Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! N. A. Bulganyin, V. M. Molotov és Adenauer felszólalása a moszkvai szovjet-nyugatnémet tárgyalásokon (2—3. o. Meg kell javítani az ifjúság körében a politikai nevelő munkát (3. o.) — Jegyzetek az Országos Mezőgazdasági Kiállításról (3. o.) — Kiváló KTSZ Szekszár i dén (1. o.) XII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM.ARA: 5. FILLÉR. KEDD, 1955. SZEPTEMBER 13. ------------------------------------------------------------------------^ A MAI SZÁMBAN: üss mantig kinyerésiek bőséges kisztosiitésáért Befejeződött a kenyérgabona-termesztési tanácskozás Mint már jelentettük, szombaton az Országház kongresszusi termében megkezdődött az országos gabonatermesztési tanácskozás. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter előadása után (amelyet vasárnapi számunkban ismertettünk) a tanácsazás részvevői megvitatták a tennivalókat. A kétnapos vita során számos értékes megállapítás, javaslat hangzott el. A szakemberek közül többen részletesen beszéltek a kenyérgabonatermesztés agrotechnikájáról. Bognár István, a Békés-Csongrád megyei állami gazdaságok igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a két megye állami gazdaságaiban széles körben kísérleteztek a nagy termésfokozó hatású szerves anyaggal kevert műtrágyák alkalmazásával. Hangsúlyozta, hogy a talajelőkészítéssel egy időben kell a műtrágyát is a talajba juttatni. Felhívta a figyelmet arra: alapos helyi ismeretekre, szaktudásra, az eddigi terméseredmények értékelésére van szükség ahhoz, hogy az őszi kalászosok alá adandó műtrágyamennyiséget és összetételt megállapítsuk. Szomor Ferenc bonyhádi járási főmezőgazdász arról beszélt, hogy a kukoricát is a jó elővetemények közé lehet sorolni, ha a kukorica alá istállótrágyát adtak, a növényt négyzetesen vetették. Ugyancsak fontos feltétel ebből a szempontból a jó növényápolás, és hogy korai érésű fajtát válasszunk. Keserű János, a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság Munka Vörös Zászló Érdemrenddel most kitüntetett igazgatója ismertette, hogyan értek el az idén 4200 holdon holdanként 18 mázsa 15 kilós búzatermést. — Már az elmúlt év nyara óta készültünk arra, hogy az idén nagy búzatermést takarítsunk be, mert elhatároztuk, hogy jó terméssel ünnepeljük a gazdaság 170 éves fenállását. A munkát azzal kezdtük, hogy a gazdaság szakembereivel kidolgoztuk a magas termésátlagot biztosító agroethhnikai eljárások tervét. Ügyeltünk arra, hogy mindenütt jó elővetemény után vessünk, gondosan előkészítsük a talajt és minőségi vetőmag kerüljön földbe. Az őszi búzát a vetésterület 80 százalékán kiváló, 20 százalékán pedig gyengébb elővetemény után vetettük. A talajelőkészítés és a műtrágyázás módszereit táblánként állapítottuk meg. Az előző évek tapasztalata alapján leghelyesebbnek találtuk, ha a terület zömét tárcsával készítjük elő a vetésre. A műtrágyázásnál figyelembe vettük, hogy a lucernaföldekben a nagy mennyiségű szervesanyag elbomlása nitrogént von el a tálajból, ezért a feltört lucernaföldekre és kenderföldekre holdanként 25—50 kiló nitrogént szórtunk. A borsó után vetett búzaföldre viszont főleg foszfor- és káliműtrágyát adtunk. A vetőmagot hígosarinal csáváztuk. Tavaly ősszel október 10 és 20 között vetettünk, s a vetéshez a legidősebb, a legtapasztaltabb dolgozókat osztottuk be. A vetést tavasszal is gondosan ápoltuk, vegyszeres permetezéssel irtottuk a gyomot, s így — a kedvező időjárás segítségével is — az idén 4200 holdon átlagosan 18 mázsa 15 kiló őszi búzát takarítottunk be. Lelley János, az Északkelet- Magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója elmondotta, hogy hazánkban a búzanemesítés 90 éves múltra tekinthet vissza, s ma már az egész országban mindenütt nemesített búzát termelnek. Eddig 102 búzafajtát nemesítettek ki, amelyekből jelenleg hat őszi és két tavaszi búzafajta van köztermesztésben. E jó fajták képességeinek jobb kihasználása érdekében tovább kell emelni az agrotechnika színvonalát. Nem szabad elfelejteni, hogy a különböző fajták más-más termelési viszonyokat, agrotechnikai eljárásokat követelnek. Másrészt a termés biztonsága érdekében tovább kell még fejleszteni a fajtákat is, főleg a szárazságnak, a rozsdafertőzésnek jobban ellenálló, kevésbé megdűlő fajtákat kell a nemesiteknek előállítani. Virág István, az Országos Vetőmagfelügyelőség osztályvezetője a vetőmagtermelés több hiányosságával foglalkozott. Sok állami gazdaságban és termelőszövetkezetben például egyáltalán nem létesítenek, vetőmagparcellát és a felújításra kapott nemesített vetőmagot nem megfelelően kezelik, a vetést nem jól ápolják. Győrffy Béla, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet helyettes igazgatója beszámolt a vetésidővel végzett kísérletek eredményeiről. 3 éves átlagban azokon a táblákon, ahol szeptember utolsó hónapjaiban, illetve október első felében vetettek, a termés 17 mázsa 62 kiló , az október második felében vetett gabonatáblák termése pedig 13 mázsa 61 kiló volt. Az október eleji vetésekből tehát legalább három-négy mázsával több termés várható, mint a megkésett, novemberi vetésekből. Győrffy Béla elmondotta, hogy kísérleteztek ekével vagy tárcsával történő talajelőkészítéssel is. A kísérletek eredményei azt igazolják, hogy a két talajművelési rendszert összhangba kell hozni — vagyis nem lehet sablonosan csak tárcsázni, vagy csak az ekéhez ragaszkodni. A különféle előveteményekkel végzett kísérletek bebizonyították, hogy napraforgó után is bátran lehet búzát vetni. A tanácskozáson többen szóltak a gépállomások munkájáról. Virili Lajos, az Árpádhalmi Gépállomás vezető mezőgazdásza arról beszélt, hogy az alacsony termésátlagoknak a legtöbb helyen a rossz vetőágykészítés az oka. Tavaly ősszel már ugyan jobban dolgozott a gépállomás, mint az előző években. Ezt bizonyítja az idén a gépállomáshoz tartozó tsz-ekben több helyen a 11 mázsát is meghaladta az átlagtermés. De ennél még jóval több búzát termelhetünk holdanként, ha a gépállomások traktorosai és mezőgazdászai lelkiismeretesebben dolgoznak. Az idén ősszel például, amikor a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetekben 700 hold kukoricaföldbe került búza, nem lehet várni a talaj beérésére, hanem mesterségesen kell morzsalékos és megfelelően ülepedett magágyat készíteni. Az Árpádhalmi Gépállomás elegendő tárcsával és gyűrűshengerrel készült fel erre a munkára. Illyés Sándor, a Balatonkiliti Gépállomás igazgatója arról beszélt, hogy a gépállomások munkájának eredményessége a termelőszövetkezetek termésátlagával mérhető. Elsősorban a gépállomások dolgozóin múlik, hogy milyen termést takarítanak be a tszekben. A siófoki járásban a termelőszövetkezetek termésátlaga 1953-ban búzából 8,8, az egyénieké 10,7 mázsa volt. 1954-ben a tsz-ekben 7,7, az egyéniek földjén pedig 7,S mázsa volt az átlagtermés. Az idén a tsz-ek már többet termeltek, mint az egyéniek: a termelőszövetkezetekben holdanként 11,7, viszont az egyénieknél csak 10,2 mázsa búza termett. Ezek a számok világosan bizonyítják, hogy három év alatt sokat javult a gépállomás munkája. A tsz-ek jó terméseredményei viszont, nagyrészt hozzájárultak ahhoz, hogy júliusban 86 család 17b hold földdel, augusztusban 8 család 409 hold földdel és szeptember elseje óta pedig 87 család 317 hold földdel lépett be a járásbeli termelőszövetkezetekbe. A nagyüzemi módszerek fölényéről szólott a tanácskozáson számos termelőszövetkezeti elnök, növénytermesztési brigádvezető és tsz-tag is. Kisdeák József, a Somogy megyei ádándi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy 1951- ben alakult termelőszövetkezetükben a kenyérgabona termésátlaga már abban az évben három mázsával felülmúlta a község átlagtermését. 1952- ben, amikor már táblás területen arattak, 11,20, 1953- ban pedig 16,15 mázsa termést értek el holdanként. Az 1954- es aszályos esztendőben is 10,70 mázsa volt az átlaguk, amikor a községben csak 6,5 mázsa volt a kenyérgabona átlagtermése. Az idén 78 holdról 16,5 mázsás átlagtermést takarítottak be, de az egyik tábláról, ahol keresztsorosan vetettek, 18,2 mázsát arattak holdanként, így a termelőszövetkezet tagsága meggyőződött arról, hogy érdemes bevezetni a terméshozamot fokozó új agrotechnikai eljárásokat, amelyekkel jóval túlszárnyalják az egyénileg dolgozó parasztok termését. Orbán György, a csorvási Új Élet TSZ elnöke arról beszélt, hogy azon a területen, ahol most termelőszövetkezetük gazdálkodik, a felszabadulás előtt nagybirtok volt. Akkor holdanként alig 5—6 mázsa búzát termeltek és nagy volt az öröm, ha minden ötödik vagy hatodik esztendőben hét mázsa búza termett egy-egy holdon. Az idén viszont a termelőszövetkezet búzatermése holdanként 15 mázsa volt, de ott, ahol pillangósok után vetettek, 22 mázsa 30 kiló búzát takarítottak be. Vasárnap a tanácskozás végén felszólalt Penyigei Dénes földművelésügyi miniszterhelyettes és Ribiánszky Miklós, az állami gazdaságok miniszterének helyettese. Mindketten a kenyérgabonatermelés agrotechnikai kérdéseiről beszéltek. A vita eredményeit Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter foglalta össze, majd a tanácskozás Varga Jánosnak, az állami gazdaságok miniszterhelyettesének zárószavaival ért véget. A FELEMELKEDÉS UTJÁN Kesdi Zoltán 7 hold földjével belépett a pari Béke Termelőszövetkezetbe. Úgy határozott, hogy a 18 éves fia is a termelőszövekezetben fog dolgozni. Fekete Katalin a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetbe lépett édesapjával együtt. Belépett a tamási Vörös Sikra Tsz-be Fekete József is. Most már az egész család a tsz-ben végzi a közös munkát. Tolnaistaeifi levél Lapunk vasárnapi számában közöltük, hogy a tolnanérmedi Meggyőződés Termelőszövetkezet tagjai már befejezték 45 holdon az őszi árpa kérész soros vetését. Horváth György elvtárs a tsz elnöke utóbbi levelében újabb eredményekről, éspedig arról számol be, hogy az őszi árpa után szeptember 15-ig 20 holdon a rozs vetését is befejezik, továbbá november 7-ig összes kapásaikat teljes egészében betakarítják. Levele további részében Horváth elvtárs arról ír, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokat, Fülöp Sándornét, Mezei Pálnét, Fábián Istvánnét és a többieket dicséret illeti eddig végzett jó munkájukért. Horváth elvtárs arról is írt, hogy 15 taggal DISZ szervezet álésul termelő a következetükben. A DISZ szervezet tagjai silózó brigádot alakítottak, amely a jövő hét folyamán Kiss József DISZ titkár vezetésével megkezdi a munkát. Paksi Vörös Sugár TSZ: 14 mázsás búzatermést akarunk A paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet tagsága ezideig elvetett 5 hold bíborherét és 5 hol őszi keveréket. A 20 hold őszi árpa alá is már elkészítettük a talajt, 12-én pedig el is vetettük. De nemcsak a bíbor here, az órskeverék és az őszi árpa alá készítettük el a jó magágyat, hanem igyekszünk elkészíteni az új búza alá is. A jó talajmunka mellett az őszieket még műtrágyázzuk i Sőt még kihordunk 14 vagon istállótrágyát is. Célunk az, hogy jövőre 14 mázsás átlagtermést érjünk el. Megemlítem még, hogy termelőszövetkezetünk mind terményből, mind pedig az állati termékből eleget tett egész évi kötelezettségének. Weisz Ferenc tsz elnök, Paks i tsz meghatalmazza Szalai Évát A madácsi Igazság TSZ tagságának jövedelme felülmúlja az egyéni gazdákét. Lovas László három éve lépett a termelőszövetkezetbe. Azóta vásárolt tehenet, van egy egyéves üszője, három darab hizója az ólban, most vett új kerékpárt s új ruhát az egész családnak. Tavasszal pedig házat akar építeni. A felszabadulás előtt kuláknál cselédeskedett, jóformán a betevő falatért. Egy fél hónap múlva már az új, nyolcvan férőhelyes tehénistállóban gondozza a termelőszövetkezet teheneit. örömmel szemlélte a tagság, amikor a kombájn beleállt a szövetkezet gabonájába. Az egyéni gazdák gabonája még ázott, csirásodott, a szövetkezet pedig már betakarította termését. Jó jövedelmet hoz még a kender és dohány, de azonkívül az alma is. Szorgalmasan dolgozik most minden egyes tag. Szalai Éva soha nem hiányzott a munkából, ősszel tartja esküvőjét, amelyen a TSZ szép ajándékkal jutalmazza meg szorgalmas munkájáért. Mihalidesz Bél a Madocsai Igazság TSZ. Tavasszal, amikor megindult a nagyobb kukoricatermés eléréséért indított mozgalom, az aparhanti Március 9. Termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy résztvesz ebben a mozgalomban s ezen keresztül az országos kukoricatermelési versenyben. A gondos munkának, a jól végzett növényápolásnak komoly eredménye született. A számítások szerint 46 mázsa körüli termést takarítanak be átlagosan. Ezzel az eredménnyel második helyen állnak a termelőszövetkezetek között megyei viszonylatban. Képünkön azok láthatók, akik részesei ennek a szép eredménynek, Gyalog Rudolf brigádvezető beszélget Neubauer Ignácné dr. Juhász Zsuzsa brigádtagokkal a 10 holdas heterózis kukoricatáblában. Veinek 3 dimaEmM Szabadság TSZ-ben Uhrin Vendel elvtárs, a dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke írta lapunk szerkesztőségének: A talajerő pótlása érdekében megkezdték mintegy 30 holdra a trágyahordást, tíz holdon pedig leszántották a zöldtrágyának vetett napraforgót. Összesen 120 holdon végeztek vetőszántást. Szeptember 10-ig pedig befejezték 10 holdon a spenót, 10 holdon a repce és 20 holdon az őszi takarmánykeverék vetését. A hétfői nappal pedig megkezdték az őszi árpa vetését. Segítenek a patronálok A Dombóvári Pályafenntartási Főnökség dolgozói, az üzemi pártszervezet és az ÜB határozatot hozott, hogy az őszi vetés idejére segítséget nyújtanak a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezet tagságának. Az elhatározást eredmény is követte. A pályafenntartási főnökség VI. P. M. szakaszának dolgozói Moravek Ádám csoportvezető kovács, Tóth Lajos, Minor András kovácsok, Czeteli András esztergályos, Bóna Lajos festő hozzáláttak 4 darab vetőgép és 2 darab fűkaszálógép főjavításához. Ugyancsak elkészítették a kenderaratáshoz az aratógépet, összesen mintegy 3500 forint értékű munkát végeztek el a Rákóczi TSZ-nek, ezenkívül vállalták a helybeli Vörös Sugár TSZ patronálását is. Jelenleg 2 darab fűkaszálógép és egy darab darálómalom generáljavítását végzik. KATONA LAJOS.