddig nem­ kell Európában biztonsági rendszert létesíteni, míg Német­ország továbbra is kettéosztott állapotban van. Nem nehéz meg­látni — jegyzi meg Zsukov —, hogy a kérdés ilyen feltevése önmaga akadályozhatja a négy nagyhatalom megállapodását. Újságíró körökben továbbra is élénken kommentálják az európai kollektív biztonság kér­désében előterjesztett szovjet és egyéb javaslatokat — írja be­fejezésül Zsukov. — Ezzel kap­csolatban az a vélemény hall­ható, hogy a genfi értekezleten le lehet rakni a legfontosabb nemzetközi kérdések egyik megoldásának szilárd alapjait. lap — valóban konkrét enged­ményt tett. Megígérte, hogy a Szovjetunió részt vesz az Eisen­­hower által javasolt „atomalap­ban”. A lap utalva a hírekre, hogy az amerikai küldöttség nincs megelégedve Anglia és Francia­ország miniszterelnökének ál­lásfoglalásával, megjegyzi: „Kétségtelenül szembeötlő, hogy a három nyugati hatalom­nak nem sikerült megegyezés­it jutnia az egységes vonalat illetően és három, egymástól különböző javaslattal lépnek fel.” A Stockholms-Tidningen be­fejezésül arra a következtetésre jut, hogy a genfi értekezlet kezdete nem látszik „rossznak". Ugyanilyen véleményének ad hangot Svenska Dagbladed c. lap is, amely többi közt kiemeli az értekezlet kedvező légkörét. A genfi értekezlet svéd sajtóvisszhangja A Stockholms-Tidningen c. svéd lap érintve a genfi érte­kezlet munkáját, megjegyzi, hogy a felszólalásokra és az értekezleten résztvevő küldöt­tek érintkezésére a jóakarat jellemző. A lap úgy találja, hogy az amerikai elnöknek a keleteurópai államokról és a „nemzetközi kommunizmus­ról” mondott kijelentései „aligha voltak időszerűek ezen az értekezleten”. Az orosz kormányfő — írja a Lettországban, Litvániában és Észtországban 15 éves a szovjet hatalom Július 21-én 15 éve, hogy Litvá­niában, Lettországban és Észtor­szágban megszületett a szovjet hatalom. A balti köztársaságok népeinek nagy ünnepe ez a mai nap. Litvánia, Lettország és Észtország dolgozói a Szovjet­unió népeinek és mindenekelőtt a nagy orosz népnek testvéri segítségével, a Kommunista Párt és a szovjet kormány ve­zetésével nagy sikereket értek el a szocialista építés minden területén. TALLIN Az észtországi szovjet hata­lom kikiáltása 15. évfordulójá­nak előestéjén az új stadionban nagygyűlést tartottak. A nagy­gyűlést A. Jakobszon, az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke nyitotta meg. Az ünnepi beszédet I. Kebin, az Észt Kommunista Párt­­ Központi Bizottságának első titkára tartotta. VILNIUSZ Július 20-án este az állami filharmónia épületében a Lit­ván SZSZK Legfelső Tanácsa ünnepi ülést tartott. Az ünnepi beszédet M. A. Gedvilasz, a Litván SZSZU minisztertaná­csának elnöke tartotta. RIGA Szerdán este a Lett SZSZK állami opera és balettszínházá­ban ünnepi ülést tartottak. Az ünnepi ülés résztvevői meghall­gatták V. T. Laoisznak, az Észt SZSZK minisztertanácsa elnö­kének beszédét. N­A­P­T­aO GENFI HÍREK EDEN ANGOL MINISZTER­­ELNÖK A SZOVJET KÜLDÖTT­SÉG TISZTELETÉRE Genf (TASZSZ).­­ A. Eden, Anglia miniszterelnöke szerdán ebédet adott a szovjet küldött­ség tiszteletére. Az ebéden megjelent N. A. Bulganyin (a küldöttség veze­tője), N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, G. K. Zsukov, J. A. Malik. Angol részről az ebéden H. Macmillan, H. Caccia, I. Kirk­­patrick, N. Brook és W Hayter vett részt. N. A. BULGANYIN A SZOVJET­UNIÓ MINISZTERTANÁ­CS­ÁN­AK ELNÖKE VACSORÁT ADOTT A FRANCIA KÜLDÖTTSÉG TISZTELETÉRE Genf (TASZSZ). N. A. Bulga­nyin a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke július 20-án va­csorát adott a négyhatalmi kor­mányfői értekezleten résztvevő francia kormányküldöttség tisz­teletére.­­ A vacsorán E. Faure, A. Pinay, L. Joxe, J. Laloy, J. Duhamel és H. Rissou vett részt. Szovjet részről a vacsorán N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, G. K. Zsukov, A. A. Gromiko, V. Sz. Szemjonov, Sz. A. Vinogra­­dov és L. F. Iljicsov jelent meg. V. M. MOLoTOV FOGADTA G. HANDKET, AZ NDK KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁRÁT Genf (TASZSZ). V. M. Molo­tov a Szovjetunió külügyminisz­­tere fogadta Georg Handket, a Német Demokratikus Köztársa­ság külügyi államtitkárát, aki a kormányfői értekezlet alkalmá­ból Genfben tartózkodik. V. M. Molotov részletesen tá­jékoztatta G. Handket a négy­hatalmi kormányfői értekezlet­ről, a német kérdés tárgyalásá­nak menetéről. A megbeszélésen részt vett G. M. Puskin a Szovjetunió berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A szovjet és az amerikai mezőgazdasági küldöttség látogatásai Az Iowa­ államban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldött­ség július 19-én Washington kör­zetében megtekintett egy gaz­daságot. A szovjet mezőgazda­sági küldöttség fogadására sok farmer gyűlt össze, akik szívé­lyesen üdvözölték a küldöttség tagjait. A küldöttség Iowa­ Cityben megtekintette az állai­­ egyete­mét. Este a szovjet mezőgazda­­sági küldöttség­ azon a vacsorán vett részt, amelyet Cedar­ Rapids város kereskedelmi kamarája adott tiszteletére. A vacsorán részt vett a kereskedelmi kama­ra 253 tagja. A szovjet küldöttséget a vá­ros polgármestere és a kereske­delmi kamara elnökhelyettese üdvözölte. A Harkovban tartózkodó amerikai mezőgazdasági küldött­ség szerdán meglátogatta a har­kovi állami növénynemesítő állomást. V. J. Jurjev, az Ukrán SzSzK Tudományos Akadémiájának tagja, az állomás igazgatója is­mertette a vendégek előtt a Harkovban nemesített nagy ter­­méshozamú gabonafajtákat. A vendégek érdeklődtek a szovjet nemesítési, hibridizálási, műtrágyázási módszerek és az állomásnak a kolhozokkal fenn­tartott kapcsolata iránt. Laurent, a Des Moines Regis­ter — a Szovjetunió és az Egye­sült Államok mezőgazdasági kül­döttségcseréjét kezdeményező lap — munkatársa Dél- és Észak Dakota államban termelt ameri­kai hibrid kukoricafajták mag­mintáit adta át Jurjev profes­­­szornak. A délután folyamán az ameri­kai küldöttség tagjai a harkovi kerület egyik kolhozában jártak A kolhozparasztok melegen kö­szöntötték a vendégeket. Mi történik Adenc­aer országában? Sefton Deimer cikke és Daily Express-ben Sefton Belmer többek között ezt írja Bonnból a Daily Ex­­pressben: Remélem, Eden sok elfoglalt­sága ellenére nem téveszti szem elől azt, ami Adenauer országá­ban történik. Figyelmébe aján­lom elsősorban a következőket: 1. A bonni parlamentnek csak keservesen sikerült Adenauert haderő-törvényjavaslatának mó­dosítására kényszeríteni. A ja­vaslat parlamenti ellenőrzéstől mentes új német haderőt terem­tett volna, amelyet esküje fel­szabadító, azaz támadó háború­ra kötelezte volna. 2. Átvizsgáltam a 10 legma­­gasabb rangú tiszt névsorát, akit Blank hadügyminiszter az új hadsereg élére állított. Mind a tízet Hitler léptette elő magas rangba. 3. Ismét hatalomra jutottak azok az iparbáró­k, akiket a szö­vetséges bíróságok elítéltek, mert embertelenül kizsákmá­nyolták a háború alatt az idegen rabszolga-munkaerőket. Otto Ambros-t 8 évi börtönre ítélték, mert Hitler alatt gazdasági ve­zér és az I. G. Farben hirhedt auschwitzi gyárának ügyvezető igazgatója volt. Most ismét há­rom nagy német vállalat igazga­tóságának tagja. Walter Dürfeld az auschwitzi művek egyik volt igazgatója és főmérnöke, szin­tén 8 évi börtönbüntetésre ítél­ték, most pedig egy vegyipari gyár igazgatója. Adenauer kor­mányának egykori nagy náci tagjai mind több és több kisebb nácit neveznek ki minisztériu­maikba. Jó példája ennek Oberlaender tanár úr, a volt rohamcsapatvezér, a meghódí­tott Lengyelország volt gyar­mati kormányzója. Ma Ade­nauer legbizalmasabb barátja és legbefolyásosabb munkatársa. É f 1955. JULIUS 22. a K­özponti Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955. máso­dik negyedében a következő ad­atok jellemzik: Ipar — Építőlools5 1955. második negyedévében tovább folytatódott az ipar ked­vező fejlődése, amely a múlt évi visszaesés után az első negyed­évben kezdődött meg: az ipar túlteljesítette termelési és ter­melékenységi tervét, csökken­tette a termékek önköltségét. Az eredmények eléréséhez nagy mértékben hozzájárult a 20 bu­dapesti üzem dolgozóinak kezde­ményezésére indított széleskörű munkaverseny. 1955. második negyedévi ter­melési tervét a szocialista ipar 105,2 százalékra, első félévi ter­vét 104,9 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a má­sodik negyedévi tervet a követ­kezőképpen teljesítették: Kohó- és Gépipari Minisztérium 105.8 százalék, Szénbányászati Minisztérium 107.0 százalék, Vegyipari és Energiaügyi Mi­nisztérium 105.3 százalék Könnyűipari Minisztérium 104.9 százalék, Élelmiszeripari Minisztérium 105,9 százalék, Építésügyi Minisztérium ipar­­vállalatai 110,6 százalék, Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium iparvállalatai 104,4 százalék, Országos Erdészeti Főigazgató­ság iparvállalatai 112,0 százalék. A helyi ipari vállalatok 108,1 százalékra, a kisipari szövetke­zetek 103,8 százalékra teljesí­tették 1955 második negyedévi teljes termelési tervüket. Az állami építőipar is teljesí­tette második negyedéves terme­lési tervét. Az ipar 1955 második negyed­évében terven felül termelt sze­net, villamosenergiát, jelentős mennyiségű kőolajat, hengerelt acélt, téglát, cementet, teher­gépkocsit, kerekes traktort, fo­­gatcsekét, magtakaró- és nehéz boronát, gyapjúszövetet, kötött­árut, bőrlábbelit, férfiöltönyt stb. E cikkekből lényegesen töb­bet termeltek, mint 1954 azonos időszakában. 1955 második negyedévében a szocialista ipar termelése 7,6 százalékkal, a minisztériumi iparé 5,6 százalékkal, a helyi iparé 21,8 százalékkal, a kisipa­ri szövetkezeteké 14,6 százalék­kal haladta meg az 1954 máso­dik negyedévi termelést. 1955 első félévében a szocia­lista ipar termelése 9,5 százalék­kal, a minisztériumi iparé 7,7 százalékkal volt több, mint 1954 első félévében. A negyedév folyamán számos ipari beruházást helyeztek üzembe és kezdtek meg: többek között új üzemrészekkel bővült az Ajkai Timföldgyár, az Almás­füzitői Timföldgyár és a Péti Nitrogénmű. A Lenin Kohászati Művek erőművében új gépegy­ség kezdte meg működését, a Borsodi Hőerőmű második gép­egysége is megkezdte a próbaüze­meltetést: bővült a Komlói Ke­nyérgyár és a Pápai Húsüzem. A második negyedév folyamán megkezdték az ajka—inotai 120 kilovoltos távvezeték építését. Az ipar a negyedév folyamán a műszaki fejlesztés terén is ért el eredményeket: sikerrel alkal­maztak egyes új technikai eljá­rásokat, előállítottak néhány fon­tos új gyártmányt, elkészült a 120 kilowattos rövidhullámú adóberendezés, továbbá több közlekedési eszköz („Ikarus 66” városi autóbusz, 130 lóerős Diesel mechanikus mozdony stb.) prototípusa. A munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen is a termelés növekedését az ipar elsősorban a termelékenység növelésével érte el. A szocialista iparban az egy munkásra jutó termelés a második negyedévben 5,1 szá­zalékkal, az első­­évében 6,8 százalékkal múlta felül az 1954 azonos időszakának viszonylag alacsony termelékenységi szín­vonalát, az­ 1953 azonos idősza­kának termelékenységét azon­ban csak némileg haladta meg. Az építőiparban a termelékeny­ség nem emelkedett. A minisztériumi iparban az önköltség — az első negyedévi eredmények után— a második negyedév folyamán is általában tovább csökkent. Az elért eredmények mellett az ipar és az építőipar fejlődése a negyedév folyamán nem min­den tekintetben volt kielégítő. A termelés nem volt eléggé tervszerű. Az ipar egyes fonto­sabb termékfajtákból a terve­zettnél kevesebbet termelt. Nem teljesítették második negyed­évben például a nyersvas, az acélöntvény, a timföld, a motor­­kerékpár, a kolbászfélék, a szap­pan termelési tervét. Az építő­ipar számos létesítményt nem fejezett be az előírt határidőre és nagyrészt ezért több beruhá­zás második negyedévre terve­zett üzembehelyezése elmaradt. Például nem helyezték üzembe a Sajómenti Vegyiművek több üzemegységét, a nyírbátori és a pécsváradi tárházakat és a budapesti 500 wattos televíziós adóállomást.­­ Az ipar több területén a termelés nem volt egyenletes: a termelés színvo­nala az egyes hónapok harma­dik dekádjában általában lénye­gesen meghaladta az első dekád termelését. Egyes ipari termékek minő­sége még mindig nem kielégítő: a második negyedév folyamán pl. len-, kenderszövetből, férfi­kabátból, női ruhából, férfiing­ből kisebb volt az elsőrendű termékek aránya, mint az előző időszakban. A műszaki fejlesztési tervben előírt feladatok jelentős részét nem teljesítette az ipar: a szén­bányászat nem teljesítette gépe­sítési tervét, nem terjedt el az előírt mértékben — különösen a gépiparban és az építőanyag­­iparban — több fontos új tech­nikai eljárás, a tervben előírt több új gyártmány üzemszerű termelését nem kezdték meg. Az építőipar nem használta ki megfelelően a gépeket és be­rendezéseket, több esetben nem kezelték kellő gondossággal az építkezések céljait szolgáló anya­gokat és eszközöket. M­esegszolcsiág A késői kitavaszodás miatt a tavaszi munkákat a szokottnál később kezdték el, de a vetése­­ket sikerrel befejezték. Kukoricát 150.000 kat. hold­dal nagyobb területen vetettek, mint egy évvel ezelőtt, a rizs vetésterülete a Keleti Főcsator­na építési munkálatainak előre­haladásával kereken 15.000 kat. holddal növekedett. A zöldség- és főzelékfélék vetésterülete is nagyobb a múlt évinél. A szer­ződéses növények vetéstervét a mezőgazdaság teljesítette. A kedvezőtlen tavaszi időjá­rás a növények fejlődését hátrál­tatta, de az utóbbi hetek jobb időjárása következtében a ter­méskilátások lényegesen javul­tak. A kalászosok várható ter­mésátlaga magasabb a múlt évinél. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek várható termésátlagai (Folytatás a 3. oldalon.)

Next