Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-28 / 228. szám

u *■*i N jgyetem­ Kőik­ölyvoc­ Világ proletárjai egyesüljek k !T Al HPP TOLHAMICYH PARTBNIOTHACXWAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZERDA, 1955. SZEPTEMBER 28. Felhívás Tolna megye asszonyaihoz A mi hazánkban a kormány, a párt, a hatalom a dolgozó népé. Most, amikor államunk kibocsátotta a VI. Békekölcsönt, dolgozóink egyre világosabban látják, hogy az államnak köl­csönadott forintjaikkal a szocializmus építésének meggyorsí­tását, a jólét növelését, az ország erősítését és a béke védelmét szolgálják. A magyar dolgozók helyeslik, hogy államunk nem a külföldi tőkésekhez fordul kölcsönért, hanem a magyar dol­gozó néphez. Jól emlékeznek még a Tolnai Selyemfonógyár asszonyai a tőkések államára, emlékszünk arra, hányan hagyták otthon közülünk őrizetlenül gyermeküket, hogy 60—64 órás munkaidő mellett, legalább annyit keressenek, amennyiből kis család­jukat fenntarthatják. Hányszor jutott eszükbe munka közben: — Vajon nem történt-e valami baja gyermekünknek, míg ke­nyérért küzdöttünk. Nem egy esetről is beszélhetünk, amikor az őrizetlenül maradt gyermek égő tűzhelyre esett, vagy ma­gára rántotta a forró vizet. Más a mi életünk. Féltő gondossággal vigyáznak, „őrköd­nek legdrágább kincsünk”, a gyermek felett, mert a mi üze­münk, mint sok más üzem, az ötéves terv keretében nap­közit és bölcsődét kapott. Hófehér ebédlő várja délben a dol­gozókat, mert üzemi konyhát is kaptunk. Nyugodtan, jókedv­vel dolgozhatunk, mi magunk is hozzájárultunk, hogy életünk szebb, vidámabb legyen. Azért jegyeztünk most is jó szívvel, mert tudjuk, hogy azt sokszorosan visszatéríti államunk. „Úgy érzem a békéért és két szép gyermekemért teljesítettem köte­lességemet, amikor 500 forint Békekölcsönt jegyeztem” — mondotta özv. Herbstommer Mihályné, üzemünk dolgozója, özv. Hegedűs Sándorné négy gyermekéért jegyzett 500 forin­tot, Morvai Józsefné szintén 500 forintot jegyzett, de sorolhat­nánk tovább üzemünk többi asszonyait is. Boldog mosoly ragyog valamennyi arcán, amikor apró gyermekeink jönnek virággal kezükben az üzemi napköziből, megköszönni, hogy Békekölcsönt jegyeztünk értük. Dolgozó parasztasszonyok! Mezőgazdasági, termelőszö­vetkezetek asszonyai erősítsük közösen a munkások, parasztok államát, erősítsük közösen a munkás-paraszt szövetséget, ezzel a tettünkkel is hiszen a parasztasszonyok életét, munkáját könyítik meg a mezőgazdasági gépek. Régen, a falusi dolgozó nő élete a szakadatlan robot, nél­külözés volt. Sem pénzük, sem idejük nem volt arra, hogy művelődni, vagy szórakozni járjanak. Nagyon sok falusi parasztasszony élte le életét, hogy soha életében nem utazott vonaton, autóbuszon, és nem látott mozit. Ma ez ismeretlen. Ezenkívül a parasztasszonyok életét is megkönnyítik az idény­napközik, bölcsődék. Csaknem valamennyi községünkben van már villany, mozi, kultúrotthon. Nem kell már 10—15 kilo­métert gyalogolni, ha a járási székhelyre akar menni, mert minden községbe autóbusz jár. Értelmiségi dolgozó nő! Háziasszonyok! Kölcsönjegyzéssel viszonozzátok azt a sok-sok gondoskodást, amellyel államunk körülvesz minden dolgozó nőt. A háziasszonyok munkáját könnyítik meg a korszerű háztartási gépek, a szebbnél-szebb áruházak, a közszükségleti cikkekkel zsúfolt népboltok. Asszonyok! Kövessétek a Tolnai Selyemfonógyár asszo­nyainak példáját, vezessen benneteket is az a lelkesedés és szeretet, hazánk, dolgozó népünk iránt, amely minket, üzemi dolgozó asszonyokat vezet, akkor, amikor ezt a hazát erősít­jük. Így közös erővel tudunk eredményesen küzdeni hazánk további felvirágoztatásáért. A Tolnai Selyemfonógyár asszonyai nevében: FODOR ISTVÁNNÉ MNDSZ elnök. A MAI SZAMBÁN: A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája tör­vényt hozott az Alkotmány kiegészítéséről (2. o.) — Er­ről beszélnek az iregszemcsei népnevelők (3. o.) — Egy­szerű emberek igazsága (3. o.) — Tatarozzák és szépítik a bonyhádi általános iskolákat (4. o.) Szabó Péter kölcsönt jegyzett Szabó Péter a város egyik szövetkeze­tében dolgozik, mint asztalos ... Nem­rég készült el szép kis családi házuk hosszúlejáratú állami kölcsönnel... Bent a szövetkezetben előbb a megtisztelő sztahanovista oklevelet, majd a büszke „Kiváló dolgozó” jelvényt is megkapta. Erről a Szabó Péterről szól a követke­ző kis történet. Keddi nap volt, reggel hét óra, röpgyűlés, melyre Szabó kartárs is aláírta az értesítő ívet. Nem tudta biz­tosan, de érezte, hogy a VI. Békekölcsön jegyzéséről lesz szó. Nem bánja ő, úgy sem jegyez többet 300 forintnál... el­mélkedett magában. — Igaz, hogy ta­valy, meg tavalyelőtt 600 forintot jegy­zett 1200 forint fizetés mellett, s most meg már 1500-at keres, de nem számít, akkor se jegyez többet — makacskodott önmagában. Az elnök beszéde után többen hozzá­szóltak, majd megkezdődött a jegyzés. Szabó Péterre került a sor. — Három­száz forint — mondta Péter s még kö­­hintett is hozzá, mint akinek nehezére esett kimondani ezt a szót. Morajlás zú­gott végig a termen. Az elnök nem akart hinni a fülének. — Háromszáz forint? Igen — felelte Péter fülig elvörösödve. Alig várta már, hogy vége legyen a gyű­lésnek és minél hamarabb kikerüljön innét. Úgy érezte, hogy mindenki róla beszél. Gyorsan igyekezett kifelé az aj­tón.. Ahol megszólította Balogh István párttitkár. — Jól meggondoltad Péter? Te, aki már kétízben nyertél is, szép házat kaptál az államtól, jó fizetésed van, nem hinném, hogy ez lenne a végleges elhatározásod. Menj haza és gondold meg. Otthon felesége és kisfia vártak rá, s a vacsora is kész volt. Éppen kedvenc ételét tette elébe az asszony, jó pirosra sült tepsis­ krumplit. De Péternek nem ízlett a vacsora. Amikor az asszony meg­kérdezte, hogy mi baja, hazudott. Azt mondta, hogy fáj a feje és lefeküdne. Máskor vacsora után el szokott még ját­szani a kis Péterkével, sokszor 10 óráig is. Ma azonban hívta az ágy, azt gondol­ta, hogy majd kipiheni, rossz közérzetét. De nem így történt... Már a család töb­bi tagjai is lefeküdtek, egyszeresük kis­fia hangosan felkacagott álmából. Ez fel­riasztotta félálmából, felkelt, cigarettára gyújtott és kisétált a teraszra. Ott terült el előtte a szépen kivilágított kisváros ... Hogy is mondta a párttitkár, hogy ő is sokat kapott az államunktól... Igaza volt, a tervkölcsönét visszafizették, két­szer nyert már békekölcsönön is, házat épített, amikor kisfia született, segítséget kapott az államtól. Na és milyen jó állása van. Olyan rossz volt a közérzete ... — hir­telen rádöbbent, hogy hálátlan. Holnap, igen holnap jóváteszi hibáját... Most­­ már nyugodtan aludt. Másnap reggel már az irodaajtóban várta az elnököt és kipirult arccal, le­hajtott fejjel, mondta, hogy meggondolta magát: 800 forintot jegyez ... Aznap 200 százalékra teljesítette napi tervét. T. G. Elindultak a jegyzésgyűjtők, hogy minden dolgozót fel­keressenek, ismertessék a Minisztertanács felhívását. Lel­kes kisgyűlések előzték meg a jegyzést szerte a megyében. Lelkesen jegyeznek megyénk dolgozói Egy napja, hogy megjelent a miniszter­­tanács felhívása a Hatodik Békekölcsön jegy­zésére, s máris százak és ezrek írták alá nevü­ket, szavaztak kölcsönadott forintjaikkal is hazánk felvirágoztatása, a szocializmus gyors építése mellett. A népnevelők ezekben az órák­ban, napokban mindenkihez eljuttatják pár­tunk szavát és a kormány felhívását, meg­érttetve, hogy a békekölcsönjegyzés minden hazáját, népét igazán szerető ember közös ügye. Megyénk dolgozói jegyzésükkel is bebi­zonyítják, hogy követik pártunkat, helyeslik politikáját és magukévá teszik a jelszót: „A haza javára, a magad hasznára jegyezz béke­kölcsönt!” NÉMETKÉR Népnevelő értekezletre mint­egy 85-en jöttek össze Német­­kéren. Az értekezlet után kes­­kenyfilmet vetítettek le a mezőgazdaság gépesítéséről, melyet igen nagy tetszéssel néztek végig az értekezlet résztvevői. Miután példamutatóan leje­gyeztek, elindultak a népneve­lők. Tíz óráig a dolgozó pa­rasztok és tsz-tagok 14 850 fo­rintot jegyeztek le. Az alkal­mazottak lejegyzett összege 15 170 forint volt ugyancsak 10 órakor. Jó példát mutattak a Ságvári Termelőszövetkezet tagjai. Gyuricza Bálint brigád­vezető 300, Vaszkó Lajos 300 forintot jegyzett. Turányi Já­nos pedagógus a népfrontbi­zottság elnöke, aki maga is te­vékenyen részt vesz az agitáci­­ós munkában 1200 forintot jegyzett. MŐCSÉNYBEN is megkezdődött a békeköl­csön jegyzése. Már az első órákban jegyeztek a Május 1. TSZ tagjai. Váncsa András 7 tagú családja 2000 forintot jegyzett. Bódi Rozália agronó­­mus a gépállomáson 600, a tsz-ben pedig 200 forintot jegyzett készpénzben, mint mondotta, a mezőgazdaság fej­lesztéséhez így is hozzá akar járulni. Lotz János, a tsz ko­vácsa 300 forintot adott az ál­lamnak. A községben csasz­­tuskabrigád köszönti a példa­mutató kölcsönjegyzőket. DUNAKÖMLÖD A község minden részében ma reggel röpgyűlésen ismer­tették a népnevelők a Minisz­tertanács felhívását, a VI. Bé­kekölcsön jegyzésére. A Sza­badság Termelőszövetkezet 20 tagja az elsők között 4250 fo­rintot jegyzett. A tsz elnöke, Uhrin Vendel 500, Polányi József párttitkár ugyancsak 500 forintot adott kölcsön ál­lamunknak. Az egyéni dolgozó parasztok közül tizenketten jegyeztek a délelőtti órákban 2950 forintot. Példát mutatott Varjú István 800 forintos, Uhrin Imre 400 forintos jegyzésével. „Kövesse minden dolgozó paraszt pél­dámat“ — mondotta Uhrin Imre a népnevelőknek. TOLNA A Tolnai Textilgyárban reg­gel 9 órára már minden nő le­jegyzett. — Nagy Barnáné MNDSZ elnök 400, Huszka Józsefné ugyancsak 400 forin­tot jegyzett. Az asszonyok a röpgyűlésen elhatározták, hogy békeműszakot indítanak a harmadik negyedéves terv teljesítése érdekében. NAGYTORMÁS Az állami gazdaságban ugyancsak példát mutatnak a nők a békekölcsönjegyzésben. Szabó Jánosné borjúgondozó­nő, MNDSZ elnök, 6 gyerme­kes édesanya 400 forintot jegy­zett, férje pedig 800-at. Sza­­bóné, miután lejegyzett, maga is bekapcsolódott a jegyzés­gyűjtésbe, 5200 forintot je­gyeztetett. IREGSZEMCSE Iregszemcse község pedagó­gusai példamutatóan eleget tet­tek hazafias kötelezettségük­nek. Ma reggel 8 órakor vala­mennyien lejegyeztek. A tantes­tület 13 350 forintot jegyzett, ezzel is meghálálva államunk gondoskodását, mellyel a peda­­­­gógusok anyagi körülményein javított. A fizetése felét min­den pedagógus, ezenkívül 14- en még 25 százalékkal többet jegyeztek. Élenjártak a jegy­zésben Fűzi István igazgató, Kischler József, Teszner Fe­renc, Borhy István, Jankura Gyuláné, Góth Gizella, Da­­bóczi Józsefné, Szágtskó Ilona, dr. Kurnik Ernőné, Vajk Já­nos, Sós Ferenc és két gya­korló nevelő: Túri Anna és Ferenczi Ilona. GERJEN Lelkes kisgyűléseket tartot­tak kedden reggel a Gerjeni Állami Gazdaságban. Utána megkezdték a gazdaság dol­gozói a kölcsönjegyzést. Dél­előtt 10 óráig mintegy 65 dol­gozó jegyzett 21 ezer forintot. A jegyzett összeg mennyisége azonban percről percre, órá­ról órára emelkedett. Déli ti­zenkettőkor már 126 dolgozó jegyzett államunknak. Ekkor már 33 ezer 700 forintot je­lenthettek. A gazdaság vezetői, de a dolgozók is példásan jegyez­tek: Baricz József igazgató 21600, Madl János főagronó­­mus 1600, Kovács Pál 800, Rácz József üzemegységvezető 600, Matus Mária pénztáros 400, Gróz György traktoros 700, Soós Péter szállítómunkás 500, Rácz József és Horváth László traktorosok 400—400 forintot jegyeztek. DUNASZENTGYÖRGY H. Adorján István tavaly ősszel kilépett a dunaszent­­györgyi Szabadság Termelő­­szövetkezetből. Rájött azon­ban arra, hogy a boldogulását csak ott találhatja meg és ezév szeptember 1-én visszalé­pett a tsz-be. Amikor meghal­lotta a rádióban, hogy a Mi­nisztertanács felhívást inté­zett a magyar dolgozókhoz a békekölcsönjegyzés érdeké­ben, reggel sokkal korábban kelt, mint máskor szokott, tiszta inget vett, a ruhák kö­zül is a jobbikat vette magára és hét órakor már ott volt a tanácsháznál: — Elvtársak — mondotta — első akarok lenni a békeköl­csönjegyzésben. Úgy hatá­roztam, hogy 250 forintot jegyzek, de mindjárt be is fi­zetem a jegyzett összeget. Ezzel átnyújtotta a jegyzett 250 forintot, a tanácstitkár pedig átadta neki ennek fe­jében a 250 forint értékű köt­vényt. a kora reggeli órákban jegyez­tek békekölcsönt, közel 5000 forintot. Példájuk és a 35 nép­nevelő felvilágosító munkája nyomán egyéni dolgozó pa­rasztok közül is sokan jegyez­tek. A kedd délelőtti jelenté­sek szerint 21 dolgozó paraszt közel 4000 forint békekölcsönj egyzett. Ai kommunisták példát mutatnak Idős Nagy György elvtárs, a tamási Vörös Szikra TSZ tag­ja, amikor hírét vette a béke­kölcsönjegyzésnek, kijelentet­te: Én minden munkaegysé­gem után jegyzek egy-egy fo­rintot. Munkaegységeim szá­ma 3500 körül van ... Jó példát mutatott Szigeti Já­nos elvtárs, brigádvezető is, aki szintén vállalta, hogy min­den munkaegysége után je­gyez egy-egy forintot. Neki mintegy 400 munkaegysége van. Tonigold István elvtárs, az iregszemcsei gépállomás párt­titkára az elsők között jegy­zett 1300 forint békekölcsönt. ALSÓNYÉK Az alsónyéki Petőfi TSZ tagjai közül huszonöten már

Next