Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

8 Jk Ovecskin. xxu. így aztán sírva-vigadva megszavazták a kolhozparasz­tok Griscsenko felmentését és Scsukint választották meg a kolhoz elnökévé. Zsdanov az olesinszki gép­állomás párttitkára lett, Biva­­lih pedig az egyik kolhoz el­nöke. De egyik sem igyekezett családostól elköltözni a kerü­leti központból, Bivalih nyil­ván abban reménykedett, hogy a fölöttes szervek nem hagyják majd jóvá áthelye­zését. Hogy a másik miben re­ménykedett, nem lehet tudni, talán abban, hogy hamarosan kiemelkedhet az alacsonyabb beosztásból valamilyen kerü­leti funkcióba. Korjagint, a húsüzem igaz­gatóját valamelyik orvostudo­mányban jártas barátja való­színűleg kioktatta a vakbél­gyulladás tüneteire. Rohamot szimulált és a mentők a kór­házba szállították. Ott gyor­san megoperálták, vakbélgyul­ladást nem találtak nála, de kivágták kukacnagyságú vak­belét, bevarrták a hasát, az­tán azt mondta az orvos: „Ha begyógyul a sebe, elmehet bátran akár a legtávolabbi kolhozba, ahol még felcser sincs. Garantálja, hogy vak­bélgyulladása soha többé nem lesz!” Korobkin az aktívagyülés utáni napon bement Marti­­novhoz, a kerületi pártbizott­sági irodába. Egy éjszaka le­fogyott, arca leesett és fakóvá vált. — Nem mehetek, Pjotr Illa­­rionovics, nem mehetek!... — nyögte ki. Az asztalhoz ült, le­­horgasztotta fejét és tenyeré­vel dörzsölte viaszsárga, ko­pasz koponyáját, úgy rémlett, mintha kopasz fejbőre, amely máskor úgy csillant-villant mintha belakkozták volna, — most fénytelen és ráncos len­ne. — Nem tehetem... „örök­re!”... Kérem legyen ember­séges, értsen meg. Mindenki­nek megvannak a hajlamai... Lehet, hogy ez betegség ná­lam. Talán valami történt ve­lem még gyermekkoromban, ami egész életemre kihat... Az őszi sár, a hosszú téli es­ték a petróleumlámpa mellett a kutyavonyítás!... Micsoda unalom!... Nem tudok bor­­zadály nélkül gondolni erre. Falun elveszítem az étvá­gyamat, nem tudok aludni, úgyszólván súlyosan megbe­tegszem. Nem tudok majd dolgozni, nem lesz a munkám­nak semmi haszna. Martinov tágra nyitott szem­mel, csodálkozva hallgatta Korobkint. Milyen szánalmas volt ennek a nagy darab em­bernek minden szava, a meg­jelenése! Pedig milyen tekin­télyesen, magabiztos léptek­kel sürgölődött a kerületi hi­vatalokban, milyen lendület­tel szólalt fel a kerületi plé­­numokon mondván: „Némely kolhozelnök bűnösen lebecsüli a silótornyok építésének je­lentőségét. Javaslom, hogy fi­gyelmeztessék ezeket az elv­társakat, hogy a silótornyok építésének elgáncsolása meg­engedhetetlen­...” — Most, mintha főbe ütötték volna. Valóban, ilyen gyenge idegzetű embertől egy lemaradó kol­hozban nem sokat lehet re­mélni. — A petróleumlámpa ellen van már orvosság — mondta Martinov. — Építs egy helyi villanytelepet. Az építéshez értesz. Te vezetted a végre­hajtó bizottság építési osztá­lyát. — Ne tréfáljon, Pjotr Illa­­rionovics!... Nemcsak a pet­róleumlámpáról van szó. Ál­talában utálom a falusi életet. Ez a véremben van. Mindig, egész életemen át a városhoz vonzódtam, a munkásosztály­hoz! — Álljunk meg egy szóra, Korobkin elvtárs. Miért van ez a véredben? Úgy emlék­szem, láttam a káderlapodat: parasztszármazású vagy, fa­lun nőttél fel? — Igaz, parasztszármazású vagyok ... De nem gondoltam soha arra, hogy egész életemet falun töltsem. Nem szántot­tam én soha ... Még a lovat sem tudom befogni .. Amint beléptem a Komszomolba, mindjárt megtettek titkárnak a falusi tanácsba. Aztán én intéztem a személyazonossági igazolványok kiadását. Ké­sőbb elköltöztem hazulról és egy művelt családnál, az állat­orvosi felcsernél béreltem szobát. Tiszta és kényelmes szobám volt. Amikor a pártba felvettek, akkor sem dolgoz­tam a kolhozban. Az állami biztosítónál kaptam állást, később a fogyasztási szövetke kezet elnöke, majd a keltető állomás igazgatója lettem, vé­gül pedig malmot vezettem. Miután a malom leégett, át­helyeztek a kerületbe... Pjotr Illarionovics — könyörgött Korobkin — küldjön engem tanulni a területi pártisko­lára! — Azt hiszem, most mégis inkább a kolhozban kellene dolgoznod. Várjunk a tanu­lással. Korobkin reszkető kézzel a belső zsebébe nyúlt, kivett onnan valamit, a térdére he­lyezte és tenyerével letakarta. — Mi az? — kérdezte Mar­tinov. — Ha így áll a dolog... Ak­kor kénytelen leszek... Ha nem érti meg az én helyzete­met ... — Mit vettél ki a zsebed­ből? Korobkin megmutatta Mar­­tinovnak a párttagsági köny­vét. (Folytatjuk.) Falusi hétköznapok IV. Tulajdon kezünkkel Bírósági hírek Ha valahol az állam iránti kö­telezettségek nem teljesítésével találkozunk, ott a nem teljesítők között élenjárnak a kulákok. így történt ez a dombóvári járásban is ahol több kulák borforgalmi adóját nem fizette be. A pénz­ügyőrség adóhátralékuk biztosí­tására a készletükben talált bort lezálogolta. A kulákok azonban ezzel mit sem törődve, semmibe véve a dolgozó nép által hozott törvényeket, a lezálogolt bort el­adták. A járási ügyészség vala­mennyiük ellen vádat emelt, melynek alapján a dombóvári járásbíróság, Márton József gyulaji lakost 6 hónapi börtön és 300 forint pénzbüntetésre, Molnár György gyulaji lakost 6 hónapi börtön és 300 forint pénzbüntetésre, Vincze Gy. Györgyöt 3 hónapi börtönre és 300 forint pénzbün­tetésre és Gazdag Jánosnét 3 hónapi börtön és 300 forint pénz­büntetésre ítélte. Márton Józsefet Molnár Györgyöt és Vincze Gy. Györgyöt ezenkívül 3 évre a köz­­ügyektől is eltiltotta. A járásbíróságnak ez az ítéle­te is bizonyíték arra, hogy a dol­gozó nép érvényt szerez az ál­tala hozott törvényeknek, s le­­súlyt a nép érdekei ellen vétőkre Simon Takács Ferenc zombai kulák engedély nélkül csépelet­­len kenyérgabonát szállított ud­varába, ahol azt állataival etette fel. Ugyanígy Székely József bonyhádi kulák engedély nélkül kicsépeletlen őszi árpát szállított udvarába állataival való feletetés végett. Cselekményeiket az ille­tékes szervek felderítették és ellenük a járási ügyészség a bűn­vádi eljárást megindította. Paksi Járásbíróság B. 466/ 1955/4. számú ítélete alapján Ferger Mihály szekszárdi lakos, jelenleg 36 hold földön gazdál­kodó kulákot a közellátás érde­két veszélyeztető bűntett miatt 1 (egy) évi és 4 (négy) hónapi börtönre, 500 forint pénzbünte­tésre és 1000 (ezer) forint va­gyonelkobzásra és egyes jogai gyakorlásától 3 évi időtartamú eltiltásra ítélte. A terhelt ez év nyarán árpá­jának learatása után több alka­lommal összesen 4 kereszt­árpát részben kézben, részben pedig tragacson a tanyára hordott és azt ott vasvillával és szerelőros­­ta segítségével kicsépelte, ös­­­szesen 160 kiló árpát csépelt ki ilymódon, amit az állataival fel­etetett. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal eíme: Szekszárd, Széchenyi u. 13. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hirlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21 Nyomdáért felel: Odepka Rezső MOZI Garay Filmszínház: augusztus 16-ig A Pármai kolostor II. része kerül bemutatásra. Stendhal re­gényéből készült francia film. Előadások kezdete: vasár- és ün­nepnap fél 4. 6 és fél 9 órakor. Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. Kertmozi: augusztus 12-től 14- ig, péntektől vasárnapig. A bol­dogság madara. Magyarul beszélő szovjet film. Előadások kezdete: este 9 óra. NAPLÓ HÍREK Vasárnap, 1955. augusztus 14. Névnap: özséb. Ügyeletes gyógyszertár: 11/1. sz. áll. gyógyszertár. Várható időjárás vasárnap estig: Mérsékelten meleg idő, változó felhőzet, néhány helyen eső, zivatar. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet 14—17, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 25—28 fok között. Apróhirdetések — ELADÓ­ Manett 100 köb­centiméteres (ikerdugattyús) mo­torkerékpár. Zöldfacsárda. — PERFEKT gyors és gépíró­­nőt keres a Bonyhádi Zománc­gyár. — A TÜZÉP telepek igazolt származású tűzifát telepekre be­szállítva q-ként 32—38 forintig átveszik. Pécs—Szekszárdi Tüze­lőszer és Építőanyag értékesítő. GUMICSIZMA JAVITÁS ÉS FEJE­LÉS VULKANIZÁLVA. Elhasználódott gumicsizmát vulkanizálva felelünk páronként bélés nélkül legfeljebb 115 Forintért béléssel 130 Forintért. Gu­micsizma javítás vulkanizálva termék­­jegyzéki áron. Garancia mellett Duna­­földvári Cipész KTSZ. — KERESSE FEL aug. 20-án a Szekszárdi ünnepi Vásáron a Bá­­taszéki Épületkarbantartó KTSZ készáru pavilonját! Háló­, konyha­bútor, kombinált szekrény, kana­­liskút, teknő, fűrészporos kályha, ruhafogas. BARANYA MEGYE­I Állami Építő­ipari Vállalat felvesz férfi kőmű­veseket, női és férfi segédmunká­sokat. Jelentkezni lehet: Pécs, Rákóczi út 56. sz. Munkaügyi oszt. vagy a helyi tanácsnál. s­port Sportlevelezőink munkájáról Már újból kihagyták a vasár­napi meccset az újságból — mondják a sportkedvelő dolgozók a Bonyhádi Cipőgyárban, vagy a Tolnai Textilgyárban, esetleg a dombóvári vasútállomás dolgozói. Ezeknek a dolgozóknak a pana­sza jogos és indokolt, de nézzük meg mennyire hibás szerkesztő­ségünk ebben a kérdésben. A megyei I., valamint a II. osz­tályban szereplő csapatoknál mű­ködik egy-egy levelező, aki ér­tesíti szerkesztőségünket a leját­szott mérkőzés eredményéről, va­lamint annak lefolyásáról. Ennek alapján közöljük a lejátszott mér­kőzéseket sportrovatunkban. A levelezők kiválasztásához a sport­kör-vezetőség véleményét is ki­kértük abból a szempontból, hogy biztosítva legyünk a pontosság és tárgyilagosság tekintetében. Ta­vasszal a bajnokság beindulása­kor ment is minden pontosan, de lassanként elkezdődött a „lemor­zsolódás”. Már a tavaszi forduló­ban is előfordult, hogy például az őcsényi, vagy a nagymányoki csa­pat otthon lejátszott mérkőzését nem tudtuk közölni, mivel a csa­pat levelezője nem tudósított. Az őszi fordulóra még tovább rom­lott a helyzet, így természetesen olvasóink hiába keresték a héten például a Tolna—Építők, vagy Őcsény—Máza mérkőzés, esetleg a Dombóvári Bástya—Paksi Ki­nizsi mérkőzésről szóló cikket sportrovatunkban. Azok a mázai, paksi és szekszárdi szurkolók, akik a sportrovatunkon keresztül szerettek volna értesülni a mér­kőzés lefolyásáról, a héten hiába keresték a cikket. A II. osztály levelezőivel kap­csolatban is az a tény, hogy a ta­vaszi mérkőzéseken még küldték pontosan a tudósításokat, de las­san el-elmaradtak a tudósítások, eredményközlések és végül, mire a tavaszi forduló végére értünk, keleti csoportból három, a nyu­gati csoportból négy helyről nem kaptunk tudósítást. A bajnokság beindulásakor elkezdtük a góllövő listát is vezetni. Pár hét után abba kellett hagyni, mivel a tu­dósítások sok esetben hiányosak voltak. A levelezőink saját csapa­tuk góllövőit tüntették fel, ugyan­akkor az ellenfélét nem. Megyénk dolgozóinak ezrei ol­vassák a Tolnai Naplót és annak sportr­ovatát. A többezer dolgozó nevében kérjük sportlevelezőin­ket, hogy a jövőben pontos, tár­­­gyilagos tudósításaikkal segítsék hozzá lapunkat, hogy még színe­sebbé, tartalmasabbá tudjuk azt SPORTHÍREK A megyei II osztály bajnoki mérkőzéseinek őszi fordulója a keleti csoportban augusztus 28- án, a nyugati csoportban szep­tember 4-én kezdődik. A megyei TSB a Döbrököz— Iregszemcse elmaradt mérkőzés lejátszását augusztus 14-re, Pince­hely— Döbrököz mérkőzés leját­szását pedig augusztus 21-re tűzte ki. Az augusztus 21-i megyebajno­ki és ifjúsági bajnoki mérkőzések elmaradnak. A megyei TSB azért határozott így, mivel a megyei vá­logatott augusztus 20-án Szek­szárdon játszik mérkőzést. Az el­halasztott forduló lejátszására ké­sőbb történik intézkedés. Augusztus 20-án Budapest ifjú­sági válogatottja ellen játszik me­gyénk labdarúgó válogatottja. Augusztus 21-én pedig a Pécsi Dózsa ellen játszik Szekszárd vá­ros válogatottja. A válogató mér­kőzést megelőzőleg augusztus 17-én, szerdán 14 órakor a szek­szárdi sporttelepen az alábbi já­tékosokkal tart edzőmérkőzést a szövetség: Felföldi (Bonyhádi Va­sas), Rapp, Somodi, Darnai (Paksi Kinizsi), Szauter (Dunaföldvári Honvéd), Bizony Ferenc (Tolnai Vörös Lobogó), Gebhardt, Gölön­csér, Horváth (Dombóvári Törek­vés), Ásvány, Németh, Palatínusz,, Véber, Fazekas, Dormány (Nagy­mányoki Bányász), Ludas, Tárnok, Kunszabó, Baka, Gabi, (Szekszárdi Bástya), Hosszú, Farkas, Majnai, Dósai, Ihász (Szekszárdi Dózsa), Tóth, Halena (Szekszárdi Építők). A Labdarúgó társadalmi Szö­vetség fegyelmi bizottsága Kom­­panyik Ferenc hőgyészi nézőt a labdarúgó szabályzat 261. § 2. be­kezdése, valamint a 312. § 1. be­kezdése 1. pontja értelmében 1955. december 31-ig a hőgyészi labda­­rúgópálya látogatásától eltiltja, a nevezett, a partjelzőt sértő sza­vakkal illette, majd kézzel eltaszí­totta. Augusztus 7-én a csibráki lab­­darúgók Kurdon vendégszerepel­tek. Mindkét csapatnak a­­ vé­­delme jól állt a lábán és így 00-as félidő után 1:1 arányban eldön­tetlenül végződött a mérkőzés. 1955. AUGUSZTUS 14. Biritói Traktor— Tengelici Petőfi Tsz 5:1 (3:1) Bár a tengelici csapat kezdi a játékot, mégis a Traktor veszi át a játék irányítását és a 7. percben Horváth NI. gólt lő, 1:0. A tengelici fiatalok különösen Pusztai révén zavarba hozzák a biritói védel­met, de gólt nem tudnak elérni. Kiegyensúlyozott mezőnyjáték után Árkai egyéni játéka után gólt lő, már 2:0-ra vezet Birk­ó. A 20. percben a tengeliciek szépít­hetnének, de Major II. amikor már csak a kapussal áll szemben, akkor is hibáz. Ezután ismét Pusztai fut el a szélen, erős lövé­sét a kapus csak öklözni tudja és a meglepett Trapp I. öngólt lő. 2:1. Újabb hazai fölény követke­zik, majd a Traktor Horváth II. révén újabb gólt ér el. A Traktor­ból a II. félidő elején Juszt játéka tűnik ki, aki jó labdákkal támo­gatja a csatársort. Ulbert I. a 66. percben újból eredményes és már 4:1, majd 10 perc múlva Horváth II. góljával már 5:1-re vezet a Traktor. A játék további részében is még szép játékot láthat a kö­zönség, de gól már nem esik. Jók: Árpás, Albert I., Juszt II., Horváth II., illetve Major II., Pusz­tai, Lenke. Ifjúságunk viselkedése a tribünön Hűvös, kellemetlen a szél. Fázó­san összehúzzuk magunkon a kardigánt, kabátot, s várakozás­sal, teli izgalommal várjuk a má­sodik mérkőzést. Mindnyájan azt reméljük, hogy ez izgalmasabb lesz mint az Építők—Bonyhád ta­lálkozó, hiszen a Bástya és a Dó­zsa helyi rangadó következik. Kifutnak a csaptok, indul a já­ték. Jó szekszárdi szokás sze­rint némán figyel a tribün, csak néha horkan fel egy-egy vérme­­sebb szurkoló . . . Végre 1:0 a Bástya javára! A Bástya szurko­lóknak megjön a hangjuk és nem kímélik az ellenfelet sem. A mel­lettem ülő néző szinte toporzé­­kol a Dózsa kemény játéka lát­tán, s bizony van egy-két közvet­len szava a játékosokhoz, játékve­zetőhöz, amikor már a második, sőt a harmadik Bástya játékos ápolására kerül sor 10 percen be­lül Szomszédom a megjegyzéseit jó hangosan teszi, hogy lássák mi­lyen nagy szakértő­k, mellettünk, körülöttünk mind a 12—14 éves diák, tetszik is nekik a „közvet­len kritika” Igyekeznek túllici­tálni. Tovább megy a játék. De íme! A pergő labda a Bástya kapujának előterébe pattog már, s a Dósay — nem jó szántából — hatalma­sat esik. Felcsattan egy vékony, fiatal hang: „Te ...” — mi ez, mi volt? Valaki a Bástya játékosra ilyet­ megjegyzést mer tenni? Hallatlan ez a mai fiatalság, kitől tanulják ezt? — fordul szomszédom felé. Hát igen, van akitől tanulnak a mai fiatalok viselkedést a tribü­nön. Kedves sporttársam, sport­társnőm! Kár volt annyira a fiút megnézni, kár volt a felháboro­dás. Addig, míg mi idősebbek nem tudunk rendesen, tárgyila­gosan viselkedni, s nem tudjuk sportrajongásunkat, „klubsoviniz­musunkat” az ellenfél becsmérlé­sétől mentesíteni, ne csodálkoz­zunk a fiatalok viselkedésén, s ne várjuk el tőlük, hogy jobbak le­gyenek, mint eszményképeik, a felnőttek. Biztassuk csapatunkat hango­san, jókedvvel, tehetünk szelle­mes megjegyzéseket a játékosok­ra, de soha sem felejtsük el, hogy az ellenfél játékosa is ember és az is győzni akar. Bízzuk a ke­mény játék elbírálását az arra hi­vatott játékvezetőre, ki lényege­sen szakértőbb nálunk, ott van a pályán s van is kezében hatalom, őt sem kell szidni állandóan, s főleg nem úgy, hogy fiaink egy­kor a mi tanításunkon indulva a tetlegességig is eljussanak. K. A. ATLÉTIKA Jó eredmények a Baja -Szekszárd közötti páros atlétikai viadalon Augusztus 7-én, délelőtt ren­dezte a megyei STB atlétikai tár­sadalmi szövetsége a Baja—Szek­szárd városok közötti páros atlé­tikai viadalt. Pontversenyben a nagyon erős bajai válogatott el­len 107:79 arányban maradtak alul a szekszárdi atléták, de né­hány figyelemreméltó eredmény is született: Bicskei Gizella 12,7 map-es idővel legyőzte a bajaiak I. osztályú futóját, Kovács Gizellát. A serdülő Pintér Márta pedig 65,3 másodperces idővel 400 méteren megyei serdülő és ifjúsági csúcsot állított fel. A szintén serdülő Ka­tus Mihály 800 méteres 2:12,5-ös ideje szintén megyei serdülő csúcs. Részletes eredmények: Nők: 100 méteres síkfutás: 1. Bicskei Gizella (Szekszárd) 12,7, 2. Ko­vács Gizella (Baja) 13,1, 3. Gindl Magda (Baja) 13,7, 4. Szekrényes Mária (Szekszárd) 14,1. 400 m: 1. Pintér Márta (Szekszárd) 65,3, 2. Reiner Éva (Baja) 67,1, 3. Rei­ner Piroska (Baja) 67,3, 4. Frázon Júlia (Szekszárd) 78,2. Magasugrás: 1. Győrfi Mária (Szekszárd) 148, 2. Bucsányi Má­ria (Baja) 145, 3. Ványa Júlia (Baja) 125, 4. Vágner Ilona (Szek­szárd) 125. Távolugrás: 1. Kovács Gizella (Baja) 494, 2. Bicskei Gi­zella (Szekszárd) 427, 3. Haraszti Mária (Baja) 433, 4. Szűcs Judit (Szekszárd) 432. Súly­lökés: 1. Győrfi Mária (Szekszárd) 10,58, 2. Kincses Paula (Baja) 9,55, 4. Bucsányi Mária (Baja) 9,55, 4. Bicskei Gizella (Szekszárd) 8,23. Gerelyhajítás: 1. Győrfi Mária (Szekszárd) 34,00, 2. Körmendi Margit (Baja) 22,45, 3. Radács Má­ria (Baja) 22,35, 4. Szűcs Judit (Szekszárd) 18,68. 4x100 m : 1. Baja (Gyimesi, Kovács, Bucsányi, Gindl.) 54, 2. Szekszárd (Szekré­nyes, Pintér, Bicskei, Szűcs) 56,2. Férfiak, 100 méteres síkfutás: 1. Halász László (Baja) 11,1, 2. Borböch Dezső (Baja) 11,2, 3. Lengyel Tibor (Szekszárd) 11,8, 4. Szeleczki Mihály (Szekszárd) 11,9. 400 m síkfutás: 1. Oravecz Zoltán (Baja) 54,1, 2. Vörös Sándor (Baja) 55, 3. Deák Antal 58,4, 4. Sze­leczki Mihály (Szekszárd) 59,b. 800 m: 1. Csányi Ferenc (Baja) 2:07,4, 2. Pech József (Szekszárdi 2:08,1, 3. Iglódi János 2:11,4, 4. Katus Mihály (Szekszárd) 2:12,5. 200 m gátfutás: 1. Vörös Sándor (Baja) 28,4, 2. Rácz Sándor (Bajai 29.1, 3. Lengyel Tibor (Szekszárd) 31,1, 4. Joó Sándor (Szekszárd) 31,5. Magasugrás: 1. Rácz Sán­dor (Baja) 160, 2. Halász László (Baja) 160, 3. Lengyel Tibor (Szek­szárd) 160, 4. Görbei János (Szek­­szárd) 160. Távolugrás: 1. Halász László (Baja) 582, 2. Galambosi László (Szekszárd) 581, 3. Paál Jenő (Szekszárd) 573, 4. Borböch Dezső (Baja) 527. Súlylökés: 1. Horváth János (Szekszárd) 10,60, 2. Jámbor Endre (Szekszárd) 10,59, 3. Halász László (Baja) 9,74, 4. Hegedűs Gyula (Baja) 9,64. Sportrejtvény megfejtők figyelem! Közöljük olvasóinkkal, hogy a megyei I. és az ifjúsági mérkőzé­sek augusztus 21-én nem kerül­nek lejátszásra és így a 4. számú Sportrejtvényünket egy héttel ké­sőbb, augusztus 20-i számunkban közöljük. Tudósítóink figyelmébe A Dombóvári Törekvés—Simon­­tornya mérkőzésről a szokásos tu­dósítást hétfőn reggel legkésőbb 9 óráig, kérjük 20—10-es telefon­számon leadni. A többi vidéki mérkőzésekről levélben kérünk tudósítást. Sportrovat. Olvasd, terjeszd a Tolnai Naplót! ADD EL AMAKCUBIm UYOtjYSZER. belőle

Next