Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

2 NAPLÓ „fl béke valamennyi nép leghöbb törekvése“ — A Pravda vezércikke A Pravda hétfői száma „A béke — valamennyi nép leg­höbb törekvése" címmel közölt vezércikket. A vezércikk a hét évvel ez­előtt megszületett békemozga­lom erejével és jelentőségével foglalkozik. Kifejti, hogy a négyhatalmi kormányfői érte­kezlet „fontos fordulópont volt a nyugati és keleti államok vi­szonyában. A négy hatalom kormányfői ezen az értekezle­ten mind a hivatalos üléseken, mind pedig a nemhivatalos találkozókon személyes kap­csolatot teremtettek egymás­sal, eszmét cseréltek a nemzet­közi helyzet legfontosabb kér­déseit illetően. A békeszerető népek megelégedéssel állapít­ják meg, hogy az értekezlet fő vonása az együtműködés és kölcsönös megértés szellem volt. Mindenki, akinek kedves a béke és a biztonság, üdvözölte a genfi értekezlet pozitív ered­ményeit. Ez az értekezlet le­rakta alapját az államok kö­zötti bizalom megteremtésének, függetlenül az államok politi­kai és társadalmi berendezke­désétől.“ A genfi értekezleten tárgyalt kérdésekkel a négy hatalom külügyminiszterei októberben megtartandó értekezletükön tovább foglalkoznak !— hang­zik a vezércikkben. — A né­pek állhatatosan követelik, hogy a közelgő külügyminisz­teri értekezleten tegyenek to­vábbi lépést a megoldatlan nemzetközi kérdések rendezé­sének útján. A négy hatalom kormányfői értekezletének eredményei ar­ra lelkesítik a béke híveit, hogy fokozott erővel harcoljanak a szent és igaz ügyért. Franciaország, Olaszország, Anglia és más országok váro­saiban és falvaiban a békehar­cosok népes nagygyűléseken és gyűléseken állapítják meg azokat az intézkedéseket, ame­lyeknek segítségével véget le­het vetni a „hidegháborúnak." „A béketörekvés — írja a Newyork Hérald Tribüne című amerikai lap — a legerősebb szenvedély a mai Ameriká­ban.“ Az amerikai nép meg kívánja szilárdítani baráti kap­csolatait más országok népei­vel, köztük a szöv­e­­réppe . Ezt bizonyítja az a meleg fo­gadtatás, amelyben az ameri­kai farmerek az Egyesült Álla­mokban tartózkodó szovj­­t mezőgazdasági küldöttséget ré­szesítik. Az angol nép, valam­nt más o­rszágok népei teljes helyes­léssel fogadták azt a közlést, hogy N. A. Bulaanyin és "V. Sz. Hruscsov elfogadta a brit kor­mány meghívását és jövő ta­vasszal Angliába látogat. Nem kétséges, hogy a nemzet­közi együttműködés útj­án új, még jelentékenyebb sikerek szü­letnek, ha mindazok, akiktől függ, törekedni fognak a nem­zetközi feszültség további eny­hítését szolgáló intézkedésekre. Ami a demokratikus tábor or­szágait illeti, azok ezekben a napokban újabb tettekkel tá­masztják alá a béketörekvések­ről szóló kijelentéseiket. Lás­sunk konkrét példát: A genfi ér­tekezleten N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a leszerelés problémájá­ról szólva rámutatott, hogy „a négy hatalom részéről jó kezdet lenne, ha már most megegyeznének az osztrák államszerződés megkötésével kapcsolatban Ausztria terüle­téről kivonandó csapategysé­gek leszerelésébe s ezzel csökkentenék fegyveres erőik létszámát.” Ez a javaslat nem talált támo­gatásra a három nyugati hata­lomnál, amelynek csapatai oszt­rák területen tartózkodnak. A szovjet kormány ennek ellenére elhatározta,­ hogy Ausztriából ki­vonandó saját csapataira nézve végrehajtja a javasolt intézke­dést és ezzel példát mutat a há­rom másik hatalomnak. G. K. Zsukov, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere parancsot adott hogy október 1-ig minden Ausztriában állomásozó szovjet csapatot szovjet területre kell vezényelni és határidő előtt el kell bocsátani a szovjet hadse­regből megfelelő számú katonát. A legközelebbi jövő mutatja, követi-e ezt a példát az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy- Britannia kormánya. Valószínű, hogy ezt a lépésüket a nemzet­közi közvélemény annál inkább üdvözölné, mert az eddig meg­jelent közlemények, amelyek sze­rint az Ausztriából kivonandó amerikai csapatokat esetleg Olaszország területén helyezik el, nagy elégedetlenséget és in­dokolt aggodalmat keltenek az olasz népben. A világ közvéleménye helyes­léssel fogadta Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság miniszter­­elnökének és külügyminiszteré­nek a kínai Országos Népi Gyű­lés ülésszakán tett javaslatait. A tények azt mutatják, hogy a népek eltökélten támogatják azoknak kormányoknak és azok­nak a vezetőknek politikáját, akik őszintén törekszenek a bé­kére és igyekeznek azt tartóssá tenni. A népek­ akaratával szá­molni kell. Paasikivi finn államelnök nyilatkozata A Dagens Nyheter közli tu­dósítójának Paasikivi finn ál­lamelnökkel folytatott beszél­getését. A finn-szovjet kapcsolatok­ra nézve Paasikivi többi kö­zött ezt mondotta: „Finnor­szág számára az a legfonto­sabb és mindig az is marad, hogy jó viszonyban legyen Oroszországgal. Az összes fegyveres konfliktusok, ame­lyekbe Finnország az elmúlt 250 évben Oroszországgal ke­rült, országunkra nézve sze­rencsétlenséggel végződtek, vi­szont" az oroszokkal folytatott tárgyalásokon egész sor fontos eredményt sikerült elérnünk”. A genfi értekezlet eredmé­nyeire vonatkozólag Paasikivi kijelentette: „Hiszek a nemzet­közi politikai légkör megjavu­­lásának lehetőségében. ’ A kínai—amerikai nagyköveti tárgyalások előtt Genfben a Nemzetek Palotá­jában, ott, ahol az elmúlt na­pokban a négy nagyhatalom kormányfői tanácskoztak, hétfőn megkezdődött a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok megbízott nagyköve­teinek tárgyalása. Ismeretes, hogy a két nagykövet elsősor­ban a két ország állampolgá­rainak kölcsönös hazatelepíté­sét vitatja meg, „majd fog­lalkoznak más egyéb, a két or­szágot érintő kérdésekkel is.“ Van Ping-nan, a Kínai Nép­­köztársaság varsói nagykövete, a kínai kormány megbízottja és Johnson, az Egyesült Álla­mok prágai nagykövete az ame­rikai kormány megbízottja az elmúlt napokban megérkezett Genfbe. A közvetlen kínai-amerikai tárgyalásokat világszerte nagy érdeklődés előzi meg. Különö­sen fokozódott ez az érdeklő­dés Csou En-lajnak, a­ Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének szombati nagy kül­politikai beszámolója után. Több politikus és sajtóorgá­num kommentálja Csou En-laj beszédét. A hírforrások minde­nekelőtt az amerikai visszhan­got taglalják. Jasa Levinek, a Tanjug new­­yorki tudósítójának értesülése szerint a Csou En-laj-beszéd nagy érdeklődést keltett az amerikai kongresszus köreiben. Wiley republikánus párti sze­nátor kijelentette, hogy Csou En-laj beszéde „jó jel a kínai­amerikai tárgyalások előtt“ és egyben kifejezésre juttatta azt a reményét, „lehet, hogy a genfi tárgyalások befejezése után­ még jobb hírek is lesz­nek." Hammarskjöld,az ENSZ fő­titkára kifejezte azt a remé­nyét, hogy „a hétfőn Genfben meginduló kínai—amerikai tár­gyalások olyan formula megta­lálását teszik lehetővé, amely gyorsan általánosabb rendezés­hez vezet”. Több nyugati lap is foglalko­zik a tárgyalásokkal. A Combat azt a reményét fejezi ki: „Kí­nának az a Csou En-laj által kifejezésre juttatott hő óhaja, hogy mindent rendezzenek, ko­molyan remélni engedi, hogy újabb akadály hárul el a nem­zetközi feszültség enyhülése felé vezető úton.” A genfi tárgyalásokat és Csou En-laj beszédét egyedül Taj­­pejből, Csang Kaj-sek főhadi­szállásáról fogadta disszonáns hang. Az Associated Press tu­dósítójának jelentése szerint „a nacionalisták kezén lévő Formóza szigete vasárnap ál­landóan az Egyesült Államok és a vörös Kína között hétfőn megnyílt genfi tárgyalások iz­galmában vergődött. A vezető nacionalista hivatalos köröket nyilvánvaló aggodalom tölti el... A Komszomol Központi Bizottságának IV. ülése A Komszomol Központi Bi­zottsága július 25—26-án ülést tartott. Megtárgyalta azt a kér­dést, hogyan vegyenek részt a Komszomol-szervezetek az SzKP Központi Bizottságának „az ipar további fellendítésével, a tech­nikai haladással és a termelés megszervezésének megjavításá­val kapcsolatos feladatokról" ho­zott határozata végrehajtásában. A beszámolót Alekszandr Selje­pin a Komszomol Központi Bi­zottságának titkára tartotta. Az ülés résztvevői nagy lelke­sedéssel helyeselték a Komszo­mol Központi Bizottsága júliusi ülésének határozatait. Az amerikai mezőgazdasági küldöttség látogatása Kubányban A Szovjetunióban tartózkodó amerikai mezőgazdasági kül­döttség július 31-én elhagyta Novorosszijszkot és autókon Krasznodarba indult. A kül­döttség két csoportra oszlott. Az egyik az Anapa környékén le­vő borászati kombinát felé vet­te útját, a másik a Novo­­rosszijszkből Krasznodarba ve­zető országút mentén fekvő kol­hozok megtekintésére indult. Később a küldöttség két cso­portja találkozott egymással és vasárnap este a küldöttség Krasznodarba érkezett. A szál­lodába vezető utcákon a város dolgozói lelkesen üdvözölték az amerikai vendégeket. ­7)aloM. a Dueux,­­elett írta : R. Dimov A Szovjet Dunahajózási Tár­saság hajói éjjel-nappal hasít­ják a hatalmas folyó vizét és különböző árukat szállítanak a Duna-menti országokba. A szov­jet dunai kereskedelmi flotta bázisa Ismail kikötő. . . . Kis gőzös halad a folyón, árbocán szovjet zászló lobog. Befordul ismaili kikötőbe, s csakhamar szabad szemmel is olvasható a neve: „Petroza­vodszk”. A gőzös távoli útról futott be. Majdnem 4.000 kilométert tett meg felfelé a Dunán és vissza. Horgonyt vetett többek közt Ruszében, Brailóban, Komarno­­ban, Budapesten, Bécsben, Bratislavában és sok más dunai kikötőben. A gőzös személyi állománya első tekintetre a megszokott: kapitány, kapitányhelyettes, fe­délzetmester, gépészek, fűtők, rádiós, matrózok. A hajózás ide­jén mindenki végzi a maga dol­gát. S lám, a kikötés után a ha­jó személyzete teljes létszámban összejön, de ilyenkor már nem a kapitány vezényel, hanem­­ a karmester. Talán a szokásos kultúrcsoportról van szó? Nem. A „Petrozavodszk” hajón a fő szakmáján kívül mindenkinek van még egy második szakmája is: az egyik hajós valamilyen hangszeren játszik, a másik éne­kel, vagy táncol. A hajó személy­zete képezi a Szovjet Duna-hajó­­zási Társaság ének- és tánc­­együttesét. Az együttes 1949-ben alakult, a hajóstársaság politikai igazga­tóságának kezdeményezésére. A kereskedelmi hajók kultúrcso­­portjainak legjobb tagjai kaptak helyet az együttesben: énekesek, táncosok, muzsikusok. Eleinte egészen kicsi volt az együttes, s a „Dunajec” motornaszádon teljesített szolgálatot. Idővel az együttes új, tehetséges művé­szekkel egészült ki, s a kis na­szád rövidesen szűknek bizo­nyult. Az együttesnek külön ha­jót jelöltek ki, a „Petroza­­vodszk”-ot. Az együttes nemcsak a dunai szovjet hajók legénységének tart előadásokat, hanem a Duna­­menti városok munkásainak is. Tavaly 140 hangversenyt adott, az idén pedig már 50 felett jár a hangversenyek száma. Az együttes rendszeresen és sokat gyakorol, bővíti műsorter­vét. Programjában kórusművek, zene- és táncszámok, szólószá­mok és duók, triók, kvartettek szerepelnek. Minden kikötőben, ahol a hajó csak megfordul, elragadtatással nyilatkoznak az együttes hang­versenyeiről és türelmetlenül várják fellépését. 1955. AUGUSZTUS 2. Bata István honvédelmi miniszter távirata Peng Toe-huaj nemzetvédelmi miniszternek PENG TE-HTJAJ tábornok elv­tár­snak a Kínai Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének PEKING Engedje meg, Miniszter Elvtárs, hogy augsztus 1. a kínai népi felszabadító hadsereg megteremtésének 28-ik évfordu­lója alkalmából a Magyar Néphadsereg harcosai, tiszthelyet­tesei, tisztjei és tábornokai, valamint a magam nevében, test­véri üdvözletemet küldjem őrnek és a dicsőséges kínai népi felszabadító hadsereg egész személyi állományának. Kívánom, hogy a kínai népi felszabadító hadsereg to­vábbra is biztos és szilárd védelmezője legyen a felszabadult hatalmas kínai nép boldog jövőt építő munkájának, a szabad és független Kínai Népköztársaság békéjének és határai sért­hetetlenségének. Budapest, 1955 augusztus 1-én. BATA ISTVÁN vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere A Szovjetunió honvédelmi miniszterének­­ narancsa az Ausztriában állomásozó szovjet csapatok kivonásáról A Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere 1955. július 31-én a kö­vetkező 125. számú parancsot adta ki: A független és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló 1955. július 27-én érvénybe lé­pett államszerződés értelmében a Szovjetunió csapatait, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország csapatait három hónapon belül kivonják Ausztriából. Csapataink az ellenséges csa­patok szétzúzása és Ausztriának a fasiszta járom alól való kisza­badítása végett a hitleri hadse­reg ellen vívott kemény harcok idején léptek Ausztria földjére. A szovjet hadseregnek és a szövetséges hadseregeknek a hitleri martalócokon aratott győ­zelme elhozta Ausztriának a­ fel­­szabadulást és biztosította a füg­getlen, demokratikus osztrák állam helyreállítását. A szovjet csapatok megmen­tették a szétrombolástól Bécset, Ausztria fővárosát és segítséget nyújtottak az osztrák népnek a háború következményeinek fel­számolásában. A szovjet katonák segítségére siettek az osztrák lakosságnak az országot ért ele­mi csapások idején. Ezt Ausztria közvéleménye és az osztrák köz­társaság elnöke is elismerte. Az utóbbi érdemrendekkel és ér­demérmékkel tüntette ki a szov­jet hadsereg katonáinak és tiszt­jeinek egy csoportját. A szovjet csapatok személyi állománya és Ausztria lakossága között kialakult kapcsolatok ki­fejezték a Szovjetunió népeinek az osztrák nép iránt táplált ba­ráti érzelmeit. Katonáink Ausz­triában, a béke őrhelyén állva, becsülettel teljesítették köteles­ségüket a szovjet nép és Európa más népei előtt. A szovjet kormány a békét és a népek közti barátságot meg­szilárdító politikájához híven elhatározta, hogy az Ausztria területéről az osztrák államszer­ződés megkötésének következté­ben kivont csapatok létszámával csökkenti katonai kontingenseit. A szovjet kormánynak ez a lé­pése a Szovjetunió békeszerető politikájának új megnyivánu­­lása. A szovjet kormány határoza­tának végrehajtása végett meg­parancsolom: 1. Valamennyi Ausztriában állomásozó szovjet csapatot 1955. október 1-ig a Szovjet­unió területére kell helyezni. 2. A Szovjetunió fegyveres erőinek összlétszámát az Ausztriából kivont csapatok lét­számával csökkenteni kell. En­nek kapcsán határidő előtt el kell bocsátani a hadseregből megfelelő számú katonát. Az el­bocsátásnak a megállapított rend szerint kell történnie. 3. A katonai kerületek pa­rancsnokai terjesszenek javasla­tot a helyi tanácsok szervei elé a jelen parancs értelmében a had­seregből elbocsátott katonáknak és alkalmazottaknak a polgári életben való elhelyezkedésére nézve. 4. Az Ausztriából kivonandó szovjet csapatok személyi állo­mányát katonai kötelességük példás teljesítéséért köszönet illeti. Az Ausztriában állomásozó szovjet csapa­tok főparancsnoka a legjobb katonákat, tiszthelyet­teseket, tiszteket és tábornoko­kat saját hatáskörében részesítse dicséretben, a legkiválóbbakat pedig terjessze fel kitüntetésre. Szilárd meggyőződésem, hogy a hadsereg soraiból távozó ka­tonák tevékenyen bekapcsolód­nak a szovjet népnek abba az alkotó munkájába, mellyel orszá­gunkban a kommunizmust építi. Sikert kívánok e nemes, haza­fias munkához. G. Zsukov a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honv. minisztere. Büntetésének kitöltése előtt szabadlábra helyeztek 11 amerikai kémet a Kínai Népköztársaságban Tizenegy amerikai kém: ifj. John Knox Arnold, William Urhl Ballmer, Eugene Jonh Vaadi, Wallace Lamer Brown, Elmer Fred Llewellyn, John Woodrow Buck, Howard Wil­­lam Brown, ifj. Steve Edward Kiba, ifj. Harry Martin Benja­min, Daniel Chris Schmidt és John Walker Thompson, a Kí­nai Népköztársaság Legfelső Népbírósága katonai törvény­széke előtt folytatott per során felelt azért, hogy repülőgépé­vel behatolt Kína légiterébe és ott Kína biztonságát veszélyez­tető kémtevékenységet folyta­tott. A törvényszék nevezet­tekre különböző időtartamú börtönbüntetést szabott ki. A börtönbüntetésük kitöltése közben fent nevezettek betar­tották a fegyelmet és jó maga­viseletet tanúsítottak. Az ille­tékes hatóságok ezt jelentették a Legfelső Népbíróság katonai törvényszékének és egyben enyhébb elbánást kértek a 11 elítélt számára. A törvényszék július 31-én a törvények értelmében, úgy döntött, hogy a 11 elítéltet bün­tetésének kitöltése előtt szaba­don bocsátja és értesítette az illetékes hatóságokat, hajtsák azonnal végre a szabadlábra­­helyezést, valamint gondoskod­janak a fent nevezettek Kíná­ból való távozásának biztosítá­sáról.

Next