Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-09 / 212. szám
TOLNAI& PLO Világ proletárjai egyesüljetekr A MAI SZÁMBAN: A Német Szövetségi Köztársaság Kormányküldöttsége Moszkvába érkezett (2. o.) — A batai népnevelők sikeresen harcolnak a tsz-mozgalom fejlesztéséért (3. o.) — Jegyzetek két DISZ-szervezet munkájáról (3. o.) — Híradás Faddról (4. o.) XII. ÉVFOLYAm, 212. SZÁM. AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSA CA'NAK LAPJA ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1955. SZEPTEMBER 9. Uj tsz-eink megszilárdításáért Tolna megyében a Központi Vezetőség márciusi határozata óta 17 új termelőszövetkezet alakult. A tagok száma ekkor 313 volt, a bevitt földterület pedig elérte az 1906 katasztrális holdat. Új termelőszövetkezetek alakultak: Németkéren három, Felsőnánán, Kalaznón 2—2, Pálfán, Dalmandon, Pakson, Bikácson, Bölcskén, Mucsiban, Mucsfán, Bogyiszlón, Bátán és Fürgéden 1—1. Mindössze három hét választja el ezeket a termelőszövetkezeteket az új gazdasági évtől, október 1-től, amikor közösen megkezdik a gazdálkodást. Addig még nagyon sok a tennivaló. Pártszervezeteinkre, tanácsainkra, gépállomásainkra és mezőgazdasági szakembereinkre vár az a feladat, hogy október 1-re lerakják e gazdaságok alapjait. Nagy feladatok előtt állanak járási pártbizottságaink, járási tanácsaink, a községi alapszervezetek, a községi tanácsok és a gépállomások szakemberei. Melyek azok a feladatok, amelyeket végre kell hajtaniok annak érdekében, hogy az új termelőszövetkezetek már a kezdet-kezdetén helyes kerékvágásban kezdjék meg a közös gazdálkodást. Járási szerveinkre vár az a feladat, hogy még egyszer ismertessék a tagsággal az alapszabályt, mert az az általános tapasztalat, hogy erre nem fordítottak kellő gondot. Jelen kell lenniök minden újonnan alakult termelőszövetkezetnél, hogy a megindulás az alapszabály szerint történjék. Gondot kell fordítaniok arra, hogy mindenhol megtörténjen az állatállomány összevonása, a vezetés kialakítása, hogy helyesen történjék a brigádok és a munkacsapatok összeválogatása, mert ez is egyik biztosítéka annak, hogy zökkenőmentesen kezdjék meg új termelőszövetkezeteink az őszi munkákat. El kell készíteni minden termelőszövetkezetben a szántási és a vetési tervet, gondoskodni kell arról, hogy a talajokat már az őszön — amennyire csak lehet — megtrágyázzák, műtrágyát is kell igényelni. Fordítsanak gondot arra is, hogy a bevitt állatok mellé a földterülethez mérten vásároljanak elegendő és jó állatokat a tagok, egyrészt azért, hogy igaerőben ne mutatkozzék hiány, másrészt pedig azért, hogy ezek termékeiből már a tél és a tavasz folyamán előleget oszthassanak ki a tagságnak. Segítsék járási szerveink az új termelőszövetkezeteket abban is, hogy az állatállomány részére legyen megfelelő hely, készítsenek takarmánymérleget, hogy a tél folyamán ne mutatkozzon takarmányhiány, segítsenek jó minőségű vetőmagot beszerezni. A gépállomásainkon ki kell jelölniök az új termelőszövetkezetekbe szánt mezőgazdászokat. Létre kell hozni a szövetkezetek, párt- és DISZ-szervezetét, amelyek már az első naptól kezdve motorja kell, hogy legyenek a termelőszövetkezetek életének. Dalmandon a nyár folyamán alakult meg a Szabadság Tsz. A dombóvári járási tanács a dalmandi gépállomással egyetemben szakbizottságot szervezett melyben részt vett egy szervező, egy állattenyésztési szakember, egy építési előadó, egy könyvelő és egy szakember a gépállomásról, akik segítettek elkészíteni a termelőszövetkezet termelési tervét, jóminőségű 15 szarvasmarhát és 10 sertést vásároltak. Ezenkívül segítettek összevonni az állatállományt. A gépállomás részéről részt vett elvtárs, különösen a tervkészítésben és a szervezésben segített, melynek eredményeképpen azóta már a taglétszám mintegy háromszorosára növekedett. Hasonlóan jól foglalkoznak az új termelőszövetkezetek megszilárdításában a gyönki járásban. A járási tanács minden segítséget megadott és megad a kalaznói Új Élet és a felsőnánai Rákóczi és Zöldmező Termelőszövetkezeteknek. A varsádi gépállomás párttitkára, Zey Antal elvtárs például nap mint nap kint van Felsőnánán és Kalaznón. Tanácsaival állandóan segíti az új termelőszövetkezeteket és irányt mutat nekik a meginduláshoz. A dombóvári és a gyönki járási tanács és járási pártbizottság elvtársai erejükhöz és tudásukhoz mérten mindenben támogatják az új TSZ-eket. Ez azonban nem mondható el a paksi járási tanácsról és járási pártbizottságról, mert vajmi kevés az a segítség, amelyet a németkéri, a bölcskei és a bikácsi termelőszövetkezeteknek nyújtottak. A legrosszabb a helyzet a tamási járásban. Mindössze egy új termelőszövetkezet alakult, a fürgedi Vas Gereben TSZ, de ez sem az ő munkájuknak köszönhető. Nem tudtak a járás vezetői például arról, hogy a faluban új termelőszövetkezet volt alakulófélben. A főagronómus véletlenül járt kint Fürgeden és ekkor szerzett tudomást arról, hogy estére a gazdák megalakítják a termelőszövetkezetet. Ekkor mentek csak ki a járási tanács és a járási pártbizottság részéről, hogy részt vegyenek a megalakuló gyűlésen, de azóta sem látta őket senki a faluban, pedig szükségük lenne a tsz-tagoknak nagyon is a segítésre, hiszen még mindig nem kapták meg a működési engedélyt, mivel nizcs meg a megalakuláshoz szükséges 10 család. Minden kezdet nehéz, de jó szervező munkával át lehet és át is kell segíteni új termelőszövetkezeteinket a kezdeti nehézségeken. Az idő sürget. Az vezesse tehát járási tanácsainkat és járási pártbizottságainkat, hogy „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra,“ mert igyekezetük, fáradozásuk megtérül a termelőszövetkezetek jó megindulásában és későbbi működésében. De nemcsak a járások vezető szerveinek a feladata az, hogy most a kezdet kezdetén mindent megtegyenek az új termelőszövetkezetek sikeres megindulásáért, hanem a szövetkezet kommunistáinak és DISZ tagjainak is a feladatuk kell, hogy legyen. Teng diri Petőfi TSZ t Közel 250 holdon fejezik be szeptember 25-ig a vetést Termelőszövetkezeteink tagjai újult erővel látnak az őszi mezőgazdasági munkák végzéséhez. Munkájukban arra törekednek, hogy jó magágyba, időben vessenek, mert ez az egyik legfontosabb feltétele a jó terméseredményeknek. Wiedermann Ferenc elvtárs a tengelici Petőfi TSZ agronómusa mondotta legutóbb lapunk munkatársának, hogy a jelenlegi szénagyűjtésen és hordáson kívül hozzákezdtek az őszi vetési munkákhoz, sőt, 8 holdon megkezdték a lucerna vetését. A jövő héten megkezdik a 30 hold őszi takarmánykeverék és 60 hold rozs vetését, szeptember 25-ig pedig 150 hold őszi árpa vetését fejezik be. Faddi Búzakalász TSZ: 13 család lépett be szövetkezetünkbe A faddi Búzakalász Termelőszövetkezetbe eddig 13 dolgozó parasztcsalád kérte felvételét. Behozott földterületük 57 hold, melyből hold gyümölcsös és kertészet. A célunk az hogy ezt a területet a jövőben 10 holdra növeljük. Népnevelőink derekas munkát végeznek és így reméljük, hogy a jövőben még számíthatunk új belépőkre. Termelőszövetkezetünkben most az őszi munkákat végezzük, a trágyahordást, szántjuk a földet az ősziek alá. 15 hold káposztarepcét már elvetettünk téli birkalegelőnek. Hozzákezdünk az őszi vetési munkák mellett a téglaégetéshez is, mert rendbehozzuk az istállót és más épületeinket. KOVÁCS SÁNDOR tsz-elnök. Állataival etette fel a kenyérgabonát A Tolnai Napló korábbi számában hírt adott már arról hogy Böde György dunaföldvári kulák ellen a paksi járásbíróság megindította az eljárást, mert bűntettével a közellátást veszélyeztette. A járásbíróság most meghozta az ítéletet. Nevezett jelenleg két hold saját és 16 hold bérelt földön gazdálkodik apjának azonban még 65 hold földje volt. A paksi járásbíróság Böde György kulákot 3 évi és négy hónapi börtönbüntetésre, ötezer forint vagyonelkobzásra ítélte, mert 1955. augusztus első felében megközelítően 10 mázsa elcsépeletlen rozsot és öt mázsa elcsépeletlen tavaszi búzát részint állataival etette fel, részint pedig az állatok alá almozásra használta, ezenfelül 771 kilogramm kenyérgabonát a forgalmi korlátozás megszüntetése előtt idegen személyeknek adott el. Böde ezzel a közellátást veszélyeztette. Az ítélet ellen fellebbezett. Böde György Megértjük egymást... Felsőnána jellegzetes tolnai falu. Egy utcája arra kanyarog, amerre a völgy hajlik. Típusa szerint kisközség — kétszázhetven házzal és körülbelül ezernégyszáz lakossal. A falu nagy része, mintegy nyolcvan százalékban, tíz esztendővel ezelőtt települt. Lakói székelyek, felvidékiek és németek. Róluk szól a következő történet. A minap találkoztam én egy felsőnánai emberrel. Nagy ügyben sáfárkodott, pereskedés hajtotta Gyönkre, a járási székhelyre. Tolvajt fogtak a szövetkezet földjén... Ravasz, sokat látott apró szemével szúrósan vizsgált. Érezni rajta, erősen méregette, barátot vagy ellenséget lásson bennem. Rezes arca két mély barázdába hajlott. Szerencsére a gépkocsivezető régi ismerőse volt és így hamar összebarátkoztunk. A bemutatkozásnál nem értettem jól a nevét újra kérdeztem. — Schmidt Henrik vagyok, Felsőnánáról, hetven esztendőt adott eddig az isten, de azért a nyáron a borsóban kikaszáltam olyat, aki ötven évvel fiatalabb volt nálam. — így mutatta magát, elsorolva mindazt, ami az idegent érdekelheti. Vidám volt a kedve, láthatóan a hivatalos dolog után megkóstolta milyen bort mérnek Gyönke városában. — Szép idő a hetven esztendő ... — A bizony gyerekem és ha jó lesz a szőlő, jó boron elél a szegény ember... — Kívánom, hogy a százat is jó erőben élje ... — Köszönöm, magának eszném... de hát mi járatban ... — Felsőnána dolgával szeretnék megismerkedni... — Azt lehet, de inkább szüret talán tartson felénk, egyébként szerencséje, hogy velem találkozott, mert hivatalos ember lennék én és Nánán, mint a Legeltetési Társulat elnöksége ... Szívesen, részletesen mesélt. Rövidesen megismertem a falu legjobb gazdáit. Név és idő szerint elsorolta, ki mikor lépett közösre és mikor lesz szocialista község Nána. — _Mert az lesz, tán még a héten ... Van ám nálunk három csoport is, a „Zöldmező’’, a „Rákóczi”, meg az „Uj Barázda”, amelyikbe én is beléptem ... —"Szóval megértik egymást a faluban. — Az biztos ... ... És számomra ez volt a legkellemesebb hír. Olyan sokat hallottam már egymásra panaszkodó embereket, akik egy faluban éltek és az „ősi” gyanakvással nézegették a különböző nemzetiségűeket. Felsőnána előbbre lépett-e a tíz év alatt? — Mi falunkban háromféle nép lakik, székelyek, felvidékiek és „svábok”. Három szövetkezet is alakult, de elhiheti nekem, nálunk az összetartással nincs semmi hiba, ma közös a gondunk és mint testvér dolgozik össze a falu. Nem számít sváb vagy székely ... Én öreg fejjel hét holddal léptem a szövetkezetbe az idei tavaszon ... Aki nemzetiségi ellentétekről beszél, az azt szeretné, hogy amíg mi egymásra acsarkodunk, ne jussunk előbbre a boldogulásban, mert amíg mindenki külön-külön magának húzza az igát, a falu összetartása se lehet olyan nagy. A közös érdek meg egy házba húzza az embereket ... egy nagy család lesz... Én hetven esztendőt megértem, elhiheti, nincs ennél szebb. Schmidt bácsi hova tartozik? — Én nem szégyellem, hogy svábnak születtem, nincs miért szégyenkezni... Nem sajnálom a „Volksbundistákat”, maguk keresték azt, amit kaptak ... Elhiheti, én ma, tíz esztendő után nagyobb tiszteletet kapok a bukovinaiaktól, mint régen a sváboktól, amikor a „Bund” szédítette erre az embereket, pedig azokkal még rokonságba is voltam. A fiam székely lányt vett feleségül, a családba senkinek se jut eszébe svábozni vagy csángózni... A szövetkezetben is nagy barátságban vagyunk. Egyformán ez a föld — mi mindannyian magyarok vagyunk, egyformán kell összefognunk, mert csak így boldogulhatunk. Aki a mi egységünket akarja megbontani, az a mi szövetkezeti gazdaságunkat akarja megbontani.. Ezt meg nem engedjük érdemes ezen gondolkozni. Milyen nagy igazságot mondott Schmidt Henrik bácsi. Hogy mennyire igaz a szava, azt beszédkiejtésén is észrevehettem. Akaratlanul már székelyesen ejti a kötőszókat, az „is" helyett „es"-t mond, így erősödik a nép. A közös munka meghozza az egymást segítő összefogást. Azt is megkérdeztem tőle, őszintén megmondaná-e, melyik jobb — ha magának él az ember, vagy ha összefog. — Ha összefog közösen a nagy gazdaságban. Ezt nemcsak úgy beszélem ám a nagyvilágba, mert huszonkét éves koromtól én a magam gazdája voltam. Sok „formát” megéltem, de ma igazán nyugodtan hejtom álomra a fejem, engem nem izgat az adódobálás, a megélhetésem megvan és ha úgy fordul, hogy nem bírom már a munkát, akkor is meg lesz a kenyerem, mert a szövetkezet segít engem. SZAMOS RUDOLF akik a jobb élet étjét választották Müller Gyula elvtárs, a nagyszékely alapszervezet titkára a múlt héten belépett a helyi termelőszövetkezetbe. Aláírta a belépési nyilatkozatot Müller Gyuláné elvtársnő is és elhatározták otthon, hogy az ősz folyamán otthoni munkájuk elvégzése mellett segítenek a tszben is. Mácsik József 7 holdas dolgozó paraszt a faddi Búzakalász Termhezzövetkezetbe kérte felvételét. Páncél József 287. házszámú dolgozó paraszt öt hold földjével a faddi Új Élet Tsz tagjai sorába lépett.